2023. évi LIII. törvény indokolás

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvény-módosításokat tartalmazza.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelkezés jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

Az 1988. évi I. törvény jogharmonizációs záradéka kiegészítésre kerül az Irányelvre történő hivatkozással.

A közúti közlekedés tekintetében kiszabható közigazgatási bírságok mértékének módosítása a jogsértések elleni fellépés hatékonyságának további fokozása és azok visszatartó erejének növelése érdekében.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) módosításával a Magyar Országos Közjegyzői Kamara ex lege biztosítja a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését a közjegyző, illetve a közjegyzői iroda részére.

A törvényjavaslat alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara válik a törvény által meghatározott belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését ellátó szervezetté valamennyi érintett vonatkozásában, de lehetővé teszi azt is, hogy az érintettek saját szervezeti egységük által vagy külső szervezet megbízása útján biztosítsák a belső visszaélés-bejelentési rendszer működését. Ebben az esetben, illetve ha az érintett a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább 250 személyt foglalkoztat, köteles haladéktalanul bejelentést tenni a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának, amely arról folyamatosan frissített jegyzéket vezet. A bejelentések jegyzékéből megállapítható lesz, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles-e ellátni a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséhez kapcsolódó feladatokat az érintett vonatkozásában.

A javaslat szerinti „opt-out” rezsim alapján az érintettek a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerint feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet jelölhetnek ki a szervezetükön belül, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet, személyt bízhatnak meg. A közjegyzői titok védelme érdekében a Kjtv. 9. §-a egy új, (1a) bekezdéssel egészül ki, amely úgy rendelkezik, hogy a külső szervezet vagy személy a közjegyzői titok megismerésére törvény erejénél fogva jogosulttá válik, ugyanakkor a titoktartási kötelezettség terhelni fogja. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szervei, tisztségviselői és munkavállalói a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével kapcsolatos feladataik ellátása során kötelesek megtartani a közjegyzői titkot.

A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti jogviszony közötti áthelyezésnek, illetve a módosítás eredményeként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt. A módosítással a megszűnő jogviszonyokban a felmondási idő egységesen 30 napban kerül rögzítésre.

A módosításra azért van szükség, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) általi feladat-átvétellel együtt járó munkaerő-átvétel rendezett körülményeit megteremtse és azok költségvetési hatását csökkentse.

Emellett a módosítás visszafizetést ír elő arra az esetre, ha a korábban egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a jogviszonya megszűnését követő 180 napon belül közalkalmazotti jogviszonyt létesít a KEF-fel.

A törvényjavaslat arra irányul, hogy a szociális vetítési alap összegét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítsa meg.

Az Alkotmánybíróság honlapján közzétett IV/140/2022. számú határozatában döntött a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 183. § bekezdés második mondatának alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről 2023. december 31-i hatállyal.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján szükséges a jogorvoslathoz való jog biztosítása az arányosságra figyelemmel, tehát egyaránt a bentlakó és a tulajdonos érdekeinek a szem előtt tartása mellett.

Az Alkotmánybíróságnak a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 38/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet 6. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, továbbá a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 16/2022. (VI. 30.) IM rendelet 2022. július 1-je és 2022. szeptember 30. napja között hatályban volt 6. §-a, valamint 8. §-ának az „azzal, hogy a 6. §-t a hatálybalépése napján fennálló állandó helyettesítések esetén is alkalmazni kell” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és alkalmazásának kizárásáról szóló 6/2023. (VI. 6.) AB határozata megsemmisítette a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 38/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet 6. §-át, felhívva a jogalkotó figyelmét arra, hogy a megsemmisített rendelkezés törvényi szabályozást igényel.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az állandó helyettesítés keretei és az állandó helyettes útján helyettesített végrehajtói szolgálatba visszatérés lehetősége, s e célból a helyettesített végrehajtó irodája működésének folyamatos biztosítása olyan tárgykör, amely törvényi szintű jogforrást követel, mert az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében rögzített alapvető joggal olyan „intenzív” a kapcsolata, ami e rendelkezés törvényi szinten történő biztosítását indokolja. Az Alkotmánybíróság az érintett szabályokat tehát a jogszabályi hierarchián belüli elhelyezkedése miatt semmisítette meg, így a rendelkezés azonos tartalommal kerül át törvényi szintre.

A Vht. hatályos rendelkezései alapján az önálló bírósági végrehajtó helyett helyettesnek kell eljárni, ha

a) a végrehajtói állás megüresedett,

b) a végrehajtót a hivatalából felfüggesztették,

c) a végrehajtó szolgálata szünetel,

d) a végrehajtó 30 napot meg nem haladóan van távol.

A d) pontban meghatározott esetben a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti. Amennyiben a végrehajtó nem foglalkoztat legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettest, a végrehajtót állandó helyettese helyettesíti.

Az állandó helyettes tehát elsősorban a hosszú idejű távollétek, vagy az álláshely megüresedése esetén helyettesíti a végrehajtót, ezért a helyettesítés legfontosabb szabályait a Vht. rendezi.

A végrehajtó a kinevezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni az állandó helyettesét a Kar hivatali szervének, és azzal egyidejűleg be kell nyújtania az állandó helyettese és közte létrejött, az állandó helyettesítésre vonatkozó megállapodást. A javaslat a helyettesítés hosszabb időtartamára tekintettel az egyértelmű jogalkalmazás érdekében rögzíti, hogy az állandó helyettes az állandó helyettesi feladatok ellátását vagy annak a végrehajtói irodának a keretei között végezheti, amelyet saját maga alapított, vagy annak a végrehajtói irodának a keretei között, amelybe tagként belépett. A helyettesítésre vonatkozó megállapodásban a javaslat alapján rögzíteni kell, hogy az állandó helyettes a javaslattal biztosított két lehetőség közül mely formában fogja ellátni a helyettesítést.

A javaslat szerinti módosítás nem érinti az állandó helyettesnek a Vht. 245. § (6) bekezdésében foglalt, a helyettesített végrehajtó irodájának zavartalan működésére, a működési költségeket kifizetésére, a számláinak kezelésére, a végrehajtó alkalmazottjai feletti munkáltatói joggyakorlásra vonatkozó kötelezettségeit.

A javaslat továbbá átmeneti rendelkezés, valamint a kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést pontosítja.

A javaslat felhatalmazást ad az igazságügyi miniszter részére, hogy végrehajtói szakvizsga, a végrehajtási ügyintézői vizsga, a végrehajtó-jelölti képzés, továbbképzés és a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsga szabályait rendeletben állapítsa meg.

A módosítás lehetővé teszi a Társadalombiztosítási Azonosító Jel átadását a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, valamint a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi szervek között. Ezáltal gyorsabbá és egyszerűbbé válik az adatcsere, amikor a helyi önkormányzatok az általuk biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság megállapítása érdekében adatot kérnek a nyugdíjfolyósító szervtől.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény egyes bírságtételeinek emelését a jogsértések elleni fellépés visszatartó erejének növelése indokolja..

Az energetikai tanúsítói tevékenységet végzőket a jogszabályban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének vonatkozásban az a kamara vizsgálja, amelynek a nyilvántartásában szerepel az adott tanúsító. Ha az energetikai tanúsító az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségét megszegi, a névjegyzéket vezető szerv 20 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. Mivel ennek az összegnek kicsi a visszatartó ereje, a javaslat megemeli a bírságösszeget 50 000 forintra..

Az Európai Bíróság gyakorlata alapján a nyugellátásra való jogosultság szempontjából szolgálati időnek kell elismerni valamely uniós tagállam területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében szerzett szolgálati időt akkor is, ha erről nincs megállapodás a nemzetközi szervezet és a tagállam között. A törvényjavaslat alapján a figyelembevétel egyik feltétele, hogy ezen időszak más jogcímen – különösen nemzetközi szerződés alapján vagy az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási visszautalással – nem ismerhető el szolgálati időnek. A módosítás révén elkerülhető, hogy a Magyarországon szerzett szolgálati idő azért vesszen el, mert a nemzetközi szervezetnél töltött időszak hossza miatt az érintett a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott időszakok egybeszámításával sem éri el a nyugellátás megállapításához szükséges minimális szolgálati időt. Magyarországi járulékfizetés hiányában ez a szolgálati idő nem vehető figyelembe a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság és a nyugdíj összegének megállapítása során.

A törvényjavaslat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek gyakorlatának megfelelően egyértelművé teszi a hozzátartozói nyugellátások kiszámításának módját a jogszerző halálát követő évtől történő megállapítás, újbóli megállapítás, feléledés és mértékváltás esetén.

A törvényjavaslat szerint az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a nyugdíjelőleget a továbbiakban nem határozattal, hanem végzéssel kell megállapítani. A nyugdíjelőleg megállapításakor ugyanis nem az ügy érdemében születik döntés. Az előleg célja éppen az, hogy az érdemi döntés meghozataláig ne maradjon az igénylő ellátatlanul. Az eljárást lezáró határozattal szembeni közigazgatási perben a jogorvoslati jog a nyugdíjelőleget megállapító végzéssel szemben is gyakorolható. Ugyanakkor a törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy ha elhúzódó nemzetközi nyugdíjügyben a határozat négy hónapon belül nem születik meg, az igénylő kérhesse az előleg módosítását. A kérelemről hozott végzéssel szemben van helye önálló jogorvoslatnak, az közigazgatási perben megtámadható.

A módosítás összhangba hozza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szabályait az általános közigazgatási rendtartásnak a kérelem visszavonására vonatkozó rendelkezéseivel.

A törvényjavaslat alapján nem csökkenthető a jogellenesen magasabb összegben megállapított nyugellátás, ha a különbség nem haladja meg a havi 1000 Ft-ot, és a jogellenes megállapítás a jogosultnak nem róható fel.

A törvényjavaslat a Nyugdíjbiztosítási Alap védelme érdekében kimondja, hogy a jogosult halála esetén azt is kötelezni lehet a belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás visszafizetésére, aki a számla felett rendelkezésre jogosult. Kötelezni lehet továbbá magát a pénzintézetet is, ha a visszautalandó összeg a fizetési számlán rendelkezésre áll, valamint akkor is, ha azért nem áll rendelkezésre, mert az ellátás összegét a pénzintézet saját hitelkövetelése vagy annak kamata kiegyenlítésére fordította, vagy ha azt követően terhelte meg a számlát, hogy tudomást szerzett a jogosult haláláról.

A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a Tny. 83/C. §-ának alkalmazása alóli kivételeket és azok igazolásának módját rendeletben határozza meg A törvényjavaslat szerint a közfeladat-ellátás biztosítása – különösen a jogszabályban előírt vagy a közfeladat biztosításához egyébként szükséges létszámfeltételek könnyebb teljesíthetősége – érdekében a Kormány rendeletében határozza meg azt a kört, amelynél a Tny. 83/C. §-a szerinti előírást nem kell alkalmazni, azaz az érintett nyugdíjas foglalkoztatott az állami foglalkoztatási jogviszonya alatt a bére mellett nyugellátásban is részesül. A mentesítést jelenleg az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 268/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet, valamint az ennek alkalmazása alóli kivételeket szabályozó 269/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet biztosítja.

A szövegcserés módosítások többek között egyértelművé teszik a jogszabályokból jelenleg is következő helyzetet, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó esetén – a korábbi főállású kisadózóhoz hasonlóan – arányos szolgálati időt kell számolni. A törvényjavaslat az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében előírja, hogy nem kell megfizetni az 1000 forintnál alacsonyabb kamatot. A módosítás meghatározza a Tny. e törvényjavaslattal megállapított 19. §-a szerinti szolgálati idő esetén a nyugdíjszámítás különös szabályait. A módosítás további pontosításokat is tartalmaz.

Az önkormányzatok által fenntartott járóbeteg-ellátó egészségügyi intézmények eltérő formában működnek. Az egészségügy egységes finanszírozásának rendszere érdekében biztosítani kell, hogy a nem magántulajdonban lévő járóbeteg-ellátó intézmények egységes formában működjenek. A felelős gazdálkodást leghatékonyabban a költségvetési szervi működés biztosítja, mivel ez a formátum garantálja az átlátható, az államháztartás rendjének megfelelő gazdálkodást, ezért a jelenleg gazdasági társasági formában működő (de magántulajdonnal nem rendelkező) önkormányzatok által fenntartott járóbeteg-ellátó egészségügyi intézményeket a települési önkormányzatoknak vissza kell alakítaniuk költségvetési szervekké. A gazdasági társasági működési formánál a foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében érvényesülő előny ma már nem létezik, a munkaviszonyban történő foglalkoztatás a közalkalmazotti jogviszonyhoz képest több rugalmasságot biztosíthatott, de ez az egészségügyi szolgálati jogviszony 2021-es bevezetésével megszűnt. Az egyes önkormányzatok az egészségügyi szakellátási feladatok mellett számos más, heterogén és az egészségügyi ellátással össze nem függő tevékenységeket is elláttatnak azokkal az önkormányzati cégekkel, amelyek keretei között a járóbeteg-szakellátás is folyik, az egycélú költségvetési szervvel koncentráltabban látható el a feladat. Az önkormányzati járóbeteg ellátás finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel, a gyakorlatban a több, illetve többfajta tevékenységet ellátó önkormányzati gazdasági társaságoknál nehéz elkülöníteni azokat a tevékenységeket és az általános költségeket, amelyek a működtetéssel, fenntartással járnak, az egycélú költségvtési szerv esetén biztosított, hogy az E-Alap finanszírozása kizárólag a járóbeteg ellátásra fordítódjon. A költségvetési szervi működési forma növeli a tervezhetőséget, aminek erősítésével nő a betegbiztonság, (a betegek számára a mielőbbi, elérhető szolgáltatás a fontos, nem az egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi dolgozók jogállása.). Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók jogviszonya egységessé válik a joggyakorlat szintjén is, ezzel megelőzhetővé válik az intézmények közötti, térségi, illetve akár országos szintű bérspirál kialakulása, ami csökkenti annak kockázatát, hogy a dolgozók elvándorlása miatt csökkenjen az ellátás biztonsága. Az intézmények működése, különösen a gazdálkodása – tekintettel az egységes szervezeti-működési formára – összehasonlíthatóvá válik, akár csak a szervezeti és a menedzsment teljesítményük (a kiszámítható működés megtartó erőt jelent az egészségügyi dolgozók számára is).

A járóbeteg-ellátó intézmények egységes formában való működésének elősegítése érdekében a javaslat előírja, hogy legkésőbb 2024. június 30-ig minden helyi önkormányzat köteles a gazdasági formában működő járóbeteg-ellátó szolgáltatóját költségvetési szervvé alakítani. A javaslat alól kivételt képeznek azon gazdasági társaságok, amelyek nem kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak.

2023. július 1-jével a KEF látja el a fővárosi egészségügyi intézmények egyes ingatlanüzemeltetési feladatait. A finanszírozásra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) engedményezési szabályai alapján kerül sor, azaz az egészségügyi intézmények a feladat-ellátásra 2022. évben fordított összeg figyelembevételével meghatározott forrást engedményezik a központi logisztikai szervre. Mivel az Ebtv. jelenleg erre tartalmaz egy legfeljebb 10%-os küszöböt, a javasolt módosítás lehetővé teszi az ettől történő eltérést.

Magyarországon az egészségügyi ellátás minden jogosultat megillet. Az egyenlő ellátás biztosítása érdekében kiemelten szükséges, hogy a közfinanszírozott és a magánellátás kellő mértékben elhatárolásra kerüljön, azaz az egészségbiztosítás alapján igénybe vehető ellátások esetén egyértelmű legyen, hogy az állami egészségügy feladata az ellátás megszervezése és elvégzése.

Magyarországon a radiológiai diagnosztika területén a magánellátás és az állami ellátás feladatai évtizedek óta egymással jelentős átfedést mutatnak, azonban szükséges, hogy a CT és MR diagnosztika állami- és magánegészségügyi szétválasztásának révén az államilag finanszírozott diagnosztikai ellátások a jövőben korszerű, köztulajdonban álló gépparkkal történhessenek A CT és MR diagnosztika a kórházi ellátás során történő rutinszerű alkalmazása az állami egészségügy részeként alapvető elvárás, mert az azonnali CT/MR diagnosztikus információkra épített kórházi ellátási terv miatt lényegesen gyorsabb és hatékonyabb maga a komplex kórházi ellátási folyamat, nagyobb az így elérhető egészség-nyereség, illetve ezzel összefüggésben a makroszintű (nemzeti-biztosítói) gazdasági-gazdálkodási hatékonyság is.

A fenti elvekkel ellentétben a CT és MR diagnosztika terén jelenleg összetett helyzet alakult ki. Egyes területeken a járóbeteg-ellátást az E. Alap finanszírozásával magán fenntartású intézmények végzik, míg más esetekben az állami fenntartású intézmények nevében végzik a magánszolgáltatók az ellátást. Gyakori jelenség, hogy az állami intézmény területén található diagnosztikai eszköz nem az állam tulajdona vagy az ott használt állami eszközön a szolgáltatást a magánszolgáltató végzi.

Mindez kiteszi a betegeket a magánellátás kockázatainak, hiszen míg az állami egészségügyért az állam folyamatosan helytáll, addig a magánszolgáltatók esetében az üzleti kockázat bármikor az ellátást veszélyeztetheti. A közfinanszírozott ellátás pedig rejtetten a magánegészségügyi ellátást is finanszírozza.

Ennek megakadályozása érdekében a következő intézkedések szükségesek:

– az állam a jövőben maga biztosítja a közfinanszírozás alá eső ellátásokat,

– ennek érdekében a törvény erejénél fogva megszüntetésre kerülnek azon finanszírozási vagy közreműködői szerződések, amelyeket a magánszolgáltatók kötöttek a NEAK-kal vagy az állami intézménnyel,

– szintén megszűnnek az állami intézményekben az eszközökre vagy helyiségek használatára vonatkozó bérleti szerződések,

– az így megszüntetett szerződések helyett új szerződés nem köthető,

– az érintett szolgáltatók a megszüntetett szerződésekért természetesen kártalanításban részesülnek, a feladatellátásra kapott díjak figyelembevételével,

– az állam az eddigi magánszolgáltatói kapacitásokat maga fogja saját eszközállománnyal és személyzettel pótolni,

– mindez úgy valósul meg, hogy közben a közfinanszírozott ellátás folyamatos marad,

– a jövőben pedig az állam maga tudja szervezni az ellátások lefedettségét, ezzel is növelve a betegellátás hatékonyságát,

– a rendszerben jelen lévő piaci kockázatok pedig megszűnnek.

A nem állami tulajdonban álló eszköz tulajdonosa az eszközét felajánlhatja megvételre az állam részére. Az egészségügyért felelős miniszter – az ellátási érdek fennállásának vizsgálata mellett, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti egészségügyi ágazati irányító jogkörében – pedig dönt arról, hogy a felajánlott eszközt az állam megvásárolja-e.

A fővárosi egészségügyi intézmények egyes ingatlanüzemeltetési feladatainak a KEF általi ellátása kapcsán az átadással érintett ingatlanüzemeltetési feladatok hatékony ellátása érdekében szükséges, hogy a jelenleg a kórházak vagyonkezelésében lévő, műszaki üzemeltetéshez használt ingóságok vagyonkezelői joga a KEF-hez kerüljön.

Figyelemmel arra, hogy a KEF a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja vagyonkezelői jogát meglévő vagyonelemei tekintetében, a KEF-en belüli egységes vagyongazdálkodás megteremtése érdekében indokolt, hogy a KEF által átvételre kerülő, a kórházak ingatlanüzemeltetési feladatainak ellátását szolgáló ingóságok a KEF vagyonkezelői jogának keletkezése időpontjában az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljenek, amennyiben eddig más (például az Országos Kórházi Főigazgatóság) volt a tulajdonosi joggyakorló.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításával az állami kezesség kiterjed a 2022. évet követően megkötött babaváró kölcsönszerződésekre is.

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Temető tv.) érintett rendelkezéseinek pontosítása eredményeként egyértelmű lesz az, hogy

a) a köztemetők esetében a települési önkormányzatok számára az önkormányzat temető üzemeltetéséhez és fenntartásához kapcsolódó díj megállapítási jogköre korlátozott. A törvényben nevesített díjakon felül további, más elnevezésű díjak megfizetésének előírására az önkormányzatnak jogalkotási felhatalmazás hiányában nincs lehetősége;

b) sem a tulajdonos, sem az üzemeltető – temetkezési szolgáltatók kivételével – a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők számára a temető-fenntartási hozzájárulási díjon felül egyéb díjat nem állapíthat meg, illetve nem szedhet.

A díj megállapítására továbbra is vonatkozik majd az a korlát, ami szerint a díjat az indokolt és szükséges költségek figyelembevételével kell meghatározni, és hogy nem állapítható meg, és nem szedhető díj – a Temető tv. eltérő rendelkezése hiányában – a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért.

Az önkormányzatok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében hatályon kívül helyezésre kerül annak kötelezettsége, hogy a települési önkormányzat a rendelete elfogadása előtt ki kell kérje a fogyasztók területileg illetékes szerveinek véleményét, a díjmérték évenkénti felülvizsgálatának kötelezettségét és a temető-fenntartási díj megállapításának egyes részletszabályait. Egyértelműsítésre kerül az önkormányzati rendelet megalkotására adott felhatalmazás.

A módosítás megemeli a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legkisebb összegét, elősegítve ezzel a büntetőjogi intézkedés kiszabása céljának, a további jogsértések megelőzésének érvényesülését.

A módosítás célja, hogy a mobil bázisállomások és azok alrendszerének üzemeltetése és karbantartása során is érvényesüljenek a kiberbiztonsági követelmények. Tekintettel arra, hogy a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) hatálybalépése óta újraszabályozta a kiberbiztonsági tanúsítás területét, indokolt, hogy a mobil bázisállomások és azok alrendszerének üzemeltetése kapcsán is egységes szabályok érvényesüljenek. Ennek érdekében az Eht-ban rögzítésre kerül az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének kötelezettsége a szakmai kompetenciával rendelkező Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: SZTFH) elnöke által kiadott rendeletben foglalt kiberbiztonsági követelmények betartására.

Felhatalmazó rendelkezés a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke részére rendeletalkotáshoz az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő követelmények meghatározása érdekében.

Átmeneti rendelkezést fogalmaz arra vonatkozóan, hogy az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője az üzemeltetési tevékenységét az SZTFH elnökének az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelményekre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 30. naptól kell alkalmazni.

A javaslatnak a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényt módosító rendelkezései alapján az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézmény részére az intézeti gyógyszertári szolgáltatás a hagyományos módszer (az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény részeként működő intézeti gyógyszertár útján történő szolgáltatás) mellett egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében is biztosítható. Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás esetén az egységes szolgáltató a Magyarország területén található valamennyi állami fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézmény részére egységes szolgáltatás-színvonalú és szolgáltatásbiztonsági szintű intézeti gyógyszertári szolgáltatást nyújt. Az egységes intézeti gyógyszertári tevékenység keretében végzett működtetés célja nagy értékű, többek között az egyéni gyógyszeradagolást lehetővé tevő beruházások megvalósításával az intézeti gyógyszertárak üzemeltetési és ellátási tevékenységének jelentős javulása.

Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltató kiválasztására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti, hirdetménnyel induló nyilvános eljárásban kerülhet sor, az eljárás nyertese az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatást az állami fenntartású kórházak részére kifejezetten a kizárólag e tevékenység ellátására létrehozott projekttársaság útján nyújtja. Az egységes intézeti gyógyszertári rendszerhez a nem állami fenntartású fekvőbetegellátó intézmények intézeti gyógyszertáraik vonatkozásában önkéntesen csatlakozhatnak. A Javaslat az alapvető törvényi szintű rendelkezések rögzítése mellett felhatalmazást ad a Kormány részére az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás végzésével, engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, valamint az állami fenntartási körön kívüli önkéntes résztvevők csatlakozásával kapcsolatos részletszabályok megalkotására, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti eljárásban ajánlatkérőként eljáró miniszter, illetve az engedélyezési és hatósági ellenőrzést végző hatóság kijelölésére..

A hatékony és egységes vagyongazdálkodás, a centralizált állami vagyonértékesítési stratégia és a költséghatékony vagyongazdálkodás biztosítása érdekében kerül sor az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítására a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek hatékony értékesítési feltételeinek szabályozásával.

Az értékesítési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a Vtv. módosítással bevezetésre kerülő új rendelkezése lehetőséget biztosít az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére, hogy a hatékony és felelős vagyongazdálkodás szempontjai mentén rendeletében értékesítésre kijelölje azokat az állami tulajdonú – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő – ingatlanokat, amelyeknek az értékesítése indokolt.

Felhatalmazó rendelkezés a miniszter részére a Vtv.-ben meghatározott ingatlanok értékesítésre történő kijelölésére.

Az étrend-kiegészítőkben felhasznált különböző anyagok, növények, növényi részek a dózis, hatás, mellékhatás tekintetében forgalomba hozatal előtt ellenőrzésre nem kerülnek. Ezeket az élelmiszer készítményeket bárki megvásárolhatja, és orvosi felügyelet nélkül alkalmazhatja, ezért e termékkör szabályozása fontos élelmezés-egészségügyi feladat annak ellenére is, hogy az étrend-kiegészítőként forgalmazott termékekben a hatóanyagok a terápiás dózis alatt fordulnak elő.

Az étrend-kiegészítők piaca az elmúlt évek során jelentős változásokon ment keresztül. Ugrásszerűen növekszik évről évre a piacon lévő termékek köre, illetve azok értékesítési mennyisége. Általános tendencia, hogy a fogyasztók is egyre inkább a vény nélküli készítmények irányába fordulnak el és ezen belül is egyre nagyobb szerepet kapnak az egészség megőrzését, a közérzet javítását elősegítő készítmények.

Egészségügyi kockázatot az jelenthet, ha a megadott vitaminokból vagy ásványi anyagokból túl sokat fogyaszt a páciens. Ennek elkerülésére történő felhívás nem elégséges, ha csak a termék ismertetőjénél kerül feltüntetésre; egyes termékek elővigyázatlan kombinálása ugyanis komoly egészségügyi kockázatot jelent. Erre figyelemmel javasolt, hogy esetekben (elsősorban hatóanyag- vagy vitamintartalom és ezek mennyisége esetében) az adott termék csak gyógyszertárban, illetőleg jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben kerüljön forgalmazásra. Így az értékesítés esetén megfelelő szakismeret áll rendelkezésre arra, hogy a fogyasztót a gyógyszerész vagy gyógyszertári szakasszisztens, szakképzett eladó felhívja a termék, termékek kockázataira, felvilágosítást, segítséget adjon, komplett kezelést javasoljon a fogyasztó számára.

Az intézkedés továbbá növeli a betegbiztonságot is. Ennek révén ugyanis az eddig akár bizonytalan hátterű üzletek helyett a magas hatóanyag tartalmú étrend-kiegészítők megbízható, rendszeresen ellenőrzött gyógyszertárakban vagy üzletekben kerülnek árusításra.

A fentiekre figyelemmel a módosítás annak a lehetőségnek megteremtésére tesz javaslatot, hogy az egészségügyért felelős miniszter rendeletet adhasson ki arról, hogy bizonyos feltételeknek nem megfelelő termékek csak gyógyszertárban vagy a miniszter rendeletében meghatározott üzletekben hozhatóak forgalomba.

Tekintettel arra, hogy a településkép-védelmi törvényi szabályozásban a módosító javaslat értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló feladatkört kap – az országos reklámkataszter vezetése –, ezért indokolt ezt a speciális hatáskört a szervet statuáló törvényben, a feladatok felsorolását tartalmazó alcímben is elhelyezni.

A módosítás alapján pontosításra kerül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettesének illetményének megállapítására vonatkozó szabály, ami szerint az elnökhelyettes a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti, a helyettes államtitkárra vonatkozó illetményre jogosult, amelynek összegét a Hatóság elnöke állapítja meg.

A módosítás alapján a Tny. 83/C. §-a alóli kivételeket a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék szüneteltetésére is alkalmazni kell.

A kormányzati szektor egésze kamatterhének csökkentése érdekében felmerülhet külső forrás bevonása helyett a kormányzati szektoron belül a legkedvezőbb forrásbevonási feltételekkel rendelkező állam általi finanszírozás igénybevétele, amennyiben az a központi költségvetés pénzügyi stabilitását nem érinti. A javaslat ezen lehetőség biztosítását célozza.

A törvényjavaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításával megszünteti az önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekről szóló kérelmek benyújtását megelőző adatszolgáltatást, ami érdemi adminisztráció csökkentést jelent az önkormányzatok számára. Az adatszolgáltatás megszüntetésével – az önkormányzati költségvetési rendelet és kitekintés elfogadását követően – már az év elejétől benyújthatóak lesznek az adósságot keletkeztető ügyletek engedélyezése iránti kérelmek.

A módosítás a gazdasági társaságok ügyleteinek értékelése során az önkormányzatokhoz hasonló értékelési szempontok szerinti figyelembevételi lehetőségét biztosítja.

A törvényjavaslat egyértelműsíti – és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-a figyelembevételével azonos jogszabályban határozza meg –, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos szerződéses jogviszonyokban és az államadósság-kezelési ügyekben az állam képviseleti jogát ki gyakorolja. A módosítás alapján a nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő nemzetközi jogi szerződéses jogviszonyok tekintetében a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter jár el, az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi szerződéses ügyletekben pedig az állam képviseleti joga az államháztartásért felelős minisztert illeti meg, aki ezt a jogát írásban átruházhatja a Kormány más tagjára.

Az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogviszonyokkal összefüggő képviselet átruházása tekintetében a nemzetközi pénzügyi intézményektől való hitelfelvétel esetén általános érvénnyel kerül meghatározásra az átruházás a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter részére.

A rendelkezés jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A Kúria az ítélkezési tevékenysége mellett – annak keretein belül – biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, ezzel kitüntetett alkotmányos rendeltetéssel bír. E mellett az Országos Bírói Tanács is speciális, a bírósági tevékenységtől elkülönült, más szervektől gazdaságilag és működését tekintve is független tevékenységet lát el. Ezeknek az alkotmányos követelményeknek azonban e szervek csak akkor tudnak eleget tenni, ha költségvetésük és gazdálkodásuk tekintetében is autonómiával rendelkeznek. A javaslat ezért, valamint az Európai Bizottság 2021. évi uniós eredménytábláról szóló jelentés eredményei alapján a Kúria és az Országos Bírói Tanács költségvetési gazdálkodásának függetlensége érdekében kimondja, hogy a fejezetet irányító szerv vezetőjének címzett hatásköröket e két szerv tekintetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke helyett a Kúria elnöke és az Országos Bírói Tanács gyakorolja.

A törvényjavaslat szélesíti a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek körében a fejezetet irányító szervek lehetőségét, hogy az általuk irányított fejezetbe, vagy fejezetekbe sorolt kiadási előirányzatok terhére (akár fejezeten belül, akár fejezetek között) előirányzat-átcsoportosításokat hajthassanak végre. Az előirányzat-átcsoportosításokra az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatása mellett kerülhet sor, amellyel szemben az államháztartásért felelős miniszter kifogással élhet. Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása megmarad a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli, előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzata terhére történik. Emellett a módosítás az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásához köti az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások teljesítésére szolgáló előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosítást is.

A módosítás rendezi azt is, hogy ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett fejezetek fejezetet irányító szervének vezetője azonos személy, akkor a fejezetek közötti átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyoldalú írásbeli jognyilatkozata alapján kerülhet sor.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az egyes haditechnikai és infrastrukturális beruházások beszerzési eljárásainak összetettsége miatt kizárólagosan a honvédelmi célokra szolgáló kiadási előirányzatok terhére a költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzat száz százalékos mértékéig lehessen költségvetési évre vagy évekre kötelezettséget vállalni.

A területfejlesztéssel összefüggő feladatok hatékonyabbá tétele érdekében a módosítás bővíti a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által működtetett Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer (OTR), mint monitoringrendszer működésének feltételeit azzal, hogy az a költségvetési támogatások szabályszerű rendelkezésre bocsátása érdekében emberi beavatkozás nélkül kapcsolhatók össze más, szintén kincstári szakrendszerekkel.

A költségvetési támogatások szabályszerű rendelkezésre bocsátása érdekében a Kincstár 2024. január 1-jétől összekapcsolja az általa működtetett OTR rendszert a szintén általa működtetett Számlavezető Rendszerrel és emberi beavatkozás nélkül biztosítja majd, hogy az OTR rendszerbe történő támogatói adatátadások és a támogatások kifizetésének adatainak egyezőségét. Ezek nem vonatkoznak az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet. 88. § (1) bekezdés c) pontja szerint folyósított támogatásokra, ahol a költségvetési támogatás folyósítása kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, egyéb költségtámogatás vagy kezességi díjtámogatás pénzügyi intézmény által történő megelőlegezése esetén a költségvetési támogatást megelőlegező pénzügyi intézmény részére történik.

Szintén a területfejlesztéssel összefüggő feladatok hatékonyabbá tétele érdekében a monitoringrendszerbe átadandó támogatási döntésekben szereplő adatok köre bővül. A hatályos szabályozás alapján a támogatónak, vagy a nevében eljáró kezelő szervnek – többek között – rögzítenie kell a támogatási dokumentumon szereplő támogatási igény benyújtójának nevét, jogi személy esetén annak pontos megnevezését. Önmagában a névadatok és az azokból elérhető közhiteles nyilvántartásokban szereplő székhely, telephelyadatok nem adnak arra lehetőséget, hogy kimutatható váljon, hogy maga a támogatási összeg fizikailag hol kerül felhasználásra. Ezért a javaslat alapján a támogatóknak, vagy a nevükben eljáró kezelő szerveknek rögzíteniük kell a monitoringrendszerben a támogatás felhasználási helyének pontos címadatát is. Emellett a monitoringrendszerben tárolt adatokat a jelenlegi öt év helyett tíz évig kell majd őrizni.

A hatályos szabályozás rögzíti, hogy a monitoringrendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján támogatás érvényesen nem bocsátható rendelkezésre, azonban a hiányos, hibás adatátadások és az adatátadások nem teljesítése szükségessé teszi konkrét szankció alkalmazását is. Ezért a törvényjavaslat – a területfejlesztéssel összefüggő adatok feldolgozása és rendszerezése érdekében – mérlegelés nélküli, azonnali bírságfizetési kötelezettséget állapít meg azon támogatók és nevükben eljáró szervezetek terhére, amelyek a 2023. január 1-jétől rögzítendő támogatási döntéshez kapcsolódó OTR rendszerbe történő adatátadásokat 2023. augusztus 31-éig nem teljesítik. A bírság számításának alapját, mértékét a javaslat szerinti új felhatalmazó rendelkezése alapján a Kormány rendeletében állapítja meg.

A módosítás törvényi szintre emeli azt a jelenleg kormányrendeleti szintű szabályt, ami szerint a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A jogtechnikai módosítás által azonos jogforrási szinten (törvényben) kerülnek megfogalmazásra a támogatások felhasználásának garanciális szabályai.

A törvényjavaslat a Kincstárnál vezetett fizetési számlavezetésre kötelezettek körét módosítja. Egyrészt a módosítás alapján a kötelezetti kört rögzítő felsorolásból kikerül a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, valamint a Nemzeti Üdülési Szolgálat megszűnésükre tekintettel, másrészt a felsorolás bővül a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársasággal.

A javaslat alapján – az eddig tiltás helyett – a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok esetében az államháztartásért felelős miniszter erre irányuló engedélyével rendelkezhetnek értékpapírszámlával, illetve vásárolhatnak értékpapírt.

A törvényjavaslat továbbá előírja, hogy a költségvetési szervi jogállással nem rendelkező, jogszabály alapján kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő kezelő szerv kizárólag a Kincstárnál vezethet fizetési számláját. Emellett a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a Kincstárnál vezessék fizetési számlájukat azon gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.

A rendelkezés a nettó finanszírozás keretében keletkezett tartozások hatékonyabb érvényesítését szolgálja.

A lakáscélú állami támogatást igénybevevő személy, a támogatás alapjául szolgáló gyermek, a nem támogatott hiteladós adatairól és az igénybe vett támogatásra vonatkozó adatokról a Magyar Államkincstár – a hitelintézeti adatszolgáltatás alapján – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésének célja, hogy a támogatás iránti kérelmek benyújtása esetén a hitelintézet ellenőrizni tudja, hogy az igénylő vett-e már igénybe lakáscélú állami támogatást és mekkora összegben, illetve a támogatás alapjául szolgáló gyermekek után történt-e már igénybevétel. A nyilvántartás vezetése fontos az ismételt vagy többszöri igénybevétel megelőzése, illetve az igénybe vehető támogatási összeg megalapozott meghatározása céljából. A lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szervek a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének vizsgálata során is a nyilvántartási adatokat, valamint az adatokat alátámasztó iratokat felhasználva járnak el. A kérelmet és mellékleteit, a támogatási szerződést, a támogatás visszafizetéséhez vagy annak felfüggesztéséhez, elidegenítés esetén a terhek átjegyzéséhez kapcsolódó dokumentumokat – mint a nyilvántartásban szereplő adatokat alátámasztó iratokat – az állami igény esetleges érvényesítése érdekében a támogatás visszafizetését biztosít jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlését, illetve kamattámogatott kölcsön esetén a kamattámogatás lejáratát vagy visszafizetését követő naptári év végéig szükséges megőrizni és kezelni. A támogatott személy, a támogatás alapjául szolgáló gyermek, illetve a nem támogatott hiteladós adatait és az igénybe vett támogatásra vonatkozóan nyilvántartott adatokat a lakástámogatási rendszer szabályszerű működésének biztosítása érdekében a támogatási szerződés megkötésétől számított 50. év végéig indokolt kezelni, tekintettel arra, hogy ugyanazon igénylő részéről a gyermekeire tekintettel igénybe vehető támogatás vonatkozásában a gyermekvállalás lehetséges időszakán belül, egyéb támogatási formák esetén pedig az élete végéig előfordulhat újabb lakáscélú állami támogatás iránti kérelem benyújtása.

A törvényjavaslat átmeneti rendelkezésként állapítja meg, hogy a költségvetési szervi jogállással nem rendelkező kezelő szerv a milyen határidővel köteles számlát nyitni a Kincstárnál, illetve a fizetési számláján lévő összegeket a javaslatban foglalt határidőig fizesse be a kincstári számlára. Emellett a javaslat azon új kincstári körön kívüli számlatulajdonosok befektetési szempontú helyzetére is megfogalmaz átmeneti rendezést, akik az új besorolás eredményeként az Áht. 79. § (3) bekezdése szerint nem rendelkezhetnek majd értékpapírszámlával.

A törvényjavaslat átmeneti rendelkezésként állapítja meg a lakáscélú állami támogatást igénybevevő személy, a támogatás alapjául szolgáló gyermek, a nem támogatott hiteladós adatairól és az igénybe vett támogatásra vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartással kapcsolatban, ami szerint az ezzel kapcsolatos új szabályokat a módosítás hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződések esetén is alkalmazni kell.

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az egyszeri előirányzat-átcsoportosítással szemben a tartós előirányzat-átcsoportosítás olyan átcsoportosítást jelent, amely a költségvetési éven túl beépül az adott előirányzatba.

A módosítás a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján úgy módosítja az Áht. 33. § (1) bekezdését, hogy a fejezeten belül a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításán, kiegészítésén túl lehetőséget biztosít az előirányzatok nevének módosítására is.

A javaslat lehetővé teszi a külképviseleti költségvetési szervek számára, hogy a fizetési számlához és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz likviditási keretet vagy hitelkártyát tartsanak fenn a Kormány rendeletében meghatározott feltételek betartása mellett.

Az önkormányzati finanszírozás forrásainak jobb tervezhetősége miatt törekedni kell arra, hogy az önkormányzati költségvetési beszámolók benyújtása és az emiatt keletkező befizetési kötelezettség tényleges teljesítése között lehetőség szerint minél kevesebb idő teljen el. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok rendre élnek az Áht. 60/B. § szerinti kérelem benyújtásának lehetőségével és jelenleg rendre a maximális időtartamra történik a felfüggesztés, a jogintézményt megtartva a módosítás az időtartamot két hónapra rövidíti. Bérfizetési vagy egyéb likviditási problémák esetén az államháztartási jogszabályok közvetlen és gyors megoldásokat biztosítanak [pl. közvetlen kincstári bérfizetés vagy helyi önkormányzatok rendkívüli támogatása (REKI), stb.].

A javaslat az előirányzat-átcsoportosításra vonatkozó szabályok kapcsán rögzíti az államháztartásért felelős miniszter részére szóló tájékoztatásra, és az általa tehető kifogással kapcsolatos részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést is.

A javaslat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak Magyar Kutatási Hálózatra való névváltozása miatt módosítást is tartalmazza.

Emellett a rendelkezés jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

A rendelkezés hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz egyrészt az előirányzat-átcsoportosítás új szabályaival összefüggésben, valamint a nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos szerződéses jogviszonyokban és az államadósság-kezelési ügyekben az állam képviseleti jogát érintő szabályozás kapcsán.

A törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Honvédség a jövőben már ne papíralapon, hanem elektronikus formában biztosítsa a személyi állomány részére a tárgyévi jövedelmekről szóló adóigazolást (a továbbiakban: M30 adóigazolást), valamint a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolás. Az M30 adóigazolás, valamint a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások személyi állomány részére történő átadását a honvédelmi tárca központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete által üzemeltetett elektronikus ügyintézési felületen keresztül lehet biztosítani.

A módosítás megemeli a szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság és a helyszíni bírság legalacsonyabb és legmagasabb összegét, tekintettel azoknak a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény hatálybalépése óta változatlan mértékére, elősegítve ezáltal a szankció kiszabása céljainak érvényesülését. A módosítás továbbá a megemelt általános bírságtételekhez igazodóan módosítja a meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtásához kapcsolódó átváltási összegek mértékét.

A módosítás a képviselői tevékenység ellátásának biztosítására vonatkozó rendelkezést csupán áthelyezi a törvényen belül, de érdemben nem módosítja, mivel ezen juttatások, eszközök biztosítása ténylegesen nem az irodákhoz kötődik, hanem a képviselő és a képviselői alkalmazottak személyéhez és tevékenységéhez.

A módosítás megemeli a pénzbüntetés egy napi tételének legkisebb és legmagasabb összegét, tekintettel arra, hogy annak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépése óta változatlan mértékére, elősegítve ezáltal a szankció kiszabása céljainak érvényesülését. A törvény azonban változatlanul hagyja a napi tételek számát, és továbbra is minimum 30, maximum 540 napi tétel szabható ki.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény alapján a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét és a szenior állomány tagjának illetményét a központi költségvetés téríti meg. Szükséges azonban a rendelkezések hatályon kívül helyezése annak érdekében, hogy a forrásbiztosítás ne terhelje a céltartalék előirányzatot.

A törvényjavaslat az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításával összhangot biztosít a kibocsátási egységek értékesítésből származó bevétel nemzeti költségvetést megillető részének uniós szabályok által előírt mértéket elérő, célhoz kötött felhasználására vonatkozó szabályokkal, egyúttal megerősíti azt is, hogy arra a Kormány által – a szaktárca javaslata szerint kormányhatározati formában – meghatározott prioritások alapján kerül sor.

A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség jelenleg is közreműködik a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés és a tüzelőolajok minőségi adatairól szóló jelentés elkészítésében, úgy, hogy egy gazdasági társasággal szerződik. A módosítás célja a tüzelőolajokkal kapcsolatos szerződés megkötése jogalapjának megteremtése. (A tüzelőanyagokkal kapcsolatos jelentéstétel uniós irányelven alapul és a kéntartalom mérésére vonatkozik.).

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) értelmező rendelkezéseinek módosítása egyrészt az Eurovignette módosított rendelkezéseinek megfelelően pontosítja azokat és új fogalmakat is bevezet.

Az Irányelv módosító rendelkezései nyomán felülvizsgálatra kerülnek az infrastruktúradíj és a külsőköltségdíj meghatározására vonatkozó alapelvek.

Az Útdíjtv. jogharmonizációs záradéka kiegészítésre kerül az Irányelvre történő hivatkozással valamint az előzetes bejelentési záradékkal.

Az Útdíjtv. értelmező rendelkezéseinek módosítása 2024. február 1-jével az Útdíjtv. hatálya alá vonja az autóbuszokat.

A jogalkalmazás elősegítése érdekében kimondásra kerül a hatályba nem lépés azon rendelkezések esetében, ahol a hatálybalépés többször is elhalasztásra került. Továbbá hatályát veszti a hatályba nem lépő rendelkezések hatályba lépéséről szóló rendelkezés.

A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben szereplő jogszabályi hivatkozásokat módosítja, megteremtve az összhangot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel.

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 36. § új (8a) bekezdése szerint a bírósági adósságrendezési eljárásban a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott felső összeghatárok, illetve értékhatárok változására tekintettel az adós által benyújtott kérelem elbírálásakor az eljáró elsőfokú bíróság saját maga hatályon kívül helyezheti az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési terv tárgyában korábban hozott, és még jogerőre nem emelkedett végzését, azaz ez az esetkör kivétel a polgári eljárási szabályban meghatározott egyszerű kötőerő főszabálya alól.

A javaslat a településkép-védelmi szabályozásban bevezeti az országos reklámkataszter jogintézményét. Azokat a reklámeszközöket, amelyek kihelyezésére településkép-védelmi szempontból szabályszerűen kerül sor (így például arra településképi bejelentési eljárást folytattak le), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felveszi az általa vezetett nyilvántartásba. Regisztráció hiányában a reklámeszköz – ennélfogva azon reklám – nem helyezhető el. A kataszterrel egy egységes, országos kép kapható, amellyel kirajzolódik az ország „reklámzaj térképe”. Az adatbázisból kinyerhető adatok a helyi és központi – hatósági vagy stratégiai – döntéshozatal segítésére is alkalmasak lesznek.

Szükséges kiemelni, hogy a reklámkataszter felállítása a reklámeszközök tulajdonosi vagy használói oldalán nem jár a hatályos szabályozáshoz képest tartalmi jellegű többletkorlátozással: a módosító javaslat kimondja, hogy a nyilvántartásba vétel feltétele pusztán az, hogy a reklámeszköz feleljen meg a vonatkozó településképi előírásoknak (ez értelemszerűen már ma is alapvető követelmény). A nyilvántartásba vétel kezdeményezése így kizárólag egy formai, regisztratív cselekményt követel meg az érintettektől, ekként a vállalkozáshoz való jogot sem korlátozza.

Az országos reklámkataszter vezetésének részletes szabályait kormányrendelet fogja megállapítani. Ebben szükséges majd szabályozni egyebek mellett azt, hogy a reklámkataszter vezetésére elsősorban bejelentés alapján, esetlegesen pedig, az esetek egy kisebb hányadában hivatalból fog sor kerülni, figyelemmel arra, hogy a reklámeszközök egy része jelenleg is településképi bejelentéshez kötött eszköznek minősül, és így a kihelyezést megelőző településképi bejelentési eljárás nyomán az állam tudomással rendelkezik a reklámeszköz elhelyezhetőségéről.

A reklámkataszter bevezetését megelőzően tudomásul vett reklámeszközöket 2024. február 1-jéig be kell jelenteni a nyilvántartásba vételi eljárás megindítása érdekében.

A módosító rendelkezés megteremti a kapcsolatot a településkép-védelmi törvény szankciós előírásai és a módosítással bevezetett új reklám-elhelyezési tilalom között.

Emellett a javaslat megemeli a közterületen és a közterületről látható magánterületen történő reklámelhelyezésre vonatkozó szabályok megsértése esetén, valamint a költségvetési szervek és a törvény hatálya alá tartozó jogi személyek által megrendelt plakátkampányok átláthatóságát biztosító szabályok megszegése esetén kiszabható közigazgatási bírság összegét.

A Központi Statisztikai Hivatal jelenleg is rendelkezik a vármegyékben irodákkal. A módosítási javaslat egyértelműsíti ennek jogszerűségét.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 14. § (1) bekezdés d) pontjával történő szorosabb összhang érdekében szükséges módosítás.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényből (a továbbiakban: Turizmus törvény) törlésre kerülnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések.

A Központi Statisztikai Hivatal, valamint helyi önkormányzatok a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központból teljesíthető adatigényeit kötelezően az NTAK-ból kell, hogy teljesítsék, ezzel is csökkentve az adminisztrációs terheket.

Módosításra kerülnek a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. által ingyenesen biztosított vendéglátó szoftverre és jegykezelő szoftverre vonatkozó rendelkezések.

Az Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. által térítésmentesen biztosított, adatszolgáltatásra alkalmas szoftvert kizárólag azok a vendéglátó üzlet üzemeltetők és turisztikai attrakció üzemeltetők alkalmazhatják, amelyeknek a – vendéglátó üzlet üzemeltetők esetén a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó, turisztikai attrakció üzemeltetők esetén pedig a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó, a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot.

A vendéglátó üzlet üzemeltető és a turisztikai attrakció üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett vendéglátó üzletben vagy turisztikai attrakció esetében alkalmazhat.

A szálláshelyen, 14 éves kor alatt a 14 éves kor alatti személy képviselőjének nyilatkozata alapján rögzíthetők a releváns adatok, 14 éves kor alatti személy okmányát nem kell bemutatni.

A módosítás értelében differenciálásra kerül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatszolgáltatás megkezdésének határideje a vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók tekintetében.

A rendelkezés kimondja, hogy a már megkezdett adatszolgáltatást akkor is folytatni kell, ha a nettó árbevétel a Turizmus törvényben meghatározott összeget nem éri el.

Az ingyenes szoftverek igénybevételére és a differenciált adatszolgáltatás megkezdése érdekében megállapított árbevétel számításához kapcsolódó iránymutatást tartalmazza a rendelkezés, mely szerint, az árbevétel számításakor a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti bevétel mértékét kell figyelembe venni, azzal, hogy több teljesítési hely azonos működtetője vagy azonos üzemeltetője esetén sem alkalmazható az egybeszámítás.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) módosításával a Magyar Ügyvédi Kamara ex lege biztosítja a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda, illetve az európai közösségi jogászi iroda részére.

A törvényjavaslat alapján a Magyar Ügyvédi Kamara válik törvény által meghatározott belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését ellátó szervezetté valamennyi érintett vonatkozásában, de lehetővé teszi azt is, hogy az érintettek saját szervezeti egységük által vagy külső szervezet megbízása útján biztosítsák a belső visszaélés-bejelentési rendszer működését. Ebben az esetben, illetve ha érintett a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább 250 személyt foglalkoztat, köteles haladéktalanul bejelentést tenni a Magyar Ügyvédi Kamarának, amely arról folyamatosan frissített jegyzéket vezet. A bejelentések jegyzékéből megállapítható lesz, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara köteles-e ellátni a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséhez kapcsolódó feladatokat az érintett vonatkozásában.

A törvényjavaslat szerinti „opt-out” rezsim alapján az érintettek a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerint feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet jelölhetnek ki szervezetükön belül, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet bízhatnak meg. Az ügyvédi titok védelme érdekében az Üttv. 10. § (4) bekezdésének módosítása úgy rendelkezik, hogy a külső szervezet az ügyvédi titok megismerésére törvény erejénél fogva jogosulttá válik, ugyanakkor az Üttv. 11. § (1) bekezdésére tekintettel más ilyen megismerésre jogosultakkal azonosan ügyvédi titoktartás is terhelni fogja. Abban az esetben, ha az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda, illetve az európai közösségi jogászi iroda külső szervezetet kíván a feladattal megbízni, úgy köteles a kamarai szabályzat szerinti – az ügyvédi titok kezeléséhez, illetve a titoktartás biztosításához szükséges szakmai követelményeket – a szerződéskötés során érvényre juttatni.

A módosítás célja, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezés az ügyvédi kamarák számára a képzések megszervezéséhez és a vizsgák lebonyolításához szükséges felkészülési idővel rendelkezzen arról, hogy a területi kamaráknak meg kell kezdeniük az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság kamarai nyilvántartásba-vételére irányuló eljárások lefolytatását.

A rendelkezés jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Az Országgyűlés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvényben (a továbbiakban: 2020. évi XVI. törvény) rendelkezett a Beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába adásáról. Az ingatlan-nyilvántartás szerinti, időközben Budapest VIII. kerület, belterület 36582 helyrajzi számon összevont ingatlanok már a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerültek, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest VIII. kerület belterület 36561/0/A helyrajzi számú, természetben az 1088 Budapest, Pollack Mihály tér alatt található ingatlan tulajdonba adására pedig 2026. március 31. napja került meghatározásra.

A törvényjavaslat célja, hogy az érintett állami tulajdonban álló ingatlan egyházi – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő – tulajdonba adásának határideje 2026. március 31. napjáról 2025. június 30. napjára kerüljön módosításra a beruházási helyszínek egységes jogi státusza megteremtése érdekében. Ezen határidő-módosítás, ami szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő tulajdonba-adás 2025. június 30. napjával megtörténik, lehetővé teszi, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem üzemeltetőként kellően fel tud készülni a korszerűsített mélygarázs használatba adását követő azonnali hasznosítására.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényt módosító rendelkezésekhez kapcsolódóan a Javaslat az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosításával rendezi az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatási rendszerben működő intézeti gyógyszertárban foglalkoztatott főgyógyszerészek, szakgyógyszerészek, gyógyszerészek és szakdolgozók egészségügyi szolgálati jogviszonyával kapcsolatos alapvető kérdéseket. A módosítás alapján e foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogkört az állami fenntartású fekvőbetegellátást végző intézmény és az egységes szolgáltató az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében történő működtetés tekintetében, az ezen feladatokhoz kapcsolódóan együttesen gyakorolja, ezt meghaladóan a munkáltatói jogkör gyakorlása továbbra is az állami fenntartású fekvőbetegellátó intézménynél marad.

A törvényjavaslat kiterjeszti az egészségügyi szolgálati jogviszony áthelyezéssel történő megszüntethetőségét azokra az esetekre, amelyekben a foglalkoztatás közalkalmazotti jogviszonyban folytatódik.

A törvényjavaslat a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Merényi telephelyének traumatológiai járó- és fekvőbeteg-szakellátási feladata, valamint a kapcsolódó ingatlan, ingóságok és humánerőforrás átadásáról rendelkezik a Semmelweis Egyetem részére.

A módosítás által az SZTFH elnökének feladatai kiegészítésre kerülnek az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelmények megállapításának jogkörével.

Az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény felhatalmazó rendelkezésének pontosítása, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletszabályok megalkotására nem kerül és nem is került sor, ami az erre vonatkozó rendelkezés elhagyását indokolja.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdés alapján állami ingatlan ingyenes tulajdonba adására törvény rendelkezése alapján kerülhet sor.

A törvényben szereplő ingatlan, valamint az ingatlanban található ingó vagyonelemek Nagyvisnyó Község Önkormányzata részére térítésmentesen kerülnek átadásra az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 11. és 15. pontjában meghatározott feladatai ellátásának elősegítése céljából.

Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdés alapján az állami tulajdonban álló ingatlan ingyenesen átadásra kerül Nagyvisnyó Község Önkormányzata részére.

Az ingatlan tulajdonjogát az Önkormányzat terhekkel együtt szerzi meg. A tulajdon átruházás feltétele továbbá, hogy az Önkormányzat az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja a tulajdon átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas szerződésben.

Az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az Önkormányzattal az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas szerződést. A szerződésben rögzíteni szükséges, hogy az Önkormányzat kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése

Az ingatlanban található ingóságok a törvény erejénél fogva az Önkormányzat tulajdonába kerülnek az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási értéken az ingatlan átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas szerződés létrejöttének napjával. Az átszálló ingóságok átadását és átvételét tanúsító átadás-átvételi jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy írja alá.

Az ingatlanjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

Az ingatlanon a törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak a Magyar Állam javára szóló feljegyzését a tulajdonosi joggyakorló a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 23. pontja határozza meg a NATO Biztonsági Beruházási Program (a továbbiakban: NSIP) fogalmát és kimondja a NSIP beszerzések közterhektől való menteségét. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) nem tartalmazza ennek az analóg szabályát, viszont előfordulhat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényi rendelkezés hiányában nem téríti vissza az NSIP programban részt vevő cégek számára a ki nem számlázott adótartalmat. Fentiekre tekintettel szükséges az NSIP értelmező rendelkezésének és köztehertől való mentességének Hvt.-ben való szabályozása.

A törvényjavaslat szerinti módosítás az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény egyes szakaszainak hatályba lépésének egy évvel való elhalasztása, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Foglalkoztatási Alaprész a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően továbbra is kizárólag a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához nyújtson fedezetet.

A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény hatályba léptető rendelkezésének módosítása technikai jellegű, az egyes törvénymódosítások koherenciájának biztosítását szolgálja.

A javaslat a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) két rendelkezésének a pontosítására irányul.

A Pkbtv. 17. §-ának módosításával – még a Pkbtv. hatálybalépése előtt – a Pkbtv. szubszidiaritását rendező rendelkezése még egyértelműbb szövegezést kap. Az esetleges jogalkalmazói félreértéseket egyértelműn kiküszöbölő módosítás azt a célt szolgálja, hogy a Pkbtv. még inkább koherens legyen, a szabály még inkább megfeleljen az alkotmányossági és az európai uniós jogból eredő követelményeknek.

A Pkbtv. 18. § (3) bekezdése a jogalkalmazói visszajelzések alapján biztosítja azt az uniós joggal is koherens lehetőséget, hogy az 50 fő alatti foglalkoztatottal működő foglalkoztatók, amelyek a létszámuktól függetlenül kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni, e kötelezettségüket közösen is teljesíthessék. Ezzel ezen kisfoglalkoztatók (vagy akár egyéni foglalkoztatók) költségterhei a javaslat céljai szerint optimalizálhatók.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI.… törvény hatályba léptető rendelkezésének módosítása technikai jellegű az egyes törvénymódosítások koherenciájának biztosítását szolgálja. A módosítás biztosítja, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvénynek az igazságügyi törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 79. §-ával megállapított, Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával összefüggésben bevezetett, az általános ügyintézési határidőknél rövidebb ügyintézési határidőket biztosító speciális eljárásrend – az eredeti jogalkotói szándék szerint – 2023. év végéig érvényesülhessen.

A módosítás az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 111. §-ának módosítására tekintettel arról rendelkezik, hogy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 82. §-a által elrendelt párhuzamos módosítás nem lép hatályba.

A javaslat hatályon kívül helyezi az Áht. 95. § (2) bekezdésének módosításával törvényi szintre emelt az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-ában foglalt azon rendelkezést, ami alapján az Európai Bizottság által az Európai Unió nevében vállalt, hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettségének teljesítéséhez és az Európai Unió tagállamainak közös tulajdonában álló pénzügyi intézmény általi hitel vagy garancia nyújtásához szükséges tagállami fizetési kötelezettség vállalására az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

A rendelkezés a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

A rendelkezés a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.