602/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet indokolás

Az indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzé kell tenni.

A javaslat célja az Európai Unió jogának való megfelelés, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/956 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (a továbbiakban: CBAM Rendelet), valamint az (EU) 2023/1773 bizottsági végrehajtási rendelet megfelelő hazai végrehajtásához szükséges kiegészítő szabályozás megalkotása révén.

Az európai uniós rendeletben elfogadott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism – a továbbiakban: CBAM) célja, hogy az EU belső piacán megtermelt cement, villamos energia, műtrágya, vas és acél, alumínium, valamint hidrogén globálisan is versenyképes maradjon az Unió szigorodó üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési céljai mellett, ezért az EU-ba importált termékekre 2026. január 1. napjától kezdődően kivetésre kerül egy díj.

Ahogy ugyanis az EU növeli saját éghajlat-politikai ambícióit, és amíg számos nem uniós országban kevésbé szigorú klímapolitika érvényesül, egyes iparágakban fennáll az úgynevezett „szénszivárgás” veszélye. A szénátszivárgás akkor következik be, amikor az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok a szén-dioxid-intenzív termelést külföldre helyezik át olyan országokba, ahol az EU-nál kevésbé szigorú klímapolitika van érvényben, vagy amikor az uniós termékeket szén-dioxid-intenzívebb importtermékekkel helyettesítik.

A CBAM fokozatos bevezetése összhangban van az EU üvegházhatású gáz kibocsátás-kereskedelmi rendszere (a továbbiakban: EU ETS) keretében ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésével, hogy támogassa az EU iparának szén-dioxid-mentesítését. A CBAM Rendelet bizonyos rendelkezései 2023. október 1. napjától alkalmazandók, amikor is elindul egy átmeneti időszak, amelyben az érintett vállalatok egyelőre jelentéstételi kötelezettséggel bírnak, anélkül, hogy pénzügyi ellentételezést fizetnének. A rendszer éles működése 2026. január 1-től indul.

Az átmeneti időszak során előírt jelentéstételi kötelezettségek miatt szükséges a megfelelő hazai jogszabályi keret, a végrehajtás érdekében kiegészítő szabályozás mielőbbi kidolgozása. A CBAM Rendelet 11. cikke értelmében a tagállamoknak illetékes hatóságot kell kijelölniük a CBAM végrehajtására.

A CBAM Rendelet megalkotása mögött meghúzódó kibocsátás-csökkentési és zöldítési célok összecsengenek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott EU ETS célkitűzésekkel. Az EU ETS irányelv érvényesülését a hazai jogban az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény, továbbá az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet biztosítja.

A környezet- és klímavédelmi szempontok között tehát található átfedés, ugyanakkor a kötelezetti kör meghatározása a két terület (CBAM, illetve EU ETS) között jelentősen eltér. A CBAM Rendelet hatálya alá tartozást ugyanis az Európai Unióba történő szabad forgalomba bocsátás alapozza meg, a kötelezettségek ebben az esetben tehát az EU ETS-től eltérően nem a közvetlen kibocsátókra (ipari vállalatokra), hanem az importőrökre, illetve azok közvetett vámjogi képviselőire terjednek ki. Fontos kihangsúlyozni továbbá, hogy az EU ETS és a CBAM rendszere a CBAM Rendelet alkalmazandó rendelkezései alapján élesen elkülönülnek egymástól.

A fentiekre, valamint arra tekintettel, hogy a magyar jogszabályi környezet jelenleg egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust illetően, indokoltnak mutatkozik új törvény, valamint annak végrehajtását szolgáló kormányrendelet megalkotása ebben a tárgykörben.

A kormányrendeleti javaslat tartalmazza a CBAM-hatóságként az NKVH kijelölését, a Magyarország területén letelepedett importőrnek, illetve közvetett vámjogi képviselőnek a CBAM Rendelet 35. cikkében meghatározott jelentéstételi kötelezettsége hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, továbbá a CBAM jelentéstétel nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó kötelezettségszegési bírság mértékét. Az NKVH az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – hatósági ügyek tekintetében nem utasítható – szervezeti egysége.