60/2023. (II. 28.) Korm. rendelet indokolás

A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.

Az Alaptörvény a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki. Általános hatáskörű területi államigazgatási szervként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok feladata a Kormány döntéseinek területi végrehajtása. Ennek biztosítása érdekében működik a 19 vármegyében és a fővárosban kormányhivatal, valamint a kormányhivatalok kirendeltségeiként 197 járási (fővárosi kerületi) hivatal. A kormányhivatalok évente jellemzően 22–25 millió hatósági ügyet intéznek, ezt segítik az országban 314 helyszínen megtalálható kormányablakok, továbbá a vidéki kistelepüléseken a kormányablakbuszok is.

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok által tett javaslatok alapján számos kormányrendelet módosítására kerül sor. Ezek közül kiemelendők:

a) A vizek nitrátszennyezésének veszélyével járó tevékenységek esetében a jogszabály csak termőföld és az állattartó telep területén rendelkezik hatáskör kijelöléséről, miközben a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre és egyéb belterületi ingatlanokra nem jelöl ki eljáró hatóságot, ezért erre a talajvédelmi hatóság kerül kijelölésre.

b) A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott licitdíj mértéke emelésre kerül, tekintettel arra, hogy a licitdíj ma már az árverési eljárások költségeit sem fedezi. A licitdíj továbbra is a föld becsértékének 1%-a, de minimum 10 000 Ft és maximum 100 000 Ft.

c) A járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezése a járási (fővárosi kerületi) hivataltól a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok közlekedési szakterületéhez kerül, ahol a feladatok ellátásához nagyobb szakértelem áll rendelkezésre.

d) A lakcímrendezési (fiktiválási) eljárások kapcsán egységesebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá válhat az ügyintézés, ha a feladat egy szervezetnél, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál összpontosul.

e) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 37. § új (7) bekezdéséhez kapcsolódóan utalni kell arra, hogy az ingatlanügyi hatóságok illetékességét ingatlan-nyilvántartási ügyekben az érintett ingatlan fekvése határozza meg. Ingatlanügyi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala és 19 vármegyei kormányhivatal jár el. Ugyanakkor nem minden kormányhivatalban működik erdészeti hatóság. Abban az esetben, ha az erdészeti hatóság és az ingatlanügyi hatóság illetékességi területe megegyezik, az erdő művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével kapcsolatos ügyekben az erdészeti hatóság és az ingatlanügyi hatóság egybefoglalt döntést tud hozni, amely lényegesen lerövidíti az eljárás időtartamát.

f) Az üzembentartói jog bejelentésére való kötelezettség megszűnése esetén a forgalomból kivonás időtartamának meghatározása, valamint az átírás elmulasztása esetén a hónapokra, akár egy évre történő forgalomból kivonás fenntartása nem indokolt. Ösztönzőbben hat a vevőkre, ha az átírás teljesítésekor a jármű forgalomba helyezhető.