682/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet indokolás

A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.

Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosítását a kihirdetését követően, annak rendelkezései alapján benyújtott szerződésmódosítási kérelmek tartalmából megismert gyakorlati tapasztalatok tették szükségessé. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy számos esetben a Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború okozta, a szerződéskötéskor előre nem látható, rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű áremelkedés nem csupán közvetlenül az építési beruházás során beépítésre kerülő alapanyagok, termékek árában jelentkezik. A rendkívüli áremelkedés kimutatható olyan költségnemek esetében is (pl. a beépítés során felhasznált energia, a beépítésre kerülő termékek szállításához szükséges üzemanyag, személyi jellegű ráfordítások), amelyek a közbeszerzési eljárásban kiadott, ajánlattevők által beárazásra kerülő költségvetésben a beépítésre kerülő alapanyagok és termékek költségvetési tételeitől elkülönülten, önálló költségvetési tételként vagy más tételek (pl. munkadíj) részeként jelentek meg. A rendelettervezet megszüntetné azt a helyzetet, hogy hasonló munkanemek esetén hasonló mértékű emelkedés eltérő megítélés alá kerüljön az alkalmazott technológia vagy a költségvetés sajátosságai okán (pl. egyes előre gyártott, gyártó által helyszínre szállított termékek áremelkedésében megjelennek olyan munkabér-emelkedéssel vagy üzemanyagár-emelkedéssel járó költségek, amelyek a jelenlegi szabályozás alapján azonos funkciójú, a vállalkozó által a helyszínre szállított és ott összeszerelt termékek esetében nem lennének elszámolhatóak). A rendelettervezet így lehetővé teszi a különböző feltételekkel kötött szerződések egyes sajátosságainak figyelembevételét a rendes üzleti kockázat mértékének, illetve az azt meghaladó áremelkedésre tekintettel érvényesíthető költségek meghatározása tekintetében.

A rendelettervezet lehetővé teszi továbbá az uniós forrásból megvalósuló beruházások esetén, hogy a Korm. rendelet szerint elkészülő szerződésmódosítások alapján a kifizetések már a szerződésmódosítások aláírását követően megtörténhessenek, ezzel elkerülve a programozási időszakok végén, a projektek zárásának esetleges elhúzódása okán felmerülő forrásvesztés kockázatát.