2023. évi LXXXIII. törvény
2023. évi LXXXIII. törvény
az egyes adótörvények módosításáról1
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
4. Jövedelemszerzés helye:)
„g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a tevékenység végzésének helye szerinti állam, ideértve azt is, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik;”
(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
(3) Az Szja tv. 3. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 82. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
2. § Az Szja tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.”
3. § Az Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bevétel megszerzésének időpontja)
4. § Az Szja tv. 28. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.”
5. § Az Szja tv. 29/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.”
6. § Az Szja tv. 29/G. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni
a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét,
b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint
c) a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.”
7. § Az Szja tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelem is részét képezi, amely után a belföldi illetőségű magánszemély a jövedelemszerzés helye szerinti államban jövedelemadót fizetett, – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nemzetközi szerződés hiányában nem vehető figyelembe külföldön megfizetett jövedelemadó azon jövedelmet terhelő adóval szemben, amely esetében a jövedelemszerzés helye belföld. Továbbá nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan a jövedelemszerzés helye szerinti államban jövedelemadót fizetett.”
8. § Az Szja tv. 65/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65/C. § (1) Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása (a továbbiakban együtt: vagyonátadás) esetén az e törvény szerinti ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) meg kell állapítani. Értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsájtja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a nyilvántartási értékről, a megállapított eszközérték-növekményről a vagyonátadást követő 15 napon belül tájékoztatja a vagyonrendelőt, az alapítót vagy a csatlakozót. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tulajdonba adott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a vagyonátadás időpontjáról és a vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték-növekmény összegéről alapnyilvántartást vezet. A vagyonkezelő, a magánalapítvány az alapnyilvántartásból törli és elkülönült nyilvántartásba vezeti át – az átruházással egyidejűleg, az alapnyilvántartásban szereplő vagyonátadás időpontjának feltüntetésével – az azon vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket, amelyeknek ellenérték ellenében átruházása (értékesítése) megtörtént.
(2) Ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a kedvezményezett részére bevétel juttatása történik, és a bevétel tárgyául szolgáló – a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott – vagyoni értékhez kapcsolódóan a vagyonkezelő, a magánalapítvány eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az ezen eszközérték növekménye erejéig osztalékként adóköteles, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év.
(3) Ha a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére a (2) bekezdésben nem meghatározott módon történik bevétel juttatása, és a vagyonkezelő, a magánalapítvány a bevétel juttatását megelőző öt éven belüli vagyonátadásra tekintettel megállapított, az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekményt tart nyilván, a bevétel az elkülönült nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles.
(4) A kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történő bevétel juttatása esetén nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni értéket a kiadással azonos megjelenési formában a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) adta vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba, és a vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekményt nem kellett megállapítani.
(5) A vagyonkezelő, a magánalapítvány által az (1) bekezdés szerint nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti
a) elkülönült nyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén – eltérő időpontban megállapított eszközérték növekmények esetében a megállapításuk időbeli sorrendjében – a (3) bekezdés szerint, valamint
b) alapnyilvántartásban nyilvántartott eszközérték-növekmények esetén a (2) bekezdés szerint
az osztalék megállapítása során figyelembe vett összeg. Az (1) bekezdés szerinti alap és elkülönült eszközérték-növekmény nyilvántartásból a vagyonkezelő, a magánalapítvány törli azt az összeget, amely nem kapcsolódik öt éven belüli vagyonátadáshoz.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonátadás során nem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha az átvevő (vagyonkezelő, magánalapítvány) a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytával szerzi meg.
(7) Nem kell a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő, az alapító (csatlakozó) elhunytát követően szerzi meg.
(8) A vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolási időpontja hónapjának kötelezettségeként kell a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre bevallani és megfizetni.
(9) A vagyoni érték kiadásakor az osztalékként juttatott vagyoni érték szerzési értékeként a juttatásban részesülő magánszemély a megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét veszi figyelembe, minden más esetben azt az értéket, amelyen az a vagyon kiadásakor a juttató számviteli nyilvántartásában értékhelyesbítés nélkül szerepel.
(10) A kedvezményezett által a (9) bekezdés szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon.”
9. § Az Szja tv. 67/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és
a) amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,
b) amelyet bármely EGT-államban, OECD-tagállamban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és
ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és
bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és
bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.”
10. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –)
(kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.)
11. § (1) Az Szja tv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből, a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.”
(2) Az Szja tv. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból valamint – az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével – az online kaszinójátékból származó nyeremény.”
12. § Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély:)
13. § Az Szja tv. 77/B. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Nem minősül bevételnek a jog formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jogot, feltéve, hogy a tagsági jogot megtestesítő részesedésre (üzletrészre, részvényre) vonatkozó jog juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és a munkavállaló, a vezető tisztségviselő a tagsági jogot megtestesítő részesedésre vonatkozó jogot a szerzést követő legalább három évig nem ruházza át másra.”
14. § Az Szja tv. 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény 3. § 40. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) és dc) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pa) és pc) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont a) és c) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági rendelet (HL L 327., 2022.12.21., 1. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”
15. § Az Szja tv. a következő 107. §-sal egészül ki:
„107. § (1) A 2023. szeptember 12. napja és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 65/C. § hatálybalépésének napja között megvalósuló vagyonátadás adókötelezettsége tekintetében a vagyonrendelő, az alapító, vagy a csatlakozó magánszemély választása szerint e törvény ezen időszak alatt hatályos 65/C. §-a szerinti rendelkezést, vagy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezést alkalmazhatja, azzal, hogy ez utóbbi esetben a vagyonátadót és a vagyonkezelőt, magánalapítványt terhelő kötelezettségeket az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény hatálybalépését követő 15. napig kell teljesíteni.
(2) Nem kell osztalékból származó jövedelmet megállapítani az induló tőke terhére történő azon vagyonjuttatás után, melynek értéke – több alkalommal történő juttatás esetén ezen értékek összege – nem haladja meg a 2023. szeptember 11-i indulótőke értékét, ide nem értve a 65/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetet.”
16. § Az Szja tv.
a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
b) 3. számú melléklete a 2. melléklet,
szerint módosul.
17. § Az Szja tv.
a) 29/F. § (2) bekezdésének záró szövegrészében és a 29/G. § (3) bekezdésének záró szövegrészében az „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata” szövegrészek helyébe az „a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek a szorzata” szöveg,
b) 70. § (6) bekezdés a) pontjában az „egy” szövegrész helyébe a „három” szöveg,
c) 1. számú melléklet 2.1.1. pontjában az „a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló kormányrendelet, a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló kormányrendelet” szöveg
lép.
18. § Hatályát veszti az Szja tv. 46. § (8) bekezdésében az „azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe” szövegrész.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
19. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(2) A Tao. törvény 4. § 11. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
ellenőrzött külföldi társaság:)
„h) az a) pont alkalmazásában nem kell figyelembe venni a külföldi személy olyan állandó telephelyét, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles,”
(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(4) A Tao. törvény 4. § 34b. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
uniós szabvány:)
„a) olyan kötelező uniós szabvány, amely meghatározza az egyes vállalkozások által környezeti szempontból elérendő szinteket, kivéve az uniós szinten meghatározott olyan normákat vagy célokat, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek, de az egyes vállalkozásokra nézve nem, vagy”
20. § A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha)
21. § (1) A Tao. törvény 22/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a (2)–(3) bekezdés szerinti mérték 50 százalékát, amennyiben az elszámolható költséget az adózó a (4) bekezdés b) pontjától és (4a) bekezdéstől eltérően, alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza meg.”
(2) A Tao. törvény 22/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(11) bekezdés alkalmazásában elszámolható költségnek minősül
a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben ezen beruházás, felújítás egyértelműen beazonosítható és nincs olyan kevésbé energiahatékony a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás, amely az adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában megvalósulna, vagy
b) a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás elszámolható költsége és az alternatív beruházás, felújítás költsége közötti különbözet (többletköltség).”
(3) A Tao. törvény 22/E. §-a a következő (4a)–(4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában elszámolható költségnek minősül:
a) a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely a 4. § 2a. pont a) alpontja szerinti alternatív beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel,
b) a 4. § 2a. pont b) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értéke, értéknövekedése és az alternatív beruházás, felújítás jelenértéken számított költsége közötti különbözet, arra az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás, felújítás megvalósul,
c) a 4. § 2a. pont c) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág (kivéve az épület energiahatékonyságát növelő tárgyi eszköz, immateriális jószág) bekerülési értéke, értéknövekedése és a meglévő tárgyi eszköz karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházás, felújítás jelenértéke közötti különbözet, arra az időpontra diszkontálva, amikor az adókedvezménnyel érintett beruházás, felújítás megvalósul,
d) a 4. § 2a. pont d) alpontja szerinti alternatív beruházás, felújítás esetén a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló tárgyi eszköz lízingelésének jelenértéke és a kevésbé energiahatékony tárgyi eszköz lízingelésének jelenértéke közötti különbözet.
(4b) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény alkalmazásában nem minősül elszámolható költségnek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség, ráfordítás és az épületre irányuló beruházás, felújítás részét képező költség, ráfordítás.”
(4) A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vehető igénybe adókedvezmény,)
(5) A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Nem vehető igénybe adókedvezmény,)
(6) A Tao. törvény 22/E. §-a a következő (12)–(17) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben az (5)–(7) bekezdésben, (8) bekezdés b)–h) pontjában, (9)–(11) bekezdésben és (13)–(17) bekezdésben foglaltak alapján.
(13) A (12) bekezdés alkalmazásában elszámolható költségnek minősül az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem minősül elszámolható költségnek.
(14) A (12) bekezdés alkalmazásában nem vehető igénybe adókedvezmény, ha az adózó a beruházást, felújítást azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak feleljen meg, azzal, hogy a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás, felújítás vonatkozásában igénybe vehető adókedvezmény, amennyiben
a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények és a beruházást, felújítást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,
b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények és az adókedvezmény első alkalommal történő igénybevételére még azelőtt sor kerül, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett adózóra nézve, azzal, hogy ebben az esetben az adózó rendelkezik olyan felújítási tervvel és ütemtervvel, amely igazolja, hogy a támogatott beruházás, felújítás elegendő ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.
(15) A (12) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az épület primerenergiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20 százalékos javulását eredményezi a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
b) épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10 százalékos javulását eredményezi a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10 százalékos javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.
(16) A (12) bekezdés szerinti adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a (15) bekezdésben meghatározott kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.
(17) A (12) bekezdés alkalmazásában az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15 százalékát, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az adókedvezmény mértéke.”
22. § A Tao. törvény 30/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/F. § (1) A 4. § 2a. pontja, 11a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (1)–(11) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 34. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(2) A 4. § 11a. pontja, 29a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § (12)–(17) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38a. cikke és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o.) 35. pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
23. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
24. § A Tao. törvény
a) 4. § 11. pont a) alpontjában a „külföldi személy által megfizetett” szövegrész helyébe a „külföldi személy által ténylegesen megfizetett” szöveg,
b) 4. § 11. pont b) alpontjában a „külföldi telephely által megfizetett” szövegrészek helyébe a „külföldi telephely által ténylegesen megfizetett” szöveg,
c) a 4. § 23. pont g) alpontjában a „foglaltaktól függetlenül” szövegrész helyébe a „foglaltakat kiegészítve” szöveg,
d) a 4. § 23. pont g) alpont ga) pontjában az „áll fenn, azzal” szövegrész helyébe az „áll fenn, vagy ha az adózóban és más személyben harmadik személy közvetlenül vagy közvetve legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedésre, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedésre, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedésre jogosult, azzal” szöveg,
e) 7. § (12) bekezdés a) és b) pontjában, 22/A. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, 31. § (4) bekezdésében és 1. számú melléklet 14. pont a) és b) alpontjában az „erdészeti” szövegrész helyébe az „erdőalapú” szöveg,
f) 7. § (12) bekezdés a) és b) pontjában, 22/A. § (4) bekezdés a) pontjában és 1. számú melléklet 14. pont a) és b) alpontjában a „szóló rendeletben foglalt támogatásnak” szövegrész helyébe a „szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak” szöveg,
g) 22/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „szóló rendeletben foglalt támogatásnak vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy” szövegrész helyébe a „szóló 2022/2472/EU bizottsági rendelet I–II. Fejezete és 1–14. cikke vagy 17. cikke szerinti támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy” szöveg,
h) 22/B. § (2a) bekezdés b) pontjában a „7,5 millió” szövegrész helyébe a „8,25 millió” szöveg,
i) 22/B. § (29) bekezdésében a „jelenértéken” szövegrész helyébe a „folyóáron” szöveg,
j) 22/B. § (2b) bekezdésében az „európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)” szövegész helyébe az „Atr.” szöveg,
k) 22/E. § (2) bekezdésében az „Az adózó által” szövegrész helyébe az „Az (1)–(11) bekezdés alkalmazásában az adózó által” szöveg,
l) 22/E. § (2) bekezdésében a „15 millió” szövegrész helyébe a „30 millió” szöveg,
m) 30/I. § (1) bekezdésében az „SA.46615 (2016/N) és SA.48265 számú” szövegrész helyébe az „SA.46615 (2016/N), SA.48265 (2017/N) és SA.104802 (2022/N) számú” szöveg,
n) 31. § (4) bekezdésében a „2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági” szövegrész helyébe a „2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági” szöveg,
o) 3. számú melléklet A) rész 9. pontjában a „megalapozó okokat” szövegrész helyébe a „megalapozó okokat. Nem kell még egyszer növelni az adózás előtti eredményt azzal a költséggel, ráfordítással, amellyel az adózó az 1. pont alapján adóalapját megnövelte” szöveg
lép.
3. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
25. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására e törvény szabályait kell alkalmazni.”
(2) Az Efo tv. 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli]
4. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
26. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 20. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:)
„e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;”
27. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
(2) A Katv. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(8) Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban – figyelemmel a (8a) bekezdésben foglaltakra – az adóalanyiság ismételten nem választható.”
(3) A Katv. 19. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Amennyiben a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnt meg az adóalanyiság, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre.”
28. § A Katv. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 19. § (8a) bekezdés szerinti egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség és a (7) bekezdés szerinti kedvezmény továbbvitelére.”
29. § Hatályát veszti a Katv.
a) 2. § 19. pont e) alpontjában az „a) pontja” szövegrész,
b) 2. § 19. pont f) alpontja, és
c) 2. § 20. pont f) alpontja.
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
30. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 19. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 2. § b) pontja a következő eseteket foglalja magában:]
31. § Az Áfa tv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az eseményen, rendezvényen a részvétel virtuálisan történik.”
32. § Az Áfa tv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérően, ha az ott meghatározott szolgáltatások olyan tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyeket online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével tesznek hozzáférhetővé, a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.”
33. § Az Áfa tv. 82. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 8. számú melléklet I. részében felsorolt műalkotások 24. § szerinti importja esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.”
34. § (1) Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
(2) Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
35. § Az Áfa tv. 121. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást)
36. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: )
37. § Az Áfa tv. 166. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak.”
38. § (1) Az Áfa tv. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyugta kötelező adattartalma a következő:
a) a nyugta kibocsátásának kelte;
b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke;
e) az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
f) az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalék;
g) adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
h) a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.”
(2) Az Áfa tv. 173. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az e-nyugtának nem minősülő nyugta esetében elegendő az (1) bekezdés a)–d) pontok szerinti adatok feltüntetése.”
39. § Az Áfa tv. a 173/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A nyugtával egy tekintet alá eső okirat
173/B. § (1) A nyugtával egy tekintet alá esik minden más, a nyugtától eltérő okirat is, amely tartalmazza a (2) bekezdésben foglalt adatokat és kétséget kizáróan az adott nyugtára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
(2) A nyugtával egy tekintet alá eső okiratnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az okirat kibocsátásának kelte;
b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
c) hivatkozás arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
d) a nyugta adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetve annak számszerű hatása, ha ilyen van.”
40. § Az Áfa tv. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„174. § (1) A számla és a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően e-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet. A kibocsátott e-nyugtát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő a nyugtatárban érheti el vevői alkalmazás segítségével.
(3) A kiállított e-nyugtáról a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő kérésére vagy jogszabályban meghatározott esetekben a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő részére papíralapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani.”
41. § (1) Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha)
(2) Az Áfa tv. 176. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy)
42. § Az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő megvalósítása esetén a pénztárgéppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező pénztárgépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adó- és vámhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adó- és vámhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.”
43. § Az Áfa tv. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„184. § (1) Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallási kötelezettség az alábbi módok valamelyikén teljesíthető:
a) Az adóalany az Art. szerinti nyomtatványt nyújt be.
b) Az adóalany az állami adó- és vámhatóság által az adó megállapításához az erre a célra biztosított elektronikus felületen rendelkezésére bocsátott adatokat kiegészíti, módosítja, az adólevonási jogáról és annak gyakorlásáról nyilatkozik, és az így előállított adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet ugyanezen a felületen bevallásként jóváhagyja.
c) Az adóalany az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbítja a fizetendő adó megállapításának és az adólevonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylat szintű adatokat és az ezen adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként gépi úton jóváhagyja.
(3) A (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti bevallástervezet jóváhagyása a bevallás benyújtásának minősül.
(4) Amennyiben az adóalany a (2) bekezdés c) pontja szerinti adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként nem hagyja jóvá, úgy a bevallási határidőt követő hónap utolsó napján az állami adó- és vámhatóság törli az adónyilvántartást és az abból összeállított bevallástervezetet.
(5) A (2) bekezdés c) pontja szerint jóváhagyott bevallás alapjaként elkészült adónyilvántartást az elektronikus felületen a bevallás jóváhagyását követő kilencvenedik napig töltheti le az adóalany.
(6) Ha az adóalany a bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés a)–c) pontjai közül több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.
(7) Az adóalany a (2) bekezdés a) pontja szerint benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.
(8) Az adóalany a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel. Amennyiben az adóalany a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint benyújtott bevallásban szereplő adóalapot, adót az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítette önellenőrzéssel, a bevallásban szereplő adóalapot, adót a továbbiakban kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.
(9) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.
(10) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületen megjelölhet más természetes személyt is (a továbbiakban: másodlagos felhasználó), akinek jogot ad az elektronikus felületen szereplő adatok módosítására, kiegészítésére. A másodlagos felhasználó jogosultsága nem terjed ki a bevallástervezet bevallásként való jóváhagyására.
(11) A másodlagos felhasználó (10) bekezdés szerinti jogosultsága addig az időpontig áll fenn, amíg azt az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületen vissza nem vonja.
(12) A (2) bekezdés c) pontja szerinti gépi interfész használatának feltétele a gépi interfész használatához szükséges adatoknak a bevallásra kötelezett adóalany állami adó- és vámhatósághoz tett bejelentésén alapuló nyilvántartásba vétele.”
44. § Az Áfa tv. XIII. Fejezete a 187. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„1. Az alanyi adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok”
45. § Az Áfa tv. 187. § (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye, ennek hiányában pedig lakóhelye belföldön van, jogosult az ezen alcímben meghatározottak szerint belföldön alanyi adómentességet választani.”
46. § (1) Az Áfa tv. 193. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
(Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében)
(2) Az Áfa tv. 193. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében)
47. § (1) Az Áfa tv. 195. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően:
a) a 11. § (2) bekezdésének a) pontja,
b) a 188. § (3) bekezdésének a) pont aa) alpontja,
c) a 188. § (3) bekezdésének c)–d) pontjai,
d) a 188. § (3) bekezdésének h) pontja,
e) a 193. § (1) bekezdésének d) pontja, és
f) a 193. § (1) bekezdés h) pontja
szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében az adóalany jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett, az a)–f) pontokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására.”
(2) Az Áfa tv. 195. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti jog gyakorlására egyebekben az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy]
[kell alkalmazni.]
(3) Az Áfa tv. 195. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adóra – a (2) bekezdésben említett kivétellel – az adóalany a későbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.”
„2. Az adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására vonatkozó szabályok
195/A. § (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) székhelye belföldön van, ennek hiányában lakóhelye van belföldön, jogosult az ezen alcímben meghatározottak szerint adómentességet választani a Közösség azon másik tagállamában, amely biztosítja a tartalmában a Héa-irányelv 284. cikkének megfelelő adómentesség alkalmazását.
(2) Ezen alcím alkalmazásában:
a) uniós árbevétel: az adóalany által a Közösség területén teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének 188. § (3) bekezdéssel összhangban számított, adó nélküli összege;
b) tagállami árbevétel: az adóalany által egy adott tagállamban teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének 188. § (3) bekezdéssel összhangban számított, adó nélküli összege.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség abban az esetben választható, ha
a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ténylegesen
az adóalany göngyölített uniós árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurót és az érintett tagállamban a göngyölített tagállami árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által alkalmazott adómentességi árbevételi értékhatárt.
(4) Az adóalany az (1) bekezdés szerint választásáról előzetesen nyilatkozik az állami adó- és vámhatóságnak. Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti adómentesség alkalmazásához – a feltételek fennállása esetén – a nyilatkozatot tevő adóalanyt – legkésőbb a nyilatkozat beérkezésétől számított harmincötödik munkanapig – egyedi azonosítószámmal látja el és erről az adóalanyt elektronikus úton értesíti. Az egyedi azonosítószám tartalmazza az „EX” utótagot. Az egyedi azonosítószám érvényességét az állami adó- és vámhatóság tagállamonként állapítja meg.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezésétől számított harmincötödik munkanapon értesíti a nyilatkozatot benyújtó adóalanyt arról, ha az (1) bekezdés szerinti adómentesség választásával érintett tagállam tájékoztatása alapján a (4) bekezdés szerinti egyedi azonosítószám érvényességének vagy az adott tagállam tekintetében történő érvényességének megállapítása a nyilatkozat beérkezésétől számított harmincöt munkanapon belül nem lehetséges.
(6) Az adóalany a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat módosításával előzetesen tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot a korábbi nyilatkozatban közölt adatok változásáról, ideértve azt is, ha változik azon, a korábbi nyilatkozatban megjelölt tagállamok köre, amelyekben élni kíván az (1) bekezdés szerinti adómentességgel. Az állami adó- és vámhatóság a módosításban megjelölt tagállamok tekintetében – legkésőbb a módosítás beérkezésétől számított harmincötödik munkanapig, a feltételek fennállása esetén – az adóalany (4) bekezdés szerinti egyedi azonosítószámának érvényességét megállapítja, illetve az azonosítószámot érvényteleníti.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően a (6) bekezdés szerinti módosítás esetén az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdés szerint jár el, ha a módosításban megjelölt tagállam tekintetében a (4) bekezdés szerinti egyedi azonosítószám érvényességének megállapítása a módosítás beérkezésétől számított harmincöt munkanapon belül nem lehetséges.
(8) A (4) bekezdés szerinti nyilatkozatnak és a (6) bekezdés szerinti módosításnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az adóalany
aa) neve,
ab) tevékenysége,
ac) jogi formája,
ad) székhelye, annak hiányában lakóhelye,
ae) belföldi és – amennyiben van – a 258. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adószáma(i),
af) elektronikus levelezési címe és telefonszáma;
b) a Közösség azon tagállama(i) amely(ek)ben az adóalany élni kíván az (1) bekezdés szerinti adómentességgel;
c) a nyilatkozatot, vagy a módosítást megelőző naptári év tagállami árbevételeinek éves szinten göngyölített összege a Közösség minden tagállamának – ideértve belföldet is – vonatkozásában;
d) a nyilatkozatot, vagy a módosítást megelőzően a tárgy naptári év tagállami árbevételeinek göngyölített összege a Közösség minden tagállamának – ideértve belföldet is – vonatkozásában;
e) az adóalany által belföldön és a Közösség azon másik tagállamában, amely élt a Héa-irányelv 288a. cikk (1) bekezdés első albekezdése szerinti lehetőséggel, a nyilatkozatot megelőző második naptári évben teljesített tagállami árbevétel éves szinten göngyölített összege.
(9) Ha az adóalany a (6) bekezdés szerint arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy a korábbi nyilatkozatban megjelölt tagállamoktól eltérő tagállamban vagy tagállamokban kíván élni az (1) bekezdés szerinti adómentességgel, a (8) bekezdés szerinti adatokat nem köteles megadni abban az esetben, ha ezeket az adatokat a 195/B. § alapján korábban már megadta. A korábbi nyilatkozat (6) bekezdés szerinti módosításában az adóalany köteles feltüntetni a (4) bekezdés szerinti egyedi azonosítószámot.
195/B. § (1) Az az adóalany, aki (amely) élt a 195/A. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, minden naptári negyedévre vonatkozóan köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak a következőkről:
a) az adott naptári negyedévben belföldön teljesített tagállami árbevétele, és
b) az adott naptári negyedévben a Közösség belföldtől eltérő más tagállamaiban teljesített tagállami árbevétele tagállamonkénti bontásban.
(2) Ha az adott naptári negyedévben az adott tagállam vonatkozásában nem történt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, az adatszolgáltatásban nulla tagállami árbevételt kell feltüntetni.
(3) Az adóalany a tárgy naptári negyedévet követő hónap utolsó napjáig köteles benyújtani az (1) bekezdés szerinti adatokat.
(4) Az adóalany 15 munkanapon belül tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, ha a tárgyévben göngyölített uniós árbevétele meghaladja a 100 000 eurót. Ezzel egyidejűleg az adóalany adatot szolgáltat az (1) bekezdés szerinti tagállami árbevételek tárgy naptári negyedév kezdetétől az említett értékhatár átlépésének időpontjáig göngyölített összegéről.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az adóalany 195/A. § (4) bekezdése szerinti egyedi azonosítószámát.
195/C. § (1) A 195/A. § (8) bekezdés c)–e) pontjainak, valamint a 195/B. § (1) és (4) bekezdésének alkalmazásában az összegeket euróban kell megadni. Az eurótól eltérő pénznemben számított tagállami és uniós árbevétel euróra történő átváltásához az adóalany az érintett naptári év első napján érvényes átváltási árfolyamot köteles alkalmazni. Az átváltást az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon kell elvégezni, vagy ha az adott napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamon.
(2) Ha a Közösség adott tagállama az adómentességre több értékhatárt is alkalmaz, akkor ezen tagállam vonatkozásában a 195/A. § (8) bekezdés c)–e) pontja, valamint a 195/B. § (1) és (4) bekezdése szerinti tagállami árbevételt ezen értékhatárok tekintetében releváns számítás szerinti bontásban kell megadni.
195/D. § A 195/A. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, illetve annak (6) bekezdés szerinti módosítását, valamint a 195/B. § (1)–(2) és (4) bekezdése szerinti adatokat elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által ezen célra kialakított elektronikus felületen kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.
195/E. § Ha
a) az adóalany 195/B. § szerinti adatszolgáltatása alapján az uniós árbevételének tárgyévi göngyölített összege meghaladja a 100 000 eurót;
b) a 195/A. § (1) bekezdése szerinti választással érintett tagállam értesíti az állami adó- és vámhatóságot arról, hogy az adóalany ezen tagállamban nem jogosult az adómentességre vagy az adómentességet ezen tagállamban már nem alkalmazzák;
c) az adóalany bejelentette az állami adó- és vámhatóságnak, hogy a 195/A. § (1) bekezdése szerinti választással érintett tagállamban a továbbiakban nem kívánja igénybe venni az adómentességet; vagy
d) az adóalany bejelentette az állami adó- és vámhatóságnak – vagy más okból feltételezhető –, hogy a 195/A. § (1) bekezdése szerinti választással érintett tagállamban tevékenysége befejeződött,
az állami adó- és vámhatóság érvényteleníti a 195/A. § (4) bekezdése szerinti egyedi azonosítószámot. Ha az adóalany a b)–d) pontokban említett, érintett tagállamon kívül egy vagy több további tagállamban továbbra is él a 195/A. § (1) bekezdése szerinti választással, az állami adó- és vámhatóság a b)–d) pontokban említett tagállamok tekintetében érvényteleníti az egyedi azonosítószámot. Az érvénytelenítés azon tagállami szabályozásnak megfelelő nappal hatályosul, amely tartalmában a Héa-irányelv XII. cím 1. fejezet 2. szakaszában foglaltaknak felel meg.
195/F. § Ha a 195/A. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazása során az adóalany tárgyévi göngyölített uniós árbevétele meghaladta a 195/A. § (3) bekezdésében említett értékhatárt, az adóalany az értékhatár túllépésének évét követő naptári év végéig nem élhet újra a 195/A. § (1) bekezdése szerinti választási joggal.”
„3. Az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok
195/G. § (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye, ennek hiányában lakóhelye a Közösség másik tagállamában van, jogosult az ezen alcímben meghatározott eltéréssel e fejezet 1. alcímében meghatározottak szerint belföldön alanyi adómentességet választani.
(2) Ezen alcím alkalmazásában
a) uniós árbevétel: az adóalany által a Közösség területén teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének 188. § (3) bekezdéssel összhangban számított, adó nélküli összege;
b) belföldi árbevétel: az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének 188. § (3) bekezdése szerint számított, adó nélküli összege.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alanyi adómentesség választhatóságához ezen fejezet 1. alcímében előírtakon túl az is szükséges, hogy
a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ténylegesen
az adóalany göngyölített uniós árbevétele ne haladja meg a 100 000 eurót.
(4) A 192. §-tól eltérően az adóalany az (1) bekezdés szerinti választásáról a Közösség azon másik tagállamában nyilatkozik, amelyben székhellyel, ennek hiányában lakóhellyel rendelkezik.
195/H. § (1) A 195/G. § (1) bekezdése szerinti választási jog gyakorlása esetén az adóalany azon naptól kezdődően jogosult belföldön az alanyi adómentesség alkalmazására, amely napon a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállamának illetékes hatósága közölte vele, vagy Magyarország tekintetében megerősítette azon egyedi azonosítószámot, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 284. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdésében foglaltaknak, de legkésőbb az alanyi adómentesség belföldön történő választására vonatkozó nyilatkozatának ezen hatósághoz történő beérkezésétől számított 35. munkanaptól.
(2) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott tagállam illetékes hatósága az adóalanyt arról tájékoztatja, hogy az adókijátszás és adóelkerülés érdekében az (1) bekezdés szerinti 35 munkanapnál hosszabb időre van szükség az ellenőrzések elvégzéséhez, az alanyi adómentesség belföldön az (1) bekezdésben hivatkozott egyedi azonosítószám adóalannyal való közlésétől vagy Magyarország tekintetében történő megerősítésétől alkalmazható.
195/I. § A 99. § (10) bekezdésének, a 169. § c) pontjának, valamint a 173. § c) pontjának alkalmazásában adószám alatt a 195/H. § (1) bekezdése szerinti egyedi azonosítószámot kell érteni.
195/J. § Ha az adóalany élt a 195/G. § (1) bekezdés szerinti választási joggal, és a Közösség másik, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállamában forinttól eltérő külföldi pénznemben teljesíti Magyarország tekintetében a Héa-irányelv 284a. és 284b. cikkének megfelelő adatszolgáltatási kötelezettségét, az állami adó- és vámhatóság – a 188. § (2) bekezdés szerinti értékhatár nyomon követése érdekében – a külföldi pénznemről forintra történő átváltáshoz az érintett naptári év első napján érvényes átváltási árfolyamot alkalmazza. Az átváltást az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon kell elvégezni, vagy ha az adott napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamon.
195/K. § (1) A 195/G. § (1) bekezdése szerinti alanyi adómentesség megszűnik, ha
a) az adóalany arról nyilatkozik, hogy a továbbiakban nem kívánja alkalmazni belföldön az alanyi adómentességet;
b) az adóalany tárgyévben göngyölített uniós árbevétele meghaladja a 195/G. § (3) bekezdésében említett értékhatárt;
c) a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel nem teljesül;
d) az adóalany bejelentette – vagy más okból feltételezhető –, hogy belföldön tevékenysége befejeződött;
e) a Közösség másik, az adóalany székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállama az a)–d) ponttól eltérő okokból érvényteleníti az adóalany azon egyedi azonosítószámát, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 284. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdésében foglaltaknak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot az adóalany a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállam illetékes hatósága részére nyújtja be.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alanyi adómentesség a nyilatkozatnak a Közösség másik, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállamához történő beérkezését követő naptári negyedév első napjától szűnik meg. Ettől eltérően, ha a nyilatkozat a tárgy naptári negyedév utolsó hónapjában érkezik be, az alanyi adómentesség a beérkezést követő naptári negyedév második hónapjának első napjától szűnik meg.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóalany alanyi adómentes minőségében járhat el azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, amelynek ellenértékével meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott értékhatárt, feltéve, hogy ezen termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékével nem haladja meg a 188. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt. Az ezt követően teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai tekintetében az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében.
(5) Ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, az adóalany, a (6) bekezdést is figyelembe véve, a 195/G. § (1) bekezdés szerinti választási joggal az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott értékhatár túllépésének évét követő naptári év végéig nem élhet.
(6) Ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az adóalany a 195/H. § (1) bekezdés szerinti választási joggal az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott értékhatár túllépésének évét követő második naptári év végéig nem élhet.
(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben, az alanyi adómentesség azzal a nappal szűnik meg, amikor az adóalany belföldön folytatott gazdasági tevékenysége befejeződik. Az adóalany gazdasági tevékenysége befejezésének tekinthető különösen, ha az adóalany két egymást követő naptári negyedévre vonatkozóan nem teljesíti a tartalmában a Héa-irányelv 284b. cikkében foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatási kötelezettségét a Közösség azon tagállamában, amelyben székhellyel, ennek hiányában lakóhellyel rendelkezik.”
50. § Az Áfa tv. 216. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 217. § alkalmazandó, feltéve, hogy a viszonteladó részére az előzőekben felsorolt termékeket a Közösség területéről a következők bármelyike értékesítette:)
51. § Az Áfa tv. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy a következőkben felsorolt esetekben a termék értékesítésének adóalapját a 217. § szerint állapítja meg:
a) műalkotásnak, gyűjteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja esetében;
b) műalkotás annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történő közvetlen beszerzése esetében;
c) műalkotás viszonteladónak nem minősülő adóalanytól történő közvetlen beszerzése esetében
feltéve, hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség viszonteladó részére történő értékesítésére vagy viszonteladó általi importjára normál adómérték alkalmazandó.”
52. § Az Áfa tv. 229. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség nyilvános árverés szervezője általi értékesítése esetében az adó alapjának megállapítására a 231. § alkalmazandó, feltéve, hogy a nyilvános árverés szervezőjének megbízója a következők bármelyike:)
53. § (1) Az Áfa tv. 257. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bevallástételi kötelezettség alól a következők mentesülnek:
az az adóalany, aki (amely) ilyen minőségében]
„ba) a XIII. Fejezet 1., illetve 3. alcíme szerinti alanyi adómentességben részesül;”
(2) Az Áfa tv. 257. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól a Közösség más tagállamában székhellyel, ennek hiányában lakóhellyel rendelkező adóalany a XIII. Fejezet 3. alcíme szerint alanyi adómentes tevékenysége tekintetében.”
54. § Az Áfa tv. 257/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„257/G. § (1) Az adóalany a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak esetében köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az adóalany az általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, valamint termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorol, az adatszolgáltatást – a pénztárgéppel, valamint az e-pénztárgéppel kiállított számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok kivételével – a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint teljesíti.
(3) Az adóalany az általa teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott nyugtákról, kivéve a pénztárgéppel kiállított nyugtákat, valamint az e-pénztárgéppel kiállított számlákról az adatszolgáltatást a 11. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, ha a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany az általa teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség egy másik tagállamában teljesíti olyan módon, mely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2. és 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, akkor az általa kibocsátott nyugtákról, nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást az ezen különös szabályozás szerint vezetett nyilvántartás rendelkezésre bocsátásával is teljesítheti.
(5) A 178. § (1a) bekezdés, valamint a 10. és 11. számú melléklet szerinti adatokat az állami adó- és vámhatóság az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.
(6) Az adóalany a Közösségen belüli ügyleteivel kapcsolatos adatszolgáltatást a 4/A. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.
(7) A 195/G. § hatálya alá tartozó adóalany az általa e minőségében teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, kibocsátott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról, valamint nyugtákról, nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást azon, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatással is teljesítheti, mely tartalmában a Héa-irányelv 284b. cikkének felel meg.”
55. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gv)–gw) alponttal egészül ki:
[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
„gv) a Tanács (EU) 2020/285 irányelve (2020. február 18.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról;
gw) a Tanács (EU) 2022/542 irányelve (2022. április 5.) a 2006/112/EK és az (EU) 2020/285 irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról;”
56. § Az Áfa tv. a következő 361. §-sal egészül ki:
„361. § Az az adóalany, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye, ennek hiányában pedig lakóhelye a Közösség területén kívül van, de belföldön rendelkezik állandó telephellyel, szokásos tartózkodási hellyel, 2025. évre vonatkozóan nem élhet a 187. § (1) bekezdés szerinti alanyi adómentesség választásának jogával.”
57. § Az Áfa tv. a következő 362. §-sal egészül ki:
„362. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 184. §-t a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre kell először alkalmazni.
(2) Jogutódlás esetén – ide nem értve a 17. § (3) bekezdés g) és k) pontjai szerinti jogutódlást – az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogutód a jogelődnek 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan fér először hozzá az állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott adatokhoz, valamint a jogutód a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogelőd által kizárólag ezen az elektronikus felületen a 2025. január 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott bevallását 2025. január 1-jét követően helyesbítheti önellenőrzéssel.
(3) Az adóalany az Art. 52. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan teljesítheti a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint.
(4) A felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalany az Art. 53. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan teljesítheti a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint.
(5) Az adóalany a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint benyújtott bevallását az elektronikus felületen 2024. július 1-jétől helyesbítheti önellenőrzéssel.”
58. § Az Áfa tv. a következő 363. §-sal egészül ki:
„363. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 108. § (3) bekezdés a 2024. naptári évre alkalmazható először.”
59. § Az Áfa tv. a következő 364. §-sal egészül ki:
„364. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 82. § (5) bekezdést azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
(2) A 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázatnak az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 5. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
60. § Az Áfa tv. a következő 365. §-sal egészül ki:
„365. § (1) Amennyiben az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye, ennek hiányában lakóhelye a Közösség másik tagállamában van, 2024. évre vonatkozóan vagy 2024. évben a 189. § szerint időarányosan élt a 187. § (1) bekezdésben említett választási jogával és 2025. évre vonatkozóan e törvény 2025. január 1-jétől hatályos XIII. Fejezetének 3. alcíme szerinti alanyi adómentességgel kíván élni,
a) 2024. december 31-ig e szándékáról nyilatkozik, és
b) 2025. január 15-ig adatot szolgáltat a 195/G. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, 2024. évre vonatkozó göngyölített uniós árbevételéről
az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az (1) bekezdésben és a 2025. január 1-jétől hatályos 195/G. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő adóalany a 2025. január 1-jétől hatályos XIII. Fejezet 3. alcímében foglalt egyéb feltételek teljesítésétől függetlenül jogosult arra, hogy 2025. január 1. napjával kezdődő és a Héa-irányelv 2025. január 1-jétől alkalmazandó 284. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdésében foglaltaknak tartalmában megfelelő egyedi azonosítószám közléséig vagy Magyarország tekintetében történő megerősítéséig tartó időszakban, de legfeljebb 2025. április 30. napjáig belföldön alanyi adómentességet alkalmazzon.”
61. § Az Áfa tv. a következő 366. §-sal egészül ki:
„366. § Az Áfa tv. 173. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket teljesítettnek kell tekinteni a 2028. július 1-jét megelőzően kiállított azon nyugta tekintetében is, amelyik nem tartalmazza a 173. § (1) bekezdés e) pontja szerinti globális kereskedelmi áruazonosító számot.”
62. § Az Áfa tv.
a) 83. § b) pontjában a „82. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „82. § (2) és (5) bekezdésében”,
b) 108. § (3) bekezdésében a „300 000” szövegrész helyébe a „600 000” szövegrész
lép.
63. § (1) Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 5. sora a 4. melléklet 1. pontja szerint módosul.
(2) Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a 4. melléklet 2. pontja szerinti 6. sorral egészül ki.
64. § Az Áfa tv. 3/A. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
65. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
66. § Az Áfa tv. a 7. melléklet szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.
67. § Hatályát veszti az Áfa tv.
a) 178. § (1a) bekezdése,
c) 196. §-a.
6. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
68. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jövedéki terméket az Európai Unió területén adófelfüggesztési eljárás keretében szállíthat – ideértve azt az esetet is, ha a terméket harmadik országon keresztül szállítják – az adóraktár engedélyese adóraktárból vagy bejegyzett feladó az importálás helyéről
a) adóraktárba;
b) másik tagállambeli bejegyzett kereskedő számára;
c) exportálás céljából arra a helyre, ahol a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió területét;
d) másik tagállambeli
da) diplomáciai és konzuli képviselet és annak tagjai,
db) nemzetközi szervezet és annak tagjai – a nemzetközi egyezményekben vagy székhely egyezményekben foglaltak szerint adómentesként meghatározott fogyasztás erejéig –,
dc) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya és étterme, kantinja,
dd) a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői – kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét –, polgári állománya és étterme, kantinja
számára; vagy
e) a kilépési vámhivatalnak minősülő árutovábbítási műveletet indító vámhivatalba, ha a jövedéki terméket a vámjogszabályok szerinti kivitelre átengedést követően külső árutovábbítási eljárás alá vonják.”
(2) A Jöt. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás akkor fejeződik be, amikor a címzett átveszi a jövedéki terméket, amikor a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió területét vagy amikor külső árutovábbítási eljárás alá vonják.”
69. § (1) A Jöt. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a harmadik országba adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld, a 952/2013/EU rendeletben meghatározott nyilatkozattevő az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja a kiviteli árunyilatkozatban említett jövedéki termékeket jelölő egyedi AHK-számot, és az e-TKO-n, valamint a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok megegyeznek,
a) a kilépési hivatal vagy – a 3. § (1) bekezdés 18. pont a) alpont ab) alpontja szerinti területre történő szállítása esetén – az áruknak az Európai Unió vámterületéről történő kiléptetésére a vámjogszabályok szerint megállapított alakiságokat teljesítő hatóság arról szóló igazolása alapján, hogy a jövedéki termék elhagyta az Európai Unió területét, ideértve az 53. § (1) bekezdés e) pontja szerinti külső árutovábbítási eljárás alá vonás esetét is, továbbá
b) az igazolásban szereplő adatoknak az uniós számítógépes rendszerben történő ellenőrzését követően
az állami adó- és vámhatóság állítja ki az elektronikus kiviteli elismervényt.”
(2) A Jöt. 56. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a harmadik országba adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld és az e-TKO-n és a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok nem egyeznek vagy a jövedéki terméket a továbbiakban nem fogják kivinni az Európai Unió területéről, az állami adó- és vámhatóság erről az uniós számítógépes rendszeren keresztül értesíti a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát vagy a jövedéki termék belföldi feladóját.
(5) Ha a jövedéki terméket a továbbiakban nem fogják kivinni az Európai Unió területéről, az erről szóló értesítés kézhezvételekor a belföldi feladó az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás kezdetéig törli az e-TKO-t, ezt követően megváltoztatja a szállítmány rendeltetési helyét.”
70. § A Jöt. 60. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az 53. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti esetben üzemszünet alatt a számítógépes rendszer nem érhető el a feladás helye szerinti tagállamban, akkor a belföldi feladó a 952/2013/EU rendeletben meghatározott nyilatkozattevő rendelkezésére bocsátja az üzemszünet ideje alatt kiállított papírlapú okmány egy példányát – amelynek tartalma megfelel a kiviteli árunyilatkozatban bejelentett jövedéki terméknek – vagy az okmány egyedi azonosítóját.”
71. § A Jöt. 62. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Kereskedelmi célú szállításnak minősül a belföldről, az (1a) bekezdés szerinti belföldi feladótól, másik tagállamon keresztül, az (1b) szerinti belföldi címzett részére végzett szállítás.
(5b) Az (5a) bekezdés szerinti esetben
a) a feladó az e-EKO-n megadja a szállítási útvonalat,
b) az állami adó- és vámhatóság az e-EKO-t megküldi a címzettnek.”
72. § A Jöt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 12. § a), b) és d) pontja szerinti adó-visszaigénylés feltétele, hogy a jogosult a zárjegyet a zárjegyköteles jövedéki termékről az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse vagy felülragasztással, illetve az azzal egy tekintet alá eső, a végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb megoldással érvénytelenítse.”
73. § A Jöt. 150. §-a a következő (39) bekezdéssel egészül ki:
„(39) Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy kisüzemi bortermelő, aki a 2022. augusztus 1.–2023. július 31. borpiaci évre vonatkozó 136. § (2) bekezdése vagy 137. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét e rendelkezés hatálybalépésének időpontjáig nem teljesítette, e rendelkezés hatálybalépését követő 30 napon belül teljesíti kötelezettségét.”
74. § A Jöt.
a) 3. § (1) bekezdés 43. pont d) alpontjában a „kiegyenlítésre került” szövegrész helyébe a „megszűnt” szöveg,
b) 13. § (2) bekezdésében a „300 ezer forintot” szövegrész helyébe a „600 ezer forintot” szöveg,
c) 61. § (3) bekezdés b) pontjában az „elhagyásáról” szövegrész helyébe az „elhagyásáról – beleértve a harmadik országban zárult külső árutovábbítási eljárás esetét is –” szöveg,
d) 113. § (5) bekezdésének záró szövegrészében a „3,5 Ft” szövegrész helyébe a „10 Ft” szöveg és a „13,5 Ft” szövegrész helyébe a „20 Ft” szöveg,
e) 136. § (2) bekezdésében és 137. § (3) bekezdésében a „követő év szeptember” szövegrész helyébe a „követő szeptember” szöveg
lép.
EGYES ÁGAZATI ADÓK
7. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
75. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 7. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott, a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. cikke hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.”
(2) A Távhő törvény 7. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2) bekezdésben meghatározott, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I–II. fejezete és 38., 38a. cikke, valamint a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90.o.) 33. és 34. pontja hatálya alá tartozó energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatási programnak minősül.”
8. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
76. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
77. § A Neta tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 1. § 19. pontját, valamint 8. § (6) és (8) bekezdését azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben
a) a hatóság a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget a Módtv. hatálybalépéséig még nem utalta át,
b) a hatóság által – a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatálybalépését megelőzően – a kedvezményezett részére átutalt, élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző programra fel nem használt összeg a Kr. hatálybalépését követően az előirányzat javára teljesítésre került.”
78. § A Neta tv.
1. 8. § (6) bekezdésében a „Társaságnak” szövegrész helyébe az „előirányzat javára” szöveg,
2. 8. § (8) bekezdésében a „Társaságot” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg
lép.
9. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása
79. § Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény
1. 1. § 1. pontjában a „ , valamint hírközlési” szövegrész,
2. 1. § 2. pontja,
3. 10. §-a,
4. 11. §-a,
5. 14. §-a.
80. § Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.
10. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
81. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény
1. 5/A. §-ában a „2023. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2024. december 31-ig” szöveg,
2. 11. § (1) bekezdésében a „2023. december 31.” szövegrész helyébe a „2024. december 31.” szöveg
lép.
11. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
82. § A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az adó mértéke
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,7%.
(2) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.”
HELYI ADÓK
12. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
83. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 22. pontja a következő j) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
nettó árbevétel:)
„j) gyártó, forgalmazó esetén: az a) és e)–i) alpontok szerinti nettó árbevétel, csökkentve a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével;”
(2) A Htv. 52. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(3) A Htv. 52. §-a a következő 39. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(4) A Htv. 52. § 53. pontja a következő o) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
közszolgálati kötelezettség:)
„o) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszony”
(keretében végzett kötelezettség;)
84. § A Htv. 52. § 22. pont a) alpontjában a „b)–i) alpontokban” szövegrész helyébe a „b–j) alpontokban” szöveg lép.
ILLETÉKEK
13. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
85. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
86. § Az Itv. 74. §-a a következő (1e)–(1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizetheti azon bíróság Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett illetékbevételi számlája javára, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A feladóvevényt az illetékköteles irathoz kell csatolni. A készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság nevét, az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét és – ha az ismert – a beadvány bírósági lajstromszámát. A készpénz-átutalási megbízással történő illetékfizetés tényét az eljáró bíróság a Kincstártól kapott illetékbevételi számlakivonat adatai alapján, a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.
(1f) Amennyiben a bírósági eljárási illetéket az elektronikus úton történő kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára készpénz-átutalási megbízással fizeti meg
a) a fellebbezési illetéket
aa) ha a fellebbezett határozatot járásbíróság, kerületi bíróság vagy törvényszék hozta, a határozatot hozó bíróság székhelye szerinti törvényszék;
ab) ha a fellebbezett határozatot ítélőtábla hozta, a határozatot hozó ítélőtábla;
b) a csatlakozó fellebbezési illetéket a fellebbezési eljárást lefolytató törvényszék vagy ítélőtábla;
c) a felülvizsgálati illetéket a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék;
d) a csatlakozó felülvizsgálati illetéket a Kúria
illetékbevételi számlájára kell teljesíteni.
(1g) Ha készpénz-átutalási megbízás útján anélkül fizettek illetéket, hogy bírósági eljárást kezdeményeztek volna, a megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemhez csatolni kell a feladóvevényt. A kérelemben meg kell jelölni a befizető nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát és a befizetés napját. A bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelemben megjelölt befizetésre hivatkozással indult-e eljárás, illetve a befizetést bírósági eljárásban felhasználták-e. A bíróság által továbbított kérelem alapján az illeték visszatérítése ügyében az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el.”
