• Tartalom

509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet

509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet

a természetes gyógytényezőkről

2024.03.20.

A Kormány

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 30. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, amelyek

a) természetes gyógytényező felhasználásával egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytatnak,

b) gyógyfürdő intézményt létesítenek, tartanak fenn vagy üzemeltetnek,

c) természetes ásványvizet termelnek ki, vagy

d) természetes gyógyvizet vagy gyógyiszapot, természetes ásványi anyagok felhasználásával készült gyógyiszapot termelnek ki, állítanak elő, palackoznak vagy csomagolnak, valamint ilyen terméket hoznak forgalomba.

(2) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, a gyógynövények és illóolajok, a kozmetikumok, valamint az állatgyógyászati készítmények. E rendelet hatálya nem terjed ki az élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülő palackozott természetes ásványvizekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) éghajlati gyógyintézet: az a létesítmény, amely a helyi földrajzi adottságokból eredő sajátos éghajlati tényezők, azaz a levegő tisztasága, hőmérséklete, páratartalma, a napfény felhasználásával nyújt gyógyító és rehabilitációs kezelést,

b) gyógybarlang: megfelelően kialakított és berendezett természetes barlangképződmény vagy más föld alatti térség – különösen bánya, táró – bizonyítottan gyógyhatású különleges légköri viszonyait használja fel egyes betegségek kezelésére; a létesítményhez funkcionálisan kapcsolódik a betegek elszállásolására alkalmas felszíni épület, a kezelés azonban járóbeteg-ellátás keretében is igénybe vehető,

c) gyógyfürdő: az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyhatású víz, gyógyiszap, gyógygáz vagy egyéb természetes gyógytényező felhasználásával fürdőkezelést, azaz balneoterápiát nyújt, vagy elismert ásványvíz és hévíz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt,

d) gyógyfürdőkórház: az a nem közvetlenül területi betegellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet, amely meghatározott betegségben szenvedők gyógyítását, természetes gyógytényezők alkalmazásával végzi; a gyógyfürdőkórház járóbeteg-részleggel is rendelkezhet,

e) gyógyszálloda: az a kereskedelmi szálláshely, amely vendégei számára természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más olyan gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, amely szolgáltatásainak elérhetősége a gyógyszállodából zárt térben való közlekedéssel megoldható – orvosi ellenőrzés melletti – terápiás lehetőséget biztosít,

f) gyógyvíz-ivócsarnok: az a létesítmény, amely gyógyvizet szolgáltat ki közvetlenül a fogyasztók részére a helyszínen történő, azaz kúraszerű fogyasztás céljából,

g) mozgásszervi betegek rehabilitációját ellátó nappali kórház: az a létesítmény, amely járóbeteg-ellátás keretében teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt kórházi jellegű körülmények között a betegek napközbeni benntartózkodásával, természetes gyógytényező alkalmazásával.

3. Gyógyhely

3. § (1) A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Hatóság) gyógyhellyé nyilvánítja.

(2) Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha

a) elismert természetes gyógytényezővel rendelkezik,

b) a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei gyógyfürdő intézmény formában biztosítottak,

c) a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek, a bűzhatástól mentes, kiemelten védett területre előírt, a 6. melléklet szerinti levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek adottak, és

d) a pihenés infrastruktúrája – különösen a közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények kiépítettségével – biztosított.

4. § (1) A gyógyhellyé nyilvánítási eljárás kezdeményezéséről a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt.

(2) A kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően a gyógyhely és védőterület határai kijelölésére, valamint a levegőterheltségi szint mérési pontok megfelelőségére vonatkozóan tájékoztatást kér a népegészségügyi feladatkörében eljáró, a gyógyhely fekvése szerint illetékes vármegyei kormányhivataltól (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal). A Fejér Vármegyei Kormányhivatal e rendelet szerinti feladatait Budapest fővárosra és Pest vármegyére kiterjedő illetékességgel látja el.

(3) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a gyógyhellyé nyilvánítandó település, településrész és a védőterület határvonalának megjelölését az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével és a sarokpontok EOV koordinátákkal történő meghatározásával,

b) a gyógyhely jellegét meghatározó sajátos természeti és turisztikai attrakciók felsorolását,

c) a 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti infrastruktúra meglétének bemutatását és

d) az 1. melléklet szerinti törzsadatlap kitöltésével a terület egyéb jellemző adatait.

(4) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) akkreditált szervezet által végzett 4 évszakos levegőterheltségi szint vizsgálati eredményeit, az 5. melléklet szerint,

b) zajvédelmi szakértő által a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló jogszabály szerint készített zajvizsgálati dokumentációt, amely igazolja, hogy a gyógyhelyen az üzemi és közlekedési zajforrásoktól származó zajterhelés nem haladja meg a fokozottan védett területnek megfelelő zajszintet, zajterhelési határértéket,

c) a terület éghajlati adottságait a tervezett gyógyászati tevékenység szempontjából értékelő meteorológiai szakértő által készített dokumentációt,

d) a gyógyfürdő intézmény szakorvosának véleményét a terület természetes gyógytényezőinek gyógyászati alkalmazási lehetőségeiről, betegségek szerinti javallatairól és ellenjavallatairól, alkalmazási szakterületenkénti bontásban,

e) a gyógyhely és védőterületének határvonalát tartalmazó terület- és településrendezési tervet,

f) a 4. § (1) bekezdése szerinti döntésről készült határozat másolatát,

g) a gyógyhely és a védőterület allergén pollenterhelésének csökkentését célzó, a 8. melléklet szerint elkészített intézkedési tervet,

h) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásról szóló emlékeztetőt.

5. § Ugyanaz a település, településrész gyógyhellyé vagy üdülőhellyé nyilvánítható.

6. § (1) A gyógyhellyé nyilvánítási engedély az engedély véglegessé válásától számított 20 évig érvényes. Az engedély jogosultja az engedély lejárta előtt hat hónapon belül köteles az engedélye felülvizsgálatát kérelmezni a Hatóságtól.

(2) A gyógyhellyé nyilvánításra vonatkozó engedély felülvizsgálati kérelmének tartalmaznia kell a 4. § (3) bekezdésében foglaltakat, és a kérelméhez csatolni kell a 4. § (4) bekezdés a)–d) és g) pontjában felsoroltakat a korábbi engedély alapjául szolgáló feltételek teljesülésének igazolása céljából.

(3) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonja, ha

a) a felülvizsgálat (1) bekezdésben előírt időpont szerinti kérelmezését elmulasztották,

b) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott valamely feltétel már nem teljesül, vagy

c) a felülvizsgálat iránti kérelem elutasításra kerül.

7. § (1) A gyógyhelyre vonatkozó előírások, az engedélyben foglaltak, a közegészségügyi követelmények, valamint a 9. § előírásainak betartását a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró, területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ellenőrzi.

(2) Ha a járási hivatal az ellenőrzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot vagy a 10. § szerinti jogsértést észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, továbbá az intézkedés eredménytelensége esetén a Hatóságot értesíti.

8. § A gyógyhely határát és védőterületét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni.

9. § Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, a növényállományt és a domborzatot megváltoztatja vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja, így különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével vagy zajjal járó tevékenység, amely által a kiemelten védett területre előírt, a 6. melléklet szerinti levegőtisztaság és a fokozottan védett területnek megfelelő zajszint nem tartható.

10. § A 3. § (1) bekezdésében foglalt feltétel hiányában a gyógyhely megnevezés vagy ilyen jellegre utaló megjelölés használata megtévesztésre alkalmas és tilos.

4. Gyógyfürdő

11. § (1) A gyógyfürdő (a továbbiakban: gyógyfürdő intézmény) megnevezés azon (2) bekezdésben meghatározott létesítmények gyógyászati jellegére utalva használható, amelyek természetes gyógytényező felhasználásával folytatnak gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet, és – az üzemeltetéshez egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyeken kívül – e megnevezés használatát a tulajdonos, a fenntartó vagy az üzemeltető kérelmére a Hatóság engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató gyógyfürdő intézmény számára a következő elnevezések használata engedélyezhető:

a) gyógyfürdő,

b) mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház,

c) gyógyfürdőkórház,

d) éghajlati gyógyintézet,

e) gyógyszálloda,

f) gyógyvíz-ivócsarnok,

g) gyógybarlang.

(3) A megnevezés használatának engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) a gyógyfürdő intézmény 1. melléklet szerinti törzsadatlapjának kitöltött példányát és az abban megjelölt iratokat,

b) a létesítmény használatba vételi engedélyét vagy a létesítmény használatának jogszerűségét igazoló hatósági bizonyítványt,

c) az éghajlatnak vagy a barlangi klímának tulajdonítható gyógyeredményeknek – a gyógytényező egészségügyi alkalmazási területére kompetenciával rendelkező szakorvos általi – orvosi értékelését, amely alapján igazolható az éghajlat vagy a barlangi klíma gyógyhatása,

d) a létesítmény gyógyászati részlegének szervezeti és működési szabályzatát, valamint az alkalmazott természetes gyógytényezők, a kezelési eljárások, a kezelt betegségek és az ellenjavallatok felsorolását,

e) a fenntartó vagy az üzemeltető által benyújtott kérelem esetén a tulajdonosi hozzájárulást.

(4) A megnevezés használatának engedélyezése során a Hatóság a létesítményben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó működési engedélyt, továbbá, ha gyógyvíz, gyógyhatású víz felhasználása történik, a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét, vagy – ha a vizet átveszik – a vízszolgáltató vízjogi üzemeltetési engedélyét és a vízszolgáltatóval megkötött vízátadási szerződését, valamint a közegészségügyi körülményeket is figyelembe veszi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti engedély hiányában a (2) bekezdés a)–g) pontjában foglalt megnevezések használata megtévesztésre alkalmas és tilos.

12. § (1) A 11. § (2) bekezdése szerinti megnevezés használata – az 1. mellékletben foglaltakra figyelemmel – akkor engedélyezhető, ha a létesítmény

a) természetes gyógytényezőt önmagában vagy más gyógyító eljárásokkal együtt alkalmaz,

b) egyes megbetegedések kezelésének lehetőségét széleskörűen és az intézmény jellegéhez igazodóan, saját gyógyászati részlegén vagy olyan más egészségügyi intézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételével biztosítja, amely szolgáltatásainak elérhetősége az intézményből zárt térben való közlekedéssel megoldható, és

c) a működéséhez szükséges egyéb hatósági engedélyekkel rendelkezik.

(2) A Hatóság a gyógyfürdő intézményeket az engedélyezés során – az ellátókapacitás, valamint az ellátási terület és a gyógyszolgáltatások körének alapulvételével – országos, körzeti vagy helyi jellegűnek minősíti.

13. § (1) A gyógyfürdő intézmény elnevezési engedélye az engedély véglegessé válásától számított 20 évig érvényes. Az engedély jogosultja az engedély lejárta előtt hat hónapon belül köteles az engedélye felülvizsgálatát kérni a Hatóságtól.

(2) A felülvizsgálati kérelméhez csatolni kell a 11. § (3) bekezdés a), d) és e) pontjában felsoroltakat a korábbi engedély alapjául szolgáló feltételek teljesülésének igazolása céljából.

(3) A felülvizsgálat során a Hatóság (2) bekezdés szerint benyújtott dokumentumok mellett a létesítményben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó működési engedélyt, továbbá ha gyógyvíz, gyógyhatású víz felhasználása történik, a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét vagy – ha a vizet átveszik – a vízszolgáltató vízjogi üzemeltetési engedélyét és a vízszolgáltatóval megkötött vízátadási szerződést is figyelembe veszi.

(4) A Hatóság az engedélyt visszavonja, ha

a) a felülvizsgálat (1) bekezdésben előírt időpont szerinti kérelmezését elmulasztották, vagy

b) a 11. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott valamely feltétel már nem teljesül, vagy

c) a felülvizsgálat iránti kérelem elutasításra kerül.

(5) A gyógyfürdő intézményre vonatkozó, engedélyben szereplő előírások és a közegészségügyi követelmények betartását a gyógyfürdő intézményben a járási hivatal ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, ennek eredménytelenségéről a Hatóságot értesíti.

(6) A gyógyfürdő intézmény egészségügyi tevékenységére egyebekben az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. Elismert ásványvíz, gyógyvíz, gyógyhatású víz, gyógyiszap és egyéb természetes gyógytényezők

14. § (1) Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet természetes ásványvíz minőségre, valamint gyógyvizet, gyógyhatású vizet és gyógygázt természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni a Hatóság engedélyével lehet.

(2) Elismert ásványvizet, gyógyvizet, gyógyhatású vizet és gyógygázt az előfordulási helyen lehet felhasználni.

(3) Külső felhasználású ásványvizek, gyógyvizek és gyógyhatású vizek esetében az előfordulási helyen történő felhasználás kötelezettsége alól – a közegészségügyi előírások betartása mellett, csővezetéken keresztül történő felhasználással – a Hatóság felmentést adhat, amennyiben igazolható, hogy a víz a szállítás során nem szennyeződik, valamint nem változik az összetétele a természetes ingadozás mértékét meghaladóan.

(4) Elismert gyógyvizet és gyógygázt az előfordulási helyen lehet palackozni és forgalomba hozni. Belső felhasználású gyógyvizek esetében a helyben történő palackozás kötelezettsége alól – a közegészségügyi előírások betartása mellett – a Hatóság felmentést adhat, amennyiben igazolható, hogy a víz a szállítás során nem szennyeződik, valamint nem változik az összetétele a természetes ingadozás mértékét meghaladóan.

(5) Palackozott gyógyvizek esetén jelölésként az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl fel kell tüntetni a következő információkat is:

a) a víz összes oldott ásványianyag-tartalma, gyógyhatású komponenseinek, valamint jellemző összetevőinek mennyisége,

b) a víznyerő hely és a forrás, valamint kút neve,

c) alkalmazási javallatok vagy ellenjavallatok és

d) javasolt fogyasztás.

(6) Természetes gyógyiszap, természetes ásványi anyagok felhasználásával készült gyógyiszap (a továbbiakban együtt: gyógyiszap) gyógyászati célra, gyógyhatásra utalással a Hatóság engedélyével használható fel.

(7) Meghatározott terület éghajlatát és a barlangi klímát, valamint az (1) bekezdésben nem említett, talajból nyert más természetes anyagot a Hatóság engedélyével lehet természetes gyógyhatásra utalással gyógyászati célra felhasználni.

15. § (1) A természetes gyógytényező elnevezés használatára vonatkozó engedély (a továbbiakban: elnevezési engedély) tanúsítja a gyógytényező eredeti, természeti minőségének meghatározott célú felhasználásra való megfelelőségét az előfordulási helyen, az elnevezési engedélyben előírt feltételek mellett.

(2) A tulajdonosnak, fenntartónak vagy üzemeltetőnek az elnevezési engedély iránti kérelméhez csatolnia kell

a) az elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz, gyógyhatású víz esetén a 2. melléklet szerinti és a természetes gyógyiszap esetén a 3. melléklet szerinti törzsadatlapját és az abban megjelölt iratokat,

b) ásványvíz vizsgálatára akkreditált laboratórium egy évnél nem régebbi – a 7. melléklet szerinti teljes körű –, helyszíni akkreditált mintavételen alapuló, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyhatású víz és iszapvizsgálat laboratóriumi – ideértve mikrobiológiai, kémiai, radiológiai – akkreditált vizsgálatának eredményét,

c) a gyógyhatást bizonyító vizsgálatok és megfigyelések eredményeinek – a gyógytényező egészségügyi alkalmazási területére kompetenciával rendelkező szakorvos – szakorvosi értékelését, ha a kérelem gyógyvíz, gyógyhatású víz vagy gyógyiszap megnevezés engedélyezésére vonatkozik, és

d) a fenntartó vagy üzemeltető által benyújtott kérelem esetén a tulajdonosi hozzájárulást.

16. § (1) Elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a víznyerőhelyen kifolyó víz eredete és minősége megfelel a 2. mellékletben foglaltaknak.

(2) Elismert természetes eredetű gyógyhatású víz elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a víz a felhasználási helyén megfelel a 2. mellékletben foglaltaknak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz és gyógyhatású víz elnevezés használatára vonatkozó engedély ásványvíz, gyógyvíz belső felhasználásra hat évig, ásványvíz, gyógyvíz és gyógyhatású víz külsőleg történő fürdővízkénti felhasználásra az engedély véglegessé válásától számított tíz évig érvényes. Az engedély jogosultja köteles az engedély lejárta előtt hat hónapon belül az engedélye felülvizsgálatát kérni a Hatóságtól.

(4) Az elnevezésre vonatkozó engedély felülvizsgálati kérelméhez csatolni kell a 15. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában felsoroltakat a korábbi engedély alapjául szolgáló feltételek meglétének igazolása céljából.

(5) A felülvizsgálat elmulasztása vagy a felülvizsgálat során annak megállapítása, hogy az engedélyezéskor még fennálló valamely feltétel már nem megfelelő, az engedély visszavonását vonja maga után.

(6) A víznyerőhely üzemeltetője időszakos, a 7. melléklet szerinti minőségellenőrző vizsgálatot köteles – saját költségére – végeztetni a 15. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálat időpontjától számított

a) háromévenként teljeskörűen, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz belsőleg,

b) ötévenként teljeskörűen, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz, gyógyhatású víz külsőleg

történő felhasználásra alkalmas.

(7) Gyógyhatású víz esetén a gyógyhatású vízzel üzemelő fürdő üzemeltetője időszakos teljes körű, a 7. melléklet szerinti minőségellenőrző vizsgálatot köteles – saját költségére – végeztetni évente a minősítést megalapozó paraméterekre, és ötévente teljeskörűen a medence töltésére használt kezelt vízből a 15. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálat időpontjától.

(8) A víznyerőhely üzemeltetője köteles a (6) bekezdés szerinti, a gyógyhatású vízzel üzemelő fürdő üzemeltetője a (7) bekezdés szerinti vizsgálat eredményét a teljes vizsgálati eredményt tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyvek kézhezvételét követő nyolc napon belül, másolatban megküldeni a Hatóságnak.

17. § (1) Azt a gyógyvizet, amely az elnevezési engedély szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas – az engedélyben foglalt előírások betartásával – a Hatóság engedélyével lehet palackozni és forgalomba hozni. Az ügyfél kérelmére egy eljárásban kell elbírálni az elnevezési engedélyre, a palackozásra és a forgalomba hozatalra vonatkozó kérelmet.

(2) A gyógyiszap kitermelésére, csomagolására és a csomagolt termék forgalomba hozatalára vonatkozó engedély kiadása során figyelembe kell venni a Hatóság által kiadott gyógyiszap elnevezési engedélyben foglalt előírásokat és a 3. melléklet előírásait.

(3) A gyógyiszap elnevezésére vonatkozó engedély jogosultja köteles az engedélye felülvizsgálatát kérni a Hatóságtól az engedély véglegessé válásától számított tízévenként. Az elnevezésére vonatkozó engedély felülvizsgálati kérelméhez csatolni kell a 15. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában felsoroltakat a korábbi engedély alapjául szolgáló feltételek meglétének igazolása céljából.

(4) A felülvizsgálat elmulasztása vagy a felülvizsgálat során annak megállapítása, hogy az engedélyezéskor még fennálló valamely feltétel már nem megfelelő, az engedély visszavonását vonja maga után.

18. § (1) Az egyéb természetes gyógytényezők gyógyászati célra – természetes gyógyhatásra utalással történő – felhasználását a Hatóság engedélyezi. A kérelemhez a 4. melléklet előírásai szerint elkészített törzsadatlapot szükséges benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély jogosultja köteles az engedélye felülvizsgálatát kérni a Hatóságtól az engedély véglegessé válásától számított tízévenként. Az elnevezésére vonatkozó engedély felülvizsgálati kérelméhez csatolni kell a 15. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában felsoroltakat a korábbi engedély alapjául szolgáló feltételek meglétének igazolása céljából.

(3) A felülvizsgálat elmulasztása vagy a felülvizsgálat során annak megállapítása, hogy az engedélyezéskor még fennálló valamely feltétel már nem megfelelő, az engedély visszavonását vonja maga után.

(4) Az időszakos minőségellenőrző vizsgálatok fajtáit és gyakoriságát a 4. melléklet tartalmazza. A vizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése a felhasználó kötelezettsége.

(5) Az engedélyben szereplő előírások és a közegészségügyi követelmények betartását a járási hivatal ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, ennek eredménytelenségéről a Hatóságot értesíti.

19. § (1) A természetes gyógytényező gyógyhatása akkor tekinthető bizonyítottnak, ha feltételezett hatását tudományosan elismert módszerek szerint lefolytatott orvosi megfigyelések megfelelően dokumentált és kiértékelt eredményei igazolják. A gyógyvízzé, gyógyhatású vízzé minősítési eljárás során az orvosi megfigyeléseket akkor nem kell lefolytatni, ha a gyógyhatás azonosság alapján is igazolható, azzal, hogy

a) a vizet adó kút vagy forrás egy, már korábban gyógyvíz minősítést kapott kút vagy forrás védőterületén, védőidomán belül van,

b) azonos vízadó rétegből kapja a vizet, és

c) a két víz kémiai összetétele a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) szakhatósági állásfoglalása alapján a természetes ingadozás határain (a bázisértékhez viszonyítottan maximum 20% változás) belül megegyezik.

(2) A gyógyhatást igazoló orvosi megfigyelésekre az emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó előírásokat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az orvosi megfigyeléseket akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgált víz, iszap, klíma vagy más természetes anyag előzetes minőség-meghatározását, valamint mikrobiológiai, fiziko-kémiai és radioaktív tulajdonságait tekintve az emberi egészségre káros anyagot nem tartalmaz elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő mennyiségben.

(4) Az orvosi megfigyelések értékelését – amely tartalmazza a javallatokat, ellenjavallatokat és az alkalmazási előírásokat is – a Hatóság a feladatkör szerinti szakmai kollégium szakhatósági állásfoglalása alapján bírálja el.

20. § (1) Külföldről származó természetes ásványvizet, gyógyvizet és gyógyiszapot csak fogyasztói, azaz végső felhasználásra alkalmas kiszerelésben lehet külföldről behozni.

(2) Külföldről származó palackozott, természetes ásványvíz behozatalára és belföldi forgalomba hozatalára az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

21. § (1) A külföldről származó palackozott gyógyvíz hazai forgalomba hozatalát az importáló kérelmére a Hatóság engedélyezi.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a palackozott gyógyvíz nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon összeállított, a kérelem benyújtásának időpontjához képest egy évnél nem régebbi, a származási ország arra jogosult egészségügyi hatósága által kiállított egészségügyi bizonylatát, amely tartalmazza

aa) a palackozott gyógyvíz elnevezését,

ab) a palackozóüzem nevét és telephelyét,

ac) a töltéshez felhasznált víz természetes ásványvíz minőségét tanúsító vízanalízist és földtani eredet-meghatározást,

ad) a származási hely országában a víz gyógyhatását bizonyító orvosi szakvéleményeket, valamint a javasolt alkalmazási területeket, az ellenjavallatokat és a fogyasztásra vonatkozó előírásokat,

ae) az egészségügyi bizonylatot kiállító nevét, címét és a bizonylat kiállításának időpontját

és ezek hiteles – a Hatóság honlapján közétett nyelvek esetében hivatalos – fordítását;

b) a magyar nyelvű pótcímke szövegtervezetét, amely tartalmazza:

ba) a gyógyvíz elnevezését,

bb) a származási ország, az importáló és forgalmazó nevét,

bc) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy mely ország joga szerint minősül gyógyvíznek a termék,

bd) a palackozott víz kémiai jellegére vonatkozó minősítést vagy a teljes vegyelemzést a vízvizsgálati eredmény alapján, számának feltüntetésével,

be) a minőségmegőrzési időtartamot,

bf) a fogyasztásra vonatkozó javallatot, ellenjavallatot és a konkrét fogyasztási előírásokat,

bg) a forgalomba hozatali engedély számát és

bh) az NNGYK teljes körű gyógyvízvizsgálati eredményét.

(3) A Hatóság a rendelkezésre álló iratok és az NNGYK vizsgálati eredménye alapján dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről.

(4) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedély jogosultja köteles az engedélye felülvizsgálatát kérni a Hatóságtól az engedély véglegessé válásától számított tízévenként.

(5) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedély felülvizsgálati kérelméhez csatolni kell a (2) bekezdésben felsoroltakat a korábbi engedély alapjául szolgáló feltételek meglétének igazolása céljából.

(6) A felülvizsgálat elmulasztása vagy a felülvizsgálat során annak megállapítása, hogy az engedélyezéskor még fennálló valamely feltétel már nem megfelelő, az engedély visszavonását vonja maga után.

(7) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan palackozott gyógyvíznek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában, az Egyesült Királyságban vagy Törökországban állítottak elő és hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(8) A (7) bekezdés vonatkozásában a Hatóság határozatban állapítja meg, hogy a fogyasztók védelme tekintetében fennáll-e az egyenértékű védelem. Az egyenértékű védelem igazolására a származási ország gyógyvizekre vonatkozó jogszabályainak magyar nyelvű szövegét, valamint a kérelem benyújtásának időpontjához képest egy évnél nem régebbi – a 7. melléklet szerinti – vízvizsgálati eredményeket kell benyújtani.

(9) Az importőr vagy a forgalmazó legkésőbb a forgalomba hozatal előtt harminc nappal köteles a Hatóságnak bejelenteni a palackozott gyógyvíz származási helyét és elnevezését.

6. Közös rendelkezések

22. § (1) A gyógyhelyekről, a gyógyfürdő intézményekről, a Magyarországon kitermelt elismert természetes ásványvizekről, gyógyvizekről, gyógyhatású vizekről, gyógyiszapokról, gyógygázokról és az egyéb természetes gyógytényezőkről, valamint a külföldről behozott és az e rendelet előírásai szerint bejelentett palackozott gyógyvizekről a Hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a gyógyhellyé nyilvánítás és az elnevezés engedélyezése iránti kérelmen, valamint a külföldi palackozott gyógyvíz bejelentése során előterjesztett adatokon alapul.

(2) A törzsadatlapon szereplő adatokban bekövetkezett változást az engedély jogosultja a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(3) A törzsadatlapon szereplő adatokban bekövetkezett változás nyilvántartásba történő átvezetéséről – a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hatóság hatósági bizonyítványt állít ki és küld meg a bejelentő részére.

(4) Ha a változás a gyógytényező engedélyében meghatározottakat – gyógytényező fantázianeve, fenntartó, üzemeltető változása – érinti, akkor az engedély módosítását kell kérni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, és új engedélyt kell kérni akkor, ha a változás a jelen jogszabályban előírt

a) gyógyhellyé nyilvánításnak,

b) gyógytényező elnevezés használatának,

c) a gyógyfürdő intézmény minősítésének helyi, körzeti, országos megjelölése,

d) gyógytényező gyógyászati célra történő használatának, gyógyhatásra való utalásnak vagy

e) gyógytényező forgalomba hozatalának

feltételeit érinti.

(6) A 6. § (1) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 16. § (3) bekezdése, a 17. § (3) bekezdése, a 18. § (2) bekezdése, valamint a 21. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot megelőzően, az engedély lejárta előtt hat hónappal a hatóság értesíti az engedélyest az engedélye lejáratának időpontjáról, valamint a felülvizsgálati kérelem benyújtásának szükségességéről. Amennyiben az engedély jogosultja a 6. § (1) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 16. § (3) bekezdésében, a 17. § (3) bekezdésében, a 18. § (2) bekezdésében, valamint a 21. § (4) bekezdésében meghatározott időpont szerint benyújtja a felülvizsgálat iránti kérelmét, akkor a felülvizsgálati eljárás végleges lezárásáig a korábbi engedélye hivatalból érvényes, ha azt egyéb okból nem kell visszavonni.

7. A töltő-ürítő rendszerű medencék üzemeltetésének speciális szabályai

23. § (1) A vármegyei kormányhivatal a közhasználatú fürdő tulajdonosa, üzemeltetője vagy fenntartója kérelmére felmentést adhat gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel töltött gyógymedence esetén a szűrő-forgató berendezés létesítése, üzemeltetése alól, a fürdési célú létesítmény igazoltan jó hidraulikai kialakítása esetén, ha a szűrő-forgató üzemeltetés az elismert gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel üzemelő fürdési célú létesítmény vizének gyógyhatását igazoltan károsítja, és a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló rendelet szerinti mikrobiológiai vízminőség más módszerrel biztosítható. A hidraulikai kialakítás megfelelősége igazoltnak tekinthető, ha megfelel az MSZ 15234 vagy az azt helyettesítő újabb szabványban előírtaknak, és medencefestéses módszerrel vagy hidraulikai modellezéssel bizonyítható. A medence töltésére használt gyógyvíz nem keverhető más forrásból származó vízzel, továbbá az összetételének meg kell egyezni a fürdési célú létesítményben a gáztalanítás hatását figyelembe véve, a természetes ingadozás mértékén belül a kútvíz gyógyvízzé minősítést megalapozó összetételével. Gyógyhatású vízzel töltött medence vizének mikrobiológiai minőségét fertőtlenítéssel biztosítani kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a felmentendő gyógymedence vonatkozásában a 9. melléklet 1. pontjában foglaltakat.

(3) A vármegyei kormányhivatal a szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentésre irányuló eljárásban az országos vízügyi hatóság dönt a felmentés megadásáról vagy elutasításáról annak alapján, hogy a gyógyvíz, gyógyhatású víz minősége alapján a felmentés (1) bekezdés szerinti feltételei teljesülnek-e, továbbá, hogy a gyógyvíz, gyógyhatású víz gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítja-e.

(4) A szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentés – a 24. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – 5 évig érvényes. A felmentés kérelemre történő módosítása csak a felmentés jogosultjának személyében, valamint adataiban bekövetkező változás miatt lehetséges.

24. § (1) A 23. § (1) bekezdése szerinti egyedi felmentés öt évig érvényes. Az engedély jogosultja köteles az engedély lejárta előtt hat hónapon belül az engedély felülvizsgálatát a vármegyei kormányhivatalnál kérelmezni.

(2) A szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentés felülvizsgálatára irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a felmentéssel rendelkező gyógymedence vonatkozásában a 9. melléklet 2. pontjában foglaltakat.

(3) A vármegyei kormányhivatal a szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentés felülvizsgálatára irányuló eljárásban az országos vízügyi hatóság dönt, hogy a gyógyvíz, gyógyhatású víz minősége alapján a felmentés feltételei továbbra is teljesülnek-e, továbbá, hogy a gyógyvíz, gyógyhatású víz gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítja-e.

(4) A felmentés nem hosszabbítható meg, ha

a) a felmentés jogosultja a felülvizsgálat kezdeményezését elmulasztja,

b) a felmentés jogosultja a felülvizsgálat kezdeményezésekor a felmentéskor fennálló feltételek megváltozását nem jelenti be,

c) a felülvizsgálat eredménye alapján felmentés nem adható, vagy

d) a vízbázis értékelése alapján a hasznosítható vízkészlet kimerülésének fennáll a kockázata.

(5) A 24. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatot megelőzően, az engedély lejárata előtt hat hónappal a Hatóság értesíti az engedély jogosultját az engedélye lejáratának időpontjáról, valamint a felülvizsgálati kérelem benyújtásának szükségességéről. Amennyiben az engedély jogosultja a 24. § (1) bekezdésében meghatározott időpont szerint benyújtja a felülvizsgálat iránti kérelmét, akkor a felülvizsgálati eljárás végleges lezárásáig a korábbi engedélye hivatalból érvényes, ha azt egyéb okból nem kell visszavonni.

25. § (1) Ha a vízvizsgálatok a mikrobiológia vízminőség rendszeres vagy jelentős nem megfelelőségét mutatják, a járási hivatal a gyógymedence szűrő-forgató rendszer nélküli üzemeltetését megtilthatja.

(2) A gyógymedence fürdési hőmérsékletének beállításánál és a vízkezelési vagy -fertőtlenítési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz e rendeletben felsorolt gyógyhatású alkotórészeinek koncentrációját maximum 20%-ban változtatja meg, ugyanakkor biztosítja a medencevíz megfelelő mikrobiológiai minőségét.

(3) Forgatás alól felmentett medencében kizárólag olyan élményelem üzemeltethető, amelynek hatása csak a vízfelszín alatt érezhető. Az üzem közbeni vízpótlásra használt tápvíz legfeljebb 10%-a vízfelszín felett is bevezethető.

(4) Új medence létesítése esetén a vízforgatás lehetőségét biztosító rendszer helyét ki kell alakítani, függetlenül attól, hogy a vízforgatás alól a tulajdonos, üzemeltető vagy fenntartó rendelkezik-e felmentéssel.

8. Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 120. napon lép hatályba.

27. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott természetes gyógytényező elnevezés használatára irányuló engedélyek felülvizsgálata esetében a 6. § (1) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 16. § (3) bekezdése, a 17. § (3) bekezdése, a 18. § (2) bekezdése és a 21. § (4) bekezdése szerinti határidőket az engedélyek véglegessé válásától kell számítani.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott azon szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentési engedélyek felülvizsgálatát, ahol nem került érvényességi vagy felülvizsgálati határidő megállapításra, az e rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül kezdeményezni kell.

28. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

29. § (1) E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) E rendelet tervezete 11–12. §-ának, valamint 14. § (2) és (4) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

30. §1

1. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

A gyógyfürdő intézmény törzsadatlap tartalma

1. Általános adatok

1.1. A létesítmény neve az engedély benyújtásakor

1.2. A létesítmény neve a minősítést követően

1.3. A létesítmény székhelye

2. A fenntartó vagy tulajdonos neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye

3. Az üzemeltető neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye

4. A létesítmény fekvése

5. A létesítmény területe

5.1. Összesen

5.2. Beépített

5.3. Gyógyászati részleg

5.4. Zöldterület

6. Az intézmény típusa

7. Az intézmény kategóriája:

országos, regionális vagy helyi

8. A létesítmény vízellátására vonatkozó adatok

8.1. Közműhálózatból származó víz

8.2. Felszíni víz

8.3. Felszín alatti víz

8.4. Saját vízmű

8.5. Egyéb

9. A gyógyászati célra használt víz minősége

9.1. Gyógyvíz

9.2. Elismert természetes ásványvíz

9.3. Gyógyhatású víz

9.4. Egyéb víz

10. A saját vízbázis adatai kutanként feltüntetve

10.1. A kút megnevezése

10.2. A kút kataszteri száma

10.3. Átlagos üzemi vízhozam

10.4. Vízhőfok

10.5. A víz minősítése

10.6. A víz kémiai jellege

11. Az átvett vízre vonatkozó adatok

11.1. Mennyiség

11.2. Minőség

12. Vízkezelés és keverés, amennyiben releváns

12.1. Technológiai és vízgépészeti leírás

12.2. Felhasznált vízkezelő szerek

12.3. Vízkeverés módja, aránya

13. A gyógyászati célra használt vízre vonatkozó vízgazdálkodási adatok

13.1. Előírás szerinti vízigény

13.2. Engedélyezett saját vízkitermelés

13.3. Tényleges felhasználás

13.4. Hévízfelhasználás

13.5. Újrafelhasznált (tisztított, fertőtlenített) víz

14. A szennyvízelvezetés

14.1. Elvezetés közcsatornába

14.2. Elszállítás közcsatornába

14.3. Befogadóba vezetés tisztítással

14.4. Egyéb

15. Lakóházak, betegszobák

15.1. Száma

15.2. Férőhely összesen

15.3. Egyágyas

15.4. Kétágyas

15.5. Lakosztály, apartman

15.6. Összenyitható szobák

15.7. Mozgássérültek számára kialakított szobák

15.8. Öt- vagy többágyas

15.9. Fürdőszobás szobák száma

15.10. Közös használatú illemhelyek befogadóképessége

15.11. Közös használatú fürdőszobák befogadóképessége

16. Fürdő befogadóképessége

16.1. Gyógyászati célú fürdő

16.2. Termálfürdő

16.3. Egyéb fürdő (uszoda, strand)

17. Gyógymedence

17.1. Gyógymedencék száma

17.2. Mérete

17.3. Befogadóképessége

17.4. Fedettsége, megjelölve nyitott, időszakosan zárt, zárt, védőtetős jellegét

17.5. Hőfoka

17.6. Üzemmódja

17.6.1. Töltő-ürítő

17.6.2. Szűrő-forgató berendezéssel üzemelő

17.7. Fertőtlenítés módja

18. Egyéb

18.1. Kád

18.2. Zuhany

18.3. Gőzfürdő

18.4. Hőlégkamra

18.5. Szauna

18.6. Vetkőzőhely

18.6.1. Kabinos

18.6.2. Szekrény

18.6.3. Vállfás, azaz közös

19. Gyógyászati ellátás

19.1. Fekvőbeteg-ellátás adatai

19.1.1. Osztály(ok), részlegek száma, megnevezése

19.1.2. Osztály(ok), részleg(ek) ágyszáma

19.2. Nappali kórház

19.2.1. Osztály(ok), részleg(ek) száma, megnevezése

19.2.2. Osztály(ok), részleg(ek) ágyszáma

19.3. Gyógybarlang

19.3.1. Alapterülete

19.3.2. Betegek elhelyezésére szolgáló terület

19.3.3. Pihenőhelyek száma

19.3.4. A betegek elhelyezésére szolgáló épület, férőhelyei száma, távolsága, megközelíthetősége

20. A gyógykezeléshez felhasznált természetes gyógytényező, azaz gyógyvíz, elismert ásványvíz, gyógyhatású víz, nem minősített ásványvíz, hévíz, gyógyiszap, gyógygáz, éghajlat, barlangi klíma

21. Az igénybe vehető gyógyászati ellátások az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti szakmakód és megnevezés szerinti tételes felsorolása

21.1. Vízgyógyászati ellátás, azaz balneo-hidroterápia: medencefürdő, kádfürdő, iszapkezelés, iszapfürdő, súlyfürdő, szénsavas fürdő, tófürdő, rekeszes villanyfürdő, villanykádfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, sós fürdő, zuhanykezelés, mesterséges gyógyszeres fürdő, fogínyzuhany, víz alatti gyógytorna, ivókúra

21.2. Fizikoterápia, azaz súlyhúzásos ágykezelés, masszázs, orvosi masszázs, inhalálás, egyéni gyógytorna, csoportos gyógytorna, széndioxidgáz kezelés, infravörös, ultraibolya, galván, stabil galván iontoforézis, ingeráram, rövidhullám, mikrohullám, ultrahang, paraffin pakolás, glisson, elektromos súlyhúzásos ágykezelés

21.3. Gyógybarlang kezelés

21.4. Egyéb klímaterápia

21.5. Egyéb egészségügyi ellátás

22. A gyógykezelésre javasolt betegségcsoportok

22.1. Mozgásszervi betegségek

22.2. Légzőszervi betegségek

22.3. Nőgyógyászati betegségek

22.4. Gyomor-bélrendszeri betegségek

22.5. Szív- és érrendszeri betegségek

22.6. Bőrgyógyászati betegségek

22.7. Egyéb betegségek

22.8. Betegségek, amelyek esetében az intézményben történő gyógykezelés ellenjavallt

23. Diagnosztikai vizsgálatok

23.1. Laboratóriumi vizsgálat van – nincs, más intézmény végzi – nem végzi

23.2. Röntgen vizsgálat van – nincs, más intézmény végzi – nem végzi

23.3. Kardiológiai vizsgálat van – nincs, más intézmény végzi – nem végzi

23.4. Légzésfunkciós vizsgálat van – nincs, más intézmény végzi – nem végzi

23.5. Egyéb vizsgálat és konzíliáriusi lehetőség

24. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók

24.1. Orvosok száma, szakterületi és szakképesítés szerinti bontásban, ebből főállású, részfoglalkozású

24.2. Egészségügyi szakdolgozók száma szakképesítés szerinti bontásban, ebből főállású, részfoglalkozású

24.3. A betegellátásban közvetlenül részt vevő egészségügyi szakképzéssel nem rendelkező

25. Gyógyászati gép- és műszerállomány

26. A létesítmény működése

26.1. Önállóan, elkülönült szervezeti egységként

26.2. Állandó, idény üzemű, állandó üzemű részleggel

26.3. Heti működési napok száma

26.4. Napi kezelési turnusok száma, időtartama

26.5. Igénybevétel módja orvosi beutalóval, közvetlen igénybevétel

27. A létesítmény gyógyászati ellátását kiegészítő (bázisintézmény) adatai

27.1. Megnevezése

27.2. Megközelítése

27.3. A nyújtott egészségügyi szolgáltatások megnevezése

28. A legközelebbi kórház adatai

28.1. Megnevezése

28.2. Távolsága

29. A létesítmény és környezetének ellátottsága (1000 m-en belül): szálloda, panzió, fogadó, turistaszállás, üdülő-nyaralóház, kemping, fizető-vendéglátás, egyéb szálláshely, üdülő, étterem, vendéglő, egyéb kereskedelmi vendéglátóhely, élelmiszerüzlet, áruház, gyógyszertár, posta, távhívásba bekapcsolt távbeszélő állomás, nyilvános távbeszélő-állomás, taxiállomás, parkolóhely, kulturális létesítmény, sportlétesítmény, pénzváltóhely

30. A létesítmény megközelíthetősége

30.1. Vasúttal

30.2. Távolsági, helyközi autóbusszal

30.3. Helyi közlekedéssel

30.4. Hajóval

30.5. Repülővel

30.6. Közúton

2. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

Elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz, gyógyhatású víz jellemzői és a törzsadatlap tartalma
1. Elismert ásványvíz
1. Természetes ásványvíz (a továbbiakban: ásványvíz),
1.1. amely természetesen vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik,
1.2. amely eredeténél fogva tiszta, antropogén szennyeződéstől mentes,
1.3. amely az adott felhasználási formában mikrobiológiai, fiziko-kémiai és radioaktív tulajdonságait tekintve az emberi egészségre káros anyagot nem tartalmaz elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő mennyiségben,
1.4. amelynél az NNGYK szakhatósági állásfoglalása igazolja, hogy az összetétele, oldott szilárd ásványianyag-tartalma a víznyerő helyen – a természetes ingadozás határain belül maximum 20% változásig – közel állandó, és
1.5. amelynek oldott összes ásványianyag-tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500–1000 mg/l között van, és tartalmazza a következő aktív biológiai anyagok valamelyikét:
1.5.1. külsőleg történő felhasználásban:
Lítium-ion legalább 5 mg/l
Szulfid-ion vagy titrálható kén legalább 1 mg/l
Bromid-ion legalább 5 mg/l
Jodid-ion legalább 1 mg/l
Metakovasav legalább 50 mg/l
Radon-aktivitás legalább 37 Bq/l
Szabad széndioxid legalább 1000 mg/l
1.5.2. belsőleg történő felhasználásban:
Nátrium-ion kevesebb 200 mg/l-nél
Magnézium-ion legalább 20 mg/l
Kalcium-ion legalább 60 mg/l
Fluorid-ion legalább 0,8 mg/l
Szabad széndioxid legalább 1000 mg/l.
1.6. Nem tekinthető ásványvíznek a víz – abban az esetben sem, ha egyébként megfelelne az 1.1–1.5. pontban foglalt követelményeknek –, ha
1.6.1. közösségi ivóvízellátó hálózatról nyerik,
1.6.2. eltérő kémiai jellegű és összetételű vizek elegyítésével nyerik, vagy
1.6.3. összetétele emberi beavatkozás során alakult ki.
2. Az elismert ásványvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából:
2.1. külsőleg történő fürdővízkénti felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely megfelel az 1. pontban foglalt feltételeknek;
2.2. belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely
2.2.1. az 1. pontban foglalt feltételeknek megfelel, és
2.2.2. biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére – előírásai szerint – korlátozás nélkül vagy korlátozással, azaz fogyasztási előírások betartása mellett, alkalmas.
Korlátozás nélkül fogyasztható az az ásványvíz, amely az ásványi anyagokat emberi szervezet számára optimális vagy közel optimális koncentrációban tartalmazza, és így a biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére egyaránt alkalmas.
Korlátozással fogyasztható az az ásványvíz, amely ásványi anyagokat vagy biológiai aktív természetes anyagokat olyan mennyiségben tartalmaz, hogy annak fogyasztása kisebb mennyiségben előnyös, de nagyobb mennyiségben nemkívánatos lehet, és ezért fogyasztását korlátozni szükséges.
3. Belsőleg, azaz ivásra, inhalálásra, palackozási célra az az elismert ásványvíz használható fel,
3.1. amely az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas,
3.2. amelyet fizikai úton történő vas- vagy mangántalanítás vagy gáztalanításon túl más kezelésnek nem vetettek alá,
3.3. amelyhez széndioxidon kívül semmilyen más anyagot nem adtak hozzá,
3.4. amely a víznyerőhelyről a palackozóüzembe zárt rendszerben, azaz csővezetéken érkezik úgy, hogy ezalatt – az esetleges gáztalanítás hatását kivéve – nem veszít eredeti tulajdonságaiból, azaz összetétele nem változik és mikrobiológiai szempontból nem szennyeződik.
Az elismert ásványvíz palackozására egyebekben az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
4. Az elismert ásványvíz külsőleg történő, azaz fürdővízkénti felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításakor és a vízkezelési technológiák megválasztásakor olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiai aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.
2. Gyógyvíz
1. Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.
2. A gyógyvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából
2.1. külsőleg történő, azaz fürdővízkénti felhasználásban gyógyvíz az a víz,
2.1.1. amely megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz követelményeinek,
2.1.2. amelynek a természetes ásványi anyagok és kőzetek vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványianyag-tartalma, kémiai jellege természetes ingadozáson belül, maximum 20% eltérés mellett, állandó
2.1.3. amely egészségkárosító anyagot nem tartalmaz az adott felhasználási formában elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő mennyiségben,
2.1.4. amelynek ilyen felhasználásban bizonyított gyógyhatása van.
2.2. belsőleg történő, azaz ivási, palackozási, inhalálási célú felhasználásban gyógyvíz az a víz,
2.2.1. amely megfelel a belsőleg történő felhasználású ásványvíz követelményeinek,
2.2.2. amely fogyasztási előírások betartása mellett iható vagy inhalálásra alkalmas,
2.2.3. amelynek ilyen felhasználásban bizonyított gyógyhatása van, és
2.2.4. amely egészségkárosító anyagot nem tartalmaz az adott felhasználási formában elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő mennyiségben.
3. A gyógyvíz fürdővízkénti felhasználásánál a vízkezelési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja. A gyógyvíz nem keverhető más forrásból származó vízzel a fürdési hőmérséklet beállítása vagy egyéb célból.
4. Az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra szolgáló gyógyvizet az alábbi eltérésekkel lehet az elismert ásványvizekre vonatkozó előírások szerint felhasználni, palackozni:
4.1. gasztroenterológiai szakorvosi szakvélemény alapján a címkén fel kell tüntetni a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat,
4.2. minden további eltérés csak a gyógyvíz elnevezési engedélyében meghatározott, a Hatóság által adott egyedi felmentés alapján lehetséges.
3. Gyógyhatású víz
1. A gyógyhatású víz elismert természetes ásványvízből vagy természetes ásványvizekből, hőmérséklet-beállítás céljából legfeljebb 30% egyéb közműves hálózati vagy kútvízzel való keverés vagy az MSZ 15234 szerinti vagy egyéb engedélyezett vízkezelés során előállított víz, amely a felhasználás helyén is megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz minőségi követelményeinek, és bizonyított gyógyhatása van.
2. A Hatóság egyedileg engedélyezhet az 1. ponttól eltérő vízkezelést, ha az előállított víz a jogszabály egyéb előírásainak megfelel.
3. Csak külsőleg történő, azaz fürdővízkénti felhasználásban alkalmazható.
A természetes ásványi anyagok és kőzetek vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványianyag-tartalma, kémiai jellege a természetes ingadozás határain belül állandó, egészségkárosító anyagokat nem tartalmaz az adott felhasználási formában elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő mennyiségben.
4. A természetes ásványvíz, gyógyvíz és gyógyhatású víz törzsadatlapjának tartalma
Általános adatok:
1. A víznyerőhely azonosító adatai
1.1. Vármegye
1.2. Település
1.3. Közelebbi helymegjelölés
1.4. Kút, forrás neve
1.5. Országos kútkataszteri száma
1.6. A víznyerőhely vízügyi objektumazonosítója
2. A tulajdonos és a fenntartó neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye
3. Az üzemeltető neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye
4. A víznyerőhelynek a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló rendeletben meghatározott vízföldtani, azaz hidrogeológiai naplóazonosítója
5. A víz minősítésére vonatkozó kérelem elismert ásványvíz, azaz külsőleg és belsőleg történő felhasználásra
6. A víz elnevezésére vonatkozó javaslat
7. A víznyerőhely műszaki adatai
7.1. A kútfúrás vagy forrásfoglalás befejezésének időpontja (év)
7.2. Terepszintjének magassága
7.3. A terepszinthez viszonyított létesítéskori talpmélység
7.4. A víztermelésbe állított mélységköz
7.5. Nyugalmi vízszint +–m/terepszint
7.6. Átlagos üzemi vízszint +–m/terepszint
7.7. Üzemi vízhozam l/perc
7.8. Üzemi vízhőmérséklet
7.9. A víztermelésnél alkalmazott elsődleges vízkezelés módja
7.9.1. Gáztalanítás (CH4, CO2)
7.9.2. Vízkőképződés megelőzése
7.9.3. Vastalanítás, mangántalanítás
7.9.4. Egyéb vízkezelés
7.9.5. Fertőtlenítés
7.9.6. Gyógyhatású víz előállítása során alkalmazott technológiai lépések
8. Vízjogi engedély szerinti víztermelés (m3/nap)
9. Tényleges víztermelés (m3/nap)
10. Vízhasznosítás megoszlása (m3/nap)
10.1. Gyógyfürdő intézmények vízellátása
10.2. Palackozás
10.3. Egyéb fürdők vízellátása
10.4. Ivóvízellátás
10.5. Gyógyhatású víz előállítása
10.6. Egyéb
10.7. Nem hasznosul
Mellékletek:
1. Általános helyszínrajz (M=1:1000), amely feltünteti a minősítendő vizet adó víznyerőhelyet, azaz kutat, forrást; annak a vízjogi üzemeltetési engedélyben vagy önálló védőterületi engedélyben kijelölt belső és külső védőövezeti határát; a külső védőövezeti határon belüli egyéb, kútkataszteri számmal jelölt víznyerőhelyeket és más létesítményeket, azaz építményeket, szennyvízcsatorna nyomvonalát, szennyvíztisztító berendezést
2. A kútfej, a forrásfoglalás műszaki rajza (M=1:50)
3. A minősítendő vizet adó víznyerőhely vízjogi üzemeltetési engedélyének másolata. Ennek hiányában a vízjogi létesítési engedély másolata, amely tartalmazza a kitermelni kívánt (lekötött) vízmennyiséget.
4. A víznyerőhely vízföldtani, azaz hidrogeológiai naplója
4.1. A kútra vonatkozó általános tájékoztató és azonosító adatok
4.2. A létesítés technológiájára vonatkozó információk
4.3. A létesítés során harántolt földtani rétegsor leírása
4.4. A létesítés közben esetleg elvégzett rétegpróba ismertetése
4.5. A kút végleges műszaki kialakításának dokumentálása
4.6. A végleges kútkiképzéshez tartozó vízszolgáltatási adatok, vízvisszatöltődési eredmények
4.7. A kútkiképzéshez tartozóan elvégzett mellékmunkák jellemzői
4.8. A végleges kiképzésű kút vízminősége
4.9. A kutat létesítő kivitelező adatai
4.10. A vízföldtani napló készítőjének cégszerű aláírása
Mellékletek:
1. Helyszínrajz a kút körzetének 4 km2 területéről 1:25000 méretarányban
2. Részletes helyszínrajz a kút körzetéről 1:1000 méretarányban
3. Vízhozam diagram
4. Áramlásmérés
5. Visszatöltődés mérési eredménye és visszatöltődési görbe
6. Gáz-víz viszony vizsgálata (rétegpróbáé is)
7. Vízvizsgálati eredmény (rétegpróbáé is)
8. Mélységi vízvizsgálati eredmény
9. Vízföldtani és műszaki szelvény
10. Geofizikai mérések diagramjai
11. Egyéb vizsgálati eredmények
12. Kivitelezés kezdete
13. Kivitelezés befejezése
14. Kivitelező neve és természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye
15. Vezető fúrómester neve
16. Az összeállításért felelős személy neve
17. A vízföldtani napló kiállításának kelte
5. Ásványvízvizsgálatra akkreditált laboratórium helyszíni és a törzskönyvezéshez szükséges teljes körű laboratóriumi vizsgálatának eredménye, mely a kérelem benyújtásától számított egy éven belül, a kút üzemszerű állapotában történt mintavétel alapján készült.

3. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

Természetes gyógyiszap, kitermelése, csomagolása és a törzsadatlap tartalma

1. Természetes iszap – e rendelet alkalmazásában – az a vízi környezetben, természetes úton keletkezett ásványi és növényi eredetű anyag, amely előfordulási formájában vagy őrölt állapotban jellemzően iszapszerű, és jelentős vízmegkötő képességgel rendelkezik.

2. Gyógyiszap az a természetes iszap vagy természetes ásványi anyagok felhasználásával készült iszap, amelynek összetétele ismert és állandó, az emberi egészségre ártalmas anyagot nem tartalmaz az adott felhasználási formában elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentő mennyiségben, kitermelésének, előállításának körülményei a közegészségügyi előírásoknak megfelelnek, és eredeti, valamint állandó receptúra szerint előállított összetételének minden megváltoztatása nélkül az adott felhasználási formában tudományosan elismert gyógyhatással rendelkezik.

A gyógyiszapnak a végső felhasználása során a közvetlen kezelésre történő alkalmassá (kenhetővé, formálhatóvá) tétele nem minősül összetétel-megváltoztatásnak.

3. A gyógyiszap kitermelője, előállítója és csomagolója az, aki e tevékenységek folytatására engedélyt kapott (a továbbiakban: engedélyes). Engedélyes lehet a tulajdonos, a fenntartó vagy az üzemeltető.

Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy a gyógyiszapot a Hatóság által kiadott elnevezési engedélyében és a kitermelésre, előállításra és csomagolásra vonatkozó engedélyben foglaltak szerint állítsák elő.

3.1. Ha a gyógyiszap kitermelése a vizek természetes viszonyaiba való beavatkozással jár, a vízvédelmi hatóság előírásait is be kell tartani.

3.2. A csomagolás a kitermelőhelyen vagy a közegészségügyi előírások betartása mellett a Hatóság által a gyógyiszap elnevezési engedélyében meghatározott szállítási mód és feltételek biztosításával másik településen is történhet.

Csomagolás alatt a kitermelt gyógyiszap egészségügyi intézményben történő felhasználásra való előkészítésével járó szikkasztás-szárítás, őrlés, homogenizálás, osztályozás, csomagolás, raktározás műveleteket kell érteni, mely műveletek a gyógyiszap minőségét, gyógyászati hatékonyságát nem befolyásolhatják.

A gyógyiszapnak iszap-kompressz vagy más hasonló – közvetlenül a fogyasztónak szánt – végső felhasználásra alkalmas formában való feldolgozására a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

3.3. A kitermelés és a csomagolás csak e tevékenységek engedélyezése során jóváhagyott részletes technológiai leírás szerint történhet. Ettől eltérni csak az engedély módosításával lehet. A technológiai leírásnak tartalmaznia kell a technológiai folyamathoz igazodóan a közegészségügyi követelményeket, valamint a gyógyiszap eredeti minőségének megőrzéséhez szükséges technikai és szervezési feltételek biztosításának módját.

3.4. A gyógyiszap-kitermelő és -csomagoló helyen ki kell jelölni egy megfelelő szakképesítéssel rendelkező felelős személyt, akinek az irányítása alatt e tevékenységet végzik. A kitermelésben és a csomagolásban részt vevő személyek feladatait és egymással való munkakapcsolatukat munkaköri leírásban pontosan rögzíteni kell.

3.5. A kitermelt és csomagolt tételekről nyilvántartást kell vezetni, melynek legszükségesebb tartalmi követelményei a következők:

3.5.1. mennyiség, termelési és gyártási tételszám megjelölése,

3.5.2. technológiai műveletek leírása, időpontjának feltüntetése,

3.5.3. az elvégzett termelésközi ellenőrzések eredményeinek megjelölése vagy a vizsgálati jegyzőkönyvre utalás,

3.5.4. a végtermék minőség-ellenőrzésének módja, eredménye,

3.5.5. a kiszállításra kerülő termelési tételek, a döntésért felelős személy aláírása és dátuma,

3.5.6. a minőségi kifogások, reklamációk nyilvántartása, kivizsgálásuk eredményének és az ahhoz kapcsolódó intézkedésnek a feltüntetése, a döntésért felelős személy aláírásával és dátummal ellátva.

4. A törzsadatlap tartalma

4.1. Általános adatok

4.1.1. A létesítmény neve

4.1.2. A létesítmény helye

4.1.3. Tulajdonos neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye

4.1.4. Fenntartó neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye

4.1.5. Üzemeltető neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye

4.2. A gyógyiszap jellege

4.3. A kitermelés módja

4.4. A kitermelés során alkalmazott műveletek, azaz szikkasztás, szárítás, őrlés

4.5. A kitermelés technológiai leírása

4.6. Szállítás esetén a szállítási körülmények bemutatása

4.7. A csomagolás módja

4.8. A kitermelés felelős vezetőjének szakképesítése

4. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

Egyéb természetes gyógytényezők és a törzsadatlap tartalma

1. A talajból nyert – természetesen előforduló vagy mesterségesen feltárt – feltételezett gyógyhatással rendelkező anyagnak gyógyhatásra utalással gyógyászati célra való felhasználása akkor engedélyezhető, ha

1.1. összetétele ismert és közel állandó,

1.2. egészségre ártalmas anyagot – az adott felhasználási formában elfogadhatatlan kockázatot jelentő mennyiségben – nem tartalmaz, és

1.3. eredeti összetételének minden megváltoztatása nélkül, az előfordulási helyen, a tervezett felhasználási feltételek között tudományosan elismert gyógyhatással rendelkezik.

2. Az 1. pont 1.1–1.3. alpontjában foglaltak igazolására a tulajdonosnak, fenntartónak vagy üzemeltetőnek az elnevezési engedély iránti kérelemhez csatolnia kell

2.1. egy akkreditált laboratórium egy évnél nem régebbi helyszíni akkreditált mintavételen alapuló elemzését és értékelő szakvéleményét az 1. pont 1.1. és 1.2. alpontjában foglaltakra vonatkozóan,

2.2. a gyógyhatást igazoló orvosi megfigyelések eredményének értékelését, ami kiterjed az ártalmatlanság igazolására, a javallatok és ellenjavallatok meghatározására, valamint a rendeltetésszerű gyógyászati felhasználás feltételeinek részletes leírására,

2.3. a természetes gyógytényező feltételezett gyógyhatását bizonyító, tudományosan elismert módszerek szerint lefolytatott orvosi megfigyelések megfelelően dokumentált és kiértékelt eredményei alapján készült, az egészségügyi szakmai kollégium – valamennyi érintett szakterület szerint illetékes tagozatának véleményét tartalmazó – szakvéleményét az orvosi megfigyelések szakszerűségére, a megfigyelésekből levont következtetések helytállóságára, a javallatokra, ellenjavallatokra, alkalmazási módokra vonatkozóan,

2.4. fenntartó vagy üzemeltető által benyújtott kérelem esetén a tulajdonosi hozzájárulást.

3. Egy terület éghajlati tényezőinek jellemzése és feltételezett hatásának vizsgálata a gyógyászatban két szempontból bír jelentőséggel:

3.1. az éghajlat mint természetes gyógytényező, amely az átlagostól eltérő ingergazdag vagy ingerszegény jellegénél fogva az orvosi megfigyelések szerint egyes megbetegedések gyógyítását elősegíti,

3.2. az éghajlat mint gyógyhelyi környezeti adottság, amely más természetes gyógytényezőkkel folytatott gyógykúra sikerét nem befolyásolhatja hátrányosan.

4. Az éghajlat mint természetes gyógytényező [3. pont a) alpontja] az alábbiak szerint bírálható el:

4.1. az Országos Meteorológiai Szolgálat által a helyszínen működő vagy a leendő hasznosító költségére telepített klímaállomás mérési eredményei alapján,

4.2. a gyógytényező egészségügyi alkalmazási területére kompetenciával rendelkező szakorvos által készített szakorvosi értékelés alapján a gyógyhatást bizonyító megfigyelések eredményeiről és

4.3. a természetes gyógytényező feltételezett gyógyhatását bizonyító, tudományosan elismert módszerek szerint lefolytatott orvosi megfigyelések megfelelően dokumentált és kiértékelt eredményei alapján készült, az egészségügyi szakmai kollégium – valamennyi érintett szakterület szerint illetékes tagozatának véleményét tartalmazó – szakhatósági állásfoglalása alapján az orvosi megfigyelések szakszerűségére, a megfigyelésekből levont következtetések helytállóságára, a javallatokra, ellenjavallatokra, alkalmazási módokra vonatkozóan.

5. Az éghajlat mint környezeti adottság [3. pont 3.2. alpontja] egy terület gyógyhellyé nyilvánítása szempontjából bír jelentőséggel, és meteorológiai szakértő által készített dokumentum alapján bírálható el.

6. Időszakos ellenőrző vizsgálat

6.1. Az éghajlat mint természetes gyógytényező jellemzőit a helyszíni klímaállomások által az OMSZ utasításai és felügyelete mellett folyamatosan ellenőrizni kell.

6.2. A föld alatti térségek mikroklímáját befolyásoló ellenőrző mérések körét és gyakoriságát a Hatóság határozza meg.

6.3. Az éghajlatot mint a gyógyhelyi kúrák sikerét befolyásoló környezeti adottságot [3. pont b) alpontja és 5. pont] akkor kell felülvizsgálni, ha rosszabbodásra utaló jelek tapasztalhatók.

7. A törzsadatlap tartalma

7.1. Általános adatok

7.1.1. A létesítmény neve

7.1.2. A létesítmény helye

7.1.3. Tulajdonos neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye

7.1.4. Fenntartó neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye

7.1.5. Üzemeltető neve, természetes személy esetén lakcíme, gazdasági társaság esetén székhelye

7.2. A gyógytényező jellege

7.3. Kitermelés esetén annak módja

7.4. A kitermelés során alkalmazott műveletek, azaz szikkasztás, szárítás, őrlés

7.5. A kitermelés technológiai leírása

7.6. Szállítás esetén a szállítási körülmények bemutatása

7.7. A csomagolás módja

7.8. A kitermelés felelős vezetőjének szakképesítése

5. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

A gyógyhelymegnevezés-használat engedélyezéséhez szükséges levegőterheltségi szint vizsgálatának követelményei

1. Mérési módszerek:

1.1. A méréseket az év során egyenletesen elosztva, legalább 8 héten keresztül, meteorológiai évszakonként, 2 hetes mérési ciklusban, óránkénti bontásban kell elvégezni.

2. A vizsgált paraméterek:

2.1. O3, NO, NO2, NOx, SO2, CO, PM10 méretfrakció folyamatos mérése

2.2. Meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom)

6. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

Kiemelten védett területre vonatkozó levegőterheltségi szint határértékei

A

B

C

D

E

1

Légszennyező anyag

Határérték [µg/m3]

2

órás

24 órás

éves

3

Nitrogén-dioxid (NO2)

80

70

30

4

Kén-dioxid (SO2)

210

100

30

5

Szén-monoxid (CO)

8000

2000

1000

Megjegyzés: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma

6

PM10

40

20

7

Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma

Megjegyzés: a maximum értéket az órás átlagok alapján képzett 8 órás mozgó átlagértékekből kell kiválasztani.
Az ily módon számított 8 órás átlagokat arra a napra kell vonatkoztatni, amelyen a 8 órás időtartam végződik, tehát bármelyik nap első vizsgálati periódusa a megelőző nap 17 órától az adott nap 1 óráig tart. Bármelyik nap utolsó vizsgálati periódusa az adott napon 16 órától 24 óráig tart.

8

Ózon (O3)

100

7. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

Az elismert természetes ásványvizek, gyógyvizek, gyógyhatású vizek és gyógyiszapok vizsgálati követelményei

1. Helyszíni vizsgálatok a következők tekintetében:

1.1. hőmérséklet

1.2. pH

1.3. fajlagos vezetőképesség (20 oC)

1.4. oldott oxigén: csak természetes ásványvizek és gyógyvizek esetén

1.5. szabad szénsav: csak természetes ásványvizek, gyógyvizek és gyógyhatású vizek esetén

2. Laboratóriumi vizsgálatok

2.1. Fő összetevők

A víz jellegének megállapításához az anion-kation mg-egyenértékeket és Than%-okat is meg kell adni a következők szerint:

2.1.1. kationok: Na+, K+, Li+, NH4+, Ca2+, Mg2+, Fe2+, Mn2+

2.1.2. anionok: NO3-, NO2-, Cl-, Br-, I-, F-, SO42-, HCO3-, CO32-, PO43-, S2-

2.2. Egyéb jellemzők

2.2.1. Lúgosság (m, p)

2.2.2. Bepárlási maradék 180 °C és 260 °C-on

2.2.3. Összes oldott ásványi anyag

2.2.4. Összes szerves szén (TOC)

2.2.5. Összes keménység

2.2.6. Metakovasav

2.2.7. Szabad és kötött aktív klór

2.3. Szervetlen mikroszennyezők, indikátorok:

2.3.1. Sb

2.3.2. As

2.3.3. Ba

2.3.4. Cd

2.3.5. Cr

2.3.6. Cu

2.3.7. Zn

2.3.8. Pb

2.3.9. Hg

2.3.10. Ni

2.3.11. Se

2.3.12. Al

2.3.13. B

2.3.14. cianidok

2.4. Szerves mikroszennyezők, indikátorok

2.4.1. Összes alifás szénhidrogén vizsgálat (TPH)

2.4.2. Fenolindex

2.4.3. Fenol, alkil-fenolok

2.4.4. Illékony aromás szénhidrogének (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok)

2.4.5. Policiklusos aromás szénhidrogének [Naftalin, 1-metil-naftalin, 2-metil-naftalin, Acenaftilén, Acenaftén, Fluorén, Fenantrén, Antracén, Fluorantén, Benzo(A)antracén, Krizén, Benzo(B)fluorantén, Benzo(K)fluorantén, Benzo(E)pirén, Benzo(A)pirén, Indeno(1,2,3-CD)pirén, Dibenzo(A,H)antracén, Benzo(G,H,I)perilén)]

2.4.6. Illékony klórozott szénhidrogén komponensek (1,2-diklór-etán, cisz-1,2-diklór-etilén, tetraklór-etilén, triklór-etilén, kloroform, bromoform, dibróm-klórmetán, bróm-diklórmetán)

2.4.7. Peszticidek: az országos tisztifőorvos által az adott évben az ivóvízre előírt – hivatalos közlönyben közzétett – komponenseket kell vizsgálni.

2.5. Izotópvizsgálatok

2.5.1. Trícium: csak természetes ásványvizek és gyógyvizek esetén

2.5.2. Rn-aktivitás: csak abban az esetben, ha a víz ásványvízzé minősítése csak a Rn-tartalom alapján lehetséges, vagy közegészségügyi szempontból indokolt

2.6. Bakteriológiai vizsgálatok

2.6.1. Telepszám 22 oC-on és 37 °C-on TKE/ml,

2.6.2. Coliform baktériumok TKE/100 ml, Escherichia coli TKE/100 ml,

2.6.3. Enterococcus TKE/100 ml,

2.6.4. Pseudomonas aeruginosa TKE/100 ml,

2.6.5. Szulfitredukáló anaerobok (Clostridiumok) TKE/50 ml

2.7. A 2.6.2–2.6.4. alpont szerinti vizsgálatok során, palackozási célú felhasználás esetén a vizsgálatokat 250 ml-ből kell elvégezni.

2.8. Gyógyhatású víz esetén, továbbá fertőtlenítőszer-szint és egyéb adagolt vegyszerek maradékai

8. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

A gyógyhely és a védőterület allergén pollenterhelésének csökkentését célzó intézkedési terv elkészítésének lépései és tartalmi követelményei

1. A fakataszternek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia táblázatos formában:

1.1. A fa és cserje egyedi azonosító száma

1.2. A faj és a fajta magyar és latin megnevezése a fajta megjelölésével, amennyiben ismert

1.3. A fa és cserje magassága

1.4. A fa törzsének magassága vagy koronamagassága

1.5. A fatörzs átmérője

1.6. A lombkorona átmérője

1.7. A fák és cserjék egyedi azonosító száma térképen is feltüntetve.

2. Az intézkedési terv tartalmi követelményei:

2.1. Helyzetelemzés

A helyzetelemzés tartalmazza a gyógyhelyen és a védőterületen lévő fák és cserjék telepítésének rendjét. A helyzetelemzésben be kell mutatni a gyógyhelyen és a védőterületen lévő fák és cserjék potenciális allergenitásának kategóriák szerinti megoszlását a két területre külön-külön. A Magyarországon alkalmazott parkfák, sorfák és cserjék esetén az egyes fajok és fajták potenciális allergenitásáról az NNGYK évente frissített tájékoztatót tesz közzé a honlapján. Azokat a fajokat és fajtákat, melyek nem szerepelnek a listában, külön fel kell tüntetni a helyzetelemzésben.

2.2. Célmeghatározás

Az intézkedési terv célja a gyógyhely és a védőterület területén az allergén pollenterhelés csökkentése.

2.3. Feladatok, intézkedések

A cél elérése érdekében legalább az alábbi feladatokat, intézkedéseket kell az intézkedési tervben rögzíteni a felelősök és a határidők megjelölésével:

2.3.1. A potenciális allergenitás szempontjából 3. és 4. besorolású, azaz erősen allergén vagy nagyon erősen allergén fajok és fajták további ültetésének tiltását a gyógyhelyen és a védőterületen.

2.3.2. A potenciális allergenitás szempontjából 3. és 4. besorolású fajok és fajták cseréjének hosszú távú ütemezését a gyógyhelyen.

2.3.3. A potenciális allergenitás szempontjából 2. besorolású fajok és fajták esetén összefüggő állományok, fasorok telepítésének kerülését. Kétlakiság esetében csak a női ivarú egyed választható. Ajánlott a 2. besorolású fajok és fajták a hosszú távú cseréje 0. vagy 1. kategóriájú fajokra.

2.3.4. Rendszeres gyommentesítés elrendelését a gyógyhely területén. A gyógyhelyen és a védőterületen élők figyelmét minden évben fel kell hívni a gyommentesítés és fűnyírás fontosságára.

9. melléklet az 509/2023. (XI. 20.) Korm. rendelethez

1. A szűrő-forgató technológia üzemeltetése alóli felmentési kérelemhez csatolandó dokumentumok
1. A felmentendő gyógymedence
1.1. Azonosító elnevezése, funkciójának megnevezése
1.2. Térfogata, mélysége, felülete
1.3. Burkolata
1.4. Egyidejű terhelhetősége
2. A vízbevezetés és vízelvezetés módja
3. Nyilatkozat arról, hogy a felmentendő gyógymedence
3.1. Fedett vagy nyitott
3.2. Folyamatos vagy idényüzemű
4. A felmentendő gyógymedence hidraulikáját bemutató műszaki dokumentáció A3-as másolata, leírása, tápvíz bevezetés, elvezetés rendszere és vázlatrajza, valamint a hidraulika megfelelőségét igazoló dokumentumok
5. A felmentendő gyógymedencét tápvízzel ellátó kút vagy kutak vizének 5 évnél nem régebbi, akkreditált laboratórium által elvégzett ásvány-, gyógyvíz vagy gyógyhatású víz vizsgálati eredménye
6. A medencét ellátó kút, kutak vagy forrás elnevezése, a kút országos kútkataszteri (OKK) száma
7. A medencét ellátó kút vízjogi üzemeltetési engedélye vagy vízátadási szerződés, amely kiterjed a lekötött vagy rendelkezésre álló, gyógyvízzé vagy gyógyhatású vízzé minősített víz mennyiségére napi és éves szinten
8. A szűrő-forgató technológia üzemeltetése alól felmentendő medencét tápláló kutat vagy forrást érintő, valamennyi felhasználóhelyet tartalmazó vízmérleg medencénként és összesítve, a medencék napi, havi, éves üzemideje (óra), valamint az üzemeltetéshez szükséges vízigény (m3/év és m3/nap). Ide kell érteni valamennyi felhasználási helyet, ahol a hőtartás céljából gyógyvíz- vagy gyógyhatásúvíz-hozzátáplálás történik, ahol gyógyászati célú kezelést gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel végeznek, illetve lábmosókat ahol gyógyvizet vagy gyógyhatású vizet használnak. A vízmérlegszámításnak minden olyan helyre ki kell terjedni, ahol gyógyvízfelhasználás vagy gyógyhatású víz felhasználás történik.
9. A közhasználatú fürdő jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzata
10. Igazolás az igazgatás szolgáltatási díj megfizetéséről
2. A szűrő-forgató technológia üzemeltetése alóli felmentés felülvizsgálat iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok
1. Nyilatkozat arról, hogy a gyógymedence műszaki kialakítása és üzemeltetési rendje változatlan
2. A felmentendő gyógymedencét tápvízzel ellátó kút vagy kutak vizének, a medence vizének 1 évnél nem régebbi, akkreditált laboratórium által elvégzett gyógyvízvizsgálati eredménye
3. A medencét ellátó kút, kutak vízjogi üzemeltetési engedélye vagy vízátadási szerződése, amely kiterjed a lekötött vagy rendelkezésre álló, gyógyvízzé minősített vagy gyógyhatású vízzé minősített víz mennyiségére napi és éves szinten
4. A szűrő-forgatás alól felmentett medencét tápláló kutat vagy forrást érintő, valamennyi felhasználóhelyet tartalmazó vízmérleg medencénként és összesítve, valamint az üzemeltetéshez szükséges vízigény (m3/év és m3/nap). Ide kell érteni valamennyi felhasználási helyet, ahol a hőtartás céljából gyógyvíz- vagy gyógyhatásúvíz-hozzátáplálás történik, ahol gyógyászati célú kezelést gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel végeznek, illetve lábmosókat, ahol gyógyvizet vagy gyógyhatású vizet használnak. A vízmérlegszámításnak minden olyan helyre ki kell terjedni, ahol gyógyvízfelhasználás vagy gyógyhatású víz felhasználás történik.
5. Közhasználatú fürdő jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzata
6. Igazolás az igazgatás szolgáltatási díj megfizetéséről
7. Ha a szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentés kiadása óta az azt befolyásoló tényezőkben változás történt, a 9. melléklet 1. pontja szerinti dokumentumok benyújtása szükséges.
1

A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére