BK ÍH 2023/7.

A törvényszéken G. A. és társa ellen van folyamatban büntetőeljárás kábítószer-kereskedelem bűntette miatt. A törvényszék végzésével igazságügyi orvosszakértői vélemény elkészítésére kirendelte a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Intézetét az I. r. vádlott vonatkozásában.

Az intézet vezetője a szakvélemény elkészítésére dr. V. A. igazságügyi pszichiáter szakértőt és dr. Sz. J. igazságügyi orvosszakértőt jelölte ki.

A törvényszék a Be. 189. § (4) bekezdése alapján tájékoztatta a feleket a kirendelt szakértők személyéről, mely tájékoztatást az I.r. vádlott védője is átvett. A védő a törvényszékhez benyújtott beadványában indítványozta dr. V. A. szakértő kizárását arra hivatkozással, hogy egy korábbi büntetőeljárásban már szakértőként eljárt és nem állapított meg drogdependenciát védencénél, ez a korábbi véleménye orientálhatja a jelen ügyben adandó szakvéleményét. Álláspontja szerint dr. V. A. a drogfüggőség vonatkozásában nem jogosult szakvéleményt készíteni.

A törvényszék végzésében dr. V. A. igazságügyi pszichiáter szakértő, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Szombathelyi Intézet szakértőjének kizárását megtagadta.

A végzés ellen az I. r. vádlott védője élt fellebbezéssel, melynek indokolásában arra hivatkozott, hogy egy korábbi eljárásban a kizárni indítványozott szakértő járt el és az általa nyújtott szakvélemény nem felelt meg az elemi szakmai standardoknak és jogszabályi elvárásoknak. Álláspontja szerint nem várható nevezett szakértő részéről, hogy megfelelő alapossággal készíti a szakvéleményt.

A fellebbviteli főügyészség átiratában a védő fellebbezését alaptalannak, a törvényszék végzését törvényesnek tartotta. Hivatkozott arra, hogy ezt támasztja alá az is, hogy a védő indítványa sem tartalmaz olyan adatokat, amelyek szakmai jellegű hibára utalnának, a védő felvetései alaki jellegűek, a szakvélemény formai-tartalmi elemeivel állnak kapcsolatban. Rámutatott, hogy ezeket az esetleges hibákat felmerülésük esetén az eljáró bíróság a szakvélemény kiegészítésének elrendelésével, illetve akár a szakértő meghallgatásával pótolhatja, korrigálhatja, ugyanakkor semmi nem mutat abba az irányba, hogy a szakértő bármilyen formában elfogult lenne a terhelttel szemben, vagy ne lenne képes szakmailag megalapozott szakvélemény nyújtására. Mindezekre tekintettel a törvényszék végzésének helybenhagyását indítványozta.

A törvényszék végzése törvényes, az I. r. vádlott védőjének fellebbezése nem alapos.

Megalapozottan hivatkozott a törvényszék arra, hogy ha az ügyben olyan körülmény merül fel, amely bármilyen irányban befolyásolhatja a szakértőt objektív véleménye elkészítésében és emiatt tőle pártatlan szakvélemény adása nem várható, az elfogultság megállapítására adhatna okot a szakértővel szemben. Azon körülmény azonban, hogy a szakértő korábban már készített szakértői véleményt az I.r. vádlott vonatkozásában, ilyen következtetés levonására nem ad okot.

A törvényszék kirendelő végzésében történő azon felhívásra, hogy a szakértő közölje a bírósággal, ha személyére nézve a törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn, a feltett kérdések megválaszolása egészében vagy részben nem tartozik azon szakismereteibe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni, a szakértő észrevétellel nem élt a bíróság felé. Erre tekintettel helyálló a törvényszék azon érvelése, hogy nem állapítható meg, hogy a szakvélemény elkészítése nem tartozik a szakértő kompetenciájába.

Az ítélőtábla sem állapított meg a szakértő személyével szemben felhozott indok alapján és az iratokból sem olyan körülményt, amely miatt a NSZKK Intézetének szakértője bármilyen irányban elfogult, tőle pártatlan szakvélemény adása nem várható.

A Be. rendszerében a szakértő kizárásának intézménye az elfogulatlan, pártatlan szakértői közreműködést hivatott szolgálni, a szakértői vélemény fogyatékosságainak kiküszöbölésére – főleg akként, hogy azt annak elkészülte előtt megelőlegezi a védő, hogy nem ad aggálytalan véleményt a szakértő – nem alkalmazható.

A törvényszék a szakértői vélemény elkészülte után lesz abban a helyzetben, hogy a szakértői véleményt értékelési körébe vonja, az abban esetlegesen felmerülő hibákat – ahogy ezt a fellebbviteli főügyészség is példálózva meghivatkozta – a szakértőtől kért felvilágosítással, a szakértői vélemény kiegészítésének elrendelésével, a szakértő meghallgatásával, a Be. 197. § (1)–(4) bekezdéseiben írt feltételek esetén más szakértő kirendelésével, a szakértők egymás jelenlétében történő meghallgatásával, illetve új szakértő kirendelésével tisztázza.

Mindezekre tekintettel megalapozottan tagadta meg a törvényszék a szakértő kizárását a fellebbezéssel érintett végzésében.

Ezért az ítélőtábla a törvényszék fellebbezéssel támadott végzését a Be. 598. § (1) bekezdés g) pontja szerint, tanácsülésen eljárva a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.