2023. évi LXXXIII. törvény indokolás

Személyi jövedelemadó

A törvényjavaslat az amerikai–magyar kettős adózást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei hatályú megszűnésével kapcsolatos, a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait a bemeneti adóztatás helyett kimeneti adóztatásra változtató, a start-up vállalkozásokban való részesedés megszerzésének kedvezményezésére vonatkozó, valamint a jogalkalmazás során felmerült egyes problémák orvoslása érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.

Járulékszabályozás

A törvényjavaslat módosítja a harmadik állam állampolgárának kiküldetése során alkalmazandó járulékalap mértékét.

Szociális hozzájárulási adó

A törvényjavaslat pontosítja a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményével, illetve a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezményével kapcsolatos szabályokat, illetve rendezi a jogviszony megszűnését követően juttatott jövedelem szociális hozzájárulási adó kötelezettségének szabályait.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő közteher a jövőben a törvény erejénél fogva szociális hozzájárulási adónak minősül.

Társasági adó

A törvényjavaslat a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvnek, az RRF programban vállalt kötelezettségnek, illetve a módosuló uniós állami támogatási jogszabályoknak való megfelelést szolgálja.

Energiaellátók jövedelemadója

A törvényjavaslat a módosuló uniós állami támogatási jogszabályoknak való megfelelést szolgálja.

Kisvállalati adó

A javaslat biztosítja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénnyel való koherenciát a kedvezményeket illetően.

Általános forgalmi adó

A törvényjavaslat általános forgalmi adóra vonatkozó része egyrészt jogharmonizációs célú, másrészt a gyakorlatban felmerült kérdések egyértelműsítésére irányul. Jogharmonizációs céllal módosulnak az alanyi adómentességre, valamint az egyes, távolról is elérhető szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok. A törvényjavaslat továbbá az általános forgalmi adó területén is tartalmaz az RRF vállalások keretében tett intézkedésekhez tartozó módosításokat, így az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta és eÁfa projektek törvényi szintű szabályozását. Ezen túlmenően a Javaslat szerint a kedvezményes áfa kulcsú és az adómentességi ügyletkör is változik.

Jövedéki adó

A technikai jellegű módosítások célja többek között az egyes korábbi pontatlan meghatározások pontosítása, az Alaptörvénynek való megfelelés, valamint a kapcsolódó nemzeti jogszabályokkal való összhang és a hazai logisztikai ágazat versenyképességének biztosítása.

A Bizottság jelzése alapján a harmadik országba kivitelre vonatkozó jövedéki szabályok és vámszabályok, valamint a belföldi feladótól belföldi címzettnek más tagállamon keresztül végzett kereskedelmi célú szállítás uniós előírásokkal való összhangját megteremtő jogharmonizációs célú módosítások.

Közművezetékek adója

A törvényjavaslat 2024. január 1-jétől kiemeli a közművezetékek adója hatálya alól a hírközlési vezetékeket, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt.

Reklámadó

A törvényjavaslat további egy évvel meghosszabbítja az adó felfüggesztésének határidejét.

A törvényjavaslat értelmében a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díj nem képezi részét sem a helyi iparűzési adó alapjául szolgáló nettó árbevételnek, sem pedig a nettó árbevételt csökkentő eladott áruk beszerzési értékének. Emellett a törvényjavaslat idegenforgalmi adómentességet biztosít a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatott személyek számára.

Az illetéktörvény kiegészül a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtési kedvezmény és a CSOK Plusz kölcsön felhasználásával történő lakásszerzés illetékmentességével.

Az illetékbélyeg kivezetésére tekintettel az illetéktörvény lehetővé teszi 2024. január 1-jétől a bírósági eljárási illeték készpénz-átutalási megbízással való megfizetését.

Az adóeljárási, adóvégrehajtási szabályok tovább egyszerűsödnek. Az adóadminisztráció csökken, az adózói jogok bővülnek, folytatódik a gazdaság fehérítése és nő az állami- adó és vámhatóság szolgáltatási repertoárja is. A technikai jellegű módosítások tovább növelik a jogbiztonságot adóügyekben, és egyértelműsítik jogalkalmazást, a jogértelmezést.

Visszaváltási díj

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép az új visszaváltási díjrendszer. A törvényjavaslat az új visszaváltási díjrendszerhez kapcsolódó számviteli elszámolási szabályokat tartalmazza.

Kiterjesztett gyártói felelősség díja

A Htv. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2023. július 1-jétől bizonyos termékeket gyártó vállalkozásoknak kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük az arra kijelölt koncessziós társaság részére.

A törvényjavaslat szerint a gyártóknál a koncessziós társaságnak fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét, tárgyévi költségként kell elszámolni.

Építményi jog

A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény 2023. június 24-ei hatállyal módosította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) és a Ptk.-ban új jogintézményt vezetett be, az építményi jogot.

A törvényjavaslat a Ptk. új előírása alapján szabályozza az építményi jog számviteli elszámolását.

A törvényjavaslat új előírása az építményi jogot az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közé sorolja be (hasonlóan a bérleti joghoz), így azt a tárgyi eszközök között kell kimutatni, mivel az tartósan (egy éven túl) szolgálja a vállalkozási tevékenységet.

Pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedése

A számviteli törvény hatályos előírásai tartalmazzák a veszteség pótlására adott pótbefizetésből származó követelésekről, illetve az osztalékból származó követelésről történő tulajdonosi lemondás esetére vonatkozó elszámolási szabályokat. E rendelkezések egy része csak a gazdasági társaságot nevesítik, mint alkalmazót, miközben a Ptk. a szövetkezetek esetében is lehetővé teszi ezeknek a jogintézményeknek az alkalmazását. A törvényjavaslat ennek megfelelően a pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általánosan a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is.

A könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgáló megválasztása

A törvényjavaslat – az egységes jogértelmezés és gyakorlat kialakítása érdekében – rögzíti, hogy könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is ki kell jelölni.

A módosítási tervezet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) módosításával korábban megvalósított jogharmonizációs szabályozás pontosítását, valamint egyéb jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz.

A nemzetközi megállapodást kihirdető törvények módosításának célja, hogy a hatékony információcsere kapcsolatot kiterjessze további államokra és joghatóságokra. Erre úgy kerül sor, hogy az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény, valamint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény mellékletébe az érintett országok is bekerülnek annak érdekében, hogy Magyarország a jövőben információt tudjon cserélni ezen országokkal és joghatóságokkal.

A légitársaságok hozzájárulása

A korábban elfogadott veszélyhelyzeti kormányrendeletből törvényi szintre emelkedik Izrael Állam első kategóriába való sorolása, valamint ezzel párhuzamosan a Török Köztársaság is az első kategóriába kerül.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az (1) bekezdéshez: Az amerikai–magyar kettős adózást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei megszűnését követően az előadóművészek jövedelemadó fizetési kötelezettségét az Szja tv. rendelkezései alapján kell meghatározni. Annak érdekében, hogy azok az előadóművészek is Magyarországon teljesítsék adófizetési kötelezettségüket, akik az itt végzendő tevékenységükre egyszemélyes cégükön keresztül szerződnek, szükséges a jövedelemszerzés helyét meghatározó fogalom kiegészítése.

A (2) bekezdéshez: Új fogalomként kerül meghatározásra az induló vállalkozás. A fogalom tartalmában megegyezik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 9/A. § (6) bekezdésében foglalt meghatározással.

A (3) bekezdéshez: 2023. június 30-ától új csoportmentességi rendelet lépett hatályba a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott egyes állami támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségének tekintetében (csoportmentességi rendelet). A módosítás az ezzel kapcsolatos technikai javítást tartalmazza.

A (4) bekezdéshez: Az Szja tv. a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítését a tárgyévet megelőző év július hónapjára a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig teszi lehetővé. 2023. március 28-át követően a keresetstatisztikai adatközlések a KSH honlapján, a közzétett kiadványokban és egyéb tájékoztatási termékekben (például a KSH havi gyorstájékoztatókban) a havi bruttó átlagkeresetet a munkáltatók teljes körére közlik, míg korábban – így 2022. július vonatkozásában is – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek tekintetében tették azt közzé. Az Szja tv. alkalmazásában jelenleg is ez az adat az irányadó. Ugyanakkor a Hivatalos Értesítőben csak az utóbb említett körre vonatkozó adatok kerülnek közzétételre a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb kereset-statisztikai adatként. A jogalkalmazás megkönnyítése és egyértelművé tétele érdekében az Szja tv. fogalmi rendszere kiegészül a nemzetgazdasági szintű átlagkereset fogalmával, mint a KSH által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset összege.

Tekintettel arra, hogy a hatályos rendelkezés szerinti eljárás a magyar–amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt a magyar költségvetés számára bevételkiesést eredményezne, módosul a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály. A módosítás a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében ugyanakkor nem.

A gyakorlatban nehézséget okoz különböző szolgáltatások esetében az adókötelezettség meghatározása a hatályos szabályok szerinti bevétel megszerzése időpontjában, mert például a szolgáltatásról kiállított bizonylat még nem áll rendelkezésre. Ezért a módosítás értelmében a bevétel megszerzésének időpontjának az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap minősül, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

A magyar–amerikai kettős adózást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei megszűnésével összefüggésben szükséges módosítás, amelynek értelmében az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

Az emelt összegű családi kedvezményre való jogosultságot a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 4. § f) pont fb) alpontja szerinti definícióra tekintettel a rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiadott orvosszakértői véleménnyel kell alátámasztani, mely igazolja, hogy a 18 évesnél idősebb személy a 18. életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a 18. életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Bizonyos esetekben a 18. életévét betöltött, egyébként születésétől fogva tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy a családi pótlék helyett a magasabb összegű fogyatékossági támogatást veszi igénybe, és emiatt nem rendelkezik orvosszakértői véleménnyel, mert az ő esetében az egészségkárosodás mértékét a fogyatékossági támogatásra, illetve a rokkantsági járadékra való jogosultság szempontjából határozzák meg.

A hatályos szabályok szerint értelmezéssel állapítható meg az érintett magánszemély emelt összegű családi kedvezményre való jogosultsága. A javaslat rögzíti, hogy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

A többi kedvezményhez hasonlóan a 30 év alatti anyák kedvezményének jogszerű érvényesítése érdekében is szükséges, hogy a jogosultak az adóbevallásukban megtegyék a megfelelő adattartalmú nyilatkozatot. A rendelkezés a nyilatkozat adattartalmával egészíti ki a törvényt.

Tekintettel arra, hogy a hatályos rendelkezések szerinti eljárás a magyar–amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt a magyar költségvetés számára hátrányt okozna, módosul a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály. A módosítás értelmében – hasonlóan az amerikai gyakorlathoz – nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg sem, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, mely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye belföld.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony kapcsán bevezetett bemeneti adóztatás helyett a módosítás kimeneti adóztatást vezet be, azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére és a bevétel juttatását megelőző öt éven belüli – a kezelt vagyon, alapítványi vagyon juttatása érdekében – vagyonátadás történt és e vagyonjuttatáskor a juttatott vagyonelemeket felértékelték (ún. eszközérték növekmény keletkezett).

Technikai jellegű módosítás.

A rendelkezés haviról negyedévesre módosítja az egyes meghatározott juttatások biztosításával összefüggő adókötelezettség teljesítését.

A tradicionális számsorsjátékokon (pl.: lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

A módosítás alapján nem minősül bevételnek az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény), ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve a megszerzett részesedés a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem kerül értékesítésre.

A módosítás alapján, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jogot, és a juttatás megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, továbbá a részesedésre vonatkozó jogot a szerzést követő legalább három évig nem ruházza át másra, akkor az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek.

2023. június 30-ától új csoportmentességi rendelet lépett hatályba a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott egyes állami támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségének tekintetében (csoportmentességi rendelet). A javaslat módosítja az érintett jogszabályi hivatkozásokat.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony kapcsán bevezetett kimeneti adóztatással kapcsolatos átmeneti rendelkezések.

Az Szja tv. mellékleteinek módosítását beiktató rendelkezés.

Szövegcserés módosítások.

Az a) ponthoz: A nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset beiktatásával összefüggő szövegpontosítás.

A b) ponthoz: A jelenlegi szabályozás szerint csekély értékű ajándékot évente egy alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegben. Mivel egy munkáltató számos olyan apróságot adhat a munkavállalóknak (nőnapi virág, mikulás csokoládé stb.), ahol a bérként történő kezelés adminisztrációs többletterhet ró a kifizetőre, a rendelkezés a kedvezményesen adózó juttatás gyakoriságának egyről három alkalomra történő emelését rögzíti.

A c) ponthoz: Pontosító, kiegészítő rendelkezés az otthonteremtési támogatások időközben bekövetkezett változásaira tekintettel.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A hatályon kívül helyezendő szövegrész jelenleg bizonytalanságot okoz az adózók körében az adóelőleg megfizetése és bevallása tekintetében, mivel az nincs összhangban a Tbj-nek a járulék megállapítására és levonására, a Szocho tv-nek az adó megállapítására és levonására, valamint az Art-nek az adóelőleg megfizetésére és bevallására vonatkozó rendelkezéseivel. A Tbj. 77. § (1) bekezdésének utolsó fordulata alapján ugyanis a megállapított tárgyhavi járulékot az Art-ben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A Szocho tv. alapján a kifizető az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után a szociális hozzájárulási adót a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles bevallani és befizetni.

Az Art. 3. mellékletében foglaltak értelmében a munkáltató az általa levont személyi jövedelemadó-előleget, illetve az általa levont társadalombiztosítási járulékot az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik napjáig fizeti meg.

A módosítás eredményeként az Szja tv. 46. § (8) bekezdése – figyelemmel az Szja tv-nek a bevétel megszerzésére vonatkozó 9. § (2) bekezdésére is – összhangba kerül a Tbj., a Szocho tv. és az Art. rendelkezéseivel, továbbá egyértelművé válik, hogy a kifizetőnek a megállapított adóelőleget a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni és bevallani.

Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés bevezeti az alternatív beruházás, felújítás fogalmát az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikk (3) bekezdésével összhangban annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen.

A (2) bekezdéshez: Az Európai Bizottság a 2023/2041. számú kötelezettségszegési eljárás hivatalos felszólítási szakaszában vizsgálja az unión kívüli egyezményes államok a kettős adóztatás alól mentesülő telephelyeinek ellenőrzött külföldi státusz alóli mentesülésére, továbbá a ténylegesen megfizetett adó meghatározására vonatkozó szabályozás esetleges uniós jogba ütközését.

A bizottsági értékelést figyelembe véve a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésével összefüggésben hatályát veszti az unión kívüli egyezményes államok a kettős adóztatás alól mentesülő telephelyeinek ellenőrzött külföldi státusz alóli mentesülése.

Továbbá az átültetéssel összefüggő értékelés alapján külön pontosító szabály rögzíti azt a Tao. törvény 28. § (2) bekezdése alapján – az új szabály hatálybalépését megelőzően is – fennálló jogértelmezést, amely szerint az ellenőrzött külföldi társaság által ténylegesen megfizetett társasági adó alkalmazási köréből kizárandó az adott ellenőrzött külföldi társaság állandó telephelye által máshol megfizetett adó.

A (3) bekezdéshez: A rendelkezés meghatározza a primerenergia fogalmát.

A (4) bekezdéshez: A rendelkezés az általános csoportmentességi rendelet új 2. cikk (102) fogalmának megfelelően módosítja az uniós szabvány Tao. törvény szerinti definícióját.

A rendelkezés pontosítja a fejlesztési adókedvezmény kapcsán azon esetek szabályait, amelyek kérelem benyújtását igénylik.

Az (1) bekezdéshez: A rendelkezés átemeli az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikk (8) bekezdését.

A (2)–(3) bekezdéshez: A rendelkezés integrálja az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikke (3) bekezdése szerinti elszámolható költség meghatározásának módszereit.

A (4) bekezdéshez: A rendelkezés integrálja az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikke (2) bekezdését.

Az (5) bekezdéshez: A rendelkezés integrálja az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikke (2a) és (2b) bekezdését.

A (6) bekezdéshez: A rendelkezés bevezeti az általános csoportmentességi rendelet 38a. cikkének megfelelő épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatást.

Jogharmonizációs rendelkezés.

A Tao. törvény mellékletét módosító rendelkezés.

Az a) és b) ponthoz:

Az Európai Bizottság a 2023/2041. számú kötelezettségszegési eljárás hivatalos felszólítási szakaszában vizsgálja a ténylegesen megfizetett adó meghatározására vonatkozó szabályozás esetleges uniós jogba ütközését. A módosítás szerint a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésével összefüggésben az ellenőrzött külföldi társaság státuszhoz csak a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni. A módosítás egy pontosító, a Tao. törvény 28. § (2) bekezdésére figyelemmel fennálló jogértelmezést külön kimondó rendelkezés.

A c) és d) ponthoz:

Az Európai Bizottság a 2023/2041. számú kötelezettségszegési eljárás hivatalos felszólítási szakaszában vizsgálja a kapcsolt vállalkozások meghatározására vonatkozó szabályozás esetleges uniós jogba ütközését. A Bizottsági értékelést figyelembe véve a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésével összefüggésben a pontosító módosítás külön kiemeli azt a fennálló értelmezést, amely szerint a 4. § 23. pont g) alpontja az a)–c) alpontokkal egy összefüggő egységet képez, azokkal együttesen értelmezhető a 4. § 23. pont g) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozás fogalma. Ez azt jelenti, hogy a 4. § 23. pont g) alpontja hatálya alá tartozó rendelkezéseket illetően a kapcsolt vállalkozási viszony egyaránt létrejöhet az a)–c) alpontok és a g) alpont alapján is. Ebből következően a feltételeknek megfelelő testvérvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A testvérvállalatok kapcsolt vállalati minőségét a 4. § 23. pont g) alpont felvezető szövegének új szövegrésze is megerősíti.

Az e)–g) és n) ponthoz:

2023. június 30-ától új csoportmentességi rendelet lépett hatályba a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott egyes állami támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségének tekintetében [a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete (2022. december 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról]. A rendelkezés módosítja az elnevezés változással érintett jogszabályi hivatkozásokat.

A h)–l) ponthoz:

Az uniós állami támogatási szabályok változására tekintettel szükséges módosítások, illetve szövegpontosítások.

Az m) ponthoz:

Szövegpontosítás.

Az o) ponthoz:

A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 1. pontjába bevezetett új le nem vonhatósági szabály mellett az adott tételt illetően a 3. számú melléklet A) rész 9. pontját is alkalmazni kell, azzal, hogy az adóalapot kétszeresen nem kell megnövelni.

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban fizetendő közteher típusjegyeit tekintve a szociális hozzájárulási adó jellemzőit viseli (foglalkoztatáshoz kapcsolódik, a foglalkoztató fizeti, az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap között kerül felosztásra), ezért indokolt ezt a körülményt az Efo tv-ben is rögzíteni.

A rendelkezés megteremti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény doktori képzésben résztvevők kedvezményével kapcsolatos, 2024. január 1-jétől hatályos módosításával való összhangot.

A 19. § (5) bekezdés n) pontjához: Jogértelmezést segítő módosítás, amely a megszűnési okok felsorolását kiegészíti a zártkörűen működő részvénytársaságból nyilvánosan működő részvénytársasággá történő formaváltással. Az adóalanyiság megszűnésének időpontja a formaváltást megelőző nap.

A 19. § (8) és (8a) bekezdéséhez: Az egyesülés, szétválás esetén nem kell 24 hónapot várni a kiva ismételt válaszhatóságára. Amennyiben az egyesülés nem minősül a Tao. tv. szerinti kedvezményezett átalakulásnak és könyv szerinti értéken valósul meg (azaz nincs átértékelés, vagyonátértékelés), akkor az érintett adózók számára egy egyszeri választási lehetőség kerül bevezetésre. Az egyesülést, szétválást követő 15 napon belül (újra) válaszható a kiva, ha a kiva keletkezés feltételeinek (például a 3 milliárd forintos bevételi és mérlegfőösszeg értékhatárnak) az adott szervezet megfelel. A kivaalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre és mivel a kivaalanyiság az egyesülést, szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen a kivaalanyiság nem állna fenn. Az adóalanyiság nem folytatólagos, hanem rögtön ismételten választott.

Egyesülés, szétválás során az érintettek a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában osztoznak az elhatárolt veszteségen és a beruházási kedvezményen.

A rendelkezés a Szocho tv. rendelkezéseivel való összhang megteremtéséhez szükséges módosítást tartalmaz.

A 2020/285/EU tanácsi irányelv módosította a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kis- és középvállalkozásokat megillető adómentességre (belföldön: alanyi adómentesség) vonatkozó rendelkezéseit. A törvényjavaslat ehhez igazodva pontosítja a Héa-irányelv vonatkozó cikkére történő merev hivatkozást.

A törvényjavaslat – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – adóalany igénybevevő esetében, ha az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról, online hozzáféréssel (virtuálisan és nem fizikai jelenléttel) történik, a teljesítési helyre a főszabály szerinti teljesítési helyet rendeli alkalmazni.

A törvényjavaslat – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – nem adóalany igénybevevő esetében, ha az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról, online hozzáféréssel (virtuálisan és nem fizikai jelenléttel) történik, a teljesítési helyre az igénybevevő nem adóalany letelepedési helyét, lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét rendeli alkalmazni.

A törvényjavaslat egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5%-os kedvezményes áfa mérték alkalmazását írja elő.

A 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) alapján adómentes körbe tartoznak azon szolgáltatások, amelyeket a fogtechnikusok hivatásuk gyakorlása keretében teljesítenek, valamint a fogorvosok és fogtechnikusok műfogsorral kapcsolatos szolgáltatásai. A Héa-irányelvnek való pontosabb megfelelés érdekében a Javaslat módosítja az Áfa tv.-t.

Az Áfa tv. eddig a közszolgáltató által végzett beteg- és sérültszállítási tevékenységet sorolta föl az adómentes szolgáltatások körében. A módosítás egy új, q) pontban rögzíti, hogy az adómentesség a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenységre is kiterjed, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan e célra felszerelt gépjárműben végzi.

Tekintettel arra, hogy a Javaslat értelmében lehetőség nyílik arra, hogy az adóalany a letelepedési tagállamától eltérő tagállamban is alanyi adómentességet válasszon, a Javaslat rendezi, hogy nem gyakorolható levonási jog azon ügyletekhez kapcsolódó beszerzések vonatkozásában, amelyeket az adóalany a Közösség olyan tagállamában teljesít, ahol alanyi adómentesként jár el.

A törvényjavaslat az ingatlanra vonatkozó tevékenységekre irányuló, fordított adózás alá eső építési-szerelési, egyéb szerelési munkák 2023. január 1-jével módosult szabályozásához kapcsolódó, a jogalkalmazást tovább segítendő előírást tartalmaz. A fordított adózás alkalmazásának feltétele ezen ügyletek esetében, hogy az ingatlan létrehozatala, átalakítása, bővítése, bontással történő megszüntetése vagy rendeltetésének megváltoztatása hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött legyen. A hatályos szabályozás ezzel kapcsolatban arról rendelkezik, hogy az engedélyhez, bejelentéshez kötöttség tényéről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője a teljesítést megelőzően írásban nyilatkozzon a szolgáltatás nyújtója részére. Tekintettel arra, hogy a 2023. január 1-jétől hatályos módosítás alapján bővült azon engedélyek, bejelentések köre, amelyek fordított adózást eredményeznek az említett építőipari ügyletek esetében, és lehetséges, hogy a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés szükségességéről elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó (alvállalkozó) bír információval, a jogalkalmazás segítése érdekében a Javaslat kimondja, hogy ez esetben a nyilatkozattétel „fordított irányú”, azaz a szolgáltatás nyújtót terheli a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé.

Általános forgalmi adózás szempontjából jelentőséggel bír, hogy mely időpontban történik a nyugta kiállítása és az mikor tekinthető kibocsátottnak. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a nyugtakibocsátás akkor történik meg, amikor a nyugta beérkezett a nyugtatárba.

A törvényjavaslat meghatározza a nyugta kötelező adattartalmát 2025. január 1-jétől, mely bővebb, mint a nyugta jelenlegi adattartalma. Ennek értelmében a kötelező adat része lesz az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adat (pl. termék neve, globális kereskedelmi áruazonosító száma, mennyisége, a szolgáltatás neve, mennyisége); amennyiben az ellenérték bruttó összegben van meghatározva, akkor a felülről számított adómérték; adómentesség esetén az arra történő utalás; továbbá használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén a különbözet szerinti szabályozásra történő utalás. E-nyugtának nem minősülő nyugta esetében a nyugta kötelező adattartalma változatlan marad. Továbbá átmeneti szabály értelmében 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése az e-nyugtán sem.

A törvényjavaslat bevezeti a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát. A Javaslat értelmében ide tartozik valamennyi, a nyugtát módosító okirat, mely tartalmazza a kibocsátás keltét, az okirat sorszámát, annak a nyugtának az azonosítását, amelyet módosít, valamint a módosítás részleteit.

A törvényjavaslat kimondja, hogy e-nyugta kiállítása, kibocsátása kizárólag elektronikusan történhet. A kibocsátott e-nyugtát a vevő vevői alkalmazás segítésével tudja elérni a nyugtatárban. Fontos változás, hogy az elektronikusan kiállított és kibocsátott e-nyugtáról – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kizárólag a vevő kifejezett kérése esetén történik papír alapú nyugtamásolat rendelkezésre bocsátása.

A törvényjavaslat a 2020/285/EU tanácsi irányelvvel összhangban lehetővé teszi az alanyi adómentességet választott adóalanyok számára, hogy az e minőségben teljesített ügyleteikről egyszerűsített adattartalommal bocsássanak ki számlát.

Technikai jellegű módosítás, mely a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás esetén az állami adó- és vámhatóság részére történő adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokban átvezeti az e-nyugta szabályokhoz kapcsolódóan kialakított egységes fogalomhasználatot.

A törvényjavaslat az eÁfa rendszer keretében előállított adónyilvántartásból összeállított áfa bevallás-tervezettel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A 2024. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében az adóalanyok az Art. szerinti áfa bevallási kötelezettségüknek nem csak (i) az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával tehetnek eleget, hanem úgy is, hogy (ii) az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen a rendelkezésükre bocsátott adatokat kiegészítik, módosítják, majd az ekként összeállított bevallástervezetet jóváhagyják, vagy pedig (iii) az adóhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbított adatokból összeállított adónyilvántartást bevallásként jóváhagyják. A szabályozás kimondja, hogy amennyiben az adóalany a fentiek közül több módon is benyújtja bevallását, az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának. Az említett elektronikus felületen benyújtott bevallás önellenőrzéssel való helyesbítése nyomtatványon, illetve az elektronikus felületen is lehetséges, ez utóbbi 2024. július 1-jét követően lesz adott. Az elektronikus felület elektronikus azonosítási szolgáltatás útján érhető el, az ott szereplő adatokat azonban nem csak maga az adóalany (illetve állandó meghatalmazottja) módosíthatja, illetve egészítheti ki, hanem erre más természetes személynek (másodlagos felhasználó) is jogot adhat.

Az Áfa tv. alanyi adómentességről szóló XIII. Fejezete új alcímmel egészül ki.

A törvényjavaslat a 2020/285/EU tanácsi irányelvvel összhangban pontosítja az alanyi adómentesség választására jogosító adóalanyi kört. Az irányelv értelmében az áfa szempontjából belföldön kizárólag állandó telephellyel rendelkező adóalanyok (gazdasági céllal belföldön letelepedettek, de székhelyük nem belföldön található) nem választhatják a XIII. Fejezet 1. alcíme szerinti alanyi adómentességet. Számukra 2025. január 1-től a XIII. Fejezet 3. alcíme szerint nyílik lehetőség az alanyi adómentesség választására, amennyiben a székhelyük a Közösségben található.

A törvényjavaslat a 2020/285/EU tanácsi irányelvhez igazodva pontosítja az alanyi adómentességre jogosító bevételi értékhatár számítása során figyelembe veendő bevételeket. Ennek értelmében az új közlekedési eszköz Közösségen belüli adómentes értékesítéséből adódó bevétel beleszámít a bevételi értékhatár számításába. Ehhez igazodó technikai módosításként a Javaslat kezeli, hogy az alanyi adómentességet választott adóalany továbbra sem járhat el alanyi adómentességi minőségében abban az esetben, ha a Közösség másik tagállamába értékesít új közlekedési eszközt.

Tartalmi változást nem eredményező technikai módosítás, figyelemmel az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezésére.

Tartalmi változást nem eredményező technikai módosítás, figyelemmel ezen fejezet alcímekre osztása miatt. A Javaslat az Áfa tv. 196. § szerinti rendelkezést emeli át az Áfa tv. 195. §-ába.

A törvényjavaslat új alcímeket iktat be az alanyi adómentességről szóló XIII. Fejezeten belül. A 2020/2025/EU tanácsi irányelv értelmében a tagállamoknak 2025. január 1-től lehetővé kell tenniük, hogy amennyiben alkalmaznak olyan tagállami szabályozást, amely tartalmában az alanyi adómentességnek felel meg, akkor annak alkalmazását lehetővé tegyék a területükön nem letelepedett, de a Közösség területén székhellyel rendelkező adóalanyok számára is, a saját területükön letelepedett adóalanyok részére biztosított feltételek mellett. Ezen feltételeken túl további feltétel a nem letelepedett adóalanyok esetében, hogy uniós árbevételük éves szinten sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladhatja meg a 100.000 eurót.

Az egyszerűsítés értelmében a hivatkozott irányelv előírja, hogy az adóalanyoknak a másik tagállamban alkalmazandó adómentesség választására irányuló szándékát a letelepedésük szerinti tagállam illetékes hatósága felé jelentsék be előzetesen, továbbá azt is, hogy az adóalanyokat ezen rendelkezés gyakorlásához csak a letelepedésük szerinti tagállamban kell áfa szempontból nyilvántartásba venni, és ezen rendelkezés szerint egy egyedi azonosító számmal ellátni, mely tartalmaz egy „EX” utótagot. A hivatkozott irányelv előírja a bejelentés adattartalmát, valamint változás esetén annak szükséges kiigazítását. Az irányelv rendelkezik továbbá arról is, hogy mikor szűnik meg az adóalany által a Közösség másik tagállamában választott adómentesség.

A törvényjavaslat az irányelvvel összhangban azt írja elő, hogy a belföldön székhellyel rendelkező adóalany, milyen feltétek mellett választhat a Közösség másik tagállamában adómentességet, és ehhez milyen eljárási lépések társulnak. A választásnak nem előfeltétele, hogy az adóalany belföldön is alanyi adómentességet válasszon.

A 2020/285/EU irányelvvel összhangban a Javaslat meghatározza azon belföldi előírásokat, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy a belföldön nem letelepedett, de a Közösség más tagállamban székhellyel, ennek hiányában lakóhellyel rendelkező áfaalanyok belföldön miként választhatják az alanyi adómentesség alkalmazását.

A törvényjavaslat a hivatkozott irányelvvel összhangban a belföldön nem letelepedett adóalanyok számára az alanyi adómentesség alkalmazását a belföldön letelepedett adóalanyokkal azonos szabályok mellett biztosítja, azzal, hogy az alkalmazhatósághoz a nem belföldön letelepedett adóalanyoknak a 100.000 eurós uniós éves árbevételi értékhatár alatt kell maradniuk.

A törvényjavaslat a hivatkozott irányelvvel összhangban rendelkezik arról is, hogy mikor szűnik meg ezen adóalanyok tekintetében az alanyi adómentesség.

A 2020/285/EU irányelv módosította a Héa-irányelvnek a kis- és középvállalkozásokat megillető adómentességre vonatkozó rendelkezéseit. A törvényjavaslat ehhez igazodva pontosítja a merev hivatkozást.

A törvényjavaslat – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – előírja, hogy nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás abban az esetben, ha az adott termék viszonteladó részére történő közvetlen értékesítéskor, vagy a viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes áfa kulcsot alkalmaztak.

A 2020/285/EU irányelv módosította a Héa-irányelvnek a kis- és középvállalkozásokat megillető adómentességre vonatkozó rendelkezéseit. A törvényjavaslat ehhez igazodva pontosítja a merev hivatkozást.

A törvényjavaslat a 2020/285/EU irányelvvel összhangban az alanyi adómentes minőségben végzett tevékenység tekintetében mentesíti az áfa-bejelentkezési és áfabevallási kötelezettség alól a Közösség másik tagállamában székhellyel, ennek hiányában lakóhellyel rendelkező adóalanyokat, akik (amelyek) belföldön alanyi adómentességet választanak.

A törvényjavaslat tartalmazza a számla- és nyugtakibocsátáshoz kapcsolódó, az állami adó- és vámhatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó előírásokat.

A 2020/285/EU irányelvvel összhangban 2025. január 1-jétől lehetővé válik, hogy a más tagállamban székhellyel, ennek hiányában lakóhellyel rendelkező áfaalanyok belföldön alanyi adómentességet válasszanak. Ezen adóalanyok belföldi ügyleteik vonatkozásában a számla- és nyugtakibocsátáshoz kapcsolódó, az állami adó- és vámhatóság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályok hatálya alá eshetnek. Erre az esetre a törvényjavaslat kimondja, hogy a más tagállamban székhellyel, ennek hiányában állandó lakóhellyel rendelkező, belföldön alanyi adómentességet választott adóalanyok a Héa-irányelvben részükre előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével az esetleges belföldi számlaadat- és nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettségüknek is megfelelnek.

A törvényjavaslat a jogharmonizációs klauzulát tartalmazza.

Átmeneti szabály teszi egyértelművé, hogy azon adóalanyok, akik/amelyek belföldön állandó telephellyel rendelkeznek, de székhelyük, lakóhelyük az EU területén kívül van, a 2020/285/EU tanácsi irányelvből következően nem választhatnak belföldön alanyi adómentességet.

A törvényjavaslat az eÁfa rendszer keretében előállított adónyilvántartásból összeállított áfa bevallás-tervezettel kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazza. Ennek értelmében az e-Áfa rendszer segítségével a bevallás legelőször és főszabály szerint a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesíthető. Ettől eltérően a rendszer legelőször a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakot illetően használható jogutódlás, felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalanyt érintő bevallás, illetve az Art. 52. §-a szerinti bevallási kötelezettség tekintetében.

A törvényjavaslat értelmében a diplomáciai és konzuli képviselet tagját és a nemzetközi szervezet tagját visszaigénylés formájában megillető, értékhatárában 600 ezer forintra emelt adómentesség a 2024. naptári évtől illeti meg.

A törvényjavaslat az áfa mérték változásokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

A 2020/285/EU tanácsi irányelv értelmében az e rendelkezéssel érintett adóalanyok 2025. január 1-től oly módon választhatnak a székhelyüktől eltérő tagállamban alanyi adómentességet, hogy e szándékukat a székhelyük szerinti tagállamnak benyújtott kérelem útján jelzik, a kérelmet ezen tagállam hatóságai bírálják el és jóváhagyás esetén megállapítják az EX-végződéssel ellátott egyedi azonosítót az adóalany számára, amellyel az adómentes tevékenységét gyakorolhatja. Figyelemmel a kérelem elbírálásának előre nem ismert időtartamából adódó bizonytalan helyzetre, indokolt, hogy azon adóalanyok, akik (amelyek) már 2024-ben is alanyi adómentességet alkalmaztak belföldön, ezt 2025-ben is folytathassák, amennyiben egyébként megfelelnek az alanyi adómentesség folytatására vonatkozó feltételeknek. Ennek érdekében a Javaslat előírja, hogy azon adóalanyok, amelyek 2024-ben is gazdasági tevékenységet folytattak és alanyi adómentességet választottak belföldön, és amelyek 2025. január 1-től a XIII. Fejezet 3. alcíme szerinti feltételekkel alkalmazhatnak belföldön alanyi adómentességet és élni is kívánnak e választási joggal, e szándékukat kötelesek az állami adó- és vámhatóság számára 2024. december 31-ig bejelenteni, valamint a 2024 évre vonatkozó göngyölített uniós árbevételükről 2025. január 15-ig adatot szolgáltatni. A Javaslat átmeneti rendelkezéssel biztosítja, hogy a fentiek szerint nyilatkozó és az alanyi adómentesség feltételeinek egyébként megfelelő adóalanyok 2025. január 1-től a kérelem jóváhagyásáig (EX-végű azonosító megállapításáig), de legkésőbb 2025. április 30-ig alanyi adómentes minőségben járhassanak el belföldön.

A törvényjavaslat átmeneti szabályként rögzíti, hogy 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése a nyugtán.

A törvényjavaslat a diplomáciai és konzuli képviselet tagja és a nemzetközi szervezet tagja által megfizetett adóból visszaigényelhető összeget naptári évenként a korábbi 300 ezer forint helyett legfeljebb 600 ezer forintra emeli, valamint technikai módosítást tartalmaz a műalkotások importjának 5%-os körbe kerülésével kapcsolatos rendelkezés miatt.

A módosítás pontosítja a vtsz. besorolást a kedvezményes, 5%-os áfakulcs hatálya alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek) tekintetében, valamint törvényi szintre emeli a 165/2023. számú veszélyhelyzeti kormányrendeletben foglalt, a „Hop On Hop Off” típusú buszos szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes 5%-os adómértéket.

A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények jelenleg is a 18%-os áfa mérték alá tartoznak, míg mások (2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak) a 27%-os kulcs alá. A Javaslat a jogalkotói célnak megfelelően 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%-os áfa kulcs alá sorolja.

A törvényjavaslat az eÁfa rendszer bevezetésével összefüggésben a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól ad felmentést azon adóalanyoknak, akik az e-Áfa rendszer használatával teljesítik bevallási kötelezettségüket, és ily módon nyilatkoznak számlaszinten a levonható adóról.

A törvényjavaslat tartalmazza az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatokról valamint az egyéb nyugtákról és a nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról az állami adó- és vámhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírásokat.

A kötelező e-nyugtaadás hatályba lépésével egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság részére történő pénztárgépes adatszolgáltatás előírását helyezi hatályon kívül a módosítás.

A törvényjavaslat a 2020/285/EU tanácsi irányelv az irányelvhez igazodva pontosítja az alanyi adómentességre jogosító bevételi értékhatár számítása során figyelembe veendő bevételeket. Ennek értelmében az új közlekedési eszköz Közösségen belüli adómentes értékesítéséből adódó bevétel 2025-től beleszámít a bevételi értékhatárba.

Tekintettel egyrészt arra, hogy a 196. § szerinti rendelkezés átkerül a 195. §-ba, másrészt a XIII. Fejezet e Javaslattal történő módosításaira, a 196. § technikai okokból történő hatályon kívül helyezése vált szükségessé.

A jövedéki termékek harmadik országba történő kivitelére vonatkozó jövedéki szabályok és a vámszabályok szerinti külső árutovábbítási eljárásra vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében szükséges jogharmonizációs célú módosítás.

A jövedéki termékek harmadik országba történő kivitelére vonatkozó jövedéki szabályok és a vámszabályok szerinti külső árutovábbítási eljárásra vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében szükséges, illetve a harmadik országba történő kivitel meghiúsulására vonatkozó irányelvi szabályokkal való összhangot megteremtő jogharmonizációs célú módosítás.

A jövedéki termékek harmadik országba történő kivitelére vonatkozó jövedéki szabályok és a vámszabályok szerinti külső árutovábbítási eljárásra vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében szükséges, illetve az irányelvi üzemszüneti szabályokkal való összhangot megteremtő jogharmonizációs célú módosítás

A belföldi feladótól belföldi címzettnek kereskedelmi céllal más tagállamon keresztül szállított szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekre vonatkozó, jogharmonizációs célú módosítás.

A jogforrási hierarchia megtartása érdekében szükséges módosítás a jogalkalmazási gyakorlattal összhangban.

A borászatok elszámolási és adóbevallási határidejét érintő átmeneti szabály.

Szövegcserés módosítások. Adómentességi értékhatár korrekciója, borászatok elszámolási és adóbevallási határidejét érintő, valamint a hazai logisztikai ágazat versenyképességének növelése és a vámszabályozással való fogalmi összhang biztosítása érdekében szükséges szövegkorrekciók.

A rendelkezés a jogharmonizációs rendelkezés módosításával átülteti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló 2023/1315/EU bizottsági rendelet (HL L 167 2023. június 23., 1–90. o. 34., 35. pontját, amely szabályok módosítják az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályait és bevezeti az épület esetében igénybe vehető új energiahatékonysági adókedvezményt.

A törvényjavaslat törvényi szintre emeli a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet szerinti szabályozást.

A törvényjavaslat szerinti módosítás értelmében élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző programnak az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete által, e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatáról támogatott tevékenység, program, kampány, illetve az ezeket szolgáló beruházás minősül.

Átmeneti rendelkezés az adófelajánlás módosuló szabályaihoz.

Az élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program finanszírozására az adóalanyok által felajánlott összegeket az adóhatóság a programok támogatására szolgáló előirányzat javára utalja át, a felajánlás összegéről pedig az aktív Magyarországért felelős minisztert tájékoztatja.

A Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról szóló 1495/2021 (VII. 23.) Korm. határozat 2. mellékletének 116. pontja szerint 2024. december 31-ig hatályba lép a közüzemi adózás egyszerűsítéséről szóló törvény, mely alapján a közműadó-kötelezettség megszűnik 2025-től.

E feladat végrehajtása első lépéseként a törvényjavaslat 2024. január 1-jétől kiemeli a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól a hírközlési vezetékeket, ennek keretében hatályon kívül helyezi a hírközlési vezetékekre vonatkozó szabályokat.

Lásd az előző §-hoz írt indokolást.

A törvényjavaslat a közműadó-kötelezettség megszüntetésére vonatkozó feladat második lépéseként 2025. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt.

A törvényjavaslat további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét.

Ebből következően 2024. december 31-ig az adó mértéke az adóalap 0%-a marad, emellett a továbbiakban sem kell alkalmazni a reklámadó-törvény releváns, eljárási természetű és szankciós rendelkezéseit (megrendelői adókötelezettségek, adó-, adóelőleg-, előleg-kiegészítés fizetési kötelezettség teljesítése, egyes adókötelezettségek teljesítésének elmaradása miatti mulasztási bírság alkalmazása, vélelmezett adó megállapítása).

A törvényjavaslat rögzíti, hogy ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép a visszaváltási díjrendszer. A számviteli szabályok alapján a termék visszaváltási díjjal növelt ellenértékét értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az értékesített termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat pedig eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni.

Tekintve, hogy a visszaváltási díj a termék forgalomba hozatala során jogszabályi előírás alapján kötelezően felszámított díj, a törvényjavaslat a visszaváltási díjat semleges megítélésűvé teszi a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása szempontjából. Ez alapján a visszaváltási díj nem képezi részét sem a helyi iparűzési adó alapjául szolgáló nettó árbevételnek, sem pedig az adóalap meghatározásakor a nettó árbevételt csökkentő eladott áruk beszerzési értékének.

Emellett a törvényjavaslat kiegészíti a közszolgálati kötelezettség Htv.-beli definícióját a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonnyal.

A módosítás alapján a különleges jogállású szerveknél közszolgálati jogviszonyban valamint munkaviszonyban foglalkoztatott személyek számára biztosított lesz a továbbiakban az idegenforgalmi adó alóli mentesség, ha a közszolgálati kötelezettség teljesítése céljából tartózkodnak az önkormányzat illetékességi területén.

A visszaváltási díjhoz kapcsolódó módosítással összefüggő pontosítás.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítása a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevételével megszerzett lakóingatlanokra vonatkozóan már létező visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség feltételeit érinti az új otthonteremtési célú kedvezményes hitelprogram („CSOK Plusz”) bevezetésével összefüggésben.

Az Itv. hatályos szabályai szerint a CSOK igénybevételével való lakásszerzés mentességet élvez a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A törvényjavaslat egyrészt kiegészíti a hatályos visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi szabály hatályát a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtési kedvezménnyel. Másrészt az újonnan bevezetendő kamattámogatott kölcsön („CSOK Plusz” kölcsön) esetén új illetékkedvezményre biztosít lehetőséget. A törvényjavaslat szerint az új „CSOK Plusz” kölcsönről szóló kormányrendelet szerinti értékhatár alatti forgalmi értékű lakóingatlan – 2023. december 31. napját követően kötött adásvételi szerződés alapján történő – megvásárlásához, illetve megszerzéséhez a kölcsönt igénybe vevő vagyonszerzőt az ingatlan forgalmi értéke, mint illetékalap 80 millió forintot meg nem haladó része után illeti meg a visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség.

Az Itv. 2024. január 1-jétől megszünteti a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetőségét. Az illetékbélyeg kivezetésére tekintettel a törvényjavaslat 2024. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizethesse.

A törvényjavaslat ezen illetékfizetéssel kapcsolatos részletszabályokat is rögzít, így például azt, hogy az illetéket mely bíróság illetékbevételi számlája javára kell teljesíteni, illetve, hogy a feladóvevényt az illetékköteles irathoz kell csatolni.

Mindezek mellett a törvényjavaslat rendezi a készpénz-átutalási megbízással történő illetékfizetés tényének bíróság általi ellenőrzését, továbbá rendelkezik arról az esetről is, ha a fél készpénz-átutalási megbízás útján anélkül fizetett illetéket, hogy bírósági eljárást kezdeményezett volna. Utóbbi esetben a megfizetett összeg visszatérítése az állami adóhatóságnak címezve annál a bíróságnál kérelmezhető, amelynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. Az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el.

Az otthonteremtési kedvezményekre való hivatkozásokat szükséges kiegészíteni a 2024-től bevezetendő „CSOK Plusz” hitelprogramra való utalással.

Az (1) és (3) bekezdéshez: A magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (pl: bónusz, jutalom) után felmerülő szociális hozzájárulási adó kötelezettség esetében szükséges annak pontosítása, hogy ezen magyarországi munkavégzéssel megszolgált jövedelmek szociális hozzájárulási adó kötelesek, ezek tekintetében nem alkalmazhatóak az általános mentességi szabályok.

A (2) bekezdéshez: Technikai jellegű módosítás.

A rendelkezés rögzíti, hogy a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehet.

A módosítás értelmében a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítésénél az arányosítás mellőzésével valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető.

A szakképzési hozzájárulás megszűnésével összefüggésben feleslegessé vált szövegrész hatályon kívül helyezése.

A rendelkezés beiktatja a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát. A KSH a Hivatalos Értesítőben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekre vonatkozóan teszi közzé a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb kereset-statisztikai adatokat. A hatályos szabályokban is az erre a körre irányadó adatot kell figyelembe venni, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében azonban – az Szja tv-hez hasonlóan – indokolt a Tbj. fogalmi rendszerének kiegészítése is.

Technikai jellegű módosítás.

A rendelkezés a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmának bevezetésével összefüggésben pontosítja a ba) és a bb) alpont szövegét.

A bc) alpont szerinti új szabály értelmében a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, és így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. Azaz kizárólag ezen személyi kör vonatkozásában megszűnik a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, mely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.

A jelenlegi szabályozás alapján, ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles, akkor a minimálbérre tekintettel fizetendő járulék tekintetében nem érvényesíthet járulékkedvezményt. A göngyölítéses járulékalap megállapítási módszer miatt viszont gyakran előfordul, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles és mégis a minimálbér után kell megfizetnie a járulékot, így kiegészül a szabályozás azzal, hogy ez esetben az átalányban megállapított jövedelemnek nemcsak az adómentes, hanem az adóköteles része tekintetében is érvényesíthető a járulékkedvezmény. Átmeneti szabály értelmében ezt a kedvezményes rendelkezést már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok tekintetében visszamenőlegesen lehet alkalmazni.

Az a) ponthoz: A Tbj. 6. § h) pont hc) alpontjának hatályon kívül helyezése miatt a kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma kiegészül az özvegyi nyugdíjban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött őstermelővel. Ez utóbbi személyi körbe tartozó őstermelők a korábbi szabályok szerint sem minősültek az őstermelői jogállásuk alapján biztosítottnak, a módosítás csupán jogtechnikai pontosítás miatt szükséges.

2022 előtt az átalányadózó egyéni vállalkozók csak az átalányban megállapított jövedelmüket A b) és c) ponthoz: terhelő járulék után érvényesíthettek családi járulékkedvezményt, a járulékfizetési alsó határra tekintettel fizetett járulék után nem. 2022. január 1-je óta az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó alól, így a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak azokban a hónapokban, amikor csak adómentes jövedelmük van a járulékfizetési alsó határ (minimálbér vagy garantált bérminimum) után kell megfizetnie a járulékot. Emiatt 2022-ben kiegészült a Tbj. egy olyan kedvezményes szabállyal, amely ezen személyi kör részére lehetővé tette, hogy az átalányban megállapított adómentes jövedelem mértékéig érvényesíthető legyen a járulékkedvezmény, akkor is, ha a járulékot az egyéni vállalkozó a minimálbér után fizeti. A göngyölítéses szabály bevezetése óta gyakran előfordul olyan eset, hogy az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme már adóköteles, de a göngyölítéses módszerrel meghatározott havi járulékalapja kevesebb, mint a minimálbér, így főfoglalkozású egyéni vállalkozóként legalább a minimálbér után köteles teljesíteni a járulékkötelezettséget. A jelenlegi szabályozás alapján ebben az esetben az egyéni vállalkozó nem érvényesíthetne járulékkedvezményt, mert az átalányban megállapított jövedelme már adóköteles. Annak érdekében, hogy a minimálbérre tekintettel fizetett járulék után ez esetben is lehessen járulékkedvezményt igénybe venni, kiegészül a szabályozás azzal, hogy az átalányban megállapított jövedelemnek nemcsak az adómentes, hanem az adóköteles része tekintetében is érvényesíthető a járulékkedvezmény.

A kiegészítő tevékenységet végző, azaz saját jogú nyugdíjban vagy özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelők már a Tbj. 6. §-ának felvezető mondata alapján kikerülnek a biztosítottak köréből, hiszen biztosítottnak csak a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő az egyes pontokban nevesített jogviszonyban tevékenységet végző személyek minősülnek. A Tbj. 6. § h) pont hc) alpontja így valójában egy üres halmazra vonatkozóan állapít meg szabályt, hiszen a paragrafushely felvezető szövege a biztosítotti körből már eleve kizárta a kiegészítő tevékenységet folytatókat, emiatt szükséges a hc) alpont hatályon kívül helyezése.

A 2020/285/EU tanácsi irányelv alapján, ha a tagállam nem mentesíti a bejelentkezési kötelezettség alól azokat a területükön letelepedett, adómentes adóalanyokat, amelyek kizárólag az említett területen élnek az adómentességgel, akkor biztosítani kell ezen adóalanyok számára, hogy a bejelentkezési eljárás és az adószám megállapítása legfeljebb 15 munkanapot vegyen igénybe, kivéve az olyan egyedi eseteket, amikor az adókijátszás vagy adókikerülés megelőzése érdekében szükséges ellenőrzések elvégzése hosszabb időt igényel.

Az adminisztratív együttműködésről szóló uniós irányelv hetedik módosításának (DAC7) 2024. január 1-jei hatálybalépése miatt, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges módosítás. Az adatszolgáltatási kötelezettség bővül olyan adatokkal, amellyel kapcsolatos információ jelenleg nem áll rendelkezésre az adóhatóság rendszereiben, így szükséges a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról” elnevezésű, ’08 jelű bevallás kiegészítése. Az adóazonosító számot érintően kivétel szabályt fogalmaz meg a módosítás, mivel a kamatjövedelem, valamint meghatározott esetben az osztalékból származó jövedelem kifizetése magánszemély részére adóazonosító jel hiányában is teljesíthető.

Az eÁfa rendszer keretében előállított, adónyilvántartásból összeállított áfa bevallás-tervezet kapcsán szükséges módosítás.

Az e-pénztárgépek alkalmazásának feltételeit biztosító rendelkezés. Az új típusú pénztárgépek bevezetésével tisztul a gazdaság, javul a vállalkozások digitalizáltsága és az ország versenyképessége. Nemcsak a vállalkozásoknak hoz adminisztráció- és költségcsökkentést, hanem egyszerűbbé teszi a vásárlást, a jótállási jogok érvényesítését. Az e-pénztárgép egy zöld megoldás, hiszen az új típusú kasszák elektronikus nyugtát „adnak”, amely a vásárlókhoz egy a – jellemzően – mobiltelefonjukra letöltött alkalmazás révén jut el.

Az automata berendezés üzemeltetési helyszíne felett rendelkezési joggal bíró adózóra vonatkozó adatbejelentési kötelezettség előírása.

Az e-pénztárgépek alkalmazásának feltételeit biztosító rendelkezés. Az új típusú pénztárgépek bevezetésével tisztul a gazdaság, javul a vállalkozások digitalizáltsága és az ország versenyképessége. Nemcsak a vállalkozásoknak hoz adminisztráció- és költségcsökkentést, hanem egyszerűbbé teszi a vásárlást, a jótállási jogok érvényesítését. Az e-pénztárgép egy zöld megoldás, hiszen az új típusú kasszák elektronikus nyugtát „adnak”, amely a vásárlókhoz egy a – jellemzően – mobiltelefonjukra letöltött alkalmazás révén jut el.

A törvényjavaslat alapján a tevékenységüket év közben kezdő személyeknek az adóhatósági bejelentkezéstől számítva 30 nap áll rendelkezésre a csoportos társasági adóalany tagjaként való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem benyújtására.

Jelen rendelkezés célja megteremteni a törvényi felhatalmazást az e-pénztárgépek adatszolgáltatása révén beérkezett adatok megismerésére, kezelésére, továbbítására.

Az e-pénztárgépek további előnyét biztosító rendelkezés, amely szerint a nyugtatárba továbbított adatokat a szolgáltató tíz évig őrzi.

A személyes adatok védelme érdekében az önkormányzati adóhatóság csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé. Kedvező az a változás is, hogy az adótartozás összege, amellyel az adótartozással rendelkező személyek listájára fel lehet kerülni, az ötszörösére nőtt (100 ezer forintról 500 ezer forintra).

2023. június 30-tól a korábban hatályos mezőgazdasági- és a halászati csoportmentességi rendelet helyett új csoportmentességi rendeletek léptek hatályba, így az uniós joggal való összeegyeztethetőség miatt indokolt a módosítás.

Az adózók joga még tovább bővül. A rendelkezés megteremti a lehetőségét annak, hogy a végelszámolás során is élhessenek az adózók észrevétel benyújtási jogukkal. Az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül tehetnek észrevételt.

Az e-Áfa rendszer az állami adó- és vámhatóság egy újabb szolgáltatása, amely egyszerűsíti a bevallási kötelezettséget, és mindemellett jogkövetésre is ösztönzi az adózókat. A módosítás révén az e-Áfa rendszerben a gépi interfész alkalmazást választó adózó tizenöt napig mentesül az ellenőrzés alól. Ez alatt az idő alatt a bevallásban szereplő hibák, eltérések javíthatóak.

A rendelkezés a kockázatos adózói minősítésű adózókra vonatkozó ellenőrzési határidő számítási szabályokat egységesíti.

Az e-pénztárgépekre vonatkozó előírások megszegése esetén a törvény mulasztási bírságot ír elő. A szankció mértéke a mulasztó személyétől és a mulasztás súlyosságától függ.

Az e-Áfa rendszer az állami adó- és vámhatóság egy újabb szolgáltatása, amely egyszerűsíti a bevallási kötelezettséget, és mindemellett jogkövetésre is ösztönzi az adózókat A módosítás révén adózó mentesül az önellenőrzési pótlék fizetése alól, ha bevallási kötelezettségét az e-Áfa rendszer gépi interfész alkalmazásán keresztül teljesíti.

Az állami adó- és vámhatóság mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy a számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség súlyos megszegése esetén elrendeli az üzletzárást, ami egységesíti az üzletzárás szankció-rendszerét.

Az állami adó- és vámhatóság szolgáltatásainak száma tovább gyarapszik, évente a Magyar Közlönyben teszi közzé a tárgyévi adóteljesítményre és a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat, valamint az Áfa tv. szerinti bevallástervezet összeállításával közreműködik az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.

A nyugtatár üzemeletetésével kapcsolatos feladatok ellátására az állami adó- és vámhatóság a felhatalmazott.

A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listájában csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság. A közzétételre kötelezettek köre szűkül. A közzétételi listára csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek kerülhetnek fel, de közülük is csak azok, akiknél az adóhiány összege meghaladja a 100 millió forintot.

Az állami adó- és vámhatóság kérelemre törli az adózót a közzétételi listáról, ha a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozását hiánytalanul megfizeti.

A nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listájában csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság. A közzétételre kötelezettek köre szűkül. A közzétételi listára csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek kerülhetnek fel, de közülük is csak azok, akiknél az adótartozás összege meghaladja a 100 millió forintot.

Az állami adó- és vámhatóság a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listája, valamint a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listája tekintetében a honlapján a lekérdezési lehetőséget 2014. december 31-ét követően és 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra vonatkozóan biztosít.

Az adózók számára jelent könnyítést, hogy az állami adó- és vámhatóság honlapján 2024. július 1-től elérhetőek, a csoportos általános forgalmi adó alanyok tagsági időszakára vonatkozó adatok.

Az állami adó- és vámhatóság nem teszi közzé honlapján az azon belföldön letelepedett áfaalany adózók ún. EX-végződéssel ellátott egyedi azonosítószámát, amelyek az Áfa tv. előírásai szerint az Európai Unió más tagállamában választottak a tartalmában a belföldi alanyi adómentességnek megfelelő tagállami szabályozás szerinti adómentességet.

Felhatalmazó rendelkezés az automata üzemeltetési helyszíne felett rendelkezési joggal bíró adózó bejelentési kötelezettsége részletszabályainak rendeletben történő meghatározására.

Átmeneti rendelkezések.

Európai Unió jogának való megfelelést rögzítő rendelkezések.

Szövegcserés módosítások.

Hatályát vesztő rendelkezések.

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 110. § (2) bekezdése 2024. január 1-jei hatálybalépéssel bevezeti, hogy ha az alapítvány, egyesület vagy köztestület csak üzembentartója a gépjárműnek, mentes lehet a gépjárműadó alól, feltéve, hogy a gépjármű tulajdonosa költségvetési szerv, alapítvány, egyesület vagy köztestület és a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ehhez kapcsolódóan a módosítás következtében azonban adatbejelentési kötelezettséget is teljesítenie kell a GJADO adatlapon az állami adó- és vámhatóság felé.

A törvényjavaslat pontosítja a pénzügyi képviselőre vonatkozó feltételeket azzal, hogy előírja, hogy a bankgarancia csak a képviselőhöz köthető saját bankgaranciával teljesíthető.

A törvényjavaslat értelmében elektronikus kapcsolattartásra kötelezett azon áfa alany adózó is, aki/amely belföldön letelepedett és az Áfa tv. előírásai szerint az Európai Unió más tagállamában kíván a tartalmában a belföldi alanyi adómentességnek megfelelő tagállami szabályozás szerinti adómentességet választani.

A hatósági tanúként való közreműködés szabályainak pontosítása. Egyértelművé válik, hogy ha jogszabály eltérően rendelkezik, akkor kötelező a hatósági tanúskodás.

Az ellenőrzési határidők számítását pontosító speciális szabály, amely a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégek jogutódlása esetén alkalmazandó.

A kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések, csomagautomaták ellenőrzésének a megindítását – a jogbiztonság garantálásával – egyértelműsíti a rendelkezés.

Ha a letelepedésétől eltérő tagállamban adómentességet választani kívánó áfaalany ezen kérelmét az állami adó- és vámhatóság elutasítja, és az elutasító döntés alapja az adómentesség választásával érintett másik tagállam által szolgáltatott információ (az érintett tagállam által előírt árbevételi értékhatárnak nem felel meg az adóalany), abban az esetben az adóalany ezen tagállamhoz és nem a letelepedése szerinti tagállamhoz fordulhat jogorvoslatért.

Átmeneti rendelkezések.

Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezés.

Szövegcserés módosítás.

Az ingó végrehajtás értékhatára a 100 ezer forintról a duplájára nő, ami azt jelenti, hogy – fő szabály szerint – 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetén csak hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosíthat az adóhatóság.

A módosítás következtében a nemzetközi adóegyezmények alapján indított adókövetelések behajtására irányuló megkeresések esetén végrehajtható okiratnak minősül a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.

Az adósokat védő, garanciális szabály, amely szerint, ha az adóhatóság a munkáltató felé bocsát ki letiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, illetőleg végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség előtt akkor, az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik.

A szabályozás következtében a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének módja kiegészül a bizományosi szerződés keretében történő értékesítéssel. Az elektronikus árverés helyett bizományos útján is értékesíthetővé válik a lefoglalt vagyontárgy, ha feltételezhető, hogy magasabb áron értékesíthető, mint elektronikus árverésen. A bizományosi értékesítés – az árverésen kívüli eladáshoz hasonlóan – mind az adós, mind az adóhatóság szempontjából előnyös, hiszen így a megállapított becsértéken történik az értékesítés. A bizományosi szerződés keretében történő értékesítést az önkormányzati adóhatóságok nem vehetik igénybe.

A módosítás lehetőséget teremt az árverés során a vételár átutalási megbízással való megfizetésére.

A bizományi szerződés keretében történő értékesítés szabályait foglalja össze a fejezet. A bizományi szerződés megkötésekor a bizományos igazolja, hogy megfelel a törvényben foglalt követelményeknek.

A bizományi szerződés keretében történő értékesítés csak akkor valósítható meg, ha attól magasabb vételáron történő értékesítés várható.

A módosítás az árveréseket gyorsabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá teszi.

A módosítás az árveréseket eredményesebbé teszi azáltal, hogy kezeli azt a jelenséget, amikor a viszonteladóként működő árverés nyertesei nem veszik át az adóhatóság őrizetében lévő megvásárolt ingóságot, addig, amíg azt nem sikerül értékesíteniük. A törvényjavaslat bevezeti, hogy ha az árverés nyertese a költségeket az esedékesség napjáig nem fizeti meg, a továbbiakban elektronikus árveréseken nem vehet részt mindaddig, amíg meg nem fizeti azt.

A rendelkezés több, adósoknak kedvező szabályt vezet be. Előírja, hogy a behajtást kérő hatóság végrehajtásra történő megkeresésének feltétele, hogy intézkedjen az építésügyi korlátozás tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt.

Az eljárási bírság utólagosan mérsékelhető, így ha az adós határidőben teljesíti a kötelezettségét, a bírságot akár el is engedheti az adóhatóság. A szabály hozzájárulhat mind az eljárás gyorsabb befejezéséhez, mind az adózó költségeinek csökkentéséhez.

A módosítással a törvény szabályozza, hogy mely esetekben nem tűr halasztást a meghatározott cselekmény végrehajtása, mely esetekre alkalmazható ez a minősítés.

Az egyértelmű jogalkalmazás, az eljárások gyors és hatékony lefolytatása érdekében a közigazgatási végrehajtáshoz igénybeveendő közreműködő szervezetekre vonatkozó eljárási szabályokat pontosítja a rendelkezés.

A módosítás révén csökken az adminisztráció, az eljárás gyorsabbá és hatékonyabbá válik.

A rendelkezés az eredménytelen végrehajtás eseteinek és következményeinek pontosításával könnyíti és egyértelművé teszi a jogalkalmazást a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén.

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a végrehajtási eljárást megszüntető végzés általános esetei mellett indokolt meghatározni a meghatározott cselekményekre vonatkozóan a végrehajtás megszüntetésének speciális okait.

A felhatalmazó rendelkezés kiegészítése során a rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítsa a meghatározott cselekmények végrehajtása kapcsán közreműködő szervezetek, valamint romlandó dolgok értékesítése kapcsán közreműködő kereskedők névjegyzékére, az ajánlatok tartalmára, a kiválasztásra vonatkozó, valamint ezeken felül az ajánlat kérésekre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a bizományosi szerződés keretében történő értékesítésre vonatkozó részletes szabályokat.

Átmeneti rendelkezések.

Szövegcserés módosítás.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép a visszaváltási díjrendszer. A törvényjavaslat az új visszaváltási díjrendszerhez kapcsolódó számviteli elszámolási szabályokat tartalmazza.

Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára és a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek, valamint a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára.

Az ágazati szabályozás szerint a vállalkozónak meghatározott termék értékesítésekor visszaváltási díjat fel kell számítania, így minden esetben – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) általános előírásait alkalmazva – a visszaváltási díjjal növelt ellenértéket kell értékesítés nettó árbevételeként elszámolni.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díját a vállalkozónak a koncessziós társaság felé kell megfizetni, melyet a vállalkozónál egyéb ráfordításként kell elszámolni. A fogyasztó visszaváltás esetén a visszaváltási díjat a forgalmazótól, illetve a koncessziós társaságtól is visszakaphatja. Amennyiben a forgalmazó fizeti vissza a koncessziós társaság helyett a visszaváltási díjat, akkor a forgalmazó által a fogyasztónak visszafizetett visszaváltási díjat a forgalmazónál egyéb követelésként kell kimutatni, mindaddig, míg az pénzügyileg vagy egyéb más módon nem rendeződik. A forgalmazó által megvásárolt terméknél a belföldi gyártónak fizetett visszaváltási díj a megvásárolt termék bekerülési értékének a részét képezi (ugyanis az a termék beszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető), így amikor a termék a forgalmazó részéről értékesítésre kerül, akkor ez a bekerülési érték jelenik meg eladott áruk beszerzési értékeként. Forgalmazóként a termék értékesítésekor a fogyasztótól megkapott visszaváltási díj – az Szt. általános előírása alapján – szintén a termék ellenértékének a részét képezi, így azt is az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.

Az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek esetében azonban a gyártónak kell a forgalmazó, vagy a fogyasztó részére a visszaváltási díjat visszafizetnie, így ennek az elszámolása a gyártónál a betétdíjas göngyölegek visszavételére vonatkozó előírások szerint történik. A gyártónál – az újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek után – a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). A forgalmazónál a gyártótól visszakapott visszaváltási díjat az eladott áruk beszerzési értékét csökkentő tételként, míg a fogyasztónak minősülő vállalkozónál anyagköltséget csökkentő tételként kell elszámolni.

Lásd a 152. §-hoz kapcsolódó indokolást.

A könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti jogkörében eljárva azt tapasztalta, hogy a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg nem minden esetben kerül megválasztásra a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgáló. Azt csak később jelöli ki saját hatáskörben a megválasztott könyvvizsgáló cég. Több esetben emiatt a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgáló személyének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése sem történt meg, illetve jelentős késedelemmel történt. Ez bizonytalanságot eredményez mind a megbízó, mind a személyében felelős könyvvizsgáló, mind a piac egyéb érintett szereplője számára, ezért indokolt annak egyértelmű rögzítése, hogy könyvvizsgáló cég választása esetén, annak megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is ki kell jelölni.

Hatályba léptető rendelkezés.

Lásd a 152. §-hoz kapcsolódó indokolást.

Építményi jog

A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvény 2023. június 24-ei hatállyal módosította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) és a Ptk.-ban új jogintézményt vezetett be, az építményi jogot.

A Ptk. előírása alapján az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat. Ennek során jogosult az épület építésére vagy építtetésére, és ennek érdekében az ingatlan igénybevételére, jogosult továbbá a felépült vagy az ingatlanon már fennálló épület birtoklására, használatára és hasznainak szedésére.

Az építményi jog átruházható és jogutódlás tárgya lehet.

Az építményi jog határozott időre alapítható. Az építményi jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen kívül az építményi jognak a jogosult javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. Építményi jogot az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.

A törvényjavaslat a Ptk. új előírása alapján szabályozza az építményi jog számviteli elszámolását.

A törvényjavaslat új előírása az építményi jogot az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közé sorolja be (hasonlóan a bérleti joghoz), így azt a tárgyi eszközök között kell kimutatni, mivel az tartósan (egy éven túl) szolgálja a vállalkozási tevékenységet.

A Ptk. előírása alapján építményi jogot az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat. Az ingatlan tulajdonosánál a saját maga javára alapított építményi jogot nem lehet a könyvekben kimutatni, mert az ingatlan tulajdonjoga magában foglalja az építményi jogot is (más használati jogokhoz hasonlóan).

Az ingatlan tulajdonosánál az építményi jog eladásának ellenértékét értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni (hasonlóan a bérleti jog eladásához). Az építményi jog ellenértékét egy összegben is meghatározhatják. Az összemérés elvéből fakadóan azonban a vállalkozó az adott időszak bevételeként csak olyan bevételeket szerepeltethet, amelyek valóban az adott időszakhoz kapcsolódnak. Ha egy bevétel több időszakhoz is köthető, mint a befektetett eszközök tartós építményi jogának átengedéséért kapott bevétel, akkor a bevételt az érintett időszakok között meg kell osztani, halasztott bevételként el kell határolni. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt lehet megszüntetni. Mivel az építményi jog eladása a Ptk. előírása alapján határozott idejű szerződés alapján történik, így az egy összegben elszámolt és ezek után elhatárolt árbevételt a szerződés futamideje alatt egyenletesen kell feloldani.

A Ptk. előírása alapján az építményi jog ellenértékét időszakonként visszatérő szolgáltatásként (építménybérként) is meghatározhatják. Ebben az esetben az építményi jogért fizetett összeget, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét, költségként kell elszámolni.

Pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedése

A számviteli törvény hatályos előírásai tartalmazzák a veszteség pótlására adott pótbefizetésből származó követelésről, illetve az osztalékból származó követelésről történő tulajdonosi lemondás esetére vonatkozó elszámolási szabályokat. E rendelkezések egy része csak a gazdasági társaságot nevesítik, mint alkalmazót, miközben a Ptk. a szövetkezetek esetében is lehetővé teszi ezeknek a jogintézmények az alkalmazását. A törvényjavaslat ennek megfelelően a pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általánosan a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is.

Kiterjesztett gyártói felelősség díja

A Htv. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2023. július 1-jétől bizonyos termékeket gyártó vállalkozásoknak kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük a koncessziós társaság részére. A törvényjavaslat szerint a gyártóknál a koncessziós társaságnak fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét, költségként kell elszámolni.

Az elektronikus pénztárgépekkel kapcsolatos informatikai feladatok ellátása érdekében szükséges módosítás.

A nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárás zavartalan lefolytathatósága érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy amennyiben ez indokolt, a nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének jogát a NAV elnöke magához vonja anélkül, hogy erről az eredeti munkáltatói jogkört gyakorlót és a foglalkoztatottat értesíteni kellene.

A módosítás a vezetők egyoldalú munkakör módosításához hasonlóan, lehetőséget teremt a szakértői munkakörben foglalkoztatottak munkakör módosítására, biztosítva ebben az esetben is, hogy az érintett kérhesse a felmentését.

Az igazgatási szünetre vonatkozó pontosító, egyértelmű jogalkalmazást biztosító rendelkezés.

A már megszerzett rendfokozat megtartására vonatkozó speciális és kedvező szabály révén a Hszt. hatálya alá tartozó szervtől vagy a Magyar Honvédségtől áthelyezettek esetében a NAV-nál megállapított rendfokozat nem lehet alacsonyabb, mint az áthelyezés előtti. A módosító szabály az áthelyezettek esetén is rendelkezik az első tiszti kinevezés szabályairól.

A kártérítési eljárás lefolytatása során szerzett több éves szakmai tapasztalat, a munkáltatói oldalról felmerült igények alapján indokolt megteremteni annak jogszabályi lehetőségét, hogy a munkáltatói és egyben kártérítési jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörben, egyedi esetben, kivételesen az aránytalan adminisztrációs munkateher ráfordítást és csekély mértékű megtérülést eredményező káresetekben eltekinthessen a kártérítési eljárás megindításától.

a) ponthoz: a NAV elnöke munkáltatói jogkörének átruházhatóságát rugalmasabbá tévő módosítás.

b) ponthoz: a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatottak részére a társasági egyenruha mellett a gyakorló egyenruha viselésének lehetőségét biztosítja. A pénzügyőrök munkavégzésének ellenőrzése, a szakirányítási feladatok ellátása és a tisztjelöltekkel való személyes találkozások során az egyenruhában való megjelenés fontos szerepet kapott az elmúlt időben is, és fontos annak jövőbeni fenntartása. A jövedéki ellenőrzéseket ma már jellemzően pénzügyőri státuszú, de tisztviselői munkakörben foglalkoztatottak végzik. Tekintettel arra, hogy a mintavétel sok esetben a ruházat szennyeződésével jár, esetükben is indokolt a gyakorló egyenruha viselésének lehetővé tétele. Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi szabályozásban biztosított társasági egyenruha viselése ünnepi alkalmakhoz kötődik, így a fenti tevékenységek ellátása során annak viselése nem a megfelelő öltözet és a már említett jövedéki ellenőrzések során, társszervekkel való egyeztetések, igazgatósági ellenőrzések, pénzügyőr képzéshez kapcsolódó vizsgán, pályaorientációs bizottságokban, vagy szakmai gyakorlat ellenőrzése során az abban való megjelenés kevésbé egyeztethető össze a napi feladattal.

c) ponthoz: a jelenlegi szabályozás szerint a szabadság kiadásánál a szabadság kezdő napját legalább 60 nappal előtte kell a munkáltatónak meghatározni, azonban ennyivel előre nagyon nehéz megtervezni a szolgálati feladatok ellátását, a szabadságolható foglalkoztatottak létszámát. Ezért a módosítás e határidőt 30 napra csökkenti.

A rendelkezések kivezetik a háztartási munka nyilvántartásba vételének regisztrációs díjfizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályokat, ezzel csökken az önálló adónemek száma.

A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény alapján a Beruházási Alap (továbbiakban: BA) előirányzata a XV. PM fejezetből átkerül az Építési és Közlekedési Minisztérium (továbbiakban: ÉKM) irányítása alá tartozó XLV. Állami Beruházások fejezetbe. A BA előirányzat és a hatáskörök átadása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) módosítását igényli arra tekintettel, hogy a BA előirányzattal kapcsolatos valamennyi feladat végrehajtása is az ÉKM-re hárul.

Pontosító, kiegészítő rendelkezések, az otthonteremtési támogatások időközben bekövetkezett változásaira tekintettel.

Az adómegállapítási jogsegély általános meghatározásakor nemcsak az Európai Unió tagállamainak, hanem más államok hatáskörrel rendelkező hatóságainak az együttműködésére is figyelemmel kell lenni, ezért pontosítani szükséges az együttműködés területi hatálya alá tartozó államok körét.

Szükséges, hogy az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásban az érintett személy fogalma ne csak a magyar adóügyi illetőségű személyre, hanem az adott eljárásban alkalmazandó adóegyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű személyre kiterjedjen, hasonlóan a másik két nemzetközi vitarendezési eljáráshoz.

A módosítás biztosítja, hogy a megkereső hatóság tisztviselője a magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során, a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében, indokolt esetben jogosult legyen természetes személyt nyilatkozattételre felhívni és nyilvántartásokat megvizsgálni.

A módosítás összhangba hozza az Aktv. szövegezését az adóigazgatási eljárásban használt kifejezéssel. Ennek megfelelően a korábbi „jogerőre emelkedés” kifejezés helyett a „döntés véglegessé válása” kifejezést alkalmazza.

Jogalkalmazást segítő pontosítás. A rendelkezés egyértelműsíti azt a jogalkotói szándékot, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e minősége bejelentésének nem előfeltétele a magyarországi adóügyi illetőség.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint egy tagállamban levő ingatlan és egy másik tagállamban illetőséggel bíró Jelentendő értékesítő esetén az Aktv. 21/B. § (3) bekezdéséből nem következik, hogy az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében köteles mindkét tagállam felé köteles adatot továbbítani. A módosítás ezt a helyzetet tisztázza, amikor rögzíti, hogy az ingatlan helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával is közölni szükséges a kérdéses adatokat.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a korábbi szabályozás alapján nem volt egyértelmű, hogy az automatikus információcsere során az adószámhoz kapcsolódóan az adószámot kibocsátó tagállam megnevezését is továbbítani kell. A módosítás ezt a helyzetet tisztázza, amikor kimondja, hogy az adatcsere során az adószámot kiadó tagállam megnevezését is fel kell tüntetni.

Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bejelentési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik. A módosítás alapján a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére elektronikus űrlapon, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon, „xml” formátumban kerül sor.

A vitarendezési eljárást lefolytató magyar illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztériumnak nincs felettes szerve, amely a fellebbezést elbírálhatná. Így szükséges a nemzetközi vitarendezési eljárásokban általános jelleggel is kizárni a fellebbezést. Jogorvoslatként egyébként közigazgatási perre van lehetőség.

Az európai uniós vitarendezési eljárást főszabály szerint mindkét országban benyújtott kérelemmel lehet kezdeményezni. A természetes személyek és a KKV-k kivételek ez alól, esetükben elég csak a saját országukban benyújtaniuk a panaszt. Az Aktv. szabályozza azt az esetet, ha belföldön nyújtják be a kérelmet, de arról az esetről nem szól, ha ilyen személyek külföldön nyújtják be a kérelmet, és azt a külföldi illetékes hatóság továbbítja a magyar illetékes hatóságnak.

Hasonlóan a másik két nemzetközi vitarendezési eljáráshoz ilyen esetekben az európai uniós vitarendezési eljárásban is szabályozni szükséges e formát.

Ha az európai uniós vitarendezési eljárást külföldi adóügyi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy kezdeményezi, akinek vagy amelynek csak külföldön kell benyújtania a panaszt, akkor a hiánypótlás menetét szükséges a másik két nemzetközi vitarendezési eljáráshoz hasonlóan szabályozni.

A vitarendezési eljárást lefolytató magyar illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztériumnak nincs felettes szerve, amely a fellebbezést elbírálhatná. Így szükséges a nemzetközi vitarendezési eljárásokban általános jelleggel is kizárni a fellebbezést. Jogorvoslatként egyébként közigazgatási perre van lehetőség.

A vitarendezési eljárást lefolytató magyar illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztériumnak nincs felettes szerve, amely a fellebbezést elbírálhatná. Így szükséges a nemzetközi vitarendezési eljárásokban általános jelleggel is kizárni a fellebbezést. Jogorvoslatként egyébként közigazgatási perre van lehetőség.

Abban az esetben, ha a panaszt csak külföldön nyújtották be, nem teljesen egyértelmű, hogy – a külföldi illetékes hatóságon keresztül – a hiánypótlási felhívásnak végzés vagy egyszerű megkeresés formában kell-e történnie. Joghatósági és a használt nyelv szempontjából célszerű, ha ilyen esetben a magyar illetékes hatóság a külföldi illetékes hatóságot keresi meg, amely intézkedik a hiányok pótlása iránt, amely történhet akár a kérelmező felhívásával, akár az ottani adóhatóság megkeresésével, akár a saját iratanyagával. A külföldi hiánypótlás teljesítésére határidőt nem szükséges előírni (jelenleg erre 3 hónapos határidőt ír elő az Aktv. 42/C. § (2) bekezdés harmadik mondata), mivel ez a magyar illetékes hatóság számára gyakorlatilag nem ellenőrizhető, és amíg nem érkezik meg a hiánypótlás a magyar illetékes hatósághoz, addig a határidő nem telik sem a panasz elfogadásáról való döntésre, sem a Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti kétéves időszak [Aktv. 42. § (9) bekezdés] tekintetében. Továbbá az nem befolyásolható, hogy a külföldi illetékes hatóság a felhívást és az arra adott választ mennyi idő alatt továbbítja, erre jelenleg sincs határidő, és ilyet nem is lehet egy belső jogszabályban előírni egy külföldi hatósági eljárására.

Továbbá, tekintettel arra, hogy a nem kérelmező, de érintett belföldi kapcsolt vállalkozásnak is lehetnek releváns információ, amelynek magyar nyelvű végzés is küldhető, szükséges lehetővé tenni, hogy olyan hiánypótlás tőle is kérhető legyen, amely a panasz elfogadásáról való döntésre nyitva álló határidőre is hatással van. Ez értelemszerűen a transzferáras ügyekre vonatkozik.

Az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás speciális voltára tekintettel szükséges a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő határidőt megállapítani a kölcsönös egyeztető eljárás szakaszára. A külföldi hatóságokkal történő egyeztetés – különösen a bonyolultabb ügyekben – jelentős időt vesz igénybe.

Több esetben még a folyamatban lévő ellenőrzés alatt benyújtják a panaszt, illetve a kölcsönös egyeztető eljárást valójában csak a jogorvoslati eljárások sikertelensége esetében kérik lefolytatni. Ezekre a panasz benyújtására irányadó határidők megtartása céljából kerül sor. A jogorvoslati eljárás nem csak bírósági, hanem közigazgatási is lehet, amelyre jelenleg nincs külön szabály.

Ezen időszak alatt a kölcsönös egyeztető eljárás érdemben nem folytatható le, mivel az első esetben még nincs is végleges oka a kettős adóztatásnak (más vitás kérdésnek), a második esetben pedig egyrészt az érintett személy gyakran elsősorban a jogorvoslati eljárást kívánja igénybe venni, és a kölcsönös egyeztető eljárást csak ennek sikertelensége esetében venné igénybe, másrészt ilyen esetekben – hasonlóan az európai uniós vitarendezési eljáráshoz – indokolt a határidő megszakítása, mivel a jogorvoslati eljárás – kimentétől függően – okafogyottá teheti a nemzetközi vitarendezési eljárást.

A 42/H. § egy új (10) bekezdéssel egészült ki a közelmúltban, amely a (9) bekezdésben említett végzés elleni jogorvoslatot szabályozza. Szükséges e szabályra is utalni a Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásban.

A szóban forgó döntések bírósági felülvizsgálata nem igényel speciális szaktudást, így az általános illetékességi szabályoktól való eltérés nem szükséges.

A hatályos Aktv. rendelkezés szűkítő értelemben alkalmazza a Jelentendő Személyek körét, mivel az illetőség területi hatályát csak tagállamra, vagy más államra korlátozza. A módosítás az OECD közös jelentéstételi sztenderdje alapján a joghatósággal rendelkező területen illetőséggel bíró személyt is bevonja a Jelentendő Személyek körébe.

Ez a rendelkezés az Aktv. 5. mellékletének módosítására utaló szabályt tartalmazza.

A korábban elfogadott veszélyhelyzeti kormányrendeletből törvényi szintre emelkedik Izrael Állam változó besorolása, valamint ezzel párhuzamosan az első kategóriába kerül a Török Köztársaság is.

A rendelkezés egyes szabályok hatályba nem lépéséről rendelkezik, tekintettel arra, hogy azt a jelen törvényjavaslat újraszabályozza.

A magyar–amerikai adóegyezmény hatályon kívül kerülésével összefüggő deregulációs intézkedés.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.

A rendelkezés törvényi szintre emelkedése miatt szükséges a kormányrendelet megfelelő részének hatályon kívül helyezése.

A rendelkezés hatályon kívül helyezi a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendeletet.

Hatályba léptető rendelkezések.

A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.

Az 1. ponthoz: A rendelkezés értelmében adómentesnek minősül a különböző hulladékok visszagyűjtésének ösztönzése érdekében a hulladék átvevője által adott juttatás, ha az átadás nem gazdasági tevékenység keretében történik. A hulladékról szóló törvény értelmében a hulladékgazdálkodással foglalkozó társaság annak érdekében, hogy a hulladékbirtokosokat a hulladék átadására ösztönözze, ösztönző intézkedéseket tehet, sőt bizonyos esetekben ez kötelező is számára. Az ösztönző juttatás lehet például az elektromos készülékek, elektronikai hulladékok leadása esetén az új készülék vételárába beszámítható kedvezményre jogosító vásárlási utalvány, egyéb szelektíven gyűjtött és hulladékudvarba leadott hulladékok esetében pedig akár meghatározott összegű készpénz is.

A 2. ponthoz: A hazai borkereskedelem fellendítését célzó intézkedés adómentessé teszi a reprezentációs és nem reprezentációs célú események keretében, illetve üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként nyújtott eredetvédett (az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott) borászati termékek juttatását, ha azok beszerzése a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben történt. Az adómentesség további feltétele, hogy a juttató a juttatásról olyan nyilvántartást vezessen, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és a felhasználás módja is.

A rendelkezés kiegészíti az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek felsorolását azzal, hogy a nemzetközi vízi és légi árufuvarozásban és személyszállításban nemzetközi forgalomban üzemeltetett jármű fedélzetén foglalkoztatott, külföldön is munkát végző magánszemély esetében igazolás nélkül számolható el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet 1. §-a szerint naponta elszámolható összeg.

Az agresszív adótervezés elleni hatékonyság növelése érdekében, teljesítve a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve I. komponens 26. reform 3. pontjában foglalt vállalást, 2024. január 1-jétől a kimenő kifizetésekre vonatkozó le nem vonhatósági szabályok szélesítésére kerül sor. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész meglévő 9. pontja változatlan tartalommal történő fenntartása mellett egy új le nem vonhatósági rendelkezést is figyelembe kell venni. Ez alapján – a kettős nem adóztatás elkerülése érdekében – a le nem vonhatóság kiterjed az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetési műveletekre, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek (amelyek magukban foglalnak minden olyan joghatóságot, ahol a jogszabályban előírt társaságiadó-kulcs alacsonyabb, mint a magyar társaságiadó-kulcs). A jogszabály meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek esetén adókövetkezményt kell alkalmazni, figyelembe véve az ügylet mögött meghúzódó üzleti okokat és az ügylet adóügyi megítélését annak érdekében, hogy a kettős nem adóztatási esetekre terjedjen ki. A célzott kockázat mérséklése érdekében a feltételeknek meg nem felelő kimenő jogdíj- és kamatfizetés nem vonható le a társasági adó alapjából, a számviteli költség, ráfordítás kettős nem adóztatással érintett összegével az adózás előtti eredményt meg kell növelni.

Kritériumokat költségenként, ráfordításonként minden adóévben dokumentáltan vizsgálni kell. A le nem vonhatósághoz együttesen kell fennállnia az állam negatív adóügyi megítélésének (uniós jegyzékbeli vagy a magyar társasági adókulcsnál alacsonyabb mértékű) és a valós gazdasági, kereskedelmi előny fő célkénti hiányának. Nem teljesül a valós gazdasági, kereskedelmi előny fő célként akkor, ha a jogdíj- és kamatfizetésről az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja az adóelőny, még akkor sem, ha van valós gazdasági kereskedelmi előny is. A bizonyítás az adózó terheli az adóbevalláshoz kötött elkészítési határidővel. A bizonyítást dokumentáltan rögzíteni kell, amelyben legalább a rendelkezés által felsorolt információkra ki kell térni.

A módosítás pontosítja a vtsz. besorolást a kedvezményes, 5%-os áfakulcs hatálya alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek (élelmiszerek) tekintetében, valamint törvényi szintre emeli a 165/2023. számú veszélyhelyzeti kormányrendeletben foglalt, a „Hop On Hop Off” típusú buszos szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes 5%-os adómértéket.

A módosítás 2024. január 1-jétől 18%-os áfa kulcs alá sorolja a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott, a 2106 és a 1806 vámtarifaszám alá tartozó desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudit.

A módosítás az eÁfa rendszer bevezetésével összefüggésben a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól ad felmentést azon adóalanyoknak, akik az e-Áfa rendszer használatával teljesítik bevallási kötelezettségüket.

A módosítás szerint az Áfa tv. új 11. számú melléklete tartalmazza az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatokról valamint az egyéb nyugtákról és a nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról az állami adó- és vámhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírásokat.

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 110. § (2) bekezdése 2024. január 1-jei hatálybalépéssel bevezeti, hogy ha az alapítvány, egyesület vagy köztestület csak üzembentartója a gépjárműnek, mentes lehet a gépjárműadó alól, feltéve, hogy a gépjármű tulajdonosa költségvetési szerv, alapítvány, egyesület vagy köztestület és a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ehhez kapcsolódóan a módosítás következtében azonban adatbejelentési kötelezettséget is teljesítenie kell a GJADO adatlapon az állami adó- és vámhatóság felé.

A módosítás hivatkozási pontosítást tartalmaz.

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A felsorolt országok és joghatóságok automatikus információcsere keretében együtt kívánnak működni hazánkkal és hazánk is érdekelt ebben az együttműködésben. Ezt az együttműködést teszi lehetővé ez a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe a felsorolt országokat és joghatóságokat.

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A felsorolt országok és joghatóságok automatikus információcsere keretében együtt kívánnak működni hazánkkal és hazánk is érdekelt ebben az együttműködésben. Ezt az együttműködést teszi lehetővé ez a rendelkezés, amely felveszi a Megállapodást kihirdető törvény mellékletébe a felsorolt országokat és joghatóságokat.