6/2023. (X. 19.) MvM utasítás

1. § (1) Az utasítás személyi hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed

(2) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a Miniszterelnökség igazgatásához tartozó eredeti és módosított előirányzatokkal való gazdálkodás rendjére, valamint a Miniszterelnökség mint központi költségvetési szerv képviseletében kezdeményezett vagy tett valamennyi kötelezettségvállalásra, amennyiben ezen kötelezettségvállalások a Miniszterelnökség igazgatásának eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére történő fizetési kötelezettséggel járnak.

(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeket a Miniszterelnökség számára

(4) Az utasítás hatálya nem terjed ki

(5) Kötelezettségvállalás kezdeményezésekor a 6. §-t nem kell alkalmazni

(6) A Miniszterelnökség igazgatása vonatkozásában a Miniszterelnökség működéséhez kapcsolódó gazdálkodással közvetlenül összefüggő tevékenységek részletes szabályait jogszabály kötelező rendelkezése szerint, illetve a Miniszterelnökség működési sajátosságaiból eredően

(7) A jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, ideértve különösen

(8) Az utasításban foglaltak megsértése fegyelmi, kártérítési és büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.

2. § E szabályzat alkalmazásában

3. § (1) A Miniszterelnökség igazgatása éves költségvetésének tervezésével kapcsolatos feladatokat a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: KIF) koordinálja. A tervezés az Áht., az Ávr. és az Áhsz. hatályos előírásai, valamint a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) által évente kiadott tervezési tájékoztatóban (a továbbiakban: tervezési körirat) foglaltak alapján történik. A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár (a tervezési körirat szerinti határidők kijelölésével) részletesen meghatározza a tervezési feladatokat, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségeket.

(2) A Miniszterelnökség igazgatása éves költségvetésével kapcsolatos tervezési feladatok ellátásáért – a tervezési körirat útmutatása alapján – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) vezetője a felelős.

(3) A Miniszterelnökség igazgatása éves költségvetése a Miniszterelnökség alapfeladatainak ellátásához szükséges eredeti működési (személyi juttatások, járulék, dologi, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb működési célú kiadások) és felhalmozási (beruházási, felújítási) kiadási előirányzatait, valamint a kiadások fedezetét képező támogatásokat és bevételi előirányzatokat tartalmazza.

(4) Az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetési törvény alapján az intézményi bevételi és kiadási előirányzatokról az egységes rovatrend szerinti részletezésben az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározottak szerint a PSZF elkészíti az elemi költségvetést, rögzíti a Magyar Államkincstár Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszerében (a továbbiakban: KKVTR). Azt a KIF ellenőrzi, és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel jóváhagyásra a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.

4. § (1) A Miniszterelnökség igazgatása kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalásokra a jelen szabályzatot, a jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 45–46. §-ában és 50–52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a (6) bekezdésben és az Ávr. 53–54. §-ában meghatározott kivételekkel – a Miniszterelnökség nevében kötelezettséget vállalni kizárólag

(3) Amennyiben a kötelezettségvállalás körülményei ezt indokolttá teszik, és a szerződés tartalma az aláírást megelőzően egyeztetésre került a szakmai ellenjegyzővel, a szakmai ellenjegyzés megtörténhet a kötelezettségvállalást követően is.

(4) Nem szükséges jogi ellenőrzés, illetve jogtanácsosi ellenjegyzés a 8. és 9. § szerinti megrendelések esetében, továbbá a Miniszterelnökség irányítása, felügyelete, tulajdonosi joggyakorlása, valamint alapítói joggyakorlása alá tartozó szervezetekkel kötendő szerződések esetében.

(5) Ha az Ügyvédi törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a kötelezettségvállalás dokumentumát kötelezettségvállaló erre vonatkozó döntése esetén sem lehet jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátni. A kötelezettségvállalás dokumentuma nem látható el jogtanácsosi ellenjegyzéssel különösen, ha

(6) A költségvetés terhére történő következő kötelezettségvállalások megtételéhez nincs szükség a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogi ellenőrzésre vagy jogtanácsosi ellenjegyzésre, továbbá a (2) bekezdés c) pontja szerinti szakmai ellenjegyzésre

(7) A (6) bekezdés a)–c) és e)–j) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítése során kizárólag a VII. és VIII. Fejezet szabályait kell alkalmazni.

(8) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok az irányadók.

5. § (1) A Miniszterelnökség képviseletében a költségvetés terhére kötelezettségvállalásra jogosult:

(2) A miniszter a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra, amelynek elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.

(3) A kötelezettségvállalásra jogosultak köréről és aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.

6. § (1) A kötelezettségvállalás kezdeményezésére a Miniszterelnökség állományába tartozó

(2) A helyettes államtitkár, a kabinetfőnök vagy projektgazda által kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár bekérheti a felettes államtitkár jóváhagyását is.

(3) A kötelezettségvállalás szakmai kezdeményezője felelős

(4) Szerződéses kötelezettségvállalás a Miniszterelnökség intranethálózatán közzétett, „Kezdeményezés visszterhes szerződés létrehozására” (a továbbiakban: szerződéskezdeményező dokumentum) megnevezésű, teljeskörűen kitöltött és a kötelezettségvállalás kezdeményezésére jogosult által aláírt űrlapnak a Jogi Szolgáltatási Főosztályra (a továbbiakban: JSZF) történő megküldésével kezdeményezhető. Nem szükséges a szerződés létrehozására irányuló űrlap kitöltése, ha a beszerzést közbeszerzési eljárás előzi meg, ebben az esetben a Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatban leírtak szerint kell eljárni.

(5) A kötelezettségvállalás előkészítése során a szakmai kezdeményező a PSZF-től a szerződéskezdeményező dokumentumon kéri a fedezet igazolását, a JSZF-nek történő megküldést megelőzően.

(6) A szakmai kezdeményező köteles a szerződéskezdeményező dokumentum mellé csatolni

(7) A beszerzési tervben nem szereplő beszerzések megvalósításához – a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint – szükséges beszerezni a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár jóváhagyását.

(8) Amennyiben a kötelezettségvállalás értéke meghaladja az 5 millió forintot, de a beszerzés a közbeszerzési értékhatárok alatti becsült értékű, és a Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatban foglalt kivételek közé tartozik, a szakmai kezdeményező a kivétel fennállásának indokát külön iratban (pl. feljegyzés) köteles megjelölni. Az indokolás a szerződésbe foglalva is megadható.

(9) Európai uniós forrásból megvalósuló, vagy amennyiben a későbbiek során várható döntés alapján a beszerzés európai uniós forrás terhére kerülne elszámolásra, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet vagy a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzés esetén a piaci ár alátámasztására irányuló eljárás lefolytatását követően a szakmai kezdeményező köteles nyilatkozni arról, hogy a piaci ár alátámasztására irányuló eljárás a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben vagy a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendeletben, valamint a vonatkozó felhívásban foglaltaknak megfelel.

(10) Természetes személlyel kötendő szerződés kezdeményezéséhez a szakmai kezdeményezőnek a Miniszterelnökség intranethálózatán közzétett, „Adatlap polgári jogi szerződések vizsgálatához” elnevezésű űrlapot szükséges kitöltenie, amelyhez csatolni szükséges a „Nyilvántartási adatlap” elnevezésű kitöltött űrlapot.

(11) Szellemi tevékenység számla ellenében, illetve munkavégzésre irányuló egyéb megbízási jogviszony keretében történő igénybevétele esetén az Ávr. 50. § (2) bekezdésében foglaltak alátámasztására a JSZF további dokumentumokat, nyilatkozatokat kérhet be a szakmai kezdeményezőtől. A nyilatkozat a szerződésbe foglalva is megtehető.

(12) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja szerinti szervezettel kötendő szerződéshez a Miniszterelnökség intranethálózatán közzétett és a szerződő fél által kitöltött és cégszerűen aláírt „Átláthatósági nyilatkozat” JSZF részére történő megküldése is szükséges.

(13) Informatikai célú beszerzés kezdeményezéséhez minden esetben szükséges a Szervezetellátási és Logisztikai Főosztály (a továbbiakban: SZELF) vezetőjének és az informatikai biztonsági vezetőnek az előzetes jóváhagyása.

(14) A kezdeményezés tartalmi vagy formai hiányossága, hibája esetén a JSZF felhívja a szakmai kezdeményezőt a hiányosság pótlására, a hiba kijavítására. A szakmai kezdeményező haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles kijavítani a hibát, és a javított kezdeményezést megküldeni a JSZF-nek. Amennyiben a szakmai kezdeményező 5 munkanapon belül nem javítja ki a hibát, és a javított kezdeményezést nem küldi meg a JSZF-nek, a kezdeményezés visszavontnak tekintendő.

(15) A költségvetésből megelőlegezett, illetve a teljesen vagy részben uniós vagy hazai forrásból finanszírozott projektek terhére kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén a projektgazda nyilatkozik arról, hogy az összhangban van-e a projektre vonatkozó szabályozással, a projekt költségvetésével és a tervezett kiadás elszámolható-e a projekt terhére.

(16) Amennyiben nem szerződéskötésre vonatkozik a kezdeményezés, a kötelezettségvállalás feljegyzéssel indítható.

7. § (1) Szerződést kell kötni abban az esetben, ha

(2) Nem köthető megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői kinevezés adható. A kormánytisztviselői jogviszonyt vagy munkaviszonyt leplező szerződést kötni tilos.

(3) A Miniszterelnökség alapfeladatai ellátásához feltétlenül szükséges feladatra szerződés kizárólag akkor köthető, ha a feladat elvégzésére megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Miniszterelnökség nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

(4) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak szerint „Bizalmas!” vagy magasabb minősítésű adat megismerése szükséges, a teljesítésben részt vevő személy nemzetbiztonsági ellenőrzését le kell folytatni, amelyet a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell kezdeményezni.

(5) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint vagyonnyilatkozat tétele szükséges, a nyilatkozat hiányában a szerződés nem köthető meg, illetve a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy a teljesítésben nem vehet részt.

(6) Amennyiben a polgári jogi szerződés teljesítése során a közreműködő személy részéről minősített adat megismerése válik szükségessé, a szakmai kezdeményező köteles a Szervezetbiztonsági Főosztályhoz fordulni. Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a szakmai kezdeményező az ellenőrzést a „Személyi biztonsági adatlapon” kezdeményezi.

(7) Felhasználási szerződés esetén annak részleteiről a Miniszterelnökség intranethálózatán közzétett szerződéskezdeményező dokumentumban kell nyilatkozni. A nyilatkozat a szerződésbe foglalva is megtehető.

(8) A Miniszterelnökség által kötött szerződésnek, megállapodásnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. §-ában meghatározottakat.

(9) A JSZF szükség szerint gondoskodik a szerződés, megállapodás idegen nyelven történő elkészítéséről vagy a magyar nyelven elkészített tervezet szakmai kezdeményező közreműködésével történő lefordításáról. A nem magyar nyelvű szerződések és megállapodások esetén a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzések, valamint jogi ellenőrzést igazoló aláírás feltétele azok kétnyelvű változatban történő rendelkezésre bocsátása.

(10) A JSZF az előkészített szerződéstervezetet és a szükséges dokumentumokat elektronikus úton véleményezésre megküldi sorrendben

(11) A szerződéstervezetnek a szerződő féllel történő egyeztetését a JSZF vagy – előzetes egyeztetés alapján – a szakmai kezdeményező végzi.

(12) A minősített szerződésekre jelen utasítás rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a Miniszterelnökség biztonsági szabályzata eltérően nem rendelkezik.

8. § (1) A szakmai kezdeményező áru beszerzését vagy szolgáltatás megrendelését kezdeményezheti, ha a 7. § (1) bekezdése szerint a kötelezettségvállalás szerződésbe foglalása nem szükséges, és

(2) A megrendelést a Miniszterelnökség képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá a pénzügyi és szakmai ellenjegyzést követően. Nem szükséges szakmai ellenjegyzés, amennyiben a szakmai ellenjegyző és kötelezettségvállaló személye azonos. A megrendelés elfogadásáról a szerződő fél részéről írásbeli visszaigazolás szükséges. A visszaigazolást elektronikus úton vagy papír alapon a miniszterelnökségi kapcsolattartó részére kell visszaküldeni.

(3) A külföldi kiküldetések esetén a jóváhagyott útindító feljegyzések alapján a szükséges utazási jegyek (repülő, vonat, busz stb.), szálláshelyek és biztosítások foglalását, megrendelését a PSZF végzi.

(4) Rendszeresen vagy időszakonként visszatérően leadott megrendelések esetén, amennyiben az előző év során kifizetett ellenszolgáltatás összege meghaladja a nettó 5 millió forintot, a szakmai kezdeményező köteles keretszerződés megkötését kezdeményezni, kivéve, ha a megrendelések hatályos keretszerződésből kerülnek lehívásra, továbbá cateringszolgáltatás esetén.

(5) A Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs, rendezvényszervezési, szervezetfejlesztési tárgyú keretmegállapodásai alapján megkötött egyedi keretszerződésekből az intraneten közzétett vonatkozó eljárásrend alapján, a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával történik a beszerzési igények kielégítése.

9. § A 8. § (4) bekezdésében meghatározott szabályok szerint megkötött keretszerződések alapján kezdeményezett megrendelést, valamint a megrendelés módosítását a Miniszterelnökség képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá szakmai és pénzügyi ellenjegyzést követően. A megrendelésnek, valamint a megrendelés módosításának az elfogadásáról a szerződő fél részéről írásbeli visszaigazolás szükséges. A visszaigazolást papír alapon, a miniszterelnökségi kapcsolattartó részére kell visszaküldeni.

10. § Pénzügyileg ellenjegyzett írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum alapján teljesíthető kifizetés abban az esetben, amennyiben a 7. § szerinti szerződés megkötésére, illetve a 8. § szerinti megrendelő dokumentum kiállítására nem kerülhet sor, különösen, de nem kizárólagosan tagdíjak, tiszteletdíjak, cafetéria-juttatás, készpénzes kifizetések esetén.

11. § (1) Szerződések megkötése előtt meg kell vizsgálni, hogy az nem ütközik-e hatályos jogszabályba. A szerződések jogi szempontú vizsgálata a Miniszterelnökség érdekeinek jogi szempontú védelmére irányul, valamint kiterjed jogtechnikai javaslatok megtételére is.

(2) A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően vizsgálni kell többek között, hogy

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat a JSZF vizsgálja. Amennyiben a beszerzési igény nem szerepel a beszerzési tervben, – a 6. § (6) bekezdés e) pontja szerinti feljegyzés alapján – a JSZF kezdeményezi a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár jóváhagyásának beszerzését.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei fennállnak.

(5) A (2) bekezdés c) pontja esetén ellenőrizni kell, hogy van-e a termékre hatályos keretmegállapodás. Ha van, a terméket a központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni, kivéve a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített eseteket.

(6) Ha a (2) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettségvállalás a (2) bekezdés d) pont da)–de) alpontjában meghatározott szerv hatáskörébe tartozik, csak abban az esetben kerülhet sor kötelezettségvállalásra, amennyiben a saját hatáskörben történő megvalósításra a vonatkozó jogszabályban előírt feltételek teljeskörűen megvalósulnak. Amennyiben a vonatkozó jogszabály értelmében valamely szerv részéről nyilatkozat szükséges, ennek beszerzése a JSZF feladata.

(7) Kezdeményezni kell a versenyeztetési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke meghaladja a nettó 5 millió forintot, és a beszerzés becsült értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárokat, továbbá nem tartozik a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatában foglalt kivételek közé.

(8) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy a szerződő fél az Nvtv. értelmében átlátható szervezetnek minősül-e.

(9) A szerződés dokumentumának jogi ellenőrzést igazoló aláírása annak tanúsítása, hogy a szerződés és annak mellékletei nem ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal, azzal, hogy a szakmai jogszabályoknak való megfelelőségért a szakmai kezdeményező felelős. A jogi ellenőrzés nem terjed ki annak igazolására, hogy a megjelölt felek vagy képviselőik az okiratot a jogi ellenőrzést végző előtt írták alá. A jogi ellenőrzést végző aláírásra nem utasítható.

(10) A JSZF által vagy közreműködésével készített szerződést – ha az megfelel a jogszabályoknak –, a JSZF miniszter által felhatalmazott jogász szakképzettségű, jogi szakvizsgával rendelkező munkatársa látja el jogi ellenőrzést igazoló aláírással.

(11) A jogi ellenőrzést igazoló aláírást vagy záradékolást követően a kötelezettségvállalás dokumentumát a JSZF megküldi

(12) A JSZF az ellenjegyzések és a jogi ellenőrzést igazoló aláírást követően az előkészített szerződést felterjeszti a kötelezettségvállaló részére aláírásra. A kötelezettségvállaló által aláírt szerződések szerződő felekkel történő aláíratásáról főszabály szerint a JSZF gondoskodik. A JSZF vezetője jogosult a főszabálytól eltérően a kötelezettségvállalás dokumentumainak szerződő felekkel történő aláíratásáról a szakmai kezdeményező bevonásával gondoskodni, amely feladatot az köteles ellátni.

12. § A jogtanácsosi ellenjegyzésre a 11. alcím rendelkezéseit a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

13. § (1) Ha jogszabály az okirati ellenjegyzést előírja, azt az Ügyvédi törvényben és az erre vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározottak szerint kell előkészíteni.

(2) A JSZF kamarai jogtanácsosa az okiratot – ha az megfelel a jogszabályoknak – a pénzügyi és szakmai ellenjegyzéseket követően a kötelezettségvállalóval és a szerződő féllel előre egyeztetett időpontban azok jelenlétében íratja alá, majd ezt követően jogtanácsosi ellenjegyzéssel látja el.

(3) Az ellenjegyzéssel a kamarai jogtanácsos a 11. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az Ügyvédi törvény vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottakat is tanúsítja.

(4) A kötelezettségvállalásra jogosult döntése alapján a kötelezettségvállalás dokumentumát az Ügyvédi törvény 43–45/A. §-a szerinti ellenjegyzéssel ügyvéd is elláthatja.

14. § (1) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség nem minősül kötelezettségvállalásnak, az ilyen dokumentum alapján kifizetés nem teljesíthető.

(2) A pénzügyi ellenjegyzés során az Áht. 37. §-a és az Ávr. 53–56. §-a szerint kell eljárni.

(3) Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult.

(4) A pénzügyi ellenjegyzés során az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. § (1)–(2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok az irányadók.

(5) A pénzügyi ellenjegyzés tényét a pénzügyi ellenjegyző a fedezet igazolás, megrendelés, szerződés, megállapodás és a 10. §-ban foglalt dokumentumok valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el.

(6) A PSZF az ellenjegyzést követően a szerződést a JSZF részére küldi vissza.

(7) A gazdasági vezető a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást pénzügyi ellenjegyzésre, amelyet írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.

(8) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.

15. § (1) A szakmai ellenjegyzés a kötelezettségvállalás indokoltságát, a szakmai tartalmának és a szakmai jogszabályoknak való megfelelőségét igazolja.

(2) A kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére a 6. § (1) bekezdése szerinti személy jogosult a kötelezettségvállalás dokumentumán vagy külön nyilatkozatban.

(3) Amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai ellenjegyző személye megegyezik, külön szakmai szempontú ellenjegyzésre nincs szükség.

16. § (1) Teljesítés igazolására

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.

(3) A teljesítés igazolása során az Ávr. 57. §-ának megfelelően kell eljárni, és az okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége jogos.

(4) A teljesítésigazoló felelős

(5) Amennyiben a teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítésigazolásra jogosult személy a teljesítésről teljesítésigazolást állít ki.

(6) A teljesítésigazolás határidőben történő kiállításának kezdeményezéséért a szerződés vagy megrendelés szakmai kezdeményezője felelős.

(7) A teljesítés elfogadásáról a szakmai kezdeményező írásban tájékoztatja a szerződő felet, aki a teljesítésigazolás szerint jogosult a számla kiállítására és benyújtására.

(8) A teljesítésigazolásra jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.

17. § (1) Az Ávr. 58. § (4) bekezdésével összhangban érvényesítést csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet.

(2) Az Ávr. 58. § (1) bekezdésével összhangban az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy

(3) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az Ávr. 58. § (3) bekezdésével összhangban az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

(4) Az érvényesítő feladata továbbá annak ellenőrzése, hogy a Forrás.NET program analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt.

(5) Ha a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a PSZF munkatársa gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és intézkedik a hiánypótlás iránt, szükség esetén a tájékoztatja a szakmai kezdeményezőt.

(6) Ha az érvényesítő az Áht., az Ávr., az Áhsz. vagy belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Ha ezt követően az utalványozó az érvényesítőt írásban érvényesítésre utasítja, az érvényesítés az Ávr. 58. § (2) bekezdésével összhangban nem tagadható meg. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet „Az utalvány érvényesítése utasításra történt.” záradékkal köteles ellátni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek haladéktalanul értesítenie kell a gazdasági vezetőt és a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét. Az érvényesítésre még utasítás esetén sem kerülhet sor, amennyiben a Kit. 94. § (1) bekezdésében foglalt valamelyik eset fennáll.

(7) A gazdasági vezető a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán ad felhatalmazást érvényesítésre, amelynek elkészítését írásban kell kezdeményezni a PSZF-en.

(8) Az érvényesítésre jogosultak köréről és felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet.

18. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során az Ávr.-ben és az e szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá hogy a teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.

(2) A Miniszterelnökség képviseletében utalványozásra jogosult

(3) A bevételek és a kiadások utalványozására jogosult személyeket a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység vezetőjének javaslatára a Miniszterelnökség erre rendszeresített nyomtatványán a miniszter jelöli ki az Ávr. 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel.

(4) Az Ávr. 59. § (5) bekezdésével összhangban – többek között – nem kell utalványozni

(5) Az utalvány számviteli ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy az utalvány az Ávr.-ben előírtakon túl megfelelően tartalmazza-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásba-vételi sorszámát, a főkönyvi számla számát, az egységes rovatrend szerinti rovatkódját, valamint az egyéb számviteli nyilvántartási dimenzió azonosítókat (ügyletkódot, szervezeti egységet, egyedi gyűjtőt, pénzforrást, szakfeladat-részletezőt és keretgazda kódot).

(6) Az utalvány számviteli ellenjegyzésére a PSZF munkatársa jogosult.

(7) Átutalást indítani, pénztári kifizetést végrehajtani csak az érvényesítési és utalványozási folyamat maradéktalan végrehajtását követően lehet.

19. § (1) Kiadás teljesíthető átutalással, pénztári kifizetéssel, VIP kártya használatával és uniós projektek esetében szállítói finanszírozással.

(2) Átutalási megbízás aláírására a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által – amennyiben erre felhatalmazást kapott – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) felé – számlaszámonként – bejelentett személyek jogosultak.

(3) Az átutalás történhet papíralapú átutalási megbízáson, illetve elektronikusan, a MÁK által működtetett Számlavezető Rendszer Ügyfél Front-end felületén keresztül. Az átutalások rendjéről a Miniszterelnökség pénzkezelési szabályzata rendelkezik.

(4) A Miniszterelnökség házipénztárt működtet. A házipénztár működtetésével kapcsolatos szabályokat a Miniszterelnökség pénzkezelési szabályzata tartalmazza.

(5) A VIP kártya használatával kapcsolatos szabályokat külön utasítás tartalmazza.

(6) A szállítói finanszírozású projektek esetén az alábbiak szerint történik a kifizetés:

20. § (1) Ha a szerződés tartalmában a szerződés aláírását követően bármiféle változás következik be, a szakmai kezdeményezőnek a JSZF felé szerződésmódosítást kell kezdeményeznie.

(2) A módosításra vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell

(3) A szerződésmódosítás kezdeményezésére, elkészítésére, aláírására vonatkozó eljárási szabályok megegyeznek az e szabályzatban rögzített szerződéskötési szabályokkal.

(4) Ha szerződésmódosítás miatti költségnövekmény meghaladja a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértéket, a költségnövekmény alátámasztását igazoló szakvélemény elkészítésére vonatkozó szerződés megkötését a szakmai kezdeményező köteles kezdeményezni.

(5) Az Ávr. 50. § (3) bekezdése szerinti szerződés módosítása esetén a szakmai kezdeményező feladata

(6) A szerződésben foglaltak teljesítését a szakmai kezdeményező követi nyomon, és nemteljesítés vagy hibás teljesítés esetén a PSZF és a JSZF közreműködésével eljár a szerződési biztosítékok érvényesítése, a szerződés, megrendelés megszüntetése vagy módosítása érdekében.

(7) A szerződés megszüntetését a JSZF-nél kell kezdeményezni. A JSZF megvizsgálja a szerződés megszüntetésének módját, és elkészíti az elállást, a szerződés felmondását vagy a közös megegyezéssel történő megszüntető okiratot, amelyet

(8) Ha a megkötött szerződést (megállapodást) bármely okból a Miniszterelnökséggel szerződő fél felmondja, vagy eláll a szerződéstől, az erre vonatkozó dokumentumot haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételt követő napon meg kell küldeni a JSZF részére további intézkedés céljából.

21. § Ha a megrendelés vagy a szerződés ellehetetlenült, nem teljesült, részben nem teljesült, vagy annak lejárta előtti megszüntetése szükséges, a szakmai kezdeményező köteles haladéktalanul a kötelezettségvállalás lezárásáról, törléséről, a fel nem használt összegről írásban nyilatkozni a PSZF felé. A kötelezettségvállalás zárását a Forrás.NET programban a PSZF munkatársának rögzítenie kell.

22. § (1) A PSZF

(2) A SZELF a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával – szükség esetén az MNV Zrt. közreműködésével – kezdeményezi a Miniszterelnökség szervezeti egységeinek elhelyezésére, valamint a Miniszterelnökség működését vagy feladatellátását szolgáló vagyontárgyak működtetéséhez, állagmegóvásához, karbantartásához szükséges szerződések, megállapodások megkötését, az előirányzati fedezetek átcsoportosítását.

(3) A Miniszterelnökség vagyonkezelési szerződésének a megkötése és a módosítása – a szerződéskötés általános rendjéről eltérően – az MNV Zrt. által megküldött szerződéstervezet alapján történik.

(4) Amennyiben az MNV Zrt. a szerződéstervezetet nem a JSZF részére küldi meg, az azt átvevő szervezeti egység köteles a szerződéstervezetet a JSZF részére véleményezés céljából megküldeni. A JSZF a szerződéstervezetet a PSZF-fel és a SZELF-fel is véleményezteti.

(5) A gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi, illetve alapítói jogok gyakorlásának rendjéről, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségről külön szabályzat rendelkezik.

(6) Az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 469/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, a Miniszterelnökség által megrendelt vagy megrendelni kívánt építési beruházásról a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer (a továbbiakban: KÁBER) által igényelt adatokkal rendelkező szervezeti egység köteles adatot szolgáltatni a KÁBER-be történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez a Miniszterelnökség KÁBER adminisztrátorának megkeresése alapján.

23. § (1) A Miniszterelnökség a központi költségvetési támogatás mellett az Európai Unió alapjaiból, illetve egyéb hazai és nemzetközi forrásokból, továbbá egyéb, eseti jellegű bevételekből gazdálkodik. Ilyen bevételek különösen a következők:

(2) A Miniszterelnökség minden bevétel esetében utalványrendeletet állít ki.

(3) A Miniszterelnökségnek feladatellátásából adódóan számlakiállítási kötelezettsége nincs.

24. § (1) A belső kontrollrendszer a Miniszterelnökségen belül az intézményi előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai vezetők, a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezetők és a PSZF által folytatott első szintű rendszer, amelynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. Az irányítási és kontrollrendszer magában foglalja

(2) A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy

(3) Az irányítási és kontrollfeladatok ellátása a következők szerint történik:

25. § (1) A JSZF jogász szakképzettségű, jogi szakvizsgával rendelkező munkatársa által jogi ellenőrzést igazoló aláírással vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátott, minősítéssel nem érintett szerződéseket tartalmazó nyilvántartást a JSZF vezeti.

(2) Amennyiben a kötelezettségvállalás jogi ellenőrzést igazoló aláírását vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel történő ellátását nem a JSZF munkatársa végzi, a szakmai kezdeményező köteles tájékoztatni a JSZF vezetőjét az általuk megkötött szerződésekről a szerződésekre vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott adatokat tartalmazó táblázat megküldésével, melyet a JSZF nyilvántartásba vesz.

(3) A kötelezettségvállalások és a fedezetigazolások pénzügyi és számviteli analitikus és főkönyvi nyilvántartását a Forrás.NET rendszerben a PSZF vezeti.

26. § (1) A Miniszterelnökség engedélyezett alap- és központosított álláshelyeiről, a besorolási bérekről és a kapcsolódó adatokról a Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: HF) részletes nyilvántartást vezet (állománytábla). A PSZF ezen nyilvántartás alapján az álláshelyek személyi juttatás előirányzati fedezetéről pénzforrás és ügyletkód szerinti bontásban kimutatást vezet.

(2) Az álláshelyek számának változásáról, illetve a besorolási bérek álláshelyenkénti alakulásáról a HF és a PSZF egymást kölcsönösen, haladéktalanul tájékoztatja.

27. § (1) A költségvetés terhére történő kötelezettségvállalások analitikus és főkönyvi nyilvántartását a PSZF vezeti. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kötelezettségvállalás halmozott összege és annak évenkénti bontása is megállapítható legyen.

(2) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek részletező, analitikus nyilvántartására az Áhsz. 14. melléklet II. pontjában rögzített tartalmi előírásokat kell alkalmazni.

28. § (1) Az előirányzatok részletező analitikus nyilvántartását az Áhsz. 14. melléklet I. pontjában rögzített tartalmi előírások figyelembevételével kell vezetni, amelyben az előirányzatok bármely okból történő változását azonnal fel kell jegyezni.

(2) Az előirányzatok nyilvántartásának tartalmaznia kell legalább

(3) Az előirányzatok analitikus nyilvántartását – a rovatrendnek megfelelő részletezettségben – a MÁK KKVTR rendszeréből havi rendszerességgel letöltött kimutatással egyeztetni szükséges.

(4) Az előirányzatok nyilvántartása és könyvelése a Miniszterelnökség Igazgatás Számlarendjében rögzített módon a Forrás.NET rendszerben a Kontrolling Osztály feladata.

29. § (1) A Miniszterelnökség eredeti kiadási és bevételi előirányzatai év közben országgyűlési, Kormány, irányító szervi, illetve saját hatáskörben módosulhatnak. Az eredeti előirányzat és az évközi előirányzat-változások együttes összege a módosított előirányzat.

(2) A Miniszterelnökség kiadási és bevételi előirányzatai

30. § (1) A saját hatáskörben kezdeményezett előirányzat-módosításokat a PSZF vezetője hagyja jóvá.

(2) A céljelleggel meghatározott szakmai feladatra más fejezetnek átadott vagy más fejezettől átvett előirányzatok felhasználásának kormányhatározaton vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélyén és a hozzá kapcsolódó megállapodáson kell alapulnia. Az átvett vagy átadott előirányzatokat csak a célnak megfelelően, a kormányhatározatban vagy megállapodásban rögzített időszakban, és – előírás esetén – elszámolási kötelezettség mellett lehet felhasználni.

31. § (1) Az előirányzatok módosítása az erre rendszeresített kincstári űrlapon történik. Az űrlapok kitöltése és rögzítése a MÁK által működtetett KKVTR rendszerben történik. A MÁK felé az előirányzat-változás bejelentése hatáskörtől függően a PSZF (saját hatáskör) és a KIF (nem saját hatáskör) feladata.

(2) Év végén és a kincstári pótkezelési időszakban az előirányzatok módosításakor a MÁK által kiadott, az év végi kincstári zárással, következő évi nyitó műveletekkel és pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási teendőkről szóló tájékoztatóban rögzített ütemtervnek és határidőknek megfelelően kell eljárni.

32. § (1) A gazdasági vezető helyett a PSZF vezetője felelős a következő számviteli és költségvetési adatszolgáltatások, beszámolók elkészítéséért:

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokat, beszámolókat az Áht., az Ávr. és az Áhsz., a vonatkozó jogszabályok, valamint a MÁK, a KIF és a PM utasításaiban meghatározott tartalommal, formában és határidőre kell elkészíteni.

(3) Belső adatszolgáltatás keretében a PSZF a következő jelentéseket készíti el:

(4) Ha a pénzügyi jelentésben a jóváhagyott előirányzati keretek tervtől eltérő szerkezetű vagy időben nem arányos felhasználása állapítható meg, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár a szakmai keretgazdától és a PSZF-től indokolást kérhet.

33. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

34. § A jelen szabályzathoz kapcsolódó űrlapokat és adatlapmintákat a Miniszterelnökség intranethálózatán kell közzétenni.