KÜ BH 2023/52

[1] A felperes jogi képviselője útján 2021. március 10-én keresetet terjesztett elő az alperes BP/L556/171-5/2020. számú nyugdíj ügyben hozott közigazgatási határozata ellen. Az alperes 2021. március 23-án tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy a felperes 2021. március 8. napján elhunyt és a felperes házastársa özvegyi nyugdíj megállapítását kérte, amely eljárásban az özvegy hozzátartozói jogon vitathatja elhunyt férje (felperes) öregségi nyugdíját befolyásoló szolgálati időt és átlagkereset mértékét. A felperes házastársa 2021. április 13-án kérte az eljárás folytatását és a jogutódlás megállapítását.

[2] Az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 47. § (1)–(2) bekezdése, 48. § (1) bekezdése, 119. § (1) bekezdés a) pontja és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felperes házastársa felperesi jogutódlási kérelmét elutasította és az eljárást megszüntette.

[3] Az elsőfokú bíróság figyelembe vette a Kúria Kpkf.V.40.074/2021/2., Kfv.III.35.230/2014/8., Kfv.IV.37.781/2020/2. számú döntéseit és ezek alapján megállapította, hogy az öregségi nyugdíjellátás természeténél fogva személyhez kötött, annak jogosultja az örökös/házastárs nem lehet.

[4] A felperes házastársa fellebbezésében elsődlegesen a Kp. 114. § (4) bekezdése szerint az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasítását kérte, másodlagosan a Kp. 114. § (2) bekezdésére hivatkozva a végzés megváltoztatását, valamint a jogszabálysértés kiküszöbölését kérte.

[5] A Pp. 346. § (4)–(5) bekezdésének megjelölésével az elsőfokú bíróság végzése jogi indokolásának helyességét kifogásolta; álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül a Kp. 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján szüntette meg az eljárást, azonban az indokolásában arra hivatkozott, hogy a fellebbező fél felperesi jogutódlási kérelmét elutasította, ezért az eljárás megszüntetése alapjául a Kp. 81. § (1) bekezdés d) pontja szolgálhatott.

[6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.

[7] A fellebbezés – az alábbiak szerint – megalapozatlan.

[8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése szerint kizárólag a fellebbezés keretei között vizsgálta felül.

[9] A fellebbező a jogutódlás iránti kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető elsőfokú végzés ellen nyújtotta be a fellebbezését, amely nem tartalmazta, hogy az elsőfokú végzés megváltoztatásával milyen döntés meghozatalát kéri és a jogutódlás elutasítása tekintetében jogszabálysértést nem jelölt meg és e rendelkezés tekintetében indoklást sem adott elő. A közigazgatási bírósági eljárásban a fellebbezési kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél milyen bírósági döntést kér. A Kúria a Kp. 100. § (1) bekezdése helyes értelmezésével kapcsolatban már korábban (Kfv.VII.37.422/2020/8., Kfv.VII.37.651/2020/6.) rámutatott arra, hogy ezeknek az együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A tartalmi elemek hiánya – vagy fogyatékossága esetén ugyanis a Kúria nem kerül – abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. Emellett a fellebbezési kérelem e tartalmi elemei meghatározzák a fellebbezési eljárás tartalmi és perjogi kereteit. A fellebbezést benyújtó személy az elsőfokú bíróság jogutódlás iránti kérelmet elutasító döntése vonatkozásában nem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet és jogszabálysértést sem, ezért az elsőfokú végzést jogszerűségét a Kúria ebben a körben nem vizsgálta.

[10] A Kúria az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti azzal, hogy a felperes keresetlevelét 2020. október 9-én terjesztette elő az alpereshez, amelyet az elsőfokú bíróság 2021. február 23-án 2.K.700.264/2021/3. számú jogerős végzésével a Kp. 48. § (1) bekezdés l) és m) pontja alapján – a nem megfelelő módon való benyújtás okán – visszautasított. A felperes jogi képviselője a keresetlevelet közvetlenül a bírósághoz a Kp. 49. §-a alapján ismételten benyújtotta 2021. március 10. napján. A felperes keresetében az alperes BP/L556/171-5/2020. számú – rögzített nyugellátásról rendelkező – határozata megváltoztatását kérte akként, hogy számítsák be jogszerző időként az 1986. szeptember 20. és 1991. június 30. napja között Cipruson töltött időszakot is szolgálati idejébe.

[11] A fellebbezést benyújtó házastárs helyesen hivatkozott arra, hogy az eljárás megszüntetésének nem a Kp. 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján volt helye, mert e jogszabályi rendelkezés alapján az eljárást akkor lehet megszüntetni, ha a felperes meghalt vagy megszűnt felperesnek nincs jogutódja, a jogutód nem lép perbe vagy őt nem vonják perbe.

[12] A Kp. 81. § (1) bekezdés d) pontja szerint megszüntethető a per, ha a felperes halála vagy megszűnése esetén a bíróság a perbelépésre vagy perbevonásra irányuló kérelmet elutasítja. Az eljárás megszüntetésének feltétele tehát a felperesi oldalon bekövetkező halál vagy megszűnés mellett a perbelépésre vagy perbevonásra irányuló kérelem elutasítása. Az elsőfokú bíróság a Kp. 23. § (2) bekezdése szerint a jogutód perbelépése iránti kérelmet elutasította, emiatt a Pp. 119. § (1) bekezdése alapján az eljárás nem szakadt félbe, mert a törvényszék a jogviszony természete alapján a jogutódlás kizártságát állapította meg.

[13] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az eljárás megszüntetésének van helye a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a bíróság döntése folytán – általában a jogviszony természetéből adódóan – nincs perbelépés vagy perbevonás, emiatt az elsőfokú bíróság végzése hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására nincs jogszabályi lehetőség, az eljárás megszüntetése alapjául szolgáló jogszabályt a Kúria a törvényszéki indoklástól eltérően a Kp. 81. § (1) bekezdés d) pontjában jelöli meg.

[14] Tekintettel arra, hogy a felperes fellebbezésében az elsőfokú határozat személyhez kötött ellátásra vonatkozó megállapításaival kapcsolatos jogszabálysértést, kifogást nem adott elő, a Kúria mellőzte e körben a végzés felülvizsgálatát.

[15] A fentiek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 109. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.