2023. évi LXXV. törvény indokolás

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. A Hatóság önálló szabályozó szerv.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 134. § (1) bekezdése pontosította a gazdálkodás kereteit. Kiemelendő a vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásának fordulata.

Az Mttv. 134. § (2)–(3) bekezdései alapján, a Hatóság egységes költségvetését – mely tartalmazza a Hatóság, a Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) költségvetését – az Országgyűlés önálló törvényben fogadja el. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága – a Hatóság elnöke által a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján – a tárgyévet megelőző év október 31-ig nyújtja be az Országgyűlésnek.

A Médiatanács az Mttv. alapján működő szervezet, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik. A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének részeként hagyja jóvá az Országgyűlés.

Az egységes költségvetés tartalmazza továbbá a média területét érintő Médiatanács kezelésében lévő kiadási és bevételi előirányzatokat is.

Az Alap az Mttv. 136. § (6) bekezdése szerint önálló jogi személy, melynek kezelője a Médiatanács. Az Alap éves költségvetését a Hatóság egységes költségvetésének mellékleteként az Országgyűlés hagyja jóvá.

Tervjavaslat: 14 420,0 millió Ft

A Hatóság köztisztviselőinek illetménye a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény szerinti közszolgálati jogviszony alapján, valamint elnöki döntés figyelembevételével került meghatározásra. Az előző évi tervhez hasonlóan, a személyi juttatások legjelentősebb elemét a törvény szerinti illetmények, munkabérek jogcím jelenti.

A személyhez kapcsolódó térítések, juttatások és ezek vonzataként jelentkező járulékok az érvényes jogszabályoknak, valamint Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvénynek megfelelően kerültek a költségvetési tervjavaslatba.

A terv 775 fős létszámmal készült, ami az előző évi 750 fővel tervezett létszámhoz képest 25 fős bővülést jelent. A létszámemelés alapvető indoka, hogy az Mttv. módosítása szerint, az NMHH feladatává vált az országos reklámkataszter vezetése, amely további létszámbővítést igényel. A feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében végrehajtott szervezeti változások, egyes feladatok súlypontjának megerősítése, kiemelése, és az ezzel összefüggő új, illetve többletfeladatok – különösen a gyermekvédelem, a szakmai önszabályozói szervezetek közötti társszabályozói együttműködések, a szakemberképzést, a szakmai utánpótlás biztosítását szolgáló felsőoktatási együttműködések területén – szükségessé teszik a költségvetési létszám növelését.

Foglalkoztatottak személyi juttatásai

Tervjavaslat: 14 052,0 millió Ft

A foglalkoztatottak személyi juttatásai 14 052,0 millió Ft-ot tesznek ki, amelynek 71,1%-át (9 984,0 millió Ft) a törvény szerinti illetmények, munkabérek adják.

A terv 3 havi jutalommal számol, amely teljesítményértékeléshez van kötve. A Hatóságnál félévente teljesítményértékelés történik, a Hatóság speciális feladataival összhangban. A Hatóság – mint önálló szabályozó szerv – elnöke saját hatáskörben jogosult az Mttv. 110/A. §-a szerint megállapítani a Hatóságnál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó (vezetők és beosztottak egyaránt) személyzeti és bérpolitikát. A teljesítményértékelési rendszerben meghatározott szempontok szerint végzett értékelés alapján, minden munkavállaló évente maximum 3 havi bérének megfelelő teljesítménybérben részesülhet. Ez összegszerűen a normatív jutalmak soron jelenik meg, mint a második legnagyobb jogcím az előirányzaton belül (2 626,0 millió Ft).

Céljuttatásra szánt kiadással 2024-ben nem tervez a Hatóság. A végkielégítési kiadások tervszáma az előző évivel azonos mértékben került megtervezésre, a Hatóság erre a célra 30,0 millió Ft-ot tervez. A szolgálati elismerés és törzsgárda jogcím tervszáma kismértékű csökkenést mutat, a beállított tervszám 184,0 millió Ft. A béren kívüli juttatások soron a korábbi évekhez hasonlóan jelentős összeg látható, 643,0 millió Ft. A foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai soron (pl. betegszabadság idejére eső díjazás, önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetés) 485,0 millió Ft került a tervbe. Egyéb költségtérítésekre, támogatásokra 100,0 millió Ft-ot tervez a Hatóság.

Külső személyi juttatások

Tervjavaslat: 368,0 millió Ft

A külső személyi juttatások előirányzata biztosít fedezetet a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját foglalkoztatottaknak fizetett díjazások kiadásaira, valamint a reprezentációs kiadásokra.

Tervjavaslat: 2 120,0 millió Ft

A munkaadókat terhelő járulékok a 2024. évre várható járulékkulcsokkal kerültek megtervezésre. A terv a szociális hozzájárulási adó mértékére 13,0%-ot, a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó mértékére 15,0%-ot tartalmaz.

Tervjavaslat: 29 130,0 millió Ft

A dologi kiadások tervjavaslata a várható feladatok ellátásához szükséges erőforrások számszerűsítése mellett, a 2023. első félévi tény adatok, a 2023. második félévében várható teljesítések, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. évi egységes költségvetéséről szóló 2022. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2023. évi törvény) szerinti előirányzat alapján került összeállításra. A dologi kiadások főösszege a 2023. évi törvény szerinti előirányzat összegénél 1 380,0 millió Ft-tal, azaz 5,0%-kal magasabb. A többlet a növekvő közüzemi díjakhoz kapcsolódóan jelenik meg. Az előirányzat tartalmazza az Adattörlő alkalmazás működtetése kapcsán több jogcímen tervezett, összesen 10 000,0 millió Ft kiadást is.

Készletbeszerzés

Tervjavaslat: 355,0 millió Ft

Ezen a tételen a szakmai anyagok (könyv, folyóirat, informatikai és mérési célú eszközök, amelyek legfeljebb egy évig szolgálják a tevékenységet), valamint üzemeltetési anyagok (papír, irodaszer, nyomtatvány, hajtóanyag, valamint egyéb üzemeltetési anyagok) kerültek megtervezésre. A 2024. évi előirányzat 111,4 millió Ft-tal alacsonyabb a megelőző évi terv értékénél. A jelentős csökkenés magyarázata egyrészt, hogy az Adattörlő alkalmazáshoz kapcsolódó címkebeszerzésre 2024. évre nem tervez a Hatóság, mivel jogszabályváltozás következményeként 2023. évtől a matrica jellegű címkeátadás fokozatosan kivezetésre kerül, helyét átveszi az elektronikus formában megjelenő kód. Másrészt növelő tényezőként jelent meg, hogy az online adat- és tudásbázis szolgáltatásokat, továbbá a hajtó- és kenőanyag-beszerzéseket a korábbiaknál magasabb értéken tudja beszerezni a Hatóság.

Kommunikációs szolgáltatások

Tervjavaslat: 3 475,0 millió Ft

Ez a jogcím biztosít fedezetet az informatikai szolgáltatásokra (számítógépes rendszerek tervezése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, továbbá szoftverek készítése, módosítása, informatikai eszközök bérlése, karbantartása, valamint az adatátviteli célú távközlési díjak és egyéb informatikai szolgáltatások) és az egyéb kommunikációs szolgáltatások költségeire.

Informatikai szolgáltatások igénybevételére 3 430,0 millió Ft-ot tervez a Hatóság. Az összeg 330,0 millió Ft növekedést mutat a 2023. évi előirányzathoz képest.

Az egyéb kommunikációs szolgáltatások soron a vezetékes és mobil távközlési díjak, a műsorvételi és műsorközlési jogdíjak kerültek a tervbe, 45,0 millió Ft összegben.

Szolgáltatási kiadások

Tervjavaslat: 13 885,0 millió Ft

A dologi kiadások legjelentősebb előirányzata a szolgáltatási kiadások.

A közüzemi díjak 2024. évi tervértéke (1 260,0 millió Ft) az előző évi terv értéket 920,9 millió Ft-tal haladja meg. A jelentős növekményt egyrészt a növekvő energiaárak mellett az is magyarázza, hogy az EMC mérőkamra és szerverközpont kiemelt beruházási projekt eredményeként létrejött új épület energiakiadása is tervezésre került – a 2023. évi használatbavételt követően – a 2024. év teljes egészére vonatkozóan.

A bérleti és lízingdíjak 240,0 millió Ft-os összege alacsonyabb az előző évi terv értékhez képest.

Jelentős kiadási tétel a tárgyi eszközökön, készleteken (az informatikai eszközök kivételével) végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költsége (600,0 millió Ft), mint például az ingatlanok, járművek és a műszerek karbantartási kiadásai.

A szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kiadásainak 9 625,0 millió Ft-os terv összegéből az Adattörlő alkalmazás kiadásai (7 874,0 millió Ft) 81,8%-ot képviselnek.

Szintén jelentős tétel az egyéb szolgáltatások költsége 2 160,0 millió Ft értékben. Ezen jogcím meghatározó eleme a mérésügyi- és ingatlan üzemeltetési kiadások, valamint a takarítási kiadások, de itt kerülnek elszámolásra a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódó banki költségek, tranzakciós díjak, továbbá a biztosítások is.

Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások

Tervjavaslat: 420,0 millió Ft

A jogcímen belül a kiküldetések kiadásai mintegy 56,0%-ot (235,0 millió Ft) képviselnek, ezen belül pedig a külföldi kiküldetések 97,9%-ot tesznek ki, amelyek valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így különösen az utazási- és szállásköltségeket, az elszámolható élelmezési, utasbiztosítási kiadásokat, valamint a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítéseket tartalmazzák.

A reklám- és propaganda kiadások (44,0%) között kerülnek elszámolásra a Hatóság tevékenységét bemutató, népszerűsítő és egyéb ismeretterjesztő célokat szolgáló reklám- és marketing anyagok, valamint hirdetések, közvélemény kutatási, médiafigyelési- és médiaelemzési szolgáltatások költségei. Ennek tervszáma 185,0 millió Ft.

Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások

Tervjavaslat: 10 995,0 millió Ft

Ezen a rovaton kell elszámolni a működési célú, előzetesen felszámított áfát, a fizetendő áfát, a kamat kiadásokat, az egyéb pénzügyi műveletek kiadásait (ideértve az év közbeni valutakészletek, valamint a devizaszámlán lévő deviza Ft-ra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteséget, és a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódó realizált árfolyamveszteséget).

E költségvetési sor legjelentősebb tételei az áfa kiadások, összesen 10 895,2 millió Ft értékben, ami a teljes előirányzat 99,1%-a. Az egyéb dologi kiadások tétele 99,8 millió Ft értékben szerepelnek a tervben. Ez a jogcím magában foglalja a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő adó- (áfa nélkül), vám-, illeték- és más adójellegű kifizetéseket, a kötelező jellegű díjakat (pl. úthasználati díjat, a járművek műszaki vizsgáztatásának díját), közbeszerzési díjakat. Fedezetet biztosít a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokra (pl. kötbér, jótállás, késedelmi kamat).

Tervjavaslat: 9 000,0 millió Ft

Ez az előirányzat magában foglalja a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő kiadásokat (tagdíjak), valamint a működési célú támogatásokat. A jogcímnek a tervszáma elmarad az előző évi értéktől, a Hatóság a saját bevételek fel nem használt részéből kigazdálkodott működési támogatását az Alap részére az előző évi 10 000,0 millió Ft helyett 8 000,0 millió Ft-tal tervezi.

Nemzetközi kötelezettségek

Tervjavaslat: 20,0 millió Ft

Ezen a rovaton kell elszámolni a nemzetközi szervezetekben történő részvétel után fizetendő tagsági díjakat.

Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre

Tervjavaslat: 530,0 millió Ft

Az egyéb működési célú kiadásokon belül, az államháztartáson belüli támogatásra 530,0 millió Ft-ot tartalmaz a tervjavaslat, ami meghaladja az előző évi értéket, mivel a Hatóság 2024-ben tervezetten nagyobb szerepet kíván vállalni a felsőoktatási együttműködések területén.

Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre

Tervjavaslat: 8 450,0 millió Ft

Az előirányzat az együttműködési megállapodásokon alapuló működési célú támogatások mellett, tartalmazza az Alap részére nyújtandó támogatást is. Ezt az összeget (8 000,0 millió Ft) az Alap közérdekű célra, a műsorszórás költségeinek finanszírozására használhatja fel.

Tervjavaslat: 3 060,0 millió Ft

A beruházási kiadások tervjavaslata a 2024. évben várható feladatok mellett a 2023. első félévi tény adatok, a várható teljesítések és a 2023. évi törvény szerinti előirányzatok figyelembe vételével került kialakításra. A 2024. évben tovább folytatódnak a mérésügyi és informatikai fejlesztések.

Immateriális javak beszerzése, létesítése

Tervjavaslat: 430,0 millió Ft

Az immateriális javak beszerzése, létesítése terv soron az új szoftverek licenc,- használati- és tulajdonjogára fizetendő összegek szerepelnek.

A jogcímcsoport egyik jelentős eleme a mérési célú szoftverek beszerzésére tervezett 50,0 millió Ft. Ezen a soron kell elszámolni azokat a mérési célú szoftvereket, amelyeket a Hatóság használati joggal vesz meg.

A szoftverek, licencek beszerzésére tervezett 380,0 millió Ft azokra a kiadási tételekre nyújt fedezetet, amelyek biztosítják a folyamatos és biztonságos informatikai működést.

Informatikai eszközök beszerzése, létesítése

Tervjavaslat: 850,0 millió Ft

Az informatikai eszközök 2024. évi terve a Hatóságnak a számítástechnikai eszközök vásárlására irányuló igényeit tartalmazza.

Ezen jogcím kerete teszi lehetővé az informatikai rendszerek működtetéséhez szükséges tűzfal rendszer folyamatos fejlesztését, központi switch beszerzéseket, a munkaállomások színvonalának fenntartását biztosító beszerzéseket, valamint a speciális feladatokat ellátó IT eszközök megvásárlását.

Az előző évi tervtől kismértékben elmarad a 2024. évi tervszám.

Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése

Tervjavaslat: 1 236,4 millió Ft

Az egyéb tárgyi eszköz beszerzésekre tervezett összeg fedezetet nyújt az Infokommunikációs Erőforrások Főigazgató-helyettesi terület által koordinált műszervásárlásokra és mérőhelyek kialakítására, az elavult, elhasználódott műszerek cseréjére, továbbá új technológiájú berendezések, valamint új szolgáltatások mérésére alkalmas műszerek beszerzésére. A két jogcímre (műszerek vásárlása, mérőhelyek kialakítása) együttesen 1 100,0 millió Ft került betervezésre.

Beruházási célú előzetesen felszámított áfa

Tervjavaslat: 543,6 millió Ft

A beruházási áfa a 2024-re érvényes 27,0%-os kulccsal került a tervbe.

Tervjavaslat: 20,0 millió Ft

Felújításokra 20,0 millió Ft-ot tervez a Hatóság.

Ingatlanok felújítása

Tervjavaslat: 15,7 millió Ft

Az előirányzat tartalmazza az ingatlanok értékét növelő felújítások kiadásait, a 2024. évi tervérték 15,7 millió Ft.

Felújítási célú előzetesen felszámított áfa

Tervjavaslat: 4,3 millió Ft

A felújítási áfa a 2024-es évre érvényes 27,0%-os kulccsal került megtervezésre.

Tervjavaslat: 13 910,0 millió Ft

Az előirányzat tartalmazza az Alaptól kapott, a Médiatanács hivatali szervének működését biztosító forrást 3 908,5 millió Ft összeggel. A támogatás összege fedezi a teljes Médiaigazgatási terület és a Médiatanács Titkárság Főosztály kiadásait, amely magában foglalja a Médiatudományi Intézet kiadásait is.

Az előirányzat másik meghatározó tétele az Adattörlő alkalmazással kapcsolatos támogatási összeg. A közfeladat ellátásához szükséges forrás összege 2024-ben 10 000,0 millió Ft.

Tervjavaslat: 35 100,0 millió Ft

2.1. Igazgatási szolgáltatási díjak

Tervjavaslat: 180,0 millió Ft

A 2024. évi tervezés alapját a 2023. év tényleges (a tervezésig megvalósult) és várható bevételi értéke képezi. Az elmúlt években a Szupergyors Internet Projekt és a Digitális Nemzet Fejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó szélessávú hálózatfejlesztési beruházások az engedélyezési ügyeknek jelentős részét tették ki.

Az építésügyi hatósági eljárások esetében a díjak mértékét a Hír-Közmű rendszer indulása is befolyásolta. 2023. június 1. napját követően a Hír-Közmű rendszerben lehet beadni az építményengedélyezésre vonatkozó kérelmeket. A Hír-Közmű rendszer bevezetése miatti átmeneti visszaesést követően várhatóan 2023. év vége felé az engedélykérelmek száma ismét emelkedő tendenciát fog mutatni. Ugyancsak a Hír-Közműhöz kapcsolódik, hogy előreláthatólag 2024. év elején megkezdődik a meglévő elektronikus hírközlő hálózatok adatainak feltöltése is az üzemeltetők által, egészen 2027. december 31-ig. Ennek a folyamatnak köszönhetően érkezhetnek fennmaradási engedély iránti kérelmek.

A tornyokhoz kapcsolódó bevételi adatok nehezen tervezhetők, mert néhány torony eljárási díjának megjelenése vagy elmaradása is jelentősen módosíthatja az egész éves bevételi tervet. Hosszabb távon azonban az új tornyok számának csökkenésével lehet számolni elsősorban a meglévő infrastruktúrák közös felhasználását előíró EU szabályozás miatt. Az Európai Unió által megküldött Nemzeti Ütemterv szerint hazánkban 2025-ig mindenhol elérhetőnek kell majd lennie az 5G-hálózatnak. Az 5G fejlesztések kapcsán várhatók új építési beruházások is, bár a szükséges eszközök telepítéséhez elsősorban meglévő építményeket fognak igénybe venni a szolgáltatók.

2.2. Frekvenciadíjak

Tervjavaslat: 29 260,0 millió Ft

A 2024. évi tervezés keretét alapvetően a mobilszolgáltató cégekkel megkötött hatósági szerződések határozzák meg. A közhatalmi bevételek 83,4%-át teszik ki a frekvenciadíjak, melyek részletes bemutatása az alábbi, jogcím szerinti bontásban történik.

2100 MHz (UMTS) sávdíj

Tervjavaslat: 2 025,0 millió Ft

A 2100 MHz (UMTS) sáv a hagyományos, 3G technológiára alkalmas készülékek működtetését biztosítja, mely technológia azonban idővel kivezetésre kerül. A szolgáltatókkal kötött szerződések értelmében a frekvenciablokk a szerződések lejártáig a szolgáltatóknál marad.

A frekvencialekötés és -használat díjáról szóló 1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet 2011. április 1-jei hatállyal módosította az UMTS frekvenciasáv után fizetendő díjakat. Megszűnt a felhasznált csatornák darabszámától függő díj, a szolgáltatóknak havonta kizárólag sávdíjat kell fizetniük, mely az egységdíj, az értékesített frekvenciasávok szélessége és az arra vonatkozó sávszorzó szorzataként képződő havi fix összeg.

A korábban alkalmazott negyedéves számlázás helyébe a havi fix összegű kiszámlázás lépett, mivel már nem kell a szolgáltatók havi adatközlésére várni. Ennek értelmében, a használt sáv után a szolgáltatók már egységesen, a sávszélesség alapján fizetik a díjat, mely beruházás ösztönző lépésként minősíthető.

A sávdíj mértéke 2014. január 1. óta nem változott, így a korábbi évekhez hasonló összegű bevétel várható. A blokkban a jogosultságok (Magyar Telekom Nyrt., Yettel Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Zrt.) 2027. június végén lejárnak. Mivel a jogosultságok már nem hosszabbíthatók meg, ezért tervezett az újraértékesítésük.

Műsorszóró állomások frekvenciadíja összesen

Tervjavaslat: 682,2 millió Ft

2024-től jelentős változás nem várható a műsorszóró frekvenciákból származó bevételekkel kapcsolatban.

A digitális televíziókkal kapcsolatosan, a tervezésnél figyelembe lett véve a mára csaknem teljes egészében kialakult 5 új országos hálózat. Jelentős változásra nem számít a Hatóság az országos és helyi/körzeti digitális televízióadókkal kapcsolatban, a bevételek várhatóan a 2023-as szint körül stagnálnak majd.

Az analóg rádiózás terén, az Mttv. értelmében fokozatosan kerül sor médiaszolgáltatási lehetőségek újrapályáztatására. A 2024–2028-as időtávban lejáró országos FM médiaszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatása és jelentős műszaki változás nélküli tovább üzemeltetésük feltételezhető. A helyi és körzeti médiaszolgáltatások számának stagnálása várható, ami miatt a Hatóság jelentősebb változásra nem számít az FM műsorszórásból származó bevételekben.

A digitális rádiózás jövőjével, bővítésével kapcsolatban egyelőre nincs hivatalos, konkrét döntés. A bevételi tervszámok becslésekor azzal a feltételezéssel élt a Hatóság, hogy digitális rádió adóállomás nem fog üzemelni Magyarországon a 2024–2028-as időtávban. Még kérdéses, hogy a T-DAB hálózat kiépítése mikor és milyen formában várható, melyről jelenleg nem áll rendelkezésre információ.

URH frekvenciadíj összesen

Tervjavaslat: 541,2 millió Ft

Az URH rendszerek biztosítják többek között a vasúti rendszerek, a különböző diszpécser szolgálatok, a taxihálózatok, vagy adott telephelyek közti helyi kommunikációt. Az URH rendszerek száma már több éve stagnál, így az előző évekhez hasonló összegű bevétel lett tervezve 2024-re. Ennek egyik oka, hogy a korszerű nyilvános rádiótelefon szolgáltatások több területen is betörtek erre a piaci szegmensre is. A másik ok, hogy a korszerű digitális modulációk olyan hatékony spektrum használatot indukálnak, melynek következtében nem kell sávszélesség bővítést alkalmaznia a felhasználónak, és így a tarifája sem módosul.

Mikrohullámú frekvenciadíj összesen

Tervjavaslat: 2 395,4 millió Ft

A hagyományos mikrohullámú frekvenciadíjakon a jövőben stagnálás feltételezhető. A 32 GHz-es sáv megnyitása miatt a jelenleg működő rendszerek közül valószínűleg több átkerül majd a 32 GHz-es sávba, ezért csökkenhet a szolgáltatóktól befolyó bevétel. További negatív hatást gyakorol a használati díj bevételre, hogy 2024. áprilisban megszűnik a Magyar Telekom Nyrt. sávhasználati díja, melyet a 2009. évi pályázat után fizetett. Ez 2,5 millió Ft/hó kiesést okoz 2024. júliustól.

A lekötési díjaknál enyhe csökkenés várható, hiszen a nagy szolgáltatók igyekeznek majd abban a sávban kialakítani a rendszereiket, amelyért fix díjat fizetnek.

Egyéb frekvenciák használati díja összesen

Tervjavaslat: 46,0 millió Ft

E kategóriába azon rendszerek tartoznak, amelyek a frekvenciadíjak többi kategóriájába nem illenek. Tekintettel az ilyen típusú rendszerekben üzemeltetett alacsony állomásszámra és díjtételre, az egyéb frekvenciák használati díja nem szignifikáns összeg a bevételekben.

2012. évi pályázat frekvenciadíja (26 GHz sávdíj)

Tervjavaslat: 191,5 millió Ft

A 2012. évi pályázat szerint, a 26 GHz-es mikrohullámú sávban a fix sávdíjas mikro bevételek 2014. óta konstans értéken vannak és a jövőben sem várható ennek módosulása. A sávokat használó szolgáltatók továbbra is aktívan üzemeltetnek eszközöket ebben a spektrumban is. 2024. évben 191,5 millió Ft bevétellel tervez a Hatóság.

2014. évi pályázat frekvenciadíjai összesen

Tervjavaslat: 8 841,1 millió Ft

A 450 MHz-es sávra vonatkozó jogosultság 2024. áprilisban lejár. A hálózatot jelenleg üzemeltető MVM NET Zrt. a frekvencia hosszabbítási kérelmét visszavonta, a szolgáltató várhatóan nem működteti tovább a rendszert, ezért 2024. április után frekvencia használati díj nem került betervezésre. A 2024. évre 88,6 millió Ft bevétel prognosztizálható ebben a sávban.

A 800 MHz-es sávban a három szolgáltató havi 450,0 millió Ft-os fizetési kötelezettséggel bír, amelyet a számlaegységesítési megállapodásnak megfelelően, a negyedév első hónapjának közepén számláz ki a Hatóság 30 napos fizetési határidővel. 2024-ben 5 400,0 millió Ft a várható bevétel ebben a sávban.

A 900 MHz-es sávban szintén minden blokk elkelt, a három szolgáltató havi 37,5 millió Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A terv szerint 450,0 millió Ft bevétel várható ezen a jogcímen.

Az 1800 MHz-es sávban szintén minden megpályáztatott blokk értékesítésre került. A két nyertes szolgáltatónál ezen a jogcímen a várható összes teljesítés 675,0 millió Ft.

A 2600 MHz-es sávban négy blokk kelt el. A három sávban a nyertes szolgáltatóknak havi 140,6 millió Ft-os díjfizetési kötelezettségük keletkezett. A negyedik blokk esetén (FDD sáv) a Vodafone Magyarország Zrt. a szerződése szerint halasztott fizetéssel nyerte meg a sávot, az 1 393,1 millió Ft kumulált összeget kamatokkal együtt 2017. májusban és augusztusban kellett megfizetnie és ezen időponttól kezdődően folyamatos a díjfizetési kötelezettsége. 2024. évben 2 227,5 millió Ft összegű bevétellel tervez a Hatóság.

2016. évi pályázat frekvenciadíjai (3400–3800 MHz sávdíj) összesen

Tervjavaslat: 540,0 millió Ft

A 2016 első félévében lezárult pályázat alapján a 3400–3800 MHz-es frekvencia tartományban 2*30 MHz duplex és 20 MHz szimplex sáv használati joga került értékesítésre. A sávok használatához kiadott határozatok hosszútávra rögzítik a frekvenciadíjakat. 2024-ben a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a teljes díjat fizeti meg (216,0 millió Ft), mivel lejárt a kiépítési időszakra biztosított 50,0%-os kedvezmény. A Vodafone Magyarország Zrt. viszont a 2019–2020. évi pályáztatás során nyilatkozott az 5G beruházásokról, és így megkapta a kiépítés további időszakára is az 50,0%-os díjkedvezményt (324,0 millió Ft).

2019. évi pályázat frekvenciadíjai összesen

Tervjavaslat: 4 570,8 millió Ft

A 700 MHz-es sáv teljes spektruma elkelt 2020-ban. A terv szerint 1 950,0 millió Ft bevétel várható ezen a jogcímen.

A 2100 MHz-es sávban két szolgáltató havi 97,5 millió Ft-os fizetési kötelezettség szerint teljesít. A 2024. évi tervezett bevétel 1 170,0 millió Ft ezen a jogcímen.

A 3600 MHz-es sávban három nagy szolgáltató szerzett jogosultságot, az éves bevételi összeg 1 450,8 millió Ft.

2020. évi pályázat frekvenciadíjai összesen

Tervjavaslat: 9 360,0 millió Ft

A 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávok használati jogosultságainak licitálására 2021. január 28-án került sor. Az árverésen a szolgáltatók az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhattak, hogy az adott sávban a kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tartanak igényt.

A Magyar Telekom Nyrt. a 900 MHz-es sávban 16 MHz-et, az 1800 MHz-es sávban 40 MHz-et nyert el. A Yettel Magyarország Zrt. a 900 MHz-es sávban 26 MHz-et szerzett, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re licitált sikerrel. A Vodafone Magyarország Zrt. a 900 MHz-es sávban 18 MHz-re, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re tett szert.

A jogosultságok tizenöt évig, 2037. április 9-ig érvényesek, azt követően, hogy az előző jogosultságok 2022 áprilisában lejártak.

2024. évre a 900 MHz sávdíj és az 1800 MHz sávdíj tervezett bevétele egyaránt 4 680,0 millió Ft. A 2020. évi pályázatok határozatai szerint, az új blokkok után havonta fizetnek a szolgáltatók.

2022. évi pályázat frekvenciadíja (32 GHz sávdíj) összesen

Tervjavaslat: 66,8 millió Ft

A 32 GHz-es sáv értékesítése és a pályáztatás 2023 májusában lezárult. A pályázat nyertesei 4 évig 50%-os díjkedvezményre jogosultak. A nyertesek 2023. II. félévétől használhatják a sávokat. Ezzel egyidejűleg megkezdődhetett a sáv számlázása is. A 2024-re tervezett bevétel 66,8 millió Ft.

A 32 GHz-es sáv megnyitása után a nyertesek várhatóan ebbe a sávba helyezik át a fix rendszereik állomásait, és azokat fogják bővíteni. Ennek következtében a hagyományos mikrohullámú sávok bevételei enyhén csökkenhetnek, ami azonban a Hatóság bevételeit szignifikánsan nem módosítja.

2.3. Azonosítók díja

Tervjavaslat: 2 600,0 millió Ft

Ez a bevételi jogcím az azonosítók használati díjából áll.

A hírközlő hálózatok működéséhez és működtetéséhez, illetőleg a szolgáltatások nyújtásához szükséges számok, címek és ezek tartományai – összefoglaló néven az azonosítók – korlátozott erőforrások. A rendelkezésre álló azonosítókat az Azonosítók Nemzeti Felosztási Terve tartalmazza, amely az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felosztását és terjedelmét határozza meg.

Az azonosítók díja beszedése az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötésének és használatának díjáról szóló 5/2012. (I. 24.) NMHH rendelet alapján történik.

A szakterület a 2023. I. féléves adatok alapján 2024-re vonatkozóan 2 600,0 millió Ft azonosítógazdálkodási díjbevételt prognosztizált. Hosszabb időtávlatban az azonosítóhasználati díjbevétel változással járó nagyobb cégmozgások előre nem láthatóak.

A kijelölhető azonosítók nagy száma miatt, előzetes lekötések nem indokoltak, ezért lekötési díjbevétel tervezése nem szükséges. A számhordozási díjak éves átlagban kiegyenlítődnek, mivel az egyik szolgáltatótól „elhordozott” számok díjai néhány nap differenciával megjelennek a fogadó szolgáltatónál, így egyenlegében nulla összeggel kalkulált a Hatóság.

2.4. Felügyeleti díj

Tervjavaslat: 2 770,0 millió Ft

A felügyeleti díj mértékét, valamint a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatást a felügyeleti díjról szóló 7/2016. (X. 14.) NMHH rendelet (a továbbiakban: felügyeleti díj rendelet) szabályozza. Ez a bevételi jogcím a postai és a hírközlési szolgáltatók felügyeleti díjából áll.

A Hatóság a bevételi tervszám meghatározásakor figyelembe vette a felügyeleti díj rendelet folyamatban lévő módosítását, mely a felügyeleti díjfizetési kötelezettség mértékének 18%-os növekedését vetíti előre, és mind a postai szolgáltatók, mind a hírközlési szolgáltatók esetében magasabb díjbevételt prognosztizál a 2024-es évre.

2.5. Üzemeltetési díjak

Tervjavaslat: 8,0 millió Ft

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/N. § (6) bekezdése alapján, a helyi és körzeti vételkörzetű földfelszíni műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális televízió-műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságának gyakorlására feljogosító hatósági szerződésben a felek által meghatározott üzemeltetési jogosultságért fizetendő díj mértéke alapján tervezett bevétel.

2.6. Egyéb bírság bevételei

Tervjavaslat: 280,0 millió Ft

A bírság nagyságrendje nehezen becsülhető, mivel a kirótt bírságok nagymértékben függenek a szolgáltatók jogkövető magatartásától. A terv bázis alapon készült.

2.7. Késedelmi pótlék

Tervjavaslat: 2,0 millió Ft

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) értelmében az adók, díjak módjára behajtható bevételekhez kapcsolódó késedelmi pótlékot a közhatalmi bevételek között kell kimutatni, így ezen a jogcímen 2,0 millió Ft bevételt prognosztizál a Hatóság.

Tervjavaslat: 8 734,0 millió Ft

Tulajdonosi bevételek

Tervjavaslat: 2,8 millió Ft

A jogcím az egyéb központi osztalékbevételből származó összeget tartalmazza. A tervsor az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Szervezet befizetéséhez kapcsolódik. E szervezetnek Magyarország az egyik alapító tagja. A nemzetközi szerződés alapján, a Hatóság képviseli hazánkat, így a szervezet a Hatóság részére utalja át a 2024. évben Magyarországot illető osztalékot.

Kiszámlázott általános forgalmi adó

Tervjavaslat: 8 709,4 millió Ft

Az általános forgalmi adó bevételek az adóköteles bevételek után befolyt áfa összegét tartalmazzák, a 2024. évre érvényes 27,0%-os kulccsal. A tervezés szempontjából releváns főbb adóköteles bevételek a frekvenciadíjak, valamint az azonosítók díja jogcímeken befolyó bevételek.

Biztosítók által fizetett kártérítés

Tervjavaslat: 2,0 millió Ft

Az Áhsz. értelmében, ezt a jogcímet külön soron kell nyilvántartani. Az előző évhez hasonlóan 2,0 millió Ft bevétel szerepel a javaslatban.

Egyéb működési bevételek

Tervjavaslat: 19,8 millió Ft

Ezen a soron a kötbérből, kártérítésből, késedelmi kamatból, jogtanácsosi díjakból, perköltségekből, alkalmazottak térítéséből származó és előző évi kiadások megtérülésével kapcsolatos bevételek szerepelnek. Ez a bevétel típus is a jellegéből adódóan kizárólag bázis alapon tervezhető.

Tervjavaslat: 6,0 millió Ft

A tervsoron a munkavállalók részére nyújtott kölcsönök visszatérüléséből számított összeg szerepel.

Tervjavaslat: 180,0 millió Ft

A Médiatanács létszáma 5 fő, mely a Médiatanács elnökéből és annak tagjaiból áll.

Az Mttv. 2019. augusztus 1-i módosítása érintette a Médiatanács elnökének és tagjainak illetményére vonatkozó szabályozást is. Az Mttv. 130. § (1) bekezdése szerint: „A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult”. A tagok tiszteletdíjának összegéről az Mttv. 130. § (2) bekezdése rendelkezik: „A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult”. A Hatóság Elnökének illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a.

A fentiekre tekintettel, a Médiatanács elnökének és tagjainak tiszteletdíjaként összesen 159,0 millió Ft került a tervbe. A Médiatanács munkájának szakértői támogatására a személyi juttatások között 21,0 millió Ft megbízási díj van előirányozva.

Az összes személyi juttatási előirányzat terve 180,0 millió Ft.

Tervjavaslat: 23,0 millió Ft

A munkaadókat terhelő járulékok a 2024. évre várható járulékkulcsokkal kerültek megtervezésre. A terv a tiszteletdíjak és a megbízási díjak után számított szociális hozzájárulási adó mértékére 13,0%-ot tartalmaz.

Tervjavaslat: 298,0 millió Ft

A dologi kiadások előirányzata között került tervezésre a szolgáltatási kiadások jogcím 65,0 millió Ft összegben, amely tartalmazza a Médiatanács munkájának támogatására a külső szakmai szolgáltatások fedezetét 48,0 millió Ft összegben. Az előirányzat tartalmazza továbbá a dologi kiadásokra számított működési célú előzetesen felszámított áfa 17,5 millió Ft-os összegét, valamint a médiapiaci bevételek – Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé továbbutalandó – áfa részét (215,5 millió Ft), melyek együttes összege 298,0 millió Ft.

Tervjavaslat: 35,0 millió Ft

A társszabályozó szervezetek működésének finanszírozására 35,0 millió Ft támogatás került a tervbe.

Tervjavaslat: 18,0 millió Ft

A beruházások előirányzata 18,0 millió Ft összeggel került a tervbe, amely a Médiatanács tagok munkájának műszaki, tárgyi feltételeit hivatott biztosítani.

Tervjavaslat: 338,5 millió Ft

A Médiatanács működését biztosító támogatás az Mttv. 135. § (2) bekezdése alapján 2024-ben 338,5 millió Ft összegben került tervezésre.

Tervjavaslat: 215,5 millió Ft

A működési bevételek előirányzata teljes összegében a Médiatanács kezelésében lévő bevételi előirányzatok áfa köteles bevételeinek áfa vonzatát tartalmazza.

A kiadási előirányzatok a bevételi előirányzatokkal egyezően kerültek a tervbe.

A Médiatanács kezelésében lévő előirányzataként kerültek tervezésre a Hivatal által kiszámlázandó, de véglegesen az Alapot illető médiaszolgáltatási-, frekvenciapályázati díjak, valamint a kötbér, a bírság és az óvadék összege. A tervezés során figyelembevételre került, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet során történő eltérő alkalmazásáról szóló 544/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint, a médiaszolgáltók 2023. január 1. napjától 2023. december 31. napjáig mentesülnek a médiaszolgáltatási díjfizetés alól. A 2021. első negyedévben befizetett – előlegként elszámolt – médiaszolgáltatási díjat így legkorábban 2024. első és kisebb részben második negyedévében lehet majd elszámolni, ami azt is jelenti, hogy több, mint egy negyedéves díjbevétel elmarad 2024-ben.

A médiaszolgáltatási díjak tervezett összegében figyelembevételre kerültek a legnézettebb országos kereskedelmi televíziók bevételei (RTL Klub Zrt. – 59,9 millió Ft, TV2 Zrt. – 80,7 millió Ft), az országos rádiós kereskedelmi jogosultság hasznosításából származó bevétel (Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. – 376,1 millió Ft), valamint minden más kereskedelmi rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás várható bevétele (276,3 millió Ft).

A fentiek eredményeként, az Mttv. 63. § (10) bekezdésének második mondatában biztosított felülvizsgálati lehetőségre is tekintettel, összesen mintegy 793,0 millió Ft-os médiaszolgáltatási bevétel szerepel a tervben.

A frekvencia pályázati díj előirányzata a 2023. évivel megegyező összegben (5,0 millió Ft) szerepel a tervben, mivel kiemelkedő frekvencia-pályáztatás nem szerepel a 2024. évi tervek között, így ezzel kapcsolatban felmerülő nagyobb összegű pályázati díj bevétel sem prognosztizálható.

A kötbér és bírság együttes tervezett összege 17,0 millió Ft.

Az óvadék előirányzaton 5,0 millió Ft pénzforgalmi teljesítés várható 2024-ben.

Az Alap tevékenységét az Mttv. 136. § (1) bekezdése határozza meg. Feladatai, kiadásai is ennek megfelelően oszlanak meg.

Az Alap egyrészt műsorokat gyárt és vásárol, gazdálkodik a rábízott közszolgálati ingatlan- és médiavagyonnal, másrészt finanszírozó a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiatanács, annak hivatala, a Közszolgálati Közalapítvány, továbbá a közszolgálati feladatokat ellátó leányvállalatai tekintetében, valamint a Médiatanács által kiírt pályázatok útján támogatásokat nyújt.

A költségvetés összeállítása során is e funkcióknak megfelelően kerültek meghatározásra az egyes kiadási sorok.

A központi költségvetésből kapott közszolgálati hozzájárulás egy részét az Alap pénzalapi funkciójának megfelelően továbbutalja a Médiatanács, a Médiatanács hivatali szerve, a Közszolgálati Közalapítvány részére, valamint felhasználja az alábbi jogcímeknek megfelelően.

Az Alap pályázatok útján a Médiatanács döntése alapján támogatásokat folyósít a közösségi médiaszolgáltatások támogatására, amely célra 1 440,0 millió Ft került tervezésre.

Az Alap feladata a közszolgálati médiaszolgáltató működésének finanszírozása. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. működésére 2 350,0 millió Ft-ot tartalmaz a tervezet.

Az Alap médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységének kiadásai tartalmazzák az Alap működésének, a műsorgyártásnak és a vagyongazdálkodásnak valamennyi személyi, járulék, dologi és felhalmozási kiadását.

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei Nonprofit Kft. az Alap tulajdonosi joggyakorlásában lévő, a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaság, melynek közhasznú működéséhez az Alap hozzájárul. A 2024. évi támogatás a 2023. évi előirányzat szintjén került meghatározásra.

Az Alap – a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény szerinti feladatok ellátására – a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtésének, nyilvántartásának, megőrzésének és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének elvégzésére létrehozta az MTVA Digitalizációs Műhely Kft.-t, amely működésének finanszírozását az Alap támogatás útján biztosítja.

A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítványt az Alap azzal a céllal hozta létre, hogy biztosítsa a mindenkori közmédia számára a belső és külső képzéseket, ösztöndíj és gyakornoki programok útján segítse a közszolgálati újságíróképzést és egyéb szakmai programokat. Az Alapítvány működéséhez az Alap támogatást nyújt.

Az Mttv. 136. § (3) bekezdése alapján a médiaszolgáltatási díj az Alap bevétele, melyet a Hatóság szed be és utalja át az Alap részére. A médiaszolgáltatási díj általános forgalmi adó köteles bevétel. A kiszámlázott, azonban pénzügyileg nem rendezett díjak után az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség a Hatóságot terheli, azt az Alap finanszírozza meg a Hatóság részére. Az Alap által a Hatóság részére finanszírozásként átutalt összeg, valamint a térülésként visszautalt összegek egyenlege az előző évek tény adatai és a tervezett médiaszolgáltatási díj alapján A Médiatanácsot terhelő, a médiaszolgáltatók által be nem fizetett általános forgalmi adó soron került megtervezésre.

A szerzői jogi törvény alapján az Alapnak ún. „must carry” jogdíjat kell fizetnie a jogkezelőnek.

A kiadások között az átlátható elszámolás miatt külön soron kerül bemutatásra az Mttv. 134. § (5) bekezdése szerinti befizetések felhasználása. A Hatóság által biztosított forrás a műsorterjesztési költségek jelentős részét hivatott finanszírozni. A műsorterjesztési költségek forrásátcsoportosítással finanszírozott része e miatt ezen a soron szerepel, míg a fennmaradó rész az Alap dologi költségei között. Mivel a biztosított forrás összege az előző évhez képest 2 000,0 millió Ft-tal csökken, a műsorterjesztési költségek dologi költségek között megjelenő része ennek megfelelő összeggel emelkedik. A költségek növekedésére negatív hatással van a fogyasztói árindexnél az utóbbi években rendre magasabb ipari termelői árindex, mely a műsorterjesztési költségek átlag feletti emelkedését eredményezte.

Az Alap kamatfizetési kötelezettsége, egyéb pénzügyi ráfordítások soron elsősorban bankköltségek, pénzintézeti jutalékok, a nemzetközi szerződésekhez kapcsolódó bankgaranciák éves és kibocsátási díja került tervezésre.

Az Alap bevételeit az Mttv. 136. § (3) bekezdése határozza meg. Ennek megfelelően a bevételek tervezése a következő tényezők figyelembevételével történt.

A közszolgálati hozzájárulás Magyarország elfogadott 2024. évi költségvetésének megfelelően került meghatározásra.

A médiaszolgáltatási díj a kereskedelmi médiaszolgáltatók által befizetett médiaszolgáltatási díjat, a pályázati díjak a frekvencia pályázati díjak és a támogatási pályázati díjak Alapot illető bevételi hányadát tartalmazzák. A médiaszolgáltatási díj bevétel előirányzata jelentősen csökken 2024-ben, figyelembe véve a médiaszolgáltatók által 2021. I. negyedévben befizetett díjat, valamint a rádiós médiaszolgáltatási díjak várható csökkenését.

A médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, óvadék tartalmazza a médiaszolgáltatók által befizetett összegeket, amelyeket az Mttv., illetve a médiaszolgáltatási szerződés megsértése miatt szab ki a Médiatanács.

A médiaszolgáltatással kapcsolatos bevételi tételek a Hatóság tervei alapján kerültek meghatározásra.

Az Mttv-nek a Hatóság és a Médiatanács gazdálkodására vonatkozó szabályai, különösen az Mttv. 134. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával, a közfeladat ellátásának folyamatos magas szintű biztosítása érdekében a Hatóság elnöke dönthet arról, hogy forrást biztosít az Alap részére. Az Alap gazdálkodásához az utóbbi években a Hatóság csoportosított át forrást az Mttv. 134. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján. A 2024-es év során is szükséges a forrásátcsoportosítás, ami az Alap műsorterjesztési költségeinek egy jelentős részét hivatott finanszírozni. Az Alap Médiatanács által elfogadott középtávú tervében a forrásátcsoportosítás 10 000,0 millió Ft összegben szerepel, az előirányzat ezzel szemben a Hatóság előrejelzése alapján 8 000,0 millió Ft-ra csökkent.

Az Mttv. alapján a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételek az Alapot illetik. Ezen a jogcímen a reklámbevételek és az egyéb kereskedelmi, hasznosítási bevételek szerepelnek bruttó módon. A tervezés során a reklámpiac helyzete és a 2024-es bevételi várakozások kerültek figyelembevételre.

A § a maradványok felhasználásáról szóló szabályozást tartalmazza.

A § a törvény hatályba léptetéséhez szükséges rendelkezést tartalmazza.