BÜ BH 2023/62

[1] A járásbíróság a 2021. október 4-én kihirdetett ítéletével a terheltet járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. § (1) bek.] miatt 1 év 2 hónap, fogházban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre, 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte továbbá a járásbíróság ítéletével kiszabott 10 hónap – eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés végrehajtását.

[2] Az ítélet ellen a terhelt által bejelentett fellebbezés folytán eljárt a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. február 8-án meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[4] Indítványában kifejtette, hogy a védelem ellátására szóló meghatalmazását a nem jogerős ítélet meghozatalát követően az első fokon eljárt bíróságnál csatolta be, majd fellebbezését ugyancsak itt nyújtotta be. A járásbíróság azonban a meghatalmazást elmulasztotta felterjeszteni a megyei főügyészség útján a törvényszék részére, az elsőfokú bíróság által felterjeszteni rendelt fellebbezést pedig a főügyészség mulasztotta el továbbítani a másodfokú bíróságnak.

[5] E mulasztások nyomán a másodfokú bíróság nem kézbesítette részére a főügyészség indítványát sem, miként a tanácsülés vagy nyilvános ülés időpontjáról sem kapott értesítést.

[6] Megítélése szerint feltétlen eljárási szabálysértést valósít meg, ekként kötelezően hatályon kívül helyezést és új eljárásra utasítást von maga után, ha a védő törvényes jogait és kötelezettségeit a bíróság mulasztása miatt nem gyakorolhatta.

[7] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a törvényszék végzését helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a védő felülvizsgálati indítványát alaposnak tartotta.

[9] Átiratában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a védői meghatalmazás csatolására a Be. 582. § (1) bekezdésében, illetve (3) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően került sor, így a védő fellebbezés bejelentésére nem volt jogosult. E megnevezéssel benyújtott beadványát tartalma szerint észrevételnek kellett tekinteni, amelyet a járásbíróság helyesen rendelt felterjeszteni a főügyészség útján a másodfokú bíróságra.

[10] A másodfokú bíróság azonban a fellebbezés elbírálásáig nem szerzett tudomást a védői meghatalmazásról, ekként a védő részére sem idézés, sem értesítés kiadása iránt nem intézkedett. Ekként a védő nem tudta gyakorolni az őt a meghatalmazás folytán megillető jogokat, amelyek a nyilvános ülés, illetve az észrevétel tartalma alapján tárgyalás kitűzésének indítványozására is kiterjedtek.

[11] A BH 2017.45. számon közzétett eseti felhívásával amellett érvelt, hogy a védő tárgyalási távollétére alapított abszolút eljárási szabálysértésre való hivatkozás csak kötelező védelem mellett lehet alapos, ugyanakkor következetesnek ítélte a bírói gyakorlatot, hogy a tanácsülés megtartásának is alapvető feltétele a terhelt, illetve a védő szabályszerű értesítése. Ennek hiányában pedig az abszolút hatályú eljárási szabálysértés beállt.

[12] Indokai alapján indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és a törvényszéket utasítsa új eljárásra.

[13] A Kúria a 2022. július 19-én kelt Bfv.II.573/2022/5. számú végzésével a jogerős ítéletben kiszabott, valamint az abban végrehajtani rendelt szabadságvesztések végrehajtását felfüggesztette.

[14] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.

[16] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.

[17] A felülvizsgálati indítvány szerint e feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés a másodfokú bíróság által kitűzött tanácsülésre szóló értesítés elmulasztása okán állt be.

[18] Az ügyiratokból kitűnően a járásbíróság az ítélet írásba foglalását követően 2021. október 20-án rendelte felterjeszteni az iratokat a megyei főügyészség útján a törvényszékre, ahova azok 2021. november 11-én érkeztek meg. A másodfokú bíróság a 3. sorszámú végzésével még e napon akként rendelkezett, hogy a „büntetőügyet” – helyesen az ítéletet – tanácsülésen bírálja felül. Tájékoztatni rendelte továbbá a terheltet, hogy a tájékoztatás kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilvános ülés kitűzését kérheti.