87. § Az Itv.
a) 26. § (2g) és (2h) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezmény” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezmény vagy családok otthonteremtési kamattámogatása” szöveg,
b) 26. § (2h) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezményben” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezményben vagy CSOK Plusz kölcsönben” szöveg,
c) 86. § (4) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezményt” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezményt vagy családok otthonteremtési kamattámogatását” szöveg
lép.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
88. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –]
(2) A Szocho tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem esik az 1. § (1)–(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alá – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –
a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;
b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll-e fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá;
e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;
f) táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, a kifizetés (juttatás) időpontjától függetlenül a Tbj. szerinti álláskeresési támogatás;
g) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 3. §-a, 17. §-a, és 18. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;
h) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;
i) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 3. §-a, 17. §-a, vagy 18. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától;
j) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;
k) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés;
l) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás;
m) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.”
(3) A Szocho tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami az 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.”
89. § A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.”
90. § A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „esik)” szövegrész helyébe az „esik), továbbá azzal, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló [13. § (3) bekezdés] esetében – az előbbi arányosítást mellőzve – valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető” szöveg lép.
91. § Hatályát veszti a Szocho tv. 16. § (3) bekezdésében az „és szakképzési hozzájárulással” szövegrész.
15. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
92. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
93. § A Tbj. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:
a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt;
b) az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra;
c) az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.51. alpontja szerinti munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján létrejött) jogviszonyra.”
94. § A Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Járulékalapot képező jövedelem)
95. § A Tbj. a következő 105/D. §-sal egészül ki:
„105/D. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 34. § (6) bekezdését és 80. § (2) bekezdését az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok járulékkötelezettségének a megállapítása során alkalmazhatja.”
96. § A Tbj.
a) 4. § 11. pontjában a „vállalkozónak” szövegrész helyébe a „vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek” szöveg,
b) 34. § (6) bekezdésében az „adómentes jövedelmet” szövegrész helyébe a „jövedelmet (akkor is, ha az adómentes)” szöveg,
c) 80. § (2) bekezdésében az „adómentes havi jövedelmet” szövegrész helyébe a „havi jövedelmet (akkor is, ha az adómentes)” szöveg
lép.
97. § Hatályát veszti a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjának hc) alpontja.
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
16. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
98. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az adózó a bejelentkezéskor általános forgalmi adóban az Áfa tv. XIII. Fejezet 1. alcíme szerinti alanyi adómentességet választ és egyúttal nem választ az Áfa tv. XIII. Fejezet 2. alcíme szerinti adómentességet, úgy adószámát az állami adó- és vámhatóság tizenöt munkanapon belül állapítja meg, kivéve, ha adóregisztrációs eljárás keretében az adószám megállapításának akadályát tárja fel. Az említett akadály fennállásáról az állami adó- és vámhatóság a bejelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül tájékoztatja az adózót. Ha az adószám megállapítására az e bekezdésben meghatározott határidőt kell alkalmazni, úgy e határidőn belül kell teljesíteni a (7) bekezdés szerinti értesítést is.”
99. § Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 37. és 38. ponttal egészül ki:
[Az (1)–(1b) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
100. § Az Art. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság
a) az Szja tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban,
b) az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó adózót érintő eljárásában,
c) az adózó képviselőjével való kapcsolattartáshoz,
d) joghatás nélküli tájékoztatás küldéséhez és
e) az Áfa tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban
használhatja fel.”
101. § Az Art. a következő 106/A. §, 106/B. §-sal egészül ki:
„106/A. § [Az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás engedélyezésére vonatkozó szabályok]
(1) Az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazásával, valamint az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi, valamint felügyeli az e-pénztárgépet és működését.
(2) Az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazási engedélyének kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) Az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazását, valamint az e-pénztárgép üzembe helyezését a notifikációs eljárás lezárultát követően külön jogszabályban meghatározottak szerint kell engedélyeztetni. E paragrafus alkalmazásában az engedélyező hatóság az állami adó- és vámhatóság.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az e-pénztárgépre és a vevői alkalmazásra vonatkozóan a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgép megnevezését, engedélyszámát és az engedélyező határozat véglegessé válásának napját, valamint a forgalmazó nevét és címét,
b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett e-pénztárgép megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,
c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját és
d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, az e-pénztárgép, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.
(5) Az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során – ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel – az állami adó- és vámhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.
(6) Az állami adó- és vámhatóság felügyeleti, valamint ellenőrzési tevékenysége során, ha az e-pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható, az ellenőrzése során talált hardveralapú e-pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, vagy blokkolja. A nem hardveralapú e-pénztárgépet blokkolja, a szoftvert futtató eszközt vizsgálat céljából lefoglalhatja. A bevonás, blokkolás, lefoglalás időszaka alatt az adózó a nyugtakibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik e-pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, e-pénztárgép hiányában nyomtatvány alkalmazásával előállított nyugtával teljesíti.
(7) Ha az ellenőrzési vagy a felügyeleti tevékenység eredményeként megállapítást nyer, hogy az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat, valamint a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja, az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás végleges blokkolását, az e-pénztárgép állami adó- és vámhatóság részére történő leadását és megsemmisítését.
106/B. § [Az e-pénztárgép adatszolgáltatására vonatkozó szabályok]
(1) A hardveralapú e-pénztárgépek adatkapcsolatát biztosító hírközlési szolgáltató az e-pénztárgép azonosítóit nem kapcsolhatja össze az e-pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a hardveralapú e-pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az adózó az e-pénztárgépről és működésének adatairól külön jogszabályban meghatározottak szerint, a műszaki notifikációs eljárás lezárását követően adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.”
102. § Az Art. 107. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles a jogszabályban meghatározott adattartalommal – automataberendezésenként – a felügyeleti szolgáltató részére évente, az adott év október 31. napjáig elektronikus úton bejelenteni:
a) az automataberendezés üzemeltetési helyének címét, helyrajzi számát,
b) a helyszínen lévő automataberendezés regisztrációs számát,
c) a helyszínen lévő automataberendezésben található automata felügyeleti egység (a továbbiakban: AFE) számát,
d) a helyszínen lévő automataberendezés üzemeltetőjének nevét és adószámát és
e) amennyiben a b)–d) pontok szerinti adat nem áll rendelkezésre, ennek tényét.
(1b) Az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles bármely az (1) bekezdés a)–d) pontjában bekövetkezett adat változását, az adatváltozás tudomására jutásától számított tizenöt napon belül a felügyeleti szolgáltató részére bejelenteni.
(1c) E paragrafus alkalmazásában automataberendezés az AFE-vel rendelkező automataberendezés.”
103. § Az Art. 108. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § [Pénztárgép, e-pénztárgép és automataberendezés adatszolgáltatásához kapcsolódó hatósági ár]
(1) A hatósági ár
a) az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő megvalósulása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,
b) az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség hardveralapú e-pénztárgéppel történő megvalósulása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott legmagasabb ár,
c) az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti szolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott legmagasabb ár.
(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.
(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter hivatalból állapítja meg.
(4) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki. A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. A hatósági ár a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.
(5) A hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(6) A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
(7) A hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.
(8) A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kikötött áron kell teljesíteni.
(9) A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőrzi. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozattal
a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására,
b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére, valamint
c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval szemben.
(10) A (9) bekezdés c) pontja szerinti bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért anyagi előny. A bírság nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny kétszeresét.
(11) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (9) bekezdésben szabályozott eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12) E § alkalmazásában hatósági ár
a) az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő megvalósulása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított,
b) az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség hardveralapú e-pénztárgéppel történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított, vagy
c) az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések útján megvalósított
adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás ára.
(13) E § alkalmazásában üzemeltető
a) a jogszabály szerint pénztárgép használatra kötelezett,
b) a jogszabály szerint pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó,
c) a jogszabály szerint e-pénztárgép használatra kötelezett,
d) a jogszabály szerint e-pénztárgép használatra nem kötelezett, de e-pénztárgépet saját döntése alapján használó, vagy
e) az automataberendezést jogszabály szerint üzemeltető.”
104. § Az Art. 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, a tevékenységét év közben kezdő személy esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéstől számított 30 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.”
105. § Az Art. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett gazdasági társaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott, e-pénztárgéppel összefüggő feladatkörében történő eljárása során megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése a feladatellátása eredményes lefolytatása érdekében szükséges.”
106. § Az Art. 124. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nyugtatár-szolgáltató a nyugtatárba beérkezett adatokat tíz évig őrzi.”
107. § Az Art. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az ötszázezer forintot elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező jogi személy, egyéb szervezet és vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető.”
108. § (1) Az Art. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet] hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében a százezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.”
(2) Az Art. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet] hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.”
109. § (1) Az Art. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben, annak átadását, kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni.”
(2) Az Art. 145. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről határoz, vagy a cégbíróság az eljárás megszüntetéséről dönt, akkor a változás bejegyzését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés befejezésére még nem került sor.”
110. § Az Art. 154. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A megbízható adózó Áfa tv. 184. § (2) bekezdés c) pontja alapján benyújtott bevallását az állami adó- és vámhatóság nem ellenőrizheti annak esedékességétől számított tizenöt napig.
(6) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy adóelszámolásához hamis bizonylatokat használ fel.”
111. § Az Art. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § [Az ellenőrzési határidő kockázatos adózónál]
Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik. Ha a kockázatos minősítésű adózónál a folyamatban lévő ellenőrzés során felszámolási, végelszámolási eljárás indul, vagy folyamatban lévő ellenőrzésnél a felszámolási, végelszámolási eljárás az adózó továbbműködésével zárul, az ellenőrzési határidőt az ellenőrzés kezdetekor alkalmazandó szabályok szerint kell számítani.”
112. § Az Art. a következő 234/A. §-sal egészül ki:
„234/A. § [Az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság
a) a forgalmazó terhére
aa) az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélküli forgalmazása,
ab) az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása,
ac) az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása
esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,
b) az e-pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet ötszázezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a forgalmazót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha a hardveralapú e-pénztárgép javítását az üzemeltető jelzésének a forgalmazóhoz történő beérkezésétől számított öt napon belül nem kísérelte meg.
(3) A hardveralapú e-pénztárgép szervizelésére vonatkozó kötelezettségek megsértése esetén az állami adó- és vámhatóság a forgalmazót, a gyártót egymillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.”
113. § Az Art. 211. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha)
114. § (1) Az Art. 245. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó)
(2) Az Art. 245. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó)
115. § (1) Az Art. 256. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]
Az állami adó- és vámhatóság
1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,
2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,
3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéséhez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat-kereső felületet működtet,
8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,
11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, amely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13. mobilalkalmazás-használatot biztosít,
14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségét,
17. évente, a tárgyévet megelőző hónap tizenötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyévi adóteljesítményre, valamint a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat,
18. az állami adó- és vámhatóság az adózót érintő, nyilvántartásában szereplő általános forgalmi adóalapra és adóra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásával – ide nem értve az alanyi adómentességben részesülő, mezőgazdasági tevékenységet folytatóként eljáró vagy kizárólag adómentes tevékenységet végző általános forgalmi adóalanyra vonatkozó adatokat – és az Áfa tv. szerinti bevallás-tervezet összeállításával közreműködik az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.”
(2) Az Art. 256. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]
(1) Az állami adó- és vámhatóság
1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,
2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,
3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,
8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,
11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, amely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13. mobilalkalmazás-használatot biztosít,
14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségét,
17. évente, a tárgyévet megelőző hónap tizenötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyévi adóteljesítményre, valamint a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat,
18. az állami adó- és vámhatóság az adózót érintő, nyilvántartásában szereplő általános forgalmi adóalapra és adóra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásával – ide nem értve az alanyi adómentességben részesülő, mezőgazdasági tevékenységet folytatóként eljáró vagy kizárólag adómentes tevékenységet végző általános forgalmi adóalanyra vonatkozó adatokat – és az Áfa tv. szerinti bevallás-tervezet összeállításával közreműködik az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.
(2) A nyugtatárat az állami adó- és vámhatóság üzemelteti.”
116. § Az Art. 263. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„263. § [Nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele]
(1) Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő harminc napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személynek, a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló, vállalkozási tevékenységet végző jogi személynek és egyéb szervezetnek a nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akinek, amelynek a terhére az előző negyedév során véglegessé vált határozatban százmillió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségének a határozatban megállapított határidőben nem tett eleget. E § alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adóhatóság határozata, ha a kereset megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.
(2) Az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kérelemre törli az adózót az e § szerinti közzétételi listáról, ha az adózó az előző negyedév során véglegessé vált határozatban előírt fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti.”
117. § Az Art. 264. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264. § [Nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele]
(1) Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő harminc napon belül – honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személynek, a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló, vállalkozási tevékenységet végző jogi személynek vagy egyéb szervezetnek a nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, amelynek száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a százmillió forintot meghaladja.
(2) Az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kérelemre törli az adózót az e § szerinti közzétételi listáról, ha az adózó a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozását hiánytalanul megfizeti.”
118. § Az Art. 264/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264/A. § [Lekérdező felület biztosítása nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz]
Az állami adó- és vámhatóság a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 263. § és 264. § szerinti, 2014. december 31-ét követően és 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra vonatkozóan. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti a 263. § és 264. § szerinti közzétételi kötelezettséget.”
119. § (1) Az Art. 266. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)
(2) Az Art. 266. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)
120. § Az Art. 269. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy)
121. § (1) Az Art. a következő 274/Q. §-sal egészül ki:
„274/Q. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvényhez]
E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.12.) által megállapított 114/B. § (2) bekezdését a tevékenységét a 2023-ban kezdődő adóévben kezdő személy azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a 114/B. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt a rendelkezés hatálybalépésétől számítja.”
(2) Az Art. 274/Q. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.12.) által megállapított 114/B. § (2) bekezdését a tevékenységét a 2023-ban kezdődő adóévben kezdő személy azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a 114/B. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt a rendelkezés hatálybalépésétől számítja.
(2) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 145. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 245. § (1) bekezdés c) pontját a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
(3) Az Art. 274/Q. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 107. § (1a) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget a már üzembe helyezett automataberendezések tekintetében először 2024. február 29. napjáig kell teljesíteni.”
(4) Az Art. 274/Q. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 159. §-t a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
122. § (1) Az Art. 275. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvénynek a Módtv.12.-vel megállapított 50. § (2) bekezdés 37. és 38. pontja az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
(2) Az Art. 275. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Szolg. törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező adózó Magyarország területén, e törvény 106/A. § és 106/B. § szerinti forgalmazói tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az engedélyező hatóságnak bejelenteni.”
(3) Az Art. 275. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E törvénynek a Módtv.12.-vel megállapított 37. § (2a) bekezdése a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 18-i 2020/285 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
123. § Az Art.
1. 74/A. § (1) bekezdésében a „2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe a „2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 29. § (1) bekezdés” szöveg,
2. 76. § (2) bekezdésében az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe „az Avt. 29. § (1) bekezdés” szöveg,
3. 106. § (15) és (17) bekezdésében az „az online pénztárgépet” szövegrészek helyébe az „a pénztárgépet” szöveg,
4. 107. § (2) bekezdésében az „Az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni” szöveg helyébe az „Az automataberendezéseket AFE-val kell ellátni” szöveg,
5. 107. § (6) bekezdésében az „a továbbiakban: engedélyező hatóság” szövegrész helyébe az „e § alkalmazásában a továbbiakban: engedélyező hatóság” szöveg,
6. 131. § (14) bekezdés i) pontjában a „folyósító szervet, az irányító hatóságot,” szöveg helyébe a „folyósító szervet, a központi költségvetési támogatásról döntő szervet, az irányító hatóságot,” szöveg,
7. 131. § (14) bekezdés m) pontjában az „az online pénztárgép” szövegrészek helyébe az „a pénztárgép” szöveg,
8. 132. § (5) bekezdés b) pontjában a „702/2014/EU” szöveg helyébe a „2022/2472/EU” szöveg,
9. 132. § (8) bekezdés b) pontjában a „1388/2014/EU” szöveg helyébe a „2022/2473/EU” szöveg,
10. 153. § (1) bekezdés c) pontjában az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe a „az Avt. 29. § (1) bekezdés” szöveg,
11. 157. § (1) bekezdés d) pontjában, az „egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás” szöveg,
12. 260. § (1) bekezdésben az „adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát” szövegrész helyébe az „az adózók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát” szöveg,
13. 261. §-ában az „adózók nevét, adószámát” szövegrész helyébe az „adózók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét és adószámát” szöveg,
14. 262. §-ában az „egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatait” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, bevételi, jövedelmi adatait” szöveg,
15. 268. § (4) bekezdésében az „hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket” szövegrész helyébe a „hogy azokat a feltételeket” szöveg,
16. 269. § (5) bekezdésében az „az online pénztárgép” szövegrész helyébe az „a pénztárgép” szöveg,
17. 1. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában az „adóazonosító számát” szövegrész helyébe az „adóazonosító számát, és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 284. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított egyedi azonosítószámát, ha ilyennel rendelkezik” szöveg
lép.
124. § Hatályát veszti az Art.
1. 94. § (2) bekezdése,
2. 106. § címében az „online” szövegrész,
3. 264/A. §-a.
125. § Az Art. 2. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
17. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
126. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pénzügyi képviselő az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje a százötvenmillió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű, kizárólag a pénzügyi képviselő nevére szóló bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselő a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál igazolja.”
127. § Az Air. 36. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely)]
128. § Az Air. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság az e törvényben meghatározott esetekben hatósági tanút vehet igénybe. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – senki nem kötelezhető.”
129. § Az Air. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje százhúsz nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.”
130. § Az Air. 96. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.”
131. § Az Air. 122. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha
a) az Áfa tv. 195/A. § (4) bekezdése szerinti egyedi azonosítószám megállapítása tárgyában hozott elutasító döntés alapja az adómentesség választásával érintett tagállam által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott információ,
b) az egyedi azonosítószám érvénytelenítése tárgyában hozott – az Áfa tv. 195/E. § d) pontjára alapított – döntés alapja az adómentesség választásával érintett tagállam által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott információ, vagy
c) az egyedi azonosítószám érvénytelenítése tárgyában hozott döntés az Áfa tv. 195/E. § b) pontján alapul,
a döntés ezen részét az adózó az érintett tagállam által biztosított jogorvoslat keretében, az érintett tagállam illetékes hatósága előtt vitathatja.
(7) Ha az adózó a (6) bekezdés alá eső jogorvoslati kérelmét az állami adó- és vámhatósághoz nyújtja be, az állami adó- és vámhatóság a kérelmet a beérkezéstől számított nyolc napon belül – az adózó egyidejű értesítése mellett – az adómentességgel érintett tagállamhoz átteszi.
(8) Ha az Áfa tv. 195/G. § (1) bekezdése szerinti választási jog gyakorlása esetén az Áfa tv. 195/G. § (4) bekezdése szerinti tagállama
a) az ezen választásra irányuló adózói kérelmet elutasító döntést hoz, vagy
b) az adózó által alkalmazott alanyi adómentesség megszűnését eredményező döntést hoz,
és ezen döntés az állami adó- és vámhatóság által szolgáltatott információn alapul, az adózó az Áfa tv. 195/G. § (4) bekezdése szerinti tagállami döntés ezen részét az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelem útján vitathatja. Az eljárás lezárását követően az állami adó- és vámhatóság az eljárás eredményéről az Áfa tv. 195/G. § (4) bekezdése szerinti tagállamot értesíti.
(9) A (8) bekezdésben foglalt kérelemre e törvény fellebbezésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.”
132. § (1) Az Air. 56. alcíme a következő 139/G. §-sal egészül ki:
„139/G. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvényhez]
(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 71. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.5. által megállapított 96. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
(2) Az Air. 139/G. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Módtv.5. által megállapított 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek a rendelkezés hatálybalépésekor az állami adó- és vámhatóság által már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselőknek 2025. január 1-jével kell megfelelnie.
(4) E törvénynek a Módtv.5. által megállapított 94. § (1a) bekezdését a hatálybalépést követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
133. § Az Air. 140. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 36. § (4) bekezdés e) pontja a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 18-i 2020/285 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
134. § Az Air. 94. § (3) bekezdésében, az „a csoportos adóalany” szövegrész helyébe az „az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany” szöveg lép.
18. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
135. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a 10 ezer forintot meghaladó, de a 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetében – az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás és a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság kivételével – kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelemletiltást foganatosít a behajtás érdekében. Ezek eredménytelensége esetén a tartozást – alakszerű döntés meghozatala nélkül – ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván.”
136. § Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő 26. ponttal egészül ki:
(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)
137. § Az Avt. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.”
138. § (1) Az Avt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyakat (ingóságot, ingatlant)
a) elektronikus árverésen,
b) hagyományos árverésen (a továbbiakban: árverés),
c) árverésen kívüli eladással,
d) törvényben meghatározott ingóságokat speciális értékesítési szabályok alapján vagy
e) bizományi szerződés keretében
kell értékesíteni.”
(2) Az Avt. 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság akkor értékesítheti bizományos útján a lefoglalt vagyontárgyat, ha feltételezhető, hogy az így elérhető vételár magasabb, mint az árverésen vagy elektronikus árverésen várhatóan elérhető vételár. A bizományi értékesítésről az adóhatóság végzést hoz.”
(3) Az Avt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkormányzati adóhatóság a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat akkor köteles alkalmazni, ha az elektronikus árveréshez szükséges informatikai feltételek adottak. Ellenkező esetben a lefoglalt vagyontárgyakat az (1) bekezdés c) és d) pontja alkalmazhatóságának hiányában árverésen értékesíti. Az önkormányzati adóhatóság esetében az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható.”
139. § Az Avt. 65. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az árverési vevő nyertességének a (6) bekezdésben foglaltak szerinti kikiáltását követően azonnal köteles a teljes vételárat készpénzben vagy átutalási megbízással megfizetni, vagy ha arra a helyszínen lehetőség van, bankkártyával teljesíteni. Átutalási megbízás esetén a végrehajtó az ingóság átadása iránt csak az árverési vételárnak a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő megérkezését követően intézkedik.”
140. § Az Avt. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (6) bekezdés szerinti kereskedő és a jelenlévő érvényes ajánlatot legalább a becsérték 35%-át elérő összegben tehet. A dolgot az szerzi meg, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tette, azonos vételi ajánlat esetén pedig az, aki az ajánlatát korábban tette. Az árverés nyertese köteles a vételárat haladéktalanul készpénzben vagy átutalási megbízással megfizetni, vagy ha az árverés helyszínén ennek lehetősége biztosított, bankkártyával is teljesítheti. Átutalási megbízás esetén a végrehajtó az ingóság átadása iránt, csak az árverési vételárnak a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő megérkezését követően intézkedik. Ha az árverési vevő a vételárat nem fizeti meg, az adóhatóság a 103. § szerint jár el. A határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.”
141. § Az Avt. a következő 39/A. alcímmel egészül ki:
„39/A. A bizományi szerződés alapján történő értékesítés szabályai
71/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság 57. § (3a) bekezdés alapján meghozott végzése alapján a végrehajtó az ingóságot az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.
(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.
(3) Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték 1%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, a 94. § szerint kell eljárni.”
142. § Az Avt. 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Megkeresésre történő végrehajtás esetén az árverésen kívüli értékesítéshez a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság beleegyezése is szükséges, kivéve, ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási költségek, továbbá valamennyi követelés megtérül. A behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság az adóhatóság felhívására 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozik a beleegyezéséről vagy annak hiányáról. Ha a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a beleegyezését megadottnak kell tekinteni.”
143. § (1) Az Avt. 90. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az árverés nyertese a vételárat megfizette, de az ingóságot legkésőbb az elektronikus értesítést követő 15 napig nem vette át, az állami adó- és vámhatóság az ingóságot a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi, és erről, valamint az ingóság átvételére vonatkozó információkról és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeiről az árverés nyertesét értesíti. A jogalap nélküli birtoklással kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az állami adó- és vámhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét.”
(2) Az Avt. 90. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az árverés nyertese a költségeket az esedékesség napjáig nem fizeti meg, a továbbiakban elektronikus árveréseken nem vehet részt mindaddig, amíg a költségeket meg nem fizeti, annak elmaradása esetén a költségek teljes összegének behajtásáig, vagy ezen összegek végrehajtásához való jog elévüléséig. A határidő lejártát követően az ingóságot az állami adó- és vámhatóság értékesítheti, vagy annak karitatív célú felhasználása, ennek hiányában megsemmisítése iránt intézkedhet. Az értékesítésből befolyt összeg az állami adó- és vámhatóságot illeti meg.”
144. § (1) Az Avt. 122. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Ha a meghatározott cselekmény építmény elbontására vagy jókarbantartási kötelezettség teljesítésére irányul, az adóhatóság végrehajtásra történő megkeresésének feltétele, hogy a behajtást kérő hatóság az építésügyi hatósági kötelezés tényét, mint jogilag jelentős tényt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztesse.”
(2) Az Avt. 122. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében az adóssal szemben a 22. § alkalmazásával eljárási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az eljárási bírságot kiszabó végzésben határidő tűzésével ismételten felhívja az adóst a kötelezettsége önkéntes teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés szerint kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.”
(3) Az Avt. 122. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adós az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható. A végzésben az állami adó- és vámhatóság az adóst határidő tűzésével ismételten felhívja az önkéntes teljesítésre. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés szerint kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.”
(4) Az Avt. 122. § (6) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekményt az adós költségére és veszélyére – akár pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának intézkedésével vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával – elvégzi, ha)
145. § (1) Az Avt. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik és a beszerzés nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, az adott földrajzi területre vagy országosan regisztrált, a végrehajtandó meghatározott cselekményhez a szükséges szakértelemmel rendelkező szervezeteket – az elvégzendő feladatot tartalmazó műszaki leírás megküldése mellett – elektronikusan értesíti a feladatról, és ajánlattételre hívja fel azokat. Az ajánlattételre nyitva álló határidőt az adóhatóság állapítja meg, a felhívás keltétől számított 5, legfeljebb 60 nap közötti időtartamban.”
(2) Az Avt. 123. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlattételre felhívott közreműködő szervezet az adóhatóság által meghatározott határidőn belül tehet ajánlatot a műszaki leírásban szereplő feladat elvégzésére. E határidő jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül nem érkezik érvényes ajánlat, úgy a közreműködő szervezet kiválasztására a (11) bekezdésben foglaltak szerint kerül sor.”
(3) Az Avt. 123. § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A közreműködő szervezetet az állami adó- és vámhatóság akkor is törli a névjegyzékből, ha a
a) nem természetes személy közreműködő szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy közreműködő szervezet elhunyt, vagy
b) közreműködő szervezet a névjegyzékből való törlését maga kérte.”
(4) Az Avt. 123. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A közreműködő szervezetet kirendelő végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
146. § Az Avt. 123/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésének megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítése alapján a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás elvégzésénél jelen lehet és a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítést ellenőrizheti. Ha a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítésében megjelölt időpontban nem jelenik meg a teljesítés ellenőrzése céljából, a meghatározott cselekménynek az állami adó- és vámhatóság által a 122. § (6) bekezdése szerint történt elvégzését a behajtást kérő hatóság által elfogadottnak kell tekinteni.”
147. § Az Avt. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„124. § (1) A 122. § (6) bekezdés szerinti eljárás elvégzéséről a végrehajtást foganatosító adóhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére.
(2) A közreműködő szervezet által kiállított számla és az eljárásról felvett jegyzőkönyv alapján az állami adó- és vámhatóság intézkedik a kifizetés iránt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kifizetett díj ki nem egyenlített végrehajtási költségnek minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság végzésben állapít meg és – önkéntes teljesítés hiányában – a pénzfizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályok szerint érvényesít. A végzés a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.
(4) Ha a meghatározott cselekmény
a) kizárólag személyesen az adós által végezhető el, és a 122. § (2)–(5) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, vagy
b) végrehajtása során közreműködő szervezet igénybevétele a 123. § alapján nem indokolt vagy nem lehetséges, és a 122. § (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul,
az adóhatóság a végrehajtást a 124/A. § d) pontja szerint végzéssel megszünteti és erről a behajtást kérő hatóságot tájékoztatja.
(5) Az eredménytelenség miatt megszüntetett eljárás esetén a 113. § (2)–(3) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy a ki nem egyenlített eljárási költségeket az adós viseli.”
148. § Az Avt. a következő 124/A. §-sal egészül ki:
„124/A. § A 18. § (1) bekezdésében rögzített eseteken túl az adóhatóság a végrehajtást végzéssel megszünteti akkor is, ha
a) az adós a meghatározott cselekményt önkéntesen teljesítette, vagy helyette azt az adóhatóság elvégezte vagy elvégeztette,
b) a kötelezettség végrehajtásához való jog elévült,
c) azt a behajtást kérő hatóság a behajtási megkeresés visszavonása nélkül kérte,
d) az adóhatóság által lefolytatott végrehajtás eredményre nem vezetett, és további intézkedés foganatosítására nincs lehetőség, vagy eredmény attól sem várható.”
149. § (1) Az Avt. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a meghatározott cselekmények végrehajtása kapcsán közreműködő szervezetek, valamint a romlandó dolgok értékesítése kapcsán közreműködő kereskedők névjegyzékére, az ajánlat kérésre, az ajánlatok tartalmára, valamint a kiválasztásra vonatkozó részletes szabályokat.”
(2) Az Avt. 126. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bizományi szerződés keretében történő értékesítésre vonatkozó részletes szabályokat.”
150. § (1) Az Avt. 60. alcíme a következő 131/I. §-sal egészül ki:
„131/I. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított 29. § (1) bekezdés 26. pontját a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 88. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 90. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 122. § (1c) bekezdését, (3) bekezdését, (5) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 124. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(6) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 124/A. §-t a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
(2) Az Avt. 131/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 123. § (12) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”
(3) Az Avt. 131/I. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 21. §-t a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”
151. § Az Avt.
a) 107. §-ában az „a 30. § (1) bekezdése és a 32. § szerinti intézkedéseken túl” szövegrész helyébe az „a 30. § (1) bekezdése szerinti intézkedésen túl” szöveg
b) 123/B. § (6) bekezdésében „a 90. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe „a 90. § (5) bekezdését” szöveg
lép.
SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
19. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
152. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 73. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:)
153. § Az Szt. 78. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni a visszaváltási díjas termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.”
154. § Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)
155. § Az Szt. 155. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra könyvvizsgáló cég kerül megválasztásra, egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is ki kell jelölni.”
156. § Az Szt. 177. §-a a következő (92) és (93) bekezdéssel egészül ki:
„(92) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (7) bekezdés 1. pontját, 26. § (3) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (1) bekezdés g) és h) pontját, 45. § (5) bekezdését, 47. § (2) bekezdés d) pontját, 48. § (4) bekezdését, 72. § (4) bekezdés d) pontját, 73. § (2) bekezdés f) pontját, 78. § (2) és (5) bekezdését, 81. § (2) bekezdés r) pontját először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(93) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (7) bekezdés 1. pontját, 26. § (3) bekezdését, 37. § (1) bekezdés g) és h) pontját, 45. § (5) bekezdését, 48. § (4) bekezdését, 72. § (4) bekezdés d) pontját a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
157. § Az Szt.
1. 3. § (7) bekezdés 1. pontjában a „csomagolás” szövegrész helyébe a „csomagolás, a kiterjesztett gyártói felelősség” szöveg,
2. 26. § (3) bekezdésében a „bérleti jog” szövegrész helyébe a „bérleti jog, az építményi jog” szöveg,
3. 29. § (8) bekezdésében a „követeléseket is” szövegrész helyébe a „követeléseket, a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett visszaváltási díjból származó követeléseket is” szöveg,
4. 37. § (1) bekezdés g) és h) pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „vállalkozó” szöveg,
5. 45. § (5) bekezdésében a „használati” szövegrész helyébe a „használati, építményi” szöveg,
6. 47. § (2) bekezdés d) pontjában a „termékdíj” szövegrész helyébe a „termékdíj, visszaváltási díj” szöveg,
7. 48. § (4) bekezdésében a „bérleti jog” szövegrész helyébe a „bérleti jog, építményi jog” szöveg és a „bérleti jogként” szövegrész helyébe a „bérleti jogként, építményi jogként” szöveg,
8. 72. § (4) bekezdés d) pontjában a „használati” szövegrész helyébe a „használati, építményi” szöveg,
9. 78. § (2) bekezdésében a „termékdíj” szövegrész helyébe a „termékdíj, visszaváltási díj” szöveg
lép.
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
20. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
158. § A Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV)
21. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
159. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A NAV elnöke bármely foglalkoztatott esetében magához vonhatja a munkáltatói jogkört, vagy annak egy részét. A munkáltatói jogkör elvonásáról az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlóját és a foglalkoztatottat – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72/B. § (3) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének kivételével – értesíteni kell.”
160. § A NAV Szj. tv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
161. § A NAV Szj. tv. 77. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a szolgálati jogviszonyt a foglalkoztatott a 67. § d) pontja alapján az igazgatási szünet alatt szünteti meg, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az igazgatási szünetet követő első munkanapon kell megtenni.”
162. § (1) A NAV Szj. tv. 135. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a II. besorolási osztályba tartozó munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott I. besorolási osztályba tartozó munkakörbe kerül kinevezésre, az első tiszti rendfokozatának megállapításakor a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni. Ha a Hszt. hatálya alá tartozó szerv hivatásos állományába, vagy a Magyar Honvédség állományába tartozó tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba, vagy rendfokozati csoportba tartozó személyt áthelyezéssel az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe nevezik ki, az első rendfokozatának megállapításakor a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni.”
(2) A NAV Szj. tv. 135. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a pénzügyőri státuszra kinevezett személy adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonya a Hszt. hatálya alá tartozó szerv, vagy a Magyar Honvédség állományából áthelyezéssel jött létre, első rendfokozatként a közvetlenül az áthelyezés előtt viselt rendfokozatot kell meghatározni feltéve, ha az magasabb, mint a (2) bekezdés szabályai szerint meghatározott rendfokozat.
(6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a II. besorolási osztályba tartozó munkakörbe kinevezés esetén, ha a viselt rendfokozat közvetlenül az áthelyezés előtt hadnagy, vagy magasabb rendfokozat volt.
(7) Az (5) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén a 131. § (2) bekezdés szerinti soron következő rendfokozatra előírt várakozási időbe a közvetlenül az áthelyezés előtt viselt rendfokozatban eltöltött tényleges idő 50%-át, de legfeljebb négy évet kell beszámítani.”
163. § A NAV Szj. tv. 205. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a 206. § (1) bekezdése szerinti – körülményekre tekintettel mellőzheti a kártérítési eljárás lefolytatását.
(5) Ha a foglalkoztatott a munkaköri feladatainak ellátása érdekében szolgálati gépjárművet vezet, és a gépjármű vezetésekor gondatlanul kárt okoz – kivéve, ha a 201. § (1) bekezdése szerinti vétkességtől független kártérítési felelősség áll fenn –, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottat legfeljebb a havi illetménye összegének 30%-áig kötelezheti a kár megfizetésére.”
164. § A NAV Szj. tv.
a) 25. § (1) bekezdésében a „szervezeti és működési szabályzatában, illetve” szövegrész helyébe a „szervezeti és működési szabályzatában vagy foglalkoztatási szabályzatában, illetve” szöveg
b) 29. § (3) bekezdésében a „társasági” szövegrész helyébe az „a szolgálati egyenruha kivételével” szöveg,
c) 113. § (4) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg
lép.
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
22. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
165. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2010. évi XC. törvény) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A háztartási munkára e fejezet szerint foglalkoztatott természetes személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítottnak.”
166. § Hatályát veszti a 2010. évi XC. törvény
a) 2. § (4) bekezdésében az „a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy” szövegrész,
b) 4. §-a,
c) 6. §-ában az „és regisztrációs díjfizetési” szövegrész.
23. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
167. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 21. § (6) bekezdésében az „államháztartásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „állami beruházásokért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett –” szöveg,
2. 21. § (7) bekezdésében a „államháztartásért” szövegrész helyébe az „állami beruházásokért” szöveg,
3. 36. § (4h) bekezdésében az „államháztartásért felelős minisztert” szövegrész helyébe a „állami beruházásokért felelős minisztert, valamint az államháztartásért felelős minisztert” szöveg,
4. 98. §-ában a „családok otthonteremtési kedvezményével” szövegrész helyébe a „családok otthonteremtési kedvezményével, családi otthonteremtési kedvezménnyel, családok otthonteremtési kamattámogatásával és a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönhöz kapcsolódó gyermekvállalási támogatással” szöveg, a „megelőlegező kölcsönnel összefüggésben” szövegrész helyébe a „megelőlegező kölcsönnel, családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönnel összefüggésben” szöveg
lép.
24. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
168. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-ának (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
169. § Az Aktv. 4. § (4d) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A IV/A. Fejezet alkalmazásában:)
170. § Az Aktv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megkereső hatóság tisztviselője a magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során, a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében, indokolt esetben jogosult természetes személyt nyilatkozattételre felhívni és nyilvántartást megvizsgálni.”
171. § Az Aktv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magyar megkereső hatóság a megkeresésre történő információcsere és a spontán információcsere esetén a megkeresett hatóság kérésére késedelem nélkül, de legkésőbb a szerzett információ felhasználása eredményének ismertté válásától számított 3 hónapon belül visszajelzést küld a megkeresett hatóság részére. Ha a szerzett információ felhasználásának eredménye adóigazgatási eljárásban hozott döntésként jelentkezik, a magyar megkereső hatóság a visszajelzési kötelezettséget a döntés véglegessé válása előtt is teljesítheti. Utóbbi esetben a visszajelzésben utalni kell arra, hogy a döntés még nem vált véglegessé.”
172. § Az Aktv. 21/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. melléklet I/A/4. pont a) alpontjában meghatározott feltételek egyikének megfelelő, valamint az 5. melléklet I/A/4. pont b) alpontjában meghatározott, Magyarországot választó Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e minőségét az annak keletkezését követő 15 napon belül a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.”
173. § Az Aktv. 21/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében az Adatszolgáltatási időszak utolsó napját követő két hónapon belül közli az Európai Unió azon tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben a Jelentendő értékesítő az 5. melléklet II/D. pontja szerinti illetőséggel rendelkezik, valamint – ingatlan-bérbeadási szolgáltatás nyújtása esetén – az ingatlan helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő értékesítőkre vonatkozóan a (4) és (5) bekezdésben meghatározott információkat.”
174. § Az Aktv. 21/B. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerinti információk a következők:]
175. § Az Aktv. 21/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (1), (3), (6) bekezdése és a 21/B. § (2) bekezdése szerinti bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített meghatározott formátumban, a 21/B. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz. Az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető a 21/A. § (8) bekezdése szerinti kérelmét elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.”
176. § (1) Az Aktv. 41/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A magyar illetékes hatóság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(2) Az Aktv. 41/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A magyar illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy külföldi illetékes hatóság által továbbított panasza alapján is megindítja az európai uniós nemzetközi vitarendezési eljárást. A külföldi illetékes hatóság megkeresésére induló eljárásban a magyar illetékes hatóság a megkeresés kézhezvételét a külföldi illetékes hatóságnak igazolja vissza annak kézhezvételétől számított két hónapon belül.”
177. § Az Aktv. 41/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül kérheti az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat magyar és angol nyelven, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. A külföldi adóügyi illetőségű érintett személy panasza alapján indult eljárásban a magyar illetékes hatóság az értesítés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül a hiányok pótlása céljából a külföldi illetékes hatóságot keresi meg, hiányos válasz esetében akár több alkalommal is. Az érintett személy a hiánypótlás egy példányát egyidejűleg megküldi a többi érintett tagállam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.”
178. § Az Aktv. 42. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A magyar illetékes hatóság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
179. § Az Aktv. 42/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A magyar illetékes hatóság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
180. § Az Aktv. 42/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magyar illetékes hatóság az érintett személytől a panasz kézhezvételétől számított 3 hónapon belül hiánypótlást kérhet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő 3 hónap. A hiánypótlás során benyújtandó dokumentumokat a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell nyújtani. A külföldi adóügyi illetőségű érintett személy panasza alapján indult eljárásban a magyar illetékes hatóság az értesítés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül a hiányok pótlása céljából a külföldi illetékes hatóságot keresheti meg, hiányos válasz esetében több alkalommal is. A hiánypótlás a külföldi adóügyi illetőségű kérelmező érintett belföldi adóügyi illetőségű kapcsolt vállalkozásától is kérhető. A magyar illetékes hatóság a hiánypótlás egy példányát haladéktalanul megküldi a többi érintett állam illetékes hatóságának. További információk a kölcsönös egyeztető eljárás során több alkalommal is kérhetők.”
181. § Az Aktv. 42/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kölcsönös egyeztető eljárásra nyitva álló határidő az érintett államok illetékes hatóságainak panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év. A határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.”
182. § Az Aktv. 42/I. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha
a) a vitás kérdést valószínűleg okozó ellenőrzés megállapítása vagy más intézkedés még nem végleges; vagy
b) az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett államban közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárást kezdeményez,
a hiánypótlás kérésének, a panasz elbírálásának és a kölcsönös egyeztető eljárásnak a határideje megszakad, és a határidő azon a napon újra kezdődik, amelyen az ellenőrzés megállapítása, más intézkedés vagy a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen a jogorvoslati eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.”
183. § Az Aktv. 42. § (9) bekezdésében a „42/H. § (2)–(9) bekezdésében” szövegrész helyébe a „42/H. § (2)–(10) bekezdésében” szöveg lép.
184. § Hatályát veszti az Aktv.
a) 41/I. § (6) bekezdésében az „A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.” szövegrész,
b) 41/V. § (6) bekezdésében az „A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.” szövegrész, és
c) 42/H. § (7) bekezdésében az „A perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.” szövegrész.
185. § Az Aktv. 1. melléklet VIII/D/2. pontjában a „tagállamban vagy más államban” szövegrész helyébe a „tagállamban, más államban vagy joghatósággal rendelkező területen” szöveg lép.
186. § Az Aktv. 5. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
25. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosítása
187. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 2. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
188. § Nem lép hatályba a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény
a) 81. §-a,
b) 140. §-a,
c) 142. §-a,
d) 157. §-a,
e) 164. § (4) bekezdése.
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK
26. A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet hatályon kívül helyezése
189. § (1) Hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet [a továbbiakban: 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet].
(2) A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény – az annak 26. cikkében foglaltaknak megfelelően – a 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet hatályvesztését követően is alkalmazandó
a) a forrásnál levont adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított összegekre,
b) az egyéb adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra.
27. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása
190. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1.) 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.
28. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
191. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2.) 1. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.
VESZÉLYHELYZETI KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSA
29. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása
192. § Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 5. §-a.
30. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
193. § Hatályát veszti a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. Hatályba léptető rendelkezések
194. § (1) Ez a törvény – a (2)–(11) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 16. § a) pontja és az 1. melléklet 2023. december 1-jén lép hatályba.
(3) A 8. §, 15. §, 68. §–71. §, 73. §, 74. § a), c) és e) pontja, 109. § (1) bekezdése, 114. § (1) bekezdése, 121. § (2) bekezdése, 123. § 6. és 11. pontja, 136. §, 137. §, 142. §–144. §, 146. §–148. §, 150. § (1) bekezdése, 160. §, 164. § c) pontja és 184. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(4) Az 1. § (1), (2) és (4) bekezdése, 2. §, 3. §, 4. §, 7. §, 9. §–13. §, 16. § b) pontja, 17. §, 19. § (2) bekezdése, 23. §, 24. § o) pontja, 25. §, 26. §, 29. §, 33. §, 34. §, 36. §, 43. §, 57. §–59. §, 62. §, 63. § (2) bekezdés, 64. §, 65. §, 74. § b) és d) pontja, 79. §, 83. §–90. §, 92. §–94. §, 99. §, 100. §, 102. §, 107. §, 110. §, 112. §, 115. § (1) bekezdése, 116. §–118. §, 120. §, 121. § (3) bekezdése, 122. § (1) bekezdése, 123. § 12–15. pontja, 125. §, 145. §, 149. § (1) bekezdése, 150. § (2) bekezdése, 152. §–154. §, 156. §, 157. §, 165. §, 166. §, 167. §, 187. §, 190. §, 192. §, 2.–3. melléklete, 4. melléklet 2. pontja, 5. melléklete, 6. melléklete, 8. melléklete, 10. melléklete 2024. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 135. § és 150. § (3) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
(6) A 111. §, 121. § (4) bekezdése, 126. §, 129. § és 132. § (2) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(7) A 101. §, 103. §, 105. §, 106. §, 115. § (2) bekezdése, 119. § (1) bekezdése, 122. § (2) bekezdése, 138. §, 141. §, 149. § (2) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 60. § 2024. december 1-jén lép hatályba.
(9) A 30. §–32. § , 35. §, 37. §–42. §, 44. §–55. §, 61. §, 66. §, 67. § b) és c) pontja, 80. §, 98. §, 113. §, 114. § (2) bekezdése, 119. § (2) bekezdése, 122. § (3) bekezdése, 123. § 17. pontja, 127. §, 131. §, 133. § és 7. melléklete 2025. január 1-jén lép hatályba.
(10) A 124. § 3. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 67. § a) pontja 2028. július 1-jén lép hatályba.
32. Az Európai Unió jogának való megfelelés
195. § E törvény
a) 19. § (2) bekezdése és 24. § a)–d) pontjai a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvnek és az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,
b) 19. § (1), (3) és (4) bekezdése, 20. §–22. §, 24. § h)–l) pontja és 75. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. június 23-i (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja,
c) 24. § e)–g) és n) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2473 bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja,
d) 30. §, 35. §, 41. §, 44. §–46. §, 47. § (1)–(2) bekezdés, 48. §–50. §, 52. §, 53. §, 55. §, 67. § b) pontja, 98. §, 122. § (3) bekezdése, 127. §, 133. § a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2020. február 18-i (EU) 2020/285 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,
e) 31. §–33. §, 51. §, 55. §, 62. § a) pontja a 2006/112/EK és az (EU) 2020/285 irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. április 5-i (EU) 2022/542 tanácsi irányelvének történő megfelelést szolgálja,
f) 68. §–71. §, 74. § a) és c) pontja a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,
g) 74. § d) pontja az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,
h) 101. § egyes rendelkezéseinek a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént,
i) 101. § és 103. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja és ezen irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentés megtörtént,
j) 168. §, 170. §, 172. §–175. §, 186. §-a, valamint 9. melléklete az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,
k) 176. §, 177. §, 184. § a)–b) pontja az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
|
Novák Katalin s. k., |
Kövér László s. k., |
1. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.46. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes)
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.45. alponttal egészül ki:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
2. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
3. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
4. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 5. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
Sorszám |
Megnevezés |
vtsz.] |
|
5. |
Külön jogszabályban meghatározott speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek) |
1901 10 00-ból |
[A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások
I. rész: termékek
2. Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részben foglalt táblázat a következő 6. sorral egészül ki:
|
Sorszám |
Megnevezés] |
|
6. |
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet – 2023. május 8-án hatályos – 3. melléklet IV. pont b) alpontja szerinti buszos személyszállítási szolgáltatás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevevője számára folyamatos rendelkezésre állással kizárólag elektronikus fizetési lehetőség biztosított. |
[A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások
II. rész: szolgáltatások
5. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
1. Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:
|
Sorszám |
Megnevezés |
vtsz.] |
|
5. |
Desszert jellegű sajtkészítmény |
1806-ból |
[A 82. § (3) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások
6. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
1. Az Áfa tv. 10. számú melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:
„15. Mentesül a 9–10. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) bevallási kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint teljesíti.”
7. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
1. Az Áfa tv. a következő 11. számú melléklettel egészül ki:
Az adóalany az e-pénztárgéppel kiállított nyugták, nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák, és számlával egy tekintet alá eső okiratok e törvény szerinti kötelező adatairól, azok kiállításával egyidejűleg, jogszabály szerint rendszeresen adatot szolgáltat az adó- és vámhatóság részére.
Adatszolgáltatás egyéb nyugtákról, nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról
1. Az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat, kivéve a pénztárgéppel és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtákat és nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat, e törvény szerinti adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni.
2. Az 1. pontban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a pénztárgépet üzemeltető adóalany jogszabályban felsorolt rendkívüli körülmények fennállása miatt mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól és nyugta-kibocsátási kötelezettségét ideiglenesen nyomtatvány felhasználásával teljesíti.”
8. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
9. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
10. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
1. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. melléklete a következő 26a. ponttal egészül ki:
„26a. Georgia”
2. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 60a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 60b. ponttal egészül ki:
„60a. Ruanda
60b. Saint Kitts és Nevis”
3. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 72b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 72c. ponttal egészül ki:
„72b. Ukrajna
72c. Uruguay”
11. melléklet a 2023. évi LXXXIII. törvényhez
1. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 8c. ponttal egészül ki:
(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)
„8c. Feröer szigetek”
2. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 18c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 18d. ponttal egészül ki:
(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)
„18c. Kenya
18d. Kolumbia”
3. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 20a. ponttal egészül ki:
(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)
„20a. Libéria”
4. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 25b. ponttal egészül ki:
(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)
„25b. Montserrat”
5. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 28c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 28e. pontokkal egészül ki:
(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)
„28c. Pápua Új-Guinea
28d. San Marino
28e. Seychelle-szigetek”
6. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 30b.–30d. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 30e. ponttal egészül ki:
(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)
„30b. Thaiföld
30c. Törökország
30d. Tunézia
30e. Turks és Caicos-szigetek”
7. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 31b. ponttal egészül ki:
(Magyarország a Megállapodás alapján – a Megállapodásban foglalt feltételek teljesülése, így az adott államnak az alkalmazásra vonatkozó szándéka és annak kifejezése esetén – az alábbi államokkal kíván automatikus információcserét folytatni:)
„31b. Ukrajna”
A törvényt az Országgyűlés a 2023. november 21-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2023. november 30.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás