PK ÍH 2023/63.

II. A perfelvételi tárgyalás elmulasztásának hiányában az eljárás megszüntetésének feltételei nem állnak fenn [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 190. § (1) bekezdés, 240. § (1) bekezdés g) pont, 111. §, 74. § (2) bekezdés].

Az elsőfokú bíróság fellebbezett végzésével az eljárást megszüntette. Határozatának indokolásában írtak szerint a felperes jogi képviselője nem jelent meg a folytatólagos perfelvételi tárgyaláson. Előzetesen bejelentette, hogy megbízása megszűnt. Az egyéb érdekelt a tárgyalást megelőzően közölte, hogy a követelést engedményezéssel megszerezte és a perbe be kíván lépni, a perfelvételi tárgyaláson a jogi képviselője megjelent. Az alperes kérte, hogy a bíróság az eljárást a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés g) pontja alapján szüntesse meg.

Az elsőfokú bíróság döntését a Pp. 240. § (1) bekezdés g) pontjában és a 190. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Utalt arra, hogy a felperesi jogutódként fellépni kívánó személynek a Pp. 74. §-ára történő hivatkozása azért alaptalan, mert a jogkövetkezményt a perfelvételi tárgyalás körében a törvény eltérő módon határozza meg abban az esetben, ha a félnek kötelező jogi képviselet esetén jogi képviselője nincs. Tekintettel arra, hogy a fél törvényes képviselője sem jelent meg a tárgyaláson, így nincs helye a Pp. 227. §-a szerinti felhívás kibocsátásának sem.

A felperes fellebbezésében kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára, valamint a peres eljárás folytatására utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogszabályi hivatkozással szüntette meg az eljárást, mert a Pp. 240. § (1) bekezdés g) pontja abban az esetben lett volna alkalmazható, ha a felperes rendelkezett volna jogi képviselővel, aki a perfelvételi tárgyaláson nem jelent volna meg. A felperesnek azonban jogi képviselője nem volt, a korábbi jogi képviselő képviseleti joga megszűnt és ennek tényéről – a megszűnés bejelentése folytán – a bíróságnak tudomása volt. Hivatkozott arra, hogy a perben a jogi képviselet kötelező a Pp. 72. § (1)–(2) bekezdése alapján és arra, hogy a Pp. 74. § (1)–(2) bekezdése a jogi képviselő hiányához milyen jogkövetkezményeket fűz. A korábbi felperesi jogi képviselő képviseleti joga a 2022. október 11-én tartott perfelvételi tárgyalást megelőzően pár nappal korábban szűnt meg és a felperes a tárgyalásig nem tudott gondoskodni új jogi képviselő meghatalmazásáról. Jogi álláspontja szerint a perben jelentősége van az időbeliségnek, mert a Pp. 74. §-ában szabályozott megszüntetési ok megelőzi a Pp. 240. §-ában foglaltakat. Amennyiben a félnek jogi képviselője nincs, úgy az a tárgyalás megtartásának az akadálya, ugyanis nincs jelen a tárgyaláson olyan személy, aki hatályosan jognyilatkozatot tudna tenni, ezért a perfelvételi tárgyalás sem tartható meg és szükséges a jogi képviselet pótlására szóló felhívás. A felhívást a tisztességes eljáráshoz való jogelv is indokolja. Kötelező jogi képviselet esetén a fél jognyilatkozata jogi képviselő nélkül hatálytalan, ezért nem tud mulasztani sem perfelvételi tárgyaláson. A felperes törvényes képviselője a megjelenése esetén sem tudott volna hatályos nyilatkozatot tenni.

Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében kérte a végzés helybenhagyását. Jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a Pp. 240. § (1) bekezdés g) pontját, mert az a perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás felek általi mulasztása esetére irányadó jogkövetkezmény. A Pp. 34. § (1) bekezdéséből és (2) bekezdés c) pontjából az következik, hogy amennyiben a fél meghatalmazottja nem jelenik meg szabályszerű idézés mellett a tárgyaláson, úgy azt a fél mulasztja el. A felperes szabályszerű idézés ellenére mulasztotta el a perfelvételi tárgyalást, az alperes pedig nem kérte annak megtartását, hanem kérelme a per megszüntetésére irányult. Ilyen esetben a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége a permegszüntetés tekintetében a Pp. 240. § (1) bekezdés g) pontja második fordulatának kógens szabályára figyelemmel. Utalt az ezen szabályhoz fűzött kommentár szövegére.

Érvelése szerint a Pp. 74. §-a a jogi képviselő nélkül eljáró fél jognyilatkozatának hatálytalanságáról szól, míg a Pp. 240. § (1) bekezdés g) pontja a fél mulasztásának jogkövetkezményeit szankcionálja. Megítélése szerint alaptalan a felperes álláspontja a tekintetben, hogy kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő nélkül eljáró fél nem tud mulasztani. Idézte a Pp. 74. § (2) bekezdéséhez fűzött Pp. kommentárt. Vitatta, hogy az eljárás megszüntetése előtt a felperes felhívására a jogi képviselet pótlására szükség lett volna. Hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla Pf.20.015/2022/7. számú egyedi ügyben hozott végzésére, amellyel a perfelvételt lezáró végzést helybenhagyta. A kötelező jogi képviselet szabályai szerint folyt ügyben az alperes jogi képviselőjének meghatalmazása a perfelvételi tárgyalást megelőzően megszűnt, így az alperes a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta, ezért az elsőfokú bíróság a perfelvételt lezárta és a nyomban megtartott érdemi tárgyaláson ítélettel marasztalta a per alperesét. Az egyedi döntésre utalással az alperes előadta, hogy az elsőfokú bíróság már az első perfelvételi tárgyalásra szóló idézésben tájékoztatta a feleket a kötelező jogi képviselet szabályairól, ezért külön felhívás kiadása szükségtelen volt, figyelemmel a perkoncentráció elvére is.

A fellebbezés alapos.

Az ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját. A perfelvételi tárgyalásra irányadó speciális szabály szerint: ha azt valamelyik fél elmulasztotta, és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti [Pp. 190. § (1) bekezdés b) pont].

Az általános szabály szerint a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti, ha a perfelvételi, illetve a folytatólagos perfelvételi tárgyalást a felek elmulasztották vagy a jelen lévő fél a tárgyalás megtartását nem kéri, feltéve, hogy a perben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor [Pp. 240. § (1) bekezdés g) pont].

Mindkét rendelkezés tényállási eleme a fél mulasztása, ezért az ítélőtáblának mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta-e.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak akkor, ha a tárgyaláson azért nem jelent meg a felperes jogi képviselője, mert megbízása a tárgyalást megelőzően megszűnt és az elsőfokú bíróság az eljárásban még nem adott tájékoztatást a felperesnek a kötelező jogi képviselet szabályairól és új jogi képviselő meghatalmazására sem hívta fel.

A Pp. 111. §-a általános tájékoztatási kötelezettséget ró a bíróságra, amely szerint köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, indokolt esetben a támogató perben történő részvételéről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni.

Hasonlóan rendelkezik a Pp. 73. § (1) bekezdés a) pontja: a bíróság a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a felperest a keresetlevél jogi képviselő nélkül történő előterjesztése esetén hiánypótlásra felhívó végzésben – ha a felperes az eljárás folyamán lép perbe, első jelentkezése alkalmával, ha pedig a felperest az eljárás folyamán vonják perbe, a perbevonás közlésével egyidejűleg – tájékoztatja.

A Pp. 74. § (2) bekezdése alapján pedig, ha a felperes az elsőfokú eljárásban megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást megszünteti.

Az iratok alapján az elsőfokú bíróság a Pp. 111. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget és azt a 74. § (2) bekezdése szerinti felhívással sem pótolta. Ebből az következik, hogy a felperes a kötelező jogi képviselettel kapcsolatban őt terhelő eljárási kötelezettségekről nem értesült.

Az ügyben a Pp. 73. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásra – a keresetlevél visszautasítása és a felperes eljárás folyamán való perbelépése hiányában – nem kerülhetett sor. A perfelvételi tárgyalásra szóló idézésben ugyan az elsőfokú bíróság tájékoztatást adott a felek jogairól, kötelezettségeiről és a kötelező jogi képviselet szabályairól, az idézés címzettje azonban nem a felperes, hanem a felperes korábbi jogi képviselője volt. A felperes tehát személyesen az eljárási kötelezettségeiről nem értesült.

Ilyen körülmények között a tárgyalás elmulasztásának következményeit nem lehet a felperesre hárítani. Tájékoztatás és felhívás hiányában úgy kell tekinteni, hogy a felperes a perfelvételi tárgyalást nem mulasztotta el. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy nem volt jelentősége annak a körülménynek, hogy a felperes a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg, ugyanis a Pp. 74. § (1) bekezdése alapján megjelenése esetén is hatálytalan lett volna e perbeli cselekménye, ugyanakkor a tájékoztatás hiányában a mulasztás jogkövetkezményeit sem volt képes elhárítani.

A Pécsi Ítélőtábla az alperes által hivatkozott végzését eltérő tényállás mellett hozta meg, abban az eljárásban az alperes jogi képviselete szűnt meg. Az alperest a bíróság személyesen tájékoztatja a kötelező jogi képviselet szabályairól a kereset közlésével együtt [Pp. 73. § (1) bekezdés b) pont]. Ellenben a keresetet jogi képviselő útján előterjesztő felperes ilyen felhívást személyesen nem kap, mert őt a bíróság jogi képviselője útján idézi. Ezt támasztja alá a Pp. 74. § (2) bekezdése és a 240. § (1) bekezdés h) pontja is, amikor külön a felperes felhívásáról rendelkezik a megszűnt jogi képviselete pótlására.

Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a perkoncentráció és a professzionális pervitel követelménye kizárja, hogy a felet a perfelvételi tárgyalást megelőzően megszűnt jogi képviselet pótlására a bíróság felhívja. Ez azonban csak abban az esetben van így, ha a bíróság korábban a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, ennek hiányában a felhívást ki kell adnia.

A fentiek értelmében nem volt helye az eljárás megszüntetésének anélkül, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 111. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett volna, vagy a Pp. 74. § (2) bekezdése szerint a jogi képviselet pótlására a felperest felhívja. Ezek hiányában a felperessel szemben a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni. Mulasztás hiányában az eljárás megszüntetésének a feltételei sem a Pp. 240. § (1) bekezdés g) pontja, sem a Pp. 190. § (1) bekezdése alapján nem álltak fenn.

Az ítélőtábla mindezek alapján a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel az 1/2019. PJE határozat IV. pontjában foglaltakra – az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az eljárás megszüntetését mellőzte.