PÜ BH 2023/6

[1] A felperes személyiségi joga megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított pert a törvényszék előtt az alperessel szemben. A felperes a keresetlevél mellékleteként ügyvédi meghatalmazást csatolt. Az elsőfokon eljárt bíróság előtt a felperes jogi képviseletét dr. P. Z. A. ügyvéd látta el.

[2] Az ügyben hozott elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Az ítélőtábla az ügy másodfokú tárgyalására a felperes képviseletében dr. P. Z. A. ügyvédet idézte, majd a tanács elnöke tájékoztatta a jelenlévő felperest, hogy a korábban csatolt ügyvédi meghatalmazás nem a nevében eljáró dr. P. Z. A. ügyvédnek adott meghatalmazás, hanem helyettesítésre vonatkozik. Rögzítette azt is, hogy az elsőfokú eljárásban és a fellebbezés előterjesztésekor sem került dr. P. Z. A. egyéni ügyvéd vonatkozásában meghatalmazás csatolásra, egyben tájékoztatta a felperest, hogy a törvényszék előtti eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 20. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 72. § (1) bekezdése alapján a jogi képviselet kötelező. Tájékoztatást adott arról, hogy a felperesnek meghatalmazott képviselője nincs, ezért a Pp. 74. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a jogi képviselő nélkül tett nyilatkozatai hatálytalanok. Az ítélőtábla a tárgyalás elhalasztásával egyidejűleg végzésében felhívta a felperest, hogy 15 napon belül csatoljon az ügy vitelére vonatkozó szabályos ügyvédi meghatalmazást oly módon, hogy az alkalmas legyen az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben tett jognyilatkozatok hatálytalanságának kiküszöbölésére; egyben figyelmeztette a felperest, hogy amennyiben a felhívásnak a megadott határidő alatt nem vagy nem teljeskörűen tesz eleget, a bíróság az eljárást hivatalból meg fogja szüntetni a Pp. 364. §-a, a 240. § (1) bekezdés h) pontja és a 73. § alapján.

[3] Ezt követően a felperes dr. P. Z. A. ügyvéd részére és az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásra szóló ügyvédi meghatalmazást csatolt.

[4] Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette, valamint a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte.

[5] Végzésének indokolásában rögzítette: a keresetlevél mellékleteként csatolt ügyvédi meghatalmazásból nem tűnt ki az, hogy a felperes perbeli képviseletét dr. P. Z. A. ügyvéd látja el, az okirat kizárólag helyettesítésre vonatkozó (dr. P. T. nevére szóló) meghatalmazást tartalmaz. Hivatkozott a Pp. 72. § (1) bekezdésére, amely szerint a törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak a keresetlevél előterjesztését követően vizsgálnia kell az alaki követelmények meglétét, így azt is, hogy a felperes csatolta-e a jogi képviselője részére adott joghatályos meghatalmazást. A törvényszéknek a Pp. 73. §-a és 74. § (1) bekezdése alapján hiánypótlás keretében – a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés terhe mellett – fel kellett volna hívnia a felperest joghatályos meghatalmazás csatolására, és a felhívás teljesítésének hiányában a keresetlevelet vissza kellett volna utasítania vagy utóbb az eljárást meg kellett volna szüntetnie [Pp. 171. § (1) bekezdés a) pont, 176. § (2) bekezdés e) pont, 240. § (1) bekezdés h) pont]. A törvényszék a meghatalmazás hiányát nem észlelte, illetve nem rögzítette azt, hogy a felperes csupán helyettesítésre és nem perbeli képviseletére vonatkozó meghatalmazást csatolt, eljárását ennek hiányában folytatta le és hozott ítéletet. Miután az alperes fellebbezése alapján indult eljárásban a felperes úgy terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet, hogy képviselete ellátására dr. P. Z. A. részére meghatalmazást továbbra sem csatolt, a hiányosságot észlelve a felperes megkapta a szükséges tájékoztatást és a meghatalmazás hiányának jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést. A felhívásnak a felperes csak részben tett eleget, mert az ezt követően csatolt meghatalmazása kizárólag a másodfokú eljárásra vonatkozik. Mindebből az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes jogi képviselő nélkül járt el, így a perben tett valamennyi nyilatkozata hatálytalan, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást hivatalból megszüntette a Pp. 241. § (1) bekezdés h) pontja és 364. §-a alapján.

[6] A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a törvényszék ítélete ellen előterjesztett fellebbezés érdemi elbírálásának elrendelését.

[7] Álláspontja szerint képviselője, aki az egész eljárásra kiterjedő szabályos meghatalmazással rendelkezett, az ügyben mindvégig eljárt, meghatalmazásának jogszerűségét és eljárásának törvényességét a törvényszék nem vonta kétségbe. A másodfokú bíróság tévesen értelmezte a meghatalmazás szövegét, ugyanis az előnyomott ügyvédi meghatalmazáson a jogi képviseletével dr. P. Z. A.-t, majd „vessző” írásjel alkalmazásával állandó helyettesítésre dr. P. T. ügyvédet bízta meg. A magyar nyelv általános szabályai szerint, a közfelfogással egyező módon a vessző írásjelként egyfelől, a bővített mondat esetében az elkülönítés legelterjedtebb eszköze, másfelől tagmondatokat választ el egymástól, illetve a gondolatjelhez és a zárójelhez hasonlóan közbevetést is kifejezhet. Ehhez képest a másodfokú bíróság nem az elvárható gondossággal értelmezte a mondat-, illetve szóközi vesszőnek mint írásjelnek a magyar nyelvben betöltött nyelvtani, szövegértelmezési funkcióját. A felperes életszerűtlennek is minősítette, hogy az ügyfél a perindítás előtt egy megbízott ügyvédet helyettesítő ügyvéd meghatalmazását tartalmazó okiratot ír alá, miközben az eljáró ügyvéddel a képviselet ellátása tárgyában állapodott meg. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyaláson nem tette lehetővé, hogy a jogi képviselő álláspontját szóban ismertesse.

[8] Az alperes ellenkérelmében a végzés helybenhagyását és a felperes költségének megfizetésére kötelezését kérte.

[9] A fellebbezés alapos.

[10] A Kúria megítélése szerint az ítélőtábla tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem rendelkezett az ügy vitelére vonatkozó szabályos meghatalmazással, ezért a kötelező jogi képviseletre tekintettel a jogi képviselő nélkül a perben tett nyilatkozatai hatálytalanok.

[11] Az előre nyomtatott, az eljáró bíróság, valamint a per tárgya megnevezésénél pedig kézzel kitöltött – fellebbezési eljárás tárgyát képező – meghatalmazás szövegezése a következő: „Alulírott meghatalmazom Dr. P. Z. A. (cím), állandó helyettesítésre Dr. P. T. (cím) ügyvédet, hogy a »… tv. szék« bíróságnál (hatóságnál) folyamatba tett »Szem. jogok megs.« sz. ügyben jogi képviseletemet az ügyvédi törvényben foglaltak szerint ellássa.”

[12] Nem kétséges, hogy a meghatalmazás szövege nem teljesen egyértelmű. Az értelmezési zavart az okozza, hogy a szövegben az állandó jogi képviseletre és a helyettesítésre szóló meghatalmazottak közül csak a helyettesítésre meghatalmazott személy neve után került feltüntetésre a mondatban tárgyesetbe tett „ügyvéd” szó. A jogi képviselő nevének és címének feltüntetését követően a vessző ugyanakkor az adott esetben – a magyar nyelv szabályai szerint – azonos szerepű (mellérendelt) mondatrészeket választ el egymástól. A felsorolásban alkalmazott írásjel figyelembevételével ezért elfogadható a felperes álláspontja, amely szerint a vitatott megfogalmazás – nyelvtanilag és logikailag is – értelmezhető úgy, hogy a meghatalmazás mindkét „ügyvéd” részére szól, és nem érthető csupán egy ügyvéd által a helyettesítésére szóló meghatalmazásként. Az okirat az alaki szabályoknak megfelel, abban feltüntetésre került a meghatalmazás keltének helye és ideje, azt a meghatalmazó sajátkezűleg aláírta, a meghatalmazást pedig a jogi képviselő pecsétlenyomattal és aláírásával ellátva elfogadta.

[13] Az elsőfokú eljárás során eljárt bíróságok a felperes jogi képviselője részére adott meghatalmazást szabályszerűnek tekintve elfogadták, és azt az ítélőtábla is szabályszerűnek fogadva el intézkedett a Pp. 377. § (1)–(3) bekezdése szerint, valamint küldte meg az alperes fellebbezését észrevétel céljából a felperes jogi képviselője részére a Pp. 372. § (1) bekezdése alapján. Ezt követően az ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson tájékoztatta a felperest, hogy nem rendelkezik jogi képviselővel, ezért a jogi képviselő nélkül tett nyilatkozatai hatálytalanok, és felhívta hiánypótlás keretében szabályos ügyvédi meghatalmazás csatolására.

[14] A Pp. 70. §-a értelmében a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. Amennyiben az ítélőtáblának a másodfokú eljárás adott szakaszában a meghatalmazás értelmezésével kapcsolatban aggályai merültek fel, a Pp. 6. §-ában foglalt közrehatási kötelezettségének megfelelően megnyilatkoztathatta volna a felperes tárgyaláson jelen lévő jogi képviselőjét a meghatalmazás tartalmának tisztázása érdekében. Amennyiben pedig az ítélőtábla a meghatalmazás értelmezése alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes jogi képviselővel nem rendelkezik, a hiánypótlás keretében az elsőfokú eljárásra vonatkozó jóváhagyásra kellett volna a felet felhívni (Pp. 379. §), a szabályszerű meghatalmazás másodfokú eljárásban történt utólagos csatolása ugyanis az elsőfokú eljárásban tett jognyilatkozatokat nem teszi hatályossá.

[15] Miután azonban a Kúria – az ítélőtábla álláspontjával szemben – úgy ítélte meg, hogy a felperes által csatolt okiratból megállapítható, hogy a meghatalmazás nemcsak helyettesítésre, hanem a jogi képviseletre is vonatkozik, tévesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a felperes jogi képviselővel nem rendelkezik, és szükségtelenül hívta fel a felperest hiánypótlásra. Ezért a részben eredménytelennek minősített hiánypótlást követően jogszabályt sértve szüntette meg az eljárást a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó 240. § (1) bekezdés h) pontja alapján.

[16] Mindezekre figyelemmel a Kúria az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte és a fellebbezés érdemi elbírálására utasította.