686/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet indokolás

A jogszabály indokolásának az Indokolások Tárában – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – történő közzététele szükséges.

A logisztikai vállalkozások (közúti fuvarozók) versenyképességének növelése kifejezett kormányzati szándék, ennek érdekében pedig a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló Korm. rendelet módosítása szükséges.

A módosítási javaslatok célja, hogy a logisztikai ágazatban a közúti fuvarozók szegmensén belüli egyes versenyhátrányok kiküszöbölésével tisztább piaci viszonyokat teremtsen, amellyel végső soron növelhető a vállalkozások jövedelemtermelő képessége, javul az ágazat versenyképessége.

A kormányrendelet módosítása bevezeti a minimális szolgáltatási alapdíj fogalmát, illetve alkalmazni rendeli a minimális szolgáltatási, rakodási és raklap válogatási díjakat, valamint megállapítja az állásdíj mértékét. A díjak az ágazati szakmai szervezetek ajánlásai, valamint ágazati standardok alapján kerültek meghatározásra. A minimális szolgáltatási alapdíj, amely nem azonos az ágazat különböző szegmenseire kalkulált önköltségszinttel, de a lehető legszélesebb fuvarozási szegmensre ad iránymutatást, a fuvarozási tevékenység két alapvető, transzparens módon kimutatható és kalkulálható költségelemére támaszkodik. Egyfelől az útdíjra, amely a vonatkozó hatályos szabályok, valamint az átlagos fuvarfeladatok és fuvarozási relációk figyelembevételével kerül meghatározásra, másfelől az üzemanyagköltségre. Mivel a fuvarozási tevékenység teljes önköltségszerkezetében további, objektív módon kevésbé kimutatható elemek is megjelennek, ezért a minimális szolgáltatási alapdíj kiszámításánál kézenfekvő megoldást jelent e két biztosan megállapítható költségelem alkalmazása, a további költségek kompenzációját pedig az egyes járműkategóriák üzemanyagnormájánál alkalmazott differenciáltényezők támogatják. Tekintve, hogy az így meghatározott szolgáltatási díj futásteljesítményhez kötött, a jellemzően városon belüli vagy rövid távú, egyéb módon meghatározott elszámolások esetében a minimális szolgáltatási alapdíjat nem kell megállapítani. A fuvarozói önköltségi szint ugyanis a futásteljesítménytől függetlenül felmerülő fix költségek miatt rövid viszonylatoknál magasabb, mint a rendelettel meghatározott minimális szolgáltatási díj.

A kormányrendelet módosítása az egy áru továbbításában részt vevő alvállalkozók számát korlátozza, vagyis a feladó számára – a felek eltérő megállapodása hiányában – a fuvarozó további egy alvállalkozót vehet igénybe a feladat teljesítésére. A módosítás értelmében csak a felek kifejezett megállapodásával vehet részt a fuvarfeladatok elvégzésében kettőnél több alvállalkozó, mellyel biztosítható, hogy kizárólag a fuvarozó által ismert alvállalkozók vegyenek részt a fuvarozásban, és kiszoruljanak a feladó és fuvarozó által nem ismert szereplők a szerződéses kapcsolatokból. Azt ugyanakkor a rendelet megállapítja, hogy a fuvarozó által bevont alvállalkozó már tovább nem adhatja a fuvarmegbízást. A közbenső, a fuvarfeladatot csak továbbadó piaci szereplők kiiktatásával az alvállalkozók nagyobb bevételre tehetnek szert.

A kormányrendelet módosításával bevezetett intézkedésekre a hatályba léptető rendelkezés 30 nap felkészülési időt biztosít.