2023. évi LXX. törvény
2023. évi LXX. törvény
az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről1
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közmeghallgatás – kivéve, amikor helyszíni szemlére is sor kerül – az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
2. § A Kkt.
a) 33/B. § (3a) és (5) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe a „három” szöveg,
b)2
3. § Hatályát veszti a Kkt.
a) 20. § (1) bekezdés b) pontjában az „áru- és” szövegrész,
b) 29/B. § (5) bekezdése.
2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
4. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) a 36. §-t követően a következő alcímcímmel egészül ki:
„Foglalkoztatási igazolás”
(2) Az Flt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki.
(2) A foglalkoztatási igazolás tartalmazza
1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,
5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,
a) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
b) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,
6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,
7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,
10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,
11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.
(3) Jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében a (2) bekezdésben megjelölteken felül további adattartalmat is megállapíthat.
(4) A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére. A foglalkoztatási igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.
(5) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. A foglalkoztatási igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.”
(3) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
5. § Az Flt. 59/G. §
a) (1) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólapnak” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolásnak” szöveg,
b) (2) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólap” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolás” szöveg
lép.
3. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása
6. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
a) 138. § (2) bekezdés a)–d), f) és h) pontja,
b) 138. § (2) bekezdés g) pontjában a „ , valamint az alapadót növelő és csökkentő körülményeket” szövegrész.
4. A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény módosítása
7. § A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A munkáltató – törvényben meghatározott kivétellel – a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíj) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni.”
5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
8. §3
6. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
9. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) „A szakszervezetek, a kollektív szerződés” című alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a munkáltató a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(2)4
(3)5
(4)6
(5) A Kjt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a közalkalmazottak esetében tartalmazza
a) a közalkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát;
b) a 22. § (8) bekezdésében meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát;
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá
e) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.”
10. §7
11. §8
7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
12. §9
8. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17/A. § (3) bekezdésében az „az 1000” szövegrész helyébe az „a 10 000” szöveg lép.
9. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
14. § (1)10
(2)11
(3)12
(4)13
(5)14
15. §15
10. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
16. § (1)16
(2)17
11. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
17. §18
18. §19
12. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
19. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
13. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
20. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 21/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/D. § A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csak a tényállás tisztázása érdekében tart közmeghallgatást. A közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
14. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
21. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti nyilatkozat esetében a magánszemély kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését (a továbbiakban: folytatólagos nyilatkozat), azzal, hogy a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak legfeljebb a 29/C. § (4) bekezdése szerinti időtartamban vehetők figyelembe. Ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelezte a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezett, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők.”
(2) Az Szja tv. a következő 106. §-sal egészül ki:
„106. § Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel megállapított 48. § (2a) bekezdése első alkalommal a 2023. december 31-ét követően tett adóelőleg-nyilatkozatok esetében alkalmazható.”
22. § Az Szja tv. 48. § (1) bekezdésében az „esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig” szövegrész helyébe az „esetenként, az adóéven belül visszavonásig vagy a (2a) bekezdés szerint” szöveg lép.
23. § Hatályát veszti az Szja tv. 48. § (3b) bekezdésében a „Nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére, ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozott és a kedvezményre kizárólag a 29/D. § (3) bekezdés a) pontban nem említett gyermekre vagy olyan gyermekre tekintettel jogosult, aki után a családi pótlékra való jogosultsága – illetve a 29/D. § (3a) bekezdése szerint a szociális intézmény vezetőjének vagy mindkettejüknek összesen – 12 éven keresztül fennállt; ebben az esetben a munkáltató, rendszeres jövedelmet juttató kifizető a kedvezményt új nyilatkozat hiányában is érvényesíti.” szövegrész.
15. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
24. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tűzvédelmi tv.) 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdésbe nem tartozó gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben közzétett, általános tűzvédelmi szabályzatot (a továbbiakban: általános tűzvédelmi szabályzat).”
(2) A Tűzvédelmi tv. 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal. Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.
(5) Az általános tűzvédelmi szabályzat hatálya bármely külön jogi aktus nélkül kiterjed a (2a) bekezdésben meghatározott, gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyekre és jogi személyekre, kivéve, ha az érintett személyek magukra nézve egyedi tűzvédelmi szabályzatot fogadnak el.”
(3) A Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállalói, valamint a munkavégzésben részt vevő családtagjai a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt megismerjék. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében kockázati osztályba sorolással meghatározza azon munkáltatókat, akik esetében évenkénti tűzvédelmi oktatást kell tartani.”
(4) A Tűzvédelmi tv. 47. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)
(5) A Tűzvédelmi tv. 47. § (2) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)
25. § A Tűzvédelmi tv.
a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában az „ötnél” szövegrész helyébe az „ötvennél” szöveg,
b) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a „kereskedelmi” szövegrész helyébe a „10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi” szöveg
lép.
16. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
26. §20
17. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
27. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 25. § (7) bekezdésében a „hirdetőtábláján történő kifüggesztésével” szövegrész helyébe a „honlapján történő közzétételével” szöveg lép.
18. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
28. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 11/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vadászati hatóság az ajánlást az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján legalább harminc napra közzéteszi. A vadászati hatóság kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a közhírré tételt, amelyet az önkormányzat tájékoztató jelleggel legalább harminc napra közhírré tesz. Az ajánlást érintő vita esetén a vadászati hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett dokumentum az irányadó.”
(2) A Vtv. 14. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú hirdetményt a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harmincadik napon teszi közzé a központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján. A vadászati hatóság a hirdetményre rávezeti a közzététel időpontját és a levétel napját. A vadászati hatóság a hirdetményt legkorábban a tulajdonosi közösség gyűlésének napját követő napon veszi le a honlapról.
(2a) Joghatás a vadászati hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételhez fűződik. A hirdetményt a kezdeményezőnek – tájékoztató jelleggel – minden érintett település önkormányzatának elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján is közzé kell tennie legkésőbb a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző 15. napig, amely hirdetmény legkorábban a tulajdonosi közösség gyűlésének napját követő napon vehető le a honlapról.”
19. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
29. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 43/D. § (1a) bekezdésében és 43/E. § (2) bekezdésében a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételét” szöveg,
b) 64. § (1) bekezdésében a „kifüggesztésének” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételének” szöveg
lép.
20. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
30. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 24/A. § (13b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13b) A (13a) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Amennyiben a (13a) bekezdés szerinti kérelem az elutasító határozat meghozatalát megelőzően beérkezik az állami adó- és vámhatósághoz, az elutasító határozatot nem szükséges meghozni.”
31. § A Taotv. 24/A. § (13a) bekezdésében az „átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül” szövegrész helyébe az „átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15. napig” szöveg lép.
21. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
32. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Atv. 11/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közmeghallgatás lebonyolítása során – a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – biztosítani kell, hogy a megjelentek egyenlő feltételek mellett kérdezhessenek, nyilváníthassanak véleményt.
(9) A közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. Az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
33. § Hatályát veszti az Atv. 11/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „és hirdetőtábláján” szövegrész.
22. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
34. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adóhatóság a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a rendelkező nyilatkozatot az újabb kedvezményezett megjelöléséig vagy a rendelkező nyilatkozat visszavonására irányuló nyilatkozat benyújtásáig veszi figyelembe. Az újabb kedvezményezett megjelölésére vagy a nyilatkozat visszavonására a nyilatkozattétel évét követően évente egy alkalommal, az 5. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig kerülhet sor. Nem vehető figyelembe a nyilatkozat, ha a magánszemély az adóévet követő év május 20-áig nem nyújtott be személyijövedelemadó-bevallást vagy a benyújtott bevallása alapján adóköteles, összevonás alá eső jövedelme nem keletkezett.”
23. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
35. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtarthatja. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
24. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
36. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdésében az „iratokat” szövegrész helyébe az „iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat” szöveg lép.
25. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
37. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
a) 68. § (4) bekezdésében az „1000” szövegrész helyébe a „10 000” szöveg,
b) 70. § (7) bekezdésében az „az 1000” szövegrész helyébe az „a 10 000” szöveg
lép.
38. § Hatályát veszti az Ebtv. 68. § (4) bekezdésében a „ , (2a)” szövegrész.
26. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
39. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 26. § (4a) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „honlapon közzétett” szöveg,
b) 89. § (3) bekezdésében a „hatóságnál ki kell függeszteni” szövegrész helyébe a „hatóság honlapján közzé kell tenni” szöveg és a „kifüggesztéstől” szövegrész helyébe a „honlapon történt közzétételtől” szöveg
lép.
27. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
40. § Hatályát veszti a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (3) bekezdésében a „vagy papíralapon” szöveg.
28. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
41. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
a) 9. § (6) bekezdés a) pontjában a „100 millió forintot” szövegrész helyébe a „150 millió forintot” szöveg,
b) 9. § (6) bekezdés b) pontjában a „200 millió forintot” szövegrész helyébe a „300 millió forintot” szöveg
lép.
29. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
42. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény
a) 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „hirdető tábláján” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg,
b) 18. § (3a) bekezdésében a „hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel” szövegrész helyébe a „honlapján történő közzététellel” szöveg
lép.
30. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
43. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek az Ákr. rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a honlapon történő közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.”
(2) Az Eht. 94/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – a Hatóság a döntését az ügyféllel hirdetményi úton közli. A hirdetményt a Hatóság a honlapján helyezi el, azzal egyidejűleg az ügyfelet a döntés szövegéről az adott ügyfajtára vonatkozó egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés közlésének napja a honlapon történt közzétételét követő 5. nap.”
44. § Hatályát veszti az Eht. 40/A. § (2) bekezdésében a „hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és” szövegrész.
31. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
45. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 9. § (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart. A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) honlapon való közzététel útján
is megtarthatja. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
32. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
46. §21
33. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
47. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A működési engedély és az igazolvány határozatlan ideig érvényes.”
(2) Az Szvmtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 78/B. §-sal egészül ki:
„78/B. § (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos működési engedély és igazolvány határozatlan időtartamúvá válik.”
34. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
48. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.”
(2) Az Ngtv. a 6/B. §-t követően a következő alcímcímmel egészül ki:
„Integrált hatósági eljárásokra vonatkozó eltérő rendelkezések”
(3) Az Ngtv. 6/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/C. § (1) A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánító rendeletben rendelkezhet arról, hogy kiemelt jelentőségű ügyben az eljáró hatóság a beruházáshoz szükséges egyes engedélyezési eljárásokat összevontan folytatja le (a továbbiakban: integrált hatósági eljárás) és valamennyi engedély tekintetében egy határozattal dönt.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletében meghatározza azokat az eljárásokat, amelyeket összevontan kell lefolytatni. Az integrált hatósági eljárásban a hatóság a beruházásra egy engedélyt ad ki.
(3) Az integrált hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok körét a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánító rendelet határozza meg.
(4) Az eljáró hatóság az integrált hatósági eljárásban az (1) bekezdés szerint összevont egyes eljárásokban az egyes eljárásokra irányadó jogszabályokat alkalmazza.
(5) Ha az integrált hatósági eljárásban a (2) bekezdés szerinti döntésre kerül sor, a 3. § szerinti ügyintézési határidő helyett a (2) bekezdés szerinti eljárások közül a leghosszabb ügyintézési határidőt kell alkalmazni.
(6) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott hatósági döntéssel kapcsolatban indult perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el.
(7) A Kormány egyes az integrált hatósági eljárásra vonatkozó további szabályokat rendeletben állapíthat meg.”
(4) Az Ngtv. 12. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
49. § Az Ngtv. 2. § (2) bekezdésében a „kifüggesztésével” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételével” szöveg, valamint a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „honlapon történt közzétételét” szöveg lép.
35. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
50. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 55/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A hirdetményi közléshez kapcsolódó határidők számításánál a hirdetménynek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján történő közzétételét kell alapul venni. Hirdetményi közlés esetén az internetes honlapon történő közzététel idejét visszakereshető módon dokumentálni kell.”
51. § A Támtv. 55/A. § (12) bekezdés a) pontjában a „kifüggesztés” szövegrész helyébe a „közzététel” szöveg lép.
52. § Hatályát veszti a Támtv. 55/A. § (13) bekezdésében a „hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és a szerv” szövegrész.
36. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása
53. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/N. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel” szövegrész helyébe a „honlapján történő közzététellel” szöveg lép.
37. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
54. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 26. §-a a következő (5c) és (5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5c) Mellőzhető a tárgyalás kitűzése, ha az ingatlan egyedüli tulajdonosa
a) 100%-os állami tulajdonban álló, központi költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság és a kisajátítást kérő az állam, vagy
b) 100%-os helyi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és ugyanazon helyi önkormányzat a kisajátítást kérő,
és nincs az eljárásban a 23. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott ügyfél vagy a 17. §-ban meghatározott használó.
(5d) Az (5c) bekezdés szerinti esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, amelyek megtételének határidejét e törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni. Az ügyfél tárgyalás tartása iránti kérelmet a szakértői vélemény részére történt megküldésétől számított 8 napon belül terjeszthet elő. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott tárgyalási időköz a tárgyalás tartása iránti kérelem beérkezését követő naptól számítandó.”
(2) A Kstv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisajátítási határozat véglegessé válása után a határozatot a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére – részleges kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási tervet is mellékelve – meg kell küldeni. Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, a határozatot az ügyben eljárt bírósági végrehajtóval, vagy a végrehajtást foganatosító egyéb szervvel is közölni kell. A határozat véglegessé válásáról a többi ügyfelet a kisajátítási hatóság a honlapján történő közzététellel értesíti.”
(3) A Kstv. 40/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban – e törvényben meghatározott kivételekkel – hirdetményi közlésnek és közhírré tételnek nincs helye.”
38. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
55. §22
39. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
56. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Gépjárművet forgalomba helyezni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kiadni, azt meghosszabbítani, a gépjármű hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű időszakos vizsgálatát elvégezni abban az esetben lehet, ha az e törvény szerinti biztosítási kötelezettségnek eleget tettek.
(2) A gépjármű forgalomba helyezéséhez az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség teljesítése nem szükséges, ha a gépjármű forgalomba helyezését gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kezdeményezte, és a forgalomba helyezéssel egyidejűleg a gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kérte a gépjármű forgalomból történő kivonását is.”
40. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
57. §23
58. §24
59. § Hatályát veszti az At. 61. § (3) bekezdés d) pontja.
41. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
60. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a) 60. § (1) bekezdésében a „ki kell függeszteni” szövegrész helyébe a „közzé kell tenni” szöveg, valamint a „hirdetőtáblájára” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg,
b) 60. § (2) bekezdésében a „hirdetőtáblájára a közzététele időpontjának megjelölésével együtt kifüggeszteni” szövegrész helyébe a „honlapján a közzététele időpontjának megjelölésével együtt közzétenni” szöveg
lép.
42. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
61. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
62. § Hatályát veszti az Mttv. 162. § (3) bekezdésében az „a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint” szövegrész.
43. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása
63. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedély határozatlan időre szól.”
(2) A Ktdt. 9/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az engedélyesnek az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj-kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.”
(3) A Ktdt. 30. alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 9/A. § (2) és (11) bekezdését a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos engedély határozatlan időtartamúvá válik.”
44. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
64. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a Hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt öt napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a honlapon történő közzétételét követő harmadik nap.”
45. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
65. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) a honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül ebben az esetben is választ kell adni. A képviselő-testület a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
46. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
66. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,
a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve
b) a honlapon való közzététel útján
is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A képviselő-testület a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt – így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket – is igénybe vehet.”
47. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
67. §25
48. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
68. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a jogalap nélkül felvett vagy fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátás összege nem éri el a 10 000 Ft-ot, a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni.”
49. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
69. § (1)26
(2)27
(3)28
(4) A Kttv. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a munkáltató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kormánytisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A kormánytisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a munkáltató felé. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából legfeljebb a 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.”
(5) A Kttv. 74. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket a munkáltató köteles biztosítani.
(2) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül, a kormánytisztviselő részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait – a 107. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, valamint öt munkanapon belül elektronikus úton ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.”
(6) A Kttv. 197. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az államigazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(7)29
(8)30
70. §31
71. § Hatályát veszti a Kttv.
a)32
b)33
c) 74. § (3) bekezdése,
d) 197. § (5) bekezdése.
50. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
72. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a) 80. § (3) bekezdése,
b) 203. § (2) bekezdése.
51. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
73. §34
52. A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény módosítása
74. § Hatályát veszti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény 8. § a) és b) pontjában az „és hirdetőtábláján” szövegrész.
53. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
75. §35
76. § Hatályát veszti a Hjt.
a)36
b) 70. § (2b) bekezdése.
54. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
77. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(2) Az Útdíjtv. 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(3)37
(4)38
(5)39
(6) Az Útdíjtv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó útdíjköteles gépjárműre (a továbbiakban: túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjármű) viszonylati jegyet a túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjármű országos közutakon történő közlekedéséhez történő hozzájárulás megadására hatáskörrel rendelkező szerv (a továbbiakban: hozzájárulást megadó szerv) értékesítésében lehet megváltani. A hozzájárulást megadó szerv e tevékenysége után jutalékra vagy költségtérítésre nem jogosult, és a viszonylati jegy értékesítésével összefüggésben nem számíthat fel a díjfizetésre kötelezettnek indokolatlan költséget.”
(7) Az Útdíjtv. 7. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a szerződött díjfizető, ennek hiányában az úthasználó neki felróható okból egyidőben, ugyanazon útdíjköteles gépjármű vonatkozásában, ugyanazon útdíjköteles elemi útszakaszon az útdíjat többszörösen fizette meg, nem jogosult a szükségtelenül megfizetett útdíj visszatérítésére.”
(8)40
(9) Az Útdíjtv. II. Fejezete a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § A mentességi nyilvántartásba történő bejegyzést követően megfizetett útdíj visszatérítésének nincs helye.”
(10)41
(11)42
78. § Az Útdíjtv.
a) 10. §-ában a „történő bejegyzést követően” szövegrész helyébe a „bejegyzett időponttól” szöveg,
b)43
lép.
79. § Hatályát veszti az Útdíjtv.
a) 2. § 29. pontja,
b) 6. § (7) bekezdésében az „Az egyetemes útdíjszolgáltató e szerződéskötési kötelezettségét viszonteladóin keresztül is teljesítheti. Az egyetemes útdíjszolgáltató a beszedett útdíjnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hányadával egyező mértékű átalány-költségtérítést fizet a viszonteladóknak.” szövegrész, valamint
c) 28. § (3) bekezdésében az „ , a viszonteladók” szövegrész.
55. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
80. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 49. § (5) bekezdésében a „kifüggesztésének és levételének” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételének és törlésének” szöveg lép.
56. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
81. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
a) 91. § (3) bekezdésében a „hirdetőtáblájára való kifüggesztés” szövegrész helyébe a „honlapján történő közzétételének a” szöveg,
b) 102. § (2) bekezdésében a „hirdetőtábláján” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg
lép.
57. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
82. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati viszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a hivatásos állomány tagja esetében tartalmazza
a) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét,
b) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát,
c) az egészségügyi szabadság tárgyévben igénybevett napjainak számát, valamint
d) az utolsó kifizetett jubileumi jutalom jogosultságára vonatkozó időadat és a kifizetés dátumát.”
58. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
83. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közreműködő szervezet e törvényben meghatározott feladatait a Hivatal közreműködő szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedélye (a továbbiakban e § alkalmazásában: engedély) alapján látja el. Az engedély határozatlan időre szól.”
(2) Az Ehtv. 48. §-a a következő (20) és (21) bekezdéssel egészül ki:
„(20) E törvénynek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 37. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(21) A Módtv. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv. hatálybalépésekor hatályos engedély határozatlan időtartamúvá válik.”
84. § Hatályát veszti az Ehtv. 37. § (5) bekezdés a) pontja.
59. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
85. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 35. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:]
(2)44
60. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
86. §45
87. §46
88. §47
61. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
89. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 115. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hatóság a támadott döntést módosító vagy visszavonó döntését közli az ügyféllel, aki nyolc napon belül nyilatkozhat arról, hogy a döntés módosítását vagy visszavonását elfogadja.
(6) A védirat előterjesztésétől a közigazgatási pert befejező határozat jogerőssé válásáig a támadott hatósági döntés csak a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosítható vagy vonható vissza, más okból jogorvoslati eljárásnak nincs helye.”
(2) Az Ákr. 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől – számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. A módosítás vagy visszavonás keresettel támadott döntés esetében a védirat továbbítását követően kizárólag a 115. § (6) bekezdése szerint lehetséges.”
(3) Az Ákr. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől számított egy éven belül, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl is – azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A megváltoztatás vagy megsemmisítés keresettel támadott döntés esetében a védirat továbbítását követően kizárólag a 115. § (6) bekezdése szerint lehetséges.”
(4) Az Ákr. 127. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a hatóság a keresetlevél alapján módosítja vagy visszavonja a döntését, akkor viseli a keresetlevél előterjesztésével kapcsolatban felmerült ügyféli költségeket.”
90. § Az Ákr.
a) 52. § (1) bekezdésében a „kifüggesztésének” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételének” szöveg,
b) 85. § (5) bekezdés b) pontjában a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételét” szöveg,
c) 115. § (2) bekezdésében az „ügyfél,” szövegrész helyébe az „ügyfél vagy az ügyfelek közösen terjesztenek elő keresetlevelet,” szöveg
lép.
91. § Hatályát veszti az Ákr.
a) 88. § (2) bekezdés a) pontjában az „a kifüggesztés,”,
b) 88. § (3) bekezdésében a „hirdetőtábláján, valamint”,
c) 89. § (2) bekezdésében az „a hirdetőtábláján, valamint”
szövegrész.
62. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása
92. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szálláshely-szolgáltató a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vonatkozásában a képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzítheti. A 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő esetében a (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt nem kell bemutatni és nem kell rögzíteni az okmány azonosító adatait.”
63. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
93. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 40. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidőn belül, a keresetlevél alapján a közigazgatási cselekményt módosítja vagy visszavonja a keresetlevelet az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott határidőben akkor is továbbítani kell a bírósághoz, ha a felperes nyilatkozatra nyitva álló határideje nem telt el. A közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményével szemben előterjesztett keresetlevél vagy a 83. § (5) bekezdése szerinti kiterjesztés tárgyában – a 8. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően – az a tanács jár el, amely az orvosolt közigazgatási cselekmény tárgyában eljárt.”
(2) A Kp. 83. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a keresetlevél felterjesztésére nyitva álló határidőn belül orvosolja, felhívja a felperest nyilatkozattételre arra tekintettel, hogy a jogsérelem orvoslását elfogadja-e. Ha a felperes nem nyilatkozik határidőben arról, hogy a jogsérelem orvoslását nem fogadja el, akkor a keresetlevelet nem kell továbbítani a bírósághoz, hanem hatálytalannak kell tekinteni.”
(3) A Kp. 83. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a felperes a jogsérelem orvoslásával nem ért egyet, a védiratban utalni kell a jogsérelem orvoslására, a jogsérelem orvoslására tett cselekmény felperes vagy más általi időközbeni megtámadására és e keresetlevélhez kapcsolódó intézkedésekre, továbbá a felperes nyilatkozatát, valamint a jogsérelem orvoslása érdekében tett döntés másolatát, vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot a védirathoz csatolni kell.”
64. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
94. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
a) 12. § (5) bekezdésében a „módon” szövegrész helyébe a „módon elektronikusan vagy elektronikus elérhetőség hiányában” szöveg,
b) 23. § (2) bekezdésében az „írásbeli” szövegrész helyébe az „elektronikus úton megtett” szöveg
lép.
65. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása
95. §48
96. §49
66. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
97. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
a) 52. § (1) bekezdésében a „kifüggesztésének” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételének” szöveg,
b) 76. § (3) bekezdés b) pontjában a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételét” szöveg
lép.
67. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
98. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
a) 63. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 75. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „ki kell függeszteni” szövegrész helyébe a „közzé kell tenni” szöveg,
b) 63. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 63. § (4) bekezdésében, 75. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint (4) bekezdésében a „hirdetőtábláján” szövegrész helyébe a „hivatalos internetes honlapján” szöveg,
c) 63. § (1) bekezdés b) pontjában a „hirdetőtábláján” szövegrészek helyébe a „hivatalos internetes honlapján” szöveg
lép.
99. § Hatályát veszti az Avt. 63. § (2) bekezdésében, valamint 75. § (3) bekezdésében az „is” szövegrész, valamint a „ , ha azzal a helyi önkormányzat rendelkezik” szövegrész.
68. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
100. § (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottak illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(2)50
(3)51
(4) A Haj.tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a honvédelmi alkalmazottak esetében tartalmazza
a) a honvédelmi alkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát,
b) a 16. § (8) bekezdésében meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött minden olyan időt, amely alatt a honvédelmi alkalmazott illetményben részesült,
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, valamint
e) a honvédelmi alkalmazott 42. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.”
69. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
101. § (1)52
(2)53
(3)54
(4)55
(5)56
(6)57
(7) A Kit. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés h) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a kormányzati igazgatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kormánytisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A kormánytisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a kormányzati igazgatási szerv felé. A kormányzati igazgatási szerv az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából az e törvényben meghatározott ideig kezelheti.”
(8) A Kit. 115. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselő jogviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a feladataival kapcsolatos iratait köteles átadni és a kormányzati igazgatási szervvel elszámolni. Az átadás-átvétel és az elszámolás elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket a kormányzati igazgatási szerv köteles biztosítani.
(2) A jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait – a szabadságmegváltás kivételével – részére ki kell fizetni, valamint elektronikus úton ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.”
(9) A Kit. 170. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(10)58
102. § A Kit.
a)59
b) 112. § (3) bekezdésében és 179. § (1) bekezdés j) pontjában a „közszolgálati” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási” szöveg
lép.
103. § Hatályát veszti a Kit.
a)60
b)61
c) 170. § (14) bekezdése.
70. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
104. §62
71. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása
105. §63
72. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
106. § (1)64
(2)65
(3)66
(4) A Küt. 39. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A köztisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a (3) bekezdés f) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a munkáltató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a köztisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A köztisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a munkáltató felé. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából, legfeljebb a 91. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.”
(5) A Küt. 44. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A köztisztviselő jogviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a feladataival kapcsolatos iratait köteles átadni és a különleges jogállású szervvel elszámolni. Az átadás-átvétel és az elszámolás elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket a munkáltató köteles biztosítani.
(2) A jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a köztisztviselő illetményét és egyéb járandóságait – a 64. § (13) bekezdésében foglaltak kivételével – részére ki kell fizetni, valamint elektronikus úton ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.”
(6) A Küt. 95. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a különleges jogállású szerv a köztisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(7)67
(8)68
107. § A Küt.
a) 37. § (4) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 91. § (1) bekezdés j) pontjában a „közszolgálati” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási” szöveg,
b)69
108. § Hatályát veszti a Küt.
a)70
b)71
c) 66/A. § (4) bekezdése,
d) 95. § (15) bekezdése.
73. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása
109. § (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögtv.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az érvényes öntözésfejlesztési terv az abban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az öntözésfejlesztési terv határozatlan időre szól.”
(2) Az Ögtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hatóság környezeti körzeti tervet jóváhagyó határozata tartalmazza, a környezeti körzeti terv a jóváhagyással lép hatályba. Az érvényes környezeti körzeti terv a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az érvényes környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és a környezeti körzeti tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv határozatlan időre szól.”
(3) Az Ögtv. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (4) bekezdését és 10. § (2) bekezdését a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv2. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv2. hatálybalépésekor hatályos öntözésfejlesztési terv és környezeti körzeti terv határozatlan időtartamúvá válik.”
74. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása
110. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 398. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben az ügyfél az e fejezet hatálya alá tartozó eljárásokban engedélyezési eljárást indít – feltéve, hogy a kérelem benyújtásától számított öt napon belül nem merül fel a kérelem visszautasításának, az eljárás megszüntetésének, felfüggesztésének vagy a kérelem elutasításának szükségessége, illetve a 403. § szerinti körülmény –, a hatóság elektronikus úton felhívja a kérelmező figyelmét arra, hogy a tevékenység engedély helyett bejelentés alapján is végezhető. A figyelemfelhívás kiterjed a bejelentés intézésének teljes körű ismertetésére, ideértve a közérdek érvényre juttatása körében alkalmazandó szabályokat is.
(8) Ha a kérelmező a (7) bekezdés szerinti felhívásban foglalt határidőben úgy nyilatkozik, hogy a kérelmét bejelentésként kéri kezelni, úgy e fejezet szerint kell eljárni. Ebben az esetben a hatóság gondoskodik a megfizetett díj e fejezet szerinti részének visszafizetéséről.”
(2) Az Átv. 401. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejelentéshez mellékelni kell az engedélykérelem jogszabályban előírt mellékleteit.”
(3) Az Átv. 403. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha
a) az engedély megadásának a feltételei hiányoznak,
b) a bejelentés tárgya nem azonosítható, illetve a bejelentés hiányos, vagy
c) a bejelentő személye megfelelően nem azonosítható
a hatóság a bejelentőt elektronikus úton a bejelentés 401. § (3) bekezdése szerinti formájában erről tájékoztatja és – az (1d) bekezdésben foglalt mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés és az (5) bekezdésben foglaltakról szóló tájékoztatás mellett – felhívja, hogy a hiányzó feltételeket pótolja, a bejelentés tárgyát, a bejelentő személyét megfelelően azonosítsa, illetve a hiányt pótolja.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti esetben a hatóság a bejelentőnek a hiányzó feltételek pótlására, a bejelentés tárgyának, a bejelentő személyének megfelelő azonosítására, illetve a hiány pótlására legalább három, legfeljebb tíz nap határidőt állapít meg.
(1c) Ha az (1b) bekezdés szerinti határidőben a bejelentő a hiányzó feltételeket pótolja, a bejelentés tárgyát, a bejelentő személyét megfelelően azonosítja, illetve a hiányt pótolja, a 404. § szerint kell eljárni.
(1d) Ha az (1b) bekezdés szerinti határidőben a bejelentő a hiányzó feltételeket nem, vagy nem megfelelően pótolja, a bejelentés tárgyát, a bejelentő személyét nem, vagy nem megfelelően azonosítja, illetve a hiányt nem pótolja, az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(1e) Az (1b) bekezdés szerinti határidő a 404. § (1) bekezdése szerinti határidőbe nem számít be.”
(4) Az Átv. 403. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végzést az egyszerűsített döntésre vonatkozó előírások szerint kell megindokolni, továbbá abban tájékoztatást kell adni az (5) bekezdésben foglaltakról. A végzéssel szemben jogorvoslati jog a (4) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban hozott határozat, ennek hiányában eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.”
(5) Az Átv. 403. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti jogorvoslati eljárásban megállapításra kerül, hogy a bejelentés engedélyezési eljárásra utalásának nem volt helye, a (4) bekezdés szerinti hatóság
a) az (5) bekezdés c) pontja szerinti díj háromszorosát, illetve
b) amennyiben az eljárás díjmentes volt, ötvenezer forintot
köteles a jogorvoslati döntés közlését követő 15 napon belül megfizetni a bejelentőnek.”
(6) Az Átv. 404. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti joghatás beálltáról – ha az értesítés mellőzését nem kérte a bejelentő – 5 napon belül tájékoztatja a bejelentőt. Az értesítés kézhezvétele nélkül is gyakorolható a tevékenység, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak.”
111. § Hatályát veszti az Átv.
a) 403. § (1) bekezdés b) és e) pontja, 403. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja és 403. § (3) bekezdése,
b) 403. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „vagy” szövegrész,
c) 403. § (5) bekezdésében az „azzal, hogy az ügyintézési határidő az engedélyezéshez képest öt nappal meghosszabbodik” szövegrész,
d) 407. § (3) és (4) bekezdése.
75. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása
112. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 21. § (1) bekezdésében a „honlapján és hirdetőtábláján” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg lép.
76. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
113. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 15. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
77. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
114. § (1)72
(2) A NAV Szj. tv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztatott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a foglalkoztatott szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A foglalkoztatott az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. A munkáltatói jogkör gyakorlója az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából az e törvényben meghatározott ideig kezelheti.”
(3) A NAV Szj. tv. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„226. § [Szakszervezeti tagdíj]
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a munkáltató a foglalkoztatott illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
115. §73
116. § Hatályát veszti a NAV Szj. tv.
a)74
b) 158. § (4) bekezdése.
78. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
117. §75
79. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosítása
118. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 28. §-a.
80. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény módosítása
119. §76
120. §77
81. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
121. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 144. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a köznevelés területén működő munkáltató a köznevelésben foglalkoztatottak illetményéből vagy munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
82. A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény módosítása
122. § Nem lép hatályba a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény 101. § (3) bekezdése.
83. Záró rendelkezések
123. § (1) Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 77. § (3)–(5), (8), és (10)–(11) bekezdése, valamint a 78. § b) pontja a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba.
(3)78 Az 1. §, a 2. § a) pontja, a 3–7. §, a 9. § (1) és (5) bekezdése, a, a 13. §, a 19–25. §, a 27–45. §, a 47–54. §, az 56. §, az 59–66. §, a 68. §, a 69. § (4)–(6) bekezdése, 71. § c) és d) pontja, a 72. §, a 74. §, a 76. § b) pontja, a 77. § (1)–(2), (6)–(7) és (9) bekezdése, a 78. § a) pontja, a 79–85. §, a 89–94. §, a 97–99. §, a 100. § (1) és (4) bekezdése, a 101. § (7)–(9) bekezdése, a 102. § b) pontja, a 103. § c) pontja, a 106. § (4)–(6) bekezdése, a 107. § a) pontja, a 108. § c) és d) pontja, a 109–113. §, a 114. § (2) és (3) bekezdése, a 116. § b) pontja, a 118. §, a 121. § és a 122. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 16. § (1) bekezdése 2024. február 1-jén lép hatályba.
(5) A 2. § b) pontja 2024. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 117. § 2024. október 1-jén lép hatályba.
(8) A 8. §, a 9. § (2)–(4) bekezdése, a 10. §, a 11. §, a 17. §, a 18. §, a 26. §, az 55. §, a 69. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdése, a 70. §, a 71. § a) és b) pontja, a 73. §, a 75. §, a 76. § a) pontja, a 86–88. §, a 95. §, a 96. §, a 100. § (2) és (3) bekezdése, a 101. § (2)–(6) és (10) bekezdése, a 102. § a) pontja, a 103. § a) és b) pontja, a 106. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdése, a 107. § b) pontja, a 108. § a) és b) pontja, a 114. § (1) bekezdése, a 115. §, a 116. § a) pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 14. § (3) bekezdése és a 105. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(10) A 14. § (3) bekezdése és a 105. § hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
124. § E törvény
a) 42. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
b) 45. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
c) 46. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
125. § E törvény 33. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének, 9–11. cikkének és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
A törvényt az Országgyűlés a 2023. október 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2023. október 31.
A 2. § b) pontja a 123. § (5) bekezdés alapján 2024. július 1-jén lép hatályba.
A 8. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 9. § (2) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 9. § (3) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 9. § (4) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 10. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 11. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 12. § a 2023. évi CI. törvény 125. § (1) bekezdése alapján nem lép hatályba.
A 14. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 14. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 14. § (3) bekezdése a 123. § (9) bekezdés alapján 3000. január 1-jén lép hatályba.
A 14. § (4) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 14. § (5) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 16. § (1) bekezdése a 123. § (4) bekezdés alapján 2024. február 1-jén lép hatályba.
A 16. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 17. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 18. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 26. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 46. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 55. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
Az 57. § a 123. § (6) bekezdés alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
Az 58. § a 123. § (6) bekezdés alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 67. § a 123. § (6) bekezdés alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 69. § (1) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 69. § (2) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 69. § (3) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 69. § (7) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 69. § (8) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 70. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 71. § a) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 71. § b) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 73. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 75. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 76. § a) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 77. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 77. § (4) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 77. § (5) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 77. § (8) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 77. § (10) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 77. § (11) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 78. § b) pontja a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 85. § (2) bekezdése a 2023. évi CI. törvény 125. § (1) bekezdése alapján nem lép hatályba.
A 86. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 87. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 88. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 95. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 96. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 100. § (2) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 100. § (3) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 101. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 101. § (2) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 101. § (3) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 101. § (4) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 101. § (5) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 101. § (6) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 101. § (10) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 102. § a) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 103. § a) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 103. § b) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 104. § a 123. § (6) bekezdés alapján 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 105. § a 123. § (9) bekezdés alapján 3000. január 1-jén lép hatályba.
A 106. § (1) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 106. § (2) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 106. § (3) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 106. § (7) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 106. § (8) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 107. § b) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 108. § a) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 108. § b) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 114. § (1) bekezdése a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 115. § a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 116. § a) pontja a 123. § (8) bekezdés alapján 2025. január 1-jén lép hatályba.
A 117. § a 123. § (7) bekezdés alapján 2024. október 1-jén lép hatályba.
A 119. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 120. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 123. § (3) bekezdése a 2023. évi CI. törvény 125. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás