6/2023. (III. 10.) BM utasítás
a Nemzeti Népegészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
2023.03.12.
1. § A Nemzeti Népegészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 6/2023. (III. 10.) BM utasításhoz
A NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az NNK azonosító adatai
1.1. elnevezése: Nemzeti Népegészségügyi Központ;
1.2. rövidített elnevezése: NNK;
1.3. idegen nyelvű elnevezése:
a) angol nyelven: National Public Health Center (NPHC),
b) német nyelven: Landeszentrale des Öffentlichen Gesundheitswesens (LÖG),
c) francia nyelven: Centre National de Santé Publique (CNSP);
1.4. székhelye: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2–6.;
a) 1097 Budapest, Albert Flórián út 3/a.,
b) 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.,
c) 1221 Budapest, Anna utca 5.,
d) 1097 Budapest, Gyáli út 17–19.;
1.6. irányító szerv neve, székhelye: Belügyminisztérium, 1051 Budapest, József Attila utca 2–4.;
1.7. alapításának adatai:
a) alapításáról rendelkező jogszabály: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet,
b) alapításának dátuma: 2007. 01. 01.,
c) alapító okiratának száma, hatálybalépése: 49441-5/2018/PKF, 2018. október 17.;
1.8. törzskönyvi azonosító adatok:
a) PIR törzsszáma: 598789,
b) adóigazgatási azonosító száma: 15598787-2-43,
c) államháztartási szakágazati besorolása: 841212 Egészségügy igazgatása,
d) törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2007. 04. 27.;
1.9. fizetési számla: Magyar Államkincstár 10032000-00290438-00000000.
2.1. Az NNK jogállását meghatározó jogszabály: a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.
2.2. Az NNK gazdasági szervezettel rendelkező, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.
2.3. Az NNK-t az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.
2.4. Az NNK a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
2.5. Alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása:
1. 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés,
2. 014020 Biotechnológiai alapkutatás,
3. 014030 Természettudományi, műszaki alapkutatás,
4. 041170 Műszaki vizsgálat, elemzés,
5. 055010 Környezetvédelemmel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés,
6. 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása,
7. 072420 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások,
8. 074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás,
9. 074012 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás,
10. 074013 Pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatok,
11. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás,
12. 074051 Nem fertőző betegségek megelőzése,
13. 074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei,
14. 074053 Szenvedélybetegségek (kivéve: kábítószer) megelőzésének programjai, tevékenységei,
15. 074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok,
16. 075010 Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés,
17. 076010 Egészségügy igazgatása,
18. 076040 Egészségügyi szakértői tevékenységek,
19. 076061 Környezet-egészségügyi feladatok,
20. 076062 Település-egészségügyi feladatok,
21. 076063 Sugár-egészségügyi feladatok,
22. 076064 Kémiaibiztonság-egészségügyi feladatok,
23. 082044 Könyvtári szolgáltatások,
24. 083020 Könyvkiadás,
25. 083030 Egyéb kiadói tevékenység,
26. 094110 Felsőoktatási szakképzés,
27. 094130 Egészségügyi szakmai képzés.
2.6. Az NNK az alaptevékenységének teljes körű ellátása mellett – az alapító okiratában meghatározottak szerint – vállalkozási tevékenységet végezhet. A vállalkozási tevékenység mértéke nem haladhatja meg a módosított kiadási előirányzatának 30%-át.
2.7. Az NNK által végezhető vállalkozási tevékenységek felsorolása:
1. Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység,
2. Könyvkiadás,
3. Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása,
4. Egyéb kiadói tevékenység,
5. Adatfeldolgozás, web hoszting, világháló-portál szolgáltatás,
6. Egyéb, hatósági eljárás érdekében végzett műszaki vizsgálat, elemzés,
7. Összetétel-, tisztaságvizsgálat, -elemzés,
8. Egészségügyi biotechnológiai alkalmazott kutatás,
9. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
10. Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés,
11. Kötelező szakmai továbbképzés,
12. Járóbetegek gyógyító szakellátása,
13. Foglalkozás-egészségügyi alapellátás,
14. Foglalkozás-egészségügyi szakellátás,
15. Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban előírt okból kötelezően végzett egészségügyi szakértői tevékenység,
16. Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások.
2.8. Az NNK alaptevékenysége ellátását meghatározó jogszabályok:
f) a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény,
3.1. Az NNK ellátja az alapító okiratában és jogszabályokban számára meghatározott feladatokat:
a) a közegészségügy, amely magába foglalja a környezet- és település-egészségügy, ideértve a gyógyfürdőügyet is, az élelmezés-egészségügy, a táplálkozás-egészségügy, a sugáregészségügy, a kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, a kémiai biztonság, a közegészségüggyel összefüggésben a gyermek- és ifjúságügy szakterületét,
b) a járványügyi feladatokat,
d) az egészségfejlesztést, az egészségvédelemhez kapcsolódóan az egészségnevelést és egészségmegőrzést, a népegészségügyi szűrések szervezését és koordinálását, az egészségmonitorozást, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját és az egészséghatás-értékelést,
e) az egészségügyi igazgatás és koordináció, valamint
f) a munkaegészségügy (amely magába foglalja a munkahigiénét és a foglalkozás-egészségügyet).
3.2. Ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat.
3.3. A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban: járási hivatal), valamint az NNK népegészségügyi feladatainak ellátása érdekében
a) országos adatbázisokat alakít ki és tart fenn, ennek érdekében meghatározza a végzett adatgyűjtések, vezetett nyilvántartások és jelentések szempontrendszerét, főbb tartalmát és teljesítési módját, biztosítja az adatbázisok adatainak felhasználhatóságát,
b) bejelentési, nyilvántartási, információs, tájékoztatási rendszereket, ún. szakmai informatikai rendszereket üzemeltet és fejleszt,
c) gyorsriasztási rendszert működtet, melynek keretében meghatározza a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatok ellátásához szükséges szakmai ismereteket, követelményeket.
3.4. Részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában, és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.
3.5. Részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében, véleményezésében, illetve kezdeményezi azok felülvizsgálatát.
3.6. Feladatköre vonatkozásában módszertani, kutató-fejlesztő tevékenységet folytat, tudományosan megalapozza és meghatározza az egészségügyi követelményeket, az egészségügyi szempontból megengedhető értékeket, határértékeket.
3.7. Feladatköréhez kapcsolódóan részt vesz a hazai és európai uniós forrásból finanszírozott projektek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában, végzi a fenntartási kötelezettséggel érintett projektek fenntartását.
3.8. Gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról és a személyes adatok védelméről.
3.9. Működteti a Ritka Betegségek Központját, valamint vezeti a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását (a továbbiakban: VRONY).
3.10. Figyelemmel kíséri és értékeli az ország közegészségügyi, járványügyi helyzetét, a népesség egészségi állapotának alakulását, továbbá az egészségi állapotot befolyásoló környezeti, társadalmi, életmódbeli tényezőket, és az előbbiekkel kapcsolatos kutatási feladatokat, epidemiológiai és hatásvizsgálatokat, kockázatelemzést kezdeményez, illetve végez.
3.11. Hazai és nemzetközi kapcsolatokat létesít, tart fenn és feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik hazai és nemzetközi szervezetekkel és társhatóságokkal, a hazai és külföldi tapasztalatokat figyelembe véve vizsgálatokat kezdeményez, koordinál, illetve végez.
3.12. Eljár a kormányhivatal vagy a járási hivatal hatáskörébe tartozó azon, az egészségügyi igazgatás körébe tartozó ügyekben, amelyekben minősített adat kerül felhasználásra.
3.13. Az NNK a munka- és foglalkozás-egészségügyi feladatai körében
a) ellátja a jogszabályokban a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv számára meghatározott feladatokat;
b) ellátja a jogszabályban meghatározott munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi kutatással összefüggő feladatokat;
c) ellátja a túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat;
d) ellátja a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat;
e) működteti a hajózási egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot;
f) ellátja a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat;
g) biztosítja a foglalkozási megbetegedésben szenvedők szakvizsgálatait és elbírálja a megbetegedések foglalkozási eredetét;
h) munkahigiénés, azon belül munkakörnyezeti műszeres és biológiai expozíciós, továbbá munkalélektani, ergometriai, ergonómiai és egyéb higiénés műszeres vizsgálatokat végez, természetes és épített környezetben.
3.14. Akkreditált laboratóriumokat működtet és tart fenn.
3.15. Ellátja az egészségügyi alapellátás és egészségfejlesztés – ennek részeként a szervezett lakossági szűrések – területi szintű tervezési, monitoring, koordinációs, szervezési és laboratóriumi feladatait, melynek keretében biztosítja a lakosság egyenlő hozzáférését az ellátásokhoz és egészségfejlesztő szolgáltatásokhoz.
3.16. Ellátja az egészségfejlesztési irodák szakmai irányítását és koordinálását.
3.17. Beszerzi a hazai éves oltóanyagot, az általa beszerzett oltóanyagot nyilvántartja, és a kormányhivatalok, valamint járási hivatalok részére elosztja és kiszállítja.
II. FEJEZET
AZ NNK SZERVEZETE, SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA ÉS A VEZETÉS RENDJE
4.1. Az NNK állandó feladatok ellátására létrehozott szervezeti egységeinek típusai:
a) az országos tisztifőorvos közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység, illetve felelős személy: kiemelkedő fontossága vagy horizontális jellege miatt, valamint a függetlenség és befolyásmentesség elvének érvényesülése okán közvetlenül az országos tisztifőorvos irányítása alá tartozó szervezeti egység vagy felelős személy, amelynek (akinek) a tevékenységét az országos tisztifőorvos meghatározott szervezeti egység vezetője útján vagy közvetlenül irányítja és felügyeli;
b) a főosztály: meghatározott tevékenység, illetve ahhoz kapcsolódó funkcionális tevékenység vagy szolgáltatás ellátására, koordinációjára kialakított önálló szervezeti egység, amely a feladat megosztásának megfelelően további osztály szintű szervezeti egységekre tagozódhat, főosztályvezető vezeti;
c) az osztály: a főosztályi szervezeten belül feladatmegosztással kialakított nem önálló szervezeti egység, osztályvezető vagy a főosztályvezető közvetlenül vezeti.
4.2. Az NNK szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza. A szervezeti felépítésnek megfelelően a szakmai felsővezetők által irányított szervezeti egységek feladatait a 2–6. függelék tartalmazza. Az osztályok feladatait az országos tisztifőorvos által kiadott ügyrendek határozzák meg.
5.1. Az NNK-t az országos tisztifőorvos vezeti. Az országos tisztifőorvost a miniszter nevezi ki a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 246. § (1) bekezdése alapján határozatlan időre, és menti fel, rá vonatkozóan az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak az irányadók.
5.2. A helyettes országos tisztifőorvosokat, az NNK gazdasági főigazgatóját és az országos tisztifőorvos hivatalának vezetőjét (a továbbiakban: hivatalvezető) az országos tisztifőorvos javaslata alapján – ha jogszabály vagy a BM Szervezeti és Működési Szabályzata eltérően nem rendelkezik – a miniszter nevezi ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogokat az országos tisztifőorvos gyakorolja.
5.3. Törvény, kormányrendelet, valamint e szabályzat eltérő rendelkezése hiányában az országos tisztifőorvos gyakorolja a munkáltatói jogokat az NNK – 5.2. pontban nem említett – kormánytisztviselői és munkavállalói felett, azzal, hogy a belső ellenőr kinevezéséhez, felmentéséhez és áthelyezéséhez a miniszter egyetértése szükséges.
5.4. Az NNK egyes tevékenységterületeit az országos tisztifőorvos, a helyettes országos tisztifőorvosok, a gazdasági főigazgató és a hivatalvezető irányítják és felügyelik.
5.5. A tevékenységterületek több szakterületet, illetve több felelős személy tevékenységét foglalják magukban, amelyekkel kapcsolatos feladatokat a szervezeti egységek, illetve felelős személyek látják el.
6. Az NNK személyi állománya
6.1. Az NNK személyi állománya vezető és beosztott kormánytisztviselőkből, valamint munkavállalókból áll.
6.2. Vezető kormánytisztviselő:
aa) az országos tisztifőorvos,
ab) a helyettes országos tisztifőorvosok,
ac) a gazdasági főigazgató,
7. Az országos tisztifőorvos
7.1. Az NNK-t egyszemélyi felelősséggel az országos tisztifőorvos vezeti, munkájában a helyettes tisztifőorvosok, valamint a gazdasági főigazgató és a hivatalvezető segítik.
7.2. Az országos tisztifőorvos feladata és hatásköre:
7.2.1. Az országos tisztifőorvos a szervezetirányítási feladatok körében:
a) vezeti és képviseli az NNK-t, meghatározza annak szervezeti, működési és eljárási rendjét, felelős az NNK Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséért, és azt a miniszternek jóváhagyásra benyújtja;
b) közreműködik a népegészségügyi stratégia elkészítésében, felelős az ezzel összefüggő feladatok ellátásáért, illetve felel az intézményi stratégia előkészítéséért;
c) elkészítteti az NNK intézményi munkatervét, azt a miniszternek elfogadásra benyújtja;
d) elkészítteti és jóváhagyja az NNK intézményi munkatervének mellékleteként az NNK korrupció megelőzési intézkedési tervét;
e) jóváhagyja a belső ellenőrzés stratégiai ellenőrzési tervét, éves ellenőrzési tervét és éves ellenőrzési jelentését, az éves ellenőrzési tervet és az éves ellenőrzési jelentést megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője részére;
f) elrendeli és jóváhagyja a főosztályok éves beszámolójának elkészítését;
g) elkészítteti és jóváhagyja a projekttervek és a pályázati felhívások szakmai koncepcióját;
h) ellátja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szerve egészségügyi feladatainak szakmai felügyeletét;
i) kijelöli a mikrobiológiai referencia laboratóriumokat, valamint a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokat;
j) felügyeli az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok teljesítésének biztosítása érdekében a miniszter és a rendészetért felelős miniszter előzetes, írásbeli egyetértésével kijelölt integritás tanácsadó feladatait.
7.2.2. Az országos tisztifőorvos a felügyeleti, ellenőrzési és kontrolling feladatok körében:
a) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak szerint meghatározza a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét;
b) felügyeli a hatósági, továbbá a felügyeleti, költségvetési és szakmai ellenőrzési rendszert, elvégzi az ehhez szükséges szabályozási feladatokat;
c) ellenőrzi az NNK részére a jogszabályok által előírt feladatok végrehajtását;
d) felelős a vezetői információs, a minőségbiztosítási rendszer, illetve az integrált kockázatkezelési rendszer működtetéséért.
7.2.3. Az országos tisztifőorvos a szakmai és funkcionális feladatok irányítása, felügyelete körében
1. a jogszabályokban foglaltakkal összhangban közreműködik a kormányhivatal és a járási hivatal vonatkozásában a minisztert megillető szakmai irányítási jogkörök gyakorlásában, a következők szerint:
a) a kormányhivatal népegészségügyi feladatköreivel összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök miniszter által történő gyakorlása során közreműködik a miniszteri hatáskörök gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében, melynek keretében
aa) tájékoztatást, adatot, egyéb információt kérhet minden olyan, a kormányhivatal feladatkörébe tartozó népegészségügyi kérdésben, amely a lakosságot érinti vagy érintheti,
ab) megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít,
ac) felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési, valamint egészségügyi igazgatási intézkedések megtételére, ha azok a lakosság érdekében szükségesek, valamint az intézkedések elmaradása esetén a miniszter útján intézkedés céljából megkeresi az arra feladatkörrel rendelkező minisztert,
ad) évente legalább egyszer, illetve szükség esetén beszámolót kér a népegészségügyi tevékenységről, illetve helyzetről,
b) a kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben ellátott munkaegészségügyi feladatai tekintetében – a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat- és hatáskörök kivételével – az Áht. 9. § h) és i) pontja szerinti hatáskörök miniszter által történő gyakorlása során közreműködik a miniszteri hatáskörök gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében,
c) részt vesz az ezen szervek feletti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben,
d) javaslatot tesz a miniszter szakmai irányítási körébe tartozó – a jogalkotásról szóló törvény szerinti – utasítás kiadására,
e) közreműködik a miniszter szakmai irányítása keretében az alábbi területeken:
ea) éves hatósági ellenőrzési tervek meghatározásában,
eb) szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok megszervezésében,
ec) az elvégzett feladatokról történő beszámolás irányelveinek meghatározásában;
2. a kormányhivatal és járási hivatal számára
a) képzéseket, értekezleteket szervez, szakmai munkacsoportokat működtet,
b) a szakmai feladatellátással kapcsolatosan szakmai eljárásrendeket, útmutatókat és elvi állásfoglalásokat, valamint iratmintákat ad ki,
c) egyéb ellenőrzési és mintavételi terveket ad ki,
d) meghatározza az általa kiadott feladataik elvégzéséről történő tájékoztatás szempontjait, irányelveit;
3. folyamatosan figyelemmel kíséri az egészségügyi válsághelyzetre okot adó körülményeket, és szükség esetén javaslatot tesz az egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére, illetve annak megszüntetésére;
4. részt vesz a közegészségügyi, járványügyi, munkaegészségügyi, egészségügyi igazgatási tárgyú, valamint az egészségfejlesztésre és az egészségügyi ellátás fejlesztésére irányuló jogszabályok előkészítésében, továbbá véleményezi a közigazgatási egyeztetésre érkező egyéb jogszabály-tervezeteket;
5. felügyeli az NNK oltóanyag biztosítására irányuló közbeszerzési eljárásait, illetve az oltóanyag közbeszerzési eljárások bonyolítását, az eljárási cselekmények naprakész ügyintézését, nyilvántartását, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, valamint hatékony működés biztosítását;
6. figyelemmel kíséri a hazai védőoltási tevékenységeket:
a) elemzi a védőoltási rendszer működését, az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások teljesítését, átoltottságát, szükség esetén beavatkozásokat – ellenőrzéseket, az oltóanyag logisztika szervezését érintő változtatásokat, jogszabályi módosításokat – javasol,
b) kezdeményezi az éves oltóanyagterv elkészítését,
c) javaslatot tesz új védőoltások bevezetésére,
d) meghatározza az állami egészségügyi tartalék kezelőjénél az oltóanyagok szakszerű tárolására vonatkozó előírásokat, javaslatot tesz azok cseréjére, illetve kiadására,
e) részt vesz a lakosság járványügyi védelméhez szükséges oltóanyagok típusának és mennyiségének meghatározásában, folyamatosan figyelemmel kísérve a kialakított készlet mennyiségi változásait és szükség esetén javaslatot tesz annak pótlására, vagy összetételének megváltoztatására,
f) közreműködik az állami egészségügyi tartalék kezelőjénél tárolandó oltóanyag beszerzésében, az ehhez szükséges költségvetési források tervezésében,
g) figyelemmel kíséri az oltóanyagok országos elosztásáig azok előírásszerű tárolását, nyilvántartását, valamint annak a járási hivatalig, illetve az oltóorvosig történő szétosztását és kiszállítását,
h) évente kiadja a védőoltási módszertani levelet;
7. kezdeményezi az új vagy módosított összetételű oltóanyagokkal vagy új módszerrel történő védőoltási tevékenység végzését, és szükség esetén az oltás hatékonyságának megállapításához szükséges szűrővizsgálatok szervezésének és lefolytatásának engedélyezését;
8. felügyeli és irányítja az NNK épületbiztonsági, tűzvédelmi, munkavédelmi, sugárvédelmi és egészségügyi válsághelyzeti feladatainak ellátását;
9. felügyeli és irányítja az NNK informatikai biztonsági feladatait;
10. felelős az állampolgárok tájékoztatásával, panaszaik, közérdekű bejelentéseik kivizsgálásával összefüggő feladatok ellátásáért;
11. felügyeli a transzparencia irányelvek érvényesülését;
12. felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért és a nemzetközi kapcsolatok gondozásáért;
13. felügyeli az NNK nyilvántartási és hatósági tevékenységével kapcsolatos feladatait;
14. felügyeli a közvetlen felügyelete alá vont szervezeti egységeket, akiket rendszeresen beszámoltat és ellenőriz, dönt a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek, főosztályok munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodás, valamint kitüntetések, díjak és jutalom adományozása kapcsán;
15. felügyeli a helyettes országos tisztifőorvosokon, a hivatalvezetőn és a gazdasági főigazgatón keresztül a közvetlen irányításuk alá tartozó szakmai tevékenységet ellátó szervezeti egységeket;
16. biztosítja a foglalkozás-orvostan és a munkahigiéné területén az NNK akkreditált képzőhelyként való működését;
17. kiadja az NNK tudományos folyóiratait.
7.2.4. Az országos tisztifőorvos a szervezetirányítási feladatai körében a hivatalvezető és a gazdasági főigazgató közreműködésével
a) felügyeli és irányítja az NNK humánpolitikai tevékenységét;
b) felügyeli és irányítja az adatvédelmi és adatbiztonsági feladatok ellátását;
c) felügyeli az NNK jogi tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
d) felügyeli a beruházási és üzemeltetési feladatok ellátását;
e) felügyeli az NNK beszerzési és közbeszerzési tevékenységét.
7.3. Az országos tisztifőorvos közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek és szakmai felelősök felsorolását és feladataik részletes meghatározását a 2. függelék tartalmazza.
7.4. Az országos tisztifőorvos helyettesítése:
Az országos tisztifőorvos feladatait, hatáskörét távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel a helyettes országos tisztifőorvos I. vagy a helyettes országos tisztifőorvos II. látja el. A tisztség betöltetlensége esetén az országos tisztifőorvos feladatait, hatáskörét a helyettes országos tisztifőorvos I. látja el. Távollétében vagy akadályoztatása esetén, az általa meghatározott esetekben és ügyekben az országos tisztifőorvos helyettesítésére a hivatalvezető is kijelölhető. Az országos tisztifőorvos helyettese továbbá a gazdasági főigazgató az általa ellátott feladatok tekintetében.
8. A helyettes országos tisztifőorvosok, a gazdasági főigazgató és a hivatalvezető
8.1. A helyettes országos tisztifőorvosok
8.1.1. Az NNK szakmai tevékenységi területeit két helyettes országos tisztifőorvos irányítja, felügyeli, illetve tevékenységüket koordinálja.
8.1.2. A helyettes országos tisztifőorvosok elnevezése:
a) helyettes országos tisztifőorvos I.,
b) helyettes országos tisztifőorvos II.
8.1.3. A helyettes országos tisztifőorvosok általános feladat- és hatásköre:
a) egyetértést gyakorol a felügyelete alá rendelt önálló szervezeti egységek ügyrendjével kapcsolatosan, és azokat jóváhagyásra benyújtja az országos tisztifőorvos részére;
b) biztosítja a jogszabályoknak megfelelő egységes jogalkalmazási gyakorlatot;
c) közreműködik a közigazgatási egyeztetésre érkező, népegészségügyi ágazatot érintő, továbbá az egyéb jogszabály-tervezetek szakterületi véleményezésében;
d) gondoskodik a szakmai tevékenységi területét érintő előterjesztések vezetői döntésre történő benyújtásáról, javaslatok, tájékoztatók elkészítéséről, együttműködik a szakterületekkel;
e) irányítja, felügyeli, ellenőrzi és rendszeresen beszámoltatja az irányítása alá rendelt önálló szervezeti egységeket;
f) közreműködik a munka- és ellenőrzési tervek elkészítésében;
g) javaslatot tesz az országos tisztifőorvos számára az irányítása alá tartozó főosztályok munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra, valamint kitüntetések, díjak és jutalom adományozására;
h) részt vesz a projekttervek és a pályázati felhívások szakmai koncepciójának véglegesítésében, figyelembe véve a folyamatban levő fejlesztéseket és szinergikus lehetőségeket.
8.1.4. A helyettes országos tisztifőorvosok közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek felsorolását és feladataik részletes meghatározását a 3. és 4. függelék tartalmazza.
8.1.5. A helyettes országos tisztifőorvosok helyettesítése
A helyettes országos tisztifőorvosok távollétük, illetve akadályoztatásuk esetén – ha az országos tisztifőorvos ettől eltérően nem rendelkezik – az irányításuk és felügyeletük alá rendelt szakterületek vonatkozásában egymást helyettesítik. A helyettes országos tisztifőorvosok együttes távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesítésüket saját feladat- és hatáskörük vonatkozásában az általuk írásban kijelölt főosztályvezető látja el. A helyettesítés ebben az esetben nem terjedhet ki a helyettes országos tisztifőorvos országos tisztifőorvost helyettesítő jogköreinek gyakorlására.
8.2. A gazdasági főigazgató
8.2.1. A gazdasági főigazgató általános feladat- és hatásköre:
a) szakterületén közreműködik az országos tisztifőorvos feladatainak ellátásában;
b) az országos tisztifőorvos irányelvei alapján meghatározza az NNK gazdálkodásának szabályait;
c) gondoskodik az NNK gazdálkodási szabályzatainak elkészítéséről és felülvizsgálatáról, a tervezeteket jóváhagyásra az országos tisztifőorvoshoz felterjeszti;
d) egészségügyi válsághelyzet idején ellátja a válsághelyzeti ellátás finanszírozásával kapcsolatos feladatokat;
e) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó főosztályok munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra, valamint kitüntetések, díjak és jutalom adományozására;
f) ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a rendelkezésére bocsátott előirányzatokon belül a személyi, valamint a dologi keretek felhasználásával kapcsolatos feladatokat;
g) elemzi az NNK gazdálkodásának átfogó kérdéseit, javaslatot tesz azok megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, továbbá ellenőrzi a feladatok végrehajtását;
h) havi előirányzat-teljesítési jelentések készítésével figyelemmel kíséri a gazdálkodás alakulását, és az időarányos teljesítéstől történő indokolatlan eltérés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve javaslatokat tesz a gazdálkodás egyensúlyának helyreállítása érdekében;
i) felelős a költségvetési tervezés, a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért, az NNK pénzügyi tervezési tevékenységéért és vagyongazdálkodásáért, a közbeszerzési eljárások szabályszerű lebonyolításáért, a szakmai döntések közgazdasági, pénzügyi előkészítéséért, a pénzügyi kötelezettségekkel járó szerződések előkészítéséért, valamint a munkatársak szociális támogatásának végrehajtásával kapcsolatos feladatok teljesítéséért.
8.2.2. A gazdasági főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek felsorolását és feladataik részletes meghatározását az 5. függelék tartalmazza.
8.2.3. A gazdasági főigazgató helyettesítése
A gazdasági főigazgató távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesítését saját feladat- és hatásköre vonatkozásában az általa írásban kijelölt szakmai vezető látja el.
8.3.1. A hivatalvezető általános feladat- és hatásköre:
a) a hivatali szervezet működtetésében közreműködik az országos tisztifőorvos feladatainak ellátásában, e tekintetben az országos tisztifőorvos helyettese;
b) felügyeli az országos tisztifőorvos döntéseinek előkészítését és végrehajtását, közreműködik az NNK szervezeti egységeinél zajló feladatellátás nyomon követésében, amelyről rendszeres tájékoztatást ad az országos tisztifőorvosnak;
c) biztosítja a belső kontrollrendszer működését;
d) ellenőrzi az országos tisztifőorvos gazdasági, pénzügyi döntéseinek végrehajtását;
e) az NNK rendszeres és eseti jellegű feladatai, adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében azonnali tájékoztatást, adatot kérhet az NNK szervezeti egységeitől;
f) a helyettes országos tisztifőorvosokkal együttműködik az NNK feladatkiadási, utánkövetési és számonkérési rendszerének kialakításában, működtetésében;
g) gondoskodik a több szakterületet érintő szakmai anyagok előkészítéséről, az ahhoz szükséges szakmai anyagoknak az NNK szervezeti egységeitől történő bekéréséről;
h) ellátja az NNK-hoz az érkező bejövő iratok, küldemények szervezeti egységekre történő szignálását;
i) gondoskodik az NNK egységes vezetői információs rendszerének kialakításáról és működtetéséről, ennek keretében:
ia) nyilvántartja és figyelemmel kíséri az országos tisztifőorvos által meghatározott határidős feladatok helyzetét,
ib) előkészíti a szakmai válaszok vezetői engedélyezését,
ic) az országos tisztifőorvosi információs igények kiszolgálására eseti vagy rendszeres kimutatásokat, riportokat készít;
j) részt vesz a projekttervek és a pályázati felhívások szakmai koncepciójának véglegesítésében, figyelembe véve a folyamatban lévő fejlesztéseket és szinergikus lehetőségeket;
k) koordinálja a projektek kezdeményezését, nyomon követi a tervezés és döntés-előkészítés, majd a megvalósulás és lezárás folyamatát;
l) kapcsolatot tart a projektekben érintett külső szervezetekkel;
m) kapcsolatot tart a minisztériumokkal, társhatóságokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel az országos tisztifőorvost, illetve az NNK-t érintő témakörökben.
8.3.2. A hivatalvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek felsorolását és feladataik részletes meghatározását a 6. függelék tartalmazza.
8.3.3. A hivatalvezető helyettesítése
A hivatalvezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesítését saját feladat- és hatásköre vonatkozásában az általa írásban kijelölt szakmai vezető látja el.
9. Szakmai vezetők, munkacsoportok
9.1.1. Az igazgató főosztályvezetői besorolásban lévő kormánytisztviselő, aki jogosult az igazgatói cím használatára. Az igazgató ellátja a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint alá rendelt szervezeti egységek irányítását.
9.1.2. Az igazgatót mint az NNK vezető állású kormánytisztviselőjét az országos tisztifőorvos nevezi ki, menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
9.2.1. A főosztályvezetőt mint az NNK vezető állású kormánytisztviselőjét az országos tisztifőorvos nevezi ki, menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
9.2.2. A főosztályvezető az önálló szervezeti egység felelős vezetője, aki biztosítja a vezetése alatt álló önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.
9.2.3. A főosztályvezető feladata és hatásköre:
a) gondoskodik az önálló szervezeti egységnek a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az országos tisztifőorvos által jóváhagyott ügyrend szerinti működéséről, a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásáról, ellenőrzi a végrehajtás szabályszerűségét, a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egység munkavégzése során biztosítja az egységes követelményrend szerinti feladatellátást;
b) elkészíti és a felügyeletét ellátó vezető útján az országos tisztifőorvosnak jóváhagyásra benyújtja az önálló szervezeti egység ügyrendjét;
c) javaslatot tesz a főosztály beosztott munkatársainak kinevezésére, felmentésére, kitüntetések, díjak és jutalom adományozására, osztályvezetői megbízás adására, továbbá a főosztályi feladatok végrehajtását támogató szakértők, szaktanácsadók szerződtetésére;
d) rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik az irányítást ellátó vezetőnek a feladatok végrehajtásáról, továbbá az irányítást ellátó vezető rendelkezése szerint beszámolási kötelezettséggel tartozik az NNK számára előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez;
e) gondoskodik a főosztály éves munkatervének és a tevékenységéről szóló éves beszámolónak az elkészítéséről;
f) szervezeti egység szintű gazdálkodás keretében nyomon követi a rendelkezésére bocsátott előirányzatokon belül a személyi, valamint a dologi keretek felhasználását, az előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan – megtakarítás, túllépés esetén – intézkedési javaslatot tesz; felelős a főosztály beszerzési tervének elkészítéséért, a főosztály szervezeti egységei beszerzési tervének főosztályi szintű összehangolásáért;
g) javaslatot tesz az irányítását ellátó vezetőnek
ga) szervezeti egysége feladatkörében a kormányhivatal és a járási hivatal vonatkozásában a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés (a továbbiakban: a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés), valamint az országos tisztifőorvos által ellátott szakmai irányítási feladatok kapcsán,
gb) új szervezeti egység létrehozására vagy megszüntetésére,
gc) a szakmai tevékenységét érintő kérdésekben a megoldásra,
gd) az NNK humánstratégiai, szakmai képzési és továbbképzési tervének kialakítására,
ge) a népegészségügyi szakterületet érintő jogszabályok alkotására, módosítására, hatályon kívül helyezésére;
h) véleményezi a jogszabály- és belső szabályzat-tervezeteket, előterjeszti a működési és ügyviteli kérdések szabályozására készült tervezeteket;
i) támogatja az NNK kommunikációs tevékenységét, kapcsolatot tart a Kommunikációs Főosztály vezetőjével, illetve szakmai támogatást nyújt szakterülete vonatkozásában munkájukhoz, továbbá szervezeti egysége bevonásával közreműködik a média részére átadandó anyagok elkészítésében, véleményezésében;
j) gondoskodik a főosztály tevékenységével kapcsolatos dokumentumok elkészítéséről és azoknak a belső és külső honlapon történő közzétételéről;
k) az országos tisztifőorvos felkérése alapján Magyarország képviseletében részt vesz nemzetközi szakmai rendezvényeken, esetenként közreműködik előadások tartásával, bemutató szakmai anyag közzétételével, illetve szükség esetén munkatársát delegálja;
l) együttműködési és egyeztetési kötelezettsége van az önálló szervezeti egységek vezetőivel, valamint az európai uniós projektek kapcsán a projektmenedzserekkel a szakmai megvalósítás terén;
m) a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során folyamatos kapcsolatot tart az érintett szervekkel, szervezetekkel, írásbeli kapcsolattartás esetén a kiadmányozás rendje szerint.
9.2.4. A főosztályvezető helyettesítésének rendjét az önálló szervezeti egység ügyrendjében kell szabályozni.
9.3.1. Az osztályvezetőt az országos tisztifőorvos nevezi ki, illetve bízza meg a vezetői feladatok ellátásával, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az osztályvezető feladata és hatásköre:
a) a főosztályvezető utasításait figyelembe véve szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját, gondoskodik róla, hogy az osztály tevékenysége megfeleljen a jogszabályok, a belső szabályzatok és a szakmai szabályok követelményeinek, valamint a vezetői utasításokban foglaltaknak;
b) megállapítja az osztály dolgozóinak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését;
c) felelős az irányítása alá tartozó munkatársak folyamatos szakmai felkészítéséért, és rendszeresen tájékoztatja közvetlen felettesét az osztály munkájáról.
9.3.2. Az osztályvezető helyettesítésének rendjét az önálló szervezeti egység ügyrendjében kell szabályozni.
9.3.3. Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok feladatainak részletes leírását és belső munkamegosztásának rendjét főosztályok ügyrendje, valamint az osztályhoz rendelt álláshelyeken foglalkoztatottak beosztási okiratai tartalmazzák.
9.3.4. Az önálló szervezeti egységek ügyrendjét az országos tisztifőorvos hagyja jóvá.
9.4. Az eseti feladatok elvégzésére létrehozott munkacsoportok
9.4.1. Az eseti feladatok elvégzésére létrehozott munkacsoportok működését, feladat- és hatáskörét, eljárását saját – az országos tisztifőorvos által jóváhagyott – eljárási rendjük szabályozza.
9.4.2. Eseti feladatok elvégzésére létrehozható munkacsoportok:
a) projekt munkacsoport – a projektszervezetre vonatkozó, annak általános működéséről szóló országos tisztifőorvosi utasítás szerint kiemelt, egyedi feladat elvégzésére;
b) szakmai munkacsoport – több szakma együttműködését igénylő előkészítő és véleményező feladatokra;
c) bizottság, tanácsadó testület – vezetői döntések előkészítésére, javaslatok, állásfoglalások kialakítására, véleményezési feladatokra.
III. FEJEZET
AZ NNK MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI
10. Az NNK működésének általános szabályai
10.1. Az NNK önálló szervezeti egységeinek folyamatos működését a jogszabályok, az alapító okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az országos tisztifőorvos utasításai, az eljárásrendek, az NNK szabályzatai, az ügyrendek, valamint az országos tisztifőorvos, az irányítást ellátó vezető utasításai határozzák meg.
10.2. Az országos tisztifőorvos, a helyettes országos tisztifőorvosok, a gazdasági főigazgató, a hivatalvezető, az igazgatók, a főosztályvezetők, az osztályvezetők feladatait a jogszabályok, továbbá az NNK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazzák. Az igazgatók, a főosztályvezetők, az osztályvezetők, a nem vezető álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselők, a munkavállalók részletes feladatait az önálló szervezeti egységek ügyrendjei, továbbá az álláshelyekre kinevezettek beosztási okiratai tartalmazzák.
10.3. Az NNK önálló szervezeti egységei, valamint egyéb szervezeti egységei feladatellátásuk, működésük során kötelesek együttműködni.
10.4. Az önálló szervezeti egységek kötelesek a hozzájuk került iratokat, tudomásukra jutott információkat – amennyiben feladat- és hatáskörrel nem rendelkeznek – az intézkedésre feladat- és hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egységhez, az iratkezelés rendje szerint eljuttatni, szükség esetén az irat, információ alapján eljárást, intézkedést kezdeményezni, amelyről a szervezeti egység felügyeletét ellátó felsővezetőt tájékoztatni kell.
10.5. A feladatellátás során működési területén valamennyi vezető és nem vezető álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő köteles az NNK egységes szakmai álláspontjának kialakítására törekedni és azt képviselni. Az országos tisztifőorvos és helyettesei álláspontjától eltérő álláspontot, szakmai véleményt az NNK alkalmazottai külső szerv előtt nem képviselhetnek, eltérő szakmai álláspontjukat azonban a döntést hozó vezető tudomására hozhatják. Az önálló szervezeti egységek közötti szakmai véleményeltérés esetén a vitát a szervezeti egységet irányító helyettes országos tisztifőorvosok, a gazdasági főigazgató, a hivatalvezető döntik el. Ha az adott ügyben az országos tisztifőorvos helyettesei között sem alakul ki egységes álláspont, a vitát döntésre az országos tisztifőorvos elé kell terjeszteni.
10.6. Az önálló szervezeti egységek a feladat- és hatáskörükbe tartozó tevékenységek ellátása során felmerülő beszerzési, közbeszerzési igény vezetői elfogadását, engedélyezését követően kötelesek az eljárás szakmai előkészítését elvégezni, melynek során kötelesek együttműködni a beszerzési, közbeszerzési eljárás lefolytatásáért felelős önálló szervezeti egységgel. A beszerzési, közbeszerzési eljárás lefolytatásáért felelős önálló szervezeti egység koordinálja az egyes főosztályok részvételét, a jogi, szakmai, gazdálkodási szempontok érvényesítését az egyes beszerzési és közbeszerzési eljárási cselekmények előkészítése, végrehajtása, a dokumentációs kötelezettség, valamint a döntés-előkészítési feladatok teljesítése során.
11. A munkáltatói jogkör gyakorlása
11.1. A munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, az NNK Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az NNK Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.
12. Az iratkezelés rendje
12.1. Az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető kijelölését az NNK Iratkezelési Szabályzata határozza meg.
13. A kiadmányozás általános szabályai
13.1. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást, magában foglalja a döntést, az intézkedések kiadását és külön erre irányuló utasítás esetén az irat irattárba helyezésének jogát.
13.2. Az országos tisztifőorvos kiadmányozza
a) a közjogi méltóságokhoz,
b) az országgyűlési képviselőkhöz, az országgyűlési bizottságokhoz,
c) az alapvető jogok biztosához és helyetteseihez,
d) az Állami Számvevőszék elnökéhez,
e) az igazságszolgáltatási szervek vezetőihez,
f) a Kormány tagjaihoz, az államtitkárokhoz, a közigazgatási és helyettes államtitkárokhoz,
g) a központi államigazgatási szervek vezetőihez,
h) a kormányhivatal és járási hivatal vezetőihez,
i) az érdekképviseleti szervekhez
intézett kiadmányokat, valamint mindazokat az iratokat, amelyek feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést tartalmaznak, vagy amelyek egyedi döntéssel magához vont ügyekkel kapcsolatosak.
13.3. Az országos tisztifőorvos kiadmányozza továbbá az NNK feladat- és hatáskörébe tartozó, a főosztályok szakterületét érintő elsőfokú, továbbá másodfokú eljárások lefolytatása során hatósági jogkörben hozott döntéseket.
13.4. A kiadmányozás rendjének részletes szabályait a kiadmányozás rendjéről szóló országos tisztifőorvosi utasítás tartalmazza.
14. Kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés
14.1. A kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogosultságokat a kötelezettségvállalás, kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, utalványozás, teljesítésigazolás és érvényesítés rendjéről szóló tisztifőorvosi utasítás tartalmazza.
15. Álláshelyhez kötött feladat átadás-átvétel
15.1. Az átadás-átvétel szabályait az NNK közszolgálati szabályzata tartalmazza.
16. A szervezetszabályozás eszközei, ezek kiadási és nyilvántartási rendje
16.1. Az NNK közjogi szervezetszabályozó eszközeiről, valamint a szabályozás egyéb eszközeiről, ezek kiadási és nyilvántartási rendjéről a szabályozó dokumentumok készítéséről és nyilvántartásáról szóló szabályzat rendelkezik. A szabályozás eszközei: a szabályzat, a szakmai állásfoglalás, a szakmai eljárásrend és a körlevél.
16.2. Eljárásrendet, szabályzatot, szakmai állásfoglalást az országos tisztifőorvos adhat ki, körlevél kiadására az országos tisztifőorvos és a helyettes országos tisztifőorvosok jogosultak.
16.3. A külön szabályzat szerinti szabályozás a közjogi szervezetszabályozó eszköz és a szabályozás egyéb eszközeinek hierarchiáján alapul. A szabályozás eszközei jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhatnak.
16.4. Az NNK-ban alkalmazott szabályozó dokumentumok aktualitását naprakészen meg kell őrizni, ezért az érintett szervezeti egység vezetője a szükséges módosításokra indokolt esetben köteles feletteseinek javaslatot tenni, illetve a szabályozó dokumentumok felülvizsgálatáról az erről szóló külön szabályzat szerint gondoskodni kell. A belső szabályozó dokumentumokat és azok módosításait jóváhagyás után közzé kell tenni, hogy az érdekeltek tudomására jusson.
16.5. Az NNK-ban alkalmazott szabályozó dokumentumokat az NNK dolgozóival és az újonnan belépőkkel ismertetni kell. Ezen kötelezettség a szervezeti egység vezetőjét terheli.
16.6. A szabályozás eszközei az NNK egységes jogalkalmazását szolgálják, az ezekben foglaltakra más szervek, ügyfelek részére készített iratban hivatkozni nem lehet.
16.7. A feladatkörében eljáró főosztályvezető, igazgató, illetve a felügyeletet ellátó országos tisztifőorvos, helyettes országos tisztifőorvos, gazdasági főigazgató és hivatalvezető felelős
a) a tervezett szabályozás szükségességéért,
b) azért, hogy a választott szabályozási eszköz megfeleljen a szakmai követelményeknek.
17. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre
17.2. Az NNK-ban vagyonnyilatkozat-tételre köteles – a Vnyt. előírásaival összhangban – az alábbi álláshelyeket betöltő kormánytisztviselő:
a) az NNK közbeszerzési eljárásában részt vevő közbeszerzési feladatokat ellátó kormánytisztviselő, valamint a közbeszerzési eljárásban részt vevő kormánytisztviselő (jogász, közbeszerzési referens),
b) a Gazdálkodási Főosztály vezetője,
d) az NNK előirányzatai felhasználásával, ellenőrzésével, döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat ellátó kormánytisztviselő,
e) az a)–d) pontban meghatározottakon kívül az NNK valamennyi főosztályvezetője és osztályvezetője,
f) az a)–d) pontban meghatározottakon kívül az NNK valamennyi nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett kormánytisztviselője,
g) a közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyekben javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személy.
Az a) pont hatálya alá eső személy évente, a b)–d) pont szerinti személy kétévente és az e)–g) pontban megjelölt személy ötévente – amennyiben nem lát el olyan feladatot, amelyre a
Vnyt. gyakoribb vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő – tesz vagyonnyilatkozatot.
17.3. Ha a kormánytisztviselő több jogcímen is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, akkor vagyonnyilatkozatot ismételten a rövidebb időtartam elteltével köteles tenni.
17.4. A vagyonnyilatkozat-tétel részletes szabályait és kezelésének rendjét az NNK Közszolgálati szabályzata rögzíti.
18. Szervezeti integritást sértő események kezelése, munka- és tűzvédelem
18.1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, továbbá a munka-, tűz- és sugárvédelemről külön szabályzatok rendelkeznek.
19. Adatvédelem, adatbiztonság
19.1. Az adatvédelem és adatbiztonság kérdéséről, továbbá az adatvédelmi tisztviselő feladataival kapcsolatosan – a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – az NNK adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata rendelkezik.
20. Az NNK képviselete és a külső kapcsolattartás
20.1. Az NNK-t mint jogi személyt az országos tisztifőorvos, távollétében, teljes jogkörrel a kijelölt helyettes országos tisztifőorvos képviseli.
20.2. Az NNK-t mint jogi személyt átruházott hatáskörben, az irányítási rend szerint a helyettes országos tisztifőorvosok is képviselhetik.
20.3. Az NNK-t mint jogi személyt meghatározott jog- és feladatkörben, az országos tisztifőorvos egyedi felhatalmazása alapján – az irányítást ellátó vezető javaslatára – főosztályvezető is képviselheti.
20.4. Az önálló szervezeti egységek képviselete az önálló szervezeti egység feladata az irányítást ellátó vezető előzetes tájékoztatásával.
20.5. Az NNK jogi képviseletét az országos tisztifőorvos által megbízott személyek látják el, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szabályai szerint.
20.6. Az intézeti honlap lakossági oldalainak szerkesztése a Kommunikációs Főosztály feladata.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Az országos tisztifőorvos gondoskodik arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot valamennyi – az NNK alkalmazásában álló – munkatárs megismerje. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az NNK külső és belső honlapján közzé kell tenni.
22. A szervezeti egységek ügyrendjei elkészítésének, illetve a korábbi ügyrendek felülvizsgálatának határideje a Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépését követő 60. nap.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szervezeti felépítése
Az országos tisztifőorvos közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek
1. Az országos tisztifőorvos közvetlen irányítása alatt álló nem önálló szervezeti egység:
1.1. Országos Tisztifőorvosi Titkársági Osztály
a) ellátja az országos tisztifőorvos számára érkező iratokkal kapcsolatos teljes körű ügyviteli feladatokat, adminisztratív tevékenységet;
b) szervezi, koordinálja és nyilvántartja az országos tisztifőorvos hivatali programjait;
c) fogadja a tisztifőorvosi titkárságra érkező szóbeli megkereséseket, szükség szerint a feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást ad;
d) előkészíti a felsővezetők által összehívott különböző értekezleteket, összeállítja az értekezlet emlékeztetőjét, nyilvántartja az értekezleten hozott döntéseket;
e) ellátja az országos tisztifőorvos feladatkörébe tartozó minősített iratokkal kapcsolatos ügykezelést;
f) az NNK szervezeti egységei tekintetében felügyeli az ügyiratkezeléshez kapcsolódó központi érkeztetési, postázási és központi irattári feladatokat, valamint részt vesz az ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletében;
g) szervezi és irányítja az országos tisztifőorvosi titkárság ügyviteli, ügyiratkezelési, helyettesítési rendjét.
2. Kommunikációs Főosztály
2.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Sajtókommunikációs és Tartalomfejlesztési Osztály;
b) Egészségvonal Ügyfélszolgálati Osztály.
2.2. A főosztály a funkcionális feladatai keretében:
1. ellátja a kommunikációval kapcsolatos feladatokat;
2. a közvéleményt és a szakmát tájékoztatja az NNK által végzett és koordinált, jogszabály által meghatározott tevékenységekről;
3. az NNK munkáját megismerteti a lakossággal, hozzájárul a népegészségügyi programokkal és intézkedésekkel kapcsolatos pozitív kép kialakításához;
4. a lakosságot tájékoztatja a népegészségüggyel és tisztiorvoslással kapcsolatos kérdésekben, továbbá azokban az európai uniós népegészségügyi és tisztiorvosi kérdésekben, amelyek az NNK tevékenységi köréhez tartoznak;
5. végzi az NNK egységes arculatteremtését;
6. munkatervekhez, stratégiai tervekhez kapcsolt kommunikációs programokat készít az egységes kommunikációs terv kidolgozása érdekében;
7. elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja a Kommunikációs Szabályzatot;
8. sajtótájékoztatókat, interjúkat, sajtókampányokat, szóvivői és szakértői nyilatkozatokat szervez, sajtóközleményeket készít, kiadványokat szerkeszt; közösségimédia-megjelenéseket szerkeszt, egészségügyi tájékoztató és felvilágosító tartalmakat állít elő, kapcsolatot tart a médiával;
9. meghatározza az internetes csatornák tartalmi kritériumait, és ellátja a tartalomfejlesztési feladatokat, az adatgazdák által közzétételre szánt tartalmakat jóváhagyja, illetve az erre vonatkozó felsővezetői jóváhagyást beszerzi;
10. szervezi az NNK rendezvények kommunikációját;
11. sajtófigyelést végez;
12. szervezi az NNK kiemelt rendezvényeit;
13. gondoskodik a népegészségügy és tisztiorvoslás múltjának ápolásáról;
14. az NNK Arculati Kézikönyve alapján az NNK nyomdájában készülő nyomtatványokat, kiadványokat véleményezi, ellenőrzi;
15. működteti a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos folyóirat szerkesztőségét és kiadja a folyóiratokat;
16. gondoskodik a közérdekű adatoknak a honlapon történő megjelentetéséről;
17. az 1–17. pont szerinti feladatairól tájékoztatást nyújt a Tisztifőorvosi Hivatalnak.
2.3. Az Egészségvonal működtetése keretében:
a) az ügyfelek részére a hét minden napján 0–24 órában országos általános egészségügyi tájékoztatást nyújt a honlapján megjelölt kérdéskörök vonatkozásában,
b) szolgáltatását telefonon, Magyarországról az 1812-es rövidített hívószámon, valamint elektronikus levél útján és a www.egeszsegvonal.gov.hu honlapon keresztül vagy az ügyfelek részére más felületeken közzétett további hívószámokon biztosítja,
c) közvetlen kétoldalú telefonos kapcsolatot tart fenn az 1818-as hívószámú országos telefonos ügyfélszolgálattal és a 112-es hívószámú egységes európai telefonos segélyhívóval,
d) szolgáltatásainak biztosítása és fejlesztése érdekében megállapodhat a miniszter irányítása és felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervekkel és szervezetekkel, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységet végző más szervekkel, szolgáltatókkal,
e) szolgáltatásával kapcsolatos tájékoztatását a honlapján és a www.nnk.gov.hu honlapon teszi közzé.
3. Belső ellenőr
3.1. A belső ellenőr az országos tisztifőorvos közvetlen irányításával – szervezeti egységen kívül – látja el tevékenységét.
3.2. A belső ellenőrzés az NNK tekintetében:
a) elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
b) elemzi, vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;
c) megállapításokat, javaslatokat tesz és következtetéseket von le a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása, a működés eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
d) nyilvántartja és nyomon követi a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
3.3. A belső ellenőr szakmai feladatai keretében:
a) ellátja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben a belső ellenőrzési vezető számára meghatározott feladatokat;
b) elkészíti és karbantartja a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet;
c) összeállítja a kockázatelemzéssel alátámasztott éves ellenőrzési terveket, az országos tisztifőorvos jóváhagyása után azokat végrehajtja, valamint azok megvalósítását nyomon követi;
d) megszervezi a belső ellenőrzési tevékenységet, irányítja az ellenőrzések végrehajtását;
e) összehangolja az ellenőrzéseket;
f) ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az országos tisztifőorvost, illetve az országos tisztifőorvos érintettsége esetén az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja és javaslatot tesz a megfelelő eljárások megindítására;
g) az ellenőrzés lezárását követően megküldi az ellenőrzési jelentést, illetve annak kivonatát az országos tisztifőorvos számára;
h) összeállítja az éves ellenőrzési jelentést, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentést;
i) gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során érvényesüljenek az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók;
j) gondoskodik a belső és külső ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és adatok biztonságos tárolásáról;
k) az országos tisztifőorvos által jóváhagyott éves képzési terv alapján eleget tesz a szakmai továbbképzési kötelezettségének;
l) évente értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tesz az országos tisztifőorvosnak a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására;
m) tájékoztatja az országos tisztifőorvost az éves ellenőrzési terv megvalósításáról és az attól való eltérésekről;
n) nyomon követi az intézkedési tervek végrehajtását az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének írásbeli tájékoztatása alapján.
3.4. A belső ellenőrzés eljárásának részletes szabályait a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló
370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
A helyettes országos tisztifőorvos I. közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
I. A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁSI IGAZGATÓ ALÁ RENDELTEN MŰKÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK
1. Egészségügyi Igazgatási Főosztály
1.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Egészségügyi Hatósági Osztály,
b) Szakmai Felügyeleti Osztály.
1.2. A főosztály általános feladatkörében:
1. figyelemmel kíséri az Európai Unió jogalkotását és bírósági gyakorlatát, valamint a szakterületét, továbbá a kormányhivatalt és a járási hivatalt érintő jogszabályokról, illetve bírósági döntésekről tájékoztatja az érdekelteket;
2. előkészíti a kormányhivatal által hozott hatósági döntések felülvizsgálata során szükségessé váló felügyeleti intézkedéseket;
3. közreműködik az egészségügyi ellátás javítását célzó szervezeti és szervezési intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, felkérésre véleményt nyilvánít az egészségügyi ellátórendszer szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzelésekről;
4. előkészíti az országos tisztifőorvos felkérésére az egészségügyi igazgatás körébe tartozó szakmai anyagokat, a feladatkörével kapcsolatos háttéranyagokat;
5. előkészíti a feladatkörébe tartozó, szakmai feladatellátással kapcsolatos szakmai eljárásrendeket, útmutatókat és elvi állásfoglalásokat, valamint iratmintákat;
6. közreműködik a fővárosi és vármegyei kormányhivatal szakmai irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokban;
7. végzi az egészségügyi szakterületre vonatkozó éves beszámoló jelentések feldolgozását, statisztikát készít, az adatok elemzése után értékeli a szakterület helyzetét;
8. végzi az éves munkatervben meghatározott, illetve jogszabályi felhatalmazás alapján az átfogó és célellenőrzéseket;
9. országos adatbázisokat alakít ki és tart fenn, melynek érdekében meghatározza a végzett adatgyűjtések, vezetett nyilvántartások főbb tartalmát, szempontrendszerét és teljesítési módját, biztosítja az adatbázisok adatainak felhasználhatóságát;
10. vezeti a hatáskörébe tartozó,
a) az egészségügyi szolgáltatók engedélyeit nyilvántartó országos hatósági ügymenetkezelő és nyilvántartó rendszert,
b) bejelentés keretében egészségügyi tevékenységet végzők jogszabályban meghatározott adatait,
c) az egészségügyi szakkapacitás kapacitás nyilvántartási és az ehhez kapcsolódó területi ellátási kötelezettség nyilvántartási rendszereket;
11. gondoskodik az ágazati humánerőforrás nyilvántartó rendszer működéséről, biztosítja az adatbázisok adatainak felhasználhatóságát;
12. vezeti a szakfelügyelői névjegyzéket és gondoskodik közzétételéről, figyelemmel a személyes adatok védelmére;
13. nyilvántartást vezet a megbízások alapján végzett szakfelügyelői tevékenységről, mely tevékenységről évente beszámolót készít az országos tisztifőorvos részére;
14. bejelentési, nyilvántartási rendszereket működtet és fejleszt, ezen belül vezeti a biobankokról, illetve érvényes kutatási engedély alapján genetikai mintát, adatot tároló intézményekről szóló nyilvántartást;
15. gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról, a lakossági adatszolgáltatás érdekben a közhiteles adatok publikálásáról, valamint az országos adatbázisokban tárolt közadatok társszervezeteknek való közvetlenül átadásáról;
16. feladatköréhez kapcsolódóan részt vesz a hazai és európai uniós forrásból finanszírozott projektek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában, közreműködik a fenntartási kötelezettséggel érintett projektek fenntartásában;
17. szervezi, irányítja, koordinálja a feladatkörébe tartozó, a népegészségügyi program(ok) kapcsán felmerülő feladatok végrehajtását, valamint közreműködik azok végrehajtásában;
18. jogszabályban meghatározott módon és körben adatot szolgáltat a feladatkörében működtetett országos adatbázisokból;
19. felkérésre részt vesz szakmai bizottságok, testületek munkájában, együttműködik az illetékes szakmai szervezetekkel, társhatóságokkal;
20. ellátja az egészségügyi alapellátás és egészségfejlesztés – ennek részeként a szervezett lakossági szűrések –területi szintű tervezési, monitoring, koordinációs és szervezési feladatait, melynek keretében biztosítja a lakosság egyenlő hozzáférését az ellátásokhoz és egészségfejlesztő szolgáltatásokhoz.
1.3. A főosztály a hatósági feladatai keretében:
a) előkészíti az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési eljárásával kapcsolatos döntéseket azokban az engedélyezési eljárásokban, amelyekben a működési engedély kiadása az országos tisztifőorvos hatáskörébe tartozik;
b) előkészíti a közszolgáltatást végző egészségügyi szolgáltatók szakellátási kapacitása és az ehhez kapcsolódó ellátási terület meghatározásával, módosításával kapcsolatos döntéseket;
c) végzi az országos tisztifőorvos működési engedélyezési hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók tevékenységének ellenőrzését;
d) kivizsgálja az országos tisztifőorvos működési engedélyezési hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók ellen benyújtott panaszokat, közérdekű bejelentéseket;
e) előkészíti a panaszok, közérdekű bejelentések által feltárt hiányosságok, jogszabálysértések miatt indult hatósági eljárásban meghozott döntéseket.
1.4. A főosztály a szakmai felügyeleti feladatai keretében:
a) hatósági feladatkörében:
aa) ellátja az emberen végzett (beavatkozással járó) orvostudományi kutatás engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat,
ab) közreműködik a sejtekkel, szövetekkel kapcsolatos kompetens hatósági feladatok ellátásában,
ac) a Magyarországról külföldre, illetve külföldről Magyarországra szállított szervek, szövetek szállításához egyetértését adja, és erről nyilvántartást vezet,
ad) közreműködik a szervátültetéssel kapcsolatos hatósági feladatok végzésében az EUROTRANSZPLANT szerződés alapján,
ae) évente adatgyűjtést végez és jelentést készít a szövetek vizsgálatához, feldolgozásához, tárolásához, elosztásához kapcsolódó súlyos káros eseményekről, illetve a szövetek beültetése vagy kivétele során észlelt súlyos szövődményekről,
af) felméri és adatot szolgáltat a Szervek, Szövetek és Sejtek Európai Nyilvántartása (EUROCET) számára a projekt tekintetében a sejt- és szövetgyűjtésről, -tárolásról és -transzplantációról,
ag) közzétételre előkészíti a szövet- és sejtbankok éves tevékenységéről szóló jelentést,
ah) az egészségügyi szolgáltatókkal, szolgáltatásokkal összefüggésben ellátja a szakfelügyelettel összefüggő jogszabályban rögzített feladatokat;
b) koordinációs és szakmai irányítói feladatkörében:
ba) közreműködik a sejtbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetika, genetikai tanácsadás, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztika szakmák működési engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
bb) közreműködik a határterületnek minősülő tevékenységek azonosításában, egészségügyi szolgáltatásnak minősülés megítélésében,
bc) közreműködik a szakmai kérdésekben történő állásfoglalás, vélemény kiadásának előkészítésében,
bd) javaslatot tesz az egészségügyi igazgatási tevékenységgel kapcsolatos éves beszámoló jelentés szempontjaira,
be) végzi az egészségügyi szakterületre vonatkozó éves és évközi jelentések feldolgozását, anyaggyűjtést végez, adatszolgáltatást, részjelentéseket, statisztikát készít, az adatok elemzése után értékeli a szakterület helyzetét,
bf) közreműködik a kormányhivatal és a járási hivatal kormánytisztviselőinek szakmai, módszertani és jogalkalmazói munkáját segítő képzésekben, továbbképzésekben,
bg) közreműködik a főosztály által kiadott engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tevékenységének a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelésének ellenőrzésében, az ellenőrzések szakmai előkészítésében és értékelésében,
bh) részt vesz az országos tisztifőorvos működési engedélyezési hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók ellen benyújtott panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásában, azok szakmai felügyeletében, a szakfelügyeleti rendszer irányítása keretében – ideértve az ápolási és szakdolgozói szakterületek szakfelügyeletét is – koordinálja a szakfelügyelők működését, irányítja a szakfelügyelők tevékenységét, gondoskodik a szakfelügyelők továbbképzéséről, az egyedi panaszügyekben ellátja az orvosszakmai koordinációs, valamint az ápolásszakmai felügyeleti feladatokat,
bi) végzi a hatósági szakfelügyeleti rendszer koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
bj) IMI-koordinációval (Belső Piaci Információs Rendszer) kapcsolatos feladatokat lát el,
bk) javaslatot tesz az éves kiemelt munkatervi feladatokra,
bl) felkérésre részt vesz a szakmai irányelvek kidolgozásában és elősegíti a korszerű szemlélet kialakítását, az új módszerek bevezetését és megvalósítását;
c) ápolásszakmai feladatai körében:
ca) közreműködik az ápolási, szakdolgozói szakmai felügyelet szakmai irányításában,
cb) szervezi, összehangolja a kormányhivatal és a járási hivatal keretében működő ápolási szakfelügyeleti tevékenységet, közvetíti az egységes szakmai irányelveket és segíti azok szakmai, gyakorlati érvényesítését,
cc) javaslatot tesz az ápolási, szakdolgozói szakmai terület vonatkozásában az éves kiemelt munkatervi feladatokra,
cd) végzi az ápolási és szakdolgozói szakterületre vonatkozó éves és évközi jelentések feldolgozását, anyaggyűjtést végez, adatszolgáltatást, részjelentéseket, statisztikát készít, az adatok elemzése után értékeli az ápolás és szakdolgozók helyzetét,
ce) felkérésre részt vesz az ápolási és szakdolgozói szakterület szakmai irányelveinek kidolgozásában, elősegíti a korszerű szemlélet kialakítását, az új módszerek bevezetését és megvalósítását,
cf) figyelemmel kíséri a kormányhivatal és a járási hivatal ápolási szakfelügyeletén keresztül az ápolás személyi, tárgyi, szakmai, környezeti feltételeinek megvalósulását és az ápolásra vonatkozó szakmai szabályok érvényesülését,
cg) részt vesz az országos tisztifőorvos működési engedélyezési hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók ellen benyújtott panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásában, azok ápolásszakmai szakmai felügyeletében, a szakfelügyeleti rendszer irányítása keretében koordinálja az ápolási szakfelügyelet működését, az egyedi panaszügyekben ellátja az ápolásszakmai felügyeleti feladatokat,
ch) közreműködik az egészségügyi dolgozók továbbképzésében és képzésében, melynek keretében kezdeményezi, szervezi a szakdolgozói képzéseket és továbbképzéseket, valamint elősegíti azok megvalósítását;
d) védőnői feladatai körében:
da) szakmailag irányítja, felügyeli, értékeli a védőnői – területi védőnői, iskolavédőnői, kórházi védőnői és a Családvédelmi Szolgálatban dolgozó védőnői (a továbbiakban: CSVSZ védőnő) – ellátást érintő feladatok megvalósítását a vezető védőnők közreműködésével,
db) szakmai segítséget nyújt a jogszabályok és szakmai szabályok gyakorlati megvalósításában,
dc) szakmai tájékoztatást, iránymutatást, véleményt ad az egységes védőnői ellátás, vezető védőnői tevékenység megvalósítása érdekében,
dd) véleményezi a települési önkormányzatok védőnői körzetek megállapítására és kialakítására vonatkozó tervezetét,
de) ellátja a területi, az iskolai, a kórházi, a CSVSZ védőnői és a vezető védőnői munka szakfelügyeletének szakmai, módszertani irányítását,
df) a rendelkezésére álló adatok alapján elemzi, értékeli a védőnői ellátást és a vezető védőnők tevékenységét,
dg) feladatainak ellátásában együttműködik szakmai és civil szervezetekkel, valamint a védőnőképző intézményekkel,
dh) javaslatot tesz, illetve kezdeményezi a védőnői és a vezető védőnői tevékenység fejlesztését és szükséges feltételeinek javítását;
e) a védőnői szakterülettel kapcsolatos egyéb feladatai körében:
ea) közreműködik a TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori Projekt fenntartási feladataiból származó tevékenységek monitorozásában és országos kiterjesztésében,
eb) a védőnői szakterületen együttműködik az Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztállyal,
ec) szakmailag támogatja a fenntartási kötelezettségébe tartozó szakmai honlapok működését,
ed) felkérésre közreműködik a védőnői szakterületek szempontjából releváns kutatásokban, felmérésekben, nyilvántartást vezet a területhez köthető kutatásokról,
ee) feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart, rendszeres együttműködést alakít ki szakmai (egészségügyi, szociális, oktatási, társadalmi felzárkózási, kulturális, egyházi, határon túli) és civil szervezetekkel, személyekkel, projektekkel,
ef) részt vesz az egészségfejlesztés tartalmi elemeinek szakmódszertani összeállításában a védőnői munkával összefüggésben,
eg) közreműködik a védőnői szakrendszerek működésének országos támogatásában.
1.5. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi a szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
2. Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály
2.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat és Bejelentési Osztály,
b) REACH, CLP és PIC Kompetens Hatósági Osztály,
c) Biocid Kompetens Hatósági Osztály,
d) Kémiai Biztonsági Kockázatértékelési Osztály.
2.2. A főosztály a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatai körében:
a) együttműködik más államokkal és a nemzetközi szervezetekkel a veszélyes anyagokkal és keverékkel kapcsolatos hazai és nemzetközi kémiai biztonsági stratégia kialakítása, valamint a vegyi anyagok jelentette kockázatok meghatározása és megfelelő kezelése érdekében;
b) részt vesz a kémiai biztonságot érintő ellenőrzési módszerek kidolgozásában, szakterületén szakmai irányítást gyakorol a területi ellenőrző hatóságok vonatkozásában;
c) ellátja az európai uniós tagországokban működő, nem élelmiszerekre vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RAPEX) keresztül érkezett, a kémiai biztonsággal kapcsolatos riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat;
d) ellátja az irányító és koordináló feladatokat (National Focal Point) az Európai Vegyianyag-ügynökségtől (a továbbiakban: Ügynökség), más tagállamtól vagy a hazai végrehajtó hatóságtól érkező megkeresés esetén az európai parlamenti és tanácsi rendeletekkel összefüggő ellenőrzésekben és hatósági eljárásokban;
e) az OECD hazai kapcsolattartó központja, melynek keretében végzi:
ea) a Vizsgálati Irányelvek Programja (Test Guidelines Programme) hazai koordinációs feladatait,
eb) az OECD Vegyi Anyag Bizottság és a Vegyi Anyag, Növényvédőszer, Biotechnológia Munkacsoport Együttes Ülésén képviseli Magyarországot a humánegészségügyi vonatkozású kérdésekben,
ec) az egyéb OECD programok (HPV Chemicals, SIDS, CoCAM dokumentumok, IATA és endokrin diszruptor tevékenység) nemzetközi egyeztetését,
ed) az egyéb OECD irányelvek nyomon követését, regisztrálását, és naprakészen nyilvántartását;
f) felügyeli a kémiai biztonság szabályainak érvényesülését, valamint nyomon követi a kémiai biztonságot érintő változásokat, a vegyi anyagok egészségre gyakorolt hatását;
g) ellátja a kémiai biztonsági koordinációs tanács titkárságához kapcsolódó feladatokat.
2.3. A főosztály a kémiai biztonsági kockázatértékelési feladatai körében:
a) feladatkörében szakértői tevékenységet végez, humán toxikológiai szakvéleményeket készít a lakosságot érintő kémiai ártalmak felismerésére és csökkentésére;
b) szakértőként részt vesz a veszélyes anyagok és keverékek veszélyes tulajdonságainak humán toxikológiai kockázatértékelésében a kémiai biztonságról szóló
2000. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: Kbtv.), a vegyi anyagok regisztrálásáról, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: REACH rendelet) és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendeletben (a továbbiakban: CLP rendelet) meghatározott módon;
c) ellátja a biocid termékek szakvéleményezési feladatait;
d) szakértőként részt vesz a potenciálisan veszélyes vegyi anyagok kémiai biztonsági kockázatának becslésében, az illetékes hatóságok felkérésére a veszélyesség meghatározásában, valamint a felhasználás közegészségügyi feltételeinek megadásában;
e) szakértőként részt vesz a veszélyes vegyi anyagok egészségkárosító hatásainak meghatározásában és vizsgálatában;
f) részt vesz a veszélyes vegyi anyagok és keverékek, illetve a biocid készítmények bejelentésének értékelésében.
2.4. A főosztály a REACH Kompetens Hatósági feladatai körében:
a) ellátja a REACH rendelet alapján a nemzeti Kompetens Hatóság és a Tájékoztató Szolgálat feladatait, valamint egyéb, hazai kijelölés, felkérés alapján a tagállam feladatkörébe utalt REACH vonatkozású feladatokat;
b) a REACH Kompetens Hatósági feladatok keretében:
ba) felelős a REACH rendelet 121–124. cikke alapján a nemzeti Kompetens Hatóságra ruházott feladatok végrehajtásáért, a rendelet végrehajtása érdekében együttműködik az Európai Bizottsággal, az Ügynökséggel és a többi tagállam kompetens hatóságával, tájékoztatja a nyilvánosságot a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokról, és szükség szerint adatokat szolgáltat az Ügynökségnek,
bb) kijelölés alapján ellátja a különböző testületekben a magyar REACH kompetens hatóság képviseletét, valamint az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat, részt vesz az Ügynökség, illetve az Európai Bizottság által működtetett testületek, munkacsoportok munkájában, valamint ellátja az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat,
bc) részt vesz a REACH vonatkozású kockázatkezelési intézkedésekre irányuló javaslatok kidolgozásában;
c) a REACH Tájékoztató Szolgálati feladatok keretében:
ca) felelős a gyártók, importőrök, továbbfelhasználók és más érdekelt felek számára azok felelősségeire és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásért,
cb) kapcsolatot tart a többi tagállam és az Ügynökség, valamint a REACH Információs Szolgálataival (Helpdeskek),
cc) felelős az egyes ipari szervezetekkel, vegyipari érdekképviseletekkel való kapcsolattartásért,
cd) javaslatot tesz a REACH és PIC szakmai tájékoztatás céljából az NNK által fenntartott Internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára vonatkozóan.
2.5. A főosztály a CLP kompetens hatósági feladatai körében:
a) ellátja a CLP rendelet 43. cikke alapján a nemzeti Kompetens Hatóság feladatait, amelynek keretében
aa) felelős a vegyi anyagok harmonizált besorolására és címkézésére vonatkozó javaslatokért, valamint a CLP rendeletben a tagállamra megállapított kötelezettségek végrehajtásáért,
ab) elősegíti a vegyi anyagok CLP rendelet szerinti osztályozása, címkézése és csomagolása tekintetében illetékes valamennyi hatóság együttműködését és koordinációját,
ac) felelős a többi tagállam CLP Kompetens Hatóságával, valamint CLP rendelettel kapcsolatos ügyekben az Európai Bizottsággal és az Ügynökséggel való kapcsolattartásért,
ad) kijelölés alapján ellátja a különböző nemzetközi testületekben a magyar CLP kompetens hatóság képviseletét, valamint az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat;
b) ellátja a CLP rendelet 44. cikke alapján a CLP Tájékoztató Szolgálati feladatokat, amelyek keretében
ba) felelős a CLP rendelettel összefüggésben a szállítók és más érdekelt felek felelősségeire és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásért,
bb) kapcsolatot tart a többi tagállam és az Ügynökség CLP Információs Szolgálataival (Helpdeskekkel),
bc) javaslatot tesz a CLP szakmai tájékoztatás céljából az NNK által fenntartott Internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára.
2.6. A főosztály a PIC kijelölt hatósági feladatai körében:
a) ellátja a veszélyes anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: PIC rendelet) szerinti kijelölt hatóság feladatait az ipari vegyi anyagokra és készítményekre vonatkozóan:
aa) fogadja a kiviteli bejelentéseket az exportálóktól, és azokat továbbítja az Európai Bizottságnak,
ab) a jogszabályi feltételek fennállása esetén az importáló ország kijelölt hatóságának hozzájárulását kéri a kivitelhez,
ac) fogadja az import bejelentéseket az Európai Bizottságtól, illetve az exportálóktól, valamint az exportálóktól beérkezett jelentéseket továbbítja az Európai Bizottságnak,
ad) támogatja az export-import ellenőrző hatóságok munkáját,
ae) PIC kérdésekben felelős a többi tagállam PIC kijelölt hatóságával, valamint az Európai Bizottsággal és az Ügynökséggel való kapcsolattartásért, valamint a PIC rendeletben előírt jelentések elkészítéséért;
b) javaslatot tesz a PIC szakmai tájékoztatás céljából az NNK által fenntartott Internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára vonatkozóan.
2.7. A főosztály az ETTSZ feladatai körében:
a) ellátja a
Kbtv. és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló
44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben meghatározott feladatokat;
b) nyilvántartja a Magyarországon forgalomban lévő és bejelentett veszélyes anyagokat és veszélyes keverékeket, valamint gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat;
c) gyűjti és feldolgozza az egészségügyi intézmények által bejelentett emberi mérgezési eseteket, ebből éves jelentést készít az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP) előírásai alapján, az elkészített jelentést megküldi a jogszabályban meghatározott szerveknek;
d) kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamaiban működő méregközpontokkal, valamint együttműködik ilyen kérdésekben az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival;
e) felelős a forgalomba hozott, és egészségre gyakorolt hatásaik vagy fizikai hatásaik alapján a szállító által veszélyesnek besorolt vagy ítélt keverékekre vonatkozó információk fogadásáért és ezen információk titkosságának a jogszabály szerinti fenntartásáért;
f) a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos megkeresésre 24 órás ügyelet formájában – sürgősségi esetben telefonon, egyéb esetben levélben, e-mailben, illetve faxon – információt ad az emberi élet és egészség védelme, valamint a környezetvédelem érdekében toxikológiai kérdésekben.
2.8. A főosztály a higany nemzeti hatósági feladatai körében:
a) ellátja a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló
105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet 1. §-a szerint meghatározott igazgatási feladatokat;
b) a behozatallal és kivitellel kapcsolatos szakmai tájékoztatás céljából javaslatot tesz az NNK által fenntartott internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére és szakmai tartalmára vonatkozóan.
2.9. A főosztály a bejelentési feladatai körében:
a) ellátja a veszélyes keverékek bejelentésével kapcsolatos feladatokat a CLP rendelet 45. cikke, a
Kbtv., valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján;
b) elvégzi a bejelentésekkel kapcsolatos szakmai és adminisztratív feladatokat és továbbítja a feladat ellátásához szükséges információkat és dokumentumokat az ETTSZ-nek;
c) fogadja a biocid termékek bejelentését a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően;
d) javaslatot tesz az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Kémiai biztonsági szakrendszerének módosítására és fejlesztésére.
2.10. A főosztály a biocid kompetens hatósági feladatai körében
a) a közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlása tekintetében:
aa) uniós szabályozásnak megfelelően, a közreműködő szervezeti egységek (Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, laboratórium) szakvéleménye alapján kiadmányozásra előkészíti a biocid termékek uniós rendelet szerinti forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezését valamennyi főcsoport összes terméktípusában,
ab) a közreműködő szervezeti egységek (Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, laboratórium) szakvéleménye alapján előkészíti a biocid termékek uniós engedélyezésének értékeléséhez, a biocid hatóanyagok jóváhagyásának értékeléséhez, valamint a biocid hatóanyagok jóváhagyásának megújítására vonatkozó értékeléséhez kapcsolódóan a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló
316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerinti eljárásokhoz szükséges dokumentumait,
ac) nemzeti szabályozásnak megfelelően a közreműködő szervezeti egység (Laboratóriumi Főosztály) szakvéleménye alapján kiadmányozásra előkészíti a még nem jóváhagyott hatóanyagot tartalmazó az emberek és állatok általi fogyasztásra szánt ivóvíz, a használati meleg víz, az uszodai és egyéb, fürdőzésre használt vizek fertőtlenítésére, valamint az ilyen vizekkel érintkező felületek fertőtlenítésére szolgáló, továbbá a vizekben alkalmazott algásodásgátló biocid termék forgalomba hozatali engedélyét,
ad) vezeti a kifejezetten eszközök fertőtlenítésére szánt – biocidnak minősülő hatóanyagot tartalmazó – orvostechnikai eszközök nyilvántartását;
b) szakmai feladatai körében:
ba) összefogja a hatóanyag- és termékértékelésben részt vevő szakértőkből álló biocid munkabizottság tevékenységét,
bb) Magyarország képviseletében részt vesz az Európai Bizottság és az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által szervezett Kompetens Hatósági (CA) és egyéb szakértői bizottsági üléseken, illetve azok előkészületi- és utómunkájában,
bc) a szakterületet képviselő szakértőket támogatva részt vesz a biocid termékekkel foglalkozó bizottság (BPC) alá tartozó munkacsoportok (WG) ülésein, ha saját hatóanyag kerül értékelésre,
bd) a biocid munkabizottság bevonásával tanulmányozza és véleményezi más tagállamok hatósági jelentéseit és termékértékelési jelentéseit (CIRCABC, Koordinációs Csoport),
be) információt szolgáltat (helpdesk) telefonon és e-mailben a hazai és külföldi ipar szereplői részére,
bf) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, és annak megjelenéséről gondoskodik,
bg) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart;
c) nemzetközi feladatai körében:
ca) kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, az Ügynökséggel, a tagállamok kompetens hatóságaival és más nemzeti hatóságokkal,
cb) részt vesz a tagországok kompetens hatóságai közötti megállapodás keretében a Közép-európai Biocid Együttműködés (MEGB) fórumának munkájában, ülésein,
cc) kezeli a biocid termékek nyilvántartásában (R4BP) szereplő adatbázist, részt vesz annak fejlesztésében,
cd) kezeli az európai uniós e-konzultációt,
ce) egészségügyi hatóság vonatkozásában kijelölt pontként közreműködik az európai uniós tagországokban működő, Piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszeren (ICSMS) keresztül érkezett, biocidokra és kezelt árucikkekre vonatkozó riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában.
2.11. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
3. Közegészségügyi Főosztály
3.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Település-egészségügyi, Klímaváltozás és Környezeti Egészséghatás Elemző Osztály,
b) Élelmezés-, Táplálkozás-, Gyermek- és Ifjúság-egészségügyi Osztály.
3.2. A főosztály a közegészségüggyel (környezet- és település-egészségügy, ideértve a gyógyfürdőügyet is, élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, klímaváltozás, a közegészségüggyel összefüggésben a gyermek- és ifjúságügy) kapcsolatos szakmai irányítási feladatkörében:
a) gyakorolja a kormányhivatal felett a jogszabályokban meghatározott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket;
b) javaslatot tesz a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szervei éves kiemelt munkatervi feladatainak összeállításához, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal;
c) jogszabályban meghatározottak szerint javaslatot tesz a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szervei országos hatósági ellenőrzési tervének összeállításához;
d) részt vesz a kormányhivatal és a járási hivatal népegészségügyi szerveinek szakmai tevékenységével kapcsolatos éves jelentés szempontrendszerének kialakításában, a jelentések összesítésében, értékelésében, ismertetésében, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal;
e) biztosítja a kormányhivatalok és járási hivatalok szakértői hátterét, számukra oktatásokat, szakmai továbbképzéseket tart, útmutatókat, módszertani leveleket készít, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OGYÉI);
f) a kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szerveinek jogértelmezési és szakmai megkereséseire állásfoglalásokat készít, szükség szerint együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal;
g) javaslatot tesz a főosztály éves munkatervére, továbbá beszámolót készít azok megvalósításáról;
h) közreműködik a közegészségügyet érintő döntés-előkészítő elemzések elkészítésében, valamint a döntések végrehajtásának értékelésében, ellenőrzésében.
3.3. A főosztály az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatai körében:
a) közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai körében:
aa) az OGYÉI szakvéleménye alapján kifogásolt kozmetikai készítmények termékinformációs dokumentációjának ügyében hivatalból eljárást indít,
ab) eljár panaszok, közérdekű bejelentések ügyében;
b) szakmai feladatai körében:
ba) koordinálja a népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatalok és járási hivatalok piacfelügyeleti hatósági munkáját az étrend-kiegészítő készítmények, a cumik, cuclik, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, a közétkeztetés, az iskolabüfék, valamint a kozmetikumok területén,
bb) fogadja a bejelentésköteles étrend-kiegészítő, anyatej-helyettesítő és speciális tápszerek OGYÉI által kifogásolt igazolásait és gondoskodik azok kivizsgálásáról,
bc) feladatellátásához adatokat, soron kívüli jelentéseket kérhet a kormányhivataloktól, járási hivataloktól,
bd) közreműködik az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okainak feltárását célzó szakmai tevékenységben, kezdeményezi a járványügyi kivizsgáláshoz szükséges intézkedések megtételét,
be) az energiaital fogyasztásával összefüggő esetekkel kapcsolatosan felméréseket végez, fogadja a kormányhivatalok, járási hivatalok, a háziorvosok, az Országos Mentőszolgálat, a fekvőbeteg-intézmények, a védőnők jelentéseit, melyekből összesítést, elemzést készít,
bf) közreműködik a lakosság táplálkozási helyzetével, tápláltsági állapotával, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, ezek alapján az OGYÉI-vel együttműködve közreműködik a táplálkozási ajánlások kidolgozásában,
bg) kezdeményezi a kozmetikai készítményekben, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagokra vonatkozó közegészségügyi határértékek és követelmények megállapítását, felügyeli ezeknek a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során való érvényesülését,
bh) lakossági, más hatósági, minisztériumi megkeresés esetén tájékoztatást, állásfoglalást ad ki,
bi) évente két alkalommal egyeztetést folytat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal az élelmiszer eredetű megbetegedések adatairól,
bj) a rendelkezésére álló adatok, eredmények, beszámolók, jelentések alapján stratégiai jelentőségű beszámolókat, elemzéseket készít, kölcsönösen együttműködve az OGYÉI-vel,
bk) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, és annak megjelenéséről gondoskodik,
bl) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart;
c) nemzetközi feladatai körében:
ca) egészségügyi hatóság vonatkozásában kijelölt pontként közreműködik az európai uniós tagországokban működő, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren keresztül (RASFF) érkezett riasztások, tájékoztatók, értesítések haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában,
cb) egészségügyi hatóság vonatkozásában kijelölt pontként közreműködik az európai uniós tagországokban működő, nem élelmiszerekre vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RAPEX) keresztül érkezett (veszélyes készítményekre, kozmetikumokra és gyermekjátékokra vonatkozó) riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában.
3.4. A főosztály a klímaváltozással és a környezeti egészséghatás elemzéssel kapcsolatos feladatai körében:
a) a közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai körében eljár panaszok, közérdekű bejelentések ügyében;
b) a szakmai feladatai körében:
ba) részt vesz a klímaváltozásból eredő közvetlen és közvetett egészségi hatások korai felismerését (prognózisát) szolgáló módszerek, eljárások kidolgozásában, ezeket kezdeményezi, koordinálja és irányítja,
bb) javaslatot tesz a klímaváltozással összefüggésbe hozható növekvő egészségteherből fakadó új feladatok, funkciók és szervezeti megoldások megfogalmazására és rendszerbe állítására,
bc) szakmailag irányítja a hőségriasztás országos rendszerét, felelős a hőségriasztást megalapozó döntés szakmai indoklásáért,
bd) ismeretterjesztő tevékenységet folytat, és közreműködik a veszélyhelyzetekben szükségessé váló kríziskommunikációban,
be) szakmai, módszertani anyagok készítésével támogatja a kormányhivatalok szakterülettel kapcsolatos feladatait, továbbá tájékoztatókat, javaslatokat készít a lakosság számára,
bf) közreműködik a környezet-egészségügyi felügyeleti rendszer kialakításában az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer keretein belül,
bg) statisztikai elemzéseket végez a laboratórium közreműködésével a környezeti expozíciók, többek között az extrém időjárási helyzetek, biológiai és kémiai légszennyezés és egészségi végpontok összefüggéseinek feltárására,
bh) a környezet-egészségügyi indikátorokon alapuló információs rendszer segítségével, a laboratórium közreműködésével rendszeresen értékeli az ország környezet-egészségügyi állapotát és erről szakértői jelentést készít,
bi) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart,
bj) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, és annak megjelenéséről gondoskodik.
3.5. A főosztály a település-egészségügyi feladatai körében:
a) közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai körében:
aa) ellátja nem sérülékeny felszín alatti vízbázisok vize esetében vizsgálati szám csökkentés engedélyezését,
ab) ellátja vegyes hulladék lebomlását, illetve szagtalanítását elősegítő vegyi anyag vagy mikroorganizmus, továbbá a komposztálás gyorsítására vagy hatékonyságának növelésére szolgáló mikrobiológiai preparátumok és enzimkeverékek forgalmazásának nyilvántartásba vételét,
ac) ellátja új dohánytermék-kategóriákba tartozó dohánytermék betiltását,
ad) ellátja ivóvízbiztonsági engedély kiadásában a másodfokú hatósági feladatokat,
ae) ellátja további vizsgálatokra kötelezés esetében, ha a hatóság az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint egy már nyilvántartásban lévő anyagot, terméket vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológiát közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg, a másodfokú hatósági feladatokat,
af) ellátja a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági ügyekben a másodfokú hatósági feladatokat,
ag) ellátja víz természetes ásványvízként való elismerésében a másodfokú hatósági feladatokat,
ah) ellátja harmadik országból származó természetes ásványvíz elismerésében a másodfokú hatósági feladatokat,
ai) eljár panaszok, közérdekű bejelentések ügyében;
b) szakmai feladatai körében:
ba) irányítja az emberi használatra szolgáló természetes fürdővizekre, a medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és a fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kidolgozását, az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek minőségének és az ezekre vonatkozó közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenőrzését,
bb) irányítja a talajjal, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények kidolgozását, a talaj ökotoxikológiájával kapcsolatban szakvéleményt készít,
bc) irányítja az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységeket, értékeli az egészségügyi szolgáltatónál képződő egészségügyi hulladékról vezetett nyilvántartást,
bd) közreműködik a környezeti zaj- és rezgéshatárértékek kimunkálásában,
be) közreműködik levegőterheltségi szint határértékeinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, javaslatok megfogalmazásában az expozíció csökkentésére,
bf) irányítja a biológiai légszennyezettség, illetve a belső téri levegőminőség egészségügyi határértékeinek kidolgozását és felülvizsgálatát, javaslatok megfogalmazását az expozíció csökkentésére,
bg) irányítja a belső téri levegőminőség ellenőrzését,
bh) részt vesz a parlagfűvel és a biológiai allergénekkel kapcsolatos közegészségügyi vonatkozású feladatokban, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal,
bi) koordinálja a települések rendezése, a gyógykezelés és munkavégzés céljára szolgáló épületek, létesítmények tervezése, létesítése, használata, üzemeltetése, átalakítása, felújítása, megszüntetése, működtetése, valamint a közlekedési eszközök használata során a közegészségügyi előírások érvényesítését,
bj) irányítja, szakmailag felügyeli és koordinálja a nemdohányzók védelmében történő ellenőrzéseket,
bk) részt vesz a nemdohányzók védelmében végzett tevékenységekben, együttműködésben a BM Dohányzás Fókuszpontjával,
bl) közreműködik a temetkezéssel, valamint a halottakkal kapcsolatos hatósági eljárások felülvizsgálatában,
bm) részt vesz a természeti, a települési, a lakóhelyi környezet – emberi szervezettel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban álló – fizikai, kémiai, biológiai tényezői mindenkori állapotának vizsgálatában és értékelésében, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal,
bn) irányítja a természetes gyógytényezők közegészségügyi követelményeinek kidolgozását,
bo) irányítja a Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben elvégzendő feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismeretek és követelmények kidolgozását, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal,
bp) részt vesz a Magyarország területén működő nedves hűtőtornyokra vonatkozó elektronikus rendszer üzemeltetésében,
bq) figyelemmel kíséri az ivóvíz és fürdővíz minőségéről készített adatbázis alakulását, szükség szerint közreműködik az adatbázison alapuló hazai és nemzetközi jelentések elkészítésében,
br) szakvéleményt ad országos hatáskörű településfejlesztési tervek, illetve programok, környezeti hatástanulmányok, településrendezési tervek vonatkozásában,
bs) ellenőrzési módszereket dolgoz ki, szakmai módszertani anyagokat, útmutatókat állásfoglalásokat készít,
bt) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, tárcaközi bizottságokban, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart,
bu) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, szükség szerint együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal és annak megjelenéséről gondoskodik;
c) nemzetközi feladatai körében:
ca) figyelemmel kíséri a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály európai uniós és egyéb szakértői csoportok és bizottságok munkájában való részvételét, szükség szerint közreműködik a vízbiztonsággal kapcsolatos európai uniós jogszabályok előkészítésében, az új európai vízbiztonsági tervezési rendszer kifejlesztésében, a vonatkozó jelentési rendszerek kidolgozásában, valamint az Európai Unió egyes fórumai számára beterjesztendő jelentések készítésében,
cb) részt vesz a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály ENSZ-EGB és a WHO együttműködések szerinti feladatainak ellátásban, a nemzetközi szervezetek felé irányuló adatszolgáltatásában.
3.6. A főosztály a gyermek- és ifjúság-egészségügyi feladatai körében:
a) közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai ellátása során eljár panaszok, közérdekű bejelentések ügyében;
b) szakmai feladatai körében:
ba) kidolgozza és vizsgálja az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek, valamint a szabadidő eltöltését, rekreációt biztosító létesítmények közegészségügyi követelményeit,
bb) irányítja az egyes intézménytípusok közegészségügyi körülményeinek (ideértve a pedagógiai munkával kapcsolatos higiénés kérdéseket is) országos felmérését,
bc) országos felmérések alapján nyilvántartja a szakterülethez tartozó intézménytípusok közegészségügyi körülményeit,
bd) ellenőrzési módszereket dolgoz ki, szakmai módszertani anyagokat, útmutatókat állásfoglalásokat készít,
be) koordinálja az oktatás-nevelés, valamint a gondozás céljára szolgáló épületek, létesítmények tervezése, létesítése, üzemeltetése, átalakítása/felújítása, megszüntetése során a közegészségügyi előírások érvényesítését,
bf) figyelemmel kíséri a gyermekek és ifjak egészségvédelmével és egészségmegőrzésével kapcsolatos egyes környezeti feltételek alakulását,
bg) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart,
bh) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, és annak megjelenéséről gondoskodik.
3.7. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
4. Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
4.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Foglalkozás-egészségügyi és Klinikai Osztály,
b) Munkahigiénés Osztály.
4.2. A főosztály szakmai irányítási feladatkörében:
a) elkészíti a munkahigiénés ellenőrzések egységes módszertani protokollját a munkavédelmi felügyelők és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok részére;
b) a Pénzügyminisztérium és a kormányhivatalok munkavédelmi feladatainak ellátásához a munkaegészségügy területén szakmai támogatást biztosít, segítséget nyújt;
c) szakmai tanácsadást végez és információt szolgáltat a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, munkáltatók, munkavállalók, valamint az érdekképviseletüket ellátó szervek eseti megkeresései alapján az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés körülményeivel kapcsolatban;
d) biztosítja a foglalkozás-egészségügy területén a harmadik progresszivitású szintű feladatok ellátását;
e) működteti a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók regiszterét.
4.3. A főosztály szakértői tevékenységével kapcsolatos feladatkörében:
a) ellátja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv számára jogszabályokban meghatározott feladatokat;
b) elemzi, értékeli a munkaegészségügyi munka hatékonyságát és hatásosságát, minőségi indikátorokat és indikátor-paramétereket dolgoz ki, megítéli és értékeli a szakmai irányelvek és protokollok alkalmazhatóságát.
4.4. A főosztály képzési, továbbképzési, oktatási, tájékoztatási feladatkörében:
a) a munkaegészségügy (foglalkozás-orvostan és munkahigiéné) területén biztosítja a főosztály akkreditált képzőhelyként való működését;
b) szakmai továbbképzéseket szervez a munkaegészségügy területén dolgozó szakemberek – foglalkozás-egészségügyi és munkahigiénés szakorvosok, repülő- és hajóorvosok, munkavédelmi hatósági tevékenységet ellátó felügyelők, foglalkozás-egészségügyi szakápolók – részére; korszerű oktatási módszereket dolgoz ki, oktatási feladatokat szervez és bonyolít le;
c) foglalkozás-orvostani, megelőző orvostani, munkahigiénés rezidensek és szakorvosjelöltek, valamint szakápoló jelöltek oktatását végzi.
4.5. A főosztály nemzetközi szakmai feladatai körében:
a) közreműködik az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, közösségi jogharmonizációs feladatokban, továbbá az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéné, valamint a foglalkozás-egészségügy területén;
b) rendszeres kapcsolatot tart az EUROSTAT (az Európai Bizottság statisztikai információk biztosítását és statisztikai módszerek harmonizációját biztosító főigazgatósága) luxemburgi központjával és más, szakterületén érintett nemzetközi szervezetekkel;
c) részt vesz a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában, nemzetközi projektekben;
d) nemzetközi pályázatokban vállalt feladatokat lát el, pályázati munkákat készít.
4.6. A főosztály foglalkozás-egészségügyi feladatai körében:
1. a foglalkozás-egészségügyi, repülőegészségügyi, hajóorvosi, ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasságot vizsgáló orvosok, ápolók tevékenységét – országos hatáskörrel – szakmailag irányítja;
2. végzi a jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat;
3. elbírálja a közfoglalkoztatottak, közérdekű munkát végzők, illetve a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságát;
4. elbírálja az egészségügyi dolgozók egészségi alkalmasságát I. és II. fokon;
5. polgári repülő- és hajózási egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végez;
6. végzi az álláskeresők beiskolázás, kiközvetítés előtti alkalmassági vizsgálatát;
7. foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátóhelyet működtet és ellátja feladatait;
8. külön jogszabályban előírtak szerint ellátja a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat;
9. végzi a külön jogszabályban meghatározottak szerint a 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát;
10. adatokat szolgáltat az OSAP-1485. éves jelentésének elkészítéséhez;
11. az ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasságot vizsgáló szakorvosok, védőnők tevékenységét segíti;
12. végzi az ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasság elbírálásához szükséges foglalkozási rehabilitáció fejlesztését, a szakterület fejlődését szolgáló továbbképzést, tájékoztatást;
13. részt vesz az iskola-egészségügyi alapszolgáltatást ellátó szakorvosok és védőnők posztgraduális továbbképzésében;
14. országos hatáskörrel végzi a szakmai alkalmasság II. fokú elbírálását az iskolarendszerű szakképzésben tanulók részére;
15. előzetes pályaválasztási tanácsadást végez a szakma- és iskolaválasztás elősegítésére;
16. végzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára szakmai alkalmasság vizsgálatait;
17. végzi a hivatásos, kereskedelmi és privát repülő szakszemélyzetek kiképzéshez szükséges előzetes és a szakszolgálati engedély meghosszabbításához szükséges időszakos alkalmassági vizsgálatát és az alkalmasság repülőorvosi véleményezését;
18. végzi a légiforgalmi irányítók, légiutas-kísérők és ejtőernyősök előzetes és időszakos vizsgálatát és az alkalmasság repülőorvosi véleményezését;
19. végzi a 4000 m-nél magasabbra felszálló sportrepülők és ejtőernyősök barokamrai vizsgálatát és az alkalmasság repülőorvosi véleményezését;
20. végzi a tengerészek előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatát és véleményezését fedélzeti, gépész, segédszolgálat munkakörben;
21. végzi a belvízi kedvtelési és hivatásos hajósok, valamint tengeri kedvtelési célú hajóvezetők előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatát és véleményezését.
4.7. A főosztály klinikai feladatai körében:
a) járóbeteg-szakrendeléseket működtet;
b) közreműködik a bejelentett foglalkozási betegségeket véleményező bizottságok munkájában;
c) jogszabályban meghatározottak szerint bejelenti, kivizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket, fokozott expozíciós eseteket;
d) végzi a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;
e) közreműködik a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében;
f) klinikai járóbeteg-szakvizsgálati tevékenysége keretében a foglalkozási betegségek területének szakmai munkáját országos hatáskörrel szakmailag irányítja;
g) a behívott, illetve beutalt foglalkozási betegek szakvizsgálatát, felülvizsgálatát ellátja, szükség esetén az ország egész területéről;
h) NNK-n kívüli megkeresés esetén vagy egészségügyi intézmények kérése alapján térítés vagy NEAK-finanszírozás ellenében vizsgálatokat végez;
i) szakvéleményt ad az egyes megbetegedések foglalkozási eredetét, illetve súlyossági fokát illetően felkérésre bíróságoknak, illetve más véleménykérésre jogosult intézményeknek;
j) a foglalkozási megbetegedések diagnosztikájának tökéletesítése, a foglalkozás kapcsán jelentkező új megbetegedések kutatása, valamint a foglalkozási betegségek epidemiológiájának és prevenciójának vizsgálata a főosztály klinikai jellegű kutatásainak fő iránya.
4.8. A főosztály a munkahigiénés feladatai körében:
a) működteti a megbetegedések foglalkozási eredetét elbíráló bizottságokat;
b) szakértői véleményeket készít a bíróságok és egyéb hatóságok megkeresései alapján a foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések, a munkavégzéssel összefüggő megterhelések, ergonómiai és pszichoszociális kóroki tényezők témakörében;
c) munkahigiénés, epidemiológiai, alkalmazott munkaélettani-ergonómiai, munkapszichológiai kutatásokat végez;
d) működteti a rákkeltő anyagokkal, készítményekkel tevékenységet végző munkáltatók és munkavállalók, illetve a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek nyilvántartó programjait;
e) folyamatosan feldolgozza és értékeli a tárgyévben bejelentett foglalkozási betegségeket és fokozott expozíciós eseteket, végzi a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek éves szakmai értékelését;
f) II. fokú és soron kívüli munkapszichológiai alkalmassági vizsgálatokat végez és véleményezi azokat;
g) ellátja a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági elbírálásával kapcsolatos feladatokat;
h) koordinálja a lőfegyverek megszerzését és tartását igénylő, ún. I. csoportú személyek pszichológiai alkalmasságának vizsgálatát végző vizsgálóhelyek tevékenységét, konzultációkat tart a vizsgálóhelyek vezetőivel;
i) koordinálja a közterület-felügyelők munkaköri alkalmassági vizsgálatát végző vizsgálóhelyek tevékenységét, konzultációkat tart a vizsgálóhelyek vezetőivel;
j) országos hatáskörrel szakmai felügyeletet gyakorol (a foglalkozási megbetegedést, fokozott expozíciós esetet kivizsgáló munkavédelmi hatóság, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok esetében) a foglalkozási betegségek bejelentése, megítélése és értékelése tekintetében;
k) ellátja a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló
27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletben előírtak szerint a foglalkozási megbetegedések elfogadásával, a megbetegedés foglalkozási elbírálásával kapcsolatos értékelési, regisztrációs és nyilvántartási feladatokat.
4.9. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő, már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
A helyettes országos tisztifőorvos II. közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
1. A Laboratóriumi és Módszertani Igazgató alá rendelten működő szervezeti egységek
1.1. Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály
1.1.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Bakteriológiai, Parazitológiai és Mikológiai Referencia Laboratóriumi Osztály,
b) Virológiai Referencia Laboratóriumi Osztály,
c) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumi Osztály.
1.1.2. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály végzi, koordinálja és támogatja egész Magyarországra kiterjedően a járványügyi és klinikai mikrobiológiai vizsgálatok területén állami feladatként ellátott alaptevékenységeket.
a) Feladata a humán mikrobiológiai vizsgálatok területén:
aa) klinikai és járványügyi mikrobiológiai vizsgálatokat, megerősítő és verifikáló, valamint tipizáló vizsgálatokat végez, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendeletnek megfelelően,
ab) működteti a
246/2015. (IX. 18.) Korm. rendelet alapján a létfontosságú infrastruktúraként kijelölt mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriumi Központot (Bakteriológiai Referencia Laboratórium, Parazitológiai és Mikológiai Referencia Laboratórium, Virológiai Referencia Laboratórium egységekkel) és a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot,
ac) fenntartja és fejleszti a humán patogén mikroorganizmusok nemzeti gyűjteményét,
ad) végzi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) szerződésből adódó feladatok technikai lebonyolítását, végzi a NEAK és a szakmai osztályok között és az egészségügyi szolgáltatókkal – kórházak, szakrendelők, magánegészségügyi szolgáltatók, cégek – történő kapcsolattartást, adatszolgáltatást;
b) Szakmai minőség-ellenőrzési feladatai körében:
ba) a Nemzeti Akkreditáló Hivatal (a továbbiakban: NAH) által akkreditált laboratóriumokat működtet,
bb) klinikai és járványügyi mikrobiológiai szakmai útmutatókat, körleveleket, tájékoztatókat készít,
bc) a minőségirányítási vezetővel együttműködve jártassági körvizsgálatokat szervez hazai mikrobiológiai laboratóriumok számára;
c) Képzési, továbbképzési feladatai keretében:
ca) részt vesz orvosok, szakorvosok, egyéb, szakirányú egyetemi végzettségűek, közegészségügyi-járványügyi felügyelők, asszisztensek graduális, posztgraduális és szintentartó továbbképzésében,
cb) egyéni továbbképzési lehetőséget és szakmai irányítást biztosít főiskolai, egyetemi, illetve PhD hallgatók számára,
cc) részt vesz az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control) (a továbbiakban: ECDC) által szervezett továbbképzésekben és az információk továbbadásában;
d) Tudományos kutatási feladatok területén:
da) tudományos kutatást folytat és publikál a klinikai mikrobiológia, az infekciókontroll és a járványügy területén, beleértve az alap- és alkalmazott kutatást, valamint tudományszervező aktivitást fejt ki ezeken a területeken,
db) Magyarország részéről közreműködik az ECDC egyes munkacsoportjai által kezdeményezett nemzetközi alkalmazott kutatási vizsgálatokban,
dc) hazai és nemzetközi szinten tudományos szakmai együttműködést folytat, részt vesz hazai és nemzetközi kutatási hálózatokban, infrastruktúrákban, tudományos pályázatokban, segíti szakterületén a hazai ipari kutatásokat,
dd) tudományos üléseket szervez, melyeken ismerteti kutatásai eredményeit;
e) Központi Szolgáltató Laboratórium működtetése keretében:
ea) feladata a vizsgálati minták átvétele, a dokumentáció elkészítése és a minták elosztása a releváns vizsgálóhelyek között,
eb) biztosítja a bakteriológiai/mikológiai tenyésztésekhez szükséges táptalajokat, anyagokat és eszközöket, és a már nem szükséges tenyészeteket az előírt módon megsemmisíti,
ec) biztosítja a szerológiai vizsgálatokhoz szükséges anyagokat és eszközöket, tárolja a vizsgált savókat, majd a már nem szükséges savókat és reagenseket az előírt módon megsemmisíti,
ed) biztosítja molekuláris biológiai és a molekuláris epidemiológiai vizsgálatokhoz szükséges anyagokat és eszközöket; ennek érdekében PCR laboratóriumot és új generációs szekvenáló laboratóriumot működtet,
ee) feladata a referencia laboratóriumi feladatokhoz kapcsolódó statisztikai és bioinformatikai elemzések elvégzése és módszertani fejlesztése, az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás.
1.1.3. A főosztály nemzeti bakteriológiai referencia laboratóriumi feladatai keretében országos szinten diagnosztikai, járványügyi tipizálási hátteret biztosít járványügyi jelentőséggel bíró baktériumok (nozokomiális járványok kórokozói, élelmiszerrel terjedő fertőzések kórokozói, zoonózisok kórokozói, szexuális úton terjedő bakteriális betegségek) vonatkozásában, végzi e baktériumok antibiotikum rezisztencia vizsgálatát és tipizálását fenotípusos és molekuláris módszerekkel járvány kivizsgálások támogatására és molekuláris epidemiológiai surveillance működtetése céljából.
a) Ennek érdekében a bakteriológia területén Nemzeti Referencia Laboratóriumokat működtet:
aa) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum rezisztencia Nemzeti Referencia Laboratórium,
ab) Vízzel és élelmiszerrel terjedő bakteriális megbetegedések Nemzeti Referencia Laboratórium,
ac) Védőoltással megelőzhető invazív bakteriális megbetegedések Nemzeti Referencia Laboratórium,
ad) Bakteriális zoonózisok Nemzeti Referencia Laboratórium,
ae) Bakteriális légúti kórokozók Nemzeti Referencia Laboratórium,
af) Bakteriális STD Nemzeti Referencia Laboratórium;
b) bakteriológiai laboratóriumi módszerek végzésére jártassági (kör)vizsgálatokhoz szakmai anyagot biztosít, részt vesz az eredmények értékelésében, és ezekről összefoglaló jelentés készítésében;
c) végzi országos hatáskörrel a vonatkozó jogszabályban meghatározott, regionális laboratóriumokban nem végzett járványügyi mikrobiológiai megerősítő és verifikáló, valamint tipizáló vizsgálatokat járványügyi érdekből, és biztosítja a humán bakteriológiai surveillance vizsgálatok laboratóriumi hátterét; ennek keretében
ca) vizsgálja a multirezisztens vagy különleges antibiotikum rezisztenciát mutató aerob baktériumok rezisztencia mechanizmusait fenotípusos és molekuláris módszerekkel,
cb) járványok forrásainak azonosítására, a járványban érintettek körének igazolására feno- és genotipizálási módszereket alkalmaz,
cc) a szexuális úton terjedő bakteriális kórokozók teljes körű mikrobiológiai vizsgálatát, feno- és genotipizálását végzi, országosan végzi a connatalis szifilisz, gesztációs szifilisz és neuroszifilisz eset verifikálásokat,
cd) zoonotikus úton terjedő nem/nehezen tenyészthető kórokozó baktériumok mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatát végzi, és erre vonatkozóan országos, regionális szinten diagnosztikai hátteret biztosít jogszabályokban előírtak szerint,
ce) a Környezetegészségügyi Laboratóriumi Osztállyal együttműködik a Legionella-járvánnyal kapcsolatos kivizsgálás során a humán esetek felderítésében,
cf) oltási szövődmények esetén elvégzi az oltóanyag vizsgálatát,
cg) végzi az engedélyezett fertőtlenítőszerek baktericid hatékonysági vizsgálatát;
d) módszereket fejleszt és adaptál, illetve nemzetközi szinten (ECDC ajánlása szerint) standardizált módszerekkel dolgozik, ennek keretében
da) a The European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing (EUCAST) baktériumok antibiotikumok érzékenységének meghatározására alkalmas vizsgálati módszerekre vonatkozó változtatásait folyamatosan figyelemmel kíséri és alkalmazza, a Mikrobiológiai Körlevelekben (szakmai ajánlások) és az NNK honlapján a laboratóriumok számára ezeket közzéteszi,
db) antibiotikum rezisztencia mechanizmusok vizsgálatára alkalmas új módszereket fejleszt és adaptál, és erről a rendszeresen tájékoztatja a hazai klinikai mikrobiológiai laboratóriumokat,
dc) alkalmazott kutatásokat végez a referencia laboratóriumi tevékenységi körébe tartozó baktériumok kimutatásának, azonosításának, szerotipizálásának és virulencia marker kimutatásának fejlesztésére és a kiemelt virulenciájú/antibiotikum rezisztenciájú aerob bakteriális kórokozók genetikai – elsősorban populációgenetikai – vizsgálatára;
e) surveillance tevékenységet végez és szolgáltat, ennek keretében
ea) Nemzeti Bakteriológiai Surveillance-t működtet, és az országos szintű, összesített antibiotikum rezisztencia surveillance eredményeket rendszeresen közzéteszi,
eb) az ECDC surveillance rendszerébe (TESSy) adatokat szolgáltat,
ec) az EPIS járványügyi figyelőrendszerből érkező információkat és kérdéseket szakterületére vonatkozóan értékeli és információt nyújt,
ed) nozokomiális eredetű fertőzések kialakulási feltételeinek tisztázása érdekében környezet és kórházhigiénés mikrobiológiai vizsgálatokat végez,
ee) nemzetközi diagnosztikai felmérésekben és járványkivizsgálásokban vesz részt,
ef) az ECDC STI-HIV hazai kontakt-laboratóriuma a bakteriális STD kórokozók vonatkozásában,
eg) együttműködik a Környezetegészségügyi Laboratóriumi Osztállyal és az állategészségügyi hatósággal, illetve vizsgáló laboratóriumokkal az Egy egészség elv alapján,
eh) az európai Neisseria gonorrhoeae antibiotikum rezisztencia surveillance (EUROGASP) hazai kontakt-laboratóriumaként országos törzsbankot tart fenn, és részt vesz a rezisztencia-monitorozásban;
f) fenntartja az Orvosi Baktériumok Magyar Nemzeti Gyűjteményét (Törzsközpont), rendszeresen kiegészíti, biztosítja a standard és referencia törzseket;
g) diagnosztikus célra antigén, immunsavó készítményeket termel és ellenőriz, biztosítja az anyagokat;
h) végzi a Táptalajkészítő egység által készített táptalajok és termelő egységei által termelt diagnosztikus savók, diagnosztikumok, törzsek minőségi ellenőrzését;
i) klinikai és járványügyi bakteriológiai szakmai útmutatókat, körleveleket, tájékoztatókat készít;
j) kétoldalú állandó kapcsolatot tart fenn nemzetközi egészségügyi szervezetekkel (pl. ECDC, WHO, EU regionális és referencia laboratóriumai) járványügyi bakteriológiai témában;
k) a dezinfekciós, dezinszekciós, deratizációs feladatok tekintetében:
ka) részt vesz a járványügyi szempontból fontos vektorok azonosításában, kutatásában és tenyészőhelyeinek azonosításában, ennek kapcsán terepi gyűjtéseket és laboratóriumi vizsgálatokat végez,
kb) bejelentésre folyamatosan tájékozódik a betegséget terjesztő egészségügyi kártevők (rágcsálók, rovarok, egyéb ízeltlábúak) előfordulásából adódó közegészségügyi ártalmakról, illetve az irtásukra tett intézkedésekről, szükség esetén javaslatot tesz további intézkedésekre,
kc) természeti csapás, egyéb rendkívüli esemény, járvány vagy járványveszély előfordulásakor, illetve ezek megelőzése érdekében felkérésre közreműködik a fertőtlenítés témakörébe tartozó, valamint az egészségügyi kártevők ellen szükséges intézkedések kidolgozásában, szervezési, szakmai irányítási munkáiban,
kd) az egészségügyi kártevők elleni védekezésre engedélyezett készítményekről online adatbázist működtet,
ke) saját tenyészetein vizsgálja új irtószerek és védekezési technológiák biológiai hatékonyságát, hazai alkalmazásuk lehetőségét,
kf) végzi a biocid hatóanyagot tartalmazó fertőtlenítőszerek rovar- és rágcsálóirtószerek, továbbá a riasztószerek engedélyezés előtti szakvéleményezését,
kg) szakértőként közreműködik a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a biocid hatóanyagok felülvizsgálati programjában a fertőtlenítőszerek, az irtószerek és a riasztószerek hatékonyságának elbírálása terén,
kh) végzi a fertőtlenítőszerek antimikrobiális hatékonyságát ellenőrző vizsgálatát, az új fertőtlenítő eljárások antimikrobiális vizsgálatait, kidolgozza az új eljárások követelményeit,
ki) végzi a sterilizáló-fertőtlenítő berendezések forgalomba hozatala előtt szükséges, valamint a már üzemelő berendezések időközönkénti mikrobiológiai hatástani minősítő vizsgálatait, az ehhez szükséges spórapreparátumok előállítását, valamint a sterilizáló berendezések hatástani ellenőrzéséhez alkalmazott spórapreparátumok visszatenyésztését, értékelését,
kj) végzi az egészségügyi intézményekbe beépítésre kerülő épületgépészeti, berendezési, felszerelési tárgyak baktérium- és penészállósági vizsgálatait,
kk) szakértőként közreműködik az európai irtószerek és riasztószerek biocid felülvizsgálati programban a hatékonyság elbírálása területén,
kl) engedélyezésre előkészíti és átadja az engedélyezésre jogosult főosztálynak a szakértői szakvélemény alapján a biocid termékeknek az 1. főcsoportja (Fertőtlenítőszerek) a 2. terméktípusba (nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek), kivéve az ebbe a terméktípusba tartozó uszodavíz, fürdővíz, akváriumok vizének (melyben élő szervezetek vannak) fertőtlenítésére alkalmazható biocid termékek és a 3. terméktípusba (Állat-egészségügyi biocid termékek), kivéve az állategészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalát,
km) engedélyezésre előkészíti és átadja az engedélyezésre jogosult főosztálynak az OGYÉI szakértői szakvéleménye alapján a biocid termékek 1. főcsoportja (Fertőtlenítőszerek) szerinti, a 4. terméktípusba (Élelmiszer- és takarmány közelében használt fertőtlenítőszerek) sorolt fertőtlenítőszerek forgalomba hozatalát,
kn) engedélyezésre előkészíti és átadja az engedélyezésre jogosult főosztálynak a biocid termékek 3. főcsoportja (Kártevők elleni védekezésre használt szerek) szerinti, a 14. terméktípusba (Rágcsálóirtó szerek), a 18. terméktípusba (Rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szerek) és a 19. terméktípusba (Riasztó- és csalogatószerek) sorolt rágcsálóirtó, illetve rovarirtó szerek és riasztószerek, kivéve az állategészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalát,
ko) előkészíti és átadja a biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére jogosult főosztálynak a már engedélyezett és fenti terméktípusokba tartozó biocid készítmények külföldi törzskönyvezéséhez (és törzskönyvi megújításához) szükséges nemzetközi hatósági bizonyítványt,
kp) teljesíti a dezinfekciós, dezinszekciós, deratizációs szakterületet érintő – szakmai állásfoglalást igénylő – megkereséseket.
1.1.4. A főosztály a parazitológiai és mikológiai referencia laboratóriumi feladatai keretében:
a) működteti
aa) a Humán mikózisok Nemzeti Referencia Laboratóriumot és
ab) a Humán parazitózisok Nemzeti Referencia Laboratóriumot;
b) mikológiai és parazitológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez, behurcolható egzotikus vagy hazánkban ritka parazitózisok és mikózisok laboratóriumi diagnosztikáját végzi országos hatáskörrel;
c) az ország orvosi mikrobiológiai laboratóriumai számára verifikálja a parazitózisokra vonatkozó vizsgálati eredményeket;
d) parazitológiai és mikológiai laboratóriumi diagnosztikai módszereket tesztel, fejleszt, bevezeti a nemzetközileg elfogadott új vizsgálati eljárásokat;
e) humán parazitológiai surveillance vizsgálatokat végez.
1.1.5. A főosztály a virológiai referencia laboratóriumi feladatai keretében a járványügyi és klinikai virológiai vizsgálatok területén
a) Nemzeti Referencia laboratóriumokat működtet:
aa) Légúti vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma,
ab) Hepatitis vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma,
ac) Enterovírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma,
ad) Kiütéses vírusbetegségek Nemzeti Referencia Laboratóriuma,
ae) Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia Laboratóriuma,
af) Retrovírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma és
ag) Humán Herpeszvírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma;
b) WHO Referencia laboratóriumokat működtet:
ba) WHO Nemzeti Poliovírus Referencia Laboratórium,
bb) WHO Nemzeti Influenza Központ és
bc) WHO Kanyaró és Rubeola Nemzeti Referencia Laboratórium;
c) a virológia területén az ország más laboratóriumai számára szakmai irányító laboratóriumként elméleti és gyakorlati szakmai segítséget nyújt, hazai laboratóriumban máshol nem végzett járványügyi-virológiai vizsgálatokat végez;
d) járványügyi érdekből diagnosztikai és surveillance célú virológiai vizsgálatokat végez, ennek keretében
da) a hatályos rendeletek szerinti virológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez és az ország orvosi virológiai laboratóriumai számára verifikálja a kérdéses mikrobiológiai vizsgálati eredményeket,
db) végzi országos hatáskörrel a
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet és a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló
18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet alapján a járványügyi virológiai vizsgálatokat, megerősítő és verifikáló, valamint tipizáló vizsgálatokat,
dc) részt vesz nemzetközi jártassági vizsgálatokban,
dd) együttműködik a WHO-val Európa kanyaró, kongenitális rubeola szindróma és poliomyelitis mentességének elérésében az e célból szervezett laborhálózatok tagjaként,
de) ellátja a nemzeti poliovírus mentesítési koordinátori feladatokat és kizárólagossággal tárolja a hazai poliovírus törzseket,
df) végzi az engedélyezett fertőtlenítőszerek virucid hatékonysági vizsgálatát;
e) virológiai kutató és kutatástámogató szerepet vállal, ennek keretében
ea) nemzeti és nemzetközi vírus-törzsközpontot tart fenn, és gondozza a tevékenységéhez szükséges törzsgyűjteményt,
eb) új vírus-specifikus ellenanyagokat termelő sejtvonalakat alakít ki,
ec) vírus izoláláshoz szükséges sejtvonalakat tart fenn,
ed) vakcinafejlesztéssel kapcsolatos kutatásokat folytat, ezek során együttműködik hazai és külföldi kutatócsoportokkal és vakcinagyártókkal,
ee) átveszi a WHO által az influenza vakcina termelésre javasolt vírustörzseket, és gondoskodik a törzsek átadásáról a vakcinatermelő intézmény számára valamint az NNK-ba érkezett aktuális influenza oltóanyag tárolásáról,
ef) influenza vírus vizsgálatához diagnosztikumokat termel,
eg) oltási szövődmények esetén elvégzi az oltóanyag vizsgálatát;
f) járványügyi és klinikai virológiai szakmai útmutatókat, körleveleket, tájékoztatókat készít;
g) kétoldalú állandó kapcsolatot tart fenn nemzetközi egészségügyi szervezetekkel (pl. ECDC, WHO, EU regionális és referencia laboratóriumai) járványügyi virológiai szakmai kérdések kapcsán.
1.1.6. A főosztály a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumi Osztály feladatai keretében a veszélyes (3. és 4. biztonsági szintű) kórokozókkal kapcsolatos laboratóriumi feladatokat lát el:
b) hazai és nemzetközi téren helyszínt biztosít a 3. és 4. kockázati csoportba sorolt kórokozókkal kapcsolatos alap és alkalmazott kutatásoknak, diagnosztikai fejlesztéseknek, beleértve a vakcinafejlesztést is;
c) helyszínéül szolgál a 3-4-es biológiai biztonsági szintet igénylő állatkísérleteknek;
d) tagja az Európai Mobil Laboratóriumnak, szükség esetén részt vesz annak misszióiban;
e) a
2872/2021. (XII. 28.) Korm. határozat alapján képviseli Magyarországot a közegészségügyi szempontból legveszélyesebb kórokozók kimutatását végző biztonsági laboratóriumok európai diagnosztikai-kutatási infrastruktúrájában (ERINHA); annak BSL3 és BSL4 kapacitást ajánl fel, tagot delegál az ERINHA Végrehajtó Bizottságába;
f) biológiai biztonsági és védelmi szakterületen elméleti és gyakorlati oktatást tart, konzultációs tevékenységet folytat, képzéseket, továbbképzéseket, munkaértekezleteken részt vesz mind hazai, mind nemzetközi szinten;
g) kapcsolatot tart, együttműködik területén hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel, kutatócsoportokkal, egyetemekkel, hasonló besorolású laboratóriumokkal és azok intézményeivel;
h) részt vesz 3. és 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókhoz kapcsolódó infekciókontroll és kórházi kezelési szabályok kidolgozásában;
i) rendszeresen adatot szolgáltat az érintett hatóságoknak a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szóló
21/2013. (I. 30.) Korm. rendelet szerint;
j) szakértőként részt vesz a Biológiai fegyver-tilalmi egyezmény és az azzal kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatokban;
l) működteti a Veszélyes Virális Kórokozók Nemzeti Referencia Laboratóriumát és a Veszélyes Bakteriális Kórokozók Nemzeti Referencia Laboratóriumát, amelyeknek feladatai:
la) végzi a
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet alapján a 3. és szükség esetén a 4. kockázati csoportba sorolt (BSL3 és BSL4 fokozatú) kórokozók klinikai és járványügyi diagnosztikáját, hagyományos és újgenerációs molekuláris szintű karakterizálását, antibiotikum rezisztencia vizsgálatát, szükség esetén a nemzetközi referencia laboratóriumba való küldését az NNK referencia laboratóriumaival együttműködve,
lb) folyamatosan végzi a 3. és szükség esetén a 4. kockázati csoportba tartozó kórokozók diagnosztikájának fejlesztését együttműködve nemzetközi társlaboratóriumokkal,
lc) országos hatáskörrel végzi a bioterror-gyanús küldemények mikrobiológiai vizsgálatát a társszervekkel együttműködve,
ld) kidolgozza a BSL3 és BSL4 munkákhoz szükséges eljárásokat, folyamatokat, szabályokat,
le) területén szakmódszertani fejlesztéseket végez, részt vesz hazai és nemzetközi ajánlások kidolgozásában,
lf) végzi a közegészségügyi szempontból legveszélyesebb kórokozók kimutatását végző biztonsági laboratóriumok európai diagnosztikai-kutatási infrastruktúrájából (ERINHA) érkező feladatok ellátását,
lg) a Veszélyes Virális Kórokozók Nemzeti Referencia Laboratóriuma a Virális Zoonózisok Referencia Laboratóriumával együtt képviseli Magyarországot az ECDC által fenntartott EVD-Labnet (European Expert Laboratory Network for Emerging Viral Diseases) hálózatban;
m) állatházat működtet a 3. és 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókkal kapcsolatos állatkísérletek elvégzéséhez.
1.1.7. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
1.2. Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztály
1.2.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Környezetegészségügyi Laboratóriumi Osztály,
b) Toxikológiai Laboratóriumi Osztály,
c) Kémiai, Zaj-, Rezgés- és Világítástechnikai Laboratóriumi Osztály.
1.2.2. A főosztály általános feladatai körében:
a) végzi, koordinálja és támogatja a környezet-egészségügyi és toxikológiai állami feladatként ellátott alaptevékenységeket a környezeti elemek és a velük összefüggésben álló közegek (így különösen a víz, a talaj, a levegő, a hulladékok) minőségére irányuló vizsgálatok és értékelések, a módszertani fejlesztés és irányítás, szabályozás tudományos megalapozása terén;
b) vizsgáló laboratóriumi feladatkörében:
ba) kémiai, mikrobiológiai, ökotoxikológiai és toxikológiai vizsgálatokat végez,
bb) környezeti surveillance rendszert üzemeltet,
bc) végzi a feladatai ellátásához szükséges vizsgálati módszerek fejlesztését,
bd) működteti a Főosztály minőségirányítási rendszerét;
c) szakmai minőség-ellenőrzési feladatai körében:
ca) szakmai útmutatókat, körleveleket, tájékoztatókat készít,
cb) rendszeres kapcsolatot tart más szakmai intézetekkel,
cc) jártassági körvizsgálatokat szervez hazai vizsgáló laboratóriumok számára;
d) képzési, továbbképzési feladatai keretében:
da) részt vesz orvosok, szakorvosok, egyéb, szakirányú egyetemi végzettségűek, közegészségügyi-járványügyi felügyelők, asszisztensek graduális, posztgraduális és szinten tartó továbbképzésében,
db) közreműködik és együttműködik felsőoktatási és egyéb szakterületéhez kapcsolódó intézmények által irányított képzési és továbbképzési feladatok ellátásában,
dc) egyéni továbbképzési lehetőséget és szakmai irányítást biztosít főiskolai, egyetemi, illetve PhD-hallgatók számára;
e) tudományos kutatási feladatok területén:
ea) tudományos kutatást folytat a nemzetközi gyakorlatban bevált, új eljárások hazai bevezetése érdekében,
eb) tudományos, oktatási és szakmai publikációs tevékenységet végez,
ec) hazai és nemzetközi szinten tudományos szakmai együttműködést folytat, részt vesz hazai és nemzetközi kutatási hálózatokban, infrastruktúrákban, tudományos pályázatokban,
ed) a szakterület vonatkozásában a közegészségügyi megközelítés gerincét jelentő kockázatértékelést, valamint egészséghatás-becslést végez,
ee) a WHO Környezet és Egészség, illetve Víz és Egészség programjaiban közreműködik, kijelölés szerint fókuszponti feladatokat lát el.
1.2.3. A főosztály a környezetegészségügyi laboratóriumi feladatai körében ellátja a környezeti elemek minőségével és egészséghatásával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében:
a) monitorozza a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető épített és természeti környezeti kockázati tényezőket;
b) szakmai javaslatokat fogalmaz meg a káros hatások csökkentésére, ilyen célú intézkedéseket kezdeményez;
c) szakmai javaslatokat fogalmaz meg a lakosság egészségi állapotának javítására;
d) végzi a lakosság egészségromlását okozó környezeti ártalmak kockázatának becslését, hatásának csökkentését;
e) szakmai támogatást nyújt a környezetkárosító hatások lehetőség szerinti kiküszöböléséhez, oly módon, hogy gondoskodik a környezeti elemek higiénés állapotának – humán- és környezet-egészségügyi szempontból – az elérhető legmagasabb szinten történő elemzéséről;
f) vizsgálja a lakosságot a természeti és települési környezetből (levegőből, ivóvízből, fürdővízből, talajból és az épített környezet különféle elemeiből) származó egészségkárosító hatások feltárása és a megelőzés lehetőségeinek vizsgálata, mind epidemiológiai, mind kockázatbecslésen alapuló módszerek, mind pedig humán biomonitoring keretében;
g) szennyvíz alapú epidemiológiai monitoring rendszert üzemeltet a közegészségügyi döntések támogatására;
h) végzi a városi és falusi települések, a lakó- és középületek közegészségügyi követelményeinek meghatározását, ezek érvényesülésének értékelését, a lakókörnyezet egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatát, különös tekintettel a beltéri levegő kémiai szennyezőire és azok hatásaira;
i) rendszeres felmérést végez az ország összes általános iskolájában az iskolás gyermekek légúti megbetegedései gyakoriságának és azok környezeti tényezőkkel való összefüggésének tárgyában, valamint figyelemmel kíséri, szükség szerint vizsgálja a gyermekek fejlődését és egészségét befolyásoló környezeti feltételek alakulását;
j) környezet-egészségügy területén szakvéleményezési feladatokat lát el. Végzi a több osztályt érintő környezet-egészségügyi szakvéleményezési feladatok koordinálását, egységes szakvélemény kialakítását, különös tekintettel a környezeti hatásvizsgálatokra;
k) a szakterülethez kapcsolódóan oktatási és továbbképzési segédanyagokat készít és oktatási, továbbképzési tevékenységet végez, elsősorban a területi szakemberek képzése céljából. A kutatási tevékenységről szakmai és tudományos fórumokon, továbbképzéseken előadásokat tart, tudományos publikációkat készít;
l) környezet-egészségügyi kockázatkommunikáció terén lakossági tájékoztató anyagokat készít;
m) szakmai megalapozó munkát lát el a lakosság egészségvédelme érdekében történő klíma-egészségügyi intézkedések megtételéhez, a hőségriasztás országos elrendelésének előkészítéséhez;
n) vizsgálja a gyermek- és ifjúsághigiénés szakterület széles körű környezetegészségügyi aspektusait;
o) vizsgálja a környezeti radon expozícióhoz köthető egészségkárosító hatásokat, a lakosság egészségvédelme érdekében széles körű epidemiológiai vizsgálati módszereket alkalmaz, az eredmények alapján kockázatcsökkentő intézkedési-terv javaslatokat fogalmaz meg;
p) Humán Biomonitoring Hálózatot működtet. A humán biomonitoring vizsgálatokhoz új analitikai módszereket dolgoz ki és rendszeres felméréseket végez a lakosság körében. Értékeli az egészségkockázatot és ennek kapcsán lakossági tájékoztató anyagokat készít, illetve ajánlásokat fogalmaz meg;
q) Környezetegészségügyi Vizsgáló Laboratóriumot működtet:
qa) A Laboratórium tevékenysége kiterjed mindazon környezet-egészségügyi laboratóriumi alapfeladatokra, amelyek a Központ jogszabályban előírt feladatai közül a környezetegészségügyi laboratóriumi vizsgáló tevékenységet folytató egységeire hárulnak, ideértve az ivóvíz- és fürdővízhigiénés vizsgálatokat, vízzel érintkező anyagok, ásványvizek minősítését, talajhigiénés laboratóriumi vizsgálatokat, kül- és beltéri levegőhigiénés vizsgálatokat, aerobiológiai vizsgálatokat, kísérletes biológiai vizsgálatokat, szennyvíz alapú epidemiológiai vizsgálatokat.
qb) A Nemzeti Akkreditáló Testület által kiadott Részletező Okiratában rögzítettek alapján, a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) szabályai szerint külső megrendelők által kért vizsgálatok elvégzésére és a vizsgálatok eredményeinek értékelésére irányuló tevékenységet végez.
1.2.4. A főosztály a levegőhigiénés laboratóriumi feladatai körében ellátja az alábbiakat:
a) feladata új módszerek kidolgozása és beállítása a bel- és kültéri biológiai és kémiai légszennyezők koncentrációjának meghatározására. Az új módszerek kidolgozása az újonnan felmerülő egészségkockázatok azonosítását is célozza;
b) vizsgálatokat végez a légszennyezettség szintjének megállapítására környezeti levegőben és belső terekben kutatási céllal és felkérésre hatósági eljáráshoz. Az eredmények alapján a légszennyezettség egészségkárosító hatását értékeli, javaslatokat ad az expozíció csökkentésére;
c) országos felméréseket végez különböző középületek (pl. általános iskolák, irodaépületek, idősek otthona, uszodák) levegőminőségét illetően az egészségkockázatok megállapításához, illetve a szükséges nemzeti akciótervek kidolgozásához;
d) napi rendszerességgel értékeli Budapest és az ország nagyvárosai levegőminőségének egészségkockázatát, tanácsot ad a kockázat csökkentésére, melyet a lakosság tájékoztatása céljából közread az NNK honlapján;
e) a bel- és kültéri levegőminőséget érintő kérdésekben szakmai egyeztetéseket folytat, módszertani útmutatókat készít, oktatási intézmények részére gyakorlatokat, bemutatókat tart;
f) szakmailag és módszertanilag irányítja az Aerobiológiai Hálózatot. Részt vesz a biológiai allergének monitorozásában, a pollenjelentések napi rendszerességgel történő elkészítésében, ezen adatok közzétételében. Szakmailag támogatja a parlagfű mentesítési programot, a pollenkoncentráció mérésével közreműködik a parlagfű mentesítési program eredményességének monitorozásában;
g) vizsgálja a klímaváltozás hatását a biológiai és kémiai levegőminőségre;
h) tudományosan feldolgozza a Laboratóriumhoz tartozó felmérések, vizsgálatok és kutatások eredményeit. Hazai és nemzetközi bizottságokban szakértőként vesz részt;
i) a hatósági munkához (környezeti hatástanulmányok, településrendezési tervek stb.) kapcsolódva szakértői feladatokat lát el;
j) tudományosan megalapozza a környezeti levegőminőségre vonatkozó határértékek felülvizsgálatát, valamint a beltéri levegőminőség szabályozásának kialakítását. Az újonnan felmerülő egészségkockázatokat vizsgálja. Javaslatot tesz a kockázatok esetleges kezelésére és csökkentésére.
1.2.5. A főosztály a talajhigiénés laboratóriumi feladatai körében:
a) vizsgálja a talaj, a felszín alatti vizek szennyezettségét, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, a termésnövelő anyagokat, továbbá a veszélyes hulladékokat kémiai, mikrobiológiai szempontból;
b) értékeli a talajszennyezettség humán kockázati tényezőit és környezet-egészségügyi hatását, talajhigiénés kutatást, szakvéleményezést és oktatási tevékenységet végez;
c) elvégzi a termésnövelő anyagok forgalomba hozatalához szükséges kémiai, mikrobiológiai vizsgálatokat;
d) a hulladékminősítést megalapozó, teljes körű kémiai, mikrobiológiai vizsgálatokat végez;
e) a veszélyes hulladékok minősítésére kidolgozott vizsgálati toxikológiai és mutagenitási vizsgálatokat végez, közreműködik a hulladékminősítési vizsgálati felülvizsgálatban és korszerűsítésében;
f) megalapozó vizsgálatokat végez a talajok és a hulladékok toxikus elemeire és szerves szennyezőanyagaira vonatkozó határértékek továbbfejlesztésére, valamint a fertőzőképességi mikrobiológiai határérték meghatározására és felülvizsgálatára;
g) részt vesz a biocid engedélyezési dokumentumoknak a talaj élettelen és élő kompartmentjeivel kapcsolatos szakvéleményezésében;
h) a talajhigiénével és a hulladékgazdálkodással összefüggő szakterületeken szakvéleményezést, szaktanácsadást folytat;
i) részt vesz a nemzetközi szabványosítási testületek talaj minőségi és hulladék minősítési munkáiban. Közreműködik az ISO TC/190 Talaj minőség elnevezésű Műszaki Bizottság és az Európai Unió CEN TC/292 Hulladék minősítés című Műszaki Bizottsága munkájában.
1.2.6. A főosztály a vízhigiénés laboratóriumi feladatai körében:
1. vizsgálja és értékeli az emberi felhasználású vizek, így különösen az ivóvíz, természetes és mesterséges fürdővíz, ásvány- és gyógyvizek mikrobiológiai, biológiai és kémiai minőségét;
2. jártasság igazolására alkalmas laboratóriumi körvizsgálatot, illetve összemérést szervez és szolgáltat valamennyi ivóvíz, természetes és mesterséges fürdővíz és ásványvíz vizsgáló laboratórium számára. A jártassági vizsgálatokhoz és a jártasság igazolására referencia anyagokat állít elő és biztosít a vizsgáló laboratóriumok részére;
3. referencia laboratóriumként végzi a vízzel terjedő patogén szervezetek (baktériumok, vírusok, egysejtűek) korszerű kimutatási módszereinek fejlesztését és a vizek ilyen irányú vizsgálatait. Részt vesz a vízzel terjedő fertőző betegségek monitorozásának fejlesztésében;
4. mérései alapján értékeli a vízminőségi paraméterek egészségkockázatát;
5. szakmai támogatást nyújt a kormányhivatalok vízhigiénés laboratóriumainak munkájához, különösen a vizsgálati módszerek és a minőségbiztosítás terén;
6. szakmai támogatást nyújt az ivóvíz-, természetes és mesterséges fürdővízminőség terén a kormányhivatalok és az egyéb illetékes hatóságok számára;
7. vizsgálja és értékeli az emberi felhasználásra szánt vízzel (elsősorban ivóvízzel, melegvízzel és medencés fürdővízzel) érintkező szerkezeti anyagok, termékek, nem biocid vegyszerek, ivó- és fürdővízkezelő technológiák, eljárások, ivóvíztisztító kisberendezések és vízadagoló berendezések közegészségügyi szempontú megfelelését az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet alapján. Közreműködik az ezekkel kapcsolatos szempontrendszer összeállításában és felülvizsgálatában;
8. közegészségügyi szempontból értékeli a víziközmű-szolgáltatók által készített ivóvízbiztonsági tervek megfelelőségét az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet szerinti engedélyezéshez. Szakmai módszertan kidolgozásával segíti a kockázat alapú felügyeleti rendszerek üzemeltetését;
9. vizsgálati eredmények alapján szakértői véleményt ad az ivóvízellátó rendszerekre vonatkozó vizsgálati követelmények csökkentési lehetőségének az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló Korm. rendelet szerinti engedélyezéséhez;
10. vizsgálatokat végez és szakvéleményt ad a vizekben alkalmazott biocid termékek hatásosságával kapcsolatban a biocid termékek engedélyezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályoknak megfelelően;
11. vizsgálja és értékeli a gyógytényezőket a természetes gyógytényezőkről szóló rendelet alapján, valamint részt vesz a természetes ásvány- és gyógyvizek minőség-ellenőrzésében és minősítésében;
12. a környezeti Legionella kimutatás referencia laboratóriuma, ennek keretében elvégzi a legionellosis esetek járványügyi kivizsgálásának környezeti vizsgálatait, valamint összeállítja a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló
49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet alapján a kockázatbecslés elkészítéséhez használható módszertani útmutatót, illetve ennek megfelelő Legionella kockázatbecsléseket is végez;
13. a szakterületéhez kapcsolódó tevékenységi területen, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is, oktatási, továbbképzési tevékenységet végez. A vízvizsgáló (hatósági és szolgáltatói) laboratóriumok számára módszertani, módszerfejlesztési képzéseket tart;
14. részt vesz a vízminőségi határértékek szakmai megalapozásában;
15. részt vesz az ivóvíz- és fürdővízvizsgálatokhoz és -minőséghez kapcsolódó hazai és a nemzetközi szabványosításban;
16. kezeli az országos ivó- és fürdővízminőségi adatbázisokat, előkészíti az adatbázison alapuló hazai és nemzetközi jelentéseket, értékeléseket készít egyedi megkeresésekre;
17. minisztériumi kijelölés alapján részt vesz a szakterületéhez kapcsolódó európai uniós és egyéb szakértői csoportok és bizottságok munkájában;
18. kijelölés alapján végezi a szakterületéhez kapcsolódó ENSZ–EGB és a WHO együttműködések szerinti feladatokat, közreműködik a nemzetközi szervezetek felé irányuló adatszolgáltatásban;
19. részt vesz a szakterületéhez kapcsolódó hazai, uniós és egyéb nemzetközi pályázatokban, melyek keretében folyamatosan javítja a vízvizsgáló laboratórium technikai és módszertani feltételeit, és gondoskodik kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazásáról;
20. a szakterületéhez kapcsolódó szakmai ajánlások és információs anyagok szakmai előkészítését végzi;
21. vizsgálja a szennyvízben a lakosság egészségi állapotról, fertőző és nem fertőző betegségek előfordulásáról információt nyújtó markereket.
1.2.7. A főosztály a kémiai, zaj-, rezgés- és világítástechnikai laboratóriumi feladatai körében:
a) ellátja a munkahigiéné és foglalkozás-egészségügy területén a munkahelyi expozíciós vizsgálatokhoz tartozó referencialaboratóriumi funkciókat (kémiai vizsgálatok, mérések végzése, véleményezése, minőségbiztosítása);
b) ellátja a külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő mérési feladatokat;
c) végzi a dolgozók zaj- és rezgésexpozíciójának meghatározását;
d) végzi a munkahelyek, munkafolyamatok zaj- és rezgésterhelésének mérését, kockázatbecslését;
e) végzi a környezeti zaj és környezeti rezgés vizsgálatát;
f) végzi az épületakusztikai hangszigetelés vizsgálatát;
g) végzi a közlekedési zaj mérését;
h) végzi a környezeti és munkahelyi infra-/ultrahang mérését;
i) végzi a munkahelyek megvilágításának és a szabadtéri megvilágítás vizsgálatát;
j) megfelelő teljesítőképességű módszerekkel, folyamatosan ellenőrzött minőségbiztosítás mellett végzi a munkakörnyezeti (környezeti) monitorozás, a munkahelyi kémiai biztonság és egyéb területeken előforduló vegyi anyagok és metabolitjaik minőségi azonosítását és mennyiségi meghatározását;
k) a munka-egészségügyi ellátásban előforduló analitikai kémiai vizsgálatokra vonatkozó ellenőrző és módszertani kutató-fejlesztő tevékenységet;
l) az NNK feladatai ellátásához szükséges klinikai kémiai laboratóriumot működtet;
m) új, korszerű kémiai analitikai módszereket és eljárásokat dolgoz ki, elősegíti ezen módszerek és eljárások gyakorlati bevezetését, biztosítja rendszeres felülvizsgálatukat;
n) a munkahelyi expozíciós vizsgálati tevékenységéhez kapcsolódó feladatok végrehajtása során szakmai konzultációs és mérési segítséget nyújt a kormányhivatalok munkavédelmi feladatai ellátásához;
o) ellátja az azbeszt- és rostmérési és szakvéleményezési feladatokat.
1.2.8. A főosztály toxikológiai laboratóriumi feladatai:
a) az in vivo és in vitro toxikológiai, továbbá ökotoxikológiai vizsgálatok és kockázatbecslések végzése a vegyi anyagok és készítmények, szennyezett környezeti közegek biológiai tulajdonságainak megismerésére, a lakosságot érintő kémiai ártalmak felismerésére, kockázatainak értékelésére és csökkentésére. Elvégzi az országos vastagbél-szűrési program keretében beérkezett minták laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatát;
b) a laboratóriumi vizsgálatok egy részét NAH akkreditáció, valamint a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) és helyes gyártási gyakorlat (GMP) alapelvei szerint végzi. Az Osztály felkérésre, általános feladatkörével összefüggő vizsgálatokat végez az EU és az OECD, illetve ezek hiányában az US EPA metodikai szabványai szerint;
c) a szakterületéhez tartozó tárgykörökben oktatási és továbbképzési tevékenységet végez.
1.2.9. A főosztály kísérletes biológiai laboratóriumi feladatai:
a) vegyi anyagok és készítmények biológiai és kémiai vizsgálatait végzi (akut-, lokális toxicitás-, hatékonyság-, citotoxicitás, valamint genotoxikus hatásait vizsgálja) akkreditált követelményeknek megfelelően, és a szakterületén fejlesztéseket végez. A hazai és nemzetközi előírásokon alapuló, továbbá saját kidolgozott alternatív módszereket alkalmaz, illetve fejleszt a biológiai és toxikológiai vizsgálatokhoz;
b) a parenterális készítmények és alapanyagaik, az orvostechnikai és gyógyászati célra használt műanyag egyszer használatos eszközök és alapanyagaik, a környezetből vett minták és a környezetbe kerülő anyagok (talaj- és hulladék kivonatok), kémiai anyagok (pl. gyógyszerek, ipari felhasználású vegyszerek) és komplex keverékek (pl. szennyezett környezeti minták) in vivo és in vitro toxikológiai tesztelése, valamint mutagenitási és gyógyszerkémiai vizsgálatainak elvégzése, továbbá biológiai és egyéb anyagminták morfológiai értékelése és elemanalízise.
1.2.10. A főosztály molekuláris toxikológiai laboratóriumi feladatai:
a) a jogszabályok által előírt kockázatbecslési és az ennek érdekében végzett alkalmazott kutatási tevékenységeket, illetve ezek szakmai irányítását végzi;
b) alaptevékenységét a
Kbtv., illetve a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet alapján végzi;
c) követéses vizsgálatokat végez, a késői genotoxikus hatások kialakulásának, illetve eliminálódásának követésére a veszélyeztetett munkavállalói csoportok azonosítása érdekében;
d) a kapott eredményekre alapozott kockázatbecslés mellett javaslatot tesz a kockázatkezelés módjára és szükség esetén ismételt vizsgálattal ellenőrzi annak eredményességét;
e) daganatkeltőkkel történő munkavégzés esetére ajánlott citogenetikai kockázatbecslést végezhet;
f) az izotópos tevékenységek feladata a radioizotópos mérések elvégzése, a mérésekhez szükséges radionuklid preparátumok nyilvántartása és tárolása, amelyet jogszabályi előírások alapján végez;
g) munkakapcsolatot tart fenn a REACH és CLP kompetens hatóságokkal, szakmai támogatást nyújt azok munkájához;
h) az eredményeket folyamatosan ismerteti mind hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokban, mind kongresszusokon és konferenciákon, illetve ezekre alapozva szakmai segédanyagokat, ajánlásokat, módszertani leveleket ad ki.
1.2.11. A főosztály ökotoxikológiai és kockázatbecslési laboratóriumi feladatai:
a) vizsgálja és értékeli az emberi felhasználású vizek, így különösen az ivóvíz, a természetes és mesterséges fürdővíz, az ásvány- és gyógyvizek ökotoxikológiai minőségét;
b) vizsgálja a talaj, a felszín alatti vizek szennyezettségét, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, a termésnövelő anyagokat, továbbá a veszélyes hulladékokat ökotoxikológiai szempontból;
c) vizsgálati eredményei alapján értékeli a szakterületéhez tartozó környezeti szennyezések humán kockázati tényezőit és azok egészségügyi hatásait. A szakterületéhez kapcsolódó kutatással, jogszabályok megalapozásával, szabványok kidolgozásával és szakvéleményezéssel foglalkozik;
d) elvégzi a termésnövelő anyagok forgalomba hozatalához szükséges ökotoxikológiai vizsgálatokat;
e) a hulladékminősítést megalapozó, ökotoxikológiai vizsgálatokat végez;
f) részt vesz a biocid hatóanyagok és a biocid termékek ökotoxikológiai dokumentációjának értékelésében.
1.2.12. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
1.3. Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
1.3.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Orvosi, Lakossági és Munkahelyi Sugáregészségügyi Osztály,
b) Nem-ionizáló Sugárzások Osztálya,
c) Sugárorvostani Osztály.
1.3.2. A főosztály általános feladatai:
a) működteti az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot (OSKSZ), melynek vezetője a Főosztály vezetője;
b) Sugáregészségügyi Vizsgáló Laboratóriumot működtet, amely a NAH által kiadott Részletező Okiratban rögzítettek alapján az ionizáló és nem ionizáló sugárzással, valamint radioaktív anyagokkal kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére irányuló akkreditált tevékenységet végez; a laboratórium vezetője a Főosztály vezetője.
1.3.3. A főosztály az orvosi, lakossági és munkahelyi sugáregészségügyi feladatai keretében lakossági és környezeti sugáregészségügyi, valamint radon részleget működtet. E sugárvédelmi feladatai tekintetében:
1. tanulmányozza a lakossági és környezeti sugárterhelések forrásait, nagyságát, egészségügyi hatásait és észszerű csökkentésének lehetőségeit;
2. vizsgálatokat végez a bioszféra radioaktív szennyezettségének mérésére, változásaira és egészségügyi kihatásaira vonatkozóan, különös tekintettel a hazai atomenergia programra;
3. vizsgálja a radon és radon leányelem koncentrációk elfogadható szintjét lakó- és középületekben, ellátja a Nemzeti Radon Cselekvési Tervben az NNK részére megjelölt feladatokat;
4. elemzéseket és méréseket végez azon hazai ipari folyamatok körében, amelyek bedúsítják a természetben található radioaktív anyagokat;
6. koordinálja és részt vesz az ágazati környezeti sugáregészségügyi feladatokat ellátó Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (a továbbiakban: ERMAH) tevékenységében, értékeli annak adatait, és működteti az ERMAH Információs Központot;
7. koordinálja és részt vesz a kiemelt létesítmények környezetére vonatkozó sugárvédelmi hatósági ellenőrző programok mintavételi, mérési tevékenységében;
8. az Országos Atomenergia Hivatal megbízása alapján gyűjti, rendezi és értékeli az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER) működésébe bevont környezeti sugárzási viszonyok ellenőrzését végző hálózatok és mérőlaboratóriumok mérési adatait, valamint működteti az OKSER Radiológiai Információs és Szolgáltató Központot;
9. kidolgozza az OKSER ágazatközi országos radiológiai rendszer mérési programjára vonatkozó javaslatot;
10. informatikai támogatást nyújt az ERMAH laboratóriumok, valamint az OKSER-ben érintett ágazati mérőlaboratóriumok részére;
11. adatokat és szakvéleményeket szolgáltat nukleáris vészhelyzet esetén az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szervei részére;
12. szakmai támogatást nyújt a sugárzás csökkentését szolgáló megoldásokhoz lakóhelyiségek és munkahelyek részére a beavatkozást igénylő szintek elérése esetén;
13. kifejleszti a népesség mesterséges és természetes radioaktív forrásokból származó külső és belső sugárterhelésének becsléséhez szükséges modelleket, eljárásokat dolgoz ki vizsgálatok elvégzésére, és meghatározza a sugárterhelés forrásait;
14. értékeli a dozimetriai adatokat, meghatározza az egyéni sugárterhelések nagyságát;
15. feltölti az ERMAH adatait az OKSER adatközpontjában, és közreműködik az OKSER adatok az Európai Unió „Radioactivity Environmental Monitoring (REM)” adatbázisába történő feltöltésében;
16. részt vesz környezeti radiológiai modellek (terjedés, tápláléklánc) kifejlesztésében és használatában;
17. támogatást nyújt az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálat egyes tevékenységeihez (dózisszámítás, adatkezelés);
18. részt vesz az OSZIR sugáregészségügyi környezeti és dozimetriai alrendszereinek üzemeltetésében és használatában.
1.3.4. A főosztály működteti az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálat részleget, amelynek a feladatai:
a) akkreditált dozimetriai laboratórium működtetése az ionizáló sugárzást alkalmazó munkahelyeken foglalkoztatottak hatósági személyi dozimetriai ellenőrzéséhez;
b) közreműködés az ionizáló sugárzásnak kitett foglalkoztatottak dozimetriai adatainak országos nyilvántartásában;
c) a nyilvántartott adatok alapján az egyes munkavállalók éves, illetve 5 évre visszamenőleges munkahelyi sugárterhelésének összesítése;
d) a foton-sugárzásból származó külső sugárterhelés ellenőrzése céljából hatósági személyi dózismérők biztosítása és azok kiértékelése;
e) közreműködés az egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolások kiállításában, illetve nyilvántartásba vételében.
1.3.5. A főosztály az orvosi, lakossági és munkahelyi sugáregészségügyi feladatai keretében Orvosi Sugáregészségügyi részleget működtet. Feladatai:
a) végzi a sugáregészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal és az NNK munkahelyi sugáregészségügyi tevékenységének szakmai irányítását, tevékenységének értékelését, harmonizálását;
b) jogszabályban meghatározott esetekben szakvéleményt ad hatósági döntések megalapozásához;
c) szakértői tevékenységet végez bíróságok elé kerülő peres ügyekben;
d) ellátja az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló
21/2018. (VII. 9.) EMMI rendeletben meghatározott, az ionizáló sugárzással kapcsolatos feladatokat, javaslatokat dolgoz ki azok korszerűsítésére;
e) állásfoglalást ad sugárzó anyaggal és sugárártalommal kapcsolatos szakkérdésekben;
f) végzi az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések sugárvédelmi ellenőrzését, mérését;
g) közreműködik a hiányzó, talált, lefoglalt radioaktív anyaggal kapcsolatos eljárásokban;
h) sugár-egészségügyi szakvéleményt ad a radioaktív anyagot tartalmazó küldemény különleges elhelyezése miatt a jármű átalakításához;
i) javaslatot tesz rendkívüli esemény elsődleges Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (INES) szerinti besorolására és megküldi azt az Országos Atomenergia Hivatal részére;
j) szakvéleményt készít egyedi sugárvédelmi és sugárbiztonsági kérdésekben;
k) részt vesz munkahelyi sugárterhelési szintek túllépésének elemzésében, vizsgálatában.
1.3.6. A főosztály a nem-ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos feladatai körében:
a) gyakorlati tevékenysége keretében:
aa) méréseken, illetve számításokon alapuló sugárvédelmi szakvéleményt ad ki a munkahelyükön nem-ionizáló sugárzásnak kitett dolgozók, illetve a lakosság környezeti, illetve személyi expozíciójáról,
ab) szakmai támogatást nyújt a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok sugáregészségügyi feladatainak ellátásához,
ac) sugárvédelmi szempontból vizsgálja a nem-ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéseket és nem-ionizáló sugárzás elleni védőeszközöket,
ad) szakmai támogatást nyújt a nem-ionizáló sugárzás csökkentését szolgáló megoldásokhoz lakóhelyiségek és munkahelyek részére a beavatkozást igénylő szintek elérése esetén;
b) tudományos kutatási tevékenysége keretében:
ba) sugárbiológiai kutatásokat végez a nem-ionizáló sugárzás ártalmas hatásainak kimutatása és az azok elleni védekezés tudományos megalapozása céljából,
bb) az expozíció meghatározásához módszertani kutatásokat végez,
bc) elemzi a mesterséges eredetű nem-ionizáló sugárzás lakossági és munkahelyi expozíciójának változását,
bd) közreműködik a nem-ionizáló sugárzás orvostudományi és közegészségügyi hasznosításának kutatásában,
be) részt vesz a WHO „International Electromagnetic Field Project” munkájában;
c) az Osztály keretein belül működő csoportok:
ca) Elektromágneses Sugárzások Csoport,
cb) Optikai és Lézersugárzások Csoport.
1.3.7. A főosztály a sugárorvostani feladatai körében:
1. tudományos kutatási tevékenységet végez, a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés tudományos megalapozása céljából az emberi sugárártalom korai felismerésére és gyógykezelésére alkalmas eljárások kidolgozása, valamint a sugárbiológiai hatások, az ionizáló sugárzás közegészségügyi, orvostudományi hasznosításának elősegítése területeken;
2. javaslatot tesz a sugárbiológia, sugáregészségügy rövid és hosszú távú programjaira;
3. kutatja a sugárártalmak kimutatásának és módosításának módszereit; tudományos kutatási tevékenységet végez;
4. kutatja és elemzi az ionizáló sugárzások hatását az emberi környezet elemeire;
5. kutatja a sugárzás és egyéb fizikai, kémiai és/vagy biológiai ágensek együttes hatását az emberre és annak környezetére;
6. tanulmányozza a sugártechnológia közegészségügyi és környezetvédelmi alkalmazhatóságait;
7. közreműködik a sugárbiológiai hatások sugárterápiás és daganatterápiás hasznosításában;
8. közreműködik az egyéni sugárérzékenység meghatározásában és a biodozimetriai vizsgálatokban;
9. felméri és értékeli a szakterületén folyó hazai és külföldi kutatásokat és fejlesztéseket, javaslatokat dolgoz ki azok eredményeinek adaptálására és a hazai tennivalókra vonatkozóan;
10. közreműködik sugársérült vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásában az atomenergiáról szóló
1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
16/2000. (VI. 8.) EüM rendeletben meghatározottak szerint. Túl-expozíció gyanúja esetén biodozimetriai vizsgálatot végez, és – az országban egyedüli laboratóriumként – megbecsüli az elszenvedett sugárdózist, illetve annak várható következményeit;
11. közreműködik a sugársérültek orvosi ellátására kijelölt egészségügyi intézmények szakmai felkészítésében, megszervezi a rendszeres sugárorvostani továbbképzést, és egyéni konzultációkat tart a Sugársérültek ellátása témában a kijelölt egészségügyi intézmények munkatársai részére;
12. közreműködik sugárorvostani továbbképző és egészségügyi felvilágosító anyagok összeállításában;
13. részt vesz a sugárterápiás szakorvos képzésben;
14. részt vesz a WHO/REMPAN munkájában;
15. tudományos és oktatási tevékenységben vesz részt és szakmai területén publikációs tevékenységet folytat;
16. szakvéleményt ad ionizáló sugárzás okozta foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén;
17. vizsgálja a nyílt radioaktív izotópforrások orvosi, közegészségügyi, agrárcélú és állategészségügyi alkalmazását, illetve a szakterület jogszabályi előkészítését, módszertani ajánlások írását, aktuális problémák kutatását, valamint a területen dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzését.
1.3.8. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
2. A Prevenciós és Epidemiológiai Igazgató alá rendelten működő szervezeti egységek
2.1. Népegészségügyi Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztály
2.1.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Egészségfejlesztési Osztály,
b) Egészségmonitorozási Osztály,
c) Drogmegelőzési Programok Osztálya.
2.1.2. A főosztály egészségfejlesztési általános feladatkörében:
a) részt vesz egészségfejlesztési programok és modellek kidolgozásában és végrehajtásában;
b) feladatainak ellátása érdekében együttműködik az egészségvédelemmel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati és nem kormányzati szakmai szervezetekkel, nonprofit civil szervezetekkel, helyi önkormányzatokkal;
c) kapcsolatot tart nemzetközi szervezetekkel, részt vesz munkájukban;
d) végzi a népegészségügyi hálózathoz tartozó szervezetek [beleértve az Egészségfejlesztési Irodák (a továbbiakban: EFI) és a lelki egészség funkciókkal kiegészített EFI-k] egészségfejlesztési tevékenységének támogatását, koordinálását, és egészségfejlesztési módszertani támogatást nyújt az EFI munkatársainak és más egészségfejlesztési szakembereknek;
e) a d) alpontban meghatározott körben jelentési rendszert működtet, komplex adat- és információgyűjtést, adatszolgáltatást valósít meg, összegző jelentéseket készít a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára nemzeti és nemzetközi szinten;
f) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján végzi az iskolai egészségfejlesztési programok szakmai ajánlását, minősítési rendszert dolgoz ki és működtet;
g) közreműködik a korszerű egészségfejlesztési módszertanok elterjesztésében, fejlesztésében és más módon történő szakmai támogatásában, kommunikációs anyagokat tervez az ismeretek hatékony átadása érdekében;
h) kezdeményezi, segíti a modellprogramok, jó gyakorlatok bevezetését, megvalósítását;
i) együttműködik az egészségfejlesztés szakterületén dolgozókat érintő konferenciák, munkaértekezletek, képzések, továbbképzések tervezésében, szervezésében, lebonyolításában, tananyagok akkreditációra való előkészítésében, az akkreditáció megújításában;
j) szakmailag támogatja a fenntartási kötelezettségébe tartozó szakmai honlapok működését;
k) felkérésre közreműködik a védőnői szakterületek szempontjából releváns kutatásokban, felmérésekben;
l) részt vesz az egészségfejlesztés és prevenció témakörét érintő népegészségügyi feladatok, projektek, rendkívüli adatgyűjtések, felmérések tervezésében, szervezésében;
m) feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart, rendszeres együttműködést alakít ki szakmai (egészségügyi, szociális, oktatási, társadalmi felzárkózási, kulturális, egyházi, határon túli) és civil szervezetekkel, személyekkel, projektekkel;
n) közreműködik a köznevelési intézményekben megvalósítható prevenciós programok kidolgozásában és megvalósításában, módszertani anyagok kifejlesztésében, jó gyakorlatok gyűjtésében és rendszerezésében;
o) részt vesz a Nemzeti Népegészségügyi Program, valamint a Nemzeti Gyermekegészségügyi Program célkitűzéseinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában, javaslatot tesz az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó programok előkészítésében.
2.1.3. A főosztály egészségmonitorozási feladatai tekintetében:
a) egészségmonitorozási általános feladatkörében:
aa) fejleszti az egészségmonitorozás epidemiológiai módszertanát;
ab) információt szolgáltat a lakosság egészségével – kiemelten a nem fertőző, krónikus betegségekkel – kapcsolatos, az egészséges életmódhoz, annak feltételeihez, a betegségek megelőzéséhez, ellátásához kapcsolódó, a lakosság egészségét érintő kérdésekben a szektoron belüli és más szektorok döntéshozói, az egészségfejlesztési szakemberek számára;
ac) részt vesz epidemiológiai kutatási tevékenységben az egészségfejlesztéshez szükséges információk előállítása érdekében;
ad) szakmai felügyeletet lát el és koordinál az egészségfejlesztést érintő valamennyi egészségmonitorozási tevékenység (adat- és információgyűjtés, elemzés, értékelés, információszolgáltatás) vonatkozásában országos szinten;
ae) meghatározza a magyar lakosság egészségi állapotának, egészségmagatartásának indikátorait, továbbá az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek nyomon követésére alkalmas indikátorokat, és véleményezi az ezekkel kapcsolatos nemzetközi megkereséseket;
af) részt vesz az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoport tevékenységében;
ag) feladatai ellátásának érdekében adatot, információt gyűjt, felvilágosítást kér országos intézettől, valamint a kormányhivataltól és a járási hivataltól;
ah) részt vesz az ország közegészségügyi-járványügyi helyzetére vonatkozó adatgyűjtések megtervezésében, epidemiológiai vizsgálati protokollok elkészítésében, adatbázisok megtervezésében;
ai) elemzései, illetve az elvégzett értékelések alapján kezdeményezi szakmai irányelvek, útmutatók kidolgozását, illetve közreműködik azok véleményezésében és készítésében;
aj) az elemzések és értékelések alapján támogató segítséget nyújt az egyes eljárások bevezetése kapcsán az egészségpolitikai döntések meghozatalához, valamint szakmai támogatást nyújt az egészségügyi szolgáltatóknak;
ak) iskola-egészségügyi ellátást nyújtó orvosok és védőnők által az iskola-egészségügyi tevékenységről szolgáltatott adatok feldolgozása, összesítése és elemzése.
b) a veleszületett rendellenességek felügyeletével kapcsolatban:
ba) a veleszületett rendellenességek felügyeleti és koordinátori feladatkörében országos szinten felügyeli, szervezi, összehangolja a népegészségügyi célból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény által elrendelt, veleszületett fejlődési rendellenességekre vonatkozó adatgyűjtést, valamint együttműködik a klinikai, kórházi és az alapellátásban dolgozó orvosokkal, védőnőkkel, civil és betegszervezetekkel, európai és nemzetközi szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel;
bb) menedzseli, illetve ellátja a veleszületett fejlődési rendellenességek országos surveillance tevékenységét és a veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos szakmai, módszertani, kommunikációs, minőségbiztosítási és projekttervezési feladatokat, a folyamatosan gyűjtött adatokat elemzi, statisztikai-epidemiológiai módszerekkel feldolgozza és értékeli, az eredményeket publikálja, adatot szolgáltat hazai és nemzetközi szak-adatbázisok részére;
bc) az egészségügyi ellátó hálózat szerveitől bekéri a kezelésükben lévő, veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatokat, a veleszületett rendellenességek bejelentéséről és nyilvántartásuk rendjéről szóló
21/2014. (III. 20.) EMMI rendelet értelmében az adatszolgáltatás minősége és teljessége érdekében évente adategyeztetést tart a veleszületett fejlődési rendellenességek okainak feltárása céljából, azok megelőzése, a betegek gyógykezelésének nyomon követése érdekében;
bd) elemzései és kutatási eredményei alapján kezdeményezi szakmai irányelvek, útmutatók kidolgozását, közreműködik azok véleményezésében és készítésében, illetve támogató segítséget nyújt az egészségpolitikai döntések meghozatalához, valamint szakmai támogatást nyújt az egészségügyi szolgáltatóknak, adatot szolgáltat az OSAP adatgyűjtéséhez és a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyv adatsorához;
be) biztosítja és koordinálja az eVRONY (Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása) folyamatos működésének országos szakmai felügyeletét, a szakmai igények alapján, feladatok meghatározásával részt vesz a szakrendszer fejlesztésében;
bf) részt vesz nemzetközi szervezet tevékenységében (ICBDSR, EUROCAT), és a törvény által elrendelt, veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatás mellett, hazai és nemzetközi együttműködésekben vizsgálja a veleszületett és ritka állapotokat, kutatja kóreredeti tényezőiket, részt vesz prevenciójuk javítását célzó projektekben;
bg) nemzetközi kapcsolatot tart fenn nemzetközi szervezetekkel, adatszolgáltatással támogatja a határokon átívelő diagnosztikus és terápiás együttműködést, kutatást és fejlesztést (Orphanet, EURORDIS);
bh) irányítja a ritka betegségekkel kapcsolatos információk összegyűjtését, megszervezi a ritka betegségek országos adatgyűjtését és nyilvántartást hoz létre, az adatok elemzését követően az eredmények közreadásával adatot szolgáltat hazai és nemzetközi szak-adatbázisok részére, támogatja és részt vesz a ritka betegségekkel kapcsolatos szakmai protokollok kiadásában.
2.1.4. A főosztály népegészségügyi stratégiai és koordinációs feladatai tekintetében:
a) népegészségügyi stratégiai feladatkörében:
aa) részt vesz a nemzeti népegészségügyi program előkészítésében, megvalósításában és monitorozásában;
ab) részt vesz a nemzeti egészségügyi programok (mentális, daganatos, mozgásszervi, keringési, gyermekegészségügyi) előkészítésében, megvalósításában és monitorozásában;
ac) részt vesz egyéb kormányzati, illetve ágazati szakpolitikai programok (pl. a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Nemzeti Ifjúsági Stratégia és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikai programok) előkészítésében, megvalósításában és monitorozásában;
ad) együttműködve az illetékes főosztályokkal, stratégiai prioritásokra tesz javaslatot az egészségügyi ágazati stratégia számára az NNK-t illetően;
ae) figyelemmel kíséri a népegészségügyre vonatkozó kormányzati stratégiai dokumentum(ok) megjelenését, tartalmát;
af) javaslatot tesz az országos tisztifőorvos számára az NNK-t érintő, stratégiai jelentőségű döntések, intézkedések meghozatalára, megtételére, segíti az országos tisztifőorvos stratégiai, operatív, szakmai döntéseinek előkészítését, priorizálását, illetve előzetesen véleményezi az ilyen döntések, intézkedések tervezetét;
ag) közreműködik stratégiai tervdokumentumok, koncepciók kidolgozásában;
ah) az NNK stratégiájának megvalósulása érdekében az országos tisztifőorvos feladatszabása esetén előzetesen véleményezi, illetve koordinálja az NNK egészét érintő döntés- és intézkedéstervezeteit, ezzel kapcsolatban együttműködik az érintett főosztályokkal;
ai) a hosszú távú stratégiák alapján rövid távú akciótervet készít;
b) koordinációs feladatkörében:
ba) szakmai döntés-előkészítő anyagot készít az országos tisztifőorvos és a helyettes országos tisztifőorvosok részére, illetve véleményez;
bb) a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szakmai irányítása érdekében szakmai anyagokat, útmutatókat, tájékoztatókat készít, készíttet, illetve kezdeményezi azok kidolgozását és közreműködik azok véleményezésében, közvetítésében, megvalósításában.
2.1.5. A főosztály a drogmegelőzési feladatai tekintetében:
a) közreműködik a szenvedélybetegségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában, biztosítja a megvalósítás szakmai támogatását; koordinációs feladatai keretében kapcsolatot tart, adatbázist működtet, és törekszik az interdiszciplináris együttműködés kialakítására;
b) részt vesz a drogpolitikai célú programok kidolgozásában, a hazai és uniós pályázatok szakmai előkészítésében; szakértői tevékenységet lát el a BM kábítószerügyi pályázatok előkészítésében, a pályáztatási folyamatban és elbírálásban;
c) elősegíti a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulását, szakmailag támogatja folyamatos működésüket, elősegíti az országos hálózat koordinációját;
d) ellátja a Kábítószerügyi Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat, és részt vesz a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában;
e) koordinálja a megelőző-felvilágosító szolgáltatások rendszerének működését, kapcsolatot tart az elterelésben érintett más intézményekkel, szolgáltatókkal;
f) segíti a prevencióban érintett szakemberek és intézmények közötti együttműködést, az együttműködési keretek kimunkálását, továbbá javaslatokat fogalmaz meg és szakértői tevékenységet folytat az iskolai egészségfejlesztési programok minőségbiztosításának előmozdítása érdekében.
2.1.6. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
2.2. Szűrésirányítási Főosztály
2.2.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Népegészségügyi Célú Szűrési Koordinációs Osztály,
b) Szűrőprogram Irányítási Osztály.
2.2.2. A főosztály általános feladatai körében:
a) szervezi, összehangolja a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokat (a továbbiakban: szervezett szűrés), javaslatot tesz a fejlesztésre irányuló változtatásokra, és közreműködik azok egységes irányelvek szerint történő megvalósításában;
b) elkészíti és folyamatosan fejleszti az NNK szűrési stratégiáját;
c) szakmai irányelveket, útmutatókat készít, készíttet, illetve kezdeményezi azok kidolgozását és közreműködik azok véleményezésében, közvetítésében, megvalósításában;
d) ellátja a szervezett szűrésekhez kapcsolódó európai uniós és hazai projektek szakmai felügyeletét.
2.2.3. A főosztály népegészségügyi célú szűrési feladatai körében:
a) szervezi, összehangolja és szakmailag felügyeli a szervezett szűrésben részt vevő, illetve abban érintett szervezetek, intézmények tevékenységét;
b) feladatkörén belül együttműködik a háziorvosokkal, védőnőkkel, civil szervezetekkel és helyi önkormányzatokkal;
c) menedzseli a szervezett szűrési programot;
d) elősegíti a Nemzeti Népegészségügyi Program, a Nemzeti Rákellenes Program és a Nemzeti Rákellenes Szakpolitikai Program szűrési céljainak megvalósulását;
e) a folyamatos szűrési tevékenység végzése érdekében együttműködik a szűrésben érintett szervezetekkel – a NEAK-kal, a Nemzeti Rákregiszterrel, a szűrőállomásokkal, a háziorvosokkal, a kormányhivatallal;
f) szakmailag felügyeli, irányítja a területi szűrőközpontok tevékenységét;
g) a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében közreműködik a kormányhivatal szervezett szűrésekkel kapcsolatos munkájának szakmai irányításában, illetve a kormányhivatalra irányuló ellenőrzés keretében ellenőrzi a kormányhivatal szűrésekkel kapcsolatos munkáját;
h) ellátja az Országos Szűrési Rendszer (OSZR) központi szakmai feladatait;
i) biztosítja az adatvédelemre, adatbiztonságra és információszabadságra vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban foglalt előírások betartását, felügyeli azok végrehajtását;
j) összefogja a szűrésekhez szükséges szűrési kapacitástervezést, ellenőrzi a ténylegesen rendelkezésre álló kapacitásokat;
k) méri, elemzi, értékeli a szűrési tevékenységek végrehajtását, a szűrési rendszerek teljesítményét;
l) biztosítja a szervezett szűrővizsgálatok tekintetében meghatározott minőségi követelmények megvalósulását.
2.2.4. A főosztály szűrőprogram irányítási feladatai körében:
a) a szervezett szűrések megvalósítása érdekében koordinációs feladatokat lát el, szervezi és irányítja a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” és a „Vastagbélszűrés országos kiterjesztése” programok végrehajtását;
b) együttműködik az egészségügyi ágazat szereplőivel a szűrési programok ütemezésében és tervezésében, részt vesz országos szinten az igényfelmérésben és a kapacitások elosztásában;
c) részt vesz hosszú távú szűrési tervek kidolgozásában, továbbá nyomon követi, folyamatosan nyilvántartja a programok megvalósítását, jelzi a felmerülő kockázatokat;
d) javaslatot tesz – a programok szükségleteinek megfelelően – a humán, anyagi, tárgyi erőforrások biztosítására, átcsoportosítására az NNK érintett szervezeti egységei vezetőinek;
e) részt vesz a lakossági szűrésekkel kapcsolatos szakmai és lakossági tájékoztatási tevékenységben, a lakosság egészségtudatosságának fejlesztésében;
f) közreműködik a feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és beszerzési folyamatok szakmai előkészítésében.
2.2.5. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
3. Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály
3.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Járványügyi és Védőoltási Osztály,
b) Kórházhigiénés és Hatósági Osztály.
3.1.1. A főosztály nemzetközi oltóközpontot működtet.
3.1.2. A főosztály a járványügyi és védőoltási surveillance feladatai körében a járványügyi szakterületet érintő hatósági feladatokat illetően:
1. figyelemmel kíséri az ország járványügyi helyzetének alakulását és elemzi a lakosság egészségi állapotát a fertőző betegségek területén;
2. szükség esetén javaslatot tesz a kiemelt járványügyi eseménynek minősülő, illetve több vármegyére vagy az egész országra kiterjedő járványveszély vagy járvány fennállásának megállapítására és az annak megelőzése, illetve megszüntetése érdekében teendő intézkedések elrendelésére, továbbá a lakosság egészét vagy több vármegye lakosságát érintő megbetegedési veszély elhárítása érdekében indokolt védőoltások elrendelésére, továbbá szűrővizsgálatok kezdeményezésére, ha a járványügyi helyzet alapján indokolt a lakosság egészének vagy több vármegye lakosságának, illetve külföldről érkező személyeknek a vizsgálata;
3. gyűjti és nyilvántartja a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek, továbbá a járványok adatait, folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi a fertőző betegségek előfordulását, azok járványtani sajátosságait;
4. az egyes fertőző betegségek járványügyi helyzetének változásai alapján javaslatokat tesz e betegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló intézkedések, programok bevezetésére;
5. figyelemmel kíséri a fertőző betegségek, a járványok és kiemelten a sürgősen jelentendő fertőző betegségek kivizsgálását, szükség esetén abban közreműködik, rendkívüli járványügyi események előfordulásakor, illetve ezek megelőzése érdekében közreműködik az intézkedések kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában;
6. működteti a betegség-specifikus surveillance-okat, végzi a surveillance adatok nyilvántartására szolgáló informatikai programok szakmai karbantartását és fejlesztését;
7. kapcsolatot tart és együttműködik a referencia laboratóriumokkal a betegség-specifikus surveillance-ok működtetése érdekében;
8. az influenza surveillance keretében megszervezi, és októbertől májusig működteti a klinikai adatgyűjtést, a nemzeti influenza referencia laboratóriumtól kapott virológiai eredményeket is felhasználva az influenza szezonális időszakában a 40. héttől a következő év 20. hetéig heti jelentést készít;
9. figyelemmel kíséri a szexuális úton terjedő fertőző betegségek járványügyi helyzetét, szükség esetén javaslatot tesz azok megelőzésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos intézkedések meghozatalára;
10. felkérésre tájékoztatást ad az aktuális járványügyi helyzetről, az e körben felmerült kérdésekről, az előidéző tényezőkről és azok várható következményeiről, továbbá a megoldás lehetőségeiről, adatot szolgáltat a fertőző betegségekről és a védőoltásokról az egészségügyi kormányzati szervek részére;
11. szakmailag indokolt esetben gondoskodik a Legionella Szemlebizottság összehívásáról;
12. gyűjti és nyilvántartja a járási hivatalokkal, valamint a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokkal közös adatbázison keresztül beérkező, az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítésére vonatkozó adatokat, elemzi és értékeli az oltások teljesítését, az átoltottságot, továbbá a kormányhivatalok védőoltással kapcsolatos tevékenységét;
13. ellátja az oltást követő nemkívánatos események (OKNE) felügyeletét;
14. ellátja az oltást követő nemkívánatos események (OKNE) kivizsgálása kapcsán szükséges szakmai módszertani feladatokat, gyűjti és elemzi az adatokat és szükség esetén közreműködik a kormányhivatalok által beküldött adatok elemzésének és az eredmények kiértékelésének folyamatában szakmai munkacsoport működtetésével. Éves beszámolót készít a bejelentett OKNE kivizsgálásokról, melyet a szakmai honlapon közzétesz;
15. összeállítja az évente kiadásra kerülő védőoltási módszertani levelet;
16. kapcsolatot tart a WHO járványügyi tevékenységet irányító, koordináló részlegeivel, együttműködik az ECDC-vel, a főosztályvezető révén ellátja a nemzeti koordinátori feladatokat, a fókuszpontok révén részt vesz a betegségspecifikus surveillance, illetve egyéb programokban, a tanácsadó testület ülésein, a fókuszpont üléseken és véleményezi a szakmai anyagokat, rendszeresen adatot szolgáltat a fertőző betegségekről és a védőoltásokról az ECDC és a WHO részére;
17. teljesíti a járványügyi szakterületet érintő – szakmai állásfoglalást igénylő – megkereséseket;
18. részt vesz módszertani fejlesztést támogató és megalapozó nemzetközi kutatásokban és vizsgálatokban, folyamatosan vizsgálja nemzetközileg elismert új módszerek, tudományos eredmények hazai bevezetésének lehetőségeit;
19. a járványügyi területen oktatási, továbbképzési feladatokat lát el.
3.1.3. A főosztály a járványügyi és védőoltási surveillance feladatai keretében az immunbiológiai készítmények minőségellenőrzése vonatkozásában:
a) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló
52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet szerinti és a gyógyszerészeti hatóság megkeresése esetén immunbiológiai készítmények vonatkozásában (vírusvakcinák, bakteriális vakcinák, vérkészítmények, allergének) szakértőként működik közre;
b) az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló
531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján szakhatósági állásfoglalást készít gyógyszerminőségi szempontból;
c) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozatalának és gyártásának engedélyezéséről szóló
450/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján gyártási tétel felszabadítást végez hazai forgalmazáshoz;
d) tagja a European Directorate for the Quality of Medicines (EDQM) által koordinált Hatósági Ellenőrző Laboratóriumi (OMCL) hálózatnak;
e) részt vesz az immunbiológiai készítményekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalára adott szakvélemény elkészítésében az OGYÉI vagy egyéb hatóság felkérésére;
f) részt vesz a VACSATC oltásbiztonsággal foglalkozó honlap működtetésében;
g) felkérésre szakvéleményt készít immunbiológiai készítmények felhasználhatóságáról hűtőlánc megszakadás esetén, az eseményekről rendelkezésre álló jegyzőkönyv, esetenként vizsgálati eredmény alapján;
h) részt vesz referens készítmények beállítására és minőségellenőrző módszerek validálására szervezett körvizsgálatokban;
i) felkérésre részt vesz oltóanyagok beszerzésre indított közbeszerzési eljárásokban, annak szakmai előkészítésében, a benyújtott dokumentáció értékelésében.
3.1.4. A főosztály az infekciókontroll és kórházi-járványügyi feladatai körében:
a) figyelemmel kíséri az országban folyó kórházhigiénés/infekciókontroll tevékenységet és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványügyi helyzetét;
b) az országos infekciókontroll stratégia kidolgozását, időszakos aktualizálását, és közreműködik a meghatározott célok megvalósításában;
c) figyelemmel kíséri az ECDC, az Európai Bizottság és a WHO infekciókontrollal kapcsolatos ajánlásait, és javaslatot tesz az ajánlások hazai végrehajtására;
d) kapcsolatot tart ECDC, a WHO és az Európai Bizottság képviselőjével „az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról” szóló hatályos Európa Tanácsi Ajánlás tagállami végrehajtásáról szóló tárgykörben;
e) ellátja az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság titkársági feladatait, szakmai javaslatokkal támogatja a Vármegyei Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok tevékenységét;
f) kidolgozza a kórházhigiénés és infekciókontroll témájú módszertani leveleket, szakmai kiadványokat;
g) működteti az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és vonatkozó területek felügyelete céljából a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszert (a továbbiakban: NNSR), biztosítja szakmai karbantartását és fejlesztését, ellátja az NNSR-rel kapcsolatos nyilvántartási, validálási, elemző, értékelő, közzétételi, oktatási és egyéb feladatokat, valamint adatokat szolgáltat az egészségügyi kormányzati szervek és az ECDC részére;
h) kapcsolatot tart és együttműködik az NNK referencia laboratóriumaival a kórházhigiénés és infekciókontroll területre vonatkozó tevékenységek vonatkozásában;
i) figyelemmel kíséri az antimikrobiális rezisztencia és az antimikrobiális szer felhasználás hazai helyzetét, kapcsolatot tart e szakterületek nemzeti fókuszpontjaival;
j) részt vesz a kórházhigiénés és infekciókontroll témájú hazai és nemzetközi kutatásokban, vizsgálatokban.
3.1.5. A főosztály a dezinfekciós, dezinszekciós, deratizációs és hatósági feladatok tekintetében:
a) végzi a légi szúnyogirtás engedélyezését;
b) kidolgozza és irányítja a kiemelt jelentőségű honos és invazív vektorok monitoring és surveillance rendszereit;
c) elkészíti és folyamatosan karbantartja a „Tájékoztató a fertőtlenítésről. A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások”, a „Tájékoztató a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások”, a „Tájékoztató a betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére engedélyezett és forgalmazott fertőtlenítőszerekről”, valamint a „Tájékoztató az irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” című kiadványokat;
d) feldolgozza, elemzi és értékeli a légi úton történő csípőszúnyog irtás éves adatait;
e) megtervezi a nemzeti immunizációs programban szereplő védőoltásokhoz, valamint a megbetegedési veszély elhárítása érdekében szükséges és a járványügyi tartalékot biztosító oltóanyagok országos mennyiségét;
f) az oltóanyag beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban biztosítja a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet, a beszerzett oltóanyagot nyilvántartja, és a kormányhivatalok, valamint járási hivatalok részére elosztja és kiszállítja;
g) teljesíti a járványügyi kérdéseket érintő – szakmai állásfoglalást igénylő – megkereséseket;
h) részt vesz a feladatkörébe tartozó témákban a módszertani fejlesztést támogató és megalapozó nemzetközi kutatásokban és vizsgálatokban;
i) kutatási eredményeiről szakmai és tudományos fórumokon előadásokat tart, tudományos publikációkat készít.
3.1.6. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
A gazdasági főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
A Gazdálkodási, Műszaki és Üzemeltetési Igazgató alá rendelten működő szervezeti egységek
1. Gazdálkodási Főosztály
1.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Költségvetési és Kontrolling Osztály,
b) Pénzügyi és Számviteli Osztály,
c) Projektek Gazdálkodási Osztálya,
d) Illetménygazdálkodási Osztály,
e) Közbeszerzési és Beszerzési Osztály.
1.2. A főosztály alapfeladatai körében:
a) határidőben elkészíti az intézet költségvetését, az éves beszámolóját és mérlegét, a beszámolóhoz kapcsolódó jelentéseket;
b) irányítja az intézet költségvetési, számviteli és pénzügyi feladatait, teljesíti a gazdasági területhez kapcsolódó adatszolgáltatásokat, elkészíti és aktualizálja a főosztály hatáskörébe tartozó szabályzatokat;
c) naprakész nyilvántartást vezet az aláírásra jogosultakról (kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő, utalványozó, teljesítés igazoló);
d) nyomon követi és felügyeli a projektek költségvetésének teljesülését, a pénzügyi elszámolási szabályok betartását.
1.3. A főosztály költségvetési és kontrolling feladatai körében:
a) közreműködik az NNK szakmai stratégiai tervei gazdasági-pénzügyi feltételeinek kidolgozásában;
b) kialakítja a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások és nyilvántartások rendjét;
c) ellátja mindazon feladatokat, melyeket jogszabály az NNK számára a gazdálkodás területén előír;
d) elkészíti az NNK költségvetési javaslatát és végzi a költségvetés összeállítását, továbbítását az irányító szerv és a Magyar Államkincstár részére, végrehajtja a költségvetést;
e) ellátja a főosztályhoz tartozó adatszolgáltatások elkészítését és továbbítását;
f) a költségvetés és a beszámoló elkészítésével kapcsolatos feladatai körében
fa) előkészíti a következő évi költségvetést, végzi a költségvetés illetve a módosítások szervezeti egységekre bontását;
fb) végzi az intézeti keretszámítások elkészítését, megküldését, központi gazdasági rendszer (a továbbiakban: KGR) feltöltését;
fc) végzi a költségvetés intézeti adatainak ellenőrzését, összesítését, rögzítését a KGR programban, továbbítja a Magyar Államkincstár és az irányító szerv felé;
fd) kezdeményezi a szükséges évközi előirányzat-módosításokat a Magyar Államkincstár, az irányító szerv felé (pl. maradványfeladás, maradványátvétel, átvett pénzeszközök);
fe) végzi az előirányzatok analitikus nyilvántartás vezetését, egyeztetését;
ff) figyelemmel kíséri az előirányzat, egységes rovatazonosító (ERA) kódok szerinti kiadási és bevételi teljesítési adatokat (bankkivonatokon és Forrás rendszeren keresztül).
1.4. A főosztály a Magyar Államkincstárral kapcsolatos feladatai körében:
a) végzi a naprakész nyilvántartás vezetését az előirányzatokról az NNK-ban;
b) az előirányzat maradványáról és felhasználásról adatszolgáltatást végez;
c) végzi az előirányzatok rendezését, szükség esetén módosítást kezdeményez;
d) vezeti a tartozásállomány nyilvántartását, végzi az AT-01 bizonylatok kitöltését; azokat továbbítja a kincstári rendszerbe havi rendszerességgel;
e) végzi a kincstári adatszolgáltatások teljesítését;
f) feldolgozza a kincstári adatokat, azokat egyezteti;
g) kezeli a központosított illetményszámfejtési rendszer (KIR) törzsállományokat;
h) elkészíti a szakterületére vonatkozó szabályzó dokumentumokat, végzi karbantartásukat.
1.5. A főosztály az egyéb, költségvetéshez kapcsolódó feladatai körében:
a) végzi a költségvetési és gazdasági adatszolgáltatásokat;
b) előkészíti az egyéb, az irányító szerv, a Magyar Államkincstár felé készülő összesített jelentéseket;
c) végzi a keretgazdálkodási feladatokat;
d) jelentéseket készít a gazdasági főigazgató felé, valamint közreműködik az országos tisztifőorvos tájékoztatására irányuló jelentések elkészítésében;
e) végzi az adott évi maradványfelmérést és adatszolgáltatást;
f) elkészíti az irányító szerv által kért gazdálkodási adatszolgáltatásokat.
1.6. A főosztály a pénzügyi és számviteli feladatai körében:
1. elkészíti és feldolgozza a kincstári számlákhoz kapcsolódó pénzügyi és számviteli bizonylatokat; pénzügyi nyilvántartást vezet a követelésekről és kötelezettségekről;
2. előkészíti a jogszabályok által lehetővé tett előirányzat-módosításokat;
3. folyamatos egyeztetést végez a Magyar Államkincstárnál nyilvántartott adatokkal;
4. nyilvántartja az előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat, szerződéseket;
5. előkészíti a pénzgazdálkodás rövid és hosszú távú terveit;
6. ellátja az operatív pénzügyi, számviteli, adózási feladatokat, határidőre elkészíti és beküldi az adóbevallásokat;
7. felügyeli és lebonyolítja a feladatok finanszírozását;
8. nyilvántartja a feladatok finanszírozásának alakulását;
9. előkészíti és közreműködik a számviteli és gazdálkodási rendre vonatkozó szabályzatok kidolgozásában és karbantartásában, egységes számviteli politika kialakításában;
10. elemzi, értékeli a gazdálkodás, költségvetés, beszámolók adatait, javaslatok kidolgozásában közreműködik;
11. működteti – az Informatikai Főosztállyal együttműködve – egységes szempontok alapján a gazdálkodást érintő informatikai rendszert;
12. végzi az előirányzatokkal és azok felhasználásával kapcsolatos gazdasági események főkönyvi és analitikus könyvelését;
13. biztosítja az NNK gazdálkodási terv szerinti finanszírozását;
14. nyilvántartja az előirányzatokat, figyelemmel kíséri a teljesítéseket, segíti az előirányzat-gazdálkodási feladatokat;
15. elkészíti és megküldi a beszámolókat, mérlegjelentéseket a központi költségvetés részére, elvégzi a szükséges elszámolásokat;
16. végzi az elkülönített feladatra kapott támogatások és átvett pénzeszközök elszámolását és elszámoltatását;
17. végzi az NNK hatáskörébe tartozóan elvégzett szolgáltatások és értékesítések tekintetében a számlázási feladatokat;
18. gondoskodik az NNK pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről és a követelések érvényesítéséről;
19. ellátja az NNK pénztárainak működtetését;
20. gondoskodik a külföldi kiküldetési engedélyek alapján a megfelelő valutakészlet biztosításáról és azok elszámolásáról;
21. egyezteti a vagyongazdálkodási adatokat.
1.7. A főosztály az illetménygazdálkodási feladatai körében:
1. ellátja a személyügyi döntések meghozatalához szükséges pénzügyi előkészítő feladatokat;
2. felelős a személyi juttatási előirányzatot érintő eseményeknek a KIRA-rendszerben történő rögzítéséért a Humánpolitikai Főosztálytól kapott okiratok alapján;
3. szervezi és végzi a központosított illetményszámfejtés végrehajtásából adódó feladatokat a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások tekintetében az NNK valamennyi dolgozójára vonatkozóan;
4. nyilvántartja az osztályra beérkezett természetes személlyel kötött megbízási szerződéseket, melyek alapján gondoskodik a megbízási díjak kifizetéséről a megfelelően kiállított teljesítésigazolások beérkezését követően;
5. részt vesz az illetményemelések, átsorolások és nyugdíjazások előkészítésében a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve, majd a Humánpolitikai Főosztálytól megkapott okiratok alapján rögzíti az eseményeket a KIRA-rendszerben;
6. ellátja a JKR-rendszerrel, az egészségügyi ágazati bérek kifizetésével kapcsolatos nyilvántartási és elszámolási feladatokat;
7. elkészíti és továbbítja az illetménygazdálkodással és béradatokkal összefüggő statisztikai, MÁK és egyéb jelentéseket;
8. a Magyar Államkincstár által készített főkönyvi feladást továbbítja a Gazdálkodási Főosztályon működő további szervezeti egységek felé, közreműködik az egyeztetésekben;
9. adatot szolgáltat a költségvetés és a beszámolók elkészítéséhez;
10. analitikus nyilvántartást vezet a Jogi és a Humánpolitikai Főosztálytól kapott okiratok alapján az NNK létszám- és bérhelyzetéről;
11. együttműködik a Magyar Államkincstárral;
12. koordinálja a társosztályokkal történő adategyeztetéseket és adatszolgáltatásokat, ellenőrzi a kifizetésekhez és elkészítendő jelentésekhez kapcsolódó alapbizonylatokat, a nyilvántartási rendszerek hozzáféréséhez kapcsolódó jogosultságokat naprakészen nyilvántartja (KIRA, közös szerver);
13. kiállítja a jövedelmi adatokat tartalmazó munkáltatói igazolásokat;
14. nyilvántartja a kapott dokumentumok alapján a távolléteket (betegszabadság, táppénz, fizetés nélküli szabadság), erről rendszeresen adatot szolgáltat az illetékes társosztályok felé;
15. ellátja az NNK-ban cafetéria-juttatásban részesülők vonatkozásában a juttatás igényléséhez, illetve folyósításához kapcsolódó feladatokat;
16. rögzíti a kincstári illetményszámfejtő rendszerben az elektronikus bérjegyzékre vonatkozó nyilatkozatot;
17. figyelemmel kíséri a személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok előirányzatának alakulását, egyezteti a tényleges felhasználással, végzi az illetménygazdálkodást, annak alakulásáról vezeti az analitikus nyilvántartásokat, elkészíti a kimutatásokat.
1.8. A főosztály pénzügyi feladatai a projektek tekintetében:
a) elkészíti és feldolgozza a kincstári számlákhoz kapcsolódó banki bizonylatokat; pénzügyi nyilvántartást vezet a követelésekről és kötelezettségekről;
b) előkészíti a jogszabályok által előírtak szerint az előirányzat-módosításokat;
c) egyeztet a Magyar Államkincstárral;
d) nyilvántartja az előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat;
e) előkészíti a pénzgazdálkodás rövid és hosszú távú terveit (likviditási terveket);
f) felügyeli és lebonyolítja a feladathoz kötődő finanszírozást;
g) folyamatos egyeztetést végez a főkönyvi nyilvántartással.
1.9. A főosztály számviteli feladatai a projektek tekintetében:
a) nyilvántartja projektenként, külön azonosító kódokkal elkülönítve a finanszírozás alakulását;
b) közreműködik a számviteli és gazdálkodási rendre vonatkozó szabályzatok kidolgozásában és karbantartásában, egységes számviteli politika kialakításában;
c) elemzi, értékeli a gazdálkodás, költségvetés, beszámolók adatait, javaslatok kidolgozásában közreműködik;
d) végzi az előirányzatokkal és azok felhasználásával kapcsolatos gazdasági események főkönyvi és analitikus könyvelését;
e) nyilvántartja az előirányzatokat, figyelemmel kíséri a teljesítéseket, segíti az előirányzat-gazdálkodási feladatokat a projektekkel kapcsolatosan;
f) elkészíti a projektek által elvárt beszámolókat, jelentéseket, elvégzi a szükséges elszámolásokat;
g) végzi a feladatra kapott támogatások és átvett pénzeszközök elszámolását és elszámoltatását.
1.10. A főosztály a közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatos feladatai körében:
a) elkészíti és ellátja az alábbi szabályzatok időszaki felülvizsgálatát:
aa) Beszerzési szabályzat,
ba) Közbeszerzési szabályzat;
b) kapcsolatot tart az NNK szervezeti egységeivel a közbeszerzési és beszerzési eljárások tény- és tervezett adatainak nyilvántartása, összesítése érdekében, összeállítja az éves közbeszerzési tervet, bekéri az érintett szervezeti egységektől a jogszabályokban meghatározott, kötelezően közzéteendő adatokat, azokat összesíti, és intézkedik közzétételükről;
c) a közbeszerzési és beszerzési tevékenységhez kapcsolódó jelentéstételi kötelezettsége szerint hatáskörébe tartozó feladatokról teljes körű adatszolgáltatást készít;
d) az egybeszámítás, valamint részekre bontás tilalmának ellenőrzése során a beérkező igényekről nyilvántartást vezet, mely alapján meghatározza az egybeszámított becsült érték alapján az eljárás rezsimjét, fajtáját és típusát;
e) az NNK közbeszerzési eljárásait – beleértve a központosított közbeszerzési eljárásokat – teljeskörűen bonyolítja, vagy külső közreműködő bevonásával történő bonyolítás esetén koordinálja;
f) a beszerzési és közbeszerzési eljárásokat dokumentálja, archiválja, szükség esetén az igénylő számára a dokumentációt rendelkezésre bocsátja;
g) közreműködik a szerződések előkészítésében, azok közbeszerzési szempontú véleményezésével;
h) a szakértői külföldi kiküldetésekhez kapcsolódóan biztosítja a kiküldetésekhez szükséges foglalásokat, dokumentumokat, a központosított közbeszerzéshez kötődő feladatok ellátásán keresztül;
i) feladatait az NNK által megvalósított projektek keretében kezdeményezett beszerzési és közbeszerzési eljárások tekintetében is ellátja;
j) a projekt megvalósulása, illetve az NNK szempontjából kiemelt jelentőségű beszerzések indítását megelőzően a közbeszerzés tárgya szerinti felelős szakértővel véleményezteti az egyes felhívások szakmai tartalmát és a dokumentációk tervezeteit.
1.11. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját feladatkörét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a feladatkörét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a feladatkörében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi feladatkörében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat;
e) ellátja és koordinálja az NNK közbeszerzési és beszerzési feladatait.
2. Műszaki és Üzemeltetési Főosztály
2.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Vagyongazdálkodási és Ellátási Osztály,
b) Fejlesztési, Ingatlan- és Műszergazdálkodási Osztály,
c) Műszaki Szolgáltatási és Logisztikai Osztály.
2.2. A főosztály vagyongazdálkodási és ellátási feladatai körében:
1. előkészíti és ellátja az alábbi szabályzatok időszaki felülvizsgálatát:
a) Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata,
b) Selejtezési és felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályzata,
c) Védőruhák és egyéb textíliák kezelésének és mosatási rendjének szabályzata,
d) Igénylések rendje;
2. gondoskodik a szakszerű és gazdaságos készletezésről, a felesleges készletezés megelőzéséről, az elfekvő készletek kezeléséről, az értékvesztés nélküli állagmegóvásról és ezek ellenőrzéséről;
3. vezeti a beérkezett megrendelések nyilvántartását, és végzi azok kivezetését;
4. naprakészen vezeti a készletek és a tárgyi eszközök mennyiségi analitikáját;
5. végzi a raktározási, raktárnyilvántartási feladatokat;
6. ellenőrzi a raktárak készletszintjét;
7. ellátja a készlet- és eszközgazdálkodással kapcsolatos ügyviteli feladatokat;
8. biztosítja az anyagkészlet kezelésével megbízott személyek leltárfelelősségi megállapodását;
9. felelős a raktárak működéséért;
10. végzi a raktárba beérkező anyagok tételes mennyiségi, minőségi vizsgálatát az erre vonatkozó szabályozó alapján;
11. ellenőrzi a lejárati és szavatossági időt;
12. elkészíti az analitikus nyilvántartáshoz, leltározáshoz kapcsolódó kimutatásokat, adatszolgáltatásokat, statisztikákat;
13. az immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyeztetéseket, értékváltozásokat, átsorolásokat és feladásokat elkészíti és nyilvántartja;
14. megszervezi, lebonyolítja az eszközök selejtezését és leltározását, majd kiértékeli a leltárakat;
15. ellátja a gondnoksági feladatokat;
16. végzi a belső, kézi szállítási feladatokat;
17. közreműködik a rendezvények szervezésében, vezeti a termek igénylésének nyilvántartását;
18. végzi a kommunális hulladék összegyűjtését és elszállíttatását, kertészeti feladatokat lát el;
19. végzi a járdák, utak takarítását, síkosságmentesítését;
20. gondoskodik a vonalas és a mobiltelefon-készülékek kiadásáról és azok naprakész nyilvántartásáról.
2.3. A főosztály fejlesztési, ingatlan- és műszergazdálkodási feladatai körében:
a) éves tervet állít össze az elemi költségvetés keretében megvalósítandó felújításokra, javításokra és karbantartásokra, a jóváhagyott tervet folyamatosan aktualizálja, végrehajtja a szükség szerinti korrekciókat;
b) előkészíti és lebonyolítja az NNK főosztályai által kezdeményezett, ingatlan, nagy értékű gép, műszer berendezések, járművek beruházási beszerzéséhez a műszaki dokumentációkat, és részt vesz a szerződések előkészítésében;
c) elkészíti a feladatkörrel összefüggő nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat, végzi az azokkal kapcsolatos adminisztrációt;
d) elkészíti a nagy értékű tárgyi eszközök éves karbantartási és javítási tervét, azt jóváhagyásra felterjeszti;
e) kezdeményezi a tevékenységéhez tartozó hatósági eljárásokat, és közreműködik azok lebonyolításában;
f) ellátja a gép- és műszerpark karbantartásával, javításával kapcsolatos feladatokat;
g) kapcsolatot tart a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, kidolgozza az NNK ingatlangazdálkodási irányelveit;
h) javaslatot állít össze éves szinten és eseti jelleggel az NNK-ban megvalósítandó fejlesztésekre;
i) tervet készít az NNK helyiséggazdálkodására és javaslatot tesz azzal kapcsolatos felsővezetői döntésre;
j) elkészíti az NNK ingatlanállományára vonatkozó nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat, végzi az azzal kapcsolatos adminisztrációt;
k) gondozza a szervezeti egységekhez közvetlenül nem rendelhető, több szervezeti egység vagy az NNK számára szükséges beszerzési igények kielégítését szolgáló, központilag megkötött szerződéseket.
2.4. A főosztály a műszaki szolgáltatási és logisztikai feladatai körében:
1. elkészíti és ellátja az alábbi szabályzatok időszaki felülvizsgálatát:
a) Gépjármű használati szabályzat,
b) Mobilkommunikációs szabályzat,
c) Vezetékes telefon használati szabályzat,
d) Munkavédelmi szabályzat,
e) Tűzvédelmi szabályzat,
f) Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szabályzat;
2. általános felelősségi körében biztosítja az NNK folyamatos műszaki üzembiztonságát, ellátja az építőmesteri, épületgépészeti, üzemviteli, hőenergetikai és erőátviteli berendezések karbantartási, felújítási, javítási, kazánház-üzemeltetési, valamint a munkavédelmi, tűz- és környezetvédelmi feladatokat;
3. végzi az épületek, építmények felújítására, javítására, karbantartására vonatkozó igények feltérképezését, az igényekről naprakész nyilvántartást vezet;
4. gondoskodik a nyomda üzemszerű működésének biztosításáról;
5. kezeli a beérkezett közüzemi számlákat és gondoskodik azok felszereléséről;
6. végzi az éves fejlesztési tervben jóváhagyott javításokat és karbantartásokat, valamint eseti jelleggel a munkalapon megrendelt hibaelhárításokat és kisjavításokat;
7. végzi a hibaelhárítással összefüggő anyagigénylések bonyolítását;
8. vezeti a feladatkörével összefüggő nyilvántartásokat, elkészíti az adatszolgáltatásokat;
9. gondoskodik a telephelyek hőenergia-, valamint melegvíz-ellátásáról;
10. intézi a fűtési rendszerben bekövetkezett hibák elhárítását, saját rendelkezésére álló munkaerő bevonásával vagy a feladattól függően külső erőforrás felhasználásával;
11. végzi az épületgépészeti berendezések karbantartásának, javításának, valamint az üzemeltetés feltételeinek biztosítását;
12. a szolgáltatásain keresztül biztosítja a mindennapi munkához szükséges infrastruktúrát;
13. gondoskodik a belépési, behajtási és parkolási engedélyek, továbbá a belépőkártyák kiadásáról, azok nyilvántartásáról;
14. végzi a mobiltelefon SIM-kártyák nyilvántartását, kiadását;
15. kezeli a telefonközpontot, és vezeti a vezetékes telefonhoz tartozó PIN-kódok nyilvántartását;
16. végzi a vagyonvédelmi feladatokat;
17. végzi a biztosítási ügyintézést;
18. ellátja a szállítási, valamint a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat.
2.5. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját feladatkörét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a feladatkörét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a feladatkörében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi feladatkörében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
A hivatalvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek
1. A hivatal nem önálló szervezeti egysége
1.1. Hivatali Működés Támogató Osztály
1.1.1. ellátja a hivatal teljes körű ügyviteli feladatait, adminisztratív tevékenységét;
1.1.2. támogatja a hivatalvezetőt a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feladatainak ellátásában.
2. A Jogi, Humánpolitikai és Koordinációs Igazgató alá rendelten működő szervezeti egységek
2.1. Jogi Főosztály
2.1.1. A főosztály nem önálló szervezeti egysége:
a) Jogi Támogató Osztály.
2.1.2. A főosztály jogi feladatai között a szervezetszabályozó, hatósági és folyamatkezelési feladatai keretében:
a) koordinációs és kodifikációs feladatkörében:
aa) a szakmai szervezeti egységek bevonásával elkészíti az NNK-ba az irányító szervtől, más minisztériumoktól belső egyeztetés vagy közigazgatási egyeztetés keretében beérkezett előterjesztés-tervezetekkel és jogszabálytervezetekkel kapcsolatos válaszok tervezetét, és az NNK feladat- és hatáskörét nem érintő megkeresésekkel kapcsolatos válaszokat megadja a megkereső szerv részére,
ab) az önálló szervezeti egységek szakmai együttműködésével jogi és kodifikációs szempontból véleményezi az aa) alpont keretében beérkezett, az NNK, a kormányhivatal és a járási hivatal feladatkörét érintő előterjesztés- és jogszabálytervezetek szövegét, és előkészíti a választ a megkereső szerv részére,
ac) nyomon követi az irányító szerv, illetve a Kormány jogalkotási munkaterve kapcsán az NNK-t érintő feladatokat és azok végrehajtása érdekében koordinációs tevékenységet végez az önálló szervezeti egységek bevonásával,
ad) összehangolja a felsővezetői döntéshozatal tárgyát képező valamennyi NNK kezdeményezésű előterjesztés-tervezet és jogszabálytervezet előzetes szakmai, jogi és – szükség szerint –költségvetési egyeztetésének folyamatát;
b) szervezetszabályozási feladatkörében:
ba) koordinálja és a szervezeti egységek bevonásával előkészíti az NNK alapító okiratát és szervezeti és működési szabályzatát,
bb) koordinálja és – az erre vonatkozó belső szabályozó dokumentumban foglalt munkamegosztás szerint – közreműködik az NNK belső szabályozó dokumentumainak elkészítésében, módosításában, kiadásában és közzétételében, valamint az NNK valamennyi szabályozó dokumentumáról naprakész nyilvántartást vezet;
c) folyamatkezelési, egyedi közhatalmi aktusokkal és egyes munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatai körében:
ca) jogi támogatást nyújt a szervezeti egységek által kiadásra kerülő hatósági dokumentumok, iratminták, szakmai eljárásrendek és útmutatók összeállításához,
cb) a szakmai főosztály kérésére jogi véleményt ad egyes bonyolultabb megítélésű munkaügyi kérdésekben.
2.1.3. A főosztály jogi feladatai között a szerződéses és peres ügyekkel kapcsolatos feladatai keretében:
a) elkészíti, illetve véleményezi az NNK által megkötendő szerződéseket, együttműködési megállapodásokat;
b) a megkötött szerződésekről naprakész nyilvántartást vezet;
c) biztosítja az NNK általános jogi képviseletét bíróságok és más hatóságok előtti eljárásokban, továbbá kapcsolatot tart az NNK képviseletét ellátó megbízott ügyvédekkel;
d) megkeresésre jogi véleményt ad az NNK szervezeti egységei számára;
e) előkészíti az országos tisztifőorvos által átruházandó kiadmányozási joghoz kapcsoló meghatalmazásokat, és nyilvántartást vezet róluk;
f) elkészíti az NNK által használt szerződésmintákat;
g) jogi szempontból felülvizsgálja az NNK szerződéstervezeteit;
h) ellátja a közérdekű adatigénylések teljesítésével és közérdekű bejelentések kezelésével kapcsolatos koordinációs feladatokat.
2.1.4. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.
2.2. Humánpolitikai Főosztály
2.2.1. A főosztály nem önálló szervezeti egysége:
a) Képzési Osztály.
2.2.2. A főosztály a vezetéstámogató feladatai körében:
a) ellátja az NNK humánpolitikai elveinek kialakítását, valamint az NNK humánpolitikai tevékenységének irányítását;
b) javaslatokat készít a humánpolitikai intézkedések megtételéhez;
c) ellátja az NNK kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a jogviszonyukhoz kapcsolódó személyzeti, munkajogi, képzési-továbbképzési feladatokat;
d) az NNK szakmai célkitűzéseit, tervek és döntések meghozatalát, megvalósítását segítő javaslatokat készít;
e) elkészíti és karbantartja az NNK Közszolgálati Szabályzatát, a vagyonnyilatkozat átadásáról, nyilvántartásáról, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelméről szóló szabályzatot;
f) a humánpolitikai vonatkozású információs anyagokat elkészíti és gondoskodik azok közzétételéről a belső és a külső honlapon.
2.2.3. A főosztály az NNK alapfeladatai ellátásához kapcsolódó személyügyi feladatai tekintetében:
1. végzi az NNK munkatársainak kormányzati szolgálati jogviszonyával és munkaviszonyával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott személyügyi feladatokat; vezeti és karbantartja a dolgozók személyes adatainak nyilvántartását (kormányzati szolgálati és munkavállalói nyilvántartás), kezeli a személyi anyagokat;
2. ellátja a személyügyi döntések meghozatalához szükséges előkészítő feladatokat; vezetői döntésre előkészíti a személyügyi feladatokkal kapcsolatos okiratokat;
3. elkészíti és megjelenteti az állások betöltésére kiírt pályázatokat, lebonyolítja a pályázatok elbírálását;
4. ellátja a foglalkoztatási jogviszony létrehozásával, fenntartásával, módosításával megszűnésével, megszüntetésével és az egyéb nem rendszeres juttatásokkal (pl. célfeladat) összefüggő feladatokat;
5. koordinálja az álláshelyeken foglalkoztatottak beosztási okiratainak elkészítését, valamint ellátja a kapcsolódó nyilvántartási feladatokat;
6. előkészíti a hatályos jogszabályoknak megfelelően a teljesítménykövetelmények meghatározását, és koordinálja a teljesítményértékelési folyamatot;
7. ellátja a kormánytisztviselők minősítésével kapcsolatos előkészítési, szervezési, lebonyolítási feladatokat;
8. megállapítja és folyamatosan nyilvántartja az NNK dolgozóinak szabadságát;
9. kiállítja a jövedelmi adatokat nem tartalmazó munkáltatói igazolásokat;
10. előkészíti a fizetés nélküli szabadságok igénybevételére vonatkozó okiratokat;
11. ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat;
12. elvégzi az NNK kormánytisztviselőnek fegyelmi eljárásával kapcsolatos előkészítő és szervezőmunkát;
13. ellátja az NNK dolgozóival kapcsolatos állami, miniszteri és hivatali kitüntetések, elismerések adományozásának előkészítését;
14. végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez kapcsolódó feladatokat;
15. ellátja a személy- és munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat;
16. nyomon követi az NNK engedélyezett létszáma változásait, naprakész létszámtáblákat készít, vezeti az üres álláshelyekről szóló kimutatásokat, az NNK létszámadataiban történt változásokról tájékoztató anyagokat készít elő;
17. gondoskodik a jogszabályok, illetve belső szabályzatok által előírt juttatások megállapításáról;
18. ellátja a foglalkoztatottakat érintő szociális ügyeket, kegyeleti feladatokat az NNK Közszolgálati Szabályzatában rögzítettek szerint;
19. előkészíti és végrehajtja az NNK munkajogi feladatait a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint;
20. szervezi a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat;
21. elkészíti az NNK-ban utazási utalványra jogosultak részére a kedvezményes utazásra jogosító utalványokat;
22. ellátja a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló
1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján a továbbfoglalkoztatási eljárással kapcsolatos feladatokat, figyeli az alkalmazottak öregségi nyugdíjkorhatárának elérési idejét;
23. végzi a kormánytisztviselők elismerésével összefüggő feladatokat.
2.2.4. A főosztály a képzési feladatai körében szervezi és koordinálja a szakmai és egyéb képzéseken való részvételt, igény esetén részt vesz országos szintű képzések koordinációjában, ezzel összefüggésben:
a) előkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket és megállapodásokat,
b) nyilvántartást vezet az NNK-n belül szervezett képzésekről,
c) kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel,
d) elvégzi a szakmai gyakorlatosok, rezidensek munkavégzésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat,
e) koordinálja és nyilvántartja a jogszabályokban előírt képzéseket, továbbképzéseket,
f) a közigazgatási vizsgákkal összefüggő tervezési és szervezési feladatokat,
g) ellátja az oktatással kapcsolatos soron kívüli feladatokat az országos tisztifőorvos utasítása alapján.
2.2.5. A főosztály az NNK projektjeihez kapcsolódó személyügyi feladatai tekintetében:
a) vezeti az NNK projekt keretében foglalkoztatott munkatársainak kormányzati szolgálati jogviszonyával és munkaviszonyával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott személyügyi feladatokat, vezeti és karbantartja a dolgozók személyes adatainak nyilvántartását (kormányzati szolgálati és munkavállalói nyilvántartás), kezeli a személyi anyagokat;
b) ellátja a projektek keretében foglalkoztatottak esetén a személyügyi döntések meghozatalához szükséges előkészítő feladatokat; vezetői döntésre előkészíti a személyügyi feladatokkal kapcsolatos okiratokat;
c) ellátja a projektek foglalkoztatási jogviszony létrehozásával, fenntartásával, módosításával megszűnésével, megszüntetésével és az egyéb, nem rendszeres juttatásokkal (pl. célfeladat) összefüggő előkészítő feladatokat;
d) koordinálja a projekt keretében foglalkoztatott munkatársak beosztási okiratainak elkészítését, valamint ellátja a kapcsolódó nyilvántartási feladatokat;
e) kiállítja a projektek keretében foglalkoztatottak vonatkozásában jövedelmi adatokat nem tartalmazó munkáltatói igazolásokat;
f) előkészíti a projektek keretében foglalkoztatottak esetén a fizetés nélküli szabadságok igénybevételére vonatkozó okiratokat;
g) ellátja a projektek keretében foglalkoztatottak esetén a személy- és munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat;
h) szervezi a projektek keretében foglalkoztatottak esetén a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat;
i) ellátja a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló
1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján a továbbfoglalkoztatási eljárással kapcsolatos feladatokat, figyeli a projektek keretében az öregségi nyugdíjkorhatár elérési idejét.
2.2.6. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.
2.3. Szervezetirányítási Főosztály
2.3.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:
a) Szakmai Irányítási és Gyorsreagálási Osztály,
b) Minőségbiztosítási, Monitoring és Kontrolling Osztály.
2.3.2. A főosztály a szakmai irányítási és gyorsreagálási feladatai keretében:
1. a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében koordinálja a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos jelentések összeállítását, ennek keretében ellátja a jelentések kialakításával, módosításával, felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;
2. egyezteti a kormányhivatal és a járási hivatal népegészségügyi tevékenységével, valamint a népegészségügyi helyzettel kapcsolatosan a
385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint az országos tisztifőorvos által évente legalább egyszer, illetve szükség esetén bekérendő beszámolók szempontjait, ellátja a beszámolók kialakításával, módosításával, felülvizsgálatával és közzétételével kapcsolatos feladatokat;
3. egyezteti a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos, az országos tisztifőorvos által kiadandó egyéb ellenőrzési és mintavételi feladatokra vonatkozó munkatervi javaslatokat;
4. ellátja az egyéb ellenőrzési és mintavételi munkatervek kialakításával, módosításával, karbantartásával és közzétételével kapcsolatos feladatokat;
5. a jelentéseket és beszámolókat összegyűjti, feldolgozza, és gondoskodik azok eredményének a miniszter részére történő megküldéséről;
6. a kormányhivatal és a járási hivatal éves jelentései, beszámolói alapján kiadványt állít össze a népegészségügyi helyzetről, gondoskodik a kiadvány érintett szervekhez történő eljuttatásáról;
7. egyezteti az NNK szervezeti egységeinek belső, éves jelentési kötelezettségeit, ellátja a jelentések összesítésével kapcsolatos feladatokat;
8. szakmai felügyeleti feladatokat lát el a kormányhivatal és a járási hivatal jelentési és adatgyűjtési rendszerét érintő ügyiratkezelő és egységnyilvántartó alkalmazások kapcsán, részt vesz az alkalmazások kezelésében, azok adatainak gondozásában;
9. működteti a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai létszámadatainak rögzítésére szolgáló rendszert, az ennek során keletkezett adatokat elemzi és a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos jelentések és beszámolók értékelése során indikátorként felhasználja;
10. a szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében koordinálja a kormányhivatal és a járási hivatal éves hatósági ellenőrzési feladatainak összeállítását, összegzi a hatósági ellenőrzési terv végrehajtásával kapcsolatos kormányhivatali és járási hivatali beszámolókat, gondoskodik közzétételükről;
11. megszervezi az NNK intézményi munkatervének összeállítását;
12. szükség esetén kezdeményezi az intézményi munkaterv évközi felülvizsgálatát, valamint a teljesítésére vonatkozó éves beszámolást, végzi annak értékelését;
13. összeállítja a kormányhivatal és a járási hivatal részére szervezett képzések, továbbképzések, munkaértekezletek éves rendezvénytervét, biztosítja annak közzétételét és folyamatos karbantartását, továbbá nyomon követi a rendezvények teljesülését;
14. részt vesz a feladatkörébe tartozó különböző adatgyűjtési és ügyiratkezelési rendszerek használatával kapcsolatos ismeretek oktatásában;
15. ellátja a kormányhivatali ellenőrzésekkel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartási feladatokat, az illetékes szervezeti egységek bevonásával összeállítja az átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzéseket tartalmazó éves ellenőrzési tervet és – az egyes átfogó ellenőrzések kapcsán az illetékes szervezeti egységek által megadott ellenőrzési szempontok alapján – az ellenőrzési javaslatokat, továbbá helyszíni vizsgálattal részt vesz a kormányhivatal és a járási hivatal átfogó ellenőrzéseiben;
16. elkészíti az átfogó ellenőrzések Miniszterelnökség számára megküldendő részjelentéseit;
17. az NNK vonatkozásában ellátja a jogszabályok által előírt védelmi igazgatási tervező-szervező tevékenységeket, ezen belül:
a) közreműködik a különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetben jelentkező ágazati feladatokra való felkészülés tervezésével, szervezésével, módszertani támogatásával összefüggő tevékenységek ellátásában,
b) az irányító szerv útmutatásai alapján elkészíti és karbantartja az NNK válsághelyzeti normatív utasításait, terveit, részt vesz az Egészségügyi Válsághelyzetek Kezelésének Országos Terve vonatkozó részeinek aktualizálásában,
c) kidolgozza az NNK Honvédelmi Tervét,
d) elkészíti a védelemigazgatás területére vonatkozó jogszabályok egységes értelmezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében, illetve küszöbérték alatti rendkívüli események kezelésére vonatkozóan kiadásra kerülő országos tisztifőorvosi intézkedéseket, ajánlásokat, eljárásrendeket,
e) kapcsolatot tart a felettes és társszervek védelemigazgatásban érintett szervezeteivel, valamint egyéb együttműködő szervezetekkel,
f) az országos tisztifőorvos megbízása alapján képviseli az NNK-t a felettes és társszervek védelemigazgatásban érintett szervezetei, valamint egyéb együttműködő szervezetek rendezvényein,
g) megszervezi az Operatív Vezetési Csoport (a továbbiakban: OVCS) riasztásának rendszerét, és naprakészen tartja az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetben tevékenyen segíti és támogatja az OVCS irányítási, vezetési feladatainak ellátását,
h) működésre kész állapotban tartja az NNK Központi Ügyelet (a továbbiakban: NNK KÜ), az OVCS vezetési pontját, gondoskodik a központ folyamatos alkalmazásra kész állapotának biztosítottságáról, a különleges körülmények közötti működés biztosítottságáról;
18. tervezi, szervezi és ellátja a feladatkörébe tartozó hazai együttműködési feladatokat;
19. biztosítja az NNK Központi Ügyelet folyamatos működését, szorosan együttműködik a Járványügyi Készenléti Szolgálattal és az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálattal (a továbbiakban: ETTSZ), valamint a laboratóriumok készenléti-ügyeleti szolgálataival, továbbá a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében közreműködik a kormányhivatal készenléti-ügyeleti szolgálatainak irányításában és felügyeletében, melynek keretén belül:
a) elkészíti, és folyamatosan karban tartja az NNK KÜ ellátására vonatkozó szakmai eljárásrendet, valamint a szakmai irányítás keretében elkészíti a kormányhivatal készenléti szolgálatai ellátására vonatkozó szakmai eljárásrendjét,
b) összesíti és nyilvántartja az NNK, valamint a kormányhivatal készenléti ügyeleti szolgálatainak negyedéves beosztásait,
c) különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetekben irányítja és koordinálja a készenléti ügyeleti szolgálati rendszer munkáját,
d) veszélyhelyzet, rendkívüli esemény – beleértve a terrorgyanús cselekményeket is – esetén, a vezetői utasításoknak megfelelően, az NNK KÜ és a vármegyei készenléti ügyeletesek útján, átmenetileg irányítja és koordinálja a halaszthatatlanul szükséges közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátását,
e) tervezi, szervezi és működteti a 24/7 rendben működő NNK KÜ-t,
f) gondoskodik a központi ügyeleti szolgálatot adó állomány felkészítéséről, az ügyeletesek beosztásáról, a működtetés technikai feltételeinek biztosítottságáról és üzemkész állapotban tartásáról,
g) munkaidőben közvetlenül, azon túl pedig a Kormányügyeleti rendszerben az NNK KÜ útján végi a háttérintézményi ügyeleti feladatokat, valamint irányító szervi kijelölés alapján – hazai végpontként – részt vesz az EU CCA (Katasztrófavédelmi Krízis Koordináció) rendszerben, ellátja az EU EWRS (Korai Jelentési és Válaszadási Rendszer) rendszerrel kapcsolatos feladatokat.
2.3.3. A főosztály a minőségbiztosítási, monitoring és kontrolling feladatai keretében:
a) kialakítja és működteti az NNK minőségirányítási rendszerét, minőségbiztosítás terén az NNK szervezeti egységei fölött felügyeletet gyakorol;
b) a tisztifőorvosi hivatal vezetőjén keresztül kapcsolatot tart a tisztifőorvossal és helyetteseivel, információ-szolgáltatás révén támogatja a döntéshozatalt;
c) komplex információt szolgáltat a tisztifőorvos és helyettesei részére a szakmai és funkcionális területek minőségügyi helyzetéről;
d) szükség esetén, tanácsadással, kockázatértékeléssel támogatja az ellenőrzési terület munkáját;
e) definiálja az NNK minőségügyi szempontból fontos folyamatait és kezdeményezi a folyamatok szabályozását;
f) előkészíti, egyezteti és előterjeszti a folyamatokat támogató szabályozási tervezeteket;
g) kialakítja és működteti a monitoring és kontrolling rendszert;
h) felügyeli és nyilvántartja a NAH és GLP akkreditált laboratóriumok akkreditációjához kapcsolódó kötelezettségeket.
2.3.4. A főosztály egyéb feladatai között – nem önálló szervezeti egységként – országos feladatkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtárat (a továbbiakban: Könyvtár) működtet.
2.3.5. A Könyvtár nyitvatartási ideje az NNK munkarendjéhez igazodik. Részt vesz a könyvtárközi kölcsönzés rendszerében. Olvasóterme nyilvános, helyben olvasásra korlátozás nélkül igénybe vehető. Ennek keretében:
a) fő gyűjtőkörében gyűjti a nem fertőző és fertőző betegségek epidemiológiája, járványügyi és klinikai mikrobiológia és az immunológiai készítményekkel kapcsolatos szakirodalmat;
b) mellék gyűjtőkörében gyűjti az egészségügyi igazgatás és szervezés, az orvostudomány és a biológia határterületei (élettan, biokémia, humángenetika, kémia) környezet- és település-egészségügy szakirodalmat;
c) gyűjti, feldolgozza és közreadja a közegészségügy és határterületének témáiban megjelent magyar és külföldi szakirodalmat;
d) elősegíti az NNK-ban és a társintézetekben dolgozók munkáját és tudományos kutató tevékenységét;
e) szolgáltatásaival hozzájárul más szakterületen dolgozó szakemberek képzéséhez, továbbképzéséhez;
f) működéséről olyan állomány-nyilvántartást vezet, melynek alapján az állomány egészének, valamint az egyes dokumentumoknak a darabszáma és értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető;
g) a beérkező dokumentumok alapján témafigyelő vagy könyvtár-informatikai szolgáltatást nyújt;
h) biztosítja, hogy az állományát az NNK dolgozói közvetlenül, más intézmények dolgozói könyvtárközi kölcsönzés keretében vehessék igénybe;
i) biztosítja az adatbázisok és más könyvtári rendszerek interneten való elérését, és lehetővé teszi az e-mailen keresztül történő könyvtárközi kölcsönzést.
2.3.6. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
3. Informatikai Főosztály
3.1. A főosztály nem önálló szervezeti egysége:
a) Infrastruktúra Üzemeltetési Osztály,
b) Alkalmazás Üzemeltetési Osztály.
3.2. A főosztály a funkcionális feladatai körében:
a) koordinálja és végzi az NNK informatikai rendszereinek üzemeltetési és fejlesztési tevékenységét;
b) támogatja és irányítja az NNK projektjeinek informatikai feladatait;
c) üzemelteti a fővárosi és vármegyei kormányhivatal és a járási hivatal, valamint a BM népegészségügyi feladatainak ellátásához szükséges szakmai informatikai rendszereket, ezzel összefüggésben gondoskodik a szakrendszerek központi elemeinek működtetéséhez szükséges informatikai szakmai feltételekről, továbbá az adatvédelmi és információbiztonsági követelmények érvényesítéséről;
d) közreműködik a BM népegészségügyi feladatainak ellátásával és az NNK feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó nyilvántartások az ezzel összefüggő tájékoztató rendszerek kezelésében;
e) összeállítja az NNK informatikai feladatai ellátásához szükséges éves költségvetési tervezetet;
f) ellátja az országos szakrendszeri, a megosztott és nem megosztott adatbázisok biztosítását és üzemeltetését;
g) ellátja a BM népegészségügyi feladatainak ellátásával és az NNK feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó nyilvántartások az ezzel összefüggő tájékoztató rendszereket kezelését, gondoskodik a szükséges informatikai feltételek biztosításáról, az adatvédelmi és információbiztonsági követelmények érvényesítéséről;
h) felelős a bevont szolgáltatók és a külső szervezetektől bevont humánerőforrás irányításáért és a kapcsolódó teljesítések igazolásáért;
i) szervezeti keretein belül gondoskodik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
2013. évi L. törvény szerinti elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatainak ellátásáról, ennek során
ia) az adatgazdákkal együttműködve elvégzi az NNK biztonsági szintbe és az NNK tulajdonában, vagyonkezelésében lévő elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását és annak rendszeres felülvizsgálatát,
ib) kapcsolatot tart az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatósággal és a kormányzati eseménykezelő központtal, a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanáccsal, a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézettel,
ic) kidolgozza és döntésre előterjeszti az elektronikus információbiztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó terveket és szabályokat, informatikai biztonsági szempontból véleményezi az NNK által használt informatikai rendszereket érintő szerződéseket,
id) ellátja az NNK által üzemeltetett informatikai rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását,
ie) gondoskodik a Nemzeti Népegészségügyi Központ elektronikus információs rendszereinek biztonságával összefüggő tevékenységek jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről és fenntartásáról,
if) előkészíti az informatikai biztonsággal kapcsolatos szabályzatokat, a szabályzat megsértése esetén a szabályzat rendelkezései alapján jár el.
3.3. A főosztály koordináló tevékenysége, valamint az informatikai közmű felügyelete, működtetése keretében:
a) koordinálja az informatikai rendszereket illető különböző területekről érkező fejlesztési igényeket;
b) részt vesz az éves informatikai költségvetési terv elkészítésében, ellenőrzi végrehajtását;
c) részt vesz a hazai és nemzetközi finanszírozású informatikai projektekben;
d) az informatikai közmű felügyelete, működtetése keretében
da) tervező-fejlesztő,
db) operatív üzemeltetői,
dc) központi nyilvántartási,
dd) központi hozzáférési és védelmi,
de) központi szolgáltatás-biztosítási
feladatokat lát el.
3.4. A főosztály az infrastruktúraüzemeltetési feladatai körében:
a) végfelhasználói infokommunikációs infrastruktúra biztosítása és üzemeltetése tekintetében:
aa) alapvető informatikai és elektronikus hírközlő eszközökkel való ellátás, valamint üzembe helyezés (raktárkészletből),
ab) alapvető informatikai és elektronikus hírközlő eszközök munkaidőben történő használatának támogatása, üzemeltetése és karbantartása,
ac) informatikai problémák ügyfélszolgálati kezelése;
b) központi infokommunikációs infrastruktúra biztosítása és üzemeltetése;
c) a szükséges biztonsági mentések rendszeres elkészítése és ellenőrzése.
3.5. A főosztály az infrastruktúra alkalmazási feladatai körében:
a) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal és a járási hivatal, valamint a BM népegészségügyi feladatainak ellátásához szükséges informatikai alkalmazások üzemeltetése;
b) a közös, osztott, szabványos adatbázisok biztosítása és üzemeltetése körében:
ba) megosztott adatbázisokat és alkalmazásokat felügyelete, működtetése,
bb) nem megosztott adatbázisok és alkalmazásokat felügyelete, működtetése,
bc) adatbázisokban tárolt adatok kezelése,
bd) az adatbázisok karbantartása,
be) biztonsági mentések készítése.
3.6. A főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel, és
a) saját szakterületét illetően javaslattal él új projekttervek meghatározásához;
b) részt vesz a szakterületét érintő projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokban;
c) nyilvántartást vezet a szakterületében működő projektekről (ún. kisprojektekről és az uniós projektekről);
d) végzi szakterületében működő már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos szakmai és dokumentációs feladatokat.
4. Stratégiai Igazgató
4.1. A stratégiai igazgató feladata:
a) Az intézmény stratégiai tevékenységének felügyelete, összehangolása és koordinálása.
b) Az országos tisztifőorvos részére javaslatot tesz az intézmény fejlesztési tervére vonatkozóan, az országos tisztifőorvos iránymutatása alapján felügyeli és koordinálja a fejlesztési terv elkészítését.
c) Az intézmény működését támogató helyzetértékelés, elemzések elkészítése, fejlesztések kezdeményezése, folyamatfejlesztés, stratégiai döntés előkészítés, javaslattétel.
d) Az intézményi folyamat értékelési rendszer módszertani és tartalmi fejlesztése, intézményi szintű mérések, vezetői összefoglalók készítése.
e) A stratégiai igazgató a feladatait a Hivatalvezető irányítása alatt látja el.
5. Az integritás tanácsadó
5.1. A hivatalvezető az irányítása alá tartozó szervezeti keretei között biztosítja az integritás tanácsadó feladatai teljesítésének feltételeit.
5.2. Az integritás tanácsadó feladata:
a) az integritás tanácsadó az országos tisztifőorvos közvetlen irányításával látja el az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló
50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet, a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe, valamint az NNK szervezetszabályozó dokumentumaiban részére meghatározott feladatokat;
b) közreműködik az NNK működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló Intézkedési Terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló Integritás Jelentés elkészítésében;
c) javaslatot tesz az NNK hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzései megtartására, valamint közreműködik ezek végrehajtásában;
d) a feladata ellátása során együttműködik az NNK szervezeti egységeinek vezetőivel, munkatársaival;
e) kapcsolatot tart – feladatkörével összefüggésben – a korrupcióellenességgel, integritással foglalkozó más szervekkel és szervezetekkel;
f) az integritás tanácsadó jogszabályban meghatározott egyéb feladatköröket is elláthat, melyek tekintetében a feladatok ellátásáért felelős vezető irányítása alá tartozik.
