2023. évi LXXI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Magyarország és Ruanda között nincsen kétoldalú légiközlekedési egyezmény, amely a két ország közötti közvetlen légiközlekedést lehetővé tenné. Ruandai részről felmerült az igény, hogy európai légifuvarozókkal kötött kereskedelmi megállapodások útján közvetlenül is kínáljon ruandai légifuvarozó Budapestre légi járatokat, amely révén biztosítható lenne Ruanda és Közép- és Kelet-Európa jobb légi összeköttetése. Ennek megvalósításához a ruandai légifuvarozónak megfelelő légiközlekedési jogokkal kell rendelkeznie, ami egy kétoldalú légiközlekedési egyezmény útján biztosíthatók.

A légiközlekedési kapcsolatok egyezményes szabályozása mindkét fél érdeke. A Magyarország Kormánya és a Ruandai Köztársaság Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) hozzájárul Magyarország afrikai irányú gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez és elősegítheti a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok elmélyülését.

A Magyarország Kormánya és a Ruandai Köztársaság Kormánya, Magyarország Kormánya és a Kolumbiai Köztársaság Kormánya, valamint Magyarország Kormánya és a Dél-afrikai Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról szóló 8/2020. (I. 28.) ME határozat 1. pontja alapján a Légügyi Főigazgatóság 2021. február 25-én bilaterális találkozó keretében parafálta a Ruandai Köztársasággal képviselőjével a kétoldalú légiközlekedési megállapodás szövegét.

A tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) részletesen szabályozza a Megállapodással kapcsolatban az Európai Bizottság irányában történő értesítési eljárást.

Az Európai Bizottságnak a Megállapodás szövegét bemutattuk. Az Európai Bizottság nem élt ellenvetéssel a Megállapodás aláírásával kapcsolatban. A 2021. április 21-én kelt bizottsági válaszban megerősítették, hogy a Megállapodás a 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozik.

A Megállapodást Kigaliban, 2021. november 10-én írták alá.

A Megállapodás tartalmát tekintve – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 4. §-a alapján – törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást.

Az Nsztv. 7. § (2) bekezdése és 9. § (1) bekezdése szerint a kihirdetés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a törvény 1. melléklete a Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét, a 2. melléklete a hiteles angol nyelvű szövegét tartalmazza.

Hatályba léptető rendelkezés. A hatálybalépés napját – az Nsztv. 10. § (4) bekezdésének megfelelően – a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelően tartalmazza a Megállapodás végrehajtásáért felelős szerv (miniszter) megjelölését.