6/2023. (V. 19.) NKFIH utasítás

1. Az utasítás (a továbbiakban: szabályzat) alkalmazási köre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal hivatali szervezetére (a továbbiakban: NKFI Hivatal) és annak – mint központi költségvetési szerv – eszközeire és forrásaira terjed ki.

2. A szabályzat hatálya az NKFI Hivatal valamennyi szervezeti egységére, illetve az NKFI Hivatal állományába tartozó személyekre terjed ki. A szabályzatban foglalt feladatok és kötelezettségek teljesítéséért – amennyiben a szabályzat másként nem rendelkezik – az NKFI Hivatal Költségvetési Főosztálya (a továbbiakban: Költségvetési Főosztály) vagy annak a szabályzatban kijelölt szervezeti egysége felelős.

3. Az NKFI Hivatal az eszközeit és forrásait

4. A szabályzat alkalmazásában

5. Az eszközök befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történő minősítését kizárólag az eszköz használhatósága, rendeltetése, továbbá a tervezett használati idő alapján kell meghatározni. Az egy éven túl használatos eszközöket a nemzeti vagyonba tartozó befektetett, az egy évnél rövidebb ideig használandó eszközöket pedig a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé kell besorolni.

6. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése az 5. pont szerinti besorolást követően megváltozik, akkor azok besorolását meg kell változtatni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 23. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

7. A mérlegtételek értékelésénél

8. A Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya a bekerülési érték részét képező tételeket a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor veszi számításba a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés megtörtént, de a számla, megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget a hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni, és a negyedév végén így veszi állományba a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben az eszközök beszerzése során a rendelkezésre álló bizonylatokból egyértelműen nem állapítható meg a beszerzett eszköz besorolása (tárgyi eszköz, immateriális javak vagy készletek), a besorolást a Gazdasági és Üzemeltetési Osztály a beszerzést kezdeményező szakmai szervezeti egységnek az eszközre vonatkozó szakmai véleményére is figyelemmel hajtja végre.

9. A forgalmi, piaci érték meghatározásában a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya köteles figyelembe venni, hogy az adott vagyonnak

10. Ha az adott vagyontárgy

11. A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni

12. A piaci értékelés során ügyelni kell arra, hogy amennyiben olyan vagyon piaci értékét kell meghatározni, amely a piacon már nem található meg, akkor az annál korszerűbb vagyonra vonatkozó árat kell megkeresni, majd az árakat a két vagyon között arányosítással kell megállapítani. A piacon tapasztalt árat csökkenteni kell, figyelembe véve azt, hogy az érintett eszköz mennyivel gyengébb tulajdonságokkal rendelkezik.

13. Amennyiben az eszköz piaci ára nem állapítható meg azért, mert a piacon már nem lelhető fel, vagy egyedi sajátosságai miatt általában nem képezi adásvétel tárgyát, a piaci érték meghatározása szakértő igénybevételével történik.

14. A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

15. Ha a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.

16. Az év végi értékelésnek a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya által követendő munkamenete a következő:

17. A valuta- és devizaszámlák esetében az árfolyam-különbözeteket – jellegüknek megfelelően – bevételként vagy kiadásként kell elszámolni.

18. Ha a nyilvántartásban lévő külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke és a fordulónapi árfolyamon számított értéke közötti különbözetek összege a számviteli politikában meghatározott jelentős összeget nem éri el, akkor nem kell módosítani a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét.

19. A devizás értékelések során elvégzett számítások az év végi értékelés dokumentációját képezik.

20. A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható.

21. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását az Áhsz. 18. § (4) bekezdése alapján a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya alakítja ki, a követelésbeszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján.

22. A kis összegű követelések esetében az NKFI Hivatal követelései behajthatatlannak minősülnek, ha a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (azaz ha a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget). A végrehajtással kapcsolatos költségeket minden esetben egyedileg, azok felmerülésekor kell meghatározni a korábbi évek behajtási tapasztalatainak adatai alapján megállapított átlagos értéken.

23. Az értékelés dokumentálása során az értékelő elvégzi

24. Az értékelés megállapításait rögzítő dokumentumnak tartalmaznia kell

25. Az értékelésre vonatkozó 24. pont szerinti dokumentumot a leltárt és a mérleget alátámasztó dokumentumként meg kell őrizni.

26. A kis összegű, 100 000 Ft alatti követelések bírósági végrehajtását nem kell kezdeményezni.

27. A vevőnkénti, adósonkénti kis összegű követelések lehetnek

28. A kis összegű követelések értékelése és dokumentálása a Gazdasági és Üzemeltetési Osztály feladata, amely feladatok teljesítéséért a Gazdasági és Üzemeltetési Osztály vezetője a felelős.

29. Az egyszerűsített értékelés dokumentálására a kis összegű követelések dokumentálásának szabályait megfelelően alkalmazni kell.

30. Az egységes rovatrend „B31. Jövedelemadók”, „B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok”, „B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók”, „B34. Vagyoni típusú adók” és „B35. Termékek és szolgáltatások adói” rovataihoz, valamint „B36. Egyéb közhatalmi bevételek” rovat m)–r) pontjához kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább – státuszuknak megfelelően – folyamatosan működő adósok és folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti – így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt – csoportosításban kell részletezni.

31. A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya tovább bontja legalább

32. Az értékvesztések elszámolása a követelés esedékességi dátumának figyelembevételével, az alábbi rend szerint történik:

33. A követelések működési célú támogatások bevételeire és a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről értékvesztés nem számolható el.

34. Nem lehet értékvesztést elszámolni a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák esetében.

35. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, készletek és követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot. Az értékvesztés tartós jellege nem vizsgálható.

36. A tulajdonosként, tulajdonosi joggyakorló szervezetként a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni

37. A vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolni

38. A vagyonértékelési eljárás során figyelembe kell venni

39. A vagyonértékelési eljárás során tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. A jegyzőkönyv, valamint az értékvesztés visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: tárgyévet követő év február 25. A jegyzőkönyv, valamint az értékvesztés visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a Gazdasági és Üzemeltetési Osztály vezetője a felelős.

40. A vagyonértékelés előkészítéséért, megszervezéséért a gazdasági vezető a felelős.

41. Az értékvesztéseket a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya minden esetben dokumentálja (így különösen felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, végrehajtás folyamatáról nyert információkkal).

42. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése során az NKFI Hivatal az Szt. 57–68. §-ának előírásai alapján jár el, a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztályának felelősségével.

43. Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre az Szt. 52. § (1), (2) és (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni. Az Szt. 52. § (1), (2), (5)–(7) bekezdése és 53. §-a előírásai szerint a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya felelős a terv szerinti értékcsökkenéssel összefüggő kötelezettségek teljesítéséért.

44. Nem lehet maradványértéket meghatározni a 25 millió Ft bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenésének megállapításánál.

45. Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.

46. A kis értékű immateriális javak bekerülési értékét a beszerzést, a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékét az üzembe helyezést, használatbavételt követően, legkésőbb a negyedévi záráskor kell terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolni.

47. Az értékcsökkenési kulcsok az NKFI Hivatal esetében a következők:

48. A terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat az Áhsz. 17. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti eltéréssel alkalmazza a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya. Az NKFI Hivatal év végi piaci értékelést nem végez, így év végi értékelés alapján nem számol el terven felüli értékcsökkenést.

49. Az NKFI Hivatalnak az alábbi eszközök után értékvesztést kell elszámolni:

50. Az értékvesztés elszámolására az Áhsz.-ben foglalt eltérésekkel az Szt. 54–56. §-ában foglaltakat a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya köteles alkalmazni.

51. A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Szt. 46. §-át kell alkalmazni.

52. A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken vagy a bekerülési értéknek

53. A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt bekerülési értéken vagy a bekerülési értéknek

54. A mérlegben a tartós részesedéseket a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya a bekerülési érteken mutatja ki, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben.

55. A mérlegben a mérleg fordulónapján használatba nem vett, vásárolt készleteket az Áhsz. 21. § (5) bekezdésében foglaltak alapján kell kimutatni.

56. A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken köteles a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.

57. A követeléseket a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya bekerülési értéken köteles kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.

58. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni.

59. Az értékelés során gondoskodni kell

60. A mérlegben csak az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti követelés tekinthető követelésnek.

61. Az el nem ismert követelést – ideértve azt a követelést is, amelyet eredetileg elismertek, de később vitatnak vagy kifogásolnak – ki kell vezetni a követelések közül.

62. A mérlegben aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. Az aktív időbeli elhatárolásokat a mérlegben könyv szerinti értéken kell a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztályának kimutatnia.

63. A mérlegben a saját tőkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét és változásait, az egyéb eszközök induláskori értékét és változásait, a felhalmozott eredményt, az eszközök értékhelyesbítésének forrását és a mérleg szerinti eredményt, ennek előkészítéséért a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya felelős.

64. A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékeinek forrását kell kimutatni.

65. A mérlegben a nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök változásait kell kimutatni.

66. A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.

67. A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték, vagy egyéb módon nem rendezték.

68. A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza a kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat is.

69. A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket. A passzív időbeli elhatárolásokat a mérlegben könyv szerinti értéken kell a Költségvetési Főosztály Gazdasági és Üzemeltetési Osztályának kimutatnia.

70. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

71. A szabályzat rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

72.¹