[19] A másodfokú bíróság terheltnek kézbesített végzése „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a törvényszékre.

[20] Ezt követően a törvényszék a 8. sorszámú végzésével a tanácsülést 2022. január 20. napjára tűzte ki, amely napon a büntetőügyet jogerősen befejezte.

[21] Ezzel párhuzamosan dr. J. Á. 2021. november 16-án, elektronikus úton nyújtotta be meghatalmazását a járásbírósághoz, kérve egyúttal iratmásolat kiadását is. Az elsőfokú bíróság november 17-én intézkedett az iratmásolat kiadása iránt, ugyanakkor a meghatalmazás másodfokú bíróság felé történő felterjesztése elmaradt.

[22] Ezt követően a védő 2022. január 19-én „fellebbezés” megnevezéssel, tartalmában észrevételként értékelendő beadványt nyújtott be az elsőfokú bírósághoz. A járásbíróság a beadványt felterjeszteni rendelte a megyei főügyészség útján a törvényszékre, azonban a Kúriára felterjesztett iratok, illetve a BIR-O rendszer tanúsága szerint az a mai napig nem érkezett meg a másodfokú bíróságra.

[23] Ekként a járásbíróság mulasztásként értékelhetően nem intézkedett nyomban a védői meghatalmazás felterjesztése iránt a másodfokú bírósághoz, noha a védő a meghatalmazása alapján, annak benyújtásától kezdve jogosult volt eljárni – az akkor már másodfokon folyamatban lévő – eljárásban [Be. 45. § (2) bek. első mondata].

[24] Ugyancsak mulasztott az elsőfokú bíróság, amikor az elektronikus úton érkezett védői észrevételt csupán papír alapon rendelte felterjeszteni a másodfokú bírósághoz. A bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (Beisz.) 100. § (2a) bekezdése ugyanis az elektronikus kapcsolattartás útján érkezett elektronikus iratok BIIR-O útján történő, a felterjesztéssel egyidejű továbbítását írja elő. E rendelkezés értelemszerűen irányadó az utóbb érkezett, de a fellebbezés elbírálásához szükséges elektronikus iratok pótlólagos felterjesztése esetén is, ennek teljesítése azonban a jelen esetben elmaradt.

[25] Végül, a járásbíróság abban is hibázott, hogy az iratok felterjesztését követő három hónap elteltével benyújtott védői beadványt a megyei főügyészség útján terjesztette fel a törvényszékre, noha az egyszerű megítélésű ügyben a Be. 588. § (4) bekezdésében szabott határidő elteltével az ügyiratoknak már szükségképpen a másodfokú bíróság rendelkezésére kellett állniuk.

[26] A BIR-O program ráadásul a „kapcsolatok” fül alatt a másodfokú ügyszámot is rögzíti, így az elsőfokú bíróság rövid tájékozódás eredményeként már a védői meghatalmazás beérkezésekor meggyőződhetett volna, hogy a felterjesztett iratok már ekkor megérkeztek a törvényszékre. Ekként az iratexport funkció használatával az elektronikus úton benyújtott védői meghatalmazás akár e napon továbbítható lett volna a másodfokú bíróság részére, biztosítva egyúttal a védői részvételt a másodfokú eljárásban.

[27] Az eljárás tényeinek ilyetén tisztázását követően válhat lehetségessé az állásfoglalás a felülvizsgálati indítvány középpontjában álló jogkérdést illetően.

[28] A Be. 599. § (1) bekezdése az ítélet ellen bejelentett fellebbezés elbírálásának eljárási formájaként a nyilvános ülés tartását határozza meg főszabályként, és a Be. 598. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt esetekben teszi lehetővé a tanácsülés tartását.

[29] Következésképpen, a felülvizsgálati indítvány megítélése azon áll, hogy a Be. az adott esetben lehetőséget biztosított-e a járásbíróság elsőfokú ítéletének tanácsülésen való felülbírálatára.

[30] E törvényi feltételek meglétét pedig a törvényszék jogerős ítéletének meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. § (2) bek.].

[31] A 2021. május 26-án hatályos Be. 598. § (2) bekezdése – az (1) bekezdésben foglalt, és a jelen ügy elbírálása szempontjából közömbös esetkörön túl – a másodfokú bíróság számára akkor biztosította a tanácsülésen való határozathozatal lehetőségét, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. § (3) bekezdés a) vagy c) pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.

[32] Jelen esetben az első két feltétel teljesült, mert az ügyészség nem jelentett be fellebbezést, és a másodfokú bíróság a tényállást megalapozottnak ítélte. A törvényben megkívánt feltételrendszer harmadik eleme azonban konjunktív, azaz, a fellebbezés az iménti feltételek megléte mellett sem bírálható el tanácsülésen, ha a nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványozza (BH 2022.70.I.).

[33] Ezzel összefüggésben a törvény kötelezettségként írta elő a másodfokú bíróság számára, hogy az ügyészséget, a vádlottat és a védőt értesítse a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről és a tanácsülés időpontjáról. A másodfokú bíróságnak egyúttal tájékoztatást kellett nyújtania arról, hogy az értesítés címzettjei a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. § (6) bekezdésére is figyelemmel tizenöt napon belül – észrevételeket tehetnek [Be. 598. § (4) bek.]. A Be. 598. § (2) bekezdésének alkalmazásával kitűzött tanácsülés esetén e tájékoztatásnak arra is ki kellett terjednie, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható [Be. 598. § (5) bek.].

[34] Az értesítés biztosítja tehát a terhelt és a védő számára, hogy olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amely mellett a személyes jelenléte biztosított. A nyilvános ülés tartására irányuló kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához – kizárólag ehhez – alanyi jogosultságot teremt (Bfv.I.1035/2021/6.).

[35] Ebből következően, ha a terhelt vagy a védő él a nyilvános ülés kitűzésének indítványozásához fűződő, a Be. 598. § (4) és (5) bekezdésében biztosított alanyi jogosultságával, nyilatkozata egyúttal kötelezettséget jelent a másodfokú bíróság számára a nyilvános ülés kitűzésére. Következésképpen, ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében (BH 2014.333., BH 2018.40., BH 2021.100., BH 2021.132., BH 2022.70.I.).

[36] Jelen ügyben is pontosan ez történt.

[37] Dr. J. Á. 2021. november 16-án nyújtotta be meghatalmazását a járásbírósághoz, így a Be. 45. § (2) bekezdése alapján e naptól fogva volt jogosult védőként eljárni. Ezzel párhuzamosan a törvényszék előtt folyamatban lévő másodfokú eljárásban megillette a Be. 598. § (5) bekezdésében biztosított jogosultság a nyilvános ülés kitűzésének indítványozására. Az indítvány előterjesztésének előfeltételeként jelentkező értesítése azonban nem történt meg, mert a törvényszék a védői meghatalmazás benyújtásáról nem szerzett tudomást. Az értesítés elmaradása pedig elzárta a védőt a személyes részvételével megtartott nyilvános ülés kitűzésének indítványozásától.

[38] Az elmaradt értesítés szabályszerű megtörténtét követően a törvényi határidőben megtett esetleges indítvány nyomán kitűzendő nyilvános ülésen pedig a védő jelenléte a törvény helyes értelme szerint kötelező lett volna.

[39] A védő jelenléte a tárgyaláson ugyanis – egyebek mellett – akkor kötelező, ha a büntetőeljárásban a védői részvétel kötelező (Be. 434. §). Mivel pedig a Be. 425. § (3) bekezdése szerint a nyilvános ülésre a Be.-ben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, ezért a kötelező védői részvétel Be. 44. §-ában felsorolt eseteiben a védő jelenléte a nyilvános ülésen – a Be. eltérő szabályának hiányában – ugyancsak kötelező.

[40] A büntetőeljárásban kötelező a védő részvétele, ha a bíróság a terhelt indítványára vagy azért, mert egyéb okból szükségesnek tartja, védőt rendelt ki [Be. 44. § f) pont]. Ha tehát a terhelt a védő kirendelésére indítványt tesz, és nincs meghatalmazott védője, úgy a védő kirendelését nem lehet megtagadni; a védő kirendelését követően pedig a védő részvétele az eljárásban, jelenléte a tárgyaláson – és a másodfokú nyilvános ülésen – kötelező (BH 2022.92.I.). Amennyiben az eljárás során egyébként nem kötelező a védelem, azonban mégis védő kirendelésére kerül sor, ezt követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott egyéb eseteiben (BH 2020.136.).

[41] Következésképp a terhelt védő kirendelése iránt előterjesztett indítványa a védő részvételét az eljárásban a Be. 44. § a)–e) és g) pontjában írt eseteken túl is kötelezővé teszi. Másképpen fogalmazva, ha a büntetőeljárásban bármely okból védő kirendelésére került sor, a továbbiakban a tárgyalás – és eltérő rendelkezés hiányában a nyilvános ülés – nem tartható meg a védő távollétében.

[42] A terhelt a védői részvétel iránti igényét azonban nem kizárólag a védő kirendelésének indítványozásával tudja kifejezni, hanem a védelem ellátására szóló ügyvédi meghatalmazás útján is.

[43] A védő meghatalmazása pontosan ugyanazt a terhelti akaratot tükrözi, mint a védő kirendelése iránti indítványtétel. Mind a kirendelés iránti indítvány, mind a meghatalmazás ugyanarra az eredményre vezet: az indítvány teljesítése, illetve a meghatalmazás csatolása nyomán a továbbiakban védő jár el a terhelt védelmében.

[44] Különbség legfeljebb annyi lehet, hogy mivel a meghatalmazás a terhelt akaratához kötött, amennyiben a védő nem jelenik meg a részvétel lehetőségével járó eljárási cselekményen vagy egyébként nem jár el, a terhelt attól – kifejezett nyilatkozattal – eltekinthet. Jelen esetben azonban erre nem került sor.

[45] A kirendelt és a meghatalmazott védő eljárási jogai és kötelezettségei pedig azonosak. Következésképpen, azonos eljárásjogi következményekkel jár, ha a másodfokú bíróság – akár adminisztratív okból, önhibáján kívül – elmulasztja értesíteni a védőt az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés(ek) tanácsülésen történő elbírálásáról és a tanácsülés kitűzéséről, egyúttal a nyilvános ülés vagy tárgyalás tartásának indítványozása iránti jogáról, legyen szó akár kirendelt, akár meghatalmazott védőről.

[46] Amiként tehát a védő kirendelése érdekében megtett indítvány nyomán a védői részvétel a büntetőeljárásban a Be. 44. § a)–e) és g) pontjában meghatározott esetkörökön túl is kötelezővé lesz, a védői meghatalmazás csatolása is ugyanezzel a következménnyel jár. A védői megbízás fennállása alatt a tárgyalás vagy a nyilvános ülés védő távollétében való megtartása szükségképpen sérti a büntetőeljárás szabályait.

[47] A Be. 598. § (5) bekezdésében írt értesítés elmaradásával ezért a védő olyan eljárási cselekmény – nyilvános ülés – kitűzésének indítványozásától esett el, amely nyilvános ülés a távollétében nem lett volna megtartható, azaz, amelyen a jelenléte kötelező lett volna.

[48] A védő értesítésének elmulasztása ezért a jelen esetben a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést, egyúttal a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okot valósította meg.

[49] A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdésének főszabálya szerinti tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdésének főszabálya szerinti összetételben – a törvényszék végzését a Be. 663. § (2) bekezdése és a (4) bekezdés a) pont első fordulata alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

[50] A Kúria a Be. 663. § (3) bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a törvényszék a megismételt eljárást a terhelt és a védő jelenlétre vonatkozó rendelkezési jogát tiszteletben tartva folytassa le, a Be. 598. § (2) bekezdése szerinti tanácsülés kitűzése esetén kiemelten ügyelve a tanácsülés megtartásához a Be. 598. § (4) és (5) bekezdésében állított feltételek teljesülésére.

[51] A Be. 856. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését.