PÜ BH 2023/38

[1] A felperes keresetében kölcsönszerződésből eredő követelésének megfizetésére kérte az alperes kötelezését, majd – az alperes érdemi ellenkérelmében foglaltakra figyelemmel – a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását is igényelte, az érvénytelenség okának kiküszöbölése mellett. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kölcsönszerződést az ítélethozatal napjáig hatályossá nyilvánította, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2 504 204 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[3] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét, az alperest terhelő marasztalás összegét 2 270 629 forintra leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[4] Az alperes – mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték nem haladta meg az 5 000 000 forintot – jogi képviselője útján felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltért a Kúria közzétett határozataitól: az érvénytelen szerződést ugyanis elsősorban nem hatályossá, hanem az érvénytelenség okának megszüntetésével érvényessé kellett volna nyilvánítani.

[5] A Kúria a Pp. 409. § (3) bekezdése alapján engedélyezte a felülvizsgálatot.

[6] A felülvizsgálat engedélyezése ellenére azonban a felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem bírálható el érdemben.

[7] A Pp. 413. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell – egyebek mellett – a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi jogszabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja, a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja.

[8] A felülvizsgálati kérelem Pp. 413. § (1) bekezdésében felsorolt, egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi követelményeinek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt pontosan megjelöli a megsértett jogszabályi rendelkezést, másrészt tartalmilag is körülírja a hivatkozott jogszabálysértést, kifejti az arra vonatkozó jogi álláspontját, vagyis, ha ismerteti a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is. Bármelyik tartalmi elem hiánya a felülvizsgálati kérelem visszautasítását eredményezi.

[9] A felülvizsgálati kérelem tartalmi elemeinek vizsgálata során az a körülmény sem hagyható figyelmen kívül, hogy abban az esetben, ha a fél a felülvizsgálat engedélyezése iránt is kérelmet előterjesztett, fenn kell állnia a tartalmi összefüggésnek a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem között: ahhoz a jogsértéshez kell kapcsolódnia a felülvizsgálati kérelemnek, amelyet a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem megjelölt, amelyre figyelemmel a felülvizsgálat engedélyezése megtörtént.

[10] Az adott esetben az alperes azért kérte a felülvizsgálat engedélyezését, mert a Kúria közzétett határozata szerint a szerződés érvénytelensége esetén – hatályossá nyilvánítás helyett – elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítható-e, az érvénytelenség oka kiküszöbölhető-e. A Kúria erre figyelemmel: a e tárgyban közzétett kúriai határozatától eltérés miatt engedélyezte a felülvizsgálatot.

[11] Az alperes felülvizsgálati kérelme azonban eltér a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmétől, mert nemcsak azt kifogásolja, hogy a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánították, hanem az ellen is tiltakozik, hogy a bíróság az érvénytelen szerződést érvényessé nyilvánítsa, még ha az érvénytelenség oka meg is szüntethető. Emiatt felülvizsgálati kérelme nem az érvényessé nyilvánításra, hanem a kereset elutasítására irányul, mert álláspontja szerint csak abban az esetben lehetne a szerződést érvényessé nyilvánítani, ha az a fogyasztó érdekét szolgálná.

[12] Mivel a felülvizsgálati kérelem eltér a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltaktól, a két kérelem között a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatához szükséges tartalmi összefüggés nem állapítható meg.

[13] Mindezeken túlmenően a felülvizsgálati kérelem tartalmi hiányban is szenved, mert az alperes nem fejtette ki, hogy a szerződés határozathozatalig történő hatályossá nyilvánításával szemben mi indokolja a szerződés érvényessé nyilvánítását. Ennek indokait az alperes amiatt sem részletezte a felülvizsgálati kérelmében, mert az előzőek szerint a szerződés érvényessé nyilvánítása sem elfogadható számára.

[14] A Pp. 412. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet – elsősorban praktikus okokból – a felülvizsgálati kérelemmel együtt kell előterjeszteni, azonban az engedélyezés iránti kérelem vizsgálata csak arra szorítkozhat, hogy a félnek megadható-e a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatához szükséges engedély. Az engedélyezés szakaszában kizárólag arról kell és lehet dönteni, hogy a felülvizsgálat – az engedélyezés iránti kérelemben foglaltak alapján – engedélyezhető-e, s ha engedélyezhető, a jogerős ítélet felülvizsgálatát az engedélyezett körben, az engedélyezés iránti kérelem szempontja szerint lehet elvégezni. Az engedélyezés során a Kúria még nem vizsgálhatja magának a felülvizsgálati kérelemnek a tartalmát, ezért csupán az engedélyezést követően juthat a tudomására, ha a felülvizsgálati kérelem tartalmi elemei részben hiányoznak, és emiatt a felülvizsgálati kérelem mégsem bírálható el érdemben.

[15] A kifejtettekre tekintettel az alperes felülvizsgálati kérelme – az engedélyezés iránti kérelemtől eltérése és tartalmi hiánya miatt – nem alkalmas az érdemi elbírálásra, ezért azt a Kúria a Pp. 415. § (1) bekezdés f) pontja alapján visszautasította.