2023. évi LXX. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat célja jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit. A vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti a különböző szabályzatkészítésre kötelezettek körének szűkítése, például a tűzvédelmi vagy számviteli szabályzatok esetében. Az állampolgárok ügyintézésének, a házasságkötés megkönnyítése érdekében a házassági szándékot a házasulók elektronikus úton is bejelenthetik.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény megteremtette a lehetőséget arra, hogy bizonyos engedélyezési eljárásokban a döntés ellenőrzött bejelentés formájában szülessen meg. A jogalkalmazás rávilágított arra, hogy bár az ellenőrzött bejelentés jogintézménye jelentős kedvezményeket biztosít az állampolgárok számára, a gyakorlatban mégis kevéssé tud érvényesülni. Indokolt a szabályozás felülvizsgálata, további könnyítések alkalmazása, hogy minél több eljárásban lehessen alkalmazni a jogintézményt.

A közmeghallgatás veszélyhelyzeti szabályozásának törvénybe való átültetésével megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve honlapon való közzététel útján is megtartható legyen. A szabályozás nem új keletű, hiszen a koronavírus-világjárvány alatt, illetve jelenleg is azt már alkalmazhatják a hatóságok, önkormányzatok.

A hatóság által hozott döntés közlését hirdetmény útján kell teljesíteni, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy azt törvény vagy kormányrendelet előírja. Az ügyfelek kényelme érdekében a hirdetőtáblán történő közhírré tétel helyett – a legtöbb esetben – kizárólag a döntések honlapon való közzététele kerül szabályozásra.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve honlapon való közzététel útján is megtartható legyen. A szabályozás nem új keletű, hiszen a koronavírus-világjárvány alatt azt már – a személyes találkozások számának csökkentése miatt – alkalmazhatták a hatóságok, önkormányzatok. Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet.

A módosítás következtében a digitális tachográf kártya igénylése elektronikusan is elérhető lesz az ügyfelek számára.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény hatályos szabályozása alapján a pótdíjfizetési kötelezettség 2 év alatt évül el. A hatékonyabb igényérvényesítés érdekében a módosítással ez az idő 3 évre emelkedik. Az elévülési idő 2 évben történő megállapítása még akkor történt, amikor az úthasználók többsége a hagyományos módon, személyesen vásárolt jogosultságot. Az ekkor kapott, papír alapú nyugta ezen időszakon túl gyakran már nem volt fellelhető, vagy olyan mértékben megrongálódott, hogy tartalma nem volt megállapítható. Az utóbbi években a vásárlói szokások megváltozásával meghatározóvá vált az úthasználati jogosultságok online vásárlása, így a 2 éves időtartam fenntartása nem indokolt. Az elévülés idő növelésével összhangban a jogosultsággal rendelkező úthasználók törvényben meghatározott adatainak megőrzési ideje is 2-ről 3 évre emelkedik.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása a munkaadó által a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor kiállítandó igazolás tartalmával és kiállításával kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A módosítással biztosítható, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosításával hatályon kívül helyezésre kerülnek a képviselő-testület adózási feladataival összefüggő azon rendelkezések, amelyek ellentétesek a helyi adózásról szóló törvény rendelkezéseivel.

A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy törvényben meghatározott esetben ne kelljen a munkáltatónak a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat levonnia és átutalnia.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása megteremti, hogy a döntések hirdetőtáblán történő közhírré tétele helyett, kizárólag a döntések honlapon való közzétételére kerüljön sor.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítását követően a munkáltató a kinevezést megelőzően a bűnügyi nyilvántartási rendszerben rögzített adatok alapján – elektronikus úton – ellenőrzi, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, illetve vele szemben nem állnak fenn a törvényben foglalt kizáró okok. Ezzel az érintettek terhe csökken, nem kell kiváltaniuk a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

Pontosításra kerül a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás adattartama. Rögzítésre kerül, hogy a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a munkáltató a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a 18. életévét betöltött állampolgárok automatikus ügyfélkapu nyitásához szükséges adatokat a nyilvántartást kezelő szerv átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv részére.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításával a végrehajtási értékhatár 1000 forintról 10 000 forintra nő.

A Kormány fontos célja a nyugati diaszpórában élő magyar állampolgárok és magyar származásúak visszatérése, ennek megkönnyítése, ezért a Hazaváró-projekt keretében egész sor deregulációs javaslat merült fel.

Sok esetben a hazatérő személynek valamely honosítási eljárást kell igénybe vennie, az állampolgársági esküt vagy fogadalmat pedig már Magyarországon szeretné letenni, azonban egyetlen települési önkormányzathoz sem kötődik szorosan. Az ilyen eskütevők számára szükségessé vált egy eskütételi igazgatási szerv kijelölése.

A módosítás fontosságát kiemeli, hogy egyes időszakokban és egyes helyeken az eskütétel elhúzódása tapasztalható, azaz például a nyári igazgatási szünet idején vagy szabadságolások miatt nem kerül sor eskütételre és a leendő magyar állampolgár aláírt és ellenjegyzet honosítási okirat dacára nem tud élni a jogaival. Ezt a közjogilag is visszás helyzetet kívánja orvosolni a módosítás.

A módosítások lehetővé teszik a honosított állampolgárok számára, hogy az állampolgári esküjüket a választásuk szerinti szerv előtt tegyék le: – főszabályként az eskütételre továbbra is a lakóhelyük szerinti polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt kerül sor; – új lehetőségként – az eskütevő kérelmére – megnyílik a lehetőség az állampolgári eskü eskütételi igazgatási szerv előtti letételére.

Ugyanakkor a tervezet megteremti annak a lehetőségét, hogy amennyiben az állampolgársági esküt vagy fogadalomtételt a honosított személy az eskütételi igazgatási szerv előtt teszi és kérelmezi, hogy nem a hivatali helyiségben szeretné megtenni, hanem külső helyszínen is biztosítható. Ebben az esetben a külső helyszíni többletszolgáltatásért az eskütételi igazgatási szerv díjat számolhat fel.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása következtében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott munkáltatók esetében a munkavédelmi oktatás a miniszter által közzétett, általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető lesz.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása megteremti a lehetőségét, hogy a hirdetményi közzététel a hirdetőtábla helyett honlapokon történjen meg.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve honlapon való közzététel útján is megtartható legyen. A szabályozás nem új keletű, hiszen a koronavírus-világjárvány alatt azt már – a személyes találkozások számának csökkentése miatt – alkalmazhatták a hatóságok, önkormányzatok. Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve honlapon való közzététel útján is megtartható legyen. A szabályozás nem új keletű, hiszen a koronavírus-világjárvány alatt azt már – a személyes találkozások számának csökkentése miatt – alkalmazhatták a hatóságok, önkormányzatok. Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása lehetővé teszi a magánszemély számára, hogy az első házasok kedvezményének, a családi kedvezménynek és a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének évközi érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatát ne kelljen évente újból megismételnie, ha az érvényesítést megalapozó adatokban nem történt változás. A kifizető a korábban megtett nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal veszi figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését (folytatólagos nyilatkozat). Ha a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelezte a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást, és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezett, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításával szűkítésre kerül az önálló tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek köre, a gazdálkodó szervezeteknek akkor kell tűzvédelmi szabályzatot készíteniük, ha ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak, 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek, vagy az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt. Garanciális szabályként beépítésre kerül, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben általános tűzvédelmi szabályzatot határoz meg, amely kiterjedne a kisebb gazdálkodókra.

Nem kell továbbá tűzvédelmi szabályzatot készítenie az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal. Felhatalmazást kap továbbá a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a tűzvédelmi szabályzat általános elveit, a tűzvédelmi használati szabályok tartalmi követelményeit és a tűzvédelmi használati szabályok készítésére kötelezettek körét, annak eseteit, a rendszeres tűzvédelmi oktatásra kötelezettek körét.

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a bíróság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztés helyett a honlapján tegye közzé.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztés helyett a honlapján tegye közzé. A vadászati hatóság kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a közhírré tételt, amelyet az önkormányzat tájékoztató jelleggel legalább harminc napra közhírré tesz. Az ajánlást érintő vita esetén a vadászati hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzétett dokumentum az irányadó.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztés helyett a honlapján tegye közzé.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben a társasági adófelajánlás átutalására csak az adó/adóelőleg esedékességig történő megfizetését követően van mód. Ugyanakkor, ha az adó megfizetésére 15 napon belül mégis sor kerül, akkor az átutalás elutasítását követően adózói kérelemre mégis átutalható a felajánlás. Ez mind az adózónak, mind az adóhatóságnak felesleges adminisztrációt jelent, így sor kerül ennek korrigálására.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításával a honlapon és a hirdetőtáblán való közzététel helyett a hirdetményt csak a honlapon kell közzétenni. Megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve honlapon való közzététel útján is megtartható legyen. A szabályozás nem új keletű, hiszen a koronavírus-világjárvány alatt azt már – a személyes találkozások számának csökkentése miatt – alkalmazhatták a hatóságok, önkormányzatok. Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet.

A törvény módosításával megtörténik a nyugdíjba vonuló adózók 1%-os egyházaknak tett rendelkező nyilatkozatának automatikus rendezése, mivel jelenleg az ügyfelek egy értesítő levelet kapnak az adóhatóságtól, hogy a rendelkező nyilatkozatuk érvénytelen.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve honlapon való közzététel útján is megtartható legyen. A szabályozás nem új keletű, hiszen a koronavírus-világjárvány alatt azt már – a személyes találkozások számának csökkentése miatt – alkalmazhatták a hatóságok, önkormányzatok. Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény kiegészítésre kerül a foglalkoztatási igazolás kifejezéssel.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításával a végrehajtási értékhatár 1000 forintról 10 000 forintra nő.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a papír alapú kamarai jelentkezés kivezetésre kerüljön, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságok már jelenleg is elektronikus ügyintézésre kötelezettek.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása kiszélesíti az egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosultak körét. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére lesz jogosult a vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett csak a honlapján tegye közzé.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve honlapon való közzététel útján is megtartható legyen. A szabályozás nem új keletű, hiszen a koronavírus-világjárvány alatt azt már – a személyes találkozások számának csökkentése miatt – alkalmazhatták a hatóságok, önkormányzatok. Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet.

A fegyverjogszabályok legutóbb kihirdetett – kormányrendeleti szintű – módosítása immár a sportlőfegyvert, illetve a vadászlőfegyvert tartani jogosult személyek és szervezetek számára is megnyitotta a hangtompító tartásának lehetőségét, amely résztevékenységet ugyanakkor a végrehajtási szabályozás továbbra is a fegyvertörvényben előírt önálló engedély meglétéhez kötötte, nem véve figyelembe azt a körülményt, miszerint a szóban forgó lőfegyverek tartására feljogosított címzettek e felhatalmazásnál fogva már eleve rendelkeznek a hatóságnak a hangtompító biztonságos tartását és használatát is garantálni képes engedélyével.

A fegyverjogszabályok által a már meglévő lőfegyver csövére vagy a fegyvercső torkolatára felszerelhető eszközökként definiált hangtompítók megszerzését és tartását övező felesleges adminisztratív kettősségek kiküszöbölése érdekében ezért a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) módosítása megteremti annak elvi lehetőségét, hogy a lőfegyver tartására jogosító engedély teljes egészében kiváltsa a hangtompító megszerzéséhez és tartásához előírt önálló hatósági engedélyfajtát, ezáltal pedig a lőfegyvertartásra való jogosultság ténye a továbbiakban egyszersmind a hangtompító megszerzésének és tartásának is az önálló – a hatóság újabb jóváhagyását nem igénylő – jogalapjává válhat.

E célkitűzés megvalósítása érdekében az Ftv. 3. § (3) bekezdésének módosítása a hangtompítóra nézve újonnan vezeti be annak a lőfegyver tartására való jogosultság alapján történő megszerzése és tartása lehetőségét, az önálló hatósági engedélyezés jogintézményét ugyanakkor a jövőben is változtatás nélkül meghagyva azon további jogosultak – például az igazságügyi szakértők, a lőfegyverek és a lőszerek műszaki vizsgálatát végző szervezet, illetve a muzeális intézmények – számára, akiknek az esetében a szóban forgó segédeszközök birtoklása nem feltétlenül kapcsolódik a lőfegyverek tartására való jogosultság meglétéhez. [Amely utóbbi eshetőséghez mérten a jelen törvénymódosítás az Ftv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában a lőfegyvertartásra való tekintet nélkül megvalósuló hatósági engedélyezés esetkörére nézve megszabott garanciális követelmény szövegét is megfelelően pontosítja.]

A lőfegyver tartására való jogosultság tényén alapuló automatikus felhatalmazás elvi lehetőségének a törvényi szintű megteremtésével egyidejűleg ugyanakkor azon konkrét fegyvertartói körök mibenlétét, akiknek a számára a hangtompító tartása az erre szolgáló önálló hatósági engedély hiányában is megengedhető, a fegyvertörvény végrehajtására szolgáló kormányrendelet keretei között szükséges kijelölni, összhangban az Ftv. módosuló 3. § (3) bekezdésében egyidejűleg lefektetett azon garanciális követelménnyel, amelynek értelmében e lehetőségnek valamennyi esetben a jogszabály kifejezett felhatalmazásán kell alapulnia.

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy határozott idejű személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói engedélyek érvényessége határozatlan időtartamúvá váljon. A határozatlan időtartam alatt ugyanakkor a hatóság évente ellenőrzi az engedélyben foglaltak megtartását és jogsértés esetén megteheti a szükséges intézkedéseket, akár az engedély visszavonását is.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításával lehetőség lesz arra, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben az eljáró hatóság a beruházáshoz szükséges egyes engedélyezési eljárásokat összevontan folytassa le (a továbbiakban: integrált hatósági eljárás). Így az engedélyező hatóság egyetlen eljárásban szakhatóság bevonása nélkül maga alkalmazza a szükséges jogszabályokat és hozza meg a döntést. Ennek eredményeképpen jelentősen felgyorsulhatnak a kiemelt beruházások esetében az engedélyezési határidők, továbbá jelentősen csökken az eljárások költsége.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett csak a honlapján tegye közzé.

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

Kisajátítási eljárás esetén az eljárás egyszerűsítésre kerül a tárgyalás mellőzésének lehetőségével, amennyiben állami tulajdonú gazdasági társaság a tulajdonos. Továbbá a kisajátítási határozat véglegessé válása után a határozatot a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére – részleges kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási tervet is mellékelve – meg kell küldeni. A határozat véglegessé válásáról innentől a többi – sok esetben száz feletti – ügyfelet a kisajátítási hatóság a honlapján történő közzététellel értesíti a postai út helyett.

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a közszférában az a szerv, amely törvény alapján ellenőrizni köteles a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt vagy a foglalkoztatás fennállása alatt az érintett személy büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy az érintett személy nem áll a törvényben meghatározott büntető eljárás hatálya alatt vagy olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely nem teszi lehetővé az érintett személlyel foglalkoztatási jogviszony létesítését, jogosulttá váljon adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartásból. Ezzel könnyítve a jogviszonyt létesítő személyek adminisztrációját.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy amennyiben a gépjármű forgalomba helyezését gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kezdeményezte és a forgalomba helyezéssel egyidejűleg a gépjármű kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kérte a gépjármű forgalomból történő kivonását is, ne legyen szükséges a biztosítási kötelezettség igazolása.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a házasságkötési szándékot a nagykorú magyar állampolgár házasulók az anyakönyvvezető előtt elektronikus azonosítást követően elektronikus úton is bejelenthessék. Ezzel mentesülhetnek a házasulók a kötelező közös megjelenés adminisztratív terhe alól.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett csak a honlapján tegye közzé.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy termékdíj raktár engedély érvényessége határozatlan időtartamúvá váljon. A határozatlan időtartam alatt ugyanakkor a hatóság bármikor ellenőrizheti az engedélyben foglaltak megtartását és jogsértés esetén megteheti a szükséges intézkedéseket, akár az engedély visszavonását is.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül is megtartható legyen. Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy a közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül is megtartható legyen. Az online keretek között tartott meghallgatáson a résztvevők száma és köre korlátlan módon kiterjeszthető, a nyilvánosság köre bővülhet.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása előírja, hogy az állam a 2024/2025-ös tanévtől a középiskolában tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rögzíti, hogy ha a jogalap nélkül felvett vagy fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátás összege nem éri el a 10 000 forintot, a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításával kivezetésre kerül az alkalmazási feltételek közül az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, helyette a munkáltató elektronikus úton megkeresheti a bűnügyi nyilvántartást a szükséges adatok igénylése érdekében. Ezzel az érintettek terhe csökken, nem kell kiváltaniuk a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

Pontosításra kerül a közszolgálati jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás adattartama. Rögzítésre kerül, hogy a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az államigazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításával pontosításra kerül a munkaviszony megszüntetésekor és megszűnésekor kiállítandó foglalkoztatási igazolás adattartama.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítását követően a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tegye.

A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett csak a honlapján tegye közzé.

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosításával pontosításra kerül a munkaviszony megszüntetésekor és megszűnésekor kiállítandó foglalkoztatási igazolás adattartama.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben (a továbbiakban: Útdíjtv.) meghatározott viszonylati jegyek forgalmának vizsgálata alapján az útdíjfizetés e módjával az úthasználóknak csak elenyésző hányada él, így a rendszer jelenlegi formájában történő fenntartása indokolatlan adminisztratív többletterhet és többletköltséget jelent az egyetemes útdíjszolgáltató számára. Az előbbiek alapján megszűnik a viszonylati jegy azon formája, amelyet az úthasználó az útdíjszedési rendszerbe történő regisztrációját követően, az egyenlege terhére, illetve 30 nappal előre válthat.

A viszonylati jegy megváltásának speciális esete, amikor azt a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet hatálya alá tartozó túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjárműre kell megváltani. Ebben az esetben a viszonylati jegyet a díjfizetésre kötelezett számára a közútkezelői hozzájárulást megadó szerv, azaz a Magyar Közút Nonprofit Zrt. értékesíti, tekintettel arra, hogy a hozzájárulást megadó szerv állapítja meg az engedélyezett útvonalat is, a viszonylati jegynek pedig értelemszerűen azzal teljes mértékben egyezőnek kell lennie. A vontatás útdíjfizetési szempontú szabályozása érdekében szükséges az útdíjköteles gépjármű fogalmának pontosítása.

A gyakorlatban előfordul, hogy a szerződött díjfizető, vagy az úthasználó – saját hibájából – az útdíjat többszörösen megfizeti, mert például viszonylati jegyet is vált, és az útdíjköteles gépjárműben fedélzeti eszközt is üzemeltet. A szerződésszerű úthasználat a használó felelőssége, ezért az ilyen módon többszörösen megfizetett útdíj szükségtelenül megfizetett része nem jár vissza. Természetesen ez abban az esetben alkalmazandó, ha a többszörös útdíjfizetésért a használó felelős, egyéb esetekben – például a használó érdekkörén kívül eső műszaki hiba esetén – a szükségtelenül megfizetett útdíj visszatérítésre kerül.

Az Útdíjtv. módosítása megteremti a lehetőségét annak, hogy az egyetemes útdíjszolgáltató az utólagos díjfizetési szolgáltatását fizetési közreműködők igénybevételével nyújthassa a szerződött díjfizetők számára. A fizetési közreműködő elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek az utólagos díjfizetési szolgáltatással kapcsolatban az egyetemes útdíjszolgáltatót terhelik, és ezért az általa beszedett útdíj összege alapján átalány-költségtérítésre jogosult. A fizetési közreműködő igénybevétele az egyetemes útdíjszolgáltató számára csak lehetőség, ugyanakkor, ha fizetési közreműködő bevonása mellett dönt, az utólagos díjfizetési szolgáltatást saját maga már nem nyújtja. Fizetési közreműködőként bárki csatlakozhat, aki a jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tesz.

Az Útdíjtv.-ben pontosításra kerül a mentességi nyilvántartásba bejegyzés hatálya akként, hogy a mentesség a nyilvántartásba bejegyzett időponttól illeti meg az úthasználót, rögzítésre kerül ugyanakkor az is, hogy a nyilvántartásba történő tényleges bejegyzést követően az úthasználó által a mentesség ellenére megfizetett útdíj visszatérítésének nincs helye.

A módosítás célja továbbá az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel jelentős mértékben újraszabályozott, a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek a hazai jogrendbe történő átültetése.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben pontosításra kerül a munkaviszony megszüntetésekor és megszűnésekor kiállítandó foglalkoztatási igazolás adattartama.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy egyes határozott idejű engedélyek érvényessége határozatlan időtartamúvá váljon. A határozatlan időtartam alatt ugyanakkor a hatóság bármikor ellenőrizheti az engedélyben foglaltak megtartását és jogsértés esetén megteheti a szükséges intézkedéseket, akár az engedély visszavonását is.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításával – az elektronikus ügyintézés és elektronikus szolgáltatások mind szélesebb társadalmi körben történő terjesztése érdekében – minden cselekvőképes 18. életévét betöltött magyar állampolgár számára – felmenő rendszerben – a 18. életévük betöltésekor automatikus ügyfélkapu kerül megnyitásra. Az ügyfélkapu megnyitásához szükséges adatokról a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet, amely az ügyfélkapu megnyitásáról és a belépéshez szükséges adatokról tájékoztatja az érintettet.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény lehetővé válik, hogy a bíróság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a fél utolsó ismert belföldi lakóhelyén a polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal honlapján tegye közzé. Ha a bíróságnak a fél elektronikus levélcímét bejelentették, a hirdetményt a fél elektronikus levélcímére is meg kell küldeni.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosításával kivezetésre kerül az az általános szabályozás, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel is közzé tudja tenni.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény további módosításának célja annak szabályozása, hogy az ügy mielőbbi érdemi elintézése érdekében a keresetlevélben jelzett jogsérelem a közigazgatási eljárás keretei között, a közigazgatási szervek által, hatékonyan orvosolható legyen. A módosítás megszünteti ugyanis azt az előírást, amely szerint az alperes hatóságnak minden esetben továbbítania kell a keresetlevelet és az ügy iratait az ügyben eljárni jogosult bírósághoz, még akkor is, ha a közigazgatási szerv a keresetlevél alapján eljárva, az abban foglaltaknak megfelelően a döntést módosította vagy visszavonta, esetleg új döntést hozott.

Az Ákr. 115. § új (5)–(6) bekezdése – valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény új rendelkezései – együttesen lehetőséget adnak arra, hogy a közigazgatási szerv a keresetlevél alapján a jogsérelem orvoslása érdekében módosítsa vagy visszavonja döntését és amennyiben a jogsérelem hatóság általi orvoslását a felperes elfogadja – vagy azzal kapcsolatban határidőben nem nyilatkozik – a keresetlevelet nem kell továbbítani a bírósághoz, azt hatálytalannak kell tekinteni. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidő a jogsérelem orvoslása esetén sem haladhatja meg a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidőt, akkor sem, ha a nyilatkozatra nyitva álló határidő még nem telt el.

Garanciális szabályként rögzíti a törvény, hogy a keresetlevéllel nem érintett jogszabálysértés esetén, hivatalbóli jogorvoslati eljárásnak kizárólag a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőn belül van helye a per befejezéséig. A védirat felterjesztését követően a közigazgatási pert befejező határozat jogerőssé válásáig a támadott hatósági döntés csak a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosítható vagy vonható vissza. Ez azt jelenti, hogy az Ákr. 115. § (6) bekezdése a keresetlevéllel egyező, kizárólag a kereseti kérelemben foglaltaknak – teljes egészében – megfelelő jogorvoslásra lesz ezt követően módja a közigazgatási szervnek a közigazgatási per során.

Fentiekkel szoros összefüggésben a törvény egyértelművé teszi azt is, hogy a hatóságnak az Ákr. 120. §-ában foglalt jogkörének, valamint az Ákr. 121. §-ában foglalt felügyeleti jogkörének gyakorlását önmagában a keresetlevél benyújtása nem érinti, azonban e jogkörök gyakorlásának annyiban szab gátat a módosítás, hogy a védirat felterjesztését követően kizárólag a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően, a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében lehet a keresettel támadott döntést hivatalból módosítani vagy visszavonni, illetve felügyeleti jogkör gyakorlása esetén megváltoztatni vagy megsemmisíteni. Elkerülendő ezzel az egyes eltérő okból indított kérelemre és hivatalból indított jogorvoslati eljárások összecsúszása.

A módosítás továbbá a hatóság terhére rója a keresetlevél benyújtásával felmerült költségeket, amiről a bíróság, mivel nem jut el hozzá az ügy, nem tud döntést hozni. Mivel a hatóság jogszabálysértő döntése adott okot a közigazgatási per indítására, így az ezzel összefüggő költségeket is a hatóságnak kell viselnie. Az esetleges túlzó mértékű költségek esetén lehetősége van a hatóságnak az Ákr. alapján a túlzó költségeket mérsékelni, ha ezt az ügyfél nem fogadja el, akkor vagy önálló jogorvoslattal élhet az új döntés költségekről szóló részével szemben, vagy nem fogadja a jogsérelem orvoslását és ekkor a bíróság fog dönteni a költségekről.

Fontos hangsúlyozni, hogy a jogsérelmet orvosló új döntés hatósági eljárás keretében születik, így a döntés közlésére, a határidő számításra vagy a költség viselésre az Ákr. szabályait kell alkalmazni, ezért kell ezeket a módosításokat az Ákr-ben eszközölni.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosításával a 14 éven aluliak esetében az adatrögzítés nem lesz kötelező, a törvényes képviselő nyilatkozata alapján lehetséges ugyanakkor. Az erre vonatkozó korábban megállapított 2023. december 31-e időbeli korlátozás is hatályon kívül helyezésre kerül.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény módosításának célja annak szabályozása, hogy az ügy mielőbbi érdemi elintézése érdekében a keresetlevélben jelzett jogsérelem a közigazgatási eljárás kereti között, a közigazgatási szervek által, hatékonyan orvosolható legyen. A módosítás megszünteti ugyanis azt az előírást, amely szerint az alperes hatóságnak minden esetben továbbítania kell a keresetlevelet és az ügy iratait az ügyben eljárni jogosult bírósághoz, még akkor is, ha a közigazgatási szerv a keresetlevél alapján eljárva, az abban foglaltaknak megfelelően a döntést módosította vagy visszavonta, esetleg új döntést hozott.

A közigazgatási perrendtartás új rendelkezései – valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosítása – együttesen lehetőséget adnak arra, hogy a közigazgatási szerv a keresetlevél alapján a jogsérelem orvoslása érdekében módosítsa vagy visszavonja döntését és amennyiben a jogsérelem hatóság általi orvoslását a felperes elfogadja – vagy azzal kapcsolatban határidőben nem nyilatkozik – a keresetlevelet nem kell továbbítani a bírósághoz, azt hatálytalannak kell tekinteni.

Garanciális eleme a szabályozásnak, hogy a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidő a jogsérelem orvoslása esetén sem haladhatja meg a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény 40. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határidőt, akkor sem, ha a nyilatkozatra nyitva álló határidő még nem telt el. E rendelkezés kapcsán indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó keresetlevelet a benyújtástól számított öt, illetve nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani. Kiemelendő, hogy a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidő abban az esetben, ha a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjeszt, elválhat a védirat előterjesztésére nyitva álló határidőtől. Ennek jelentősége abban áll, hogy amennyiben a közigazgatási szerv a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidőben – vagyis a benyújtástól számított 5 (illetve 8) napon belül – érdemben nem tudja felülbírálni a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően a jogorvoslattal érintett döntését, de a védirat felterjesztésére nyitva álló határidőben igen, a közigazgatási szerv – az azonnali jogvédelem jogintézményének jelentőségére figyelemmel – nem eshet késedelembe a keresetlevél Kp. által előírt az azonnali jogvédelmet is tartalmazó keresetlevelek bíróságra történő továbbítására vonatkozóan előírt öt illetve nyolc napos határidőt illetően. Következésképpen az azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó keresetlevél esetében nincs lehetősége a hatóságnak a döntés keresetlevélben foglaltaknak megfelelő módosítására vagy visszavonására a keresetlevél benyújtása és a keresetlevél bírósághoz történő érkezése közötti időszakban, vagyis ilyen esetben mindig továbbítani kell a keresetlevelet a bíróságnak. Ezt természetesen nem zárja ki, hogy a Kp. 83. §-ának keretében orvosolja a felperes jogsérelmét a közigazgatási szerv.

A jogorvoslathoz való jogot és a felperes rendelkezési jogát tiszteletben tartandó közigazgatási perrendtartásban rögzítésre kerül, hogy amennyiben a felperes nem nyilatkozik arról, hogy nem fogadja el a közigazgatási cselekmény módosítását vagy visszavonását, akkor a keresetlevelet nem kell továbbítani a bíróságnak, hanem hatálytalannak minősült. Ezzel áthidalható, hogy a hozzá intézett kérelemmel (keresetlevél) induló eljárás miért szűnik meg a bíróság döntése nélkül is.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosításával a szolgáltatónak, ha kockázatérzékenységi megközelítés alapján kapcsolatba kell lépnie az ügyféllel, elsődlegesen elektronikus úton kísérli meg a kapcsolatfelvételt és csak elektronikus elérhetőség hiányában postai úton. Továbbá az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elektronikusan bocsátja az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató részére.

A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett csak a honlapján tegye közzé.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény pontosításra kerül a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás adattartama. Továbbá a módosítással kivezetésre kerül az alkalmazási feltételek közül az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, helyette a munkáltató keresi meg a bűnügyi nyilvántartó szervet a szükséges adatok beszerzése érdekében.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításával kivezetésre kerül az alkalmazási feltételek közül az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, helyette a munkáltató keresi meg a bűnügyi nyilvántartó szervet a szükséges adatok beszerzése érdekében. Ezzel a közszolgálatba jelentkezők terhei is csökkennek, nem kell kiváltaniuk a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

Pontosításra kerül a munkaviszony megszüntetésekor és megszűnésekor kiállítandó foglalkoztatási igazolás adattartama. Rögzítésre kerül, hogy munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

A módosítás célja továbbá, hogy a Magyar Kormánytisztviselői Kar választásával kapcsolatos egyes szabályokat megállapítsa, annak érdekében, hogy a választás zökkenőmentesen megtörténhessen és kérhesse a választási névjegyzékbe a felvételét az a kormánytisztviselő is, aki választásra jogosult, azonban valamilyen oknál fogva nem szerepel a névjegyzékben.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosításával lehetővé válik, hogy az állam a 2024/2025-ös tanévtől a szakképző intézményben tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását.

Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása szorosan összefügg a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításával.

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosításával kivezetésre kerül az alkalmazási feltételek közül az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, a munkáltató keresi meg a bűnügyi nyilvántartó szervet a szükséges adatok beszerzése érdekében. Ezzel az érintettek terhe csökken, nem kell kiváltaniuk a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

Pontosításra kerül a munkaviszony megszüntetésekor és megszűnésekor kiállítandó foglalkoztatási igazolás adattartama. Rögzítésre kerül, hogy a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a különleges jogállású szerv a köztisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az öntözésfejlesztési terv határozatlan időre kerüljön elfogadásra.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény megteremtette a lehetőséget arra, hogy bizonyos engedélyezési eljárásokban a döntés ellenőrzött bejelentés formájában szülessen meg. A jogalkalmazói visszajelzések alapján a jogintézmény továbbfejlesztése vált szükségessé az ügyintézési eljárások hatékonyságának további növelése, és a polgárbarát közigazgatás elősegítése érdekében.

Ennek érdekében az állampolgárok részletes tájékoztatást kaphatnak az eljáró hatóságtól, ha a kérelmük ellenőrzött bejelentés útján is benyújtható. A módosítással lehetővé válik a hiánypótlás ellenőrzött bejelentés esetében is. Az ellenőrzött bejelentésről rendes hatósági eljárásra áttérést a hatóságnak végzésben indokolnia kell, ezen döntéssel szemben az engedélyezési eljárásban hozott határozat, ennek hiányában eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében lehet jogorvoslattal élni. Amennyiben az áttérés indokolatlan volt, az eljárási díj háromszorosa vagy díjmentes eljárások esetében ötvenezer forint visszajár az ügyfélnek.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett csak a honlapján tegye közzé.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényben rögzítésre kerül, hogy a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosításával kivezetésre kerül az alkalmazási feltételek közül az erkölcsi bizonyítvány bemutatása, helyette a munkáltató keresi meg a bűnügyi nyilvántartó szervet a szükséges adatok beszerzése érdekében. Rögzítésre kerül a törvényben, hogy a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a munkáltató a foglalkoztatottak illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításával lehetővé válik, hogy a hatóság a hirdetményét a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történő közzététel helyett a honlapján tegye közzé.

Hatályon kívül helyezésre kerül a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvényből a 14 éven aluliakra vonatkozó adatrögzítési kedvezmény, tekintettel arra, hogy az átültetésre kerül a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvénybe.

A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény módosításával szabályozásra kerülnek a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos, törvényi szabályozást igénylő feladatok, adatkezelési szabályok.

A hazatérést támogató szolgáltatás keretében elektronikus felület kerül fejlesztésre, ahol az ügyfél tájékoztatást és azonosításhoz kötött regisztrációt követően személyre szabott ügyintézési támogatást kaphat a hazatérésével kapcsolatos ügyek intézéséhez. Az ügyfélnek az elektronikus felületen keresztül lehetősége lesz egy űrlap kitöltésével a „Hazaváró Irodaként” kijelölt, az ügyfél által meghatározott kormányhivatal részére az ügyintézés megkönnyítése céljából adatokat továbbítani a személyes ügyintézés megkezdése előtt.

Az ügyfél rendelkezése alapján a kormányhivatal jogosult lesz a továbbított adatok kezelésére, a kezelt adatok alapján az ügyféllel közvetlen kapcsolat kialakítására és az ügyfél hazatérésével kapcsolatos ügyek intézésének megkezdésére. A módosító javaslat szabályozza továbbá a Hazaváró Portálhoz kapcsolódó törzsadat-nyilvántartás tartalmát, az adatkezelés és a naplózás szabályait.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató felhasználó-változás esetén továbbítani tudja a csatlakozott szolgáltató számára a szükséges adatokat abban az esetben, ha az előző szerződő nem természetes személy volt.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényben rögzítésre kerül, hogy a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a köznevelés területén működő munkáltató a köznevelésben foglalkoztatottak illetményéből vagy munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény módosítása szorosan összefügg az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításával. A vontatás útdíjfizetési szempontú szabályozása érdekében szükséges az útdíjköteles gépjármű fogalmának hatályba nem lépéséről rendelkezni a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvényben.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Európai uniós jogharmonizációs rendelkezés.