BÜ BH 2023/54

[1] A járásbíróság külön eljárásban hozott büntetővégzésével a II. r. terhelttel szemben pénzmosás vétsége [Btk. 400. § (1) bek.] miatt 100 óra közérdekű munkát szabott ki, valamint vele szemben 20 000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte 11 300 forint bűnügyi költség megfizetésére.

[2] A büntetővégzés a II. r. terhelt vonatkozásában jogerőre emelkedett.

[3] A II. r. terhelttel szemben a közérdekű munka végrehajtása befejeződött, valamint a 11 300 forint bűnügyi költséget megfizette. A Kúria végzésével a II. r. terhelttel szemben a vagyonelkobzás végrehajtását – a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig – felfüggesztette.

[4] A II. r. terhelt vonatkozásában jogerős végzésben foglalt tényállás a következő.

[5] „Az I. r. vádlott 2018. évben szóban megállapodott Z. K.-val mint a B. Kft. képviselőjével abban, hogy használatra ingyenesen megkapja a kft. tulajdonát képező Seat Inca 1.9D Cargo típusú kisteherautót. A felek írásban nem állapodtak meg, hanem szóban abban, hogy az I. r. vádlott lesz a gépjármű üzembentartója. Az I. r. vádlott 2018. május 3. napján került a tehergépkocsi üzembentartójaként bejegyzésre. Az I. r. vádlott utóbb abban is megállapodott Z. K.-val, eljárhat annak érdekében, hogy arra neki vevőt szerezzen. Ehhez képest az I. r. vádlott a megbízáson túlterjeszkedve, a kistehergépkocsival sajátjaként rendelkezett, azt a tulajdonos tudta és engedélye nélkül 2020. júniusában használatra átadta T. F.-nek, valamint a II. r. vádlottnak is.

[6] Az I. r. vádlott előbb T. F.-t kereste abból a célból, hogy a gépjárművet eladja. Úgy egyeztek meg, hogy T. F. a későbbiekben 80 000 forintért megvásárolja I. r. vádlottól azt, melyet négy részletben fizet meg. A vevő 20 000 forintot át is adott I. r. vádlottnak, aki a birtokába adta a gépjárművet. T. F. nem tudta, hogy a megvásárolni kívánt gépjármű nem az I. r. vádlott tulajdonát képezi.

[7] Egy-két nap elteltével a kisteherautóval kapcsolatban az I. r. vádlott a II. r. vádlottal is megegyezett arról, hogy a gépkocsit megveheti tőle. Esetében is részletekben történő fizetésben egyeztek meg, majd a II. r. vádlott vevőként átadott az I. r. vádlottnak 20 000 forintot, s úgy egyeztek meg, hogy amíg a részletek fizetése le nem telik, addig a II. r. vádlott szabadon használhatja azt.

[8] Az I. r. vádlott a kistehergépkocsit – miután elhozták T. F.-től – átadta a II. r. vádlott részére, s azzal hitegette őt, hogy majd az adásvételi papírokat intézi. A II. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy nem képezi az I. r. vádlott tulajdonát az általa eladásra kínált gépkocsi, azonban az I. r. vádlott őt azzal hitegette, hogy majd rendezni fogja a papírokat, s előbb vagy utóbb a nevére kerülhet az. A II. r. vádlott tudta azt is, hogy az általa az I. r. vádlottól megvett kisteherautó Z. K. tulajdona, azonban nem bizonyosodott meg arról, hogy az I. r. vádlott jogszerűen rendelkezhet azzal. Ezért annak során, hogy az I. r. vádlottól megszerezte, majd azt tovább értékesítette 25–30 000 forint körüli vételárért G. G.-nek, más által elkövetett büntetendő cselekményből eredő vagyon elidegenítésében működött közre úgy, hogy könnyelműen bízott a következmények elmaradásában.

[9] A kistehergépkocsi értékesítéskori értéke 240 000 forint volt.”

[10] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség a II. r. terhelt javára, a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, a büntetővégzés II. r. terhelt vonatkozásában történő hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[11] A felülvizsgálati indítvány indokai szerint a megállapított történeti tényállás alapján II. r. terhelt a pénzmosás vétségét azzal követte el, hogy a jármű megszerzésével, majd értékesítésével más által elkövetett büntetendő cselekményből eredő vagyon elidegenítésében működött közre úgy, hogy könnyelműen bízott a következmények elmaradásában. A Btk. 400. § (1) bekezdésének 2021. január 1. napjától hatályos módosítása szerint a gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétségét az követi el, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről.

[12] 2021. január 1. napját megelőzően azonban a más által elkövetett bűncselekményből származó vagyon elidegenítésében közreműködés nem szerepelt a gondatlanságból elkövetett pénzmosás elkövetési magatartásai között. A Btk. 379. §-a 2021. január 1. napjáig az orgazdaság elkövetési magatartásaként büntetni rendelte a törvényi tényállásban felsorolt bűncselekményekből – köztük az I. r. terhelt terhére nem jogerősen megállapított sikkasztásból – származó dolog vagyoni haszon végett történő elidegenítésében közreműködést. Az orgazdaság azonban kizárólag szándékosan, mégpedig egyenes szándékkal volt elkövethető, és az elkövető tudatának át kellett fognia, hogy a dolog, amelyre nézve a cselekményét kifejti, a törvényben felsorolt valamelyik alapcselekményből származik. A II. r. terhelt vonatkozásában viszont a bíróság ezzel éppen ellentétes tényeket rögzített, miszerint nem bizonyosodott meg arról, hogy az I. r. terhelt jogszerűen rendelkezhet-e a gépjárművel, ezért részéről gondatlan elkövetést látott megállapíthatónak. A II. r. terhelt cselekménye így orgazdaságként nem értékelhető.

[13] A történeti tényállás ugyanakkor azt nem tartalmazza, hogy a II. r. terhelt a bűncselekményt mikor követte el, és a teherautót mikor értékesítette G. G. részére. A rendelkezésre álló ügyiratok alapján az megállapítható, hogy az ügyben I. I. (a későbbi I. r. terhelt) 2020. szeptember 21. napján tett feljelentést. Ebből következően a II. r. terhelt nyilvánvalóan már ezen időpontot megelőzően adta el a gépjárművet G. G.-nek. A II. r. terhelt vonatkozásában a jogerős büntetővégzésben megállapított tényállás azonban erre vonatkozó adatot nem tartalmaz, márpedig a Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

[14] A főügyészség álláspontja szerint tehát a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a II. r. terhelt terhére rótt cselekmény az elkövetésének időpontjában bűncselekmény volt-e. Ebből következően nem lehet állást foglalni abban a kérdésben sem, hogy a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségére vont jogkövetkeztetés a büntető anyagi jog szabályainak megfelel-e.

[15] Így a II. r. terhelt vonatkozásában a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállásból olyan releváns tény – a bűncselekmény elkövetési időpontja – hiányzik, amely miatt a Be. 662. § (2) bekezdése szerinti, a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség.

[16] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, a támadott jogerős ügydöntő határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására a II. r. terhelt vonatkozásában.

[17] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[20] Felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság ügydöntő határozatában a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].

[21] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 650. § (2) bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. § (1) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényálláshoz kötve van. A felülbírálat során a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A tényállás megalapozottsága nem támadható.

[22] Nem vonható ebbe a körbe, ha a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás a terhelt cselekményének minősítésére vont jogi következtetés felülvizsgálatát nem teszi lehetővé. Amennyiben ugyanis a tényállás alapján e kérdésben nem lehet dönteni, ez – a Kúria következetes gyakorlata alapján – egyben a büntető anyagi jogi szabály sérelmét is jelenti (BH 2021.8., BH 2014.103. I., BH 2013.55. II., BH 2010.141., BH 1998.110.).

[23] Az irányadó tényállás szerint a B. Kft. tulajdonában lévő gépkocsit 2020 júniusában a II. r. terhelt is megkapta használatra, majd az I. r. terhelt azt T. F. birtokába adta. „Egy-két nap” elteltével egyezett meg az újabb adásvételről az I. r. és a II. r. terhelt, és átadta a gépkocsit az I. r. terhelt immár a II. r. terheltnek. Ennek a pontos időpontját azonban nem tartalmazza a tényállás, ahogy annak időpontját (vagy legalább időintervallumát) sem, hogy a II. r. terhelt a gépkocsit mikor adta tovább G. G.-nek.

[24] A II. r. terhelttel szemben a vádemelésre 2021. június 16. napján került sor.

[25] Az irányadó tényállás alapján tehát nem állapítható meg, hogy a II. r. terhelt a gépkocsit még 2020. évben (2020 júniusában vagy azt követően) megszerezte és továbbadta, vagy arra már 2021. évben került sor (értelemszerűen a vádemelés időpontját megelőzően).

[26] Ennek – ahogy arra a főügyészség a felülvizsgálati indítványában rámutatott – a cselekmény jogi értékelése szempontjából alapvető jelentősége van. A Btk. 2. §-a értelmében a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni, kivéve, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, mert akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. Az eljárás tárgyát képező cselekmény minősítésére vonatkozóan 2021. január 1. napját megelőzően, illetve azt követően eltérő büntetőtörvény volt hatályos, ami a II. r. terhelt által elkövetett cselekmény büntetőjogi megítélését alapvetően befolyásolja a következők szerint.

[27] A Btk. 379. §-a 2020. december 31. napjáig (így 2020 júniusában is) orgazdaság címén rendelte büntetni azt, aki

a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,

b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy

c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot

vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik.

A (2) bekezdés a) pontja szerint a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot kisebb [a Btk. 459. § (6) bekezdés a) pontja alapján ötvenezer-egy és ötszázezer forint közötti] értékre követik el.

[28] A törvény bármely cselekmény gondatlanságból elkövetését csak akkor bünteti, ha a Btk. ekként rendelkezik [Btk. 4. § (1) bek., 8. §]. Az orgazdaság esetében a törvény a gondatlan elkövetést nem rendelte büntetni. Vagyis akkor, ha az elkövető a törvényben felsorolt bűncselekményekből származó dolgok megszerzése, elrejtése vagy azok elidegenítésében közreműködése során gondatlanságból eredően nem tudott arról, hogy azok ténylegesen bűncselekményből származnak, nem volt büntethető orgazdaságért.

[29] Változott a helyzet a büntetőtörvény 2021. január 1-jével történt módosításával. Ekkor ugyanis a jogalkotó az orgazdaság és a pénzmosás (Btk. 399. §, 400. §) törvényi tényállását újraszabályozta. Az orgazdaság alcímet (Btk. 379. §) hatályon kívül helyezte, ugyanakkor a pénzmosás elkövetési magatartásait kibővítette.

[30] A Btk. 2021. január 1-jétől hatályos 399. § (4) bekezdése szerint pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont

a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy

b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.

[31] Az (5) bekezdés szerint a büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket [a Btk. 459. § (6) bek. c) pontja alapján ötvenmillió forintot] meg nem haladó értékre követik el.

[32] A jogalkotó tehát a bűncselekményt nem csupán „átnevezte”, hanem a törvényi tényállását több ponton módosította a korábbi, orgazdaságként szabályozott bűncselekményhez képest.

[33] A törvénymódosítás miniszteri indokolása világossá tette azt a jogalkotói szándékot, hogy a korábban orgazdaság törvényi tényállásába illeszkedő cselekmények esetén a törvénymódosítást követően sem kíván büntetlenséget biztosítani: „A vagyoni érdekeket szolgáló járulékos bűncselekményekkel szembeni büntetőjogi eszközök hatékonyságának javítását a pénzmosás elkövetési tárgyának tartalmi kiterjesztése mellett átláthatóbb, összevont tényállással, az orgazdaság beolvasztásával, az uniós normaanyag által elvárt kiegészítésekkel és a minősítési rendszer átalakításával segíti” (miniszteri indokolás).

[34] Erre utalt a Btk. 379. §-át hatályon kívül helyező törvényi rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás is, amely szerint a pénzmosás bűncselekményének újraszabályozása mellett az orgazdaság mint önálló bűncselekmény feleslegessé vált, ugyanakkor az e körbe tartozó cselekmények nem kerültek ki a büntetőtörvény hatálya alól mint büntetendő magatartások, hanem a pénzmosás törvényi tényállásába illeszkedtek. Így a két diszpozíció között meglévő átfedésekre is figyelemmel az újraszabályozás során az orgazdaság valamennyi elkövetési magatartását a pénzmosás bűncselekményében összevonta a jogalkotó, egyszersmind a büntetendő magatartások körét – a pénzmosás alapcselekményei és az elkövetési magatartások kibővítésével – jelentősen kiszélesítette. A törvénymódosítás miniszteri indokolása is kifejezésre juttatja, hogy az átláthatóság és a normavilágosság célja érdekében az orgazda jellegű elkövetési magatartásokat és az orgazdaság elkövetési tárgyait teljes egészében a pénzmosás alá vonja.

[35] Ennek során valamennyi, korábban orgazdaságként büntetendő elkövetési magatartás továbbra is bűncselekmény maradt, vagyis teljesen lefedi a korábban szándékos orgazdaságként minősülő cselekményeket az új törvényi tényállás is azzal, hogy a haszonszerzési célzat a továbbiakban már nem tényállási elem.

[36] A módosítás során a jogalkotó – a korábbi szabályozástól eltérően – az orgazda jellegű magatartással elkövetett pénzmosás esetében a gondatlan elkövetést is büntetni rendelte.

[37] A Btk. 2021. január 1-jétől hatályos 400. § (1) bekezdése szerint, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[38] A bűncselekmény gondatlan alakzatát illetően a már idézett miniszteri indokolás is hangsúlyozza, hogy a gondatlanság „a vagyon eredetére irányulhat, de az elkövetőnek a közreműködést kimerítő elkövetési magatartást szándékosan kell kifejtenie” ennek az alakzatnak a megállapításához.

[39] Az orgazda jellegű pénzmosás gondatlan alakzatát összevetve a felülvizsgálattal érintett büntetővégzés tényállásában foglalt azon megállapítással, hogy a II. r. terhelt nem bizonyosodott meg az I. r. terhelt által sikkasztás vétsége útján megszerzett gépkocsi adásvétele során arról, hogy azzal az I. r. terhelt jogszerűen rendelkezhetett, e cselekmény a 2021. január 1. után hatályos Btk. 400. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő pénzmosás vétségének megállapítására lehet alkalmas.

[40] A büntetőtörvénynek a hatályba lépését megelőző időpontra visszaható hatálya főszabályként nincs (nullum crimen sine lege elve), amely alól a Btk. a terhelt javára, illetve kivételes esetben határoz meg kivételt. Így, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni [Btk. 2. § (2) bek.], illetve az új büntetőtörvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntetőtörvény szerint nem volt büntetendő [Btk. 2. § (2) bek.].

[41] Jelen ügyben egyik eset sem merülhet fel, ezért a pontos elkövetési idő (2020. vagy 2021. év) a büntethetőség szempontjából megkerülhetetlen.

[42] A jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján – a már kifejtettek szerint – nem zárható ki olyan elkövetési időpont, amikor a cselekmény még nem volt büntetendő cselekmény (2021. január 1. napját megelőzően az orgazdaságnak nem volt gondatlan alakzata). A büntetővégzésben rögzített tényállás alapján a felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy állást foglaljon a II. r. terhelt cselekménye büntetendőségét illetően, ami az alkalmazandó büntetőtörvénytől függő. Az ehhez szükséges adatot (az elkövetés időpontját) az irányadó tényállás nem tartalmazza pontosan, ezért nem állapítható meg, hogy az elkövetés időpontjában a II. r. terhelt cselekménye bűncselekmény volt-e.

[43] Ahogy arra a felülvizsgálati indítvány is utalt, az iratokból megállapítható az ügyben az I. r. terhelt által tett feljelentés időpontja, ez azonban nem a tényállás része, ekként a felülvizsgálati eljárásban nem vehető figyelembe tényként, és nem vonható le belőle következtetés az elkövetés időpontjára sem, mivel az a bizonyítékok – felülvizsgálati eljárásban szintén tilalmazott – értékelését jelentené.

[44] Mivel az anyagi jogi hiba kiküszöbölésére a felülvizsgálati eljárásban nem nyílt törvényes lehetőség, ezért a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésének, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye.

[45] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős büntetővégzést a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[46] A Be. 663. § (4) bekezdése értelmében a Kúria a megismételt eljárásra előírja, hogy a járásbíróság – a vád tárgyává tett cselekmény vonatkozásában – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a minősítést megalapozó büntetőjogilag releváns tények pontos meghatározásával állapítsa meg a tényállást [Be. 163. § (1) bek.]. A vádirati tényálláson alapuló büntetővégzés nem tartalmazza a büntetőjogi felelősség megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges adatot, ezért a bíróságnak tárgyalás kitűzésével, bizonyítás lefolytatása útján kell megállapítania az elkövetés pontos időpontját, és ehhez képest állást foglalni abban a kérdésben, hogy a II. r. terhelt cselekménye az elkövetés idején büntetendő cselekmény volt-e [Btk. 2. § (1) bek.].

[47] Amennyiben a bizonyítás eredményeként kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a II. r. terhelt cselekménye melyik évre esik, akkor a Btk. 7. § (4) bekezdésében megfogalmazott elv alapján kell az elkövetés időpontját meghatározni.

[48] A teljesség érdekében utal arra a Kúria, hogy amennyiben a cselekmény elkövetési ideje 2020. évre esik, akkor a szabálysértési felelősség megállapítására nincs törvényes lehetőség, mert a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 2020. évben hatályos szabályozása alapján tulajdon elleni szabálysértés az orgazdaság esetében csak szándékos elkövetés esetén állapítható meg.

[49] A Szabs.tv. 177. § (1) bekezdés szerint, aki

a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,

b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,

c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.

[50] A Szabs.tv. 2. § (1) bekezdése alapján szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

[51] A Szabs.tv. 29. § (1) bekezdés k) pontja értelmében – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a Btk. 379. §-a szerinti orgazdaság tényállásának megfelelő szabálysértési tényállásra a Btk. különös részi tényállásában meghatározottakat a megfelelő tulajdon elleni szabálysértés tekintetében is alkalmazni kell. Ez azt is jelenti, hogy a Btk. szerint szándékosan, haszonszerzési célzattal elkövethető bűncselekmény szabálysértésnek is kizárólag szándékos elkövetés esetén minősülhet.

[52] A Be. 856. § (1) bekezdés a) pontja értelmében – a Be. 857. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel – a Kúria visszatéríteni rendelte a II. r. terhelt által vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség címén megfizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.