2023. évi LXXIX. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Mavtv.), amely az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény helyébe lépett. A 2010. április 1-jétől hatályos új jogszabály alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. Megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, s egyúttal eleget tett legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinknek. A minősített adat védelméről szóló új törvény megalkotását indokolta az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény átfogó felülvizsgálatának szükségessége: hiányoztak a külföldi (NATO, EU) és a nemzeti minősített adatok védelmére [elektronikus biztonságra (INFOSEC)] vonatkozó szabályok, az EU csatlakozásunk óta módosított EU normák átvételére, valamint az ehhez szükséges jogintézmények (a nemzeti személyi és telephely biztonsági tanúsítványok, nemzeti iparbiztonsági rendszer) bevezetésére nem került sor.

A minősített adatok cseréjére vonatkozó biztonsági együttműködés érdekében – a katonai megállapodások kivételével – hazánk jogszabályi felhatalmazás hiányában korábban csak két állammal, az Olasz Köztársasággal (2004. évi LXXXIX. törvény) és a Németországi Szövetségi Köztársasággal (1996. évi XXXV. törvény) kötött általános titokvédelmi egyezményt, amelyek alkalmazását a 2010. március 31-ig hatályos, az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény nem tette lehetővé.

A Mavtv. 2010. április 1-jei hatálybalépésével azonban megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának felszámolása.

Ennek megfelelően hazánk a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovák Köztársaság Kormánya, a Lengyel Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között minősített adatok kölcsönös védelméről szóló nemzetközi szerződések előkészítéséről és létrehozásáról szóló 46/2011. (VI. 21.) ME határozat értelmében először a Szlovák Köztársasággal, a Lengyel Köztársasággal és a Cseh Köztársasággal kezdte meg a tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen 2012. május 3-án aláírásra került Budapesten a Szlovák Köztársaság és Magyarország, 2012. június 13-án a Cseh Köztársaság és Magyarország, 2014. január 29-én a Lengyel Köztársaság és Magyarország közötti megállapodás.

A Magyarország Kormánya, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormánya, a Belga Királyság Kormánya, az Egyesült Királyság Kormánya, az Észt Köztársaság Kormánya, a Francia Köztársaság Kormánya, a Lett Köztársaság Kormánya, a Litván Köztársaság Kormánya, a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya, az Olasz Köztársaság Kormánya, az Osztrák Köztársaság Kormánya, valamint a Svéd Királyság Kormánya között minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló nemzetközi szerződések előkészítéséről és létrehozásáról szóló 58/2012. (V. 16.) ME határozat [a továbbiakban: 58/2012. (V. 16.) ME határozat] alapján 2012. augusztus 29-én a Lett Köztársaság és Magyarország, 2012. december 11-én a Francia Köztársaság és Magyarország, 2013. március 22-én az Osztrák Köztársaság és Magyarország kötött hasonló megállapodást.

A Magyarország Kormánya, valamint az Albán Köztársaság Kormánya, a Bolgár Köztársaság Kormánya, Bosznia-Hercegovina Kormánya, a Ciprusi Köztársaság Kormánya, a Finn Köztársaság Kormánya, a Holland Királyság Kormánya, a Horvát Köztársaság Kormánya, Koszovó Kormánya, a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya, a Macedón Köztársaság Kormánya, Montenegró Kormánya, a Portugál Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya, a Spanyol Királyság Kormánya, a Szerb Köztársaság Kormánya, valamint a Szlovén Köztársaság Kormánya között minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló nemzetközi szerződések előkészítéséről és létrehozásáról szóló 54/2013. (IV. 16.) ME határozat [a továbbiakban: 54/2013. (IV. 16.) ME határozat] alapján 2014. július 3-án a Macedón Köztársaság és Magyarország, 2014. szeptember 8-án az Albán Köztársaság és Magyarország között jött létre a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény.

Az 58/2012. (V. 16.) ME határozat alapján létrehozásra került a Belga Királyság és Magyarország közötti megállapodás, amelynek aláírására 2015. szeptember 21-én került sor, az 54/2013. (IV. 16.) ME határozat alapján pedig a Ciprusi Köztársaság és Magyarország közötti megállapodás jött létre, amelynek aláírására 2015. október 29-én került sor. 2015. november 25-én aláírásra került az 58/2012. (V. 16.) ME határozat alapján létrehozott megállapodás Magyarország és az Olasz Köztársaság között. Az 54/2013. (IV. 16.) ME határozat alapján 2016-ban négy megállapodás aláírására került sor; 2016. január 22-én a Szlovén Köztársasággal, 2016. június 10-én a Horvát Köztársasággal és 2016. június 15-én Spanyolországgal, 2016. október 6-án Montenegróval. 2016-ban további két megállapodás aláírása is megvalósult; 2016. szeptember 7-én az Oroszországi Föderációval és Dániával a minősített adatok átadásáról, minősítési szintjeinek megfeleltetéséről és védelméről szóló kétoldalú nemzetközi megállapodások létrehozására adott felhatalmazásról szóló 136/2014. (XI. 26.) ME határozat alapján, 2016. december 8-án az Észt Köztársasággal az 58/2012. (V. 16.) ME határozat alapján. 2017-ben további négy egyezmény létrehozása történt meg: az 54/2013. (IV. 16.) ME határozat alapján a Bolgár Köztársasággal 2017. július 5-én aláírt egyezményé, a Finn Köztársasággal 2017. október 25-én aláírt egyezményé, illetve az 58/2012. (V. 16.) ME határozat alapján Litvániával 2017. szeptember 8-án aláírt egyezményé, valamint a Svéd Királysággal 2017. október 25-én aláírt egyezményé. Ezt követte a 2018. augusztus 23-án az 58/2012. (V. 16.) ME határozat alapján a Német Szövetségi Köztársasággal aláírt – a reláció tekintetében a korábban említett szerződést felváltó – egyezmény, az 54/2013. (IV. 16.) ME határozat alapján a Portugál Köztársasággal 2018. június 28-án aláírt egyezmény, a Luxemburgi Nagyhercegséggel 2018. szeptember 5-én aláírt egyezmény, a Romániával 2018. október 3-án aláírt egyezmény, valamint a Bosznia-Hercegovinával a 2021. október 19-én aláírt egyezmény létrehozása.

A Mavtv.-ben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt azonban indokolt új szerződések megkötése más államokkal is.

Az Egyezmény tárgykörére tekintettel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (3) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés ad felhatalmazást az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére. Jelen § – az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjával, illetve a Nsztv. 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a szerződéskötési eljárás e belső jogi aktusát rögzíti.

Az Nsztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad össze [Nszt. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. § (1) bekezdés]. Mivel az Egyezmény tárgyából kifolyólag az Országgyűlés a cselekvő a belső jog síkján, a kihirdetés is törvényi formát ölt.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a törvényjavaslat e szakasza és a mellékletek tartalmazzák az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövegét.

Az Egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a Szerződő Felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó állami szervek, illetve egyéb, például gazdasági szervezetek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára.

Az Egyezmény 17 cikkből áll. Az Egyezmény 1–3. cikkei rögzítik az Egyezmény tárgyát, célját, az alapvető fogalmakat, valamint az illetékes biztonsági hatóságokat. A 4–10. cikkek megfeleltetik egymásnak a minősítési szinteket és jelöléseiket, rendelkeznek a minősített adatkezelésről és az adatkezelés során érvényesülő biztonsági alapelvekről, valamint az Egyezmény hatálya alá eső biztonsági együttműködési tevékenységről. A 11–16. cikkek rendelkeznek a Felek által megkötni kívánt minősített szerződésekre vonatkozó rendelkezésekről, a másik Fél joghatósága alá tartozó kormányzati látogatásokról, a biztonsági eseményekről a költségek viseléséről, és a vitarendezésről. A 16. cikk az UK CONFIDENTIAL és UK RESTRICTED minősített adatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, a 17. cikk általános záró rendelkezéseket és a hatálybalépés időpontját rögzíti.

E szakasz rendelkezik az Egyezmény belső jogi hatálybalépésének napjáról, ami a Nsztv. 10. § (3) bekezdésének megfelelően egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés időpontjával. A hatálybalépés naptári napját annak ismertté válását követően a külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. A hatálybalépés naptári napját megállapító külügyminisztériumi közleményt a külgazdasági és külügyminiszter hivatalból, a szaktárca külön közbenjárása nélkül adja ki.

Ez a szakasz megállapítja, hogy a törvény végrehajtása a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter feladatkörébe tartozik.

A Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Kormánya közötti korábbi megállapodás hatályát veszti az Egyezmény 17. cikk (6) bekezdésére tekintettel.