2023. évi LII. törvény
2023. évi LII. törvény
a pedagógusok új életpályájáról1
Meggyőződésünk, hogy korszerű tudást biztosító, hatékony köznevelési rendszert csak a nemzeti és európai azonosságtudatra, hazaszeretetre, valamint aktív állampolgárságra történő nevelésre lehet alapozni.
A köznevelés rendszerének szereplői – azon felismeréstől vezetve, amely szerint céljuk a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényre juttatása – a gyermekek, tanulók tekintetében a művelődéshez való jog és a védelemhez és gondoskodáshoz való jog elsődlegességét szem előtt tartva végzik tevékenységüket.
A pedagógus célja, hogy az általa nevelt és oktatott gyermek lelki és szellemi fejlődését lehetővé tegye, továbbá, hogy nevelő-oktató munkája során hozzásegítse a gyermeket, tanulót, hogy a magyar nemzet elkötelezett, értékes tagjává válhasson.
Mindezek megvalósítása érdekében a pedagógus nevelő-oktató munkája során arra törekszik, hogy feladatainak ellátását az általános etikai normákkal összhangban, a gyermek, tanuló jogainak, érdekeinek érvényesítése érdekében végezze.
Az Országgyűlés e célok elérése érdekében, továbbá a köznevelésben foglalkoztatottak társadalmi megbecsültségét kifejezendő – a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyának újraszabályozása, tevékenységük anyagi és erkölcsi elismerése, valamint a munkavégzés és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében – a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1. § [A törvény hatálya]
(1) E törvény hatálya a köznevelés területén működő munkáltatóra, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra, a köznevelés területén működő szakszervezetre, valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre terjed ki.
(2)2
(3)3
(4)4
(5)5
(6)6
(7)7
(8)8
(9)9
(10)10
(11)11
2. Alapelvek
2. §12
3. Értelmező rendelkezések
3. §13
4. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra és a munkáltatóra vonatkozó szabályok, valamint az általános magatartási követelmények
4. §14
5. §15
6. §16
7. §17
8. §18
9. §19
10. §20
5. A jognyilatkozatok
11. §21
12. §22
13. §23
14. §24
15. §25
16. §26
17. §27
18. §28
19. §29
20. § [Közlés]
(1)30
(2)31
(3)32
(4)33
(5)34
(6)35
(7)36
(8)37
(9)38
(10)39
21. §40
6. Az érvénytelenség
22. §41
23. §42
24. §43
25. §44
A KÖZNEVELÉSI FOGLALKOZTATOTTI JOGVISZONY
7. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony
26. §45
27. §46
28. §47
29. §48
8. A Nemzeti Pedagógus Kar
30. §49
31. §50
32. §51
33. §52
34. §53
35. §54
36. §55
9. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítése és módosítása
37. §56
38. §57
39. §58
40. §59
41. §60
42. §61
43. §62
44. §63
45. §64
10. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnése, megszüntetése
46. §65
47. §66
48. §67
49. §68
50. §69
51. §70
52. §71
53. §72
54. §73
55. §74
56. §75
57. §76
58. §77
59. §78
60. §79
61. §80
62. §81
63. §82
64. §83
65. §84
11. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartalma
66. §85
67. §86
68. §87
69. §88
70. §89
71. §90
72. §91
73. §92
74. §93
75. §94
12. A munkaidő és a pihenőidő
76. §95
77. §96
78. §97
79. §98
80. §99
81. §100
82. §101
83. §102
84. §103
85. §104
86. §105
87. §106
88. §107
89. §108
90. §109
91. §110
92. §111
93. §112
94. §113
95. §114
13. A besorolás és a havi illetmény, az egyéb juttatások, a munkavégzés hiányában fizetendő díjazás, az illetmény védelme
96. §115
97. §116
98. §117
99. §118
100. §119
101. §120
102. §121
103. §122
104. §123
105. §124
106. §125
107. §126
108. §127
14. A havi illetményen kívüli juttatások
109. §128
110. §129
15. A tanulmányi szerződés
111. §130
16. Kárfelelősség
112. §131
113. §132
114. §133
115. §134
116. §135
117. §136
118. §137
119. §138
120. §139
121. §140
122. §141
123. §142
124. §143
125. §144
126. §145
17. A jogvita
127. §146
128. §147
129. §148
AZ ÓVODAPEDAGÓGUS
130. §149
AZ ÓRAADÓ
131. §150
A KÖZNEVELÉSBEN MUNKAVISZONYBAN FOGLALKOZTATOTTAK
132. §151
ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK
133. §152
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
18. A munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő általános rendelkezések
134. §153
135. §154
19. Általános rendelkezések
136. §155
137. §156
138. §157
139. §158
20. Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés
140. §159
141. §160
142. §161
143. §162
144. §163
21. A köznevelés területén működő szakszervezetek
145. §164
146. §165
147. §166
148. §167
22. A kollektív szerződés
149. §168
150. §169
151. §170
152. §171
153. §172
154. §173
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. Felhatalmazó rendelkezések
155. § [Felhatalmazó rendelkezések]
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
1.174
2.175
3.176
4.177
5.178
6.179
7.180
8.181
9.182
10.183
11.184
12.185
13.186
14.187
15.188
16.189
17.190
18.191
19.192
20. a kedvezményezett és felzárkózó települések körét,193
21.194
22.195
23.196
24.197
25.198
(2)199
24. Hatályba léptető rendelkezések
156. § [Hatályba léptető rendelkezések]
(1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. július 15-én lép hatályba.
(2) A 171. § (1)–(4), (6)–(13), (15)–(38), (40)–(44), (46)–(55) bekezdése, a 171. § (56) bekezdés 1–2. pontja, 3. pont b) alpontja, 4–7. pontja, 9–15. pontja, 17–28. pontja, a 171. § (57) bekezdés 1. pontja, 3. pontja, 12. pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § (2)–(11) bekezdése, a 2–19. §, a 20. § (1)–(4) bekezdése, a 21–154. §, a 155. § (1) bekezdés 1–19. és 21–25. pontja, a 155. § (2) bekezdése, a 162–163. §, a 166–170. §, a 171. § (5), (45) bekezdése, a 171. § (56) bekezdés 3. pont a) alpontja, 8. pontja, 16. pontja, a 171. § (57) bekezdés 2. pontja, 4–11. pontja, 13–20. pontja, a 172–180. §, az 1–4. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 20. § (5)–(10) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
25. Átmeneti rendelkezések
157. § [Átmeneti rendelkezések a jogviszonyok átalakulásához kapcsolódó eljáráshoz]
(1) Annak az állami vagy önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak vagy munkavállalónak, aki 2023. július 15. és augusztus 1. napja között a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát egyoldalú nyilatkozatával megszünteti, a lemondási (felmondási) ideje egy hónap azzal, hogy a munkavégzési kötelezettsége alól a lemondási (felmondási) idejére mentesül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Kjt. lemondásra, Mt. felmondásra vonatkozó szabályai az (1) bekezdés szerinti eltérésekkel alkalmazhatóak.
(3) Az Nkt.-ban meghatározott köznevelési intézmény, továbbá a tankerületi központ (a továbbiakban együtt: munkáltató) 2023. szeptember 15. napjáig tájékoztatja a közalkalmazottat és a munkavállalót (a továbbiakban együtt: érintett)
a) e törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének időpontjáról és a rendelkezések lényeges tartalmáról,
b) a 2024. január 1. napján bekövetkező jogviszony átalakulásáról, és ennek keretében
ba) kormányrendeletben meghatározottak szerinti várható munkaköréről,
bb) várható munkaidejéről,
bc) várható besorolásáról,
bd) várható havi illetményéről, beleértve az esélyteremtési illetményrészt és rendszeres illetménypótlékairól, egyes feladatokért járó megbízási díjáról,
be) munkavégzésének várható helyéről,
bf) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya kezdetének várható napjáról,
bg) arról, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre szól, utóbbi esetben a jogviszony megszűnésének időpontjáról, vagy más megszüntető feltételről,
bh) a (6) bekezdés szerinti határidőről és annak jogkövetkezményeiről, valamint
bi) más, a köznevelési jogviszonyt érintő, a felek által meghatározott körülményről,
c) – ha az érintett jogviszonya munkaviszonnyá alakul – a 2024. január 1. napján bekövetkező jogviszony átalakulásáról, és ennek keretében
ca) a b) pont ba), bb), be) és bh) alpontjában foglaltakról,
cb) várható munkabéréről és rendszeres juttatásairól,
cc) munkaviszonya kezdetének várható napjáról,
cd) arról, hogy munkaviszonya határozatlan vagy határozott időre szól, határozott időre szóló munkaviszony esetén a jogviszony megszűnésének időpontjáról, vagy más megszüntető feltételről,
ce) más, a munkaviszonyát érintő, a felek által meghatározott körülményről.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásra az Mt. 15. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tájékoztatás az érintettel való közléssel válik hatályossá.
(5) A tájékoztatás közlésére az Mt. 24. §-ában, a határidőszámításra az Mt. 25. § és 26. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az érintett a munkáltató által közölt tájékoztatás alapján a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhat. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(7) Az érintett a jogviszonyváltás el nem fogadásáról szóló nyilatkozatát nem vonhatja vissza.
(8) A tájékoztatásban a munkáltató rögzíti, hogy az érintett a jogviszonyváltás előtt elért fokozatnál nem kerülhet alacsonyabb besorolásba és a munkáltató nem állapíthat meg számára a (10) vagy a (13) bekezdés szerinti illetménynél alacsonyabb összegű illetményt.
(9) Ha a munkáltató 2023. szeptember 16. és 2023. december 31. közötti időszakban létesít köznevelési intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, akkor a Kjt. szerinti kinevezéssel vagy az Mt. szerinti munkaszerződés megkötésével az érintett a 2024. január 1. napján bekövetkező jogviszonyváltást elfogadja. Az így létrejött jogviszony alapján a munkáltató a garantált illetmény (alapbér) megállapításakor a (10)–(15) bekezdéseket alkalmazza azzal, hogy az a jogviszony kezdetének időpontjától jár.
(10) Az Nkt. 65. § (1) bekezdésében meghatározott garantált illetmény (pótlékok nélküli illetmény, munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati szakmai pótlék együttes összege nem lehet kevesebb
a) Gyakornok esetén 400.000 forintnál,
b) Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,
c) Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,
d) Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,
e) Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.
Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét.
(11) A (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.
(12) A (10) bekezdés szerint megállapított illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki.
(13) Ha a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott
a) a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó településen dolgozik, és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és a pedagógus a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el,
a Kjt., vagy az Mt. szerint járó – és a (10) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott összegig felemelt – illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege húsz százalékával (esélyteremtési illetményrésszel) emelt összegű illetmény illeti meg. Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét. Ha a 158. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra is jogosult, akkor az esélyteremtési illetményrészt az illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege húsz százaléka és a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék különbözeteként kell megállapítani.
(14) A (13) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (13) bekezdés szerinti illetmény összegét, valamint a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítást 2023. szeptember 15-éig közölni kell az érintettel, azzal, hogy a (13) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek.
(15) A (13) bekezdés szerint megállapított illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki.
(16) A (10)–(12) bekezdést a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra is alkalmazni kell.
158. § [Átmeneti rendelkezés a jogviszonyok átalakulásához]
(1) 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben
a) pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá,
b) gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá
alakul át.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az érintett jogviszonya nem alakul át az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti jogviszonnyá, ha 2024. január 1-je előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél által közölt egyoldalú jognyilatkozata alapján 2024. január 1-jét követően szűnik meg a jogviszony.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti érintettet 2024. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról tájékoztatni kell, részére az e törvény szerinti kinevezési okmányt ki kell állítani, havi illetményét a 159. § alapján meg kell állapítani. Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör elnevezése a Kormány rendelete alapján változik, azt ezzel egyidejűleg meg kell állapítani. A 42. §-tól eltérően a munkáltatónak a tájékoztatási kötelezettségét a kinevezési okmány közlését követő tizenöt napon belül kell teljesítenie. A 157. § szerinti tájékoztatástól a munkáltató a kinevezésben kizárólag az érintett javára térhet el.
(4) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat, valamint a munkaviszonyban töltött idő alapján munkaviszonyban állókat megillető jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.
(5) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2023. december 31-én fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett, ha a jogviszonyváltást a 157. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján nem fogadta el, jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával megszűnik, azzal, hogy a felmentési idő illeti meg, amely 2023. november 1-jétől 2023. november 30-ig tart, amely alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni és a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti, őt megillető illetményének alapulvételével a (8) bekezdésben meghatározott mérték szerinti végkielégítésre jogosult. Az érintett foglalkoztatási jogviszonyára a Kjt. szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti érintettet 2024. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról tájékoztatni kell és részére az Mt. szerinti munkaszerződését el kell készíteni. A 157. § szerinti tájékoztatástól a munkáltató a munkaszerződésben kizárólag az érintett javára térhet el. Ha a 157. § (6) bekezdése szerinti jogviszonyváltásra vonatkozó nyilatkozata szerint jogviszonyát az Mt. szerint nem kívánja fenntartani, akkor a jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30-án megszűnik azzal, hogy a felmondási idő illeti meg, amely 2023. november 1-jétől és 2023. november 30-ig tart, amely alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni és a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti, őt megillető bérének alapulvételével a (8) bekezdésben meghatározott mérték szerinti végkielégítésre jogosult. Az érintett foglalkoztatási jogviszonyára az Mt. szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(8) A (6) és (7) bekezdésben meghatározott esetben,
a) ha az érintett kevesebb mint 20 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 1 havi,
b) ha az érintett legalább 20 év, de 30 évnél kevesebb figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 2 havi,
c) ha az érintett legalább 30 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 3 havi
végkielégítésre jogosult.
(9) Ha a (6) vagy (7) bekezdésben meghatározott esetekben az érintett a jogviszonya megszűnésének időpontjától számított
a) 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult,
b) 31. és 60. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb egyhavi végkielégítésre jogosult,
c) 61. és 90. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb kéthavi végkielégítésre jogosult
azzal, hogy a számára a (8) bekezdés szerint kifizetett végkielégítés összegének az a)–c) pont szerinti mértéken felüli összegét köteles visszafizetni volt munkáltatója részére.
(10) A 64. § (2) bekezdését azon közalkalmazottakra vagy munkavállalókra is alkalmazni kell, akiknek a jogviszonyát e törvény hatálya alá tartozó munkáltató 2024. január 1-jét megelőzően rendkívüli felmentéssel vagy az Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
(11) A pedagógusigazolványra való jogosultság megilleti az e törvény hatálybalépése előtt nyugállományba vagy korhatár előtti ellátásba helyezett személyeket.
159. § [Átmeneti rendelkezések a besoroláshoz és illetmény megállapításhoz]
(1) Az a 158. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett, aki 2023. december 31-éig az Nkt. 64. § (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti valamely fokozatot elérte, a 97. § (1) bekezdése szerinti, az Nkt. 2023. december 31-én hatályos 64. § (4) bekezdés a)–e) pontjában foglalt fokozattal azonos fokozatba kerül besorolásra.
(2) A havi illetmény, munkabér nem lehet kevesebb, mint az érintett 2023. december 31. napján érvényes
a) pótlékok nélküli illetményének, munkavállalók esetén alapbérének és
b) a köznevelési szakmai ágazati pótlékának
együttes összege azzal, hogy annak az érintettnek, akinek a havi illetménye, munkabére a 157. § (10) vagy a (13) bekezdés szerint lett megállapítva, az így megállapított illetménye szerinti összegnél nem lehet kevesebb.
(3) A 2024. január 1-jén a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy havi illetményét a munkáltató a 98. § (1)–(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díját a 102. §-ban foglaltak figyelembevételével 2024. január 15-ig állapítja meg.
(4) A 2023. minősítési évben már megkezdett Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárást azok esetében kell lefolytatni, akik 2023. szeptember 15-éig megtett, a hivatalhoz címzett írásbeli nyilatkozatukban ezt kérelmezik. Kérelem hiányában a hivatal az eljárást 2023. szeptember 16-án megszünteti.
160. § [Átmeneti rendelkezés a jogviszony tartalmához]
(1) A 2024. január 1-jén már folyamatban lévő próbaidő a jogviszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn.
(2) Az a pedagógus, akinek esetében 2024. január 1-jén az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra, vagy 2024. január 1-je előtt jogszabály alapján életkorára tekintettel a pedagógus-továbbképzésben való részvétel alól mentesült, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető.
(3) A 2024. január 1-jén fennálló és még be nem jelentett, engedélykötelessé vagy bejelentés kötelessé váló jogviszonyokról, tevékenységekről a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló 30 napon belül köteles az engedélyt megkérni vagy a bejelentést megtenni.
(4) A 2024. január 1-jén fennálló, kinevezéstől, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás az eredetileg elrendelt időtartamig tart, és időtartamát az e törvény szerinti időtartamba a 2024. évben be kell számítani.
(5) 2024. január 1-je előtt adott magasabb vezetői, vezetői megbízás az e törvény szerinti elnevezéssel az eredeti megbízásban meghatározott határidőig továbbra is fennáll azzal, hogy visszavonására e törvény rendelkezései szerint kerülhet sor. 2024. január 1-je előtt megállapított „címzetes igazgatói” cím 2024. január 1. napját követően is megmarad. „Címzetes igazgatói”, „címzetes főigazgatói” cím e törvény alapján történő adományozásakor figyelembe kell venni a 2024. január 1-je előtt fennállt magasabb vezetői megbízásban töltött időt is.
(6) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2024/2025. tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
(7) A munkáltató a teljesítményértékelés szabályainak alkalmazásával a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy munkavégzése színvonalát, az általa nyújtott munkateljesítményt első alkalommal a 2024/2025 tanévre, óvodában foglalkoztatott esetén a 2024. szeptember 1-je és 2025. június 30-a közötti időszakra vonatkozóan értékeli. A teljesítményértékelés eredményeként a munkáltató első alkalommal 2025. szeptember 1-jével állapíthat meg a 98. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosított illetményt.
(8) Az a köznevelésben foglalkoztatott, aki 2024. január 1-jét követően megszerzi a jogosultságot a köznevelési foglalkoztatotti jutalom valamely fokozatára,
a) az általa megszerzett fokozatnál alacsonyabb fokozathoz kapcsolódó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra emellett nem jogosult,
b) nem jogosult a köznevelési foglalkoztatotti jutalom ezen fokozatára, ha a korábbi közalkalmazotti jogviszonyában az azonos elnevezésű jubileumi jutalomra való jogosultságot megszerezte.
(9) A 2023. december 31-én folyamatban lévő kártérítési eljárást az eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.
(10) A köznevelésben foglalkoztatott 2024. július 1-ig köteles a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni.
(11) Ha a felek között 2023. december 31-én tanulmányi szerződés áll fenn,
a) az abban vállalt jogviszony-fenntartási kötelezettség a 158. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyra vonatkozik és
b) a foglalkoztatott jogviszonya a 158. § (6) bekezdése alapján megszűnik, amely – a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettség szempontjából – nem minősül a munkavállaló, közalkalmazott szerződésszegésének.
(12) A 158. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érintett vonatkozásában a munkáltatót terhelő tájékoztatást a munkaszerződés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.
161. § [Átmeneti rendelkezés a 2023. évi szabadsághoz]
(1) A 158. § (1) bekezdés szerinti érintett 2024. január 1. előtt irányadó törvény alapján megszerzett, de ezen időpontig ki nem adott szabadságát 2024. január 1-jét követően a 158. § (1) bekezdése szerint a jogosultra irányadó törvény szerinti kiadási szabályok szerint kell kiadni, vagy a jogviszony megszűnése esetén pénzben megváltani.
(2) A 2023. december 31-én folyamatban lévő alkotói szabadságot az eredetileg meghatározott megszűnési időpontig továbbra is biztosítani kell.
162. §200
163. §201
26. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
164. § [Sarkalatossági záradék]
E törvény
a) 163. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,
b) 170. §-a az az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
d) 174. § (2) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,
e) 180. § (15) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése, és
f) 180. § (18) bekezdése az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése, valamint XXIX. cikk (3) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
27. Az Európai Unió jogának való megfelelés
165. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]
E törvény
a) a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről szóló, 1991. június 25-i 91/383/EGK tanácsi irányelvnek,
b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek,
d) a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek
e) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
f) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,
h) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvnek,
i) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelvnek,
j) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvnek,
k) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
l) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
m) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
n) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
28. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
166. §202
167. §203
168. §204
169. §205
170. §206
171. § [Az Nkt. módosítása]
(1) Az Nkt. 4. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(2) Az Nkt. 4. § 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásban)
(3) Az Nkt. 4. §-a a következő 6b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásban)
(4) Az Nkt. 4. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(5)207
(6) Az Nkt. 4. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(7) Az Nkt. 4. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(8) Az Nkt. 4. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(9) Az Nkt. 4. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(10) Az Nkt. 4. §-a a következő 50. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(11) Az Nkt. 4. §-a a következő 51. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(12) Az Nkt. 4. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(13) Az Nkt. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév április 15. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben, – ha a szülő a gyermek negyedik életévének betöltését megelőzően már kérelmezte, úgy újabb – kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: felmentést engedélyező szerv) felmentheti a gyermeket az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében az Eütv. 89. §-a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban, vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos rendelhető ki. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem a tárgyév április 15. napja után is benyújtható. Az eljárási határidő ötven nap.”
(14)208
(15) Az Nkt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és az intézmény honlapján közzéteszi. Az SZMSZ-t a fenntartó hagyja jóvá.”
(16) Az Nkt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A házirendet nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület – más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék –, az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A házirend azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.”
(17) Az Nkt. 25. §-a a következő (5a)–(5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A köznevelési intézménynek biztosítania kell
a) a 62. § (1a)–(1e) bekezdése szerint a diabétesszel élő, valamint
b) a fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált
gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére fordított fokozott figyelmet.
(5b) A szülő, törvényes képviselő, a nagykorú tanuló az (5a) bekezdés a) és b) pontja szerinti körülmény fennállásáról a köznevelési intézményt legkésőbb a gyermek óvodai jogviszonya, a tanuló tanulói jogviszonya létesítésekor tájékoztatja.
(5c) Ha a szülő, törvényes képviselő, a nagykorú tanuló az (5a) bekezdés a) és b) pontja szerinti körülmény fennállásáról a gyermek óvodai jogviszonya, a tanuló tanulói jogviszonya létesítését követően szerez tudomást, akkor a szülő, törvényes képviselő, a nagykorú tanuló a köznevelési intézményt a tudomásszerzést követően erről haladéktalanul tájékoztatja.
(5d) A köznevelési intézmény az (5a) bekezdés
a) a) pontja szerinti körülménnyel összefüggésben a szülőtől, törvényes képviselőtől, nagykorú tanulótól kapott adatokat a 41. § (10) bekezdése szerint,
b) b) pontja szerinti körülménnyel összefüggésben a szülőtől, törvényes képviselőtől, nagykorú tanulótól kapott adatokat a gyermek, tanuló biztonságos napközbeni ellátásának céljából legfeljebb a gyermek óvodai jogviszonya, a tanuló tanulói jogviszonya fennállásáig
kezeli.”
(18) Az Nkt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.”
(19) Az Nkt. 27. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott tantermen kívüli digitális munkarendben a nevelés-oktatás, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában – elsősorban tanulmányi rendszer által biztosított funkcionalitásokkal és digitális eszközök alkalmazásával – történik.”
(20) Az Nkt. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az igazgató a nevelőtestület bevonásával éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény honlapján közzéteszi. Az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá.”
(21) Az Nkt. 30. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tanítási évben a tantárgyi követelmények átadása nem biztosítható, a köznevelésért felelős miniszter rendeletében az elmaradt tanítási napok pótlása céljából a tanítási évet legfeljebb július 15-ig meghosszabbítja. Ebben az esetben a 30. § (1) bekezdése szerinti, a nyári szünet legkisebb mértékét meghatározó rendelkezés nem alkalmazandó.
(7) A (6) bekezdés szerinti rendeletet legkésőbb tárgyév április 30-ig kell kihirdetni.”
(22) Az Nkt. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A köznevelésért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés szerinti juttatásra, tartalmára, érvényességi idejére és megkötésének szabályaira nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.”
(23) Az Nkt. 41. § (1)–(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a tanulmányi rendszerben a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében előírt, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat a tanulmányi rendszeren keresztül szolgáltatni.
(2) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván a tanulmányi rendszerében:
a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, személyi azonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, valamint száma,
b) a gyermek, tanuló szülőjének, értesítendő hozzátartozójának, a rá tekintettel családi pótlékra jogosult személynek neve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, elektronikus levelezési címe,
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:
da) felvételivel kapcsolatos adatok,
db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,
df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,
dh) mérési azonosító,
e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatok:
ea) az egyéni munkarenddel kapcsolatos adatok,
eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
ec) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,
ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma,
ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,
eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,
f) az országos mérés-értékelés adatai,
g) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt a 9. § (4) bekezdése alapján szervezett határon túli kiránduláson,
h) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,
(3) A pedagógiai szakszolgálati intézmény – az integrált nyomon követő rendszer (a továbbiakban: INYR) működtetése érdekében – a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül
a) a szülő, az értesítendő hozzátartozó önkéntes adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,
b) annak a nevelési-oktatási intézménynek a nevét és címét, OM-azonosítóját, amellyel a gyermek, a tanuló óvodai nevelési vagy tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, valamint a gyermek, a tanuló által igénybe vett pedagógiai szakszolgálati ellátás 18. § (2) bekezdés szerinti megnevezését
c) az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatnál képzésben részt vevő személynél: kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, személyi azonosításra szolgáló okmány megnevezését és számát, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, társadalombiztosítási azonosító jelét, a fogyatékosságra vonatkozó adatokat, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát
is nyilvántartja.
(4) Ha a szülő, értesítendő hozzátartozó vagy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott családi pótlékra jogosult személy a nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét nem adja meg a köznevelési intézménynek, akkor a köznevelési intézmény ezeket az adatokat a családtámogatási ügyben eljáró hatóságtól is beszerezheti.
(4a) A (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő adatokat a köznevelési intézmény az adott adatok tekintetében elsődleges vagy másodlagos információforrásnak minősülő szervtől is beszerezheti, a tanulmányi rendszerben díjmentesen elérhető szabályozott elektronikus és központi szolgáltatások útján (a továbbiakban együtt: SZEÜSZ).”
(24) Az Nkt. 41. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) A nevelési-oktatási intézmény tanulmányi rendszerében nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
(10) A köznevelési intézmény a nyilvántartott gyermek, tanuló, szülő, értesítendő hozzátartozó adatait a jogviszony megszűnésétől számított tíz évig, az alkalmazottak, óraadók adatait – ha törvény eltérő határidőt nem állapít meg – a jogviszony megszűnésétől számított öt évig őrzi és kezeli.”
(25) Az Nkt. 41. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha törvény alapján a kiskorú gyermek, tanuló adatai a szülő részére továbbíthatóak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a szülői felügyeleti jog gyakorlásától függetlenül az adatokat mindkét szülőnek továbbítani kell.
(12) A (11) bekezdés szerinti adatok nem továbbíthatóak azon szülőnek, akinek a bíróság – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:175. § (1) bekezdése szerint – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogát korlátozta vagy megvonta.”
(26) Az Nkt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, illetve azokat a tanulmányi rendszeren keresztül a lehető legrövidebb időn belül hozzáférhetővé kell tenni, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.”
(27) Az Nkt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét és ezt a tanulmányi rendszeren keresztül is hozzáférhetővé kell tenni. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény igazgatója és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.”
(28) Az Nkt. 44/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés, valamint a 41. § (2) és (3) bekezdése alkalmazandó.”
(29) Az Nkt. 44/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés a) és h) pontja szerinti, az előző tanévben rögzített adatok közül törvényben meghatározott adatokat a Magyar Diáksport Szövetség a mindennapos testnevelés eredményességének vizsgálata céljából a hivatal részére átadja, minden év október 31-éig.”
(30) Az Nkt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatásában az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A tankönyveket – amennyiben ez lehetséges – a tanulmányi rendszeren keresztül elektronikus könyv formátumban is szabadon közzé kell tenni.”
(31) Az Nkt. 50. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra jogszabályban meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A beiratkozásnál biztosítani kell a tanulmányi rendszer e-ügyintézési moduljának on-line beiratkozási szolgáltatását, a szülő által megadott adatok ellenőrzésére és szükség szerinti pontosítására a tanulmányi rendszeren keresztül ingyenesen elérhető SZEÜSZ-öket kell elsősorban használni.”
(32) Az Nkt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben a tanulmányi rendszerben történő rögzítésével rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanuló esetében a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a tanulmányi rendszerben történő rögzítéssel szakmailag indokolható határidőn belül értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor tanulmányi rendszerben értesítő, év végén bizonyítvány és a tanulmányi rendszer útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógiai programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló mulasztással összefüggő adatait a mulasztás napján, haladéktalanul rögzíteni kell a tanulmányi rendszerben.”
(33) Az Nkt. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában és meg kell őrizni. A 7. § (1) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott köznevelési intézmények rendeltetésszerű működésük során a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott, az állam által díjmentesen biztosított tanulmányi rendszert kötelesek használni.”
(34) Az Nkt. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárás megindításáról és az írásbeli határozatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a tanulmányi rendszeren keresztül is haladéktalanul értesíteni kell azzal, hogy az így történő értesítéssel a döntés nem minősül közöltnek.”
(35) Az Nkt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szakember az igazgató döntése alapján szakkört, érdeklődési kört, önképzőkört, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő vagy tehetségfejlesztő foglalkozást, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozást, diákönkormányzati foglalkozást, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozást tarthat, ha annak megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, valamint az igazgató a foglalkozás megtartásához szükséges tapasztalatáról, hozzáértéséről meggyőződött.”
(36) Az Nkt. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy)
(37) Az Nkt. 72. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szülő kötelezettsége, hogy a nevelési-oktatási intézménnyel óvodai vagy tanulói jogviszonyban álló, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált gyermeke fokozott figyelmet igénylő egészségi állapotáról és a megteendő sürgősségi intézkedésekről
a) a beiratkozással egyidejűleg, vagy
b) a diagnózis ismertté válását követően haladéktalanul
tájékoztassa a nevelési-oktatási intézményt, továbbá köteles gondoskodni arról, hogy az életmentő gyógyszert a gyermek, tanuló mindig tartsa magánál.
(1b) Nagykorú tanuló esetén az (1a) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség a tanulót terheli.
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti adatot a nevelési-oktatási intézmény a gyermek, tanuló biztonságos napközbeni ellátásának céljából legfeljebb a gyermek óvodai jogviszonya, a tanuló tanulói jogviszonya fennállásáig kezeli.
(1d) A szülő, valamint az értesítendő hozzátartozó a gyermek, a kiskorú tanuló tekintetében köteles
a) a gyermek, kiskorú tanuló tanulmányai érdekében ellátásáról, gondozásáról gondoskodni,
b) a köznevelési intézménybe beérkezéséről, eltávozásáról gondoskodni,
c) biztosítani a tankötelezettség teljesítését,
d) jogszabályban előírt nyilatkozatokat megtenni,
e) szükség esetén a köznevelési intézmény, valamint a köznevelés rendszere által, vagy azokon keresztül biztosítható támogatások igénybevételének kezdeményezéséről gondoskodni.
(1e) Az (1d) bekezdés b) pontjában foglaltakról a szülő, értesítendő hozzátartozó megbízás vagy – a gyermek, kiskorú tanuló megfelelő kora és érettsége esetén, a szülő felelősségére – a gyermek, kiskorú tanuló útján is gondoskodhat.”
(38) Az Nkt. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelésért felelős miniszternek a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal tankerületi központ illetékességi területe szerinti bontásban, fenntartó típusonként évente jelentést készít a köznevelésért felelős miniszter számára a fenntartói és intézményi tanulmányi rendszerekben és a KIR-ben rendelkezésre álló adatok felhasználásával a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról. A jelentést a köznevelésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.”
(39)209
(40) Az Nkt. 77. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A köznevelésért felelős miniszter)
(41) Az Nkt. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelésért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről. Az alapkészségek, képességek országos mérésének évfolyamait, valamint tárgyait a köznevelésért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben határozza meg azzal, hogy annak a rendeletben meghatározott évfolyamokon minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési, a matematikai és a természettudományos eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak végrehajtásában.”
(42) Az Nkt. 80. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adat kizárólag a tanulmányi rendszerben tárolható, és csak az iskolán belül használható fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéséhez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a tanulmányi rendszerből a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.
(8) Az országos mérésnek, értékelésnek a tanulóra vonatkozó adatait a tanulmányi rendszerben az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé kell tenni.”
(43) Az Nkt. 83. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó)
(44) Az Nkt. 83. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A fenntartó)
(45)210
(46) Az Nkt. 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A fenntartó a köznevelési intézmény pedagógiai programjának, éves munkatervének, valamint SZMSZ-ének jóváhagyásáról az igazgató általi felterjesztést követő harminc napon belül dönt.”
(47) Az Nkt. a következő 90/A. §-sal egészül ki:
„90/A. § Nemzetközi egyezmény alapján a külföldi állam joga szerint működő köznevelési intézményben a Nat szerint működő intézményegység is létrehozható. Az intézményegységek szervezeti és szakmai tekintetben önállóak. Az e § alapján működő intézmény magyar bizonyítványt is kiadhat. Az e § szerint működő intézmény a 20. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézményként is működhet.”
(48) Az Nkt. 93/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyv, a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a munkatankönyv, a munkafüzet, a feladatgyűjtemény, a digitális tananyag, és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó – az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárásban – tankönyvvé nyilvánítható. A tananyag a zárt rendszerű elektronikus oktatási rendszerben elérhetővé tehető.”
(49) Az Nkt. 93/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A digitális tananyag és a zárt rendszerű elektronikus oktatással biztosított tananyag a tankönyvjegyzékre tartós tankönyvként nem vehető fel.”
(50) Az Nkt. 93/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szótár, a szöveggyűjtemény, a feladatgyűjtemény, az atlasz, a kislexikon, a munkafüzet, a digitális tananyag, a zárt rendszerű elektronikus oktatással biztosított tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó és az idegen nyelvi tankönyvek tekintetében, továbbá akkor, ha bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye a köznevelésért felelős miniszter által közzétett nyilvános felhívására készít tankönyvet.”
(51) Az Nkt. 93/F. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tankönyvtámogatás felhasználható)
(52) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a köznevelésért felelős miniszter, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
(53) Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
(54) Az Nkt. 99/B. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki :
„(1) A Magyar Diáksport Szövetség a 44/B. § (5) bekezdésében meghatározott a NETFIT rendszerben már rögzített mérési eredmények adatait a mindennapos testnevelés eredményességének vizsgálata céljából első alkalommal 2024. január 31-éig átadja a hivatal részére.”
(55) Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/L. §-sal egészül ki:
„99/L. § Az Nkt. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelési intézmény 2024. szeptember 1-ig – a tanulmányi rendszer vonatkozásában – az Nkt. 2023. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.”
(56) Az Nkt.
172. §231
173. §232
174. §233
175. §234
176. §235
177. §236
178. §237
179. §238
180. §239
1. melléklet a 2023. évi LII. törvényhez240
2. melléklet a 2023. évi LII. törvényhez241
3. melléklet a 2023. évi LII. törvényhez242
4. melléklet a 2023. évi LII. törvényhez243
A törvényt az Országgyűlés a 2023. július 4-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2023. július 6.
Az 1. § (2) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (3) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (4) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (5) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (6) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (7) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (8) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (9) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (10) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (11) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 2. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 3. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 4. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 5. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 6. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 7. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 8. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 9. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 10. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 11. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 12. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 13. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 14. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 15. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 16. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 17. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 18. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 19. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § (1) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § (2) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § (3) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § (4) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 20. § (5) bekezdése a 156. § (4) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 20. § (6) bekezdése a 156. § (4) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 20. § (7) bekezdése a 156. § (4) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 20. § (8) bekezdése a 156. § (4) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 20. § (9) bekezdése a 156. § (4) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 20. § (10) bekezdése a 156. § (4) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 21. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 22. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 23. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 24. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 25. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 26. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 27. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 28. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 29. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 30. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 31. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 32. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 33. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 34. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 35. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 36. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 37. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 38. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 39. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 40. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 41. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 42. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 43. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 44. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 45. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 46. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 47. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 48. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 49. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 50. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 51. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 52. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 53. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 54. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 55. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 56. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 57. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 58. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 59. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 60. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 61. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 62. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 63. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 64. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 65. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 66. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 67. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 68. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 69. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 70. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 71. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 72. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 73. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 74. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 75. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 76. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 77. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 78. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 79. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 80. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 81. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 82. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 83. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 84. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 85. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 86. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 87. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 88. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 89. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 90. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 91. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 92. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 93. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 94. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 95. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 96. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 97. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 98. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 99. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 100. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 101. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 102. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 103. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 104. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 105. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 106. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 107. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 108. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 109. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 110. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 111. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 112. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 113. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 114. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 115. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 116. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 117. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 118. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 119. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 120. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 121. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 122. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 123. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 124. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 125. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 126. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 127. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 128. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 129. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 130. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 131. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 132. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 133. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 134. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 135. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 136. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 137. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 138. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 139. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 140. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 141. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 142. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 143. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 144. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 145. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 146. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 147. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 148. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 149. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 150. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 151. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 152. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 153. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 154. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 1. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 2. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 3. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 4. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 5. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 6. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 7. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 8. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 9. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 10. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 11. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 12. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 13. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 14. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 15. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 16. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 17. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 18. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 19. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Lásd a 402/2023. (VIII. 30.) Korm. rendeletet.
A 155. § (1) bekezdés 21. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 22. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 23. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 24. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (1) bekezdés 25. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 155. § (2) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 162. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 163. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 166. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 167. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 168. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 169. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 170. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (5) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (14) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 171. § (39) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 171. § (45) bekezdése a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (56) bekezdés 3. pont a) alpontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (56) bekezdés 8. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (56) bekezdés 16. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 2. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 4. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 5. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 6. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 7. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 8. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 9. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 10. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 11. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 13. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 14. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 15. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 16. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 17. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 18. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 19. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 171. § (57) bekezdés 20. pontja a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 172. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 173. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 174. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 175. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 176. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 177. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 178. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 179. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 180. § a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. melléklet a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 2. melléklet a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 3. melléklet a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
A 4. melléklet a 156. § (3) bekezdés alapján 2024. január 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás