2023. évi LXXXIV. törvény

a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról¹

2024.11.29.

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókra vonatkozó szabályozás átültetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, ALAPELVEI

1. § (1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettségének e törvény szabályai szerint tesz eleget.

(2) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett négy adóév közül egy vagy több 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb, a (2) bekezdés szerinti bevételi küszöbértéket minden egyes ilyen adóévre a tényleges hónapok számának megfelelően arányosítani kell.

(4) Nem keletkezik a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettsége a kizárt szervezetnek, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 3. § 52. pont b) és c) alpontjának megfelelő szervezet esetében választja, hogy a szervezetet nem kezeli kizárt szervezetként.

(5) A kiegészítő adó alanyának kiegészítő adókötelezettsége keletkezik:

a) az e törvény alapján belföldi illetőségűnek minősülő, alacsony adóterhelésű csoporttagnak elismert belföldi kiegészítő adóként az 5. melléklet szerint meghatározott többletnyeresége után,

b) a multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adóként (a továbbiakban: elismert IIR adó) a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján, amelyre figyelemmel a multinacionális vállalatcsoport anyavállalata, illetve a nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata az alacsony adóterhelésű csoporttagokra meghatározza és befizeti az elismert IIR adóból hozzá rendelhető részarányt,

c) a multinacionális vállalatcsoportnak aluladóztatási kiegészítő adóként (a továbbiakban: elismert UTPR adó) az aluladóztatott kifizetések szabálya alapján.

2. § (1) E törvényt a társasági adótörvénnyel, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, az adózás rendjéről szóló törvénnyel és a számviteli szabályokkal összhangban kell értelmezni.

(2) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) modell szabályaiban foglaltak szerint értelmezendő, amennyiben azok összeegyeztethetőek az e törvény szerinti szabályokkal.

(3) Az e törvény szerinti kiegészítő adó adóbevallást és adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni.

(4) A beszámolót, könyvvezetést eurótól eltérő devizában készítő csoporttag az e törvényben euróban meghatározott értékeket az Európai Központi Bank hivatalos – az adóévet megelőző naptári év december hónapjára vonatkozó – átlag-devizaárfolyamának alapulvételével számítja át.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban kell teljesíteni.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában

1. adatszolgáltatást teljesítő csoporttag: olyan szervezet, amely a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást teljesít;

2. adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag: a kiegészítő adóval kapcsolatosan meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségnek a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport nevében történő teljesítésére a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport által kijelölt, a végső anyavállalattól eltérő csoporttag;

3. adóév: azon beszámolási időszak, amelynek tekintetében a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít, vagy a naptári év, ha a végső anyavállalat nem készít összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót;

4. adómentes tőkenyereség vagy tőkeveszteség: a csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének azon része, amely az alábbiakból származik:

a) tulajdonosi részesedés (kivéve portfolió részesedés) valós értékének változásából származó nyereség vagy veszteség, tulajdonosi részesedésre (kivéve portfolió részesedés) elszámolt vagy visszaírt értékvesztés,

b) tőkemódszer szerint nyilvántartott tulajdonosi részesedésre elszámolt nyereség vagy veszteség, vagy

c) a tulajdonosi részesedés (kivéve portfolió részesedés) elidegenítéséből származó nyereség vagy veszteség;

5. adómentes osztalék és egyéb juttatás: a tulajdonosi részesedésre kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás, kivéve

a) az olyan portfólió részesedésre tekintettel kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás, amelyre a felosztás (kifizetés) időpontjában kevesebb, mint egy éve jogosult a csoporttag, továbbá

b) amennyiben a befektetési szervezet csoporttag-tulajdonosa a befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége tekintetében adóköteles felosztási módszert alkalmaz, akkor ezen befektetési szervezetben meglévő tulajdonosi részesedésre tekintettel kapott vagy elszámolt osztalék vagy egyéb juttatás;

6. adózási funkcionális pénznem: a csoporttag lefedett adójának azon államban történő meghatározására használt funkcionális pénznem, amelyben az adott csoporttag e törvény szerinti illetősége van;

7. alacsony adóterhelésű állam: olyan állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak adóévben elismert nyeresége keletkezik, és az a 65. pont szerinti minimum-adómértéknél alacsonyabb tényleges adómértékkel adózik;

8. alacsony adóterhelésű csoporttag: olyan csoporttag, amely

a) multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, és alacsony adóterhelésű államban rendelkezik illetőséggel, vagy

b) illetőséggel nem rendelkezik, és az adóévben elismert nyeresége van, valamint a rá vonatkozó tényleges adómérték alacsonyabb, mint a 65. pont szerinti minimum-adómérték;

9. anyavállalat: az a végső anyavállalat, amely nem kizárt szervezet, közbenső anyavállalat vagy részleges tulajdonban álló anyavállalat;

10. aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy devizaárfolyam-veszteség: eltérő számviteli funkcionális pénznemet és adózási funkcionális pénznemet alkalmazó szervezet által elszámolt devizaárfolyam-nyereség vagy devizaárfolyam-veszteség, amely

a) csoporttag adóalapjának része, és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme és adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik,

b) csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének része, és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme és adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik,

c) csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének része, és amely egy harmadik deviza és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik, vagy

d) egy harmadik deviza és a csoporttag adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásokból származik, függetlenül attól, hogy az ilyen harmadik devizaárfolyam-nyereség vagy veszteség beleszámít-e az adóalapba;

11. állami tulajdonban álló szerv: olyan szervezet, amely

a) részben vagy egészben állami tulajdonban áll, beleértve annak alegységeit és helyi hatóságait is,

b) nem végez kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet,

c) fő célja államigazgatási feladat ellátása, vagy az a) alpont szerinti állam eszközeinek kezelése, befektetése, tartása vagy egyéb kapcsolódó befektetési tevékenység végzése,

d) évente beszámolási kötelezettséggel tartozik az állam felé,

e) megszűnése esetén eszközei az államot illetik,

f) nettó eredményét (ha felosztásra kerül) az a) alpont szerinti állam kapja, és

g) nettó eredményének semmilyen része nem szolgálhatja magánszemély vagy az államtól eltérő jogi személy javát;

12. állandó telephely: az a valós vagy vélelmezett üzleti hely, amely

a) olyan államban van, amelyben az alkalmazandó jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés alapján állandó telephelynek minősül, feltéve, hogy az érintett állam a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezményével összhangban adóztatja a telephelynek betudható nyereséget,

b) alkalmazandó jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés hiányában, olyan államban van, amely az ilyen üzleti helynek betudható nyereséget a területén illetőséggel rendelkező csoporttaghoz hasonlóan, nettó alapon adóztatja meg,

c) társasági adórendszerrel nem rendelkező államban van és a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezmény alapján állandó telephelynek minősülne, feltéve, hogy az adott állam a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó OECD modellegyezménye alapján jogosult lenne a telephelynek betudható nyereség megadóztatására, vagy

d) nem tartozik az a)–c) alpont hatálya alá, és amelyen keresztül a szervezet fekvése szerinti államon kívül végez tevékenységet, feltéve, hogy a szervezet illetősége szerinti állam mentesíti az ilyen tevékenységnek betudható nyereséget az adóztatás alól;

13. áteresztő szervezet:

a) olyan szervezet, amely pénzügyi szempontból transzparens szervezetnek minősül az alapítása szerinti államban, kivéve, ha illetősége ettől eltér, és az illetősége szerinti államban lefedett adót kell fizetnie a jövedelme vagy nyeresége után, azzal, hogy az áteresztő szervezetet úgy kell tekinteni, mint amely bevétele, ráfordítása, nyeresége vagy vesztesége tekintetében adózási szempontból transzparens szervezet, amennyiben pénzügyi szempontból transzparens a tulajdonosa illetősége szerinti államban, vagy fordított hibrid szervezet, amennyiben pénzügyi szempontból nem transzparens a tulajdonosa illetősége szerinti államban,

b) az a) alpont alkalmazásában pénzügyi szempontból transzparens szervezet az olyan szervezet, amelynek bevételét, ráfordítását, nyereségét vagy veszteségét valamely állam jogszabályai úgy kezelik, mintha azok a szervezet közvetlen tulajdonosánál annak tulajdonosi részesedése arányában keletkeznének vagy merülnének fel,

c) az a) alpont alkalmazásában a csoporttagban fennálló tulajdonosi részesedést adózási szempontból transzparensként tartottnak kell tekinteni, ha adózási szempontból transzparens szervezeteken keresztül közvetve tulajdonolják,

d) az a) alpont alkalmazásában az olyan csoporttag, amely nem rendelkezik illetőséggel és nem tartozik lefedett adó vagy elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá az üzletvezetési helye, az alapítási helye vagy más hasonló kritérium alapján, áteresztő szervezetnek és adózási szempontból transzparens szervezetnek tekintendő, ha a tulajdonosának illetősége szerint állam pénzügyi szempontból transzparensnek tekinti, nem rendelkezik üzleti létesítménnyel az alapítása szerinti államban, és a bevétel, ráfordítás, nyereség vagy veszteség nem tudható be állandó telephelynek;

14. átértékelési módszer szerinti adóköteles nyereség vagy veszteség: az adóévben elszámolt, lefedett adóval növelt vagy csökkentett nettó nyereség vagy veszteség, amely olyan számviteli gyakorlat vagy számviteli módszer alkalmazásából származik, amely alapján valamennyi ingatlan, gép és berendezés tekintetében a csoporttag

a) annak valós értékét számolja el,

b) az átértékelési különbözetet az egyéb átfogó jövedelemmel szemben mutatja ki, és

c) az egyéb átfogó jövedelemben kimutatott nyereséget vagy veszteséget nem jeleníti meg az eredményben;

15. átmeneti év: azon első adóév, amelyben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport e törvény hatálya alá tartozik egy adott állam tekintetében;

16. befektetési alap: olyan szervezet vagy konstrukció, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) célja, hogy olyan befektetőtől származó pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközöket egyesítsen, amely befektetők között vannak olyanok, amelyek egymáshoz nem kapcsolódnak,

b) meghatározott befektetési politikával összhangban fektet be,

c) lehetővé teszi befektetői számára az ügyleti, kutatási és elemzési költségek csökkentését, a kockázatok szétterítését,

d) elsősorban befektetésből származó jövedelem vagy nyereség elérésére, illetve egy meghatározott vagy általános esemény vagy következmény elleni védelemre szolgál,

e) befektetői az általuk befizetett hozzájárulás alapján jogosultak a szervezet vagy konstrukció eszközeinek hozamára vagy az ezen eszközökből származó jövedelemre,

f) a szervezet vagy konstrukció, illetve annak kezelése (irányítása) a szervezet vagy konstrukció alapítása vagy kezelése (irányítása) szerinti államban a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, beleértve a pénzmosás elleni és a befektetővédelmi szabályokat is, és

g) kezelését a befektetők nevében befektetésialap-kezelő végzi;

17. befektetési szervezet: olyan szervezet vagy konstrukció, amely

a) befektetési alap, ingatlanbefektetési vállalkozás,

b) közvetlenül vagy az a) alpont szerinti szervezeten keresztül közvetve legalább 95 százalékban az a) alpont szerinti szervezet tulajdonában van, és amely kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy e szervezet vagy szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be, vagy

c) értékének legalább 85 százaléka az a) alpont szerinti szervezet tulajdonában van, feltéve, hogy teljes jövedelme lényegében olyan osztalékból vagy olyan tőkenyereségből vagy tőkeveszteségből származik, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításakor;

18. biztosítási befektetési szervezet: olyan szervezet, amely megfelelne a befektetési alap vagy az ingatlanbefektetési vállalkozás fogalmának, ha nem biztosítási vagy járadékszerződés szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban hozták volna létre, és nem olyan szervezet kizárólagos tulajdonában állna, amely a fekvése szerinti államban a biztosítókra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;

19. csoport: csoportnak minősül

a) az olyan szervezetek összessége (ideértve azt a szervezetet is, amelyet a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójában mérete miatt, a lényegesség elve alapján marad ki, vagy amiatt nem veszik figyelembe, mert értékesítési célból tartják), amelyek az elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard szerinti tulajdonjog vagy ellenőrzés révén olyan kapcsolatban állnak egymással, amely alapján összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít a végső anyavállalat,

b) az olyan szervezet, amely állandó telephellyel rendelkezik, feltéve, hogy nem része az a) alpontban meghatározottak szerinti csoportnak;

20. csoporttag: az olyan szervezet (ideértve a szervezet állandó telephelyét is), amely egy multinacionális vállalatcsoport része vagy az olyan szervezet (ideértve a szervezet állandó telephelyét is), amely egy nagyméretű belföldi vállalatcsoport része;

21. csoporttag-tulajdonos: olyan csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában;

22. csoporton belüli finanszírozás: az olyan jogügylet, amely során egy vagy több csoporttag kölcsönt nyújt ugyanazon csoport egy vagy több másik csoporttagjának, vagy más módon fektet be a csoporton belül;

23.² egyszerűsített tényleges adómérték: az országonkénti jelentés és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján számított tényleges adómérték;

24. elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard: a számvitelről szóló törvény, a nemzetközi számviteli standardok (IFRS vagy az Európai Unióban a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok), valamint Ausztrália, Brazil Szövetségi Köztársaság, Kanada, az Európai Unió tagállamai, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, Hongkong, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe, Japán, Mexikói Egyesült Államok, Új-Zéland, a Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Szingapúri Köztársaság, Svájci Államszövetség, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei, szabályai;

25. elhatárolt nyugdíj-ráfordítás: a számviteli nettó nyereségben vagy veszteségben kimutatott nyugdíj-kötelezettségre elszámolt költség, ráfordítás és az adóévre a nyugdíjalapba befizetett összeg közötti különbség;

26. elismert aluladóztatott kifizetések szabálya: egy állam belső jogában alkalmazott olyan szabályrendszer,

a) amely alapján egy állam jogosult a multinacionális vállalatcsoport kiegészítő adójának hozzá rendelhető azon részarányára, amelyet az említett multinacionális vállalatcsoport alacsony adóterhelésű csoporttagjai után a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján nem vettek számításba,

b) amelyhez az állam nem nyújt kedvezményeket,

c) amely egyenértékű az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal, és

d) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal;

27. elismert belföldi kiegészítő adó: egy állam belső jogában alkalmazott kiegészítő adó,

a) amely az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok 5. melléklet szerinti többletnyereségének meghatározását az Európai Unió tagállamában illetőséggel bíró csoporttagok esetében az e törvénynek megfeleltethető szabályok, illetve az Európai Unión kívüli csoporttagok esetében az OECD modell szabályoknak megfeleltethetően írja elő, valamint az így meghatározott többletnyereségre a minimum-adómértéket alkalmazza,

b) amelyhez az adott állam nem nyújt kapcsolódó kedvezményt, és

c) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az Európai Unió tagállamában található csoporttagok esetében az e törvényben megállapított szabályokkal, illetve az Európai Unión kívüli csoporttagok esetében az OECD modell szabályokkal;

28. elismert beszámításos adó: a csoporttagot – beleértve az állandó telephelyet is – terhelő vagy általa befizetett lefedett adó, amely visszatérítendő vagy jóváírható a csoporttag által kifizetett osztalék haszonhúzója részére, vagy – ha a lefedett adó egy állandó telephelyet terhel, vagy azt az állandó telephely fizeti be, – a központ által kifizetett osztalék haszonhúzója részére, amennyiben a visszatérítést vagy a jóváírást

a) a lefedett adót alkalmazó államtól eltérő állam fizeti meg,

b) az osztalék olyan haszonhúzója részére teljesítik, amely a csoporttagra a lefedett adót alkalmazó állam belső joga szerint a kapott osztalékra vonatkozó minimum-adómértéknek megfelelő vagy azt meghaladó névleges mértékkel adózik,

c) az osztalék olyan természetes személy haszonhúzója részére teljesítik, aki illetőséggel rendelkezik azon államban, amely a csoporttagra alkalmazza a lefedett adót, és aki a szokásos jövedelemre vonatkozó általános adómértéknek megfelelő vagy azt meghaladó névleges mértékkel adózik, vagy

d) állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, illetőséggel rendelkező nonprofit szervezet, illetőséggel rendelkező nyugdíjalap, multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz nem tartozó, illetőséggel rendelkező befektetési szervezet, vagy – amennyiben az osztalék illetőséggel rendelkező nyugdíjalap- tevékenységekkel összefüggésben kerül kifizetésre, és a nyugdíjalap által kapott osztalékhoz hasonló módon adózik – illetőséggel rendelkező életbiztosító részére teljesítik, azzal, hogy ezen alpont alkalmazásában:

da) a nonprofit szervezet vagy nyugdíjalap azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben létrehozták és kezelik,

db) a befektetési szervezet azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben létrehozták és szabályozzák,

dc) az életbiztosító azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben található;

29. elismert bérköltség: munkavállalót, alkalmazottat, tagot megillető munkabérként, munkadíjként és az egyéb olyan kifizetésként elszámolandó járandóság, amely közvetlen, személyhez kapcsolódó juttatás, egyéb előny, ideértve az egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, a nyugdíj-hozzájárulást, a bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat, valamint a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot, ide nem értve azon bérköltséget, amely tárgyi eszköz könyv szerinti értékének részét képezi és a 17. § alapján mentesülő jövedelemhez kapcsolódik;

30. elismert jövedelem-hozzászámítási szabály: egy állam belső joga szerinti olyan szabályrendszer,

a) amely alapján a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata meghatározza és megfizeti a csoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében a kiegészítő adóból hozzá rendelhető részt,

b) amelyhez az állam nem nyújt kedvezményeket,

c) amely az Európai Unió tagállama esetén összhangban van az e törvénynek megfeleltethető szabályokkal, az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetén pedig az OECD modell szabályokkal, és

d) amelynek eljárási szabályai összhangban vannak az Európai Unió tagállama esetén az e törvényben megállapított szabályokkal, vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályokkal;

31. elismert munkavállaló: a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásában a csoporttag azon teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója vagy független szerződéses partnere, aki a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport irányítása és ellenőrzése alatt részt vesz annak vállalkozási tevékenységében;

32. elismert nyereség vagy veszteség: a csoporttag e törvény szerinti szabályokkal összhangban módosított számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége;

33. elismert tárgyi eszköz: a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazásában a csoporttag illetősége szerinti államban található ingatlan, gép, berendezés, természeti erőforrás, a bérlőnek ebben az államban található tárgyi eszközhöz fűződő használati joga, ingatlanhasználatra vagy természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás, amely jelentős tárgyieszköz-beruházást von maga után, azzal, hogy nem minősül elismert tárgyi eszköznek

a) az értékesítési, bérbeadási vagy befektetési célból tartott ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz, ideértve a földterületet és az épületet is, és

b) a 17. § alapján mentesülő jövedelmet termelő tárgyi eszköz;

34. elismert visszatérítendő adókedvezmény:

a) olyan adókedvezmény, amelyet a kedvezményt nyújtó hatóság készpénzben vagy azzal egyenértékű eszköz formájában megfizet a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag a kedvezményt nyújtó szabályai szerint jogosulttá válik az adókedvezményre, vagy

b) ha az adókedvezmény részben visszatérítendő, az adókedvezmény azon része, amelyet készpénz vagy azzal egyenértékű eszköz formájában kell megfizetni a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag jogosulttá válik a visszatérítendő adókedvezményre,

feltéve, hogy az elismert visszatérítendő adókedvezmény nem tartalmaz elismert beszámításos adó vagy nem elismert visszatérítendő beszámításos adó alapján jóváírható vagy visszatérítendő adót;

35. ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás: olyan szabályrendszer (ide nem értve az elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt), amely alapján a külföldi szervezet közvetlen vagy közvetett tagjának, részvényesének vagy az állandó telephely központjának adókötelezettsége keletkezik a külföldi csoporttag által elért nyereség egy részének vagy egészének rá eső hányada után, függetlenül attól, hogy a nyereséget felosztotta-e;

36. ellenőrző részesedés: a szervezetben fennálló tulajdonosi részesedés, amelynek révén a részesedés tulajdonosa köteles vagy köteles lett volna a szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát soronként, valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően konszolidálni (összevonni) azzal, hogy a központot úgy kell tekinteni, mint amely ellenőrző részesedéssel rendelkezik az állandó telephelyében;

37. engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard: olyan általánosan elfogadott számviteli elvek, szabályok együttese, amely alkalmazását a szervezet illetősége szerint erre felhatalmazott számviteli szerv engedélyezte;

38. felhatalmazott számviteli szerv: az a szervezet, amely egy adott államban törvényesen jogosult pénzügyibeszámoló-készítési standardok előírására, megállapítására vagy elfogadására;

39. fúzió: az a jogügylet, amelyben

a) két vagy több különálló vállalatcsoport összes vagy lényegében összes csoporttagja közös ellenőrzés alá kerül oly módon, hogy egyetlen csoport tagjaivá válnak, vagy

b) egyetlen vállalatcsoporthoz sem tartozó szervezet egy másik szervezettel vagy vállalatcsoporttal közös ellenőrzés alá kerül oly módon, hogy egy csoport tagjaivá válnak;

40. globális minimum-adószint: az e törvénynek megfeleltethető elismert belföldi kiegészítő adó, az elismert IIR adó és az elismert UTPR adó által biztosítandó adószint;

41. harmadik deviza: olyan pénznem, amely nem a csoporttag adózási funkcionális pénzneme vagy számviteli funkcionális pénzneme;

42. helyi pénzügyi számviteli standard: a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásában a számvitelről szóló törvény III. Fejezetének megfelelő szabályok, vagy az IFRS-ek;

43. hibrid szervezet: olyan szervezet, amely az illetősége szerinti államban jövedelemadózás szempontjából önálló személynek minősül, de a tulajdonosa illetősége szerinti államban adózási szempontból transzparens szervezetnek minősül;

44. illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: két vagy több illetékes hatóság közötti két- vagy többoldalú megállapodás, amely előírja a kiegészítő adókkal kapcsolatos éves adatszolgáltatások automatikus cseréjét;

45. ingatlanbefektetési vállalkozás: olyan szervezet,

a) amelyben a befektetők széles köre rendelkezik részesedéssel,

b) amely jellemzően ingatlantulajdonnal rendelkezik, és

c) amelyre a szervezet vagy a befektetők szintjén legfeljebb egy év halasztással alkalmazott adókötelezettség vonatkozik;

46. jelentős versenytorzulás: a számviteli szabályrendszer alkalmazásából eredő olyan eltérés, amely az adóévben azt eredményezi, hogy összességében a bevétel és ráfordítás egyenlege több mint 75 000 000 euróval tér el a nemzetközi számviteli standardok (IFRS-ek vagy az Unió által az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott IFRS-ek) szerinti elvek vagy szabályok alkalmazásával megállapított bevétel és ráfordítás egyenlegétől;

47.³ kijelölt helyi szervezet: a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport adott államban illetőséggel rendelkező tagja, amelyet a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport adott államban illetőséggel rendelkező többi tagja jelölt ki arra, hogy az összes belföldi csoporttag nevében benyújtsa a kiegészítő adóval kapcsolatos bejelentést, adatszolgáltatást, bevallást és nyilatkozatot;

48. kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport: a kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat és kisebbségi tulajdonban lévő leányvállalatai;

49. kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat: olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik egy másik kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagban, kivéve, ha az előbbi csoporttagban egy másik kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag közvetve vagy közvetlenül ellenőrző részesedéssel rendelkezik;

50. kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag: olyan csoporttag, amelyben a végső anyavállalat legfeljebb 30 százalékos közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik;

51. kisebbségi tulajdonban lévő leányvállalat: olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, amelyben egy kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik;

52. kizárt szervezet: kizárt szervezetnek minősül

a) az állami tulajdonban álló szerv, a nemzetközi intézmény, a nonprofit intézmény, a nyugdíjalap, a végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap, a végső anyavállalatnak minősülő ingatlanbefektetési vállalkozás,

b) a nyugdíjszolgáltató kivételével az olyan szervezet, amely tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírjai értékének legalább 95 százaléka – közvetlenül vagy kizárt szervezeten, kizárt szervezeteken keresztül – az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek tulajdonában van, és amely kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be; vagy kizárólag olyan tevékenységet végez, amely az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek által végzett tevékenységet kiegészíti,

c) az olyan szervezet (a nyugdíjszolgáltató kivételével), amely tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírjai értékének legalább 85 százaléka – közvetlenül vagy kizárt szervezeten, kizárt szervezeteken keresztül – az a) alpont szerinti szervezet, szervezetek tulajdonában van, feltéve, hogy jövedelme jellemzően olyan osztalékból vagy olyan tőkenyereségből vagy tőkeveszteségből származik, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor;

53. kombinált struktúra: különálló vállalatcsoportok két vagy több végső anyavállalata által létrehozott együttműködés, amelyben

a) különálló vállalatcsoportok végső anyavállalataiban lévő tulajdonosi részesedéseket legalább 50 százalékban azonos áron jegyeznek tőzsdei jegyzés esetén, és azok tulajdonjog, átruházási korlátozás vagy más feltétel révén egymással kombináltak, és önállóan nem ruházhatóak át vagy forgalmazhatóak, és

b) a végső anyavállalatok egyike összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít, amelyben az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó összes szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát együtt, egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatja be, és azt valamely számviteli szabályozási rendszer alapján külső könyvvizsgálónak kell ellenőriznie;

54. korábbi időszaki hiba és a számviteli alapelvek változtatása: egy csoporttag adóévi nyitó saját tőkéjének változásában elszámolt hiba, amely

a) korábbi adóévi számviteli nettó nyereség vagy veszteség meghatározásához kapcsolódik, ha az hatással van az említett korábbi adóévben az elismert nettó nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vehető bevételre vagy ráfordításra, kivéve, ha a hiba helyesbítése jelentős csökkenést eredményez a lefedett adóban, továbbá

b) a számviteli elvekben vagy politikában bekövetkezett olyan változás, amely hatással van az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vett bevételre vagy költségre, ráfordításra;

55. közbenső anyavállalat: olyan csoporttag, amely

a) közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában, és

b) nem minősül végső anyavállalatnak, részleges tulajdonban álló anyavállalatnak, állandó telephelynek vagy befektetési szervezetnek;

56. közös vállalkozás: olyan szervezet, amely pénzügyi eredményét tőkemódszerrel mutatja ki a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában, feltéve, hogy a végső anyavállalat közvetlenül vagy közvetve legalább 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a szervezetben, kivéve

a) az olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, amelynek alkalmaznia kell a jövedelem-hozzászámítási szabályt,

b) a kizárt szervezet,

c) az olyan szervezet, amelynek tulajdonosi részesedését a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport közvetlenül egy kizárt szervezeten keresztül birtokolja, és amely megfelel a következő feltételek egyikének:

ca) kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy a befektetői javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be,

cb) a kizárt szervezet által végzett tevékenységeket vagy kiegészítő tevékenységeket végez,

cc) jövedelme adómentes az elismert nyereség vagy veszteség megállapítása során,

cd) olyan szervezet, amelyet kizárólag kizárt szervezetekből álló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport birtokol, vagy

ce) közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása;

57. közös vállalkozáscsoport: a közös vállalkozás és a közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása;

58. közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása: közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásának minősül

a) az olyan szervezet, amelynek eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint a közös vállalkozás konszolidálja, vagy konszolidálta volna akkor, ha valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard erre kötelezte volna a közös vállalkozást, vagy

b) az olyan állandó telephely, amelynek központja közös vállalkozás vagy egy, az a) alpont szerinti szervezet, mely esetben az állandó telephelyet a közös vállalkozás külön kapcsolt vállalkozásaként kell kezelni;

59. központ: olyan szervezet, amely pénzügyi kimutatásaiban szerepelteti az állandó telephely számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét;

60. legalább két államot érintő együttműködés: különálló vállalatcsoportok két vagy több végső anyavállalata által létrehozott együttműködés, amelynek keretében

a) a végső anyavállalatok kizárólag szerződés útján állapodnak meg üzleti tevékenységük összehangolásáról,

b) a szerződéses megállapodások értelmében a végső anyavállalatok rögzített arány alapján teljesítenek kifizetéseket osztalékként vagy felszámolás esetén a részvényeseik részére,

c) a végső anyavállalatok tevékenységeit egyetlen gazdasági egységként, szerződéses megállapodások alapján irányítják, megtartva ugyanakkor önálló jogi személyiségüket,

d) a megállapodásban részes végső anyavállalatok tulajdonosi részesedéseit egymástól függetlenül jegyzik, forgalmazzák vagy ruházzák át a különböző tőkepiacokon, és

e) a végső anyavállalatok összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítenek, amelyben az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó összes szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát együtt, egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatják be és azokat valamely szabályozási rendszer alapján független könyvvizsgálónak kell ellenőriznie;

61. levonható osztalék: levonható osztaléknak minősül a levonható osztalék rendszerbe tartozó csoporttag esetében

a) a csoporttag érdekelt tulajdonosa részére felosztott nyereség, amely a csoporttag illetősége szerinti állam jogszabályai szerint levonható a csoporttag adóköteles nyereségből, vagy

b) a szövetkezeti tag részére felosztott szövetkezeti osztalék;

62. levonható osztalék rendszer: olyan adórendszer, amely egy szervezet tulajdonosának jövedelmét úgy adóztatja, hogy a szervezet nyereségéből levonja, vagy a szervezet nyereségében nem veszi figyelembe a tulajdonosok részére felosztott nyereséget, vagy amely a szövetkezetet mentesíti az adózás alól;

63. megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer: olyan társasági adó szabályozás, amely

a) alapján akkor keletkezik nyereségadó kötelezettség, ha a nyereséget ténylegesen vagy vélelmezhetően felosztják a részvényesek között, vagy ha a csoporttag nem a vállalkozás érdekében felmerült költséget számol el,

b) a minimum-adómértékkel megegyező vagy azt meghaladó adómértéket alkalmaz, és

c) 2021. július 1-jén vagy azt megelőzően hatályban volt;

64. mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás: olyan nemzetközi szabályok és feltételek összessége, amelyhez minden tagállam egyetértését adta, és amely az e törvény hatálya alá tartozó vállalatcsoportok számára lehetővé teszi, hogy éljenek az adott államra vonatkozóan egy vagy több mentesítés előnyeivel;

65. minimum-adómérték: tizenöt százalék (15%);

66. multinacionális vállalatcsoport: olyan csoport, amely magában foglal legalább egy olyan szervezetet vagy állandó telephelyet, amely nem a végső anyavállalat illetősége szerinti államban rendelkezik illetőséggel;

67. nagyméretű belföldi vállalatcsoport: olyan csoport, amelynek minden tagja Magyarországon rendelkezik belföldi illetőséggel;

68. nem elismert elhatárolás: a csoporttag pénzügyi kimutatásában megjelenített halasztott adóráfordítás csökkenése vagy növekedése, amely bizonytalan adópozícióhoz, vagy a csoporttag részére felosztott osztalékhoz, egyéb juttatáshoz kapcsolódik;

69. nem elismert költség, ráfordítás:

a) a csoporttagnál jogellenes kifizetésekkel, ideértve a vesztegetést vagy befolyással üzérkedést, összefüggésben elszámolt költség, ráfordítás, vagy

b) az olyan bírsággal vagy büntetéssel összefüggésben felmerült költség, ráfordítás, amely értéke legalább 50 000 euró;

70. nem elismert nyereség vagy veszteség: az átadó csoporttag az illetősége szerinti államban adókötelesnek minősülő transzferrel kapcsolatban felmerülő nyeresége vagy vesztesége és az átruházással kapcsolatban felmerülő számviteli nyereség vagy veszteség közül a kisebb érték;

71. nem elismert visszatérítendő adókedvezmény: elismert visszatérítendő adókedvezménynek nem minősülő adókedvezmény, amelyet a támogatást nyújtó részben vagy egészben megfizet a kedvezményezett részére;

72. nem elismert visszatérítendő beszámításos adó: a csoporttagot terhelő vagy általa befizetett elismert beszámításos adónak nem minősülő adó, amely

a) a csoporttag által kifizetett osztalék után az osztalék haszonhúzója részére visszatérítendő, vagy a haszonhúzó által az osztalék utáni adótól eltérő adókötelezettséggel szemben beszámítható, vagy

b) a tag, részvényes részére történő osztalékfizetéskor visszatérítendő az osztalékot fizető társaságnak;

73. nem érvényesített elhatárolás: egy adott adóévre vonatkozóan a csoporttag pénzügyi kimutatásaiban megjelenített halasztott adókötelezettség növekedése, amely várhatóan nem fordul vissza a 22. § (8) bekezdésében meghatározott öt éven belül, és amely tekintetében az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag évente azt választja, hogy nem veszi figyelembe a korrigált teljes halasztott-adó összegben az adóévre vonatkozóan;

74. nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem: azon jövedelem, amely az alábbiakból származik:

a) hajó személyzet nélküli bérbeadása egy másik, nem-csoporttag hajózási vállalkozás részére, feltéve, hogy a bérlet időtartama nem haladja meg a három évet,

b) más hajózási vállalkozások által nemzetközi hajóút belföldi szakaszára kiállított menetjegyek értékesítése,

c) konténerek bérbeadása és rövid távú tárolása, illetve a konténerek késedelmes leadásakor felszámított álláspénz,

d) mérnökök, karbantartó személyzet, rakománykezelők, vