• Tartalom

2023. évi LXVII. törvény indokolás

2023. évi LXVII. törvény indokolás

a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2023. évi LXVII. törvényhez

2023.11.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Mavtv.), amely az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény helyébe lépett. A 2010. április 1-jétől hatályos új jogszabály megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, s egyúttal eleget tett legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek.
A Mavtv.-ben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása érdekében indokolt új szerződések megkötése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Egyezmény tárgykörére tekintettel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (3) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés ad felhatalmazást az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére. Jelen § – az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjával, illetve a Nsztv. 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a szerződéskötési eljárás e belső jogi aktusát rögzíti.
2. §
A Nsztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad össze [Nsztv. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. § (1) bekezdés]. Mivel az Egyezmény tárgyából kifolyólag az Országgyűlés a cselekvő a belső jog síkján, a kihirdetés is törvényi formát ölt.
3. §, 1–2. melléklet
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve 10. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a törvénytervezet e szakasza és a mellékletek tartalmazzák az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövegét.
Az Egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a Szerződő Felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek, illetve egyéb, például gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára.
4. §
E szakasz rendelkezik az Egyezmény belső jogi hatálybalépésének napjáról, ami a Nsztv. 10. § (3) bekezdésének megfelelően egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés időpontjával.
5. §
Ez a szakasz megállapítja, hogy a törvény végrehajtása a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter feladatkörébe tartozik.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére