5/2023. (VI. 19.) IM rendelet indokolás

A tervezethez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A miniszteri rendelet a békéltető testületi elnöki és tagi tisztség betöltésének eljárási szabályait, az elnök és a tagok díjazásának szabályait, továbbá az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testületek kijelölését tartalmazza.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) módosítása alapján új alapokra kerül a békéltető testületi elnökök és tagok kiválasztása. Az Fgytv. módosítása alapján a békéltető testületi elnökök a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. Az eljárás során az elnök kiválasztását követően kerül sor a tagok kiválasztására. A pályázati eljárás megindítására vonatkozóan a kamara belső szabályzata az irányadó. A miniszteri rendelet tartalmazza mind az elnök, mind a tagok tekintetében a pályázathoz benyújtandó dokumentumok felsorolását. A szükséges igazolások, így például az Országos Bírósági Hivatal igazolása ügyfélkapun keresztül is beszerezhetőek. Ha a területileg illetékes kamara a rendeletben meghatározott időpontban nem indítja meg a pályázati eljárást, akkor helyette azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) bonyolítja le. A pályázat érvényes lezárását követően az illetékes kamara a pályázatokat, azok előzetes értékelését követően, megküldi az MKIK részére, amely azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi elnököt a jelöltek közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően az elnököt az MKIK bízza meg vagy alkalmazza négy évre. A megbízási vagy munkaviszony tekintetében a felek, tehát az MKIK és a kiválasztott elnök megegyezése irányadó. Az elnökhelyettesi tisztség betöltésére irányuló eljárás esetében e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A békéltető testületi tagság betöltésének új koncepciója az, hogy a tagok egyharmadára a békéltető testület illetékességi területén bejegyzett fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület tehet javaslatot. A javasolt személynek természetesen meg kell felelnie az Fgytv.-ben előírt feltételeknek. Az illetékességi területen működő fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület javaslattételi lehetősége erősíti az adott vármegyéhez, régióhoz való kötődést. A fennmaradó – értelemszerűen vállalkozói, illetve semleges helyekre – a békéltető testületi tagok a területileg illetékes kamara által lefolytatott, a gyakorlatban már bevált pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. Az eljárás érvényes lezárását követően az illetékes kamara a jelöléseket és a pályázatokat, azok előzetes értékelését követően, megküldi az MKIK részére, amely azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi tagokat az egyesületek által jelöltek és a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően a megbízásukat a területileg illetékes kamarától kapják meg. Az MKIK az elnök megbízását vagy alkalmazását követő öt napon belül elektronikus úton értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert a megbízásról vagy az alkalmazásról. Ez a szabály irányadó a tagok esetében is, ekkor a kamara értesíti a megbízásról a minisztert.

Elfordulhat az, hogy a békéltető testület illetékességi területén nincs bejegyzett fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület, vagy nem tesz javaslatot békéltető testületi tagokra, akkor a békéltető testületi tagok kizárólag a pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. A részletszabályok, például a pályázathoz, jelöléshez csatolandó mellékletek, hiánypótlás szabályai, pályázat érvénytelensége e rendeletben kerülnek meghatározásra.

A békéltető testületi tagsági feladat ellátására vonatkozó pályázat szabályairól és a békéltető testületi tagok díjazásáról, valamint az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testületek kijelöléséről szóló 26/2019. (VIII. 26.) ITM rendeletben foglaltakhoz képest nem változnak az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testületek kijelölésének szabályai. Az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén – az Fgytv. 20. §-ában meghatározott illetékességi szabályok figyelembevételével – valamennyi vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara által működtetett békéltető testület eljárhat.

A békéltető testületi tagok és elnök díjazásának összegei 14 évvel ezelőtt, 2009-ben kerültek megállapításra. Ezen időszak alatt a gazdasági környezet teljesen átalakult, ezért indokolt ezen összegek emelése. A másfél évtizede változatlan díjazás 2024. január 1-től a következők szerint módosul: a békéltető testületi tag egy ügyért 7000 Ft helyett 9100 Ft, az elnök vagy az egyedül eljáró testületi tag 10 000 Ft helyett 13 000 Ft díjazásban részesül. Amennyiben az ügy meghallgatást követően került megszüntetésre, akkor a díj 3900 Ft a korábbi 3000 Ft helyett. Emellett az eljárásban részt vevő tag költségei megtérítését költségátalány formájában is igényelheti. Ennek összege ügyenként 500 Ft-ról 1000 Ft-ra változik. A békéltető testületek támogatása költségvetési forrásból valósul meg.

A tervezet tartalmazza a békéltető testületi alapvizsgára vonatkozó szabályokat is. Az alapvizsga célja a békéltető testületek egységes joggyakorlatának kialakítása a szakmai irányító iránymutatása alapján, és az, hogy az alapvizsgára jelentkező személy bemutassa a békéltető testületi tagi és elnöki feladatkör ellátásához szükséges elméleti ismereteit, gyakorlati szaktudását és jogalkalmazási készségét. Az alapvizsgára való felkészülést elősegítő rendszeres oktatásról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. A miniszter a vizsgázók részére a békéltető testületi alapvizsgára felkészítő online képzést szervez. A képzést követően jelentkezhetnek a vizsgázók az alapvizsgára. Az alapvizsga online módon megtartásra kerülő szóbeli vizsga, amelyet háromtagú vizsgabizottság értékel. Eredményes vizsga esetén az e rendelet mellékletében meghatározott tanúsítvány kerül kiállításra. A rendelet tartalmazza az alapvizsga további eljárási szabályait is.