4/2023. (V. 31.) IM rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. § (1) bekezdése alapján e rendelet hatálya csak jogszabályon alapuló jótállási igényre terjed ki. Ugyanakkor az ún. önkéntes jótállás is szabályozásra került a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet). A módosítás nyomán a jövőben nemcsak a jogszabályon alapuló, hanem az önkéntesen nyújtott jótállásra is kiterjed az NGM rendelet hatálya. A módosítás a fogyasztók védelmét szolgálja azáltal, hogy a jótállás alapján érvényesíthető igények intézése során kötelező és önként vállalt jótállás esetében egységes eljárási garanciák fognak érvényesülni. A vállalkozás a jövőben az általa önkéntesen vállalt jótállás esetében is köteles lesz jegyzőkönyvet felvenni a nála bejelentett jótállási igényről. Továbbá, ha az érvényesített igény kijavításra vonatkozik, és ennek érdekében a fogyasztó a vállalkozás részére átadja a jótállással érintett árut, a vállalkozás köteles lesz erről átvételi elismervényt is adni a fogyasztónak. Ha a fogyasztó a jótállási jegyen vagy a jótállási nyilatkozaton feltüntetett, vele szerződéses kapcsolatban nem álló javítószolgálattal szemben kíván érvényesíteni jótállási igényt, a javítószolgálat erről, valamint a javítás elvégzéséről vagy annak esetleges akadályáról köteles értesíteni a vállalkozást. A Korm. rendelettel való koherencia megteremtése érdekében továbbá szükséges a normaszövegben a jótállási nyilatkozatra történő utalás elhelyezése is.

A dohánytermékek nyilvántartásba vételére és vizsgálatára, valamint a cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-kibocsátásának mérésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 29/2017. (VII. 25.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 3. § (2) bekezdése alapján a minisztérium a díjról számlát állít ki, és azt a kiállítást követő tizenöt napon belül megküldi az ügyfélnek. Ugyanakkor a hasonló tárgykört szabályozó, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2.) 3. § (2) bekezdése alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium a befizetett eljárási költségről állít ki számlát, és azt a befizetést követő tizenöt napon belül küldi meg az ügyfélnek. A módosítás alapján az NFM rendelet is a befizetést követő tizenöt napon belüli megküldést ír elő az eljárási költségről az ügyfél számára.

Emellett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján a számlaadási kötelezettség nem terjed ki azokra az esetekre, amelyek gazdasági tevékenységnek nem minősülő ügyletek, így nem kötelező számlát kibocsátani az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységről. Az Áfa tv. 6. és 7. §-ának rendelkezései szerint a közhatalmi tevékenység nem gazdasági tevékenység, ezért nem szükséges – főszabály szerint – kötelezően kiállítani számlát; a közhatalmi tevékenységgel összefüggő gazdasági események elszámolásához elegendő számviteli bizonylat kibocsátásáról gondoskodni. A módosítás alapján ezért mind a Korm. rendelet2., mind az NFM rendelet számla helyett számviteli bizonylat kiállításáról rendelkezik.