5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet indokolás

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kormányrendeletek indokolását az Indokolások Tárában közzé kell tenni.

Az új kormányrendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) ülteti át a magyar jogrendbe.

Az új kormányrendelet felváltja az eddigi szabályozást, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletet.

Az Irányelv a korábbi, azonos tárgyú uniós jogszabály (az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK európai tanácsi irányelv) helyébe lép, és az emberi fogyasztásra szánt víz védelmét tovább fokozza. Így az Irányelv célja, hogy higiéniai követelményeket vezessen be az ivóvízzel érintkező anyagokra.

A hazai jogi szabályozásban az ivóvíz minőségére és a felügyeleti rendszerre vonatkozó rendelkezéseket jelenleg döntően az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. Az Irányelvben meghatározott, az ivóvízminőség felügyeleti rendszerét érintő jelentős változások miatt indokolt e hatályos jogszabály helyett új kormányrendeletet kiadni, a korábbi szabályozás egyidejű hatályon kívül helyezésével.

Az új kormányrendelet az Irányelv által előírt szempontrendszer alapján átalakítja az ivóvízminőség felügyeletét, egyidejűleg a kockázatalapú szemlélet és a megelőzés elvén alapuló vízminőség-felügyeletet kiterjeszti a teljes vízellátó rendszerre. Így az ivóvízellátást biztosító nyersvizek (vízkivételi pontok) vízgyűjtő területeinek – ideértve az ivóvízbázisok védőterületeit is – veszélyelemzésére, kockázatértékelésére és kockázatkezelésére, valamint a vizsgálandó paraméterek kockázatalapú mérésére vonatkozó követelmények vízszolgáltatóra vonatkozó előírásait az új kormányrendelet tartalmazza. Az új kormányrendelet összekapcsolja a vízkivételi pont vízgyűjtő területének a nyersvízzel és a szolgáltatott vízzel kapcsolatos felügyeletét is, valamint a vízellátó rendszerek veszélyelemzését és kockázatértékelését biztosító ivóvízbiztonsági tervek tartalmi követelményeit pontosítja, az épületen belüli vízhálózatok országos kockázatértékelése, valamint az ólom paraméter tekintetében elsőbbségi létesítményekben (gyermekintézmények) az egyedi kockázatértékelés követelményeit meghatározza.

Az új szabályozás központi eleme a kockázatalapú megközelítés az ivóvízbiztonság további növelése érdekében. A hazai szabályozásban korábban is szerepelt ez a kötelezettség az ivóvízbiztonsági tervezés formájában, de a jövőben már kiterjed a vízellátás egészére, a nyersvíztől a fogyasztói csapig.

Az új tudományos bizonyítékokkal összhangban a kormányrendeletben újabb vizsgálandó paraméterek is szerepelnek (égésgátló anyagok, fertőtlenítési melléktermékek, hormonháztartásra ható anyagok, valamint az urán), illetve egyes paraméterek határértéke változik (a bór és a szelén esetében enyhébb, míg a króm és az ólom tekintetében szigorúbb lett).

Az ivóvízzel érintkező anyagok esetében a kormányrendelet harmonizált uniós szintű engedélyezési eljárást vezet be, amely azonos biztonsági szintet garantál valamennyi tagállamban, és a nemzeti engedély kölcsönös tagállami elfogadásával egyszerűsíti a termékek szabad forgalmazását.

A kormányrendeletnek az ivóvízhez való hozzáférésre vonatkozó új rendelkezései az ivóvízhez való – ENSZ által elfogadott – alapjog érvényesülését segítik.

A kormányrendelet kiterjeszti a lakossági tájékoztatást, ami erősítheti a csapvíz fogyasztása iránti bizalmat.