BK ÍH 2023/44.

A törvényszék mint másodfokú bíróság nyilvános ülésen meghozott végzésével a járásbíróság 2022. április 13. napján kihirdetett ítéletét a II. r. vádlott vonatkozásában abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozással hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az I. r. vádlott esetében jogerős ügydöntő határozatot hozott.

A kézbesítés útján közölt hatályon kívül helyező végzés ellen a II. r. vádlott jelentett be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítéletben foglaltaknál enyhébb joghátrány, pénzbüntetés alkalmazását kérte.

Az ügyészség a végzést tudomásul vette, a II. r. vádlott védője a hatályon kívül helyező végzés ellen nem élt jogorvoslattal.

A fellebbviteli főügyészség átiratában a vádlotti fellebbezést alaptalannak tartva, a másodfokú bírósági végzés hatályon kívül helyező rendelkezésének helybenhagyására tett indítványt.

A II. r. vádlott az ítélőtáblához elektronikus úton érkezett észrevételében a védő részvétele nélkül megtartott előkészítő ülésre hivatkozással az ügy ’felülvizsgálatát’ kérte.

Az ítélőtábla a jogorvoslatot a Be. 628. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanácsülésen bírálta el.

A terhelti fellebbezés nem alapos.

Az ítélőtábla elsődlegesen megállapította, hogy a II. r. vádlott által bejelentett fellebbezés a Be. 627. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján joghatályos, mert a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértésre hivatkozással helyezte hatályon kívül és utasította az elsőfokú bíróságot új eljárásra. A perorvoslati jogot a Be. 627. § (4) bekezdésében írt személyi és tárgyi korlát sem zárja ki. E részben azért megjegyzendő, hogy a fellebbezés tartalmára tekintettel indokolt lett volna a jogorvoslati irány (szándék) másodfokú bíróság általi pontosítása, de ennek elmaradása nem teszi hatálytalanná a vádlotti fellebbezést, főként, hogy a terhelt a másodfokú eljárásban az ügyészségi indítványra tett észrevételében már maga is hivatkozott eljárási szabálysértésre.

A Be. Tizenhetedik Részében szabályozott eljárásban a jogorvoslat tárgya a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése, és a fellebbviteli bíróság ahhoz vezető eljárása. Az eljárás célja pedig annak vizsgálata, hogy a megtámadott végzés törvénysértő-e. E felülbírálat elsősorban valójában nem ügy-, nem irat-, hanem túlnyomórészt határozatvizsgálat (Kúria EBH 2019.B.9. [33]–[35] bekezdés, Bhar.III.1.436/2018/8. [35]–[36] bekezdés).

A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálásakor azt kell megítélni, hogy az érdemi határozathozatal feltételeinek hiányáról – és ezért a hatályon kívül helyezésről – a másodfokú bíróság helyesen vagy indokolatlanul rendelkezett.

A revízió során viszont azt is vizsgálni kell, hogy maga a másodfokú bíróság nem vétett-e abszolút eljárási szabálysértést. Az ítélőtábla rögzíti, hogy a másodfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, s nem került sor a Be. 608. § (1) bekezdés a)–h) pontjaiban megjelölt semmisségi ok megvalósulására.

A felülbírálat ezt követően annak megállapítását célozta, hogy fennálltak-e a hatályon kívül helyezés törvényi előfeltételei vagy sem.

A perjogi kérdés eldöntésekor elsődlegesen kiemelendő, hogy a törvényszék helyesen foglalt állást abban, hogy eljárásjogi okból kizárt a felülbírálat, mert olyan súlyos alaki hiba történt, mely szükségszerűen vezet az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséhez és az új eljárás lefolytatásának elrendeléséhez (az eljárási szabálysértés ún. közvetett orvoslása).

Nem tévedett a másodfokon eljáró bíróság abban sem, hogy a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértés valósult meg az elsőfokú eljárásban. Az indokolás azonban kiegészítést, pontosítást igényel a következők szerint.

A járásbíróság a 2021. október 14-én kelt végzésében a II. r. vádlott részére a távollétes eljárás miatt a Be. 747. § (6) bekezdése és a 44. § g) pontja alapján rendelt ki védőt, mert a külön eljárásban a védő részvétele kötelezővé vált.

Az elsőfokú bíróság az előkészítő ülést 2021. december 9. napjára tűzte ki. A II. r. vádlott kirendelt védője az idéző végzést 2021. december 15-én vette át. A bíróság az előkészítő ülést a II. r. terhelt tartózkodási helyének ismertté válása (külföldi munkavégzés, elektronikus levél küldése) után a 28. sorszámú végzéssel elhalasztotta azzal, hogy új határnapot hivatalból tűz ki.

A járásbíróság a 2022. március 2-i intézkedésével 32. sorszám alatt tűzte ki ismét az előkészítő ülést 2022. április 7. napjára, ekkor már más bíró járt el. Intézkedett egyben a II. r. terhelt esetében az elfogatóparancs visszavonásáról. A 37. számú intézkedéssel 2022. március 4-én az előkészítő ülés határnapját megváltoztatta és azt 2022. április 13. napjának 13.30 órájában határozta meg. Ezen az utasításon szerepel, hogy „Ér.6. alatti vonatkozásában kirendelt védő kirendelését kérem visszavonni, mert a kirendelés oka megszűnt”. A védői kirendelés megszüntetésére azonban nem került sor, igaz a védő idézésére sem, az utasítás e része tollal át van húzva. Az utasítást azonban a bíró nem írta alá, csak az utasítást teljesítő aláírása lett rögzítve. E szabálytalan és egyébként a védelem jogával összhangban sem álló intézkedés a II. r. vádlott oldalán a kirendelt védő eljárását nem szüntette meg.

Amint a másodfokú bíróság helyesen megállapította, a védői kirendelés változatlanul joghatályos volt, ennek ellenére az elsőfokú bíróság a védőt nem idézte meg és az előkészítő ülést távollétében tartotta meg és így hozott ügydöntő határozatot a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadása után a II. r. terhelttel szemben.

A védelem jogát súlyosan sértő alaki hiba egyértelmű és nem kétségesen hatályon kívül helyezést eredményez, viszont részletesebben állást kell foglalni abban, hogy az eljárási szabálysértés miért abszolút [Be. 608. § (1) bekezdés d) pont] és miért nem csupán a Be. 609. § (1) bekezdésébe és (2) bekezdés b) pontjába ütközik, mely egyébként szintén az elsőfokú ítélet e vádlottat érintő megsemmisítésére alkalmas.

Az abszolút eljárási szabálysértés lényege, hogy alaki semmisségi ok, tehát mindenféle mérlegelés és orvoslási lehetőség vizsgálata nélkül hatályon kívül helyezéshez vezet s az adott esetben az elsőfokú eljárás megismétléséhez. A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja alapján ilyen ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele kötelező.

Az előkészítő ülés a Be. 499. § (1) bekezdése értelmében nyilvános ülés, melyre eltérő rendelkezések hiányában a tárgyalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Be. 499. § (5) bekezdése előírja, hogy ha az eljárásban védő vesz részt, távollétében az előkészítő ülés nem tartható meg. Irányadó ez kötelező védelemnél és nem kötelező védelem eseteiben is.

A felülbírált ügyben a másodfokú bíróság által helytállóan megállapítottak szerint a II. r. vádlott védőjének távollétében tartotta meg az előkészítő ülést és hozott ügydöntő határozatot az elsőfokú bíróság, mely valóban a Be. 608. § 1) bekezdés d) pontjában szabályozott abszolút eljárási szabálysértés, ami folytán az ítéletet e vádlottra nézve hatályon kívül kellett helyezni az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása mellett [részben lásd: Büntető Eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. Harmadik kiadás (szerk. Belegi József) II. kötet 3. pótlás 1009. oldal].

A Be. 611. § (1) bekezdése szerint a hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a másodfokú bíróság részéről a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatást is. Erre a támadott törvényszéki határozat nem tért ki, ezért azt az ítélőtábla pótolja.

– Az eljárást a tárgyalási szaktól kell megismételni. A feltétlen hiba ugyan az előkészítő üléshez kapcsolódott, azonban a Be. 633. § (2) bekezdése értelmében a megismételt eljárásban előkészítő ülés tartásának már nincs helye.

– A tárgyalást az eljárási törvény rendelkezéseinek, különösen a részvételre kötelesek jelenlétének biztosítása mellett kell lefolytatni. A már idézettek szerint a törvényszék és az ítélőtábla álláspontja szerint is a védelem kötelezőnek tekintendő a Be. 44. § f) pontja értelmében, a védőnek a tárgyaláson ezért részt kell vennie, miként az ügyésznek és az érintett vádlottnak is, kivéve a törvényben meghatározott eseteket (a tárgyaláson való részvétel jogáról lemondás). Az előkészítő ülés hiányában is van lehetőség a bűnösséget beismerni és a beismerő nyilatkozatot elfogadni a megismételt eljárásban a tárgyaláson.

– A perjogi szabályok teljes körű betartása mellett lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy törvényesen döntsön a vádlott büntetőjogi felelősségéről.

Az ítélőtábla ezért a kifejtettekre tekintettel a Be. 629. § (2) bekezdés a) pontja alapján, tekintettel a Be. 630. § (1) bekezdésében foglaltakra is, a fellebbezés alaptalansága miatt a törvényszék végzését a jelzett kiegészítéssel helybenhagyta.

A végzés elleni jogorvoslat lehetőségét a Be. 629. § (4) bekezdése zárja ki.