401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

(2) Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az Európai Iskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra a külföldi munkavégzés időtartama alatt e rendelet besorolási szabályait nem kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszámát az 1. melléklet határozza meg. Többcélú intézményben az 1. melléklet A) része az igazgató-helyettest (főigazgató-helyettest) érintő előírások kivételével alkalmazandó a vezetőkre.

(2) A pedagógus munkakörök közül az óvoda- és iskolapszichológus finanszírozott létszámát az óvoda gyermeklétszáma, illetve az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként, tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.

(3) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógusok finanszírozott létszáma számításának alapja

4. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésére irányuló pályázati felhívásban meg kell jelölni

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében kijelölt személyügyi központ a számára megküldött pályázati felhívást a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján közzéteszi. Emellett a pályázati felhívást a fenntartó és a munkáltató a honlapján, valamint székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon közzéteszi.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti közzétételre nem kerül sor, akkor a pályázati felhívást a fenntartó és a munkáltató

(4) A pályázat benyújtásának határideje a pályázati felhívásnak

(5) A pályázónak a pályázathoz csatolnia kell

(6) Az igazgatói, főigazgatói pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat – ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását –

(7) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék.

(8) A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a pályázati határidő lejártát követő harminc, vagy – ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri – hatvan napon belül köteles elbírálni a benyújtott pályázatokat. A (6) bekezdés b) pontja esetében a pályázatokat a közgyűlés vagy a képviselő-testület részére a benyújtási határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.

(9) Az igazgatói, főigazgatói pályázatoknál az oktatási központ vezetője és a tankerületi központ vezetője az eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és – több pályázó esetén – a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek.

(10) A benyújtott pályázat tartalma – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Ha a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, a pályáztató azt megsemmisíti, és a személyes adatokat törli.

5. § (1) A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására ideiglenes igazgatói megbízás adható legfeljebb egy évre kivételesen pályázati eljárás lefolytatása nélkül a jogszabályban előírt feltételekkel egyébként rendelkező személynek, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes megbízás nélkül a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes látja el.

(3) Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor a pályázat mellőzésével szervezési feladatok ellátására szóló ideiglenes igazgatói megbízás adható a 26. § (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személynek. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerint szabályozott ideiglenes igazgatói megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény.

6. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést, vagy a munkaszerződés megkötését megelőzően a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy

(2) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót vagy munkavállalót, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.

7. § (1) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthető ki próbaidő annak, akinek

(2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére, aki

(3) A (2) bekezdés esetében szakmai gyakorlatként

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlatot a 43. § (3) bekezdésére figyelemmel kell számítani.

8. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkaköröket és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a 9–23. § és a 2. melléklet állapítja meg.

(2) Az óraadó pedagógus végzettsége és szakképzettsége tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat alkalmazni kell.

(3) Magyarországi felsőoktatási intézményben 2024. május 31-ét követően pedagógus szakképzettséget vagy szakképesítést szerző pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha esküt tett.

(4) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá

9. § (1) Nevelési-oktatási intézményben egyéb foglalkozást – a 24. § (4) bekezdésében és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 61. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.

(2) Az általános iskolában a tizenhat óráig tartó délutáni foglalkozások közötti szünetek, valamint az étkezések időtartama alatt a tanulók felügyeletét köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

(3) Középiskolában a művészetek tanulási terület tantárgyait alapfokozattal és a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

(4) Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel párosuló konduktor-tanítói szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

(6) Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására – minden iskolatípus bármely évfolyamán – alkalmazható az is, aki alapfokozattal és nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik.

(7) Az iskolai nevelés-oktatás ötödik–nyolcadik évfolyamán az etika tantárgy tanítására alkalmazható az is, aki az iskolai nevelés oktatás ötödik–nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvanórás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az etika oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(8) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki a 2. mellékletben foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.

(9) A természettudomány tantárgyat az iskolai nevelés-oktatás ötödik, hatodik és tizenegyedik évfolyamán az is taníthatja, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár, környezettan szakos tanár, természetismeret-tanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(10) Az iskolai nevelés-oktatás hetedik, nyolcadik évfolyamán a biológia, a fizika és a kémia tantárgyak összevonásával megvalósított integrált természettudomány tantárgyat az is taníthatja, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár vagy kémiatanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(11) Szakgimnáziumban a komplex természettudomány tantárgyat taníthatja – témakörök szerint – az is, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(12) A fenntarthatóság tantárgyat az is taníthatja

(13) Az állampolgári ismeretek tantárgyat taníthatja, aki

(14) A közigazgatási ismeretek tantárgyat taníthatja, aki az iskolai nevelés-oktatás kilencedik–tizenkettedik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel és

(15) A belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat taníthatja, aki

(16) A honvédelmi alapismeretek tantárgyat az is taníthatja, aki az iskolai nevelés-oktatás kilencedik–tizenkettedik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a honvédelmi alapismeretek tantárgy vagy a katonai alapismeretek tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(17) A honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartására és a honvédelem tantárgy tanítására pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki

(18) A (17) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a honvéd altiszt képzéssel egyenértékű képzésnek kell tekinteni

10. § Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor

11. § Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy ha a pedagógus munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, határozatlan időre alkalmazható, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet

12. § (1) A miniszter kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a kérelmező a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, és ezért mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés a miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen legfeljebb öt tanévre szól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni az Nkt. 4. § 21. pontjában az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.

(3) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet igazolást állít ki arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik.

13. § Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, a nemzetiségi óvodai nevelésben, a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban legfeljebb három évre szóló határozott időre foglalkoztatható az is, aki – a hivatal igazolása alapján – olyan külföldi oklevéllel rendelkezik, amellyel az adott államban pedagógus munkakört betölthet, és tanulmányait az adott nemzetiség nyelvén folytatta.

14. § (1) Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, és az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint

(2) Az (1) bekezdés szerint alkalmazható és az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint megfelel az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt követelménynek.

15. § Ha az intézmény a mindennapos testnevelést részben a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással valósítja meg, akkor a testnevelés tantárgy tanítására alkalmazható az is, aki az adott oktatásszervezési formához, műveltségterülethez igazodó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

16. § (1) Az általános iskola 5–8. évfolyamán a drámapedagógia tantárgyat tanítói és drámapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

(2) Az artistaképzésben oktatói tevékenységre szakmai képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

17. § (1) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú pedagógusképzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be, továbbá vezetői megbízást kaphat az is, aki a 2. mellékletben foglaltak vagy az átmeneti, továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munkakört tölthet be az óvodában, iskolában, kollégiumban, valamint az adott nyelvből legalább középfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

(2) A nemzetiségi nyelv oktatására a bolgár, a cigány (romani vagy beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatása esetében alkalmazható az is, aki pedagógus szakképzettséggel és az adott nyelvből felsőfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

18. § (1) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható

(2) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható az, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján vagy az azt megelőző felsőoktatási képzési rendszerben szerzett, a 2. mellékletben az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt szakképzettségnek megfeleltethető vagy a szakiránynak megfelelő felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.

(4) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor a megfelelő pedagógus-szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki

19. § A dráma és tánc, valamint dráma és színház tantárgyat ötödik–tizenkettedik évfolyamon taníthatja az is, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, valamint

20. § (1) Alapfokú művészeti iskolában, zeneművészeti ágban az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább százhúsz órás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tanszak tantárgyainak oktatásához szükséges módszertani ismereteket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint

(3) Alapfokú művészeti iskolában szín- és bábművészeti ágban pedagógus munkakörben foglalkoztatható az is, aki

21. § A két tanítási nyelvű iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat az taníthatja, aki

22. § Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható

23. § Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért felelős miniszter alapítja vagy tartja fenn, kollégiumi nevelőtanári munkakörbe felsőfokú végzettséggel és katonai szakképzettséggel rendelkező személy is kinevezhető.

24. § (1) Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésével kell betölteni

(2) Munkaviszony létesítésével kell betölteni

(3) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörök képzettségi feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy részt vehet a 28. § (1) bekezdés 1., 3–7., 9–10., 17–21. pontjában, a 28. § (3) bekezdés 1–3., 5., 7–8. és 14–16. pontjában szereplő feladatok ellátásában.

25. § A köznevelési intézményekben az 1. melléklet A) pontjában felsorolt vezetői megbízások adhatóak.

26. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az igazgatói (főigazgatói) megbízás feltétele:

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.

(3) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben igazgatói (főigazgatói) megbízást az kaphat, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor (tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.

(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő mesterfokozatot adó tanárképzés, szakgimnáziumban igazgatói megbízás adható annak is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Többcélú intézményben igazgatói megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az igazgatói megbízáshoz mesterképzésben szerzett szakképzettség szükséges.

(6) Ha az igazgatói megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett igazgatói szakképzettséggel, legfeljebb egyszer két évre szóló igazgatói megbízás adható annak a személynek is, aki az igazgatói megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az igazgatói szakképzettség megszerzését.

(7) A (6) bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az igazgatói megbízását követően az igazgatói szakképzettséget megszerezte.

(8) Az igazgatói megbízásnál a szakmai gyakorlatba beszámít

(9) A (8) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a foglalkoztatási jogviszony azon időtartama, amikor a foglalkoztatás nem érte el a teljes munkaidő huszonöt százalékát.

27. § A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki megfelel az azonos feladatot ellátó önálló intézményben igazgatói megbízáshoz szükséges feltételeknek.

28. § (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

29. § (1) A csökkentett munkaidő iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(2) A kérelmet adott év május 31-ig vagy november 30-ig lehet a munkáltatóhoz benyújtani.

(3) A munkáltató a kérelem benyújtását követően

(4) A felek az időpontról ettől eltérően is megállapodhatnak.

30. § (1) A Mesterpedagógust munkaidő-kedvezmény illeti meg, ha

(2) A nyugdíjasnak minősülő Mesterpedagógust az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására nem lehet igénybe venni, továbbá őt az ezzel összefüggő munkaidő-kedvezmény nem illeti meg.

(3)⁵ A munkaidő-kedvezmény alapján a Mesterpedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje hetente

(3a)⁷ Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki osztályfőnöki, kollégiumban tanulócsoport-vezetői, munkaközösség-vezetői, tanszakvezetői vagy a tanulók önszerveződését segítő feladatot lát el, a megtartandó tanítási óráinak, foglalkozásainak a száma – a kerekítés általános szabályai alkalmazásával – nem lehet kevesebb, mint a munkakörére a Púétv. 1. mellékletében előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő nyolcvan százaléka, ettől eltérően vezetőpedagógus esetén heti tizenegy, vezető óvodapedagógus esetén heti huszonkét óra.

(4) A munkáltató a Mesterpedagógus feladatellátási helyen történő munkavégzés alóli mentesítését a hivatalnak, vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek az adott minősítési naptári évre szóló megbízása alapján köteles biztosítani.

(5) A munkaidő-kedvezményben részesülő Mesterpedagógus egy tanítási évben legfeljebb tizenhat tanítási napon a hivatal felkérésére

(6) A köznevelési intézményben vezetői megbízással rendelkező pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába – legfeljebb öt minősítő vizsgához, minősítési eljáráshoz kapcsolódó alkalom erejéig – be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak igazgató tagjaként, vagy az igazgató által megbízott tagjaként jár el.

(7) A Mesterpedagógus az őt megillető meghatározott munkaidő-kedvezmény terhére, az (5) bekezdésben meghatározott tizenhat alkalommal történő felkérésen felül részt vesz a hivatal által meghatározott továbbképzésen, amely az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételéhez szükséges ismeretek fejlesztésére szolgál.

(8) Ha a hivatal tájékoztatása alapján a Mesterpedagógus számára az (1) és az (5) bekezdés szerinti feladat ellátására a naptári hónapban nem kerül sor, az őt e hónapban megillető munkaidő-kedvezmény idejére a munkáltató a munkaköréhez kapcsolódó, a kötött munkaidőben ellátható feladatot rendelhet el.

31. § A Kutatótanárt a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részéből heti két óra munkaidő-kedvezmény illeti meg a Kutatóprogramjában foglaltak, valamint az együttműködési megállapodásban vállaltak teljesítése érdekében végzett tevékenység céljára.

32. § A pedagógus – a munkáltatói jogokat gyakorló igazgató tájékoztatását követően – a hatáskörrel rendelkező fővárosi és vármegyei kormányhivatallal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint részt vehet az emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi bizottságának munkájában. Az emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi bizottságának munkájában részt vevő pedagógus számára a vizsga napja tanítás nélküli munkanap, amelyre a munkáltató a pedagógust a munkahelyén történő munkavégzés alól – szabadság kiadása nélkül – mentesíti.

33. § (1) A köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal összhangban – meg kell tervezni

(2) Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.

34. § Az igazgató a rendes munkaidő terhére köteles lehetővé tenni a pedagógus részvételét a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás pedagógus személyes részvételét igénylő eseményén, valamint a hospitáláson.

35. § (1) A munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelmére kiadott szabadságnál ennél rövidebb határidő alkalmazható.

(2) Ha a szabadságot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló oldalán felmerült ok miatt nem lehet a törvényben meghatározott határidőn belül kiadni, kiadását az akadályoztatás megszűnésétől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni.

(3) Ha a munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló már megkezdett szabadságát megszakította, a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

(4) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.

(5) Kötetlen munkarendben dolgozó köznevelési foglalkoztatott esetén a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

(6) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató a jogviszony időtartamára időarányosan járó szabadságnál többet adott ki, azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak nem kell megtéríteni.

36. § (1) Az alkotói szabadság igénybevétele iránti, a munkáltatóhoz benyújtandó kérelméhez a pedagógusnak csatolnia kell az általa folytatni kívánt tudományos kutatás szakmai munkatervét, vagy a tervezett szakmai továbbképzés leírását.

(2) Az alkotói szabadság igénybevételének feltételéül meghatározott tíz év számításánál a pedagógus, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(3) A munkáltató az alkotói szabadság igénybevételét mérlegelési jogkörében engedélyezi.

(4) A munkáltató engedélye esetén az alkotói szabadság kiadásáról a felek írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell

(5) Az alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.

37. § (1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (4) és (5) bekezdés, valamint a (13) bekezdés szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve, ha a besorolását megelőzően ennél magasabb fokozatba való besorolásra már jogosultságot szerzett.

(2) A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező.

(3) A (2) bekezdés szerinti gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani. A kinevezésben ekkor a (2) bekezdés szerinti gyakornoki időből hátralévő időt kell – a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(4) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a (12) bekezdés szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett – hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.

(5) Ha a pedagógus határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszonyának időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.

(6) A gyakornok

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart.

(8) Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(9) A gyakornoki idő annak lejártát követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.

(10) Ha a (9) bekezdés szerint megismételt minősítő vizsga is sikertelenül zárult és erre tekintettel a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony törvény erejénél fogva megszűnt, ezt követően pedagógus-munkakörre történő újabb foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén az (1)–(9) bekezdésben foglaltakat ismételten alkalmazni kell.

(11) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Ha a minősítő vizsga időpontja – különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése miatt – módosul, erről a gyakornokot írásban tájékoztatni kell.

(12) Az (1)–(11) bekezdéstől eltérően, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót is, aki a jogviszonya létesítésekor legalább hat év, szakmai gyakorlatnak nem vagy nem teljes egészében elismerhető munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik.

(13) A (12) bekezdés nem alkalmazható,

(14) Az (1)–(11) bekezdéstől eltérően Pedagógus I. fokozatba kell sorolni azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, aki a 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik legalább két év szakmai gyakorlattal.

(15) Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

38. § (1)⁸ Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történt besorolását követően legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik, a Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárást kezdeményezheti. A szakmai gyakorlat idejébe nem számít be a sikertelen minősítő vizsgát követő gyakornoki idő időtartama.

(1a)⁹ A minősítési évben Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárásban legfeljebb a minősítési évet megelőző év január 1-jén a Púétv. hatálya alá tartozó munkáltatónál Pedagógus I. fokozatba sorolt, pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott létszámának 20%-a vehet részt. A résztvevők létszámába a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó intézménynél pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak és a címzetes fokozat megszerzésére jelentkezők is beleértendők.

(1b)¹⁰ Az (1a) bekezdésben meghatározott keretszámot meghaladó többletjelentkező esetén az éves minősítési tervbe történő felvételkor a Pedagógus II. fokozatra jelentkezők közül azt a személyt kell előnyben részesíteni, aki

(1c)¹¹ Az (1b) bekezdésben foglalt feltételt teljesítő jelentkezők közül elsősorban az a személy részesítendő előnyben, aki több feltételnek is megfelel.

(2) A minősítési eljárás megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.

(3) A sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.

39. § (1)¹² Az a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki rendelkezik

(1a)¹³ Ha a Mesterpedagógus fokozat a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tevékenység ellátását célozza – a 39. § (1) bekezdésében foglalt követelményeken felül – a pályázati eljárásra való jelentkezés további szakmai feltétele, hogy a pedagógus

(1b)¹⁴ Ha a Mesterpedagógus fokozat a (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti tevékenység ellátását célozza, a 39. § (1) bekezdésében foglalt követelményeken felül a pályázati vagy megújítási eljárásra való jelentkezés feltétele, hogy a pedagógus a jelentkezés során a jelentkezést megelőző öt évben megvalósított feladatairól, tevékenységéről szóló beszámolóval igazolja a jelentkezéskor választott tevékenységi területre való alkalmasságát. A beszámoló megfelelőségét a hivatal Mesterpedagógus szakértő bevonásával vizsgálja.

(1c)¹⁵ Az éves minősítési tervbe történő felvételkor előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki

(2) A Mesterpedagógus fokozat megszerzésének feltétele az alábbi tevékenységek ellátásának vállalása:

(3) Ha a pedagógus a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges pályázati eljárásba jelentkezésekor a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tevékenység vállalásáról tett nyilatkozatot, a pályázati eljárás befejezésének feltétele, hogy a pedagógus

(4)¹⁶

(5) Ha a pedagógus a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges pályázati eljárásba jelentkezésekor a (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenység vállalásáról tett nyilatkozatot, az (1) bekezdésben foglaltakon túl az eredményes pályázati eljárás feltétele az is, hogy a jelentkezéskor és az eljárás teljes időtartama alatt rendelkezzen igazgatói vagy más vezetői megbízással.

(6) A sikertelenül zárult pályázati eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen pályázati eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.

(7) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki sikeresen vett részt a pályázati eljárásban,

40. § (1)¹⁷ Az a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki

(1a)¹⁸ Az éves minősítési tervbe történő felvételkor a jelentkezők közül előnyben kell részesíteni azt, aki esetében a munkáltató feladatellátási helye szerepel az Fktr. 1. mellékletében.

(2) A Kutatótanár fokozat megszerzésének feltétele

(3) Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be.

(4)¹⁹ A pályázati eljárás megismételhető, ha a pályázati eljárás sikertelen volt. A pályázati eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen pályázati eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.

(5) Ha a Kutatótanári pályázat elbírálása sikeres volt, a pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.

41. § (1) Saját kezdeményezésére címzetes Pedagógus I., címzetes Pedagógus II., címzetes Mesterpedagógus vagy címzetes Kutatótanár fokozatot szerezhet

(2) A címzetes fokozatra irányuló minősítő vizsgára, minősítési eljárásra, pályázati eljárásra való jelentkezés feltételeire a pedagógus besorolás hatálya alá tartozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a címzetes fokozatot megszerzett személy köznevelési intézményben pedagógus munkakörre köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesít, besorolásakor a megszerzett

42. § (1)²⁰ A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor foglalkoztatási időnek kell tekinteni azt az időt is, amely alatt a pedagógus munkakör betöltése olyan, az adott pedagógus-munkakör betöltésre jogosító külföldön szerzett szakképesítés vagy szakképzettség alapján történt, amelynek törvény szerinti elismerése a minősítő vizsgán vagy a kötelező minősítési eljárásban való részvétel vagy a nem kötelező minősítési eljárásra vagy pályázati eljárásra történő jelentkezés rögzítésének időpontjában már megtörtént.

(3) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy korábbi munkáltatója a gyermekjóléti, gyermekvédelmi alaptevékenységet ellátó intézményre vonatkozó szabály alapján az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli időt is szakmai gyakorlatként vett figyelembe, az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatónál létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban a korábban figyelembe vett szakmai gyakorlat időtartama emiatt utóbb nem csökkenthető.

43. § (1) A szakmai gyakorlat időtartamának a megállapításakor a 42. §-ban meghatározott jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek háromszázhatvanöt napos időtartam felel meg.

(2) A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.

(3) A szakmai gyakorlat időtartamába, kivéve, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem számít be

(4) A (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottaktól eltérően, ha a pedagógus egyidejűleg több részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezekben a szerződésben vagy kinevezésben foglalt heti munkaidő összesen az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát elérte, ezt az időszakot el kell ismerni szakmai gyakorlatként.

(5) A (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a pedagógus egyidejűleg több óraadói megbízási szerződés alapján végzett munkát úgy, hogy ezek alapján összesen legalább heti tíz órát, foglalkozást tartott.

(6) A részmunkaidős és az óraadói foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött heti munkaidő időtartamát össze kell számítani, és el kell ismerni szakmai gyakorlatként, ha eléri a legalább heti tíz órát.

44. § (1) A minősítő vizsga, a minősítési, a pályázati és a megújítási eljárás során a pedagógus és a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelést-oktatást segítő munkakörben foglalkoztatott (a 44–85. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) tevékenységét a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján kell értékelni.

(2) A pedagóguskompetenciák:

(3)²¹

45. §²² (1) A 44. § (2) bekezdése szerinti pedagógus-kompetenciák megfigyelési és értékelési szempontjait

(2) A 44. § (2) bekezdése szerinti pedagógus-kompetenciák értékelésének szabályait

46. § (1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornokok minősítését a munkáltató folytatja le az általa kiadott helyi minősítési szabályzat alapján.

(2) A helyi minősítési szabályzat tartalmazza legalább

(3) A helyi minősítési szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri az alkalmazotti közösség véleményét. A szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni.

47. § (1) A minősítő vizsga, a minősítési, a pályázati és a megújítási eljárás kezdete

(2) A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítési eljárás részei:

(3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – magában foglalja

(4) A Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló pályázati, valamint a megújítási eljárás részei

(5) A Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló pályázati, valamint megújítási eljárás részei

(6) A minősítő vizsga, a minősítési, pályázati és megújítási eljárás lezárul

48. § (1) Az igazgató a minősítő vizsga esedékességét hivatalból rögzíti az informatikai rendszerben.

(2) A minősítési eljárás, a pályázati eljárás, valamint a megújítási eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év március 31-ig kezdeményezi az igazgatónál. Ha a foglalkoztatási jogviszony a határidő lejártakor több mint 30 napja szünetel, a nem kötelező minősítési eljárás nem kezdeményezhető.

(3) Az igazgató a jelentkezést köteles az informatikai rendszerben rögzíteni.

(4) A pedagógus a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásra benyújtott jelentkezését a hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédést vagy a pályázat védését megelőző napig vonhatja vissza.

(5) Az igazgató a rögzítést a minősítés évét megelőző év április 15-ig hajtja végre. A rögzítés megtörténtéről a pedagógust a hivatal elektronikus úton értesíti.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha

(7) Az informatikai rendszerben történő rögzítéskor meg kell jelölni

(8) Ha a minősítő vizsga lefolytatásának kötelezettsége megszűnt, vagy a minősítés évében nem kerülhet rá sor, az igazgató a rögzített adat törlése vagy módosítása iránt – a kinevezés megszűnését, módosítását, vagy a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének kezdetét követő öt munkanapon belül – intézkedik a hivatalnak megküldött kérelem útján.

49. § (1) A címzetes fokozat megszerzését célzó minősítő vizsga, minősítési, pályázati és megújítási eljárás keretében a 41. § (1) bekezdésében meghatározott személyek a címzetes fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsgán, minősítési, pályázati, valamint megújítási eljárásban a 48. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig történő jelentkezésük alapján vehetnek részt.

(2) A jelentkezés benyújtható

(3) A címzetes Mesterpedagógus fokozatra a 39. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti tevékenységgel kapcsolatos mesterprogram megvalósítására adható be jelentkezés.

50. § (1) A miniszter évente március 31-ig meghatározza a következő évben a Mesterpedagógus fokozatra irányuló pályázati és megújítási eljárások keretszámát.

(2)²³ A minősítési, pályázati, bírálati eljárás lefolytatásához szükséges minimális szakmai követelményeknek az 54/A. § szerinti portfólióban szereplő dokumentumok benyújtásával kell megfelelni.

(3) A hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, illetve megújítási eljárás lefolytatása feltételeinek és ez alapján javaslatot tesz a miniszter részére a minősítési tervbe történő felvételre.

51. § (1) Ha az igazgató a minősítő vizsgát, vagy – a pedagógus határidőig megtett kezdeményezése ellenére – a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásra való jelentkezést nem vagy hibásan rögzítette az informatikai rendszerben, a pedagógus

(2) A kérelmet a hivatalon keresztül kell benyújtani.

(3) A kérelem elbírálására az 52. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

52. § (1) A miniszter – a hivatal 50. § (3) bekezdése szerinti javaslatát mérlegelve – a minősítési évet megelőző év június 20-áig dönt a következő évre vonatkozó minősítési tervről.

(2) A minősítési terv tartalmazza az adott évben

a minősítő vizsgán, valamint – a miniszter mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján – a minősítési, pályázati, illetve megújítási eljárásban részt vevő pedagógusok

(3) A hivatal a miniszter minősítési tervvel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti döntés alapján a minősítési évet megelőző év június 30-ig az informatikai rendszer útján – a 49. § (2) bekezdés b) pontja szerint benyújtott jelentkezés esetén azon kívül – értesíti a pedagógust és az igazgatót a minősítési tervbe való bekerülésről vagy arról, hogy a pedagógus a bekerülés feltételeinek nem felelt meg.

(4) A (3) bekezdésben szereplő értesítésnek tartalmaznia kell

(5) A pedagógus a (3) bekezdés szerinti értesítésben foglalt döntés megváltoztatását annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a minisztertől írásban kérheti. A miniszter a kérelmet a Köznevelési Információs Rendszer (a továbbiakban: KIR) adatai, valamint a pedagógus által a kérelméhez csatolt bizonyítékok alapján 30 napon belül bírálja el. A miniszter döntését tartalmazó irat kötelező tartalmi elemei tekintetében a (4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. A miniszter döntése ellen nincs helye további jogorvoslatnak.

53. § (1) A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga vagy minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió tartalmazza:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott portfólió a pedagógus választásától függően tartalmazhatja:

54. § (1) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítési, illetve megújítási eljárás keretében feltöltött pályázat tartalmazza:

(2) Ha a Mesterpedagógus fokozat megszerzéséhez kapcsolódóan a pedagógus a 39. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában szereplő tevékenység elvégzését vállalta, a Mesterprogram, valamint az együttműködési megállapodás nem része a pályázatnak.

(3) Az együttműködési megállapodás a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló pályázati, vagy a megújítási eljárásban részt vevő pedagógus és az őt foglalkoztató munkáltató, továbbá – a felek szándékától függően – harmadik személy (a továbbiakban: külső szakmai partner) között a pályázat megújításáig terjedő időre szólóan létrejött megállapodás, amelynek tartalmaznia kell:

54/A. §²⁴ (1) A Pedagógus I. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió 53. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott dokumentumok alatt a 3/f. mellékletben meghatározottakat kell érteni.

(2) A Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló pályázati eljárás során feltöltött pályázat keretében az 54. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott dokumentumok alatt a 3/g. mellékletben meghatározottakat kell érteni.

(3) A Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló pályázati eljárás keretében feltöltött pályázat 54. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott dokumentumok alatt a 3/h. mellékletben meghatározottakat kell érteni.

55. § A pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 25. napjáig tölti fel portfólióját vagy pályázatát az informatikai rendszerbe.

56. § (1) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást, valamint a Mesterpedagógus fokozat megszerzésére és megújítására irányuló pályázati eljárást a minősítő bizottság folytatja le.

(2) A minősítő bizottság három tagból áll.

(3) A minősítő bizottság elnöke a hivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki részt vett az R1.-ben foglaltak szerinti felkészítésben.

(4) A miniszterrel pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzékben szerepel.

(5) A minősítő bizottság tagjai:

(6) A minősítő bizottság eljárásában – a bizottság elnökének döntése alapján – véleményezési jogkörrel részt vehet:

(7) A minősítő bizottság tagja, valamint a minősítő bizottság elnöke – az igazgató vagy az általa megbízott pedagógus kivételével – csak az értékelt pedagógussal azonos vagy magasabb fokozatba besorolt pedagógus lehet.

(8) A tanár munkakört betöltők minősítő vizsgája és Pedagógus II. besorolási fokozat elérésére irányuló minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagja végzettségének és szakképzettségének azonosnak kell lennie az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésében megjelölt tantárgya tanítására jogosító végzettségével és szakképzettségével.

(9) A minősítő bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja

(10) Az (5) bekezdés a) pontja alapján delegált bizottsági tag tekintetében – az R1.-ben foglaltaktól eltérően – nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a vármegyei pedagógiai szakszolgálatnak vagy a család- és gyermekjóléti központnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely a minősítendő pedagógust is foglalkoztatja.

(11) Ha az összeférhetetlenség alkalmazása miatt nincs az intézményben az (5) bekezdés b) vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti intézményi delegáltként kijelölhető személy, helyette a hivatal által kijelölt, az Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő vesz részt a bizottságban, aki az R1.-ben foglaltak szerinti felkészítésben vett részt és rendelkezik legalább ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hivatal elnöke az összeférhetetlenségi szabály megsértésével kapcsolatos panasznak helyt ad és a 70. § (4) bekezdés b) pontja megfelelő alkalmazásával új bizottságot jelöl ki.

(12) Ha az Országos szakértői névjegyzékben nem szerepel olyan kirendelhető szakértő, akinek a minősítő bizottságban való részvétele – a pedagógus minősítésének elbírálásához szükséges ismeretekre tekintettel – szükséges, a minősítési évben

57. § (1) A Kutatótanár pályázatot háromfős bíráló bizottság bírálja el, melynek egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia, további egy tagját a Kar delegálja. A miniszter delegáltja tanácskozási joggal vesz részt a bíráló bizottság ülésén.

(2) A bíráló bizottságra alkalmazni kell az 56. § (9) bekezdését.

58. § A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi minősítési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az igazgató látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat.

59. § (1) A minősítő bizottság vagy a bíráló bizottság elnöke (a továbbiakban együtt: a bizottság elnöke), illetve az 58. § alapján az igazgató felel a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, megújítási eljárás szakszerű és törvényes lebonyolításáért, a bizottság törvényes működéséért.

(2) A bizottság elnöke

60. § (1) Az óra, a foglalkozás látogatása a minősítő vizsga és a minősítési eljárás esetén kettő, a pedagógus által tartott foglalkozás, tanóra látogatását, megbeszélését, vagy egy interjú lefolytatását és elemzését, értékelését foglalja magában, amelyet a minősítő bizottság kijelölt tagja végez.

(2) A Gyakornok minősítő vizsgája esetében az óra, foglalkozás látogatásán és megbeszélésén a mentor is részt vehet.

(3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító köznevelési intézményt – az igazgató kezdeményezésére – a hivatal jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb – a hivatal helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén – található, a hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.

(4) A portfólióvédés alkalmával a pedagógus a portfólióban szereplő dokumentumok alapján bemutatja pedagógiai munkásságát, önértékelését, valamint reflektál a minősítő bizottság 47. § (2) bekezdés e) pontja szerint feltett kérdéseire.

61. § A Mesterpedagógus pályázat bemutatása és védése alkalmával a pedagógus a pályázatban szereplő dokumentumok alapján a minősítő bizottságnak bemutatja a szakmai életútját, annak elemzését, bemutató portfólióját, Mesterprogramját, valamint reflektál a minősítő bizottság 47. § (4) bekezdés e) pontja foglaltak szerint feltett kérdéseire.

62. § A bíráló bizottság

63. § (1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi minősítési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az igazgató a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles.

(2) Az igazgató a minősítő vizsga eredményét köteles a hivatal részére megküldeni.

64. § (1) A minősítő vizsgát, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárást a pedagógus kérelmére a hivatal köteles felfüggeszteni

(2) A felfüggesztésről és annak megszűnéséről – kivéve a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését – a hivatal az informatikai rendszeren keresztül, a felfüggesztés kezdő időpontjának és a döntés okának megjelölésével az ok tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az igazgatót.

65. § (1) A pedagógusnak a minősítő vizsga és a minősítési eljárás értékelési szempontjainak való megfelelését a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben a 4. mellékletben meghatározott szempontok alapján, egymástól függetlenül értékelik, és értékelésüket a portfólióvédés, pályázat védése időpontjától számított tizenöt napon belül az informatikai rendszerben rögzítik. A pontszámot az informatikai rendszer állapítja meg. Ha a tagok értékelése egymástól jelentősen eltér, a minősítő bizottság erről egyeztet.

(2) A pályázati és a megújítási eljárásban a minősítő vagy bíráló bizottság tagjai véleményét tartalmazó végleges értékelést a bizottság ülésétől számított öt napon belül a bizottság elnöke feltölti az informatikai rendszerbe. A végleges értékelést a pedagógus, valamint az őt foglalkoztató intézmény vezetője számára elérhetővé kell tenni az informatikai rendszerben.

(3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak intézményben lefolytatott minősítő vizsgájával összefüggő iratokat – az alapnyilvántartás részeként – a munkáltató köteles megőrizni.

66. § (1) A minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás sikeres, ha az értékelés során a pedagógus-kompetenciák értékelésénél

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az egyes kompetenciák százalékos értékelésének külön-külön is meg kell haladnia a huszonöt százalékot.

67. § (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről a hivatal elektronikus tanúsítványt állít ki.

(2) A tanúsítványt

(3) A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatain, oktatási azonosító számán, a tanúsítvány kiállításának dátumán és a hivatal elnökének aláírásán kívül a következő bejegyzéseket kell szerepeltetni:

(4) A hivatal az igazgató által a 63. § (2) bekezdése szerint közölt, a minősítő vizsgára vonatkozó adat alapján tanúsítványt állít ki, amely a (3) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően „az intézményi minősítésen megfelelt” vagy első sikertelen minősítés esetén „az intézményi minősítésen újabb minősítés szükséges”, ismételt sikertelen minősítés esetén „az intézményi minősítésen nem felelt meg” bejegyzést tartalmazza.

(5) A hivatal a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül tanúsítványt állít ki a minősítő vizsga, minősítési eljárás, pályázati vagy megújítási eljárás sikertelenségéről, ha

68. § (1) A minősítő vizsgát, a minősítési, pályázati, megújítási eljárást tanúsítvány kiadása nélkül meg kell szüntetni, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti megszüntetésről a hivatal az informatikai rendszeren keresztül, a megszüntetés időpontjának és a döntés okának megjelölésével az ok tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az igazgatót.

69. § Ha a tanúsítványban név-, szám- vagy más elírás van, a hibát a hivatal hivatalból vagy az érdekelt jelzésére bármikor kijavítja, ha az nem hat ki a döntés érdemére. A javítást az informatikai rendszerben is át kell vezetni.

70. § (1) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga – kivéve a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítő vizsgáját – vagy a minősítési eljárás, pályázati vagy megújítási eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet a hivatalnál.

(2) A hivatal a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat – ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre – a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetést követően tizenöt napon belül bírálja el.

(3) Ha a hivatal szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértőt is bevonhat, aki az R1.-ben foglalt felkészítésen részt vett.

(4) A hivatal

(5) Ha a panasszal érintett minősítő vizsga, minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás sikertelenségének megállapítására a portfólió vagy a Mesterpedagógus pályázat védését vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását megelőzően került sor, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatal

(6) A (4) bekezdés b) pontja alapján felkért új minősítő vagy bírálati bizottság az 59–66. § alapján jár el, és értékeli a pedagógus teljesítményét. Az új bizottság tagjai között nem szerepelhet az a személy, akinek az összeférhetetlenségére hivatkozó panasznak a hivatal elnöke helyt adott. Az új bizottság értékelése alapján kiadott tanúsítvány ellen további panasznak nincs helye.

(7) A pedagógus és a minősítő vagy bíráló bizottság közötti szakmai kérdést érintő véleményeltérésre hivatkozással a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás eredményének vitatására nincs lehetőség.

71. § (1) Ha a panaszeljárás során a hivatal új tanúsítványt állít ki, a panaszeljárásban hozott döntéssel egyidejűleg az előző tanúsítványt visszavonja.

(2) Ha a tanúsítvány kiadását követően a hivatal tudomására jut, hogy a pedagógus nem felelt meg a minősítési tervbe való felvétel feltételeinek, a tanúsítványt haladéktalanul visszavonja és erről a pedagógust, valamint az igazgatót egyidejűleg értesíti.

(3) A tanúsítvány kiadását követő három éven túl a tanúsítvány visszavonásának nincs helye, kivéve, ha szám- vagy betűtévesztés történt.

72. § (1) A minősítő vizsgát, minősítési, pályázati vagy megújítási eljárást az éves minősítési terv alapján a minősítés évében kell lefolytatni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően akkor kerülhet sor a minősítő vizsga, minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásnak a minősítés évét követő év június 30-ig történő befejezésére, ha

73. § (1) A hivatal a minősítés évét megelőző év július 31-ig kijelöli a minősítési évben minősítő bizottsági elnökként és köznevelési szakértő tagként eljáró pedagógusokat, és a kijelölésről őket, valamint az őket foglalkoztató intézmény vezetőjét értesíti.

(2) A köznevelési szakértőt foglalkoztató intézmény igazgatója a minősítés évét megelőző év szeptember 1-jéig közli a hivatallal a minősítés évére vonatkozóan a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a munkaidő-kedvezmény biztosítása keretében a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.

(3) A hivatal a tervezett és az eljárás lefolytatása feltételeinek megfelelő minősítő vizsgára, minősítési, pályázati és megújítási eljárásokra vonatkozóan a minősítés évét megelőző év december 15. napjáig

74. § (1) A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést a minősítés évét megelőző év június 30-ától – vagy a (3) bekezdés szerinti esetben ettől eltérő időpontban – kell biztosítani úgy, hogy a portfólió, pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre.

(2) A portfóliót, pályázatot feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza az 53. § (1) bekezdése vagy 54. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemeket. Ha a határidőben feltöltött portfólió, pályázat tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő, bíráló bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést, pályázatvédést megelőző huszadik napig megteheti.

(3) A hivatal az (1) bekezdéstől eltérő időpontot jelöl ki, és biztosítja a portfólió, pályázat feltöltésének technikai feltételeit, ha a portfólió, pályázat feltöltése az (1) bekezdésben foglalt időpontig

(4) Ha a minősítési tervbe való felvételt követően a pedagógus munkaköre vagy – tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében – az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt napon belül, minősítési eljárás esetében legkésőbb a portfólióvédés, pályázat védése, Kutatóprogram bírálata időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi a hivatalnál portfóliójának vagy pályázatának a változás miatti módosítását. A portfólió vagy pályázat módosítására a hivatalnak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor. A minősítő vizsgát, a minősítési, pályázati, megújítási eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.

(5) Ha a munkakör, illetve tantárgy megváltozása a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás hivatal által kitűzött időpontját megelőző harmincötödik napot követően következik be,

75. § (1) Ha a minősítő vizsga rögzítésének a minősítés évét megelőző év április 15-étől eltérő időpontja miatt a pedagógus nem került be az éves minősítési tervbe, vagy az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnt, a rögzítés időpontjától vagy az eljárás felfüggesztésére alapot adó körülmény megszűnésétől számított három hónapon belül – ha még a portfólió feltöltésére sem került sor, öt hónapon belül – kell lefolytatni az eljárást.

(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő, bírálati bizottság elnöke, tagja vagy az e személyeket foglalkoztató intézmény igazgatója (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintettek) a körülmény tudomására jutásától számított öt napon belül köteles értesíteni a hivatalt.

(3) Ha szükséges, a hivatal – az érintettekkel történő egyeztetést követően – módosítja

(4) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, megújítási eljárás személyes részvételét igénylő eseményén, kérelmére a hivatal haladéktalanul új időpontot jelöl ki számára. E rendelkezés alkalmazásában fel nem róható ok minden olyan, a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására, illetve mulasztására. Az új időpont kijelölése iránti kérelmet az ok megjelölésével, az ok felmerülésével egyidejűleg, de legkésőbb az elmulasztott esemény napját követő nyolc napon belül lehet a hivatal részére benyújtani. Ha a minősítő, bíráló bizottság jelzése vagy saját észlelése alapján a hivatal azt állapítja meg, hogy a minősítő vizsga, a minősítési eljárás személyes részvételt igénylő eseménye a pedagógusnak felróható okból hiúsult meg, a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás sikertelennek minősül.

(5) Ha a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás megszüntetésére a 68. § (1) bekezdés d) pontja alapján került sor, és a pedagógus a megszűnés időpontjától számított három hónapon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő harminc napon belül kérheti a hivataltól, hogy szervezze meg a megszűnt nem kötelező minősítési eljárás vagy a pályázati vagy megújítási eljárás követelményei szerinti minősítését. Ennek keretében a pedagógus a 74. § (4) bekezdésében foglalt kérelmet is előterjesztheti. A hivatal a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha az eljárás megszervezése a 72. § (2) bekezdése alkalmazásával sem lehetséges.

76. § (1) A minősítő, bíráló bizottság a panasz benyújtására nyitva álló – a 70. § (1) bekezdésében meghatározott – határidő végét követő munkanapon oszlik fel.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően

77. § (1) A minősítő vizsgán, a minősítési, pályázati, megújítási eljárásban részt vett pedagógus a minősítő, bíráló bizottság tevékenységét a portfólióvédést, a pályázat védését, Kutatóprogram bírálatát követő tizenöt napon belül értékelheti az informatikai rendszerben elérhető értékelési lap felhasználásával. A hivatal az értékelést negyedévente, azonosításra alkalmatlan módon továbbítja a minősítő, bíráló bizottság elnöke és tagjai számára.

(2) A hivatal a minősítési évet követő év április 30-ig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, egyúttal javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.

78. § (1) Az első minősítő vizsga díjtalan.

(2)²⁵ A megismételt minősítő vizsga, az első, valamint a megismételt minősítési, pályázati, megújítási eljárás, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram módosításának díja 40 000 forint, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsga, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló minősítő vizsga, minősítési eljárás minősül.

(3) A (2) bekezdés szerinti díjat az eljárás kezdeményezőjének a hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára

(4) A hivatal a pedagógus kérelmére legfeljebb hat hónapos fizetési halasztást engedélyezhet.

(5) A már befizetett díjat a pedagógus vagy örököse részére, a hivatalhoz intézett kérelem alapján vissza kell téríteni, ha a minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a hivatal a 68. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt okból megszüntette.

79. § A szakértői, továbbá a hivatal által szervezett szaktanácsadói feladatokban részt vevő szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus bizonylattal igazolt, jogszerűen felmerült költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

80. §²⁶ A magasabb fokozatba történő besorolásra a Púétv. 97. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban visszamenőlegesen kerül sor akkor is, ha

81. § (1) Ha a hivatal a tanúsítványt visszavonja, a munkáltató a pedagógust a tanúsítvány kiadása előtti legmagasabb pedagógus fokozatba sorolja vissza a 71. § (2) bekezdése szerinti értesítés közlésétől számított hónap első napjától. A pedagógus illetményét a jövőre nézve kell módosítani.

(2) Ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a tanúsítvány visszavonására okot adó feltétel a pedagógus felróható magatartására vezethető vissza, a számára kifizetett illetménytöbbletet, vagy többletbért a pedagógus visszatéríti a munkáltató számára.

82. § (1) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba kell visszasorolni, ha

(2) A pedagógust

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időponttól a pedagógus illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges.

(4) Ha a pedagógus visszasorolására az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján kerül sor, a visszasorolás időpontját követő két éven belül a pedagógus a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet a minősítési eljárásra.

83. § (1) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust foglalkoztató intézmény igazgatója, igazgatói vagy vezetői megbízással rendelkező pedagógus esetében az intézmény fenntartója – a külső szakmai partner bevonásával – évente a szeptember 1. és október 31. közötti időszakban megvizsgálja a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus által az átsorolása vagy az előző vizsgálat óta eltelt idő alatt a Mester- vagy Kutatóprogramja megvalósítása, továbbá az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében végzett tevékenységet.

(2) Az igazgató, fenntartó a hivatalt az ok megjelölésével írásban tájékoztatja arról, ha a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. Az igazgató, fenntartó a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus teljesítményének színvonalát ezzel összefüggésben nem értékelheti.

(3) Ha a hivatal a 85. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő szakértő véleménye alapján megállapítja, hogy a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, erről értesíti a pedagógust és munkáltatóját.

84. § (1) Ha a 39. § (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból nem tesz eleget a hivatal által az ezzel összefüggő feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, a hivatal a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben.

(3) Az (1) bekezdés alapján a munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Mesterpedagógus fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba kell visszasorolni.

85. § (1) A 39. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti tevékenységet végző Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus az igazgató vagy – ha igazgatói vagy vezetői megbízással rendelkező pedagógusról van szó – a fenntartó egyetértésével, a program megvalósításának időtartama alatt legfeljebb két alkalommal módosíthatja Mester- vagy Kutatóprogramját

(2) A Mester- vagy Kutatóprogram módosítása iránti kérelmet a hivatalhoz kell benyújtani az akadály felmerülésétől számított hatvan napon belül, feltüntetve benne a módosítást szükségessé tévő indokot.

(3) A kérelemhez csatolni kell

(4) A hivatal

(5) Az (1)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni abban az esetben, ha a Mesterpedagógus a Mesterprogram megvalósítása helyett a 39. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység végzése iránt nyújt be kérelmet, és a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Ettől eltérően, ha a fokozat megújításáig legfeljebb két év van hátra, a hivatal a kérelemnek szakértő bevonása nélkül helyt ad.

86. § (1) A mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.

(2) A mentort az igazgató jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén – ha lehetséges – azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül.

(3) Óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében – ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan pszichológus szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok óvodapszichológus, iskolapszichológus mentorálását elláthatná – az igazgató kérésére a pedagógiai szakszolgálati intézmény igazgatója a mentori feladatok ellátására óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki.

(4) A pedagógiai szakszolgálati intézmény munkatársa mentorként abban az esetben jelölhető ki, hogy ha a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat fenntartója azonos, vagy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.

(5) Fejlesztő pedagógus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében – ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan fejlesztő pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy, aki a gyakornok mentorálását elláthatná – az igazgató kérésére más nevelési-oktatási intézmény vagy a pedagógiai szakszolgálati intézmény igazgatója a mentori feladatok ellátására fejlesztőpedagógus munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki. Ennek feltétele, hogy az ilyen formában együttműködő intézmények fenntartója azonos legyen, vagy az együttműködő intézmények fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.

(6) Gyógypedagógus, konduktor munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében – ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan gyógypedagógus, konduktor szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok mentorálását elláthatná – az igazgató kérésére más nevelési-oktatási intézmény vagy az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igazgatója a mentori feladatok ellátására gyógypedagógus, konduktor munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki.

(7) A (6) bekezdés szerinti gyógypedagógus, konduktor munkakörben foglalkoztatott személy mentorként akkor jelölhető ki, ha az együttműködő intézmények fenntartója azonos, vagy az együttműködő intézmények fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.

87. § (1) A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.

(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti

(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

(4) A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az igazgatónak és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Az összefoglaló értékelés elvégzésekor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.

88. § (1)²⁷ A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 528 800 forint.

(2) A Púétv. 98. § (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg.

(3)²⁸ Az esélyteremtési illetményrészre való jogosultság szempontjából figyelembe veendő kedvezményezett és felzárkózó települések listáját az Fktr. 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az esélyteremtési illetményrész megállapításának feltétele, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kinevezésében feltüntettek szerint a Púétv. 76. § (1) bekezdése szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével meghatározott heti munkaidő legalább ötven százalékában teljesítse a Púétv. 98. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket. Ebben az esetben az esélyteremtési illetményrésznek teljes összege jár, a feladatra fordított munkaidő arányától függetlenül.

(5) Az esélyteremtési illetményrész megállapítása szempontjából a Púétv. 98. § (5) bekezdés b) pontja szerinti a gyermek- és tanulólétszámmal, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet szerinti képességkibontakoztató, illetve integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program meglétével kapcsolatos feltételnek a tanév október 1-jén kell fennállnia.

(6) Az esélyteremtési illetményrészre való jogosultság a tanévre, illetve a nevelési évre szól. A tanév szeptember hónapjára járó esélyteremtési illetményrészt legkésőbb a november hónapra járó illetménnyel egyidejűleg visszamenőleg kell kifizetni.

(7) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott esetében a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a garantált bérminimum száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér Púétv. 99. §-ában, illetve 132. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.

(8) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a Púétv. 68. § (4) bekezdése szerint lát el feladatot, akkor a feladatellátás idejére a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege tíz százalékával emelt összegű illetmény illeti meg.

89. § (1) A pedagógus számára tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 88. § (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg mértékétől függetlenül a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb 4500 forintnál.

(2) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját tartós helyettesítés keretében a sajátjával együtt tanítja, az (1) bekezdés szerinti többlettanítási óradíj ötven százalékára jogosult.

(3) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár.

(4) Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, foglalkozásért jár.

90. § (1)²⁹ Az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj, valamint az illetménypótlék megállapításakor a Púétv.-ben foglalt feltételeket a (2)–(6a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki

(3)³⁰ Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, és

(4) A diabétesz ellátási pótlék az Nkt. 62. § (1b) bekezdésében felsorolt feladatokkal megbízott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak jár.

(4a)³¹ Ha a köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részmunkaidőben vagy csökkentett munkaidőben dolgozik, akkor a részére járó nemzetiségi pótlék vagy gyógypedagógiai pótlék – az egész számra való kerekítés általános szabályai alkalmazásával – a részmunkaidővel, csökkentett munkaidővel arányosan jár.

(5) Munkaközösség-vezetői feladatért járó megbízási díjra jogosult az a pedagógus, aki intézményi munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői feladatot lát el.

(6) Az osztályfőnöki, csoportvezetői, tanszakvezetői, munkaközösség-vezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatért járó megbízási díj a feladattal való megbízás idejére – az iskolai szünetek idejét is ideértve – jár.

(6a)³² A Púétv. 102. §-ában meghatározott megbízási díjak mértéke nem függ a munkaidő teljes vagy részmunkaidős jellegétől.

(7) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az (1)–(4) bekezdésben meghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható.

91. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére írásban állapítható meg rendkívüli, célhoz köthető feladat (a továbbiakban: célfeladat), valamint a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás.

(2) A célfeladat elrendelése egyszeri, eseti feladatellátásra vagy rendszeres többletmunkával járó többletfeladat folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény, dolog létrehozására vonatkozhat.

(3) Az eseti feladat ellátására, a rendszeres többletmunka folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény, dolog létrehozására szóló célfeladat elrendelésére vonatkozó írásbeli intézkedésnek magában kell foglalnia a céljuttatás feltételeit:

(4) A célfeladat meghatározásakor kizárólag pontosan meghatározott feladat teljesítése, folyamatos ellátása vagy eredmény előállítása határozható meg.

(5) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült, és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa írásban kijelölt, a munkáltatónál foglalkoztatott személy igazolta.

(6) A célfeladat munkaidőn túl is elvégezhető, amely nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

92. § A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a munkáltató tartósan magas színvonalú munkája vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként mérlegelési jogkörében az általa – állami fenntartású köznevelési intézmény esetében a tankerület vezetője által – meghatározott mértékű jutalomban részesítheti.

93. § A köznevelési foglalkoztatotti jutalom megállapítása szempontjából figyelembe vehető szakmai gyakorlatot a 42. § szerint kell számítani, azzal, hogy

94. § (1) Az illetmény fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az illetménnyel az illetmény-fizetési napon rendelkezhessen.

(2) Az illetményt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni, kivéve, ha ebben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót bírósági vagy hatósági határozat korlátozza.

95. § (1) A nevelést-oktatást közvetlenül segítő vagy gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltő köznevelésben foglalkoztatott, ha rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, garantált bérminimumra jogosult.

(2) A vendégtanár óraadókénti óradíja legalább 4500 Ft.

96. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére az e fejezetben szabályozott pénzbeni és természetbeni juttatásokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkáltató mérlegelési jogkörében nyújthatja.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót

97. § (1) A munkáltató az általa legalább hat hónapja foglalkoztatott,

(2) Illetményelőleg naptári évenként legfeljebb két alkalommal nyújtható.

(3) Nem nyújtható illetményelőleg annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, aki

(4) Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösének megfelelő összeg lehet, de nem haladhatja meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi bruttó illetményét.

(5) Az illetményelőleg visszafizetése a kifizetését követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik. Az illetményelőleg összegét kamatmentesen kell levonni az illetményből.

(6) Az illetményelőleg visszafizetési ideje legfeljebb hat hónap lehet. Határozott idejű jogviszony esetén a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap az illetményelőleg kifizetését követő hónaptól számítva a határozott idejű jogviszony időtartamából még hátravan.

(7) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jogviszonya az utolsó törlesztő részlet megfizetése előtt megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, vagy – ha a levonás nem lehetséges – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köteles annak összegét a munkáltató részére visszafizetni. A munkáltató belső szabályzata szerint döntési jogkörrel rendelkező személy méltányosságból a visszafizetésre részletfizetést engedélyezhet.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni áthelyezés esetén is.

(9) Ha a munkáltató a belső szabályzatában biztosítja az illetményelőleg igénybevételének lehetőségét, a kérelmek teljesítéséhez a munkáltató a működési költségvetésében illetményelőleg-keretet különít el.

(10) Illetményelőleg biztosítására az illetményelőleg-keretben rendelkezésre álló fedezet esetén kerülhet sor. Az illetményelőleget az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell biztosítani a rendelkezésre álló illetményelőleg-keret mértékéig.

(11) Az illetményelőleg iránti kérelem benyújtásának, az illetményelőleg megállapítására irányuló eljárásnak, továbbá az illetményelőleg folyósításának részletes szabályait a munkáltató belső szabályzata határozhatja meg.

98. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére lakhatási jellegű támogatás nyújtható, az alábbiak szerint:

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy egyidejűleg kizárólag egy – az (1) bekezdésben meghatározott – lakhatási jellegű támogatásban részesíthető.

(3) Lakhatási jellegű támogatás az (1) bekezdés szerinti személy kérelmére az e rendeletben és a köznevelési intézmény belső szabályzatában meghatározott módon nyújtható.

99. § (1) A lakhatási jellegű támogatás iránti kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni az igénylő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi bruttó jövedelmét, a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem bruttó összegét (a továbbiakban: egy főre eső jövedelem), szociális körülményeit, lakáskörülményeit, családi állapotát, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának időtartamát, valamint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló közvetlen felettes vezetőjének előzetes írásbeli véleményét.

(2) A lakhatási támogatás iránti kérelem elbírálásakor előnyben kell részesíteni azt, aki

(3) Nem jogosult lakhatási jellegű támogatásra – kamatmentes lakáskölcsön kivételével – az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, akinek a havi bruttó jövedelme meghaladja a mindenkori bruttó garantált bérminimum háromszorosát, kivéve, ha a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a bruttó garantált bérminimumot.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben, a köznevelési intézmény belső szabályzatában meghatározott személy jóváhagyásával a (3) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére is megítélhető lakhatási jellegű támogatás.

(5) Lakhatási jellegű támogatásban csak az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részesíthető, aki a jogosultsága, illetve a szociális helyzete megítéléséhez szükséges adatokat megfelelően igazolja. Nem nyújtható lakhatási jellegű támogatás annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, aki kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

(6) Lakhatási jellegű támogatás kizárólag arra az ingatlanra igényelhető, amelyben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – lakóhely, tartózkodási hely igazolásáról szóló hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolt módon – életvitelszerűen tartózkodik. Lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából nyújtott lakhatási jellegű támogatás esetén az életvitelszerű ott-tartózkodást utólag, a birtok átruházását követő három hónapon belül kell igazolni.

(7) A lakhatási jellegű támogatásban részesülő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a lakhatási támogatás felhasználásáról a jogosultság utolsó hónapjának tizedik napjáig vagy a jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon köteles a belső szabályzatban meghatározott módon a munkáltató felé elszámolni.

100. § (1) A munkáltató a szolgálati lakás tekintetében bérlőkijelölési jogkörrel rendelkezik.

(2) A szolgálati lakás igénybevételére valamely szolgálati lakás megüresedése esetén vagy a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a munkáltató pályázati felhívást tesz közzé a belső szabályzatában meghatározottak szerint.

(3) Szolgálati lakás igénybevételére pályázatot az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyújthat be,

(4) A pályázatban a pályázó nyilatkozik lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya időtartamáról, illetve arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.

(5) A kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a szolgálati lakásba költözők számáról pályázatában nyilatkozik.

(6) Szolgálati lakás igénybevételére kétéves, határozott időre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor. A bérleti szerződés megkötésének, a szerződésből eredő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének, valamint a bérleti díj megfizetésének módjáról a belső szabályzat rendelkezik.

(7) Ha a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően a kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók közül ismét a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, akkor a bérleti szerződés – legfeljebb egy alkalommal – egy évvel meghosszabbítható.

(8) Szolgálati lakás több bérlőnek együttesen csak a belső szabályzatban meghatározott esetekben adható bérbe.

(9) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló bérlő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya megszűnik, a szolgálati lakásból legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított harminc napon belül köteles kiköltözni, és ezzel összefüggésben a munkáltató felé elszámolni.

101. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére a munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakáshoz jutása és lakáskörülményeinek javítása érdekében – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján – kamatmentes lakáskölcsönt nyújthat.

(2) Kamatmentes lakáskölcsön

(3) A kamatmentes lakáskölcsön

(4) Kamatmentes lakáskölcsönben részesíthető az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

(5) A kölcsön visszafizetése céljára nyújtott kamatmentes lakáskölcsön esetében a kamatmentes lakáskölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez képest a hitelkiváltást követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladhatja meg a 70%-ot. A kölcsön kérelemhez a kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak csatolnia kell a hitelintézet igazolását a fennálló tartozásállományról, illetve arról, hogy a kölcsönszerződésben foglaltak szerinti törlesztő részletek megfizetése tekintetében tartozása nem áll fenn.

(6) Kamatmentes lakáskölcsön nyújtásával a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakáscélú vásárlása, illetve lakásépítése akkor támogatható, ha

(7) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint együtt költöző családtagjának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakáson kívül más lakástulajdona nincs.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a kölcsön visszafizetése céljára nyújtott kamatmentes lakáskölcsön esetében is.

(9) A (6) és (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően kamatmentes lakáskölcsön vehető igénybe, ha

(10) A kamatmentes lakáskölcsön nyújtásával és a kölcsönszerződés megkötésével, tartalmával, megszűnésével kapcsolatos szabályokat a munkáltató belső szabályzata határozza meg.

(11) Nem nyújtható kamatmentes lakáskölcsön

(12) A (11) bekezdés c)–e) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kamatmentes lakáskölcsönt kölcsön visszafizetése céljából kéri.

(13) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a munkáltatótól egyszerre csak egy jogcímen részesülhet kamatmentes lakáskölcsönben. Újabb támogatási kérelem a fennálló kölcsön teljes kiegyenlítését követően terjeszthető elő, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a korábbi kölcsön részleteinek törlesztésével egyszer sem esett késedelembe.

(14) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú munkáltatói kölcsön a belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át.

(15) A kamatmentes lakáskölcsön címén odaítélhető támogatás maximális mértéke, ha a kölcsön nyújtásának célja:

(16) A kamatmentes lakáskölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételár, építési, bővítési, korszerűsítési költség vagy a hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részének 70%-át.

(17) A futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra irányadó nyugdíjkorhatárt.

(18) A kamatmentes lakáskölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja.

(19) A munkáltató javára bejegyzett jelzálogjoggal, illetve az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a munkáltató hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(20) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a kamatmentes lakáskölcsönben részesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

(21) A kamatmentes lakáskölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítésével, a jelzálog átjegyzésével, törlésével és a további jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos rendelkezéseket a munkáltató belső szabályzata tartalmazza.

102. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló elhelyezése – kérelmére – ideiglenes jelleggel a munkáltató által fenntartott szállóférőhelyen vagy garzonházban is biztosítható, ha

(2) A szálló- vagy garzonelhelyezés igénylésével kapcsolatos szabályokat a munkáltató belső szabályzata határozza meg.

103. § (1) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb összegét, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónál vállalhat, aki

(3) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára magántulajdonú lakás megszerzéséhez igénybe vett hitelintézeti kölcsönhöz támogatás nyújtható.

(4) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézetnél – önerő biztosítása nélkül, ha a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól szóló 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel – magántulajdonú lakás építéséhez vagy vásárlásához forintalapú lakáscélú kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.

(5) Az állami készfizető kezességre egyebekben a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól szóló 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

104. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszatérítendő, kamatmentes juttatás, amelynek célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással és az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.

(2) Visszatérítendő családalapítási támogatásban részesíthető

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában

(4) Visszatérítendő családalapítási támogatás a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak figyelembevételével nyújtható. A munkáltató elsődlegesen azoknak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a bruttó garantált bérminimum háromszorosát. Ezt meghaladó mértékű jövedelemmel rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a belső szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával részesíthető támogatásban.

(5) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló akkor részesíthető visszatérítendő családalapítási támogatásban, ha

(6) A családalapítási támogatás legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben nyújtható.

(7) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje legfeljebb három év. A visszafizetési határidőt a kérelmező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jövedelmi viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztő részletek megfizetése ne jelentsen aránytalan terhet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára. A családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a munkáltató és a támogatásban részesülő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló közötti szerződés megkötését követő hónap 1. napja.

(8) Annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, bruttó 200 000 forint összegű, vissza nem térítendő családalapítási támogatás nyújtható.

(9) A családalapítási támogatás a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön illetheti meg.

(10) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a családalapítási támogatást a gyermek születése napjától vagy örökbefogadása napjától számított hat hónapon belül, a belső szabályzatban meghatározott módon igényelheti.

(11) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmének benyújtására és elbírálására vonatkozó részletszabályokat a munkáltató belső szabályzata állapíthat meg.

105. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelemre évente egy alkalommal gyermekenként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér felének megfelelő mértékű gyermeknevelési támogatásra jogosult, ha annak feltételei fennállnak, és azt a munkáltatója mérlegelési jogkörében megállapította. Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére a támogatást időarányosan kell nyújtani.

(2) Az (1) bekezdés alapján az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jogosult támogatásra, aki

(3) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló gyermeknevelési támogatásra

(4) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, tárgyév augusztus 1-je és szeptember 30-a között lehet benyújtani. A megállapított támogatást a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére legkésőbb a tárgyév október utolsó napjáig – szülési szabadságot vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló esetén november hónapban – kell folyósítani.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak vagy a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának a tárgyévben járó gyermeknevelési támogatás megállapítását követően újabb gyermeke születik, vagy – örökbefogadott gyermekként – a nevelésébe kerül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló e gyermekre tekintettel a születés vagy nevelésbe vétel időpontjától számított hatvan napon belül pótigényt nyújthat be.

(6) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak tárgyévre megállapított gyermeknevelési támogatást a gyermeknek az igénybevétel kezdő időpontját követően bekövetkezett elhalálozása esetén nem lehet visszakövetelni.

(7) Nem nyújtható gyermeknevelési támogatás annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, aki kérelmében vagy pótigényében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

106. § (1) A 105. § (2) bekezdésében szereplő feltételnek megfelelő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a köznevelésben vagy szakképzésben részt vevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel évente egy alkalommal kérelemre iskolakezdési támogatásra jogosult. A 16. életévet betöltött gyermek esetén a diákigazolvány másolatát csatolni kell.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló iskolakezdési támogatásra

(3) Az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti bruttó összege a tárgyév augusztus 1-jén érvényes havi minimálbér bruttó összegének 45%-a.

(4) Nem nyújtható iskolakezdési támogatás annak a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak, aki kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

(5) A kérelem benyújtása és a folyósítás határidejére a gyermeknevelési támogatásra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

107. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére kérelmére – súlyos anyagi megterheléssel járó körülményeinek enyhítésére – visszatérítendő krízistámogatás adható.

(2) Krízistámogatás mérlegelési jogkörben nyújtható

(3) A krízistámogatás nyújtásának feltétele, hogy a kérelmező háztartásában az egy főre eső jövedelem ne haladja meg a mindenkori havi kötelező legkisebb munkabér bruttó összegének háromszorosát. Különös méltánylást érdemlő esetben, a belső szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával a jövedelemkorláttól el lehet tekinteni.

(4) A krízistámogatás mértéke a támogatás folyósításától számított

(5) A krízistámogatás kamatmentes.

(6) A krízistámogatás iránti írásbeli kérelmet a (2) bekezdés d) pontjában szereplő ok esetén az elhalálozás napjától számított 120 napon belül lehet benyújtani. A krízistámogatás visszatérítéséig újabb krízistámogatás nem kérelmezhető.

(7) Nem részesíthető krízistámogatásban az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, aki

(8) A krízistámogatással kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, a támogatás kifizetésének szabályait a munkáltató belső szabályzata tartalmazza.

108. § (1) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló elhunyt, a munkáltatói jogkör gyakorlója a köznevelés halottjává nyilváníthatja. A köznevelés halottjává nyilvánított személy temetési költségeit a munkáltató részben vagy egészben átvállalja.

(2) Temetési támogatásban részesülhet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

(3) A temetési támogatást az elhalálozás napjától számított 120 napon belül lehet kérelmezni. A temetési támogatás mértéke a krízistámogatás mértékével azonos. A munkáltató mérlegelési jogkörében dönt a temetési támogatással kapcsolatos részbeni vagy egészben történő visszatérítési kötelezettségről.

109. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésével és a havi illetmény megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásával felruházott személy vagy testület.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az eljárás során képviselőt vehet igénybe. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló képviselőjeként meghatalmazás útján eljárhat a hozzátartozója, a jogi képviselője és az érdekképviseleti szerv.

(3) Ha a Púétv. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás során a határidők számítására, a nyelvhasználatra, az iratok kézbesítésére és a kapcsolattartásra, a tanú meghallgatására, a határozat kijavítására, kiegészítésére, valamint a szakértő eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

110. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított huszonkét munkanapon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni. Ezen határidőt a vizsgálóbiztos indítványára a fegyelmi jogkör gyakorlója indokolt esetben, a tényállás további tisztázása érdekében egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja.

(2) A vizsgálóbiztos köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót meghallgatni.

(3) A meghallgatásról a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót és képviselőjét értesíteni kell. Az értesítést úgy kell közölni, hogy azt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló és képviselője a meghallgatást megelőzően legalább öt munkanappal megkapják. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a meghallgatáson a szabályszerűen közölt értesítés ellenére nem jelenik meg.

(4) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló meghallgatása tartós akadályoztatása miatt nem lehetséges, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és öt munkanapos határidő tűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló védekezését határidőben nem terjeszti elő.

(5) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása érdekében tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(6) A vizsgálat során a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Lehetővé kell tenni számára, hogy azokra észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, az ügy iratait megtekinthesse.

(7) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló meghallgatásáról, védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló és képviselője részére kézbesíteni kell.

111. § (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásakor írásbeli jelentést (a továbbiakban: jelentés) készít, melyet a jegyzőkönyvvel és az ügy irataival együtt a vizsgálat lezárásától számított öt munkanapon belül megküld a fegyelmi jogkör gyakorlója részére.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell

(3) A fegyelmi jogkör gyakorlója a jelentés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kijelöli a fegyelmi tanácsot, és egyidejűleg megküldi a jelentést a fegyelmi tanács tagjainak, továbbá az eljárás alá vont személynek és képviselőjének.

112. § (1) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója.

(2) A fegyelmi tanácsban elnökként, tagként, valamint jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt

(3) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a (2) bekezdés szerinti valamely kizárási ok, a fegyelmi tanács elnökeként

113. § (1) A fegyelmi tanács a jelentés alapján

(2) A fegyelmi tanács az eljárást megszünteti, ha

(3) A tárgyalás célja a tényállás tisztázása. A tárgyaláson a munkáltatót a vizsgálóbiztos képviseli.

(4) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló és képviselője az értesítést a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal korábban megkapják.

(5) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani csak akkor lehet, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót és képviselőjét szabályszerűen értesítették. A tárgyalást meg lehet tartani, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni.

(6) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(7) A tárgyalásról írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni.

114. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója – a vizsgálóbiztos javaslatára – a fegyelmi eljárást felfüggesztheti, ha

(2) Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.

115. § (1) A fegyelmi tanács a jelentés kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.

(2) A zárt ülésen a fegyelmi tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt.

(3) A zárt ülésről írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a résztvevők nevét, a fegyelmi tanács döntését és a keltezést.

(4) A fegyelmi tanács a következő határozatokat hozhatja:

(5) A határozatot a fegyelmi tanács tagjai kézjegyükkel látják el.

(6) A határozatnak tartalmaznia kell a fegyelmi tanács döntését és annak indokolását, ideértve a megállapított tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, a fegyelmi büntetés kiszabása során figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülményeket, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló által indítványozott bizonyítás mellőzésének indokát.

(7) A határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul megküldi

116. § A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás törvény erejénél fogva történt megszűnéséről haladéktalanul értesíti a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, képviselőjét, a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanácsot, valamint – ha a fegyelmi eljárás a Kar kezdeményezésére indult – a Kart.

117. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi, és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkáltatója viseli.

(2) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló fegyelmi felelősségét a fegyelmi tanács véglegessé vált határozatával vagy a bíróság jogerős ítéletével megállapította, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, valamint a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.

(3) A vizsgálóbiztost és a fegyelmi tanács tagjait külön díjazás nem illeti meg.

118. § Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha

119. § (1) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.

(2) A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti időtartam.

120. § (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési intézménynél foglalkoztatási jogviszonyban álló között kötött leltárfelelősségi megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló felelősséggel tartozik.

(2) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több köznevelésben foglalkoztatott együtt kezeli. A csoportos leltárfelelősségi megállapodást ekkor a munkáltatóval a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és munkavállalók együttesen kötik meg. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.

(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős köznevelésben foglalkoztatott is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárfelelősségi megállapodást kötő köznevelésben foglalkoztatott e személynek az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz a leltárfelelősségi megállapodásban hozzájáruljon.

(4) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.

(5) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli.

(6) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

121. § (1) A munkáltató állapítja meg

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az (1) bekezdés szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.

122. § (1) Leltározásnál a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, vele érdekellentétben nem álló képviselőt jelöl ki.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az eljárás során észrevételt tehet, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni.

123. § (1) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló – a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a leltárhiány teljes összegéért felel.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló vagy munkavállaló is kezeli.

(3) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók és munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.

(4) A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló esetleges távollétének tartamát.

124. § (1) A Púétv. 44. §-a és 50. §-a alapján a munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót írásban tájékoztatja

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az (1) bekezdés szerinti munkáltatói ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról a Púétv. 44. §-ában foglalt esetben öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott munkakört nem fogadta volna el.

(3) A munkakör elfogadása esetén azt a kinevezés módosításához való hozzájárulásnak kell tekinteni, a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie.

125. § (1) Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a Púétv. 59. § (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatás időpontját megelőzően legalább tíz munkanappal a helyben szokásos módon tájékoztatja a csoportos létszámcsökkentéssel érintett telephelyein foglalkoztatott köznevelési dolgozókat, és felhívja őket, hogy a tájékoztatás időpontjáig közöljék képviselőik nevét.

(2) A köznevelési dolgozók legalább három, legfeljebb öt képviselőt jelölnek meg.

(3) Megjelölés hiányában, vagy ha a képviselők személyéről a köznevelési dolgozók között vita alakult ki, a munkáltató a telephelyen foglalkoztatottak közül haladéktalanul három vezető megbízású vagy a munkáltatónál legalább három éve dolgozó, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót jelöl ki a munkavállalók képviselőit terhelő feladatok ellátására. A kijelöltek között nem lehet a felmentéssel kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlója. A munkáltató a kijelölt képviselők személyéről, valamint a nekik adott tájékoztatás tartalmáról az (1) bekezdés szerinti köznevelési dolgozókat a helyben szokásos módon tájékoztatja.

126. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló illetményét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(2) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

(3) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a (2) bekezdésben felsorolt jogcímen szűnik meg, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

(4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hónap közben szűnik meg.

(6) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony

127. § (1) A Kar Országos Küldöttgyűlése hatáskörébe tartozik különösen:

(2) Az Elnökség feladata az Országos Küldöttgyűlés határozatainak, valamint az Alapszabály és a Púétv. rendelkezéseinek megfelelően a Kar működésének irányítása és feladatainak végrehajtása. Ennek érdekében különösen:

(3) A Kar a jogszabályban, valamint az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése érdekében országos szinten működő szakmai tagozatokat hoz létre. A tagozatba a pedagógus az Alapszabályban meghatározottak szerint kérheti felvételét. A szakmai tagozat a saját szakterületére vonatkozóan, az Elnökség jóváhagyásával állásfoglalást adhat ki.

(4) A Területi Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik különösen az illetékességi területén

(5) A Területi Elnökség hatáskörébe tartozik a saját illetékességi területén

128. § A Kar az iskolai közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos hatáskörében a hivatallal együttműködve

129. § (1) Az etikai eljárásban biztosítani kell a jogszerűség, jóhiszeműség és tisztesség elveit, az ártatlanság vélelmét, az eljárás alá vont pedagógus jó hírnévhez való jogának védelmét.

(2) Az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén az etikai eljárást hivatalból kell megindítani. Nem lehet etikai eljárást indítani, ha az etikai vétséget megalapozó cselekménynek az etikai tanács tudomására jutásától számított hat hónap vagy az etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt.

(3) Az eljárás alá vont pedagógus számára biztosítani kell

130. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

131. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőző napon betöltött

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőző napon betöltött műszaki vezető munkakör a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkaköri csoportba tartozik.

(3) A 9. § (15) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a 2023/2024. tanévben a belügyi rendészeti ismeretek tantárgyat magyar nyelv és irodalom szakos tanár, történelemtanár és földrajztanár is taníthatja.

(4)³³ A 88. § (5) és (6) bekezdésének a 2023/2024. tanévben történő alkalmazásakor a Púétv. 98. § (5) bekezdés b) pontja szerinti gyermek- és tanulólétszámmal, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet szerinti képességkibontakoztató, illetve integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program meglétével kapcsolatos feltételnek 2023. október 1-jén kell fennállnia. A 88. § (5) és (6) bekezdését első alkalommal úgy kell alkalmazni, hogy a 2023/2024. tanév, valamint nevelési év tekintetében a jogosultság 2024. január 1-jétől szól.

132. § Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2026/2027. tanév kezdetéig alkalmazható az a személy, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.

132/A. §³⁴ E rendeletnek a minősítési, pályázati, megújítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal a 2024. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.