KÜ BH 2023/81

[1] Az alperesi érdekelt a 2. szám alatti ingatlanon fennálló lakóépület átalakítása, bővítése érdekében építési engedély iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelméhez többek között csatolta az építési engedélyezési tervdokumentációt, támfaltervet, tartószerkezeti műszaki leírást, talajvizsgálati jelentést, geodéziai felmérést.

[2] A felperesek a szomszédos 4. szám alatti ingatlan résztulajdonosai. A két ingatlant téglakerítés választja el egymástól. A felperesek ingatlanján az ingatlan telekhatára mentén egy présház helyezkedik el. A kérelem szerint az alperesi érdekelt a telekhatár mentén két oldali támfallal lehajtó rámpát és parkolóhelyeket kíván építeni.

[3] Az alperes 2020. június 19-én kelt HB/ETDR-19/1659-23/2020. számú határozatával az alperesi érdekelt részére építési engedélyt adott a kérelemmel érintett átalakítási, bővítési, rámpa- és felvonóépítési munkálatok elvégzésére. Az átalakítás és bővítés következtében a már meglévő lakóépületből egy vegyes funkciójú, összesen három lakást és tizenkettő apartmant tartalmazó épület alakul ki. A döntés kitért arra is, hogy biztosított az építmény és a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, az épület építési helyen valósul meg, az elő- és oldalkertek mérete megfelelő.

[4] A felperesek eljárási és anyagi jogi jogsértésekre hivatkozással előterjesztett keresetükben kérték az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, illetve annak megváltoztatását. Kifejtették, hogy a tervezett építkezés a tulajdonukban álló ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használatát veszélyezteti.

[5] A törvényszék ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.

[6] A felperesek keresetlevelében megjelölt jogsérelmeket az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 31. § (1) bekezdés a) pontjában találta megalapozottnak. Egyebekben a felperesek kereseti hivatkozásait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43. § (1) bekezdése, továbbá a 78. § (4) bekezdése alapulvételével mellőzte.

[7] Az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontja körében azonban kifejtette, az építkezés csak oly módon valósítható meg, hogy attól a szomszédos építmények károsodnak. A hatóság nem csak formai szempontból köteles megvizsgálni az építési terveket és nem kizárólag építésfelügyeleti kérdés az, hogy az építési engedély kiadása ellentétes-e az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokkal. Ha az építés csak a szomszédos épületek állagsérelme mellett valósítható meg, úgy az érinti az engedélyező hatóság eljárását és az engedély iránti kérelem elutasításának van helye.

[8] A bíróság felhívására kiegészített szakvélemény egyértelműen alátámasztotta, hogy az építmény a kerítés állagsérelme nélkül nem valósítható meg, bennmaradó szádlemezes munkagödör elhatárolás jelenthetne csak megoldást, de a szádlemezek leverésének dinamikus hatásait a falazott kerítés és a melléképület szerkezetei képtelenek lennének elviselni károsodás nélkül.

[9] A Kúria eseti döntéseire (Kúria Kfv.II.38.087/2014/4., Kfv.II.37.497/2012/10.) hivatkozással hangsúlyozta, az állékonyság, biztonság kérdésében a felperesek kereshetőségi joga fennáll és a bíróság szakértő bevonásával vizsgálhatja és vizsgálni is köteles, hogy a rendelkezésre álló tervdokumentáció megfelelő védelmet nyújt-e a szomszédos ingatlanokra nézve. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény – annak kiegészítésével – alátámasztotta a felperesek álláspontját abban a vonatkozásban, hogy az építkezés hatással van építményeik állékonyságára. A bíróság a szakvélemény megállapításait a döntéshozatal során nem mellőzhette.

[10] Összességében kifejtette, a Kp. 78. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdése szerint eljárva az aggálytalannak tekintett szakvélemény alapulvételével bizonyított az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontjának megsértése.

[11] A megismételt eljárásra azt az utasítást adta, hogy az eljáró közigazgatási szerv a rendelkezésére állt tervdokumentáció adatai alapján – amely nem biztosítja a szomszédos építmények állékonyságát – építést ne engedélyezzen.

[12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását indítványozta.

[13] Megítélése szerint az építési engedélyezési eljárás során az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezethet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak csorbítására. Építési engedély tárgyában hozott közigazgatási határozat jogszerűségének felülvizsgálata iránti perben kizárólag a határozat, valamint az ahhoz tartozó építészeti-műszaki dokumentáció képezheti a per tárgyát. Kivitelezési kérdések nem vizsgálhatók, szakértőnek ilyen feladatot a bíróság sem adhat, amit alátámaszt a Kúria Kfv.III.37.211/2018/3. számú ítélete is. A kirendelt szakértő kifejezetten kivitelezési szempontokat vizsgált, amely viszont már nem az építészeti-műszaki dokumentáció, hanem az eljárás tárgyát nem képező kivitelezési dokumentáció tartalmát képezhetné.

[14] A Rendelet 8. számú melléklete meghatározza az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elemeit, a hatóság ezen eljárásában a mellékletben foglaltaktól eltérő tartalmú, illetőleg eltérő részletességű tervdokumentációt nem követelhet meg. A szomszédos ingatlanokra vonatkozó előírás kizárólag a 8. számú melléklet I. pontjában szerepel.

[15] Az építési engedélyezés során nem azt a kivitelezési tervdokumentációt kell felülvizsgálnia, amelynek tartalmáért az Étv. 33. § (1) bekezdése szerint a tervező felel. A törvényszék jogértelmezésének elfogadása pedig kiüresítené a tervezői felelősség törvényi előírásait. Az alperes kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az építési engedély kiadásának feltételei fennállnak-e, ezt a vizsgálatot pedig maradéktalanul elvégezte.

[16] Azt nem állította, hogy a szomszédos ingatlan tulajdonosának ne fűződne jogi érdeke az ingatlanán található építmény állékonyságának megőrzéséhez, biztonságos használhatóságának biztosításához, azonban az nem az építési engedélyezési, hanem építésfelügyeleti eljárásban vizsgálandó. Ha mindezen feltételeket az építési engedélyezési eljárásban venné figyelembe, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (1) bekezdésébe, 9. §-ába és a 15. § (1) bekezdésébe ütközően saját hatáskörén lépne túl, továbbá elvonná az építésfelügyeleti hatóság hatáskörét. Az építési engedély alapján megvalósuló épület kivitelezésével összefüggésben esetlegesen felmerülő problémák külön építésfelügyeleti eljárás tárgyát képezhetik, a károkozás pedig a polgári jogi felelősség körébe tartozhat. E körben utalt a Fővárosi Törvényszék két elsőfokú döntésére.

[17] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozták.

[19] Az alperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – nem alapos.

[20] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki.

[21] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a szomszédos ingatlanon található építmény állagsérelmével megvalósuló építkezés az építési engedélyezési avagy az építésfelügyeleti eljárásban vizsgálandó-e.

[22] A Kúria szerint az eljárt bíróság a megfelelően feltárt tényállásból helyes jogi megállapításra jutott az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírások megsértése körében.

[23] A Rendelet 18. § (1) bekezdése többek között előírja, hogy az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18–22. §-ában és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak.

[24] Az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, az építmény elhelyezése során biztosítani kell az építmény, továbbá a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát.

[25] A Rendelet 8. számú melléklete tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentáció kötelező elemeit, annak III. pontja a benyújtandó munkarészeket.

[26] A Rendelet 58. § (2) bekezdése többek között arról is rendelkezik, hogy az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi vagy ellenőrizheti az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét. A (4) bekezdés a) pontja értelmében pedig hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az Étv. 48. §-a szerinti szabálytalan tevékenységeket.

[27] Építési tevékenységet végezni az Étv. 18. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint az Étv.-ben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad. Ha az építési tevékenység nem egyszerű bejelentéshez kötött, vagy nem tartozik a jogszabályi kivételek közé, ahhoz az építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. Az engedély iránti kérelemhez a jogszabály által felsorolt mellékleteket csatolni kell. Az építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére az Étv. 34. § (1) bekezdése alapján, és a (2) bekezdés a)–n) pontjaiban meghatározott hatósági eljárás folytatására.

[28] Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésére figyelemmel jogosult vizsgálni azt, hogy az építési tevékenység megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az építési engedélynek és az építésügyi előírásoknak.

[29] A fenti jogszabályhelyek összevetéséből egyértelműen kijelenthető, az építésügyi engedélyezési eljárásban vizsgálni szükséges azt, hogy az építmény elhelyezése a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát biztosítja-e. Ha az építkezés csak oly módon valósítható meg, hogy a felperesek szomszédos ingatlanjai károsodnak, az az építkezés nem felel meg az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírásnak. Ha pedig ez már az építési engedélyezési eljárásban kiderül, az nem lehet pusztán építésfelügyeleti eljárási kérdés, nem adható ki olyan építési engedély, amely a szomszédos ingatlan állagsérelmét legalizálja, miután a szabálytalan és különösképpen állagsérelemmel járó építési tevékenységek megakadályozásához kiemelt közérdek fűződik.

[30] Mind az elsőfokú bíróság ítéletében, mind a felülvizsgálati kérelemben felhívott kúriai döntések ezt a jogértelmezést támasztják alá az alábbiak szerint.

[31] A törvényszék által hivatkozott Kfv.II.38.087/2014/4. számú döntés a szomszédos ingatlant érintő csúszásveszély kapcsán rámutatott, az építési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell, hogy az elvégezni szükséges talajmunkálatok mennyiben lehetnek kihatással a szomszédos víztározó állékonyságára, fennáll-e a felperesek ingatlanát érintő csúszásveszély, és ha igen, milyen mértékben.

[32] A Kfv.II.37.497/2012/10. számú döntés még egyértelműbben megfogalmazza, hogy a szomszédos ingatlanok állékonyságának és biztonságának kérdésében a szomszéd felperesek kereshetőségi joga vitathatatlanul fennáll, e kérdés tisztázása érdekében a szakértő kirendelése szükséges építésügyi eljárásban.

[33] A felülvizsgálati kérelem idézett Kfv.VI.37.181/2011/8. számú döntése arról rendelkezett, hogy az építési engedélyt megadó határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság csak az építési engedély jogszerűségét vizsgálhatja, nem vizsgálhat kivitelezési kérdéseket, ezért az ügyben eljárt elsőfokú bíróság tévesen adta a szakértőnek feladatul azt, hogy vizsgálja, hogy a terveknek megfelelően történt-e a kivitelezés. A kivitelezés kérdése a használatbavételi engedélyezés során kerülhet ellenőrzésre, ekkor vizsgálja az építésügyi hatóság, hogy a kivitelezés az építési engedélynek megfelelően történt-e. Jelen perbeli esetben annak vizsgálatáról, hogy kivitelezés az engedélynek megfelelően történt-e, nincs szó.

[34] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kfv.III.37.211/2018/3. számú döntés szintén eltérő tényállás mellett eltérő jogkérdésben foglalt állást, nevezetesen abban, hogy a közös tulajdonú ingatlanon folytatott építkezés esetén nem kell csatolni az engedélykérelemhez a tulajdonostársak előzetes hozzájáruló nyilatkozatát, ezen építési jogosultság igazolása nem előírás, azt a hatóságnak nem kötelessége vizsgálni.

[35] Ez a döntés azonban kitért arra is, hogy az építési engedélyezési eljárás szabályait, a hatóság által abban vizsgálandó körülményeket, tényeket, valamint az engedélykérelemben foglaltak szakmai megfelelőségét egymásra épülő – az építésügyi hatóság feladatait és hatáskörét megállapító – jogszabályok egymásra épülő rendszere rögzíti. A szabályozás „pozitív” megközelítésű, azt mondja ki, hogy mit köteles vizsgálni a hatóság (Indokolás [22] bekezdés).

[36] A Kúria jelen tanácsa ezzel az elvi éllel kimondott megállapítással egyetért, azzal, hogy pontosan az Étv. 18–22., 31. és 37. §-a, a Rendelet 17–18. §-a határozzák meg az építési engedélyezési eljárás kereteit.

[37] Az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontja egyértelműen előírja, hogy az építmény elhelyezése során biztosítani kell a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, így ennek vizsgálata az alperes építési engedélyezési eljárásának részét képezi. Az az alperesi érv, hogy a kellő szakmai ismerettel nem rendelkezik, nem vehető figyelembe, különös figyelemmel arra is, hogy a fent megjelölt jogszabályhelyek értelmében azt is vizsgálnia kell, hogy a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, ami szintén szakmai szintű ellenőrzést jelent.

[38] Az alperes eljárásában nem csak formai szempontból kell vizsgálja a Rendelet 8. számú mellékletében felsorolt dokumentumok meglétét, hanem azok aggályossága esetén a tényállás feltárási kötelezettségét is teljesítve tisztázni köteles az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontjának esetleges sérelmét.

[39] A felperesek mint a szomszédos ingatlan résztulajdonosai eredményesen bizonyították a per során azt, hogy az építkezés az ingatlanuk állagsérelmét vonja maga után, ekként fennáll az Étv. 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset. Következésképpen az alperes jogszerűtlenül rendelkezett az építési engedély megadásáról.

[40] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntése a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.