2023. évi LIX. törvény indokolás

A költségvetési egyensúly megőrzése érdekében 2022. július 1-jén lépett hatályba a légitársaságok hozzájárulása az extraprofitadókról szóló rendelet keretében.

Az adóztatás szükségességének elsődleges oka, hogy a légi közlekedés kötelező jövedékiadó-mentessége miatt [az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/96/EK tanácsi irányelv) 14. cikk (1) bekezdés b) pont] a légitársaságok által okozott szennyezőanyag-kibocsátást gyakorlatilag nem terhelte semmilyen árazási eszköz. Jól mutatja az ezzel kapcsolatos uniós irányt, hogy az energiaadó-irányelv felülvizsgálata során az Európai Bizottság is javasolja az Unión belüli repülés mentességének eltörlését. Ezenkívül megjegyzendő, hogy számos más európai uniós tagállamban (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Svédország) is létezik már hasonló közteher.

Magyarországon a légitársaságok hozzájárulása eredetileg nem elsődlegesen zöld adóként került bevezetésre, hanem az extraprofit adókról szóló rendeletben jelent meg. Kiemelendő azonban, hogy ennek ellenére nem egy tipikus extraprofit adóról van szó: a légitársaságok hozzájárulása nem jövedelemadó, hanem tételes adó, amely kapcsán az extraprofit jelleg a légitársaságok agresszív, a keresletet rendkívüli módon felduzzasztó árpolitikájának fényében értendő, amelyhez ráadásul eddig a légiközlekedés közteherviselésének rendkívül alacsony szintje párosult. Ezen túlmenően azért sem beszélhetünk tipikus extraprofit adóról, mert a többi ilyen adóval ellentétben a légitársaságok hozzájárulásának nincs lejárati ideje, hanem a jövőben – hasonlóan a többi uniós országhoz – zöld adóként Magyarországon is fennmarad.

A fent írtakra tekintettel tehát szükségessé vált a légitársaságok hozzájárulásának a veszélyhelyzeti rendeletből törvénybe való átültetése.

A javaslat változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedéseket:

− 30 év alatti anyák kedvezménye;

− a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye;

− a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása;

− a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re;

− azon tevékenységek kiegészítése a TESZOR’15 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzéssel, amely tevékenységet végző, átalányadózást választó egyéni vállalkozók a 80 százalékos költséghányad elszámolását alkalmazhatják.

A javaslat új szabályokat fogalmaz meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggésben.

A javaslat változatlan tartalommal törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra.

A javaslat törvényi szintre emeli azt az intézkedést, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság esetén, ha a társaság termőföldből átminősített ingatlant a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a tag a részesedést ebben az évben értékesíti, kivezeti, akkor az alkalmazandó arányszámot a tag általi értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozóan az ingatlant tartó társaságnál rendelkezésre álló főkönyvi nyilvántartásból kell kiszámítani. A szabályt a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.

Kedvezményezett eszközátruházás esetén a jogszabály jogtechnikai pontosításra tesz javaslatot a számviteli törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.

A javaslat alapján törlésre kerül a reklámköltség levonhatóságának tilalma és a hozzá kapcsolódó átmeneti szabály.

A javaslat bevezeti az átmeneti fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályokat.

A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételére tesz javaslatot a törvényjavaslat.

A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételére és pontosítására tesz javaslatot a törvényjavaslat.

A jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételére és pontosítására tesz javaslatot a törvényjavaslat. Emellett a javaslat tisztázza, hogy a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyre az adóalap megállapításához van szükség.

A javaslat révén az innovációs járulékalap meghatározása transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.

A javaslat alapján a kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapja alapján is meghatározhatja az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szól és bejelentést kell tenni róla az adóhatóságnak.

Az általános forgalmi adózást érintő módosítások célja egyrészt az, hogy lehetővé tegyék a gazdasági élet egyes területein felmerülő gyakorlati kérdések minél egyszerűbb áfa kezelését, másrészt jogharmonizációs célúak, harmadrészt pedig gazdaságfehérítési célt szolgálnak. Az első célrendszerbe tartozik többek között a göngyölegek kötelező visszaváltási díjas rendszerére vonatkozó különös szabályok kialakítása, a csoportos adóalanyiságból történő kiválás és az állami feladatátszervezés jogutódlásként történő kezelése. Jogharmonizációs célú módosítás keretében lehetővé válik a belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza. A gazdaság további fehérítése érdekében az eNyugta koncepció részletszabályait miniszteri szintű rendelet fogja tartalmazni, amelyhez a szükséges felhatalmazó rendelkezések és alapdefiníciók kerülnek most meghatározásra.

Az uniós adóminimumoknak történő megfelelés érdekében 2024. január 1-től emelni kell az üzemanyagok adómértékét. A gázolaj adómértékének emelésével párhuzamosan a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdasági gázolaj adómértékét, adókedvezményét is hozzá kell igazítani az adóminimumhoz .

Az adóraktár által szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki termék kereskedelmi céllal is visszaszállíthatóvá válik az adóraktárba (eddig csak termékelőállításhoz felhasználás vagy megsemmisítés céljából lehetett visszaszállítani).

A honvédség adózott üzemanyagkészletéből a rendvédelmi szervek és az Országos Mentőszolgálat járművei kiszolgálásának egyszerűsítése a jövedéki engedély alóli mentesítéssel.

A kisüzemi bortermelői és az egyszerűsített adóraktári tevékenység bővítése (saját szőlőből palackozott pezsgő bérelőállítás lehetővé tétele, a kisüzemi bortermelőknél ezen túl választékbővítési és váratlan helyzetek esetére szóló csendes bor beszerzés lehetővé tétele éves korlátozott mennyiségben).

A csendes bornál és az egyéb csendes erjesztett italnál alkalmazott hivatalos zár alkalmazási körének szűkítése, észszerűsítése.

A kötelező érvényű KN-kód besorolások, valamint a korábbi kötelező érvényű vámtarifabesorolások változó körülményekhez igazítását lehetővé tévő módosítás.

Az alkoholoknál alkalmazott zárjegyek felhelyezési és eltávolítási szabályainak észszerűsítése.

Az elkobzási szabályok kiegészítése a 0 adómértékű, igazolatlan eredetű, jogellenesen birtokolt jövedéki termékekkel.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

Az elektronikus ügyintézési lehetőségek észszerűsítése, bővítése a regisztrációs adó eljárásokban. Régi, már szükségtelen rendelkezések hatályon kívül helyezése.

A Javaslat kiegészíti az iparűzési egyszerűsített adóalap-megállapítás választására jogosultakra vonatkozó előlegfizetési szabályt az ezen adóalap-megállapításra áttérők teljes személyi körére, továbbá a légi személyszállítást végző vállalkozók számára a Javaslat új iparűzési adókötelezettségi rendelkezéseket fogalmaz meg, a munkaerő-kölcsönzők esetén pedig iparűzési adókötelezettséget kiváltó telephellyé teszi a kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helyét.

A Javaslat – változatlan tartalommal – törvényi szintre emeli a népegészségügyi termékadóra vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.

A Javaslat – változatlan tartalommal – törvényi szintre emeli az illetékekre vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.

A Javaslat szélesebb körben teszi alkalmazhatóvá az egyesületre, alapítványra vonatkozó hatályos gépjárműadó mentességi szabályt.

A gépjárműadóra vonatkozó szabályozás terén a javaslat mind az adózók adminisztrációját, mind az adóhatóság adminisztrációját csökkenti azzal a módosítással, hogy módosul az előterjesztésben a fizetési határidő, így két alkalom helyett egyszeri alkalommal történik a fizetési kötelezettség előírása. Azon adózók, akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, a javaslat szerint öthavi részletben tehetik meg ezt.

Jogalkalmazást segítő módosítás, hogy a javaslat megteremti a Magyar Államkincstár adatszolgáltatási kötelezettségét az emelt összegű családi pótlékra való jogosultság jogcímét érintően, így az adóhatóság pontosabb SZJA-bevallás tervezetet tud készíteni, amely az adózók számára adminisztráció csökkentéssel jár.

A bevallási időszak gyakoriságának megváltozásával járhat, ha az általános forgalmi adó alanyának gazdasági tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábbiaktól eltérően a továbbiakban kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanynak minősül. A javaslat soron kívüli bevallási kötelezettséget ír elő annak elkerülése érdekében, hogy az adóalanynak egymást átfedő időszakokról kelljen bevallást benyújtania.

A NAV egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert (a továbbiakban: NAV Infóvonal) hozott létre. Az Art. módosítása a NAV Infóvonal egységes működése és a két szolgáltatástípus elkülönítése érdekében szükséges.

Az adótanácsadó, adószakértői szakmák ún. szabályozott szakmák, amelyek gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. Előbbi szakmák gyakorlásának feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés megszerzése. A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartásához indokolt a hatósági képzés bevezetése, a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabályban előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit.

A jogharmonizáció elérése érdekében a de minimis támogatásokra vonatkozó adatszolgáltatási rendelkezés kiegészítése szükséges, mivel a támogatások elszámolása kapcsán jelenleg csak a mezőgazdasági de minimis támogatásokról ad a NAV tájékoztatást a támogatási szerv részére. A javaslat kiegészíti a halászati csekély összegű de minimis támogatásra vonatkozó adatokkal a hatályos szabályozást.

A vállalkozások számára jelent egyszerűsítést, illetve anyagi könnyebbséget, hogy a javaslat kiterjeszti az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségét a jogi személyekre is.

Az adókikerülés lehetőségét csökkenti és gazdaságfehérítő hatással bír, hogy a bevallásmulasztás figyelési ideje háromszázhatvanöt napról száznyolcvan napra csökken. A javaslat szerint a jövőben az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított száznyolcvan napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

A módosítás következtében típus szerződések esetén is lehetőség lesz feltételes adómegállapítási kérelem benyújtására. Mindemellett változik a feltételes adómegállapítási kérelem díja is.

A jelenlegi szabályozás szerint a kimentési kérelem feltétele, hogy a kérelmező korábban adószám törléssel érintett cégben tagi, részvényesi jogviszonnyal ne rendelkezzen. Ugyanakkor az Art. lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válását követően ismételten kérje az adószám megállapítását. Tekintettel arra, hogy ha a cég az adószám törlést eredményező törvénysértő működését megszüntette és tovább működik, ekkor már nem indokolt a kimentési kérelem szabályai között törölt adószámra utaló feltételt szerepeltetni.

Jelenleg a változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén nem biztosított a hiánypótlásra történő felhívás kiküldése, az adóhatóságnak rögtön bírságot kell kiszabnia. A javaslat alapján az adóhatóság abban az esetben is felhívná az adózót hiánypótlásra, ha változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem szabályszerűen tett eleget. A módosítással a szankciók aránytalansága kiküszöbölhető és a szabályozás hozzájárul az adózók önkéntes jogkövetésének elősegítéséhez bírság alkalmazása nélkül.

Elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelent könnyebbséget az adózók számára, hogy a köztartozásmentesség helyett már elegendő, ha az adózónak nincs 30.000 Ft-ot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5.000 Ft-ot meghaladó adótartozása. A módosítás az ügyfelek számára kedvező és a NAV számára egyszerűsíti a tartozásvizsgálatok és igazoláskiadás folyamatát.

A javaslat kiszélesíti a szankciós adószám törlés lehetőségének körét az adóhatóság számára.

A javaslat szerint az állami adó- és vámhatóság a minősítés során nem veszi figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg. A módosítás továbbá rendezi azt az esetet, amikor az áfa- , illetve tao-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna. A javaslat kiküszöböli a holding tevékenységet végző adózók esetében az anomáliákat.

A javaslat tartalmaz több, végrehajtást segítő jogtechnikai módosítást és pontosítást.

Az adóigazgatási eljárás meghatározása kibővül, adóigazgatási eljárásnak minősül minden olyan eljárás, amely az adókötelezettség teljesítésére szolgáló technikai eszköz külön jogszabályban meghatározott tanúsítására és engedélyezésére irányul.

A hatályos szabályozás a meghatalmazás bejelentése mellett előírja, hogy a meghatalmazásról szóló külön okiratot is csatolni kell a bejelentéshez. A tervezet az adózók és az adóhatóság adminisztrációjának csökkentése elősegítése érdekében a külön okirat csatolásának mellőzését írja elő.

Az utóellenőrzésre vonatkozó szabályok 2004. január 1-jei bevezetésük óta nem változtak, holott az ellenőrzés fajtáira vonatkozó részletszabályok sok módosításon estek át. Az utóellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot érint, és az alapeljárás során előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén legfeljebb mulasztási bírság kiszabására van csak mód, eltérő adókötelezettség megállapítására nincs. Az egyes ellenőrzés fajtákra jellemző elemek összemosódása bonyolulttá teszi az adóhatósági szakrendszerekben való kezelését is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az adóhatóság nem alkalmazza ezen jogintézményt, így célszerű annak kivezetése.

A hatályos szabályozás szerint kötelező ellenőrzést lefolytatni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Mivel az érintett adózói kör átfedést mutat a kiemelt, legnagyobb adóteljesítményű adózókkal, akik – valamennyi adónemre kiterjedő – adóellenőrzését az adóhatóság visszatérően, rendszeresen végzi, ezért indokolt ezen esetkör hatályon kívül helyezése.

A javaslat bevezeti, hogy a kötelezéssel érintett ingatlan tulajdonosa is kérheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezett és az ingatlan tulajdonosa nem azonos személy és a kötelezettség elvégzését a tulajdonos reális határidőn belül önként vállalja. A tulajdonos kérelmére a végrehajtás felfüggesztésére egy ízben és legfeljebb 6 hónapra van lehetőség.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. § (9) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet vezetői felelősségének megállapítása iránti perben az állami adó- és vámhatóság, mint hitelező és felperes kérheti az alperes, azaz az adós korábbi vezető tisztségviselőjének biztosíték nyújtására kötelezését a hitelezők későbbi követelésének kielégítése céljából. Az erről döntő jogerős végzés végrehajtása eddig önálló bírósági végrehajtói hatáskörbe tartozott, azonban szabályozási cél, hogy a biztosíték-nyújtásra kötelezés behajtása az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe kerüljön, amennyiben annak elrendelését az állami adó- és vámhatóság kérte, ugyanis ezáltal – ahogy eddig is – biztosított lenne a végrehajtás, azonban nem kellene feleslegesen előlegezni az önálló bírósági végrehajtó költségét az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új követelések végrehajtása érdekében szabályozásra kerülnek ezen végrehajtható okiratokhoz kapcsolódó speciális végrehajtási szabályok.

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot meghaladja. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel indokolt a 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra növelni.

A számviteli törvényben a mérlegképes könyvelőkre előírt továbbképzési kötelezettség 16 kreditpontjából jelenleg legfeljebb 2 kreditpont szakmai kiadvány megvásárlásával is teljesíthető. Több éves gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a kiadványokért járó kreditpontok igénylése, beszámítása nem számottevő, ugyanakkor e lehetőség igen jelentős többlet-adminisztrációs terhet jelent mind a továbbképzésre kötelezetteknek, mind a kiadóknak, mind a nyilvántartást végző hatóság számára, ezért azt indokolt megszüntetni. A javasolt módosítással a könyvelőkre vonatkozó szabályozás összhangban lesz az adós szakemberekre vonatkozó szabályozással is, tekintettel arra, hogy náluk jelenleg sincs lehetőség szakmai kiadványokkal kreditpontot szerezni.

A mérlegképes könyvelői szakma ún. szabályozott szakma, amely gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. A szakma gyakorlásának feltétele a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzése. A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének, egyenszilárdságának megtartásához indokolt a hatósági képzés bevezetése, a jelenlegi programkövetelmények helyett jogszabályban előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit.

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény tartalmaz több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni. A javaslat az erre való kifejezett utalást tartalmazza.

A számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. Ezen előírást az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve alapján – az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében – indokolt azzal kiegészíteni, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon.

A jelenleg hatályos cégjogi eljárás szerint a kényszertörlési eljárás befejeződhet úgy is, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, hanem visszatér a normál üzletmenetre (hasonlóan, mint ahogy arra lehetőség van felszámolás, illetve végelszámolás esetén is). Emiatt, a cégjogi eljárással összhangban szükséges rendelkezni a számviteli törvényben a kényszertörlési eljárás megszüntetését követő üzleti évre, annak időtartamára vonatkozóan.

A számviteli törvény előírásai alapján a törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója 2022-ben megszűnt, a helyébe lépő kisadózó vállalkozók tételes adóját (és az ahhoz rendelt könyvvezetési szabályokat) pedig csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, a korábbi, a törvény hatálya alóli mentesítésre, illetve az áttérésre vonatkozó rendelkezéseket törölni szükséges a számviteli törvényből.

A Kkt. jelenleg hatályos előírása a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálót, illetve könyvvizsgáló céget kötelezi arra, hogy könyvvizsgálatuk során összeállított könyvvizsgálati dokumentációt elektronikusan archiválják, valamint őrizzék meg. Minőségbiztosítási szempontok indokolják az utólagos módosítás lehetőségét kizáró, elektronikus archiválási és megőrzési kötelezettségének kiterjesztését valamennyi, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálóra, illetve könyvvizsgáló cégre, a megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett.

A könyvvizsgálati dokumentáció már bevezetett, illetve bevezetni javasolt elektronikus archiválási és megőrzési szabályai szükségessé teszik – az egyértelmű gyakorlati végrehajtás érdekében – annak rögzítését, hogy az elektronikus archiválásra és megőrzésre a digitális archiválásra, illetve a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

A Kkt. jelenleg hatályos előírása lehetőséget biztosít arra, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kibocsátott független könyvvizsgálói jelentését elektronikusan írja alá. A javaslat a jövőre vonatkozóan minden kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég számára kötelezően előírja a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírását, a megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett.

A rendelkezések hatályon kívül helyezését a Kamara szervezeti struktúrájának felülvizsgálata indokolja, amelynek nyomán megállapításra került, hogy az adott tisztségre nincs szükség, annak megszüntetése indokolt.

A Kkt. jelenleg külön nem rendelkezik a kamarai minőségellenőrzések, valamint a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzések és ellenőrzések során alkalmazható intézkedések közül több intézkedésnek az egyidejű alkalmazásáról. A javaslat – összhangban az intézkedések tartalmával, az intézkedések közötti összefüggésekkel és a kialakult gyakorlattal – külön is rendelkezik az intézkedések párhuzamos alkalmazásának a lehetőségéről.

A javasolt kiegészítéssel a Kkt. 196. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén kivonat készítésére kerülhet sor a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére annak érdekében, hogy a gazdálkodó meg tudjon felelni a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet 3. § (8) bekezdésben foglaltaknak.

A Kkt. előírásai szerint a Kamara a tagok képviseletében – többek között – működteti az egyeztető testületet és a jogsegélyszolgálatot. A Kamara elnöksége a Kkt. hatályba lépése (2007) óta minden választási ciklusban megválasztja az egyeztető testület tagjait, mely szervezetet a jogintézmény bevezetése óta egyetlen esetben sem vették igénybe az arra jogosultak, a testület érdemi tevékenységet soha nem folytatott. A Kamara törekszik arra, hogy a tagság részére jogi támogatást nyújtson, amelyre részben a konzultációs szolgálat keretében, részben egyéb konkrét jogi megkeresések megválaszolásával kerül sor, a formális jogsegélyszolgálat fenntartására külön nincs szükség.

A javaslat tartalmaz több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezést.

Ilyen javaslat többek között a bűnügyi nyilvántartó szerv adat-továbbításáról szóló szövegrészek hatálytalanítása, az okleveles könyvvizsgálói képzés szabályainak pontosítása a felsőoktatási törvény előírásaival összefüggésben, valamint az ügyintézés során a telefax megszüntetése.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az általános rendelkezések értelmében a hozzájárulás fizetésére köteles tevékenység a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység. Az adóval kapcsolatban a hatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. A törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás kiadásainak fedezésére szolgál.

A hozzájárulás alanya az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.

A légitársaságok hozzájárulását az Lt. szerinti légi személyszállítási tevékenységet végző járatok induló, nem tranzit utasai után kell megfizetni.

Ha az utas végső úti célja a törvényben megjelölt országok és az Európai Unió területén található, akkor a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 1600 forint, a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint, a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 6200 forint a hozzájárulás mértéke. Amennyiben az utas a fent meghatározottakon kívüli végső úti célnak számító országba repül, a fizetendő hozzájárulás mértéke a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 3900 forint, a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint, a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén pedig 15 600 forint.

Az egy ülésre jutó kibocsátási értéket a légitársaságoknak kell a tárgyhót követő hónap 5. napjáig megküldeni az adóalanyoknak, azaz az utas- és poggyászkezelési tevékenységet ellátó földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteknek.

Ha egy légitársaság az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az érintett légi jármű utasai után a hozzájárulást az utas végső úti céljától függő legmagasabb mértékkel kell megfizetni.

A földi kiszolgáló szervezeteket terheli az adó megállapításának, bevallásának és befizetésének kötelezettsége, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kell teljesíteniük, továbbá a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást kell vezetniük. A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint kell bevallani és a tárgyhót követő hónap 20. napjáig megfizetni, az adott időszak szerinti induló utasok száma alapján.

Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés újraszabályozza a lízing fogalmát, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződésként határozza azt meg.

A (2) bekezdéshez: A 30 év alatti anyák kedvezményének bevezetésével összefüggésben a rendelkezés új fogalmat iktat be: 30 év alatti anya az a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

A rendelkezés az egyéb jövedelmek között nevesíti a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevételt. A vagyonrendezési eljárás lefolytatására azt követően kerül sor, hogy a társaság már jogutód nélkül megszűnt. Ezért a magánszemélynek ilyen esetben nem vállalkozásból kivont jövedelme, hanem egyéb jövedelme keletkezik a vagyontárgy, illetve az értékesítéskor kapott ellenérték megszerzésére tekintettel.

Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés a családi kedvezmény mértékét meghatározó szabályt fogalmazza újra, elhagyva abból a 2016–2019. évekre a mértéket évente növekvő mértékben megállapító rendelkezéseket, mivel azok már nem aktuálisak.

A (2) bekezdéshez: A rendelkezés átülteti a törvénybe a korábban veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján már alkalmazható szabályt, amely alapján a családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély, ha a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik.

Az (1) bekezdéshez: Az Szja tv. hatályos rendelkezései szerint a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy személy jogosult a családi kedvezményre, az említett magánszemélyek döntése alapján. Más jogosultaktól eltérően jelenleg nincs arra jogszabályi lehetőség, hogy ezek a jogosultak az adóbevallásban megváltoztassák döntésüket. A javaslat a szóban forgó személyi kör számára is megteremti az adóévet követő módosítás lehetőségét.

A (2) bekezdéshez: A rendelkezés kiegészíti a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozat adattartalmát, azzal, hogy abban nyilatkozni kell a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető többletkedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról is.

A veszélyhelyzeti rendelkezések átültetéseként új, az összevont adóalapot csökkentő kedvezménnyel egészül ki az Szja tv-t, amely alapján a 30 év alatti anyák – meghatározott jövedelmeik tekintetében – mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.

A 30 év alatti anyák kedvezményére az a 30 év alatti anya jogosult, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy magzatra tekintettel az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult. A 30 év alatti anya a jogosultsági hónapokban mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól a törvényben tételesen felsorolt, az összevont adóalapba tartozó jövedelmei tekintetében. A kedvezmény legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosult 30 év alatti anyák 2023-ban havi 499 952 forint, éves szinten pedig akár 5 999 424 forint adómentes jövedelmet realizálhatnak. A jogosultak ugyanakkor nem mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben az anya betölti a 30. életévét.

Ha egy magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztárnak is tagja, akkor a személyijövedelemadó-bevallásban csak egy pénztárat jelölhet meg a rendelkező nyilatkozatban. Adóhatósági tapasztalatok szerint a több önkéntes pénztárban is tagsággal rendelkező adózók esetében gyakran előfordul, hogy az adóbevallásban nem választanak a pénztárak között, ezért ezen ok miatt nagyon sok a hibás bevallás. A rendelkezés rögzíti, hogy abban az esetben, ha a magánszemély nem jelöli meg azt a pénztárat, ahová a rendelkező nyilatkozata szerinti állami támogatás kiutalását kéri, az állami adó- és vámhatóság automatikusan az előző évi rendelkező nyilatkozatban megjelölt pénztárt veszi figyelembe.

A rendelkezés a kifizető által a levont adóelőlegről kiállítandó igazolás kötelező tartalmát egészíti ki a 30 év alatti anyák kedvezményével.

A rendelkezés a 30 év alatti anyák kedvezményének évközi érvényesítését lehetővé tevő adóelőleg-nyilatkozat tartalmára vonatkozó szabályokat, illetve az eljárással kapcsolatos rendelkezéseket egészíti ki az új kedvezménnyel összefüggésben.

A rendelkezés a személygépjármű-vezető képzéssel egészíti azon tevékenységek felsorolását, amelyek végzése esetén az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 80 százalékos költséghányad levonásával állapíthatja meg jövedelmét. A rendelkezés veszélyhelyzeti kormányrendeletben már kihirdetett, a gyakorlatban 2023. január 1-jétől alkalmazható szabályt emel törvényi szintre.

A jelenlegi szabályok alapján a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés ideje alatt befolyt bevételét, illetve felmerült kiadását a szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallásában veszi figyelembe. Az ilyen módon befolyt vállalkozói bevételből a jövedelmet csak a bevallásban kell megállapítani és az adót is csak a bevallásban kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy elterjedt az a gyakorlat, hogy az egyéni vállalkozók egy adóéven belül többször rövidebb időszakokra szüneteltetik a tevékenységüket, így szükségessé vált a szünetelésre vonatkozó szabály oly módon történő módosítása, amely lehetővé teszi a szünetelés(ek) ideje alatt befolyt bevételeknek és felmerült kiadásoknak az év közbeni, általános szabályok szerinti figyelembevételét.

A módosítás alapján a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel), illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül.

2022. január 1-jétől a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése elnevezésű tevékenység – a családi gazdaságokról szóló törvény fogalom-meghatározásának módosulása miatt – már nem része a kiegészítő őstermelői tevékenységnek, így az ezen tevékenységből származó bevétel 2022-től nem minősül őstermelői bevételnek. Ekkor a jövedelmet az Szja tv-nek az ingatlan, illetve az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. Az új rendelkezés az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmek között külön nevesíti az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt. A jövedelem megállapítása során a bevétel abban az esetben csökkenthető igazolt költségként (pl.: megszerzésre fordított összeggel és az értéknövelő beruházásokkal), ha azokat az őstermelő az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta már el (ideértve az értékcsökkenési leírást is).

A módosítás az őstermelők beruházásainak támogatása érdekében megteremti annak a lehetőségét, hogy az őstermelő által beszerzett új tárgyi eszköz értéke elszámolható legyen az értékesített eszköz bevételével szemben. Az újonnan vásárolt tárgyi eszköz beszerzésére vonatkozó időbeli korlát, hogy a beruházásnak a tárgyévben, illetve a tárgyévet követő évben az adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg kell valósulnia. A beruházási költségnek az értékesítés bevételével szemben költségként el nem számolt része értékcsökkenési leírásként a beszerzést követően elszámolható. Az új, kedvezményes rendelkezés csak az őstermelő által kizárólagosan az őstermelői tevékenysége keretében hasznosított tárgyi eszközök esetén alkalmazható, a nem kizárólag a tevékenységhez használt termelési eszközök után a kedvezményes költség-elszámolási lehetőség nem vehető igénybe. A kedvezmény igénybevételének a további feltétele, hogy az őstermelő olyan részletezettségű tárgyi eszköz nyilvántartást vezessen, amelyből megállapítható legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételét mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti.

Az Szja tv. hatályos szabályozása alapján a bizalmi vagyonkezelés (BVK) vagy magánalapítvány részére vagyont átengedő magánszemélyt a vagyon átengedésekor adófizetési kötelezettség nem terheli, és amennyiben a BVK vagy magánalapítvány kedvezményezettje a kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére (vagyis a tőkerészből és nem a vagyon hozamából) részesül pénzbeli vagy természetbeni formában juttatásban, akkor az általa ily módon megszerzett vagyoni érték adómentes. Az adómentesség jelenleg akkor is fennáll, ha pl. bizalmi vagyonkezelés esetén a kezelt vagyon részét képező vagyonelemet (pl.: kft-üzletrészt) értékesítik és az üzletrészért kapott, a BVK-ba befolyt pénzösszeget (ellenértéket) fizetik ki a kedvezményezettnek. A kezelt vagyonon/alapítványi vagyonon képződő hozam terhére juttatott vagyoni érték az Szja tv. alkalmazásában osztalékként adóköteles. A BVK-ba bevitt, magánalapítvány részére rendelkezésre bocsátott különböző vagyonelemek (pl. értékpapír, ingatlan, ingóság) szerzési értékére vonatkozóan az Szja tv. általános szabályai (pl. értékpapír esetében a 67. §) alkalmazandók.

Az új rendelkezések a szabályozás nem rendeltetésszerű alkalmazásának lehetőségét kívánja kizárni. A javasolt szabályozás lényege: értékesítésnek kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad. A Javaslat rendelkezik arról, hogy mi minősül értékesítésből származó bevételnek. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azt az értékét kell figyelembe venni, melyen azt az átvevő (kezelt vagyon vagy alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. Az értékesítésből származó bevételt a vagyonrendelő vagy alapító/csatlakozó magánszemély szerzi meg. Egy adott vagyonelem értékesítésére tekintettel megszerzett (előzőek szerint megállapítandó) bevételből – a jövedelem számítása során – az Szja tv. általános szabályai szerint levonható a vagyonelem szerzési értéke. A vagyonelem átengedésekor a számviteli jogszabályok alapján történhet felértékelés, de az nem kötelező jellegű. Ha egy adott vagyonelem átengedésekor felértékelés történik (vagyis a vagyonelem számviteli nyilvántartás szerinti értéke meghaladja a vagyonelem historikus szerzési értékét), akkor az értékesítésre tekintettel adóköteles jövedelem keletkezik. Amennyiben vagyonátengedéskor nem történik felértékelés, úgy a vagyon átengedésének időpontjában nem keletkezik adóköteles jövedelem. Az értékesítésből származó jövedelem (ami az átengedett vagyonelemtől függően lehet pl. ingatlanértékesítésből származó jövedelem, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem, árfolyamnyereségből származó jövedelem) utáni adót – a Javaslat szerint – a jövedelmet szerző magánszemély (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) az értékesítés adóévéről szóló adóbevallásban köteles bevallani és a megállapított adót az adóbevallás benyújtására rendelkezésre álló határidőig köteles megfizetni. Az adó fizetésére kötelezett magánszemély választhatja azt is, hogy az adót hosszabb időszak, három év alatt három egyenlő részletben fizeti meg. Ebben az esetben az adót az értékesítés adóévéről készített bevallásban kell megállapítani, az első részletet az értékesítés adóévének kötelezettségeként, a második és a harmadik részletet a következő két adóév kötelezettségeként kell bevallani az értékesítés adóévéről készített bevallásában, de az adót az értékesítés adóévére vonatkozó bevallás, valamint a következő két adóévre vonatkozó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

A szabályozás rendelkezik a BVK-ból, magánalapítványból nem pénzbeli formában kiadott (juttatott) vagyoni értékek szerzési értékéről is. A juttatásban részesülő magánszemély ezt az értéket veheti figyelembe a vagyoni érték későbbi időpontban történő értékesítése esetén.

A szabályozás szerint ez az az érték (ide nem értve a nem pénzbeli formában osztalékként megszerzett vagyoni értéket), amely értéken a vagyoni érték – a kezelt vagyon, a magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában – a vagyoni érték kiadásakor értékhelyesbítés nélkül szerepel. A Javaslat tehát nem kiadáskori szokásos piaci értéket (ami az Szja tv. szerinti szokásos piaci értéket jelentené), hanem számviteli nyilvántartás szerinti értéket említ, mely értékben az adott eszköz értékhelyesbítése nem jelenhet meg. Például, ha a BVK számviteli nyilvántartásában a kft-üzletrész 100 millió forintos értéken szerepel a vagyoni érték kiadásakor (értékhelyesbítés nélkül), akkor az azt megszerző kedvezményezett magánszemély 100 millió forint szerzési értéket érvényesíthet (a vagyontárgy későbbi időpontban történő értékesítése esetén). Ha a kft-üzletrész számviteli nyilvántartás szerinti értéke értékhelyesbítés nélkül 3 millió forint (a vagyoni érték kiadásakor), akkor a kedvezményezett magánszemély 3 millió forint szerzési értéket vehet figyelembe egy későbbi értékesítés során.

A nem pénzbeli formában juttatott osztalék esetén a juttatásban részesülő magánszemély az adott vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe szerzési értékként.

A kedvezményezett által az előzőek szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül köteles tájékoztatni a kedvezményezettet és ezzel egyidejűleg adatszolgáltatási kötelezettség is terheli az állami adó- és vámhatóság felé az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon.

Az új szabályozás alapján a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását, pl. egy BVK-ba bevitt ingatlan magánszemély általi ingyenes használatát) a juttatásban részesülő magánszemély adómentes bevétele (lásd az 1. számú melléklet 1. pontjához fűzött indokolást), ugyanakkor személyi jövedelemadó-köteles az e juttatással összefüggő – a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő – költség, ráfordítás. Ha pl. egy bizalmi vagyonkezelésbe adott ingatlant a vagyonkezelés időszaka alatt a kedvezményezett magánszemély ingyenesen használhat, akkor az ingatlannal összefüggő rezsiköltség és értékcsökkenési leírás (ha ezen költség és ráfordítás nem a kedvezményezettet, hanem a vagyont terheli) személyi jövedelemadó-köteles. A jövedelem utáni adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolása időpontja hónapja kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.

A szabályozás biztosítja azt is, hogy a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által rendelkezésre bocsátott, csak annak elhunyta esetén megszerezhető vagyoni érték adózási szabályai az örökléssel analóg módon alakuljanak.

A szabályozás a számviteli előírásokkal (szabályokkal) való összhang megteremtése érdekében pontosítja, hogy az Szja tv. alkalmazásában mi tekinthető osztaléknak a BVK és a magánalapítvány által juttatott vagyoni értékek közül, ugyanis a vagyon kiadása adómentes, míg a vagyon hozama osztalékként adóköteles.

Bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték minősül osztaléknak.

Magánalapítvány esetében a kedvezményezett magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti felhalmozott adózott eredmény értékét meg nem haladó összegben juttatott vagyoni értéket kell osztaléknak tekinteni. Ekkor azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a vagyoni érték juttatása során először az osztalék kifizetése történik meg.

Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés megerősíti, hogy az ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott.

A (2) bekezdéshez: A rendelkezés kiegészíti a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások meghatározásának felsorolását azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt magát jövedelemként szerezte meg (pl. ilyen formában kapott osztalékot.)

A rendelkezés a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszűnésével összefüggésben módosítja az egyes meghatározott juttatások, illetve a béren kívüli juttatások után a kifizető által fizetendő közterhek megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályait.

A rendelkezés – a SZÉP Kártya alszámláinak megszűnésével összefüggésben – pontosítja a Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltató juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles részének meghatározását. Eszerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a Széchenyi Pihenő Kártyára adott munkáltatói juttatás rekreációs keretösszeget (450 ezer forint, illetve annak arányos része) meghaladó része.

A rendelkezés a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggésben újrafogalmazza a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatást.

Az (1) bekezdéshez: Az anyát – a főszabály szerint – akkor illeti meg a 30 év alatti anyák kedvezménye, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik (nyílt) meg. Az átmeneti rendelkezés értelmében azonban akkor, ha a 30 év alatti anya magzatára tekintettel 2023. január 1-jén már jogosult a családi kedvezményre, a 30 év alatti anyák kedvezményét azokra a hónapokra is érvényesítheti, amelyekben a magzatra tekintettel a családi kedvezményre jogosult.

A (2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.

A (3) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel megállapításánál a 2022. január 1-jét követően megvalósuló értékesítések esetében is alkalmazhassa az új szabályokat.

A rendelkezés a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt, valamint a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével, továbbá az említett jogintézményekből származó vagyoni értékekre vonatkozó szabályokkal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A már 2023-ban hatályba lépő új szabályokat [az Szja tv. 65/C. §-át, a 66. § (1) bekezdés a) pont ae) és ag) alpontját, továbbá az 1. számú melléklet 7.26. alpontját] – főszabály szerint – a szabályok hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok és olyan magánalapítványok esetében kell alkalmazni, amelynek bejegyzését az új szabályok hatálybalépést követően kezdeményezték.

A Javaslat az új szabályok alkalmazását lehetővé teszi az új szabályok hatálybalépését megelőzően létrejött BVK-k és magánalapítványok számára is, az átmeneti rendelkezésekben rögzített feltételek teljesülése esetén. Ezen feltételek a következők.

A 65/C. § (1) bekezdésében szereplő rendelkezést (mely szerint a vagyonátadás értékesítésnek minősül, amelyből adóköteles jövedelem keletkezhet) a szabály hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létező BVK-kra és magánalapítványokra is, feltéve, hogy a vagyonátadás a hatálybalépést követően történik.

A 65/C. § (4) bekezdésében szereplő rendelkezést (mely szerint a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása esetén adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás) a szabály hatálybalépésétől alkalmazni kell a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy a már bejegyzett magánalapítványi vagyon terhére történő, a hatálybalépést követő juttatás esetében is.

A 65/C. § (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésében szereplő rendelkezéseket (a nem pénzben kiadott vagyoni érték szerzési értéke, továbbá a vagyonkezelő, magánalapítvány tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettsége a szerzési értékre vonatkozóan) a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, vagy a már bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje és a juttató abban az esetben alkalmazza, ha a juttatás a 65/C. § hatályba lépésétől bizalmi vagyonkezelésbe, magánalapítvány részére átadott vagyon terhére történik. A bizalmi vagyonkezelésből vagy magánalapítvány által kiadott vagyoni érték beszerzési értékére vonatkozó új szabályok alkalmazása a már a hatálybalépésükig megtörtént vagyonrendelések esetében akkor lehetséges, ha az eredeti vagyontárgy kiadására az új szabályok hatálybalépésétől számított három év elteltével kerül sor.

Az 1. számú melléklet 7.26. alpontjának új b) pontját (mely szerint adómentes a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték juttatása) a korábban létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány kedvezményezettje a szabály hatálybalépésétől kezdődően alkalmazhatja.

Az új szabályok hatálybalépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony, bejegyzett magánalapítvány esetén a vagyon nem pénzben juttatott osztalékaként megszerzett vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veheti figyelembe.

Az Szja tv. mellékleteit módosító rendelkezés.

Szövegcserés módosítások:

Az a) ponthoz: Az építményi jog új jogintézményként várhatóan bekerül a Polgári Törvénykönyvbe. Ezzel összefüggésben szükséges az Szja tv. vagyoni értékű jog fogalmának kiegészítése.

A b) ponthoz: a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható köétségtérítés mértékének emelése kilométerenként 15 forintról legfeljebb 30 forintra.

A c) ponthoz: Az adózás rendjéről szóló törvény 3. számú melléklet I. fejezet 4. pontjának harmadik mondata szerint a Tbj. és az Efo tv. alapján fizetendő közterhek kivételével az adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer forintot el nem érő adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván. Az Szja tv. hatályos szövege alapján ugyanakkor egy minimális összegű (akár néhány forintos) hátralék miatt nem utalható át az önkéntes pénztári rendelkező nyilatkozat szerinti összeg. A rendelkezés ezért pontosítja az önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, nyugdíjbiztosítási rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos (azonos megszövegezésű) szabályokat úgy, hogy az már nem zárja ki az adó feletti rendelkezés lehetőségét, ha a magánszemélynek az adóbevallása alapján 1000 forint alatti, egyébként meg nem fizetendő adófizetési kötelezettsége keletkezik.

A d) ponthoz: A rendelkezés az évszám feltüntetésével pontosítja az átalányadózás választása esetén 80 százalékos költséghányad elszámolására jogosító tevékenységeket meghatározó TESZOR megnevezését.

Az e) ponthoz: idejétmúlt szövegrész módosítása.

Hatályon kívül helyező rendelkezések:

a) pontjához: felesleges alpont törlése, tekintettel arra, hogy az Szja tv. 49/B. § (22) bekezdése 2021. augusztus 16-tól hatálytalan és az ezen időponttól számított, a nyilvántartott adókülönbözet kivezetésére vonatkozó három, illetve négy adóéves időszak már több éve eltelt;

b) pontjához: felesleges alpont törlése, tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya már nem lehet társas vállalkozás, így ezen időponttól kezdve a kisadózóként be nem jelentett tagként osztalék címén már nem szerezhet jövedelmet a magánszemély.

c) és e) pontjához: idejétmúlt rendelkezések, a magánszemély privatizációs lízing címén 2008. január 1-jétől nem szerezhet jövedelmet, tekintettel arra hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 2008. január 1-jétől hatálytalan, az ezen törvényt hatályon kívül helyező, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény az állami vagyon elidegenítésének az intézményes privatizáció lezárása utáni új szabályait tartalmazza;

d) és f) pontjához: idejétmúlt rendelkezés törlése.

a)–d) pontjához: felesleges szövegrészek törlése tekintettel arra, hogy az Szja tv. 49/B. § (22) bekezdése 2021. augusztus 16-tól hatálytalan és az ezen időponttól számított, a nyilvántartott adókülönbözet kivezetésére vonatkozó három, illetve négy adóéves időszak már több éve eltelt;

e) pontjához: a mezőgazdasági őstermelői tevékenységhez használt kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel 2022. január 1-je óta nem minősül őstermelői bevételnek, így az eladásra tekintettel megszerzett jövedelmet az Szja tv. ingatlan, illetve ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani. A módosítás miatt a rendelkezés törli az őstermelőkre vonatkozó kivétel-szabályt;

f) pontjához: belső hivatkozás javítása;

g) pontjához: idejétmúlt szövegrész törlése.

A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma bővül azzal az esettel, ha a termőföldből átminősített ingatlant a társaság a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a társaság tagja a részesedést ebben az évben értékesíti, kivezeti. Az arányszámot ez esetben az értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásból kell kiszámítani.

A javaslat meghatározza a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás fogalmát. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Veszélyhelyzeti kormányrendelet fogalmazza meg jelenleg azt, hogy csődeljárás vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt kell alkalmazni akkor is, ha olyan kötelezettségről van szó, amelynek elengedésére reorganizációs eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor. A módosítási javaslat ezen szabályt javasolja törvényi szintre emelni.

Az Európai Bizottság 2022. márciusában közleményt (Válságközlemény) bocsátott ki, amelyben átmenetileg alkalmazható állami támogatási jogcímeket, ún. válság- és átállási keretet határozott meg, amelynek célja a gazdaság támogatása. A Válságközlemény 2023. március 9-i hatállyal kiegészült egy olyan támogatási jogcímmel, amely a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházások támogatását teszi lehetővé. A támogatás átmeneti jellegű (a támogatást 2025. december 31-ig kell megítélni), a maximális támogatási intenzitás – amely középvállalkozás esetén 10, kisvállalkozás esetén 20 százalékkal növelhető – Budapesten 15 százalék, Budapesten kívül 35 százalék. A kedvezmény akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú berendezések, illetve a kapcsolódó alkatrészek gyártására irányuló beruházásokhoz vehető igénybe. A Válságközlemény lehetővé teszi, hogy a tagállam (vagy a Bizottság) a fejlesztési adókedvezmény igénybe vétele iránt korábban benyújtott bejelentések, kérelmek esetében – a korábbi jogalapot kiváltva – a Válságközleményi jogalapon ítélje meg a támogatást. A javaslat a Válságközlemény fenti szabályait vezeti be a társasági adózásba. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az átmeneti fejlesztési adókedvezményre vonatkozó átmeneti rendelkezés. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalmának szigorítását a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni a normál és az eltérő üzleti éves adózóknál is.

Jogharmonizációs rendelkezés az átmeneti fejlesztési adókedvezményre vonatkozóan. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1–2. A javaslat célja az átruházó társaság által kedvezményezett eszközátruházás esetén alkalmazható és a kötelező tartás nem teljesítése esetén alkalmazandó adóalap-módosító tételek pontosítása. A módosítások elősegítik a jogalkalmazást azáltal, hogy átveszik a számviteli törvény 77. § (3) bekezdés p) pontja, illetve 81. § (2) bekezdés q) pontja által használt szófordulatokat, de tartalmi változást nem jelentenek, továbbra is a kedvezményezett eszközátruházás eredményét kell figyelembe venni.

3. Jogtechnikai jellegű pontosítás.

4. A javaslat általános jelleggel jelöli meg az érintett kedvezmények uniós jogalapját, így a hivatkozás összhangba kerül a mindenkor hatályos Válságközlemény 2.1. fejezetével.

5. A Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősül.

6. A javaslat a törvény 4. számú mellékletében pontosítja a szankciókra történő hivatkozást a mindenkor hatályos Válságközlemény 1.1. fejezetére.

A javaslat alapján törlésre kerül a reklámköltség levonhatósága tilalma és a hozzá kapcsolódó átmeneti szabály.

A javaslat alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség felhasználásra vonatkozó időbeli korlát megszűnik.

A rendelkezés értelmében 2023. július 1-jétől a kifizetőnek nem kell kifizetői ekhot fizetnie, ezzel törvényi szintre emelkedik a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján már 2022. szeptember 1. óta alkalmazható szabály.

A (40) bekezdéshez: Jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet fogalmazza meg azt, hogy adómentes a pénzügyi szervezetek különadójában az a pénzügyi szervezet, amely együttesen teljesíti, hogy magyar székhelyéről határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtott külföldre a megelőző két adóévben és a megelőző második évi meghatározott bevételei legalább kétharmada devizakülföldi ügyfelektől származik. Az adott adóévben a feltételeket teljesítő pénzügyi szervezet továbbra is a pénzügyi szervezetek különadójának az alanya, de erre az adóévére mentességben részesül. A mentesség teljes, devizakülföldi és devizabelföldi kötődés szerint nem kell arányosítani. A javaslat a rendelkezések törvényi szintre emelését szolgálja.

A (41) bekezdéshez: Adómentesség esetén a pénzügyi szervezetnek nem kell bevallást benyújtania, hanem helyette nyilatkozatot kell tennie az adómentesség fennállásáról. A nyilatkozat benyújtásának határideje az adóbevallási határidőhöz igazodik, március 10-e, illetve szeptember 10-e.

A (11) bekezdéshez: Az adóalap arányosítására vonatkozó módosítás a jogalkalmazást segíti annak egyértelműsítésével, hogy a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet is végző adóalanynál a jövedelemadó-köteles tevékenységek árbevételének az összes árbevételhez viszonyított aránya szerint kell megosztani az adóalapot.

A (11a) bekezdéshez: Az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti, az adóalapját a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék arányában osztja meg.

A (11b) bekezdéshez: A belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermékekről külön nyilvántartást kell vezetni.

Az energiaellátók jövedelemadójának alanyának minősül – többek között – a kőolajtermék-előállító, a kőolajtermék nagykereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti.

A javaslat alapján a külföldi kőolajtermékre vonatkozó arányosítás már a 2023. adóévre is alkalmazandó.

A javaslat általános jelleggel jelöli meg az érintett kedvezmények uniós jogalapját, így a hivatkozás összhangba kerül a mindenkor hatályos Válságközlemény 2.1. fejezetével.

A rendelkezés a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékában határozza meg azt az összeget, amelyet a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhat meg.

A módosítás – az eddigi joggyakorlatnak megfelelően – kiegészíti a normaszöveget a szociális hozzájárulási adóra való hivatkozással.

Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett – valorizálódó módon – a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás esetén fizetendő közteher mértékét: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százalékát, alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százalékát, a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 3 százalékát kell közteherként megfizetni száz forintra kerekítve.

A (2) bekezdéshez: Új rendelkezés kötelezi az állami adó- és vámhatóságot arra, hogy a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzétegye a közterhek mértékét, a filmipari statiszta alkalmi munkája után kifizethető nettó jövedelem maximumát, valamint a nyugellátás alapját.

A rendelkezés az eddigi fix napi összeg helyett – valorizálódó módon – a hónap első napján érvényes minimálbér százalékában határozza meg az egyszerűsített foglalkoztatás alapján járó nyugellátás számítási alapját: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százalékát, alkalmi munka és a filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig a minimálbér 2,8 százalékát kell száz forintra kerekítve számításba venni.

A KFI tv. 16. § (1) bekezdés a) pontjához: A módosítással az innovációs járulékalap transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.

A KFI tv. 16. § (1) bekezdés b) pontjához: A kisvállalati adó alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapja alapján is meghatározhatja az innovációs járulékalapját.

A KFI tv. 16. § (10) bekezdéshez: A kisvállalati adóalany egyszerűsített járulékalap-megállapításra vonatkozó választása adóévre szólhat. A választásról bejelentést kell tenni az adóhatóság felé a járulékbevalláson, legkésőbb a járulékbevallás benyújtására előírt határidőig.

A kisvállalati adóalany az új járulékalap meghatározást első alkalommal a 2023. adóévére alkalmazhatja feltéve, hogy vonatkozó bevallási határidő még nem járt le.

A rendelkezés törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján a gyakorlatban már alkalmazható pontosító szabályokat.

Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés pontosítja a kisadózói adóalanyiság megszűnésének azt az esetét, amikor az adóalanyiság kifizetőtől történő bevételszerzés miatt szűnik meg. A pontosított szabály szerint az adóalanyiság akkor szűnik meg a bevétel megszerzését megelőző nappal, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt. Változatlan, hogy nem szűnik meg az adóalanyiság, ha a bevétel a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik, vagy kamat címén történik jóváírás a vállalkozó fizetési számláján.

A (2) bekezdéshez: A rendelkezés új esettel egészíti ki az adóalanyiság megszűnését eredményező okok felsorolását. Eszerint megszűnik az adóalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó bármely okból már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

A (3) bekezdéshez: A rendelkezések értelmében abban az esetben, ha a kisadózó kifizetőtől szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ezt a tényt a bevétel megszerzését követő 15 napon be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóságnak.

A (4) bekezdéshez: A rendelkezések értelmében a kisadózó a tárgyhónapot követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, ha kisadózói adóalanyisága azért szűnik meg, mert már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

Az (5) bekezdéshez: A hatályos szabályok szerint a kisadózói adóalanyiság megszűnéséről az állami adó- és vámhatóság határozatot ad ki, kivéve ha az adóalanyiság azért szűnik, mert az egyéni vállalkozó nem kívánja tovább alkalmazni az adózási módot, vagy pedig azért, mert a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik. Az új szabály szerint az állami adó- és vámhatóság akkor is határozattal állapítja meg a kisadózói adóalanyiság megszűnését, ha a kisadózó a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.

A módosítás lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott módtól eltérő kapcsolattartási mód választására a regisztrációs adóeljárás során, a vámhatóság által biztosított informatikai rendszer keretében.

A 2004. február 1. napja előtt forgalomba helyezett, de 2004. február 1. napját követően átalakított gépjármű pozitív vagy negatív adó-különbözetének megállapítására vonatkozó, a gépjármű átalakítása előtti forgalomba helyezéskor hatályos adókülönbözet számítására vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy az egyes ügyekhez tartozó iratok (például adás-vételi szerződések, vámkezelés iratai) jellemzően már nem állnak rendelkezésre.

A csoportos adóalanyiság áfa tekintetében egy egységes adóalanyiságot eredményez a tagok önálló jogalanyiságának megtartása mellett. Abban az esetben, ha a csoportos adóalanyból kiválik egy vagy több tag, és a csoportos adóalany is fennmarad, rendezni szükséges, hogy melyik áfa alany kötelezett, illetve jogosult eljárni az áfa vonatkozásában, tekintettel arra, hogy a tagok jogalanyiságában nem történik változás. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az áfát érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna.

A Javaslat célja annak biztosítása, hogy jogszabályban meghatározott feladatátszervezések során, ha a jogszabály alapján feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást áfa szempontból is jogutódlásnak kell tekinteni. Ebből következően, ha a szerző megfelel az Áfa tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az átadás kapcsán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.

A Javaslat értelmében jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása esetén a feladatot átadó adóalanyt a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli a szerzett vagyonhoz kötődő azon általános forgalmi adó kötelezettségek tekintetében, amelyek a szerzésig bezárólag keletkeztek.

A Javaslat részét képezi a kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésére tekintettel megváltozó áfa szabályrendszernek. A Javaslat értelmében a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem része a termékértékesítés adóalapjának, termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja tekintetében áfafizetési kötelezettség nem keletkezik.

A Javaslat részét képezi a kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésére tekintettel megváltozó áfa szabályrendszernek.

Az áfa rendszere a betétdíjas termék fogalmát a köznapi értelemben alkalmazza, amely fogalomba beletartozik minden eset, amikor értékesítéskor a göngyöleg tekintetében díjat számítanak fel, amit a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek. Nem változik, hogy a betétdíjas termék betétdíja részét képezi az értékesítés adóalapjának, és amikor a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja utólag csökken.

Ez alól a szabály alól – a javaslat értelmében – kivételt képeznek a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek. Ha a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltásakor a visszaváltási díjat visszatérítik, az adóalap utólag nem csökkenthető, amit az indokol, hogy ezen termékek visszaváltási díja tekintetében termékértékesítéskor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.

A javaslat a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére csökkenti a napilapok ÁFA kulcsát. A javaslat szerinti 0%-ra csökkentett ÁFA kulcs célja, hogy támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Az írott sajtó a sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme.

A javaslat a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére csökkenti a napilapok ÁFA kulcsát. A javaslat szerinti 0%-ra csökkentett ÁFA kulcs célja, hogy támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Az írott sajtó a sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme.

A Javaslat rendezi, hogy hogyan kell alkalmazni a tárgyi eszköz korrekciós szabályokat, ha a tárgyi eszköz jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása keretében kerül át az egyik adóalanytól a másikhoz, és a tárgyi eszközt naptári év közben szerzi meg a jogszabály által a feladat ellátására jogutódként kijelölt adóalany.

A Javaslat pontosítja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak milyen formában kell az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság részére teljesíteni.

A Javaslat meghatározza a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekkel összefüggő különös szabályokat.

A Javaslat kimondja, hogy adóztatandó tényállásnak minősül, és ezáltal adófizetési kötelezettséget eredményez, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza. Az adófizetési kötelezettség a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanyt terheli. Az adót a naptári év utolsó napján kell megállapítani, az adott naptári évben vissza nem váltott, nem újrahasználható termékek mennyiségét alapul véve (ettől eltérő szabály alkalmazandó, ha az adófizetésre kötelezett adóalany jogutód nélkül megszűnik). Az adóalap meghatározásakor a visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a belföldön nem letelepedett, de a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany a belföldi ingatlan beszerzése utáni előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös áfa-visszatéríttetési eljárás keretében érvényesítse (az egyéb feltételek teljesülése esetén).

A kis- és közepes vállalkozásoknak biztosított egyszerűsítés keretében az uniós szabályozással összhangban az Áfa tv. biztosítja, hogy egyes, a Közösség más tagállambeli vevői részére teljesített ügyletek után a meghatározott feltételeket teljesítő adóalanyok a főszabálytól eltérően a letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítsék ezen ügyletek utáni adófizetési kötelezettséget. Ugyanakkor a szabályozás lehetőséget biztosít ezen adóalanyok részére, hogy a kivételes szabályok helyett a főszabály szerinti adózást válasszák. Ezen választásuk azonban 2 évig köti az adóalanyokat. Ilyen választásnak minősül az is, ha az adóalany az uniós egyablakos rendszerbe regisztrál. Annak nyomon követhetősége érdekében, hogy a 2 éves választáshoz kötöttség fennáll-e az uniós egyablakos rendszerbe regisztrált adóalany esetében, a Javaslat előírja, hogy amennyiben az adóalany bármilyen okból kifolyólag nem alkalmazza a továbbiakban az uniós egyablakos rendszert és az uniós rendszerbe történő regisztráció évét követő évtől kezdve még nem telt el 2 év, úgy nyilatkoznia kell arról, hogy olyan adóalany, aki az uniós egyablakos rendszerbe történő regisztrációkor egyébként jogosult volt a kivételes szabályok alkalmazására.

A Javaslat meghatározza az e-nyugta szabályozásához szükséges fogalmakat.

A pénztárgépekre vonatkozó szabályozáshoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezések technikai pontosítása.

Felhatalmazó rendelkezések az adópolitikáért felelős miniszter számára az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotására.

A belföldön nem, de a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany általi belföldi ingatlan beszerzésre jutó input áfa a Javaslat értelmében az Áfa tv. XVIII. fejezete szerinti különös eljárás keretében téríttethető vissza, korábban erre – a szükséges feltételek fennállása esetén – a nemzeti áfa bevallás keretében volt lehetőség. A változás az olyan belföldi ingatlan beszerzésekre jutó input áfát érinti, amelyet 2021. december 31-ét követően kellett megállapítani, a visszatérítés azonban csak abban az esetben kérelmezhető, ha az érintett adóalany a vonatkozó levonható áfát a korábbiakban (a módosítás hatályba lépése előtt) még nem érvényesítette (bevallásában vagy különös visszatéríttetési eljárásban).

A javaslat a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére csökkenti a napilapok ÁFA kulcsát. A javaslat szerinti 0%-ra csökkentett ÁFA kulcs célja, hogy támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Az írott sajtó a sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme.

A Javaslat rendezi, hogy azok a feltételek, amelyek mellett a jogutódlásnak minősülő esetek tekintetében nem keletkezik adófizetési kötelezettség, valamint az előbbi feltételek nem teljesítésére előírt jogkövetkezmény a jogszabályban meghatározott feladat ellátásának átadása esetére is vonatkoznak.

Továbbá, a Javaslat a fizetés módjától függetlenül haladéktalan számla-kibocsátási kötelezettséget ír elő, amennyiben az ellenérték megfizetésére a teljesítésig (illetve gyűjtőszámla esetében a teljesítés napján) sor kerül.

A javaslat a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére csökkenti a napilapok ÁFA kulcsát. A javaslat szerinti 0%-ra csökkentett ÁFA kulcs célja, hogy támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Az írott sajtó a sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme.

A javaslat a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére csökkenti a napilapok ÁFA kulcsát. A javaslat szerinti 0%-ra csökkentett ÁFA kulcs célja, hogy támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Az írott sajtó a sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme.

A csendes bor részleges és teljes alkoholmentesítésére új alkoholmentesítés fogalom alkotása a jövedéki törvényben.

A kisüzemi bortermelő fogalom egyszerűsítése, egyértelműsítése, áttekinthetőbbé tétele. A tevékenységi korlátozások önálló szabályokként a kisüzemi bortermelő alcímbe kerülnek.

Technikai pontosítás az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék bérgyártásának megkönnyítése céljából. A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy amennyiben a kiszállított/értékesített 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék tulajdonjogával nem az adóraktár engedélyese vagy a felhasználói engedélyes rendelkezik, akkor is csak abban az esetben keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az értékesítés/kiszállítás nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba történik.

Az adóraktárban alkoholmentesítéssel előállított csendes bor adóraktárból induló belföldi szállításakor más borászati termékekhez hasonlóan borkísérő okmány alkalmazandó.

A honvédség adózott üzemanyagkészletéből a rendvédelmi szervek és az Országos Mentőszolgálat járművei kiszolgálásának egyszerűsítése a tevékenység jövedéki engedély alóli mentesítésével.

A módosítás által az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal is visszafogadhatja az adóraktárba (például ha az adóraktár által bizományi értékesítésre átadott termék kapcsán a bizományi értékesítés meghiúsult vagy ha a vevő kérésére visszavásárolja). Az adózott jövedéki terméket ilyenkor az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékektől elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani, az adózott jövedéki terméket olyan, a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú szállítólevéllel kell feladni, amely alapján az egyértelműen elkülöníthető az adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékfeladásoktól. Adóraktári engedély birtokában a visszaszállított adózott jövedéki termékekkel folytatott kereskedelmi tevékenység esetén nem kell az adózott termék után jövedéki biztosítékot nyújtani, viszont az adózott készletváltozásokat a napi elektronikus adatszolgáltatásban szerepeltetni kell (kivéve 5 milliárd forintos biztosíték nyújtása esetén).

A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az importőr jövedéki engedélyes kereskedő a vámjogi szabadforgalomba helyezést követően a jövedéki engedélyes raktárában belföldön is felhelyezhesse a zárjegyet.

A javaslat lehetőséget biztosít az adózó részére adó-visszaigényléskor arra, hogy az alkoholtermékről a zárjegyet az állami adó- és vámhatóság kötelező jelenléte nélkül eltávolítsa és megsemmisítse, felülragasztással érvénytelenítse, ha az időpontot esetileg legalább három munkanappal előre bejelenti, valamint nyilvántartási és adatszolgáltatási többletkötelezettséget teljesít.

Az adóraktár az általa szabadforgalomba bocsátott adózott jövedéki terméket kereskedelmi céllal történő visszafogadása esetén visszaigényelhető adómértékének meghatározása.

A kötelező érvényű KN-kód besorolás változó körülményekhez igazítását lehetővé tévő módosítás, amely biztosítja, hogy a határozat tartalma a változó jogszabályi környezettel és a termék KN-kódját vagy adójogi besorolását érintő változásokkal összhangban maradjon. A megváltozott feltételek miatti visszavonás esetén, ha szükséges, akár hivatalból, akár kérelemre új, a megváltozott körülményekkel összhangban álló kötelező érvényű KN-kód besorolás adható ki.

Az állami támogatási szabályokkal való összhang biztosítása érdekében szükséges rendelkezés.

Az állami támogatási szabályokkal való összhang biztosítása érdekében szükséges rendelkezés.

Az elkobzási szabályok kiegészítése a 0 adómértékű, igazolatlan eredetű, jogellenesen birtokolt jövedéki termékekkel, ilyen termék ugyanis nem csak csendes bor lehet.

Az üzemanyagok adómértékének uniós adóminimum teljesítéséhez szükséges korrekciója.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

A kereskedelmi gázolaj adó-visszaigénylésének uniós adóminimum teljesítéséhez szükséges korrekciója.

A gázolaj adómérték-korrekciójához kapcsolódó kiigazítás, a mezőgazdasági termelők adóterhének változatlan szinten tartása érdekében.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

A csendes bor alkoholmentesítése csak normál adóraktárban végezhető tevékenység, tekintettel a melléktermékként keletkező alkoholra, amelynek megfelelő nyilvántartása és szabályos felhasználása csak normál adóraktárban biztosított.

Az egyszerűsített adóraktár nem csak a saját borát, hanem a saját szőlőjét is átadhatja palackos pezsgősítésre bérgyártásra és a bérgyártásban előállított pezsgő az egyszerűsített adóraktárba visszaszállítható.

A kisüzemi bortermelői tevékenység kibővül a saját szőlő palackos erjesztésű pezsgő vagy csendes bor bérgyártásra történő átadással és a kisüzemi bortermelőhöz történő visszaszállítással. Továbbá a kisüzemi bortermelői tevékenység jellegére tekintettel ezen túl is bővül azon esetek köre, amikor a kisüzemi bortermelő csendes bort vehet át (az egymással jogi és/vagy gazdasági függőségben álló kisüzemi bortermelők közötti csendes borszállítás egyértelmű lehetővé tétele, továbbá korlátozott mennyiségben választékbővítési célú és váratlan helyzetek kiküszöbölésére szolgáló csendes bor beszerzés lehetővé tétele).

A hivatalos zár alkalmazása megszűnik a 60 literes vagy kisebb tárolóeszközökön, az ilyen kiszereléseknél ugyanis jelenleg is a hivatalos zár alól mentes forgalmazási megoldások a jellemzőek.

Az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben megállapított jövedéki adómértékek technikailag beépülnek a jövedéki törvénybe.

A kedvezményes szabály folyamatban lévő hatósági eljárásokban történő alkalmazását előíró átmeneti rendelkezés.

A jövedéki törvény hatályba lépését megelőzően megszületett kötelező érvényű vámtarifabesorolások megváltozott szabályozási környezethez igazítását lehetővé tevő átmeneti rendelkezés.

Megváltozott sorszámozás miatt szükséges pontosítás.

A Neta tv. módosításáról szóló törvény a népegészségügyi termékadó-szabályozás módosítása nem fogalmaz meg új előírásokat a hatályos szabályozáshoz képest, csupán beépíti a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvénybe (Neta tv.) a már hatályos, az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendeletben (a továbbiakban e § alkalmazásában: Kormányrendelet) szereplő népegészségügyi termékadóra (Neta) vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

Az értelmező rendelkezések körében (a kormányrendeletbeli szabályozással összhangban) módosul az adótárgyi meghatározás szempontjából irányadó VTSZ szám törvényi definíciója. Az adóköteles termékek körének a meghatározása a Neta tv. szabályozási koncepciója szerint ugyanis a termékek vámtarifaszáma szerint történik. Az adókötelezettség egyértelmű meghatározása érdekében a törvény állapotrögzítő rendelkezésben határozza meg, hogy egy adott termék VTSZ besorolása a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra mely időállapotban hatályos szövege alapján valósul meg. Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi törvényi szabályban rögzített 2018. január 1-jei időállapot óta több mint négy év eltelt, így indokolt az állapotrögzítő rendelkezésnek a kormányrendeletbeli szabályozással összhangban megvalósuló aktualizálása, frissítése. Erre figyelemmel a Neta tv. 2022. május 15-ében határozza meg az adókötelezettség meghatározásához szükséges VTSZ besorolásnak való megfelelés kívánalmát.

A hatályos szabályok szerint adóköteles üdítőitalnak (szörpnek) minősülnek azok a 2106 VTSZ szám alá tartozó készítmények (szirupok, sűrítmények) is, melyeket más italok előállításához használnak.

A módosító törvény ezen készítmények Neta tv-beli fogalmát pontosító jelleggel és a hatályos kormányrendeleti szabállyal összhangban úgy módosítja, hogy elhagyja a „víz- és kivonatalapú” fordulatot, tekintettel arra, hogy e kritérium szükségtelen a tarifális besorolás során (a 2106 VTSZ számhoz osztályozandó termék vagy víz alapú vagy kivonatalapú). Emellett a módosító törvény szintén a Kormányrendelet hatályos előírásait a Neta tv-be implikálva – az adóelkerülés kizárása érdekében – egyrészt az édesítőszerből készített szirupokat is beemeli a szörp-fogalom hatálya alá, másrészt vagylagossá teszi az eddigi konjunktív feltételeket, melynek eredményeként szörpnek minősülnek mindazon készítmények, melyek – a többi fogalmi feltétel teljesülése mellett – ízesítőanyag vagy adalékanyag hozzáadásával készülnek vagy ezek kombinációját tartalmazzák.

A hatályos szabályok szerint a NETA 10%-át az adóalany felajánlhatja az egészségügyi államigazgatási szerv valamely egészségmegőrző, egészséges étkezést elősegítő programja céljaira (annak finanszírozására). Az egészséges életmód ösztönzése ugyanakkor nemcsak az egészséges étkezésre való neveléssel, hanem például a sportolás népszerűsítésével is lehetséges. Ezért 2023. augusztus 1-jétől a NETA meghatározott részét már élmény- és szabadidősport céljaira, a sportolás elősegítésére, továbbá a hatályos szabályokban korábban meglévő és a kiegészített célokat szolgáló beruházásokra is fel lehet ajánlani. A felajánlott összeget az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság használhatja fel a programjai, beruházásai megvalósítása érdekében.

A Neta tv. a hatályos, kormányrendeleti szabályokkal összhangban – figyelemmel a normavilágosság és az áttekinthetőség követelményére – táblázatos formában tartalmazza 2023. augusztus 1-jétől az adóköteles termékkört és az adott adóköteles termék adótételét (az adómértéket). Mindezek alapján a Neta tv. 2. §-a és 6. §-a úgy módosul, hogy a jogszabályhely az adóköteles termékek körének részletes megjelölése helyett mindössze arra utal, hogy a Neta tv. mellékletében meghatározott termékek viselnek Neta-terhet.

Lásd az előző §-hoz fűzött indokolást.

A Neta tv-ben rögzített szabályok szerint NETA-mentesség vonatkozik a gyártó közvetlenül exportra vonatkozó értékesítésére, valamint az olyan értékesítésre, amelynek során a gyártó egy belföldi kereskedőnek értékesíti termékét, ha a kereskedő nyilatkozik arról, hogy a terméket külföldön értékesíti tovább (közvetett export).

A fenti törvényi szabályt a jelenleg hatályos (veszélyhelyzeti) kormányrendelet felülírta, mégpedig oly módon, hogy erre törvényi szabályra felfűzve, analóg módon 2022. november 8-ától adómentessé tette azon gyártó egyébként NETA-köteles termékének értékesítését, melyet a vevő saját, exportra szánt termékének alapanyagául (összetevőül) használ fel, 2023. március 1-jétől pedig azon, NETA-köteles termékek értékesítését, amelyet a terméket megvásárló gyártó szintén NETA-köteles terméke előállításához használ fel.

A mentesség feltétele, hogy a vevő az értékesítéskor nyilatkozzék arról, hogy a beszerzett terméket külföldi eladásra gyártott termékéhez vagy olyan saját Neta-köteles termékéhez kívánja felhasználni, ami után Netát megfizeti. Emellett közölnie és igazolnia kell az export-értékesítés és a – Neta-köteles alapanyagból saját adóköteles termék előállítása esetén – az adófizetés tényét, valamint azt, hogy az exportra gyártott termékhez, illetve a Neta-köteles saját termékhez mennyi, a gyártótól beszerzett, a NETA hatálya alá tartozó terméket (alapanyagot, összetevőt) használt fel.

Amennyiben az export-értékesítés meghiúsul vagy a vevő az általa előállított saját termék után a Netát nem fizette meg, akkor a vevőnek erről 8 napon belül tájékoztatnia kell az összetevőt szállító gyártót, s a tájékoztatás alapján a gyártónak – késedelmi pótlékkal növelten – be kell vallania a korábban adómentesnek tekintett értékesítés utáni (meg nem fizetett) adót. Amennyiben az export vagy a Neta-fizetés meghiúsulásáról szóló vevői tájékoztatás elmarad és ezt az adóhatóság tárja fel, akkor a meg nem fizetett NETÁ-t, az arra vetülő késedelmi pótlékot és adóbírságot az adóhatóság a vevő terhére állapítja meg.

A Neta tv. 2023. augusztus 1-jétől, a már hatályos veszélyhelyzeti kormányrendelettel azonos szövegezéssel kiegészül egy, az adóköteles termékek körét definiáló és az adómértékeket tartalmazó melléklettel.

Azáltal, hogy bővültek a NETA 10%-a felajánlásának céljai, megváltozott az egészségmegőrző program elnevezése is, továbbá a felhasználó szervezet immár nem az egészségügyi államigazgatási szerv. Ezért szövegcserés módosítások szükségesek a Neta tv. azon rendelkezéseinél, melyek erre hivatkoznak.

A hatályos (veszélyhelyzeti) kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelése eredményeként meghatározott Neta-köteles termékkör az alkoholtermékeket már nem tartalmazza (mely változtatás indoka, hogy ezen termékek adóztatása csak a jövedéki adó keretében valósul meg, miáltal egyszerűsödött az adóadminisztráció és nincs szükség kétféle adónemben teljesíteni ugyanazon termékköre a lényegileg ugyanazon adókötelezettséget). Erre figyelemmel az ezen termékkör adókötelezettsége kapcsán eljárási szabályokat tartalmazó Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdésének a hatályon kívül helyezése szükséges.

A hatályos helyi adótörvénybeli szabályok szerint az egyéni vállalkozónak a tevékenysége szünetelése esetén megszűnik iparűzési adóalanyisága, tekintve hogy annak feltétele a vállalkozási tevékenység tényleges végzése, márpedig az egyéni vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozási tevékenység nem folytatható. Ezért az iparűzési adóban az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését úgy kell tekinteni, mintha az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adóalanyisága (a norma személyi hatálya) megszűnt volna. Ennek következményeképp az egyéni vállalkozás szüneteltetését követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani.

Mindezen adóadminisztráció ugyanakkor nem áll arányban az adóösszeggel, különösen, ha az adóéven belüli szünetelés viszonylag rövid idejű, vagy adóéven belül az (szezonális tevékenység-végzés esetén) több ízben is megtörténik. Ezért a Htv. 2024. január 1-től azt fogalmazza meg, hogy ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor az ne eredményezze az adóalanyiság, és ennélfogva az adókötelezettség megszűntét, ne kelljen adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani.

2023. január 1-jétől a helyi iparűzési adóban egy új, egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer lépett hatályba. Az egyszerűsített adóalap-megállapításra valamennyi olyan vállalkozó jogosulttá vált, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.

Az új modellben a kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, amelynek összege – főszabály szerint – azonos az előző adóév adójának összegével. Ehhez képest speciális szabály vonatkozik arra az adózói körre, amely az adóévben tér át az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszerre, feltéve, hogy az adózó előző adóévi bevétele a 25 (120) millió forintot nem haladja meg, mert esetükben az előleg összege nem más, mint az előző adóévi bevételre vetített – a 2023-tól hatályos szabály szerint differenciált sávos – adóalap és az önkormányzati adómérték szorzata.

Ugyanakkor a versenyegyenlőség és a méltányos teherviselés érdekében indokolt adóelőleg-szabályt alkotni arra a sajátos esetre is, ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele 25 M Ft (120 M Ft) feletti és az adóévben nyit telephelyet az önkormányzat illetékességi területén, mert ennek az adózói körnek a hatályos szabályok szerint nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége az új telephely fekvése szerinti önkormányzat felé. Ezt a kodifikációs hiányt pótolja a Htv. módosítása. E szerint a telephelyet nyitó, székhelyét áthelyező (az előző adóévben 25 M Ft, illetve 120 M Ft feletti bevételt elérő) kisvállalkozó esetén a települési adóelőleg összegét a következőképp kell megállapítani. Az adóelőleg vetítési alapjának számítása során az egyszerűsített adóalap-megállapítás során alkalmazható legmagasabb adóalap (azaz 8,5 millió forint) összegéből kell kiindulni és azt korrigálni kell az adókötelezettség keletkezésétől számítva az adóévből még hátralévő napok és az adóévi napok számával (például, ha az adókötelezettség november 1-jén keletkezett, akkor 61nap/365 nappal hányadossal szorozni). Ezt a vetítési alapot kell az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel szorozni annak érdekében, hogy az adóelőleg előálljon.

A hatályos szabályozás szerint, ha a befektetési vállalkozás főtevékenységként végzi CO2-kvóták értékesítését és az IFRS-ek alapján mutatja ki az adóalapját, akkor az e tevékenységből származó bevétel nem része az adóalapnak, míg az e tevékenységből származó bevétel minden más esetben (ha a magyar számvitelét alkalmazó befektetési vállalkozó értékesít CO2-kvótát, vagy az IFRS-ek szerint elszámoló befektetési vállalkozás nem szokásos tevékenységként értékesít CO2-kvótát) adóalapot képez. Ezt a versenyszempontból nem kívánt helyzetet a Javaslat úgy küszöböli ki, hogy rögzíti, az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétellel az IFRS-eket alkalmazó befektetési vállalkozónak is növelnie kell az adóalapot képező bevételét.

A légi személyszállítást végző vállalkozó a rá vonatkozó, 2024. január 1-jétől hatályos sajátos iparűzési adókötelezettségi szabályokat – amennyiben a vállalkozó így dönt – már a 2023-ban kezdődő adóévre is alkalmazhatja. Ennek feltétele, hogy a 2023-ban kezdődő adóév 2023. december 31-én még tartson.

A hatályos szabályok szerint a légi személyszállítást végző vállalkozásokat – hasonlóan más vállalkozókhoz – magyarországi székhely, illetve magyarországi telephely (iroda, képviselet) létesítése esetén terheli iparűzési adókötelezettség. A légitársaságok gazdasági tevékenysége, s ekként iparűzési adókötelezettsége ugyanakkor elsősorban a légi járatok üzemeltetésében, az utasok szállításában ölt testet, s kevéssé abban, hogy egy-egy légitársaság tart-e fenn Magyarországon képviseletet, irodát.

Ezért a Javaslat az iparűzési adóköteles tevékenység jellegadó ismérvéhez jobban igazodóvá teszi az iparűzési adószabályozást.

A Javaslat egyfelől – a Htv. telephely-fogalmának kiegészítésével – rögzíti, hogy a légitársaságok esetén telephelynek számít nemcsak például a képviselet, iroda, hanem a légijárataik indításának helyszíne, a repülőtér is. Másfelől definiálja azt, hogy mely vállalkozás tekinthető légi személyszállítást végzőnek. E szerint a sajátos szabályozás csak azokra vonatkozik, melyek árbevétele döntő többsége légi személyszállításból (jegyárbevétel) és ahhoz kapcsolódó egyes szolgáltatásokból (pl.: helybiztosítás díja, poggyászdíj, pótdíj) áll.

Emellett – összhangban az új telephely-fogalom bevezetésével – a külföldi székhelyű légitársaságok esetében a rájuk vonatkozó nettó árbevétel fogalom is pontosabbá válik. A módosítás eredményeként e fogalom expressis verbis rögzíti, hogy esetükben a nettó árbevétel részének kell tekinteni a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybe vételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért (pl. poggyász-szállítás, elsőbbségi elhelyezés, VIP váró igénybevétele) fizetendő ellenértéket is.

A Javaslat az új telephely-fogalommal összefüggésben a Htv. melléklete kiegészítésével sajátos adóalap-megosztási módot is rendel a légi személyszállítást végzőkhöz.

Szintén a Htv. szerinti telephely fogalmát érinti a munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra vonatkozó, rendelkezés. A hatályos szabályok szerint a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozót – hasonlóan más iparűzési adóalanyhoz – a székhelye, telephelye (irodája, képviselete) helye szerinti településen terheli iparűzési adókötelezettség.

Egyes munkaerő-kölcsönző társaságok ugyanakkor olyan konstrukciót dolgoztak ki, amellyel kikerülik az iparűzési adókötelezettséget. Bár ezen konstrukciót – azok kizárólag adómegkerülő jellegük miatt – az adóhatóság ellenőrzés keretében figyelmen kívül hagyhatja az adókötelezettség megállapítása során, azonban ez jelentős hatósági időráfordítást igényel. Emellett a kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helye szerinti település tipikusan nem részesül adóalapból, noha a munkaerő-kölcsönzés miatti többlet-munkavégzés (a magasabb gazdasági aktivitás, a kölcsönbeadott munkavállalók településen való mozgása) a település infrastruktúráját terheli.

Mindezekre figyelemmel a munkaerő-kölcsönző esetében szintén egy speciális telephelyfogalom lép életbe. Eszerint a munkaerő-kölcsönző vállalkozás telephelyének minősül valamennyi olyan önkormányzat illetékességi területe is (a munkaerő-kölcsönző irodája, képviselete mellett), ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes (több munkavállaló által együttesen teljesített) munkaórák száma az adóéven belül legalább 21 000.

Ennek révén azon önkormányzatokra is jut a munkaerő-kölcsönzőktől iparűzési adóalap, ahol a kölcsönzött munkaerő tevékenysége érdemi, azzal, hogy ezáltal megszűnik az adókikerülés is. Ugyanakkor Htv. módosítása nem eredményezi az adóadminisztrációs teher (a telephely miatti bejelentkezési, adóelőleg-fizetési, adóbevallási, adófizetési kötelezettség) adóösszeghez képeset aránytalan növekedését sem, tekintve, hogy nem válik telephellyé az a település, ahol a munkaerő-kölcsönző az adóévben kevés munkaerőt ad kölcsön vagy a kölcsönzés rövid ideig tart.

A Htv. melléklete kiegészül a légi személyszállítókra vonatkozó sajátos adóalap-megosztási móddal, figyelemmel ezen vállalkozások sajátos tevékenység-végzésére.

A légi személyszállítókra vonatkozó új megosztási szabály miatt kiegészül a belső hivatkozás a külföldre jutó adóalap kiszámítására vonatkozó rendelkezésben.

Technikai módosítás. A Htv. 40/D. § (2) bekezdésének hatályos talpszövege több utalást is tartalmaz, melyek nehezen alkalmazhatóvá teszik a bekezdést, értelmezési nehézséget okoznak. E szövegrész elhagyása összhangban van a normavilágosság elvével, ugyanakkor a normatartalmat nem csorbítja.

A Htv. 2023. január 1-jétől hatályos 39/A. § szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítási módszer hatályba lépése okán indokolttá válik a Htv. 41/B. § (2) bekezdésének a hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy e jogszabályhely 2023. január 1-jétől már nem hatályos Htv-beli jogszabályhelyekre és normatartalomra hivatkozik, illetve fogalmaz meg ezekkel kapcsolatos bevallási, adminisztrációs határidőket. A normavilágosság érdekében szükséges a kiüresedett jogszabályhely hatályon kívül helyezése.

A hatályos szabályozás szerint az egyesület, illetve alapítvány a tulajdonában lévő gépjárműve után abban az évben mentes a gépjárműadó alól, amely év előtti évben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettsége. E mentességi szabály nem alkalmazható, ha egyesület, alapítvány a gépjármű üzembentartója, vagy ha a gépjármű tulajdonosa köztestület.

Ez a szabályozási modell ugyanakkor nem illeszkedik teljeskörűen a mentesség jogalkotói szándék szerinti rendeltetéséhez, hiszen például gépjárműadót kell fizetni azon gépkocsi után, amelyet egy költségvetési szerv enged át használatra egy egyesület (az üzembentartó) számára vagy éppenséggel egy köztestület a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója.

Ezért a mentesség kiterjed egyfelől azon esetekre vonatkozóan is, amikor egyesület, alapítvány vagy köztestület a gépjármű üzembentartója. E mentességnek mindazonáltal két feltétel is van. Az egyik feltétel az, hogy a gépkocsi tulajdonosa olyan költségvetési szerv vagy más olyan egyesület vagy alapítvány, vagy köztestület legyen, amelynek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem állt fenn. A másik feltétel – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan – pedig az, hogy az üzembentartó egyesületnek, alapítványnak, köztestületnek se keletkezzék a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.

Másfelől az egyesület, alapítvány tulajdonában álló gépjárműre vonatkozó hatályos mentességi tényállás bővül a köztestület (például az önkormányzati tűzoltóság) tulajdonában álló gépjárművel is.

A hatályos szabályozás szerint nem terjed ki a gépjárműadótörvény hatálya a külföldi kivitel céljából „Z” betűjelű ideiglenes rendszámút gépkocsira. Tekintettel arra, hogy a rendszámok képzésének megváltozása miatt már nem egy önálló, „Z” betűjelű rendszámtípus kapcsolódik a külföldi kivitelhez, nincs szükség a „Z” betűjelre való utalásra a gépjárműadótörvény szövegében.

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény értelmében kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Ugyanakkor ennek ellentmondva a kialakult joggyakorlat a bíróságon kezelt letétekről szóló IM rendelet szabályaiból kiindulva lehetővé teszi a kisajátítást kérő számára, hogy a kártalanítási összeg kisajátítási eljárás megindításakor történő letétbe helyezésével felmerült költségeit – azaz a letétbe helyezési eljárás illetékét – felszámítsa a kártalanításra jogosult fél felé. Ugyanilyen megítélés alá esik a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése is.

Tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat méltánytalan a kisajátítással vagy közérdekű használati jog alapításával összefüggésben kártalanításra jogosultak számára, az Itv. tárgyi illetékmentességet állapít meg a részükre járó kártalanítási összeg letétbe helyezésére.

Veszélyhelyzeti kormányrendelet a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénytől eltérő rendelkezést fogalmaz meg, melynek keretében illetékmentességet rendel a magáncsőd eljárással összefüggésben kezdeményezett bírósági eljárásokra. Az Itv. módosítása ezen veszélyhelyzeti rendelkezést emeli törvényi szintre.

A tárgyi illeték-feljegyzési jog jogintézménye mentesíti a per kezdeményezőjét a főszabály szerint az eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték megelőlegezése alól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott eljárás illetékmentessé válik: a bíróság az eljárást lezáró döntésében dönt arról, hogy melyik fél (jellemzően a pervesztes) viseli az illetéket.

Az Itv. módosítása – törvényi szintre emelve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 586/2022. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket – a hatályos szabályozás szerinti tárgyi illetékmentes eljárások körét változatlanul hagyva egy speciális személyes illeték-feljegyzési jogot biztosít a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állók számára. Így e felek a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás időszaka alatt kezdeményezett bármely perben élhetnek az illetékfeljegyzés lehetőségével.

Az Itv. olyan átmeneti rendelkezéssel egészül ki, amely biztosítja, hogy a Javaslat által az Itv. 57. § (2) bekezdésében megjelenített illetékmentességet azokban az eljárásokban is alkalmazni kell, amelyek a rendelkezés hatálybalépése, azaz 2023. augusztus 1-jén folyamatban vannak.

A hatályos szabályozás kedvezményes, 2%-os illetékmérték alkalmazását teszi lehetővé hitelintézet számára, ha legkésőbb a fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozik, hogy az ingatlant – az illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra – a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte.

Az Itv. módosítása – törvényi szintre emelve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 586/2022. (XII. 28.) Korm. rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket – kiterjeszti e kedvezményes kulcs alkalmazásának lehetőségét arra az esetre, ha a hitelintézet reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás álló adósától hitelezőként szerez ingatlant. A jogintézmény szabályai egyebekben változatlanok. A reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás keretében szerzett ingatlanra is vonatkozik a hitelintézet 3 éven belüli továbbértékesítési kötelezettsége. Ha pedig ennek nem tesz eleget, továbbra is a főszabály szerint fizetendő és az Itv 23/B. § (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetnie.

A hatályos szabályozás szerint nem kell a gépjárműszerzést terhelő visszterhes vagyonátruházási illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából „Z” betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti. Tekintettel arra, hogy a rendszámok képzésének megváltozása miatt már nem egy önálló, „Z” betűjelű rendszámtípus kapcsolódik a külföldi kivitelhez, a Javaslat kiemeli a „Z” betűjelre való utalást az Itv. szövegéből. Az illetékfizetés alól mentesítő szabály tartalmát tekintve nem változik, a külföldi kivitelre szánt járművek után – ha a vagyonszerző erre hivatkozással ideiglenes rendszám kiadását kéri – nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, ha kivitel megvalósul. Ha azonban a vagyonszerző utóbb belföldi forgalmi engedély kiadását kéri vagy a járművet belföldön értékesíti, meg kell fizetni a járó illetékösszeget.

Veszélyhelyzeti szintű rendeleti szabályok törvényi szintre emelése.

Az egyéni, illetve társas vállalkozók adminisztrációs kötelezettségének egyszerűsítése érdekében, a módosítás kezdeményezi, hogy a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység (az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyek tevékenységén kívül ideértve az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, az önállóan tevékenykedő közjegyzők és az állatorvosok tevékenységét) szünetelése járulékszabályozási szempontból csak teljes naptári hónapra legyen értelmezhető. Összhangban a járulékszabályozással a szociális hozzájárulási adót is a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nincs szükség arányosításra (harmincadolásra).

A rendelkezés alapján nem érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállalók esetében. A rendelkezés továbbá egyértelműsíti, hogy a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyba bele kell számítani az anyasági ellátással érintett azon időszakot is, amikor ezen időszakban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn.

A Szocho tv. hatályos szabályai szerint a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményt nem vehetik igénybe azok a foglalkoztatók, amelyek olyan, súlyosan fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, akik nem rendelkeznek a megváltozott munkaképesség fennállását igazoló komplex minősítéssel és nem a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban, hanem fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a rendelkezés kiegészíti ezzel a személyi körrel azt a felsorolást, akiknek a foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény vehető igénybe.

A Szocho tv. 3. § (3) bekezdése alapján, amennyiben az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, akkor az adófizetésre kötelezett a kifizető, kivéve, ha az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani. A kifizető eljárási jellegű kötelezettségeit a Szocho tv. 18. § (1) bekezdése határozza meg, azonban azt nem tartalmazza az egyéb jövedelem juttatása esetén követendő eljárást. Erre tekintettel indokolt egy új rendelkezés beiktatása a 18. §-ba, mely alapján a kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kell a szociális hozzájárulási adót havonta megállapítania, bevallania és megfizetnie azzal, hogy a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, ha a személyijövedelemadó-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége.

A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a természetes személy adóvisszatérítési igényt terjesszen elő, ha a fizetendő adónál a kifizető többet vont le, és a természetes személy egyébként nem köteles bevallás benyújtására [(új (3a) bekezdés]. Másrészt a módosítás pontosítja, hogy a szociális hozzájárulási adót a természetes személynek akkor nem kell bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani [(4) bekezdés].

Átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.

Az a) ponthoz: A rendelkezés értelmében adóköteles a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett béren kívüli juttatás és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.

A b) ponthoz: A módosítás alapján – hasonlóan a megváltozott munkaképességű személy részére a kifizető felé előírt tájékoztatási kötelezettséghez – a fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő magánszemélynek is tájékoztatnia kell a kedvezményt érvényesítő kifizetőt a kedvezményt megalapozó ellátásra való jogosultsága megszűnéséről.

A c) és d) ponthoz: A módosítás egységesíti a szakirányú oktatásban való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szakirányú oktatás és duális képzés szakképzési hozzájárulás alóli adókedvezmény szabályait és összekapcsolja a ténylegesen végzett ilyen tevékenységgel.

A módosítás alapján az adókedvezmény arányosítva vehető igénybe. Az adókedvezmény megállapításához az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kell a tárgyhónap munkanapjainak számával (a törvényben meghatározott munkanapok kivételével) és az azokon a szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz (vagy fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 órához) viszonyított arányszámával megszorozni. Ekként az adókedvezmény nem általánosan munkanapra járó marad, hanem 8 (illetve 7) órás munkanaphoz viszonyítottan lesz igénybe vehető, így elkerülhetővé válik, hogy az adókedvezmény a maximális összegben legyen igénybe vehető akkor is, ha a szakirányú oktatás munkanapon belüli mértéke csupán töredéke a teljes napi munkaidőnek (illetve a 7 órának).

A módosítás következménye továbbá, hogy azáltal nincs szabályozásbeli különbség a saját és a nem saját foglalkoztatott, illetve az olyan képzésben részt vevő személy tekintetében, akinek egyáltalán nincs foglalkoztatásra irányuló másik jogviszonya.

Az e) ponthoz: Jogtechnikai pontosítás.

A szakirányú oktatásban és duális képzésben való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szabályainak módosulása miatt a Szocho tv. 17/A § (2) bekezdése szerinti 50 százalékos szabály további fenntartása indokolatlan, mivel az adókedvezmény összegét eleve a munkaórához kell igazítani.

A módosítás a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezés alóli kivételt kiterjeszti a felnőttképzési jogviszonyban folyó szakképzésre is, ha az a szakképzésben való ingyenes részvételhez kapcsolódik.

A módosítás egyértelműsíti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése ideje alatt a szünetelést megelőzően végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevételre is alkalmazni kell a Tbj. 31. §-ának azon általános szabályát, amely kimondja, hogy a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor. A Tbj. ezirányú módosításával párhuzamosan az Szja törvény is a szünetelés kezdő napját megelőző napot tekinti a szünetelés előtt végzett vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel szerzési időpontjának, így a szünetelés ideje alatt alkalmazandó adózási és társadalombiztosítási szabályok összhangba kerülnek.

Átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új szabályokat a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.

Az a) ponthoz: Nyelvhelyességi javítás.

A b), f) és g) ponthoz: Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál 2023-ban bevezetett göngyölítéses járulék- és szociális hozzájárulási adóalap megállapítási módszer miatt szükségessé vált pontosítani a családi járulékkedvezménynél figyelembe vehető járulékalapot. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege és az átalányban megállapított jövedelem havi összege különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a göngyölítéses módszerrel megállapított havi járulékalap után fizetendő járulék.

A c) és d) ponthoz: A járulékalap meghatározásának egyszerűsítése érdekében új elemként kerül be a Tbj.-be az a szabály, amely kimondja, hogy járulékszabályozási szempontból a Tbj. szerinti egyéni vállalkozók (az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyeken kívül ideértve az ügyvédeket, az egyéni szabadalmi ügyvivőket, az önállóan tevékenykedő közjegyzőket és önálló bírósági végrehajtókat), tevékenységének szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Azokban a hónapokban, amelyekben az egyéni vállalkozó tevékenysége, illetve az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző kamarai tagsága nem a hónap egészében szünetel nincs szükség arányosításra, a járulékkötelezettséget a teljes hónapra meg kell fizetni.

A e) ponthoz: Belső hivatkozás javítása.

Az online pénztárgéprendszer megújításának előkészületeiről a Kormány a 1056/2023. (II. 27.) Korm. határozatban rendelkezett. A szabályozási cél szerint az online pénztárgépeket fokozatosan az elektronikus nyugta kiadására is alkalmas egyéb technikai eszköz/megoldás (a továbbiakban: e-pénztárgép) váltja fel. Ehhez kapcsolódóan vezeti be az új fogalmakat a törvény, így az e-pénztárgép, e-nyugta, nyugtatár és a nyugtatár szolgáltató fogalmát.

A törvény célja, hogy a jövőben típus szerződésre is kiterjessze a feltételes adómegállapítás lehetőségét, amelyre tekintettel a törvény defínicíói között meghatározásra kerül a típus szerződés fogalma.

Az adóhatóság az adózónak az Art. 246. § (7) bekezdése szerinti kérelme alapján az adószámot ismételten megállapítja, ha a cég az adószám törlést eredményező törvénysértő működést megszüntette. Az adózónak tehát ezen esetekben lehetősége van tovább működni, részt venni a gazdasági életben. Erre figyelemmel a módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a vezető tisztségviselői vagy cégvezetői jogviszony mellett a tagi, részvényesi jogviszonnyal is rendelkező személy is élhessen kimentéssel, ha olyan társaságban rendelkezett tagi jogviszonnyal, amely adószám törléssel érintett volt.

A rendelkezés kiegészíti a havi adó- és járulékbevallás tartalmát azzal, hogy abban a természetes személy tekintetében fel kell tüntetni azt a körülményt is, ha a családi kedvezmény érvényestése szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősülő személy a tárgyhónapban a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.

A rendelkezés továbbá új alponttal egészíti ki a havi adó- és járulékbevallás tartalmát, amely alapján meg kell adni a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítéséhez szükséges adatokat is.

Ha az általános forgalmi adó alanyának gazdasági tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábbiaktól eltérően a továbbiakban kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanynak minősül, és ezáltal a bevallási gyakorisága megváltozik [éves vagy negyedéves helyett havi lesz az Art. 2. melléklet B) rész 3.4. alpontja alapján], úgy a jelenleg hatályos szabályok alapján nem köteles soron kívül bevallást benyújtani azon időszakáról, amelyben még az általános szabályok köteles az adókötelezettségét megállapítani. Ez viszont azt eredményezheti, hogy azon negyedéves vagy éves adómegállapítási időszak, amelynek egy részében az adóalany még az általános szabályok szerint adózott, átfed egy olyan időszakot is, amelyben az adóalanyt már havi bevallási kötelezettség terheli az Art. 2. melléklet B) rész 3.4. pontja alapján.

Annak elkerülése érdekében, hogy az adóalanynak egymást átfedő időszakokról kelljen bevallást benyújtania, soron kívüli bevallási kötelezettség előírása vált indokolttá.

A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályainak a törvényi szabályozásba történő átültetése.

2024. február 1-jétől az ingatlanokkal kapcsolatos illetékkiszabás alapokiratai már csak elektronikus formában állnak majd az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére. A törvényben meghatározásra kerülnek azon adatok, amely adatokat az illetékes szervnek továbbítania szükséges.

A Gjt. 2. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül bejelenthesse a bejegyzett tulajdonos, (mint eladó) és ezáltal az adófizetés alól mentesüljön.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a járműnyilvántartás január 1-jei állapotának megfelelő adatok tartalmazzák a tárgyév január 1-je és 15-e között tett bejelentések szerinti adatokat is, köztük a tulajdonos által bejelentett tulajdonszerző adatait is, így az Art. 87. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás a hatálybalépést követően szükségtelenné válik.

A Gjt. módosítása alapján az egyesület, alapítvány, köztestület mentesül a gépjárműadó megfizetése alól, ha a jármű költségvetési szerv, egyesület vagy alapítvány tulajdonában van és nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége. Ezen adófizetésre nem kötelezett adóalanyok körének meghatározása érdekében a nem természetes személy tulajdonos Art. 87. § (1) bekezdés b) pont szerinti adatainak megismerése abban az esetben is szükséges, ha a gépjárműnek van üzembentartója.

Az e-pénztárgéphez kapcsolódóan vezet be adatszolgáltatási kötelezettséget a törvény az állami adó- és vámhatóság, valamint a nyugtatár szolgáltató részére.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről szóló 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet”) értelmében az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése szerinti családi kedvezmény emelt összegben vehető igénybe minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül. Azáltal, hogy a kincstár adatszolgáltatást biztosít az állami adó- és vámhatóság részére a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy részére történő családi pótlék folyósításáról, a NAV az adóbevallás tervezetében már fel tudja tüntetni az 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti emelt összegű családi kedvezményt.

Az egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (a továbbiakban: NAV Infóvonal) két külön típusú telefonos szolgáltatás, amely azonos felülten és hívószámon érhető el. Az Art. módosítása a NAV Infóvonal egységes működése és a két szolgáltatástípus (az egyedi ügyintézés és tájékoztatás, valamint az általános tájékoztatás) elkülönítése érdekében szükséges.

A kétféle szolgáltatás között az ügyfélazonosítás jelenti a fő különbséget: az egyedi ügyekben történő (adótitkot érintő) tájékoztatáshoz és ügyintézéshez szükséges az ügyfél azonosítása, az általános tájékoztatás azonban ügyfél-azonosító nélkül kérhető. A fejlesztés további eleme, hogy már nem csak az egyedi tájékoztatás és ügyintézés, hanem az általános tájékoztatás során folytatott beszélgetések is rögzítésre kerülnek.

A rendelkezés meghatározza a Magyar Államkincstár, illetve a Magyar Nemzeti Bank feladatellátása során tudomására jutott adótitokkal kapcsolatos adatkezelés időtartamát.

Az Áfa tv. 10. számú mellékletében meghatározott online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség sikeres és a műszaki-informatikai előírásoknak megfelelő teljesítésének elősegítése érdekében indokolt a hibás adatszolgáltatásokban érintett számlázó programok által küldött adatokban a számlázó program fejlesztőjeként megjelölt adózók tájékoztatása az Online Számla rendszer által generált visszajelzésekről, valamint az érintett adózók adószámáról. Az adatátadás lehetőségének biztosítása annak érdekében kerül rögzítésre, hogy a fejlesztő a hibajavítás érdekében beazonosíthassa a partnereit.

A mezőgazdasági csekély összegű támogatások mellett lehetőség van halászati csekély összegű támogatások igénybe vételére is (pl. az őstermelői adókedvezmény a halászati csekély összegű támogatási keret terhére is elszámolható), ezért fontos, hogy az erre vonatkozó támogatási adatokat is megküldje a NAV a kifizető ügynökség részére.

A módosítás a megbízható minősítést nem befolyásoló tényezőket bővíti a kis összegű – 100 ezer forintot nem meghaladó – végrehajtási eljárásra irányuló megkeresés alapján indult végrehajtásokkal. A bővítés elkerülhetővé teszi a megbízható státusz elvesztésével járó, aránytalanul nagy hátrányokat (például a rövidebb ÁFA kiutalási határidő elvesztését), amit okozhat akár egy közjegyzői eljárásban kiszabott rendbírság meg nem fizetése miatti végrehajtás is.

A gyakorlatban előfordult olyan eset, amikor sem az áfa- és egyben tao-csoport (a továbbiakban együttesen: csoport) egyes tagjai, sem maga a csoport nem kaphatott a hatályos jogszabályok alapján megbízható adózói minősítést, noha erre csoportalakítás nélkül, önállóan valamennyi tag jogosult lehetett volna. Ez a helyzet a tagoknak illetve a csoportnak fel nem róható okból, pusztán amiatt állhat elő, mert a kizárólag áfa- és tao-köteles tevékenységet folytató társaság a megalakulása óta (vagy legalább az adóévet megelőző 6 évben) áfa- és egyben tao-csoportban működik. A hatályos szabályozás alapján ez a körülmény önmagában kizárttá tette, hogy az ilyen tag megbízható adózói minősítéshez jusson, miközben csoportalakítás hiányában a tagnak lenne saját pozitív adóteljesítménye, és így lehetővé válna számára a megbízható minősítés. Ennek hiányában ugyanakkor maga a csoport sem válhat megbízhatóvá. A módosítás a fentiekben ismertetett helyzetet rendezi.

A jövőben típus szerződésekre is kezdeményezhető feltételes adómegállapítás, az erre vonatkozó lehetőséget teremti meg a jogszabály módosítása. A jogszabály megállapítja továbbá a feltételes adómegállapítás kezdeményezésének adíját.

A rendelkezés a természetes személy adózó kérelmére a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségre öthavi részletfizetést engedélyez.

Az automatikus részletfizetési kedvezménnyel jelenleg csak a természetes személyek élhetnek, a javaslat kiterjeszti az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségét a jogi személyekre is.

Az ügyfelek érdekében a fellebbezés lehetőségét az Art. 199. §-a alapján hozott – kérelemnek helyt adó – döntésekkel szemben kizárja.

Bővül a hiánypótlásra felhívás tényállása. Az adóhatóság a bejelentés és a változásbejelentés elmulasztása esetén először hiánypótlásra szólítja fel az adózót.

A héa-csalás elleni küzdelmet elősegítő fizetési információk központi elektronikus rendszerének (CESOP) létrehozása kapcsán 2024. január 1-jén hatályba lépő, pénzforgalmi szolgáltatókat érintő előírásokkal kapcsolatban felmerült a szükségessége az új kötelezettségek elmulasztása esetére egy speciális szankció előírásának.

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy az adóhatóság az elektronikus kapcsolattartás biztosításának hiánya esetén a mulasztóval szemben közvetlenül is felléphessen, és intézkedésként adószám-törlést foganatosíthasson.

Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti. A tervezet megteremti az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét.

A javaslat rögzíti, hogy az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képzés és vizsgáztatás bevezetésével a nyilvántartásba vételi eljárás során a szakképesítéseket igazoló bizonyítványok mellett elfogadható a hatósági képesítést igazoló tanúsítvány is.

A nyugtatár üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.

Az egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (a továbbiakban: NAV Infóvonal) két külön típusú telefonos szolgáltatás, amely azonos felületen és hívószámon érhető el. Az Art. módosítása a NAV Infóvonal egységes működése és a két szolgáltatástípus (az egyedi ügyintézés és tájékoztatás, valamint az általános tájékoztatás) elkülönítése érdekében szükséges.

Technikailag a kétféle szolgáltatás között az ügyfélazonosítás jelenti a fő különbséget: az egyedi ügyekben történő (adótitkot érintő) tájékoztatáshoz és ügyintézéshez szükséges az ügyfél azonosítása, az általános tájékoztatás azonban ügyfél-azonosító nélkül kérhető. A fejlesztés további eleme, hogy már nem csak az egyedi tájékoztatás és ügyintézés, hanem az általános tájékoztatás során folytatott beszélgetések is rögzítésre kerülnek.

Az adózóknak jelentős könnyítést hoz az, hogy változik a köztartozásmentesség fogalma. Így a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA) már nem kerülnek ki az adózók néhány forintos tartozás miatt, hiszen akinek nincs harmincezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása az az új fogalomrendszer szerint köztartozásmentesnek minősül.

A módosítás a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzétételének alapjául szolgáló, mulasztásukat megállapító határozat végrehajthatósága helyett, a határozat véglegessé válását (közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának) írja elő. Míg a véglegessé (jogerőssé) válás időpontja a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelműen megállapítható, addig a végrehajthatóvá válás napja nem, a gyakorlatban pedig sok esetben problémát okozott annak megállapítása. A módosítás továbbá törli az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletre utalást, mivel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerét jelenleg nem ez, hanem a 115/2021. Korm. rend. tartalmazza.

Felhatalmazó rendelkezések.

Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzés és vizsgáztatás, továbbá az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátásának módjához, feltételeihez és részletes szabályaihoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést tartalmazza.

A NAV egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerre vonatkozó részletszabályok rendeletben kerülnek meghatározásra.

Az adótanácsadói, okleveles adószakértői hatósági képzéssel és vizsgáztatással összefüggő akkreditációs ügyek kérelemre indulnak és igazgatási szolgáltatási díjkötelesek. A díjtételeket miniszteri rendeletben szükséges szabályozni. A javaslat az ehhez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezést tartalmazza.

Az online pénztárgéprendszer megújításának előkészületeiről a Kormány a 1056/2023. (II. 27.) Korm. határozatban rendelkezett. A szabályozási cél szerint az online pénztárgépeket fokozatosan az elektronikus nyugta kiadására is alkalmas egyéb technikai eszköz/megoldás: ePénztárgép váltja fel, amelyre vonatkozó szabályok 2024. július 1-jén lépnek hatályba, míg az online pénztárgépek fokozatosan kivezetésre kerülnek 2028. július 1-ig bezárólag. A rendszer megújításának hangsúlyos elemeként a pénztárgépek által eddig kiállított, papír alapú bizonylatok helyett az ePénztárgépek főszabály szerint elektronikus nyugtát fognak kibocsátani, azonban a vevő kérésére az elektronikus bizonylatról az eladó papír alapú másolatot köteles adni. Az e-pénztárgép forgalmazására, szervizelésére, engedélyezésére, üzemeltetésére, felügyeletére, nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére vonatkozó szabályok rendeletben kerülnek meghatározásra.

Az átmeneti rendelkezés módosítása biztosítja annak lehetőségét, hogy a NAV a biztosítotti nyilvántartásban tévesen nyitva maradt, a gyakorlatban már nem élő biztosítotti jogviszonyok hivatalból történő zárását végrehajtsa.

Átmeneti rendelkezések.

Az Art. 1. számú mellékletének módosítása.

Az Art. 3. számú mellékletének módosítása.

Szövegcserés módosítások.

Hatályukat vesztő rendelkezések.

Ahhoz, hogy az e-pénztárgéphez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat az adóigazgatási szabályok szerint lehessen lebonyolítani, indokolt az adóeljárás fogalmának kiegészítése.

A meghatalmazás ügyfél általi bejelentése esetén maga a bejelentés is képes betölteni azt a funkciót, hogy kétségtelenül tartalmazza az ügyfél jognyilatkozatát és a meghatalmazás terjedelmét. Ez esetben szükségtelen tehát elvárni, hogy külön dokumentumként megfogalmazott meghatalmazást is csatoljon az ügyfél a bejelentő adatlaphoz. Mindezzel egyértelműbbé válik a meghatalmazás tartalma és terjedelme, mivel nem fordulhat elő olyan eset, hogy a bejelentés tartalma nincs összhangban a hozzá mellékelt meghatalmazásban foglaltakkal, ami egyszerűsíti a bejelentések feldolgozását is.

A döntés tartalmára vonatkozó szabályok kiegészítése.

Felhatalmazó rendelkezés.

Átmeneti rendelkezések.

Szövegcserés módosítás – a pénzügyi képviselők jegyzett tőkéjére vonatkozó feltétel módosítása.

Hatályukat veszítő rendelkezések.

A Csődtv. 33/A. § (9) bekezdése alapján a NAV mint hitelező és felperes a vezető mögöttes felelősségének megállapítására irányuló perben (melyben még marasztalás nem kérhető) kérheti az alperes biztosíték nyújtására kötelezését. Az erről döntő jogerős végzés speciális végrehajtható okirat. Annak érdekében, hogy a biztosíték-nyújtásra kötelezés behajtása adóhatósági hatáskör legyen, amennyiben annak elrendelését az állami adó- és vámhatóság kérte, indokolt ezen követelések végrehajtására vonatozó hatásköri szabályokat az Avt-ben szabályozni, ezáltal nem kell feleslegesen előlegezni az önálló bírósági végrehajtó költségét. Ezen új követelések végrehajtása érdekében szabályozásra kerül az ezen követeléseket előíró végzés, mint végrehajtható okirat fajta.

A költségátalány összegéről ezidáig az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet rendelkezett, azonban annak érekében, hogy egységes legyen a szabályozás, indokolt a költségfajták összegére vonatkozó rendelkezéseket egy jogszabályban elhelyezni, ezért kerül a költségátalányra vonatkozó szabály is törvényi szintre.

A költségminimum és a költségátalány hosszú ideje változatlan összegűek (a költségminimum 2006. január 1-jétől, a költségátalány 2012. december 29. napjától kezdve), azok összege már nem áll arányban a végrehajtás megindításának, illetve az ingó- és ingatlan-végrehajtás foganatosításának költségével.

A Csődtv. 33/A. § (9) bekezdése alapján a NAV mint hitelező és felperes a vezető mögöttes felelősségének megállapítására irányuló perben (melyben még marasztalás nem kérhető) kérheti az alperes biztosíték nyújtására kötelezését. Az erről döntő jogerős végzés speciális végrehajtható okirat. Annak érdekében, hogy a biztosíték-nyújtásra kötelezés behajtása adóhatósági hatáskör legyen, amennyiben annak elrendelését az állami adó- és vámhatóság kérte, indokolt ezen követelések végrehajtására vonatozó hatásköri szabályokat az Avt-ben szabályozni, ezáltal nem kell feleslegesen előlegezni az önálló bírósági végrehajtó költségét. Ezen új követelések végrehajtása érdekében szabályozásra kerül ezen követeléseket előíró végzés, mint végrehajtható okirat fajta.

Speciális végrehajtási cselekményként, a székhelyszolgáltató felé lehetőség nyílik nyilatkozattételre felhívás kiadására. A székhelyszolgáltató nemleges nyilatkozata az adózó végrehajtási ügyében a székhelyen lefolytatott helyszíni eljárással egyenértékű. A nyilatkozattétel elmulasztása esetén a székhelyszolgáltató mulasztási bírsággal sújtható.

Az ingatlant érintő meghatározott cselekmények végrehajtása esetén az aktuális tulajdonos kérelmére a végrehajtás felfüggesztésének lehetővé tétele indokolt abban az esetben, ha a kötelezettség elvégzését reális határidőn belül a tulajdonos önként vállalja.

Különösen indokolt a végrehajtás felfüggesztése akkor, ha a meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezett és az ingatlan tulajdonosa nem azonos személy.

A Csődtv. 33/A. § (9) bekezdése alapján a NAV mint hitelező és felperes a vezető mögöttes felelősségének megállapítására irányuló perben (melyben még marasztalás nem kérhető) kérheti az alperes biztosíték nyújtására kötelezését. Az erről döntő jogerős végzés speciális végrehajtható okirat. Annak érdekében, hogy a biztosíték-nyújtásra kötelezés behajtása adóhatósági hatáskör legyen, amennyiben annak elrendelését az állami adó- és vámhatóság kérte, indokolt ezen követelések végrehajtására vonatozó hatásköri és eljárási szabályokat az Avt-ben szabályozni.

Átmeneti rendelkezések.

2021. január 1-jétől az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 28. § (1) bekezdése főszabályként arról rendelkezik, hogy az első fokú közigazgatási hatósági eljárások nem esnek illetékkötelezettség alá, eljárási illetéket kizárólag az Itv. 1. melléklete szerinti eljárásokért (úti okmányok, gépjárművezetői engedély, forgalmi engedély, törzskönyv, adó- és értékbizonyítvány kiállítása), illetve a közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásokért (fellebbezés, felügyeleti intézkedés, végrehajtási kifogás) kell fizetni, ide nem értve az Itv. 2. melléklete szerinti eljárásokat. Ezzel párhuzamosan az Itv. 2020. december 31-éig hatályos mellékletének másolatok és kivonatok kiállításának speciális illetéktételeit tartalmazó IV. címe 2021-től hatályát vesztette, így a másolatokért, kivonatokért 2021. január 1-jétől nem lehet illetéket szedni. Az így kialakult felemás helyzetet – miszerint a vámigazgatási eljárásokban jelenleg kizárólag az anonimizált iratok esetén áll fenn költségtérítés fizetési kötelezettség, míg az egyéb másolatok esetében e kötelezettség megszűnt – szünteti meg a módosítás.

A Vtv. vámigazgatási bírságra vonatkozó indokolásában lefektetett alapelv – miszerint a törvény kedvezményt biztosít a jogkövető magatartást tanúsító nyilatkozattevők felé, amikor az önkéntes jogkövetést bírságkiszabás nélküli helyzetként értékeli – maradéktalan érvényesülése érdekében a módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a kiviteli árunyilatkozatok érvénytelenítése mentesülhessen a vámigazgatási bírság alól. Ugyanis a jelenlegi informatikai környezetben az árunyilatkozat – az áruk kiléptetését megelőző – módosítására nincs technikai lehetőség, annak csak az érvénytelenítését lehet kérni.

A jegyzőkönyv tartalmi elemei annak papíralapú elkészítését feltételezik. Az elektronikus folyamatok előnyben részesítésével azonban szükségessé vált a jegyzőkönyv elektronikus hitelesítéssel történő előállítása lehetőségének biztosítása. Ezt teszi lehetővé a módosítás.

Az átmeneti rendelkezés értelmében a már folyamatban lévő ügyekben is figyelembe kell venni a Vtv. módosított 85. § (3) bekezdését, tehát a kiviteli árunyilatkozatok érvénytelenítése is mentesülhet a vámigazgatási bírság alól.

1. ponthoz: A „vámhiány” fogalmának értelmezésekor egyes esetekben kérdéses volt, hogy a 10 euró alatti vámtartozás alatt csak a kiviteli/behozatali vámok összegét kell-e érteni, vagy az azzal együtt megállapított egyéb terheket is. A módosítással egyértelművé válik, hogy a jogsértés miatt keletkezett vám és az egyéb terhek összegének kell kevesebbnek lennie, mint 10 euró, ahhoz, hogy az nem minősüljön vámhiánynak.

2–11. pontokhoz: 2023. január 1-jétől hatályba lépett a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A módosítás a megváltozott hivatkozásokat vezeti át a jogszabály vonatkozó részein.

Az Europol rendelet [(EU) 2016/794 rendelet] 4. cikk (1) bekezdésének új t) pontja értelmében az Europol támogatja a tagállamokat azon adatok kezelésében, amelyeket harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek a terrorizmusban vagy súlyos bűnözésben érintett személyekre vonatkozóan szolgáltattak, valamint javaslatot tesz harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Európai Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a tagállamok által – saját mérlegelési jogkörükön belül, illetve az említett adatok ellenőrzése és elemzése alapján – történő lehetséges bevitelére a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS). A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény tartalmazza a SIS-figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos pénzügyőri intézkedéseket, feladatokat. Ezek kiegészítése indokolt azzal, hogy az Europol által javasolt SIS-figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos döntést a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója hozza meg, amelyet követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ helyezi el a figyelmeztető jelzést a rendszerben

Jogharmonizációs záradék.

Az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatban foglaltak szerint a Köztársasági Elnök Hivatalának elnevezése Sándor-palotára változik.

A jogharmonizációs záradék módosítása miatt a 105. § a) pontjának hatályon kívül helyezése szükséges.

NAV-on belüli átszervezés és létszámcsökkentés esetén a kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalúan módosíthatja. A NAV-on belüli átszervezés következtében feladatok kerülhetnek át egyik NAV szervtől a másik NAV szervhez, illetve egyes NAV szerv létszámának csökkentése esetén is felmerülhet az igény arra, hogy a foglalkoztatott más NAV szervnél legyen továbbfoglalkoztatva. A módosítás továbbra is kellő garanciát nyújt a foglalkoztatottnak, hiszen dönthet arról, hogy kéri felmentését, illetve az is garanciális szabály, hogy a munkáltató az áthelyezés lehetőségével tisztviselő esetén kizárólag a település területén belül élhet. Pénzügyőr esetén figyelemmel kell lenni a NAV Szjtv. 29. § (2) bekezdésében foglalt garanciális szabályra, (nem érinti a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott szolgálati jogviszonyának státuszát, ha a szolgálati jogviszony fennállása alatt tisztviselői munkakörbe kerül áthelyezésre) ezért az f) pont kiegészítésre került.

Törlésre került „a NAV-on belüli” szövegezés, egyrészt mert az Szjtv. 70. § (1) bekezdés c) pontjában is csak „átszervezés” megfogalmazás szerepel, másrészt a „a NAV-on belüli” szövegezés nem eredményez egyértelmű jogértelmezést. Az f) pont alkalmazásához elegendő az adott NAV szerven belüli átszervezés, azon nem a NAV egészét érintő átszervezést kell érteni.

A kinevezés „tartalmának bármely” módosítása kitétel egy pontosítás, amely azért kerül a jogszabály szövegébe, mert a gyakorlati alkalmazás során jogértelmezési problémákat vetett fel, hogy átszervezés esetén alkalmazni kell-e a 47. (2) bekezdésének d) és e) pontjában foglalt korlátozó rendelkezéseket.

A határforgalom ellenőrzésének gyorsítása érdekében tervezett, hogy a harmadik országok irányába működő határátkelőhelyeken a pénzügyőrök Magyarország területén kívül is elvégezhessék az ellenőrzést, az utasok és az áruszállítók a határátlépéskor így egy megállással áteshetnek az ellenőrzésen. A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelet (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 9. pontja, valamint VI. melléklet 1.1.4. pontja alapján lehetőség van „közös határátkelőhelyek” működtetésére, amelyek esetében lehetőség van arra, hogy a magyar szolgálati személyek a szomszédos ország területén végezzék a feladataikat. Ehhez a szomszédos országok közötti nemzetközi megállapodásra van szükség.

A NAV Szjtv. jelenleg hatályos szabályai szerint ezen országhatáron kívüli munkavégzés [Szjtv. 53. § (6) bekezdése]külföldi kiküldetésnek minősül. Tekintettel arra, hogy ezen munkavégzési mód esetében a pénzügyőrök a napi munkát a magyar oldalon veszik fel és adják le és a tényleges munkavégzés a magyar oldaltól csupán maximum néhány száz méterre történik, indokolatlan ezt a tevékenységet a kiküldetésekhez hasonlóan kezelni. A tervezett módosítás a szomszédos ország területén létesített „közös határátkelőhelyeken” teljesített munkavégzést – feltéve, hogy a pénzügyőr a napi munkavégzését a magyar oldalon kezdi meg és hagyja abba – kiveszi a „külföldi kiküldetések” köréből, így ebben az esetben napidíj nem jár.

A jelenleg hatályos szabályok szerint csak a kormány rendelhet el létszámleépítést, ugyanakkor egy közigazgatási szervnél a létszámcsökkentés végrehajtása nem feltétlenül kormányszintű döntés. Azt, hogy a NAV a feladatait milyen létszámmal látja el, azt a NAV elnöke határozza meg. Az elnök határozza meg a szervek engedélyezett létszámát is és dönt annak módosításáról. A rendelkezés továbbá egyértelművé teszi, hogy a létszámleépítés lényege a foglalkoztatottak számának csökkentése. Az eddig jogértelmezési problémákat okozó, a létszámleépítés során alkalmazandó munkakör felajánlási rendelkezések törlésre kerülnek.

A NAV Szj. tv. 5. mellékletének módosítása.

A NAV Szj. tv. 6. mellékletének módosítása.

A számviteli törvény előírásai alapján a törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója 2022-ben megszűnt, a helyébe lépő kisadózó vállalkozók tételes adóját (és az ahhoz rendelt könyvvezetési szabályokat) pedig csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, a korábbi, a törvény hatálya alóli mentesítésre, illetve az áttérésre vonatkozó rendelkezéseket törölni szükséges a számviteli törvényből.

A számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. Ezen előírást az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve alapján – az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében – indokolt azzal kiegészíteni, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon.

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény tartalmaz több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni. A javaslat az erre való kifejezett utalást tartalmazza.

A mérlegképes könyvelői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti. A tervezet megteremti az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét.

A javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

A mérlegképes könyvelői hatósági képzés és vizsgáztatás, továbbá az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátásának módját, feltételeit és részletes szabályait kormányrendeletben szükséges rögzíteni.

A mérlegképes könyvelői hatósági képzéssel és vizsgáztatással összefüggő akkreditációs ügyek kérelemre indulnak és igazgatási szolgáltatási díjkötelesek. A díjtételeket miniszteri rendeletben szükséges szabályozni.

A jelenleg hatályos cégjogi eljárás szerint a kényszertörlési eljárás befejeződhet úgy is, hogy a vállalkozás nem szűnik meg, hanem visszatér a normál üzletmenetre (hasonlóan, mint ahogy arra lehetőség van felszámolás, illetve végelszámolás esetén is). Emiatt, a cégjogi eljárással összhangban szükséges rendelkezni a számviteli törvényben a kényszertörlési eljárás megszüntetését követő üzleti évre, annak időtartamára vonatkozóan.

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot meghaladja. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel indokolt a 20 éve változatlan 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra növelni.

A javaslat hatályon kívül helyezi a számviteli törvénynek a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásaival kapcsolatos mentesítési, illetve áttérési szabályait, tekintettel arra, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója 2022-ben megszűnt, a helyébe lépő kisadózó vállalkozók tételes adóját (és az ahhoz rendelt könyvvezetési szabályokat) pedig csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, akikre a számviteli törvény hatálya nem terjed ki.

A javaslat hatályon kívül helyezi a mérlegképes könyvelők továbbképzése során a szakmai kiadvány megvásárlásával teljesíthető kreditpont-szerzési szabályokat, összhangban az adós szakemberekre vonatkozó szabályozással.

A Kkt. már lehetőséget biztosít arra, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kibocsátott független könyvvizsgálói jelentését elektronikusan írja alá. A javaslat minden kamarai tag könyvvizsgáló, valamint könyvvizsgáló cég számára kötelezően előírja a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírását. Az új rendelkezést megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett, elsőként a 2025. üzleti évi beszámolókra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítése során kell alkalmazni. A javaslat elősegíti, hogy a könyvvizsgálói jelentés valódiságáról az aláírás alapján egyértelműen meg lehessen győződni, valamint megszünteti a visszaélések azon lehetőségét, hogy valaki jogosulatlanul egy másik könyvvizsgáló nevében bocsásson ki könyvvizsgálói véleményt.

Annak érdekében, hogy az elektronikus aláírással kibocsátott könyvvizsgálói jelentések valódisága, illetve a könyvvizsgálói tevékenység átláthatósága biztosítva legyen, szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a kamarai közhiteles nyilvántartásból bárki számára lekérdezhetővé váljon a kamarai tag, és könyvvizsgáló cég által használt elektronikus aláírás azonosító száma, illetve érvényességének ideje.

A javaslat hatályon kívül helyezi a könyvvizsgáló cégeket képviselő elnökségi tagra vonatkozó rendelkezéseket. A rendelkezések hatályon kívül helyezését a Kamara szervezeti struktúrájának felülvizsgálata indokolja, amelynek nyomán megállapításra került, hogy az adott tisztségre nincs szükség, annak megszüntetése indokolt.

Lásd a 206. §-hoz kapcsolódó indokolást.

Lásd a 207. §-hoz kapcsolódó indokolást.

A javaslat a könyvvizsgálati dokumentáció kötelező elektronikus archiválását és megőrzését írja elő. Az elektronikus archiválási és megőrzési szabályok szükségessé teszik – az egyértelmű gyakorlati végrehajtás érdekében – annak rögzítését, hogy az elektronikus archiválásra és megőrzésre a digitális archiválásra, illetve a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésére vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

A javaslat a kamarai minőségellenőrzéssel, illetve a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott minőségellenőrzésekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban – összhangban az intézkedések tartalmával, az intézkedések közötti összefüggésekkel és a kialakult gyakorlattal – külön is rendelkezik az intézkedések párhuzamos alkalmazásának a lehetőségéről.

Lásd a 212. §-hoz kapcsolódó indokolást.

Lásd a 212. §-hoz kapcsolódó indokolást.

A Kkt. 196. §-át indokolt egy új (7) bekezdéssel kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a Kkt. 195. § (1) bekezdése szerinti eljárással összefüggésben hozott határozatról a közfelügyeleti hatóság kivonatot készítsen – hasonlóan a Kkt. 173/C. § (17) bekezdéséhez. A javasolt kiegészítéssel a Kkt. 196. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén kivonat készítésére kerülhet sor a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére annak érdekében, hogy a gazdálkodó meg tudjon felelni a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet 3. § (8) bekezdésében foglaltaknak.

A javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

A javaslat hatályon kívül helyezi a telefaxra vonatkozó rendelkezéseket.

A javaslat az okleveles könyvvizsgálói képzés szabályainak pontosítását tartalmazza a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) előírásaival összefüggésben. A felsőoktatási törvény alapján a felsőfokú végzettség az alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben szerzett végzettség, valamint a felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű vagy egyetemi szintű végzettség.

A Kkt. előírásai szerint a Kamara a tagok képviseletében – többek között – működteti az egyeztető testületet és a jogsegélyszolgálatot. A Kamara elnöksége a Kkt. hatályba lépése (2007) óta minden választási ciklusban megválasztja az egyeztető testület tagjait, mely szervezetet a jogintézmény bevezetése óta egyetlen esetben sem vették igénybe az arra jogosultak, a testület érdemi tevékenységet soha nem folytatott. A Kamara törekszik arra, hogy a tagság részére jogi támogatást nyújtson, amelyre részben a konzultációs szolgálat keretében, részben egyéb konkrét jogi megkeresések megválaszolásával kerül sor. Előzőek mellett egyéb formális jogsegélyszolgálat működtetése nem indokolt. A fentiekre tekintettel javasolt az egyeztető testület és a jogsegélyszolgálat jogintézményének a megszüntetése.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény megszüntette annak lehetőségét, hogy a kérelmező valamely eljárásban az eljáró szerv adatigénylését kezdeményezve igazoljon valamely, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, törvényben meghatározott tényt, mely következtében az eljáró szerv adatigénylésére a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítványt állítson ki. A fentiekre tekintettel javasolt a bűnügyi nyilvántartó szerv adat-továbbításáról szóló szövegrészek hatályon kívül helyezése.

Lásd a 206. §-hoz kapcsolódó indokolást.

A javaslat hatályon kívül helyezi az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának vizsgája esetében annak előírását, hogy a vizsgabizottság vizsgáztató tagjává csak kamarai tag könyvvizsgáló nevezhető ki.

A jogszabályi rendelkezések alkalmazhatósága érdekében szükséges bizonyos hulladékgazdálkodási fogalmak rögzítése az értelmező rendelkezések között. Emellett új fogalomként kerül bevezetésre a koncesszori fémkereskedő és a koncesszori fémkereskedelmi engedély, valamint a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység, amely egy önálló, a fémkereskedelmi tevékenységtől elkülönülő engedélyköteles tevékenységnek minősül.

A módosítások értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében történő feladatellátás koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető. Emellett rögzítésre kerül az is, hogy a hulladékgazdálkodási koncessziós társaságnak nincs szüksége koncesszori fémkereskedelmi engedélyre, amennyiben fémkereskedelmi engedélyköteles anyag nem kerül közvetlenül a birtokába. A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályozást követve, egy új önálló bekezdésben indokolt szabályozni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozónál termelődött vagy általa begyűjtött, felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését vagy átadását is.

A fémkereskedelmi engedély köteles tevékenység végzésével kapcsolatos előírások a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerére történő átálláshoz szükségesek. A javaslat a visszaélések elkerülését szolgáló előírásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül ne lehessen átvenni a koncesszori körbe tartozó fémkereskedelmi engedély köteles anyagot, hulladékot. A koncessziós körbe tartozó hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyes anyag (a továbbiakban: koncessziós fémhulladék) beazonosítására már az átvételkor sort kell keríteni, amelyre a hulladékgazdálkodási engedéllyel is rendelkező fémkereskedő képes. A hatékony jogalkalmazás érdekében ezért elengedhetetlen egy vélelem felállítása a rendszerben. Eszerint – a szemrevételezéssel nem besorolható anyagok esetén – az átadónak kell bizonyítania, hogy az adott fémhulladék nem minősül koncessziós fémhulladéknak. Abban az esetben pedig, ha ez a bizonyítás nem jár eredménnyel, akkor az adott fémhulladék hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó fémhulladéknak tekintendő.

Új jogintézményként kerül bevezetésre a törvénybe a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység, ezért indokolt annak új alcímben történő szabályozása. Főszabály szerint a Fémtv. rendelkezései irányadók a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre azzal, hogy a Fémtv. 4–9. §-a és a 11. §-a rendelkezéseit az új alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, valamint a Fém tv. 4. § (11) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése a koncesszori fémkereskedőre nem alkalmazhatók. Az új alcím rendelkezéseket állapít meg a koncesszori fémkereskedelmi engedélyre, különös tekintettel az engedély érvényességének időtartamára, visszavonására.

A koncessziós társaság által kezdeményezett ellenőrzések alapvető garanciális szabályait tartalmazza.

A módosítás a törvény 3. §-át érintő módosításokkal összhangban szükséges.

A felhatalmazó rendelkezések – a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység és a koncesszori fémkereskedők esetében is – megfelelő keretet adnak a Kormány számára rendelet alkotásához, illetve ahol szükséges ott a felhatalmazó rendelkezés kiegészítésére került sor.

Szükséges az átmeneti rendelkezések között kimondani, hogy a fémkereskedőknek – hatályos (közvetlenül a koncessziós társasággal, vagy annak egy szerződött alvállalkozójával kötött) koncesszori alvállalkozói szerződés birtokában – 2023. július 20-ig kell benyújtaniuk a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet, ha a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet 2023. július 1-jei hatállyal meg kívánják kezdeni. A fémkereskedelmi hatóság az általános ügyintézési határidőtől eltérően, legkésőbb 2023. szeptember 15-ig bírálja el az így benyújtott kérelmeket. A kérelmet benyújtó személy a koncesszori fémkereskedelmi engedély megadásáig is végezhet koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet. A módosítás lehetővé teszi, hogy a hulladékról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a fémkereskedő – a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok sajátosságaira tekintettel – a 2023. július 1-jén tulajdonában lévő, hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékot 2023. július 1-je és 2023. december 31. között további fémkereskedő részére is értékesíthesse. Az értékesítés során az engedélyezett felvásárlói kör kiterjed azokra a hasznosítókra is, akik a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot hasznosítási céllal kívánják felvásárolni, de akik tevékenységükből kifolyólag egyébként fémkereskedelmi engedély nélkül, tehát nem fémkereskedőként végezhetnek ilyen tevékenységet. Az előírás különösen azért indokolt, mert ha a 2023. július 1-jei készlet egyszer már gazdát cserél, onnantól kezdve az már csak a koncessziós társaság részére adható át, ellentételezés fejében.

Az új hulladékgazdálkodási koncepcióval és a hulladékról szóló törvénnyel való összhang, valamint a törvényen belüli koherencia megteremtése (közöttük az új bírságszabályok) érdekében szükséges egyes szövegcserés pontosítások átvezetése a törvényen.

A törvényen belüli koherencia megteremtése érdekében szükséges technikai jellegű hatályon kívül helyező rendelkezés.

Hatályba nem lépést kimondó szabály. A kedvezményes párlatra vonatkozó szabályok és a kisüzemi bortermelői tevékenységi kör bővülése azonos időpontban, 2023. augusztus 1-jén lépnek hatályba. Ehhez kapcsolódóan a szabályozás koherenciájának biztosítása érdekében szükséges szabályozási megoldás.

A felsorolt kormányrendeletekben szabályozott intézkedések változatlan tartalommal beépítésre kerültek vonatkozó törvényekbe.

A kormányrendelet hatályon kívül helyezett rendelkezései beépítésre kerültek a vonatkozó törvényekbe.

A költségátalány összegéről ezidáig az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet rendelkezett, azonban annak érekében, hogy egységes legyen a szabályozás, indokolt a költségfajták (költségminimum és költségátalány) összegére vonatkozó rendelkezéseket egy jogszabályban elhelyezni, ezért kerül a költségátalányra vonatkozó szabály is az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénybe elhelyezésre, mint ahogy a költségminimum.

Hatályba léptető rendelkezések.

A NAV tv. módosuló 56. § (3) bekezdését a NAV tv. IV. Fejezete tartalmazza, amely Fejezet a NAV tv. 104. §-a értelmében sarkalatosnak minősül. A módosításra az Alaptörvény 17. cikk (4) bekezdése nem alkalmazható: e rendelkezés az Alaptörvénynek „A Kormány”-ról szóló előírásai között található, ekként a Kormány szervezetalakító hatáskörének szabadságát biztosítja, amelyet sem az Országgyűlés, sem a Kormány nem értelmezhet a saját irányába kiterjesztő módon. A Köztársasági Elnöki Hivatal nyilvánvalóan nem tartozik a Kormány alárendeltségébe, továbbá közigazgatási szervnek sem minősül. Ennélfogva indokolt a törvényjavaslat szövegének sarkalatossági záradékkal való ellátása.

A Javaslat a jogharmonizációs záradékot rögzíti.

A rendelkezés az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.26. alpontját módosítja. A hatályos szabályozás nevesítetten nem rendelkezik arról, amikor pl. a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonelem nem kerül a kedvezményezett magánszemély tulajdonába, de a vagyonelem hasznaiból már részesedhet. Ennek tipikus példája, amikor egy BVK esetében a kedvezményezett magánszemély már a vagyonkezelés időszaka alatt haszonélvezőként használhatja (ingyenesen vagy kedvezményesen) a vagyonkezelésben lévő (a vagyonkezelő tulajdonában álló) ingatlant. Az ingyenes vagy kedvezményes használat ily módon egyéb jövedelemként adóköteles (adómentes szabály ugyanis nem alkalmazható a kedvezményes használattal összefüggésben). Az új szabályok hatálybalépését követően az Szja tv. az 1. számú melléklet 7.26. alpontjában rögzíti, hogy a kezelésben lévő vagyonelem ilyen típusú, tulajdonos-változással nem járó használata adómentes. E mentesség ugyanakkor nem alkalmazható, ha az ingyenes használatot ellenérték jelleggel kapja a magánszemély. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték (ide nem értve az osztaléknak minősülő hozamot) változatlanul adómentes.

Kiegészül a törvény az őstermelők családi gazdaságának megszűnésekor az adókötelezettség megállapítására vonatkozó rendelkezésekkel tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás a tag halála, illetve a családi gazdaságból való kilépése esetére határoz meg szabályokat. Az új rendelkezés alapján, ha az őstermelők családi gazdasága év közben megszűnik, akkor a tagok jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a családi gazdaságnak az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani a törlés napján közös tevékenységet folytató tagok között.

A javaslat a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére csökkenti a napilapok ÁFA kulcsát. A javaslat szerinti 0%-ra csökkentett ÁFA kulcs célja, hogy támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust. Az írott sajtó a sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme.

A hatályos Neta-törvénybeli szabályoktól némiképp eltérő módon, de a hatályos kormányrendeleti szabályokkal azonos tartalommal és – figyelemmel a normavilágosság és az áttekinthetőség követelményére – táblázatos formában tartalmazza a Neta tv. 2023. augusztus 1-től az adóköteles termékkört és az adott adóköteles termék adótételét (az adómértéket). A táblázat mellékletként épül be a Neta tv-be.

Az indokolás a következőkben témakörönként foglalja össze a Neta tv-be beiktatott mellékletben szereplő azon változásokat, amelyeket a Neta tv. szövege jelenleg nem tartalmaz. Fontos összefüggés ugyanakkor, hogy a Neta tv. 2023. augusztus 1-től hatályos a hatályos (veszélyhelyzeti) Kormányrendelet tartalmához képest sem az adóköteles termékkört, sem pedig az adómértéket illetően nem fogalmaz meg változtatást.

A cukor helyett édesítőszer felhasználásával előállított termékek fogyasztása a cukorfogyasztással azonos módon az édes ízre való rászokást segíti elő, azaz hosszú távon egészségügyi kockázatot rejt magában. Ezzel függ össze az Európai Unió azon ajánlása is, mely azt hangsúlyozza, hogy a cukor-reformuláció jó iránya nem a cukor édesítőszerekkel való kiváltása, hanem a cukortartalom fokozatos csökkentése. Emellett az édesítőszer felhasználásával előállított termékek adóztatását számos nemzetközi példa is alátámasztja.

Erre figyelemmel a melléklet nemcsak a hozzáadott cukrot, hanem az édesítőszert tartalmazó üdítőitalokat, előrecsomagolt cukrozott készítményeket, gyümölcsízeket, ízesített söröket és alkoholos frissítőket is adóköteles termékként nevesíti. Emellett az édesítőszerekkel készülő termékek neta hatálya alá vonása okán a hozzáadott cukrot tartalmazó termékek a cukor-tartalom határ-értéküktől függetlenül adókötelesek.

Abban az esetben ugyanakkor, ha csak édesítőszert tartalmaz a termék, hozzáadott cukrot nem, lényegesen kisebb adómérték vonatkozik a termékre, illetve kisebb adómérték él akkor is, ha a termék édesítőszert nem, csak hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma a korábbi adóköteles cukorhatár-értéket nem haladja meg.

Azon termékek esetében, melyek hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaznak, illetve, melyekben kizárólag hozzáadott cukor található, és a cukortartalmuk meghalad egy – táplálkozástudományi szempontból – meghatározott, a korábban hatályos (Neta tv-ben nevesített) határértéket, magasabb adómértéket ír elő a Neta tv. 2023. augusztus 1-től (azonosmód a Kormányrendelettel).

Az üdítőitalok esetében a Neta tv-ben korábban nevesített 15 Ft/liter adómértékhez képest a hatályos kormányrendeleti szabállyal azonos módon 23 Ft/liter adómértéket rögzít a Javaslat, ha az ital hozzáadott cukrot és édesítőszert is tartalmaz, vagy ha a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8 gramm cukor/100 ml mennyiségű határértéket. Ha viszont az üdítőital kizárólag hozzáadott cukrot tartalmaz és a cukortartalom ezen határérték alatt marad, vagy, ha az italban kizárólag édesítőszer található (cukor nem), 8 Ft/liter az adó mértéke.

A Neta tv. szerinti szörpök (szirupok) esetében – a fenti logikát követve – az adó mértéke 310 forint/liter, ha a szörp 8 gramm cukor/100 ml mennyiséget meghaladó cukortartalommal rendelkezik, vagy ha édesítőszert és hozzáadott cukrot egyaránt tartalmaz. A 8 gramm cukor/100 ml mennyiségű határértéket el nem érő cukortartalommal rendelkező és a kizárólag édesítőszert tartalmazó szörpök esetében az adó mértékeként 105 forint/litert rendel a Neta tv. módosítása a mellékletben rögzíteni.

Az üdítőitaloknál vázolt szabályozási elv érvényesül a többi cukrozott vagy édesítőszert tartalmazó adóköteles termék esetében is. A vonatkozó határérték feletti cukortartalommal rendelkező, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmazó előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében az adó mértéke 210 Ft/kilogrammban rögzül. Ha viszont e termékek kizárólag édesítőszert tartalmaznak vagy kizárólag hozzáadott cukrot tartalmaznak és a cukortartalmuk a vonatkozó határérték alatt marad, az adó mértéke 65 Ft/kilogramm.

Ez a szisztéma jelenik meg a többi cukrozott/édesített termék esetében is: a cukrozott kakaóporoknál 110 Ft/kg és 40 Ft/kg, az alkoholos frissítőknél, ízesített söröknél 33 Ft/liter és 10 Ft/liter, a gyümölcsízeknél pedig 780 Ft/kg és 260 Ft/kg szerint alakulnak az említett megosztás szerinti adómértékek.

További, a Kormányrendelet tartalmának megfelelő változás a Neta törvény szövegében, hogy szűkül az adókötelezettség alá nem tartozó üdítőitalok csoportja azáltal, hogy a szövegben korábban nevesített 25%-ról a cukros/édes üdítők, szörpök (sűrítmények) esetében 50%-ra emelkedik az a gyümölcs- illetve zöldséghányad határérték, mely elérése esetén az ital (nektár, zöldség- vagy gyümölcslé, szörp) nem esik az adóköteles termékkörbe. A gyümölcs- és zöldséglevek cukor- és savtartalma ugyanis magas, cukortartalmuk sokszor meghaladja más cukros üdítőitalok cukortartalmát. Ezért hiába tartalmaznak akár nagyobb mennyiségben zöldséget vagy gyümölcsöt, hozzájárulnak az elhízáshoz és az édes ízhez való hozzászokáshoz (hasonlóan más cukrozott italokhoz).

A rendelkezés célja tehát az, hogy csak azok az italok legyenek privilegizált helyzetben az adóztatás során, melyek a jelenleginél nagyobb természetes gyümölcs- illetve zöldségalapanyag tartalmúak.

Szorosan kapcsolódva az édesítőszer- vagy cukortartalmú termékek adózásához, a Neta tv. melléklete – a korábbi törvényi szabályozáshoz képest új, de a Kormányrendelet normatartalmával azonos – adóköteles termékként nevesíti az un. „csemegéket” és az „előrecsomagolt édes, sós tésztát”

Ennek keretében adókötelesek a – magas cukortartalmú és alacsony rosttartalmú – 1904 VTSZ szám alá tartozó reggeliző pelyhek, gabonapelyhek, a cukrozott/édesített 2008 VTSZ szám alá tartozó magvak, valamint a 2006 VTSZ szám alá tartozó kandírozott/cukrozott zöldségek, gyümölcsök (a továbbiakban együtt: csemege) is. Fontos összefüggés azonban, hogy azok az élelmiszerek, melyek rosttartalma eléri vagy meghaladja a 8 gramm/100 grammot, nem minősülnek adóköteles terméknek, függetlenül azok cukortartalmától.

Az adóköteles termékkör bővülésének hátteréül szolgál a gabonapelyhek esetében, hogy az Európai Unió által – a tagállamok cukor-reformulációs törekvéseinek megvalósítása érdekében – szolgáltatott termékkör javaslat is figyelemmel van e termékekre. E javaslat elismeri, hogy habár e termékek fogyasztása talán nem olyan jelentős, mint egyéb, nagy cukortartalmú élelmiszereké (pl. üdítőitalok, édességek), azonban a termékkör elsődleges fogyasztói köre a (kis)gyermekek, ezért arra nagyobb figyelmet javasolt fordítani.

A 2008 VTSZ szám alá tartozó magvak tipikusan a snackek közé tartozhatnak, azonban sok esetben előfordul, hogy ezen termékeket cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával édesítik, így elkerülhető a snackként való adózás. E termékek, illetve a 2006 VTSZ szám alá tartozó édesített gyümölcsök, zöldségek, diófélék és gyümölcshéjak esetében a magas cukor és/vagy édesítőszer tartalom miatti egészségkockázati tényezőre tekintettel indokolt az adóztatás. A Javaslat szerinti (Kormányrendelettel azonos) szabályozás értelmében azon csemegék esetében, melyek cukortartalma meghaladja a 15 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaznak, az adó mértéke 210 forint/kilogramm, azon csemegéknél viszont, melyek hozzáadott cukortartalma e határérték alatti vagy kizárólag édesítőszert tartalmaznak, 65 forint/kilogramm.

A Kormányrendelet szabályozását átvéve a Neta tv. is rögzíti a 1901 20 VTSZ szám alá tartozó nyers, nem hőkezelt, pékáruk készítéséhez felhasznált, a 1902 VTSZ szám alá tartozó, főzött vagy (hússal vagy más anyaggal) töltött (vagy másképp elkészített) tésztafélék, továbbá azok a 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó tésztafélék adókötelezettségét, melyek nem minősülnek a Neta tv. szerinti, adóköteles cukrozott készítménynek vagy snacknek (például azért, mert hűtött/fagyasztott termékek, így azonnali fogyasztásra nem alkalmasak). Ezen sós vagy cukrozott/édesített tésztafélék adóztatásának indoka az, hogy a fogyasztási szokások alapján e termékek – egyszerű hőkezelés révén – alternatíváit jelentik a már jelenleg is adóköteles sós vagy cukrozott készítményeknek. A szabályozás szerint azon édes előrecsomagolt tészták esetében, melyek hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaznak, az adó mértéke 210 forint/kilogramm, azon tésztafélék esetben pedig, melyek hozzáadott cukortartalma e határérték alatti vagy kizárólag édesítőszert tartalmaznak (és nem minősülnek adóztatott sós tésztafélének), 65 forint/kilogramm. Amennyiben az előrecsomagolt tészta sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, az adó mértéke 210 forint/kilogramm.

Fontos összefüggés, hogy a háztartásokban főtt tészta (pl. levestészta, tészta köret) készítésére alkalmas száraztésztákra az adókötelezettség továbbra sem vonatkozik, mert egyfelől azok hozzáadott cukrot nem tartalmaznak, másfelől sótartalmuk jóval alacsonyabb, mint 1%.

A korábban, 2022. június 4-ét megelőzően hatályos szabályok szerint energiaitalnak azok az italok minősültek, melyek metil-xantin (koffein) tartalma meghaladta a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget. E termékek 50 Ft/l mértékkel adóztak. Emellett energiaitalnak tekintendő az az ital is, mely a metil-xantin mellett taurint is tartalmaz, feltéve, hogy vagy a metil-xantin-tartalom haladja meg az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy a taurintartalom haladja meg a 100 milligramm taurin/100 milliliter mennyiséget. A taurin-tartalmú energiaitalok esetében a korábban hatályos adómérték 300 Ft/liter volt.

A korábban hatályos szabályozásra reagálva az energiaitalok nagy részéből a gyártók a taurint elhagyták, s azt valamely más – hasonló hatású – stimulánssal pótolták. Az energiaital fogyasztásához köthető tartós ébrenlét, alváshiány, vérnyomásra, szív-érrendszerre gyakorolt hatások azonban a megváltozott összetételű termékek esetén is fennállnak. Ez különösen azért aggasztó, mert hivatalos vizsgálatok eredményei szerint a 10–14 éves gyermekek egyötöde energiaitalt iszik reggelire. Az energiaital magas cukortartalma emellett elhízást is okozhat.

Ezzel együtt a módosult összetétellel az energiaitalok után a gyártók szinte kizárólag 50 Ft/liter adómértékű netát, fizettek, miközben e termékek egészségre gyakorolt hatása nem változott.

Mindezekre tekintettel a Kormányrendelet a fenti tartalmú szabályozást több szempontból is korrigálta, aktualizálta 2022. június 5-i hatállyal.

A módosítás eredményeként adóköteles energiaitalnak minősülnek továbbra is azok az italok, melyek metil-xantin tartalma meghaladja a 15 mg/100 ml-t, emellett viszont azok az italok is, melyek metil-xantin mellett egyéb hatóanyagokat (taurint, ginsenget, L-arginint vagy ezek kombinációját) tartalmaznak mennyiségi korlát nélkül (azaz a korábbi szabályokkal ellentétben nem lesz mennyiségi minimum előírás sem az egyéb hatóanyag-, sem a metil-xantin tartalom vonatkozásában). A változtatás ugyanakkor nem érintette azt a körülményt, hogy az adó mértéke az energiaitalok esetében a hatályos szabályokhoz hasonlóan kétféle maradt. Az első kategóriába tartózó, jelenleg 50 Ft/liter adómértékkel adózó italok esetén 65 Ft/liter, a második kategória szerinti energiaital esetében pedig 390 Ft/liter az adómérték. A Javaslat ezt a kormányrendeleti szabályt építi most be a Neta tv-be.

A Neta tv-be 2023. augusztus 1-jével beépülő melléklet a snackek adóztatása körében új, a kormányrendeleti szabályozással azonos tartalmú szabályozást ír elő. A módosítás egészségügyi- és táplálkozástudományi indoka ezen termékkör esetében az volt, hogy az egészségkockázatot a sótartalom mellett fokozza az elkészítés módja is, hiszen a sütésre használt zsírok rengeteg telített zsírsavat tartalmaznak. Erre figyelemmel a Melléklet adóköteles termékként nevesíti mind a több, mint 1 gramm só/100 gramm sótartalommal rendelkező termékeket, mind azokat a termékeket, melyek telített zsírsavtartalma meghaladja a 2 gramm/100 gramm mennyiséget. A sütött, extrudált vagy pörkölt termékek mellett a pirított vagy puffasztott termékeket is adóterhet viselnek, figyelemmel arra, hogy e termékkészítési módok esetén is előfordulhat, hogy a termék sótartalma vagy zsírsavtartalma meghaladja az említett határértéket. Mindezek mellett az adóköteles termékkörbe sorolandó egyrészt a 1904 VTSZ szám alá tartozó, gabonából vagy gabonatermékből készített, másrészt a 2005 99 VTSZ szám alá tartozó, zöldség felhasználásával készített snackek (pattogatott kukorica, zöldség-chips). A törvényi termékdefiníció további módosítása, hogy az a jövőben már nem tartalmazza az ízesítésre vonatkozó feltételt, összhangban a Kormányrendelet előírásaival. A snack esetében az adó mértéke háromféle, a termékek egészséghatásától függően. Alapesetben az adó mértéke 390 Ft/kg, a legalább 90%-ban olajos magvakat tartalmazó 2008 VTSZ szám alá tartozó, hozzáadott zsiradék nélkül készített termékek esetén ugyanakkor csak 90 Ft/kg. Továbbá 65 Ft/kgaz adómértéke, ha a termék sótartalma kisebb, mint 1% és a hozzáadott cukortartalma legfeljebb 25% vagy hozzáadott cukrot nem, legfeljebb csak édesítőszert tartalmaz

A kormányrendeleti szabályozás szerint 2022. június 4-e óta a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermékek után – az ízesített sör és az alkoholos frissítő kivételével – nem kell netát fizetni. Ennek oka az, hogy ezen termékek adóztatása csak a jövedéki adó keretében valósul meg, miáltal egyszerűsödik az adóadminisztráció, nem lesz szükség kétféle adónemben teljesíteni ugyanazon termékköre a lényegileg ugyanazon adókötelezettséget.

Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az ízesített sör és az alkoholos frissítő népegészségügyi termékadóval terhelésének elsődleges oka az, hogy ezen termékek a cukortartalmuk, illetve az édes ízük miatt – az üdítőitalokhoz hasonlóan – kedveltek fiatalok körében, s ezáltal az alkoholra való rászokás lehetőségét erősítik, a melléklet továbbra is tartalmazza ezen két alkoholos ital-típus neta-kötelezettségét.

A Htv. hatályos szabálya szerint a vállalkozás szintjén számított adóalapot meg kell osztani a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti települések között. A Htv. melléklete rögzíti az alkalmazható adóalap-megosztási módszereket. A Htv. 2024. január 1-től – figyelemmel arra, hogy a légi személyszállítókra új telephely-fogalom is létrejött – sajátos adóalap-megosztási módszert is megfogalmaz.

A módszer értelmében az adóalapot először két részre kell osztani. Az adóalap 20%-át illetően a vállalkozó székhelye és a főszabály szerinti telephelyei (iroda, képviselet stb.) között a személyi jellegű ráfordítások arányában vagy a komplex módszer szerint kell megosztani. E rendelkezés biztosítja azt, hogy a vállalkozó székhelye vagy telephelye (irodája, képviselete) szerinti településre abban az esetben is jusson adóalaprész, ha az adott településen nincs repülőtér. Az adóalap 80%-át az egyes repülőterekről induló járatok utasszáma és az összes utaztatott utasszám alapján kell megosztani a székhely és a repülőterek helye szerinti települések között, figyelemmel arra, hogy a légiszállítási tevékenység alapvetően az utasok légijáratokkal való szállítását jelenti.

A Htv. külön rendelkezik arról, ha a repülőtér több település illetékességi területét érinti. Ebben az esetben a repülőtérre, mint telephelyre jutó adóalapot úgy kell megosztani a települések között, mint amilyen arányt a repülőtér teljes területéből az adott településre jutó területrész képvisel.

A Htv. 3. számú mellékletének hatályos 5. pontja rögzíti, hogy az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni ugyanakkor a 3. pont szerint az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.

Ugyanakkor több esetben előfordul, hogy a megosztási arányszámok csak hatnál több tizedes jeggyel fejezhetőek ki pontosan. Az arányszám hat tizedes jegynél történő lefelé kerekítése legtöbb vállalkozás esetén nem gyakorol tényleges hatást az egyes településekre jutó adóalap összegére. A nagy adóalappal, sok telephellyel rendelkező vállalkozások esetén előfordulhat azonban, hogy ha az arányszámból kerekítéssel leválasztott töredék részt az adóalapra vetítjük, akár néhány ezer, tízezer forintos összeget is kaphatunk. Így előállhat olyan helyzet, miszerint a vállalkozó egyes telephelyeire számított adóalapjainak összege a kerekítési szabály alkalmazása miatt lesz kevesebb, mint a vállalkozási szintű adóalap. A tapasztalatok szerint a kialakult gyakorlat megosztott ebben a kérdésben. Elfogadható az a megoldás is, hogy a vállalkozó egyes telephelyire számított adóalapjainak összege és a vállalkozási szintű adóalap közötti különbséget a vállalkozó a megosztási arányszám ismételt alkalmazásával szétosztja a telephelyek között. Erre azonban – különösen, ha a két érték közötti különbözet elhanyagolható – nem kötelezhető egy vállalkozó sem, hiszen jogkövető magtartással, a kerekítés törvényi szabályainak alkalmazásával áll elő a különbözet.

Minderre tekintettel a Htv. 2024. január 1-től kizárólag a kerekítési szabályok alkalmazása miatt előálló különbség tekintetében felmentést ad azon előírás alól, hogy az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.

A veszélyhelyzeti Kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályainak a törvényi szabályozásba történő átültetése az állami- adó és vámhatósághoz bejelentendő adatok tekintetében.

A melléklet módosítása nyomán lehetőség nyílik a gépjárműadónak a jelenlegi két részlet helyett egyösszegben, április 15-ével történő megfizetésére. A módosítás továbbá az őstermelő, valamint az átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettségével összefüggésben egyértelművé teszi a befizetési határidőt is.

A NAV Szj. tv. 5. mellékletében megállapított illetménytáblák a törvény hatályba lépése óta nem változtak. Az infláció és a közigazgatás egyéb területein előirányzott illetményemelés elszívó hatásának ellensúlyozása, valamint a NAV szakmailag jól felkészült és elkötelezett állományának megtartása érdekében – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben meghatározottól eltérő illetménysávok megállapításáról szóló 180/2023. (V. 15.) Korm. rendeletben foglaltakhoz hasonlóan – szükséges az illetménysávok felső határának megemelése, amely a NAV esetében sem eredményezi az illetmények automatikus megemelkedését, ugyanakkor annak lehetőségét – rendelkezésre álló források esetén – megteremti.

A NAV Szj. tv. 6. mellékletében megállapított illetménytábla a törvény hatályba lépése óta nem változott. Az infláció és a közigazgatás egyéb területein előirányzott illetményemelés elszívó hatásának ellensúlyozása, valamint a NAV szakmailag jól felkészült és elkötelezett állományának megtartása érdekében – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben meghatározottól eltérő illetménysávok megállapításáról szóló 180/2023. (V. 15.) Korm. rendeletben foglaltakhoz hasonlóan – szükséges az illetménysávok felső határának megemelése, amely a NAV esetében sem eredményezi az illetmények automatikus megemelkedését, ugyanakkor annak lehetőségét – rendelkezésre álló források esetén – megteremti.