2023. évi LXXVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat egyik célja a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (MFB tv.) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) működését érintő egyes rendelkezések módosítása annak érdekében, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak a jogalkalmazásban, valamint annak érdekében, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz.

A törvényjavaslat érinti a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Etv.) is. Az Etv. módosítása részben az Alkotmánybíróság 3/2023. (IV. 17.) határozata miatt volt indokolt, melyre tekintettel az Etv.-ben – az MFB törvény mintájára – módosításra kerültek a banktitokra vonatkozó szabályok. Másrészt az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. nemzetgazdaságban betöltött kiemelt szerepére tekintettel szükséges volt több pontosítást és kiegészítést tenni az Etv. szövegébe az Eximbank által nyújtott finanszírozást és a MEHIB Zrt. által végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységet illetően.

A törvényjavaslat további célja a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvet módosító (EU) 2022/2036 rendelet irányelvet módosító rendelkezéseinek a magyar jogba történő átültetése.

Mindezeken túl a törvényjavaslat célja a pénz-, tőke és biztosítási piacra, valamint a piac felügyeletére vonatkozó szabályrendszer finomhangolása.

A rendelkezés az Etv. 1. § (3) bekezdését egy új (3a) bekezdéssel egészíti ki az alábbi indokok alapján. A MEHIB Zrt. 2015. októbere óta nem végez a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó biztosítási tevékenységet és az erre vonatkozó biztosítási tevékenységi engedélye is visszavonásra került, az Etv. alapján végzett nem piacképes kockázatokra vonatkozó biztosítási tevékenységére pedig a Bit. rendelkezéseit – az Etv.-ben foglalt kivétellel – nem kell alkalmazni (biztosítási titok).

Az Etv. 2. § (2a) bekezdésében a hatályos szabályozáshoz képest szélesebb körben javasolt lehetővé tenni a hitelkiváltás finanszírozását, így a jövőben az Eximbank Zrt. nem kizárólag más pénzügyi intézmény által nyújtott hitel kiváltására nyújthat hitelt, hanem – a Kormány egyedi döntése esetén – például tagi kölcsön kiváltására is, amennyiben annak eredeti célja megfelel az Etv.-ben taxatíven meghatározott eredeti hitelcéloknak.

Az Etv. 3. § új (1a) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a MEHIB Zrt. nem piacképes biztosítási tevékenysége nem felügyeleti tevékenységi engedélyen és a Bit-en alapszik (szemben a piacképes tevékenységgel), hanem az Etv. felhatalmazásán.

Megszüntetésre kerül az a korlátozás, amely szerint az Eximbank Zrt. és a MEHIB Zrt. az Etv.-ben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja. Javaslat indoka, hogy a rendelkezés pontos tartalma nehezen határozható meg, továbbá, hogy az Eximbank Zrt. az Etv. és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti – többségében – felügyeleti engedélyköteles tevékenységet végez, így ezen tevékenység(ek) más jogi személy általi végzésére is csak megfelelő jogszabályi felhatalmazás mellett és felügyeleti engedély birtokában kerülhetne sor.

Pontosítás.

A rendelkezés rögzíti, hogy a Kormány – Etv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti – határozatában megjelölt hitelhez vállalt állami készfizető kezességvállalásért a Magyar Állam (a kötelezettel szemben) kezességvállalási díjat akkor számít fel, amennyiben azt az európai uniós versenyjogi szabályok előírják.

Az Etv. meghatározza, hogy az Eximbank és a MEHIB Zrt. az állam készfizető kezességével biztosított követeléseket, illetve kárkintlévőségeket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és a végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével köteles behajtani, ugyanakkor nem rendelkezett a behajtás módjáról. A belföldi követelések behajtására vonatkozó részletszabályok hiánya, valamint a külföldi követelések esetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Áht. Vhr.) szabályainak alkalmazása jelentősen megnehezítette az állam megbízásából eljáró Eximbank, illetve MEHIB pénzügyi szolgáltatási, illetve biztosítási tevékenységből származó, a központi költségvetés javára behajtandó követelések érvényesítését, illetve adott esetben azok értékesítését. A módosítással beépített (1a) felhatalmazza az Eximbankot és a MEHIB-et arra, hogy a követelések behajtása során a követelés rendezéséről megállapodjon (ideértve az átütemezést, részletfizetést is), valamint a követelés értékesítéséről saját hatáskörben döntsön, ha a megállapodás, illetve értékesítés alapján a várható megtérülés eléri a követelés összegét. A módosítással beépített (1b) bekezdés rögzíti, hogy amennyiben a követelés részleges elengedésére kerül sor vagy a követelés értékesítése során az értékesítés eredményeként a vételár nem éri el a követelés összegét, akkor a követelés értékesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Külföldi kötelezettel szemben fennálló követelés esetén az államháztartásért felelős miniszter a külgazdasági ügyekért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt. A módosítással beépített (1c) bekezdés a behajthatatlan követelésekről történő lemondásról rendelkezik.

Az Etv. 15. § új (2) bekezdésében – az igazgatósági tagokra vonatkozó, 14. § (2) bekezdésében meghatározottakkal összhangban – rögzítésre kerül, hogy az Eximbank Zrt. felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg a MEHIB felügyelőbizottsági tagjává, a MEHIB felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg az Eximbank Zrt. felügyelőbizottsági tagjává jelölhető.

Tekintettel arra, hogy a Bit.-et nem kell alkalmazni a MEHIB Zrt. nem piacképes biztosítási tevékenységére, így a vezető állású személyek kinevezésére vonatkozó feltételekre sem, ezért a Bit.-től való eltérést engedő szabályra sem szükséges utalni. Rögzítésre kerül a MEHIB Zrt. vonatkozásában a vezető állású személyek meghatározása.

Meghatározásra kerül az összevont szervezet fogalma, valamint az, hogy az Eximbank Zrt., valamint a MEHIB Zrt. összevont szervezetében közös munkavállalókat is foglalkoztathat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti több munkáltató által létesített munkaviszony keretében.

Kiegészítésre kerül, hogy az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján a KSH munkacsoport koordinálásáért felelős külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel, valamint a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 330/2022. (IX. 5.) Korm. rendelet alapján a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel, valamint ezek munkaszervezetével szemben sem áll fenn az ületi és banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség. Az Alkotmánybíróság 3/2023. (IV. 17.) határozata miatt rögzítésre kerül, hogy az Eximbank Zrt. esetében az ügyfél neve és az ügylet összege nem minősül banktitoknak. A javaslat összhangban van a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvényben a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzügyi szolgáltatási tevékenysége vonatkozásában alkalmazott banktitok fogalommal.

Az Etv. 25. § (1) bekezdésére vonatkozó pontosítás indoka, hogy a Bit.-et nem kell alkalmazni a MEHIB Zrt. nem piacképes biztosítási tevékenységére, kivéve a biztosítási titokra vonatkozó szabályokat. Azonban az Etv. a biztosítási titok tekintetében is tartalmaz a Bit.-hez képest eltéréseket, így a Mehibnek a nem piacképes tevékenysége kapcsán a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályait az Etv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmaznia.

Szövegcserés és törléses módosítások között több pontosító jellegű javaslat is szerepel. A módosítási javaslatok az Etv. következő rendelkezéseit érintik: Az Etv. 1. § (4) bekezdésének pontosítása tekintettel arra, hogy nem kizárólag a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit kell az Etv.-ben foglaltak szerinti eltérésekkel alkalmazni, hanem a Ptk. egyéb rendelkezéseket is. Az Etv. 1. § (5a) bekezdés 3. pontjában szereplő gazdálkodó szervezet fogalma kiegészítésre kerül – a Magyar Export-Import Bankot érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 59/2023. (II. 28.) Korm. rendelet 2. §-ával összhangban – a befektetési alappal, továbbá új javaslatként a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény szerinti MRP szervezettel. Az Exim törvény 2. § új (2) bekezdése a) pontjában az Eximbank által végezhető betétgyűjtési tevékenység szabályai közül a „bankközi piacon” szűkítés hatályát veszti. Egyrészt mivel értelmezési problémákat vet fel, másrészt pedig mivel a törvény a szakmai befektetőre hivatkozással kellően leszűkíti az Eximbank ilyen tevékenységi lehetőségeit. A 3. § (2) bekezdésében hatályát veszti azon (belföldi, azaz piacképes kockázatú) ügyletek felsorolása, amelyekhez kapcsolódóan a MEHIB Zrt. jelenleg – a szükséges Európai Uniós engedély hiányában – nem nyújthat biztosítást és ilyen tevékenységet a jövőben sem is kíván végezni. Módosul a 6. § (9) bekezdése egyrészt arra tekintettel, hogy jogszabályi állami kezességvállalás esetén kezesi szerződés nem kerül megkötésre, másrészt pedig a kezesi tájékoztatásról szóló Ptk. hivatkozás pontosítása érdekében. Az Etv. 7. § (5) bekezdését kiegészítésre kerül a kormányhatározatban megjelölt ügyletekhez kapcsolódó állami kezességgel biztosított hitelállomány költségvetési törvényben rögzített felső határának szabályozásával. A 25. § (2) bekezdése kiegészítésre kerül az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján a KSH munkacsoport koordinálásáért felelős külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel valamint a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 330/2022. (IX. 5.) Korm. rendelet alapján a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel, valamint ezek munkaszervezetével is.

A módosítással a magyar állampolgárok esetében a diplomás GYED jogosultsághoz szükséges előzetes hallgatói jogviszony időtartamába (a gyermek születését megelőző 2 éven belül teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszony) beszámítható lesz a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok ideje is.

Pontosító rendelkezés.

A Magyar Államkincstárnál az új számfejtő rendszer bevezetésével egyszerűsödik, gyorsabbá válik a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: GYED) lejártát követően a gyermekgondozást segítő ellátás (a továbbiakban: GYES) hivatalból történő megállapításához az adatátadás, így a családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi XXVIII. törvény) kihirdetett, 2024. július 1-jén hatályba lépő rendelkezések módosítása vált szükségessé, ezzel tovább egyszerűsítve és gyorsítva a GYES megállapítását. A hivatalbóli eljárás gyorsaságát szolgálja, hogy nem szükséges a szülőtől nyilatkozatot bekérni, illetve az adatátadás határideje úgy kerül rögzítésre, hogy lehetővé tegye az adatátadás korábbi időpontban való teljesítését is.

A pontosítás annak egyértelművé tétele érdekében szükséges, hogy az iskoláztatási támogatásra való jogosultsághoz a gyermek tanulói jogviszonyának fennállása szükséges. A módosítás annak érdekében szükséges, hogy a Honvédelmi Minisztérium, mint családtámogatási kifizetőhely is hozzáférhessen a köznevelésben, a szakképzésben, valamint a felsőoktatásban tanulmányokat folytatók adataihoz.

A Magyar Államkincstár és a kormányhivatalok számos megkeresést kapnak a nyomozó hatóságoktól családtámogatási nyilvántartásban szereplő adatok kiadása iránt. A nyomozó hatóságoknak az egységes szociális nyilvántartás adataihoz való közvetlen hozzáférése valósul meg a módosítással. Ehhez kapcsolódóan jogtechnikai okból szükséges a 2023. évi XXVIII. törvény módosítása is.

A Cst. alapján kezdeményezhető a jogalap nélkül felvett ellátások munkabérből való levonása. A munkabérből való levonáshoz szükséges a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatok rendelkezésre állása, amely jelenleg több lépcsőben valósul meg a vármegyei kormányhivatalok megkeresésével. A jogszabály módosítása biztosítja az adatokhoz való közvetlen hozzáférést, valamint azok nyilvántartását a követelés behajtása céljából.

A Kormány az MFB Zrt.-t jelölte ki egyrészt a 2014–2020 programozási időszak pénzügyi eszköz forrásaiból kihelyezett és a végső kedvezményezettek által visszafizetett források végrehajtására, másrészt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. szerinti pénzügyi eszköz végrehajtására. Mivel a fenti programok nem „operatív” programok, az MFB tv. 3. § (3) bekezdésének módosítása szükséges, illetve szükséges az MFB tv. 2. § h) pontjának kiegészítése is.

A pénzügyi eszközök végrehajtásának részben közjogi szabályozására tekintettel a szabályozás egyértelművé teszi az MFB Zrt. kereshetőségi jogát a követelések érvényesítése során.

A törvényjavaslat lehetővé teszi az MFB Zrt. számára követelések és hitelállományok átvételét, amennyiben annak célja a veszteségmérséklés.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi az éven túli lejáratú devizaforrások bevonása során az MFB Zrt. egyeztetési és tájékoztatási kötelezettségét a forrásbevonást megelőzően, különös tekintettel a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott állami készfizető kezesség felső határára. A törvényjavaslat továbbá lehetővé teszi, hogy a jövőben a Diákhitel szervezet kiszervezhesse a tevékenységét a Magyar Fejlesztési Bank részére.

A törvényjavaslat az ügyfélcsoport-képzésre vonatkozó, már létező rendelkezés tartalmát pontosítja.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi a kivételszabályt azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e felügyeleti engedély az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő pénzügyi intézmények, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó intézmények vezető állású személyének, ügyvezetőjének megválasztásához, kinevezéséhez.

A kötvénykibocsátásra jogosult szervezetek pontosítása.

A törvényjavaslat – az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozásához hasonlóan – a Befektető-védelmi Alap ellenőrzésére ad jogosultságot az Állami Számvevőszék részére oly módon, hogy annak pénzügyi-számviteli ellenőrzését végzi. Ez az ellenőrzés ugyanakkor nem jelenti a teljes gazdálkodás ellenőrzését, hiszen ez esetben sérülne az a zsinórmérték, miszerint az Állami Számvevőszék a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi.

A törvényjavaslat a vezető állású személyekre és a minősített befolyást szerezni kívánó személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

A törvényjavaslat – a KKV törvénynek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására vonatkozó szabályai módosításával – megszünteti a készpénztranzakciókkal járó potenciális kockázatokat annak előírásával, hogy a kölcsönösszeget fizetési számlák közötti fizetési mód alkalmazásával kell megfizetni.

A rendelkezés szűkíti továbbá a tőkévé konvertálható kölcsön felhasználási körét azzal, hogy kimondja, a kölcsön nem használható fel ingatlanvásárlásra, sem éven túli lejáratú értékpapír vásárlásra.

A törvényjavaslat az ellenőrizhetőség tekintetében előírja azt is, hogy a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötését követő 5 napon belül, valamint a konverzióról annak létesítő okiratban történő átvezetésének megtörténtétől számított 5 napon belül a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: KFI törvény) meghatározottak szerint bejelentést kell tennie.

A törvényjavaslat a vezető állású személyekre és a minősített befolyást szerezni kívánó személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükséges szövegpontosítás.

A módosítás a piaci transzparencia, a befektető védelem és pénzügyi stabilitás biztosítását szolgálja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vagyona terhére történő pénzügyi eszköz kibocsátása, illetve e jogalany vagyona terhére történő pénzügyi eszközbe történő befektetés körében.

A 2014/17/EU irányelvvel történő összhang érdekében szükséges ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel fogalmának kiegészítése a halasztott fizetéssel vagy más ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában nyújtott kölcsönökkel.

A jelzáloghitelből eredő tartozás visszafizetését követően jellemzően a fogyasztót terhelő kötelezettség, illetve érdeke a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos ügyintézés. A jelzáloghitelszerződés teljeskörű zárásának része, hogy a hitelező a jelzálogjog törléséhez szükséges hozzájárulását észszerű időben bocsássa a fogyasztók rendelkezésére, különösen hitelkiváltások esetén.

A 2014/17/EU irányelvvel történő összhang érdekében szükséges szövegpontosítások.

A törvényjavaslat összhangba hozza a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv intézkedési jogosultságát a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseivel.

A törvényjavaslat a vezető állású személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

A törvényjavaslat alapján az Állami Számvevőszék – más intézményekhez hasonlóan – felmentést kap a fizetési titok megtartásának kötelezettsége alól feladatkörében eljárva adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.

A szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó szabályok egységesítése miatti módosítás.

A kivételi szabály pontosítása.

A törvényjavaslat a vezető állású személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

A 2014/17/EU irányelvvel történő összhang érdekében a közvetítők fióktelepeinek felügyelésére vonatkozó pontosító rendelkezések.

A törvényjavaslat a bankszünnap mellett nevesíti a négy órát meg nem haladó üzemszünetet is azzal, hogy a bankszünnappal megegyező garanciális feltételeket ír elő.

A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükséges szövegpontosítás.

A törvényjavaslat ügyfélvédelmi-fogyasztóvédelmi okokból előírja, hogy a kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ÁÉKBV-alapkezelő vagy az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala tevékenység végzése során megfelelően alkalmazni szükséges a Bszt. tájékoztatásra, ügyfélminősítésre vonatkozó szabályozást.

A korábbi szabályozáshoz képest komoly változást hoznak e rendelkezések a szerződéskötést megelőző tájékozódási kötelezettségben. Az alapkezelő, ha kollektív befektetési értékpapír forgalmaznak, a szerződés megkötése előtt egy ún. alkalmassági teszt elvégzésére köteles. E teszt keretében a leendő szerződő fél, azaz a befektető ismereteiről, gyakorlatáról kell meggyőződni, illetve azt kell megítélni, hogy képes-e megalapozott döntést hozni, valamint a céljairól és jövedelmi helyzetéről kell a szükséges információkat megszerezni. Minderre azért van szükség, hogy az alapkezelő olyan szolgáltatást kínálhasson a befektető számára, amely összhangban van a befektetési céljaival, kockázatviselő képességével és hajlandóságával, s amely kapcsán a döntését a számára megismerhető, feldolgozható, értelmezhető információkra alapozva hozhatja meg.

Ez a tevékenység, amelyek kapcsán a rendelkezések az alkalmassági teszt elvégzését teszik kötelezővé, különbözik a többitől, hiszen ezek azok, amelyek kapcsán a befektetők felé az alapkezelő hozzáadott értéke a legnagyobb, legkiemelkedőbb.

A módosítás biztosítja, hogy az elsődleges eszközkategória alapján történő besorolás szerinti vegyes alapok esetében is elfogadható legyen az ingatlanalapnál fennálló szakmai gyakorlat, mint személyi követelmény.

A vezető állású személyekre vonatkozó követelmények pontosítása. A törvényjavaslat a vezető állású személyekre és a minősített befolyást szerezni kívánó személyekre vonatkozó követelményeket pontosítja. A büntetlen előélet mellett követelményként jelenik meg az, hogy az illető személy ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

A transzparencia növelése, az összehasonlíthatóság fokozása és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében szükséges a befektetési alapok átlátható és kiszámítható kategorizálása az elsődleges eszközeik alapján. A módosítás egyrészt az erre való utalást biztosítja azzal, hogy a kategóriák pontos meghatározására külön jogszabályban kerül sor. Másrészt az egyes szabályok pontosítására kerül sor ott, ahol jelenleg esetlegesen történik utalás az egyes alapokra vagy azok részére, módosul a szabályozás ott is, ahol szükséges egy általános rendelkezés kimondása mellett a kivételi szabályok meghatározása.

Üzleti titok megőrzése alóli felmentés a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából.

A befektetési alapok elsődleges eszközeik alapján történő kategorizálásához kapcsolódóan az ingatlanalapok szabályozása kiegészítésre kerül a vegyes alapokkal is, tekintettel arra, hogy ezen alapok eszközeik között meghatározó, illetve jellemző az ingatlan vagy az ahhoz kapcsolódó vagyoni jog.

Szövegpontosítások.

Tekintettel arra, hogy a befektetési alapok elsődleges eszközeik alapján történő kategorizálása külön jogszabályban kerül sor, az egyes hiányos felsorolásokat hatályon kívül kell helyezni.

A törvényjavaslat az uniós jogalkotásnak való megfelelést szolgálja azzal, hogy a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározására irányuló egyes rendelkezéseket a harmadik országbeli szervezetekre is kiterjeszti.

Jogharmonizációs záradék kiegészítése.

A KFI törvény módosítása kiterjeszti a törvény hatályát az innovációs ökoszisztéma fejlesztésére.

A javaslattal szabályozásra kerül a tőkévé konvertálható kölcsönnel, – mint az innovációs ökoszisztéma fejlesztést elősegítő finanszírozás egyik speciális jogi eszközével – kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség. A törvényjavaslat a tőkévé konvertálható kölcsön ellenőrizhetősége érdekében rögzíti, hogy a KKV. törvény 9/A. §-a alapján a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a KKV. törvény szerinti bejelentési kötelezettségét a Kormány által kijelölt szerv részére kell teljesítenie, amely a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának biztosítása céljából a Magyar Nemzeti Bank megkeresésére adatot szolgáltathat.

A rendelkezés rögzíti a bejelentés adattartalmát, az adtaszolgáltatás célját és az adatkezelés (felhasználás, megőrzés) szabályait.

Indokolt a törvényben meghatározott személyek (így példaként a biztosítók vezető állású személyei, egyéb vezetői, az alkuszi, többes ügynöki tevékenység irányításáért felelős személyek) foglalkoztatása, valamint a minősített befolyásszerzés engedélyezési feltételei szabályozását kiegészíteni azzal, hogy ezen személyek – a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság körében értékelve – nem állhatnak közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkoztatástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt lehetővé tenni, hogy a szabálysértési hatósági jogkörében eljáró rendőrség, valamint Nemzeti Adó- és Vámhivatal is hozzájuthasson az eljárása lefolytatásához szükséges, biztosítási titkot is tartalmazó adatokhoz.

A mezőgazdasági biztosításokkal összefüggő módosítás vonatkozásában – az uniós szabályok értelmében – a kárenyhítő juttatás megállapítása során a biztosító szolgáltatásának (biztosítói kártérítések) összegét figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál. Ez jelentősen hozzájárul a kárenyhítési alap forrásainak védelméhez, hiszen a kárenyhítő juttatás összegéből le kell vonni a biztosítói kártérítés összegét a kettős finanszírozás elkerülése és a káron szerzés tilalma miatt.

Jelenleg széles körű biztosítói adatszolgáltatás kizárólag a díjtámogatott biztosításokra terjed ki. Annak érdekében azonban, hogy a biztosítói adatszolgáltatás a fentiek okán kiterjedhessen a nem díjtámogatásban részesülő mezőgazdasági biztosításokra is, szükséges a tárgybeli rendelkezés módosítása. A lábon álló növénykultúrára megkötött biztosítás magában foglalja a növényállományra kötött díjtámogatásban részesülő és díjtámogatásban nem részesülő biztosításokat is. Ezen módosítás révén a termelők adminisztratív terhei is jelentős mértékben csökkenek.

A pénzügyi intézmények ügyfelekkel szembeni követelései érvényesítésének mintájára a biztosítók is jogosulttá válnak a biztosítási titkot is tartalmazó adatokat harmadik személy részére kiadni, amennyiben ez az ügyfelükkel szemben fennálló követelésük eladásához vagy érvényesítéséhez szükséges.

A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében szükséges szövegpontosítások.

Jogtechnikai módosítások.

Hatályba léptető rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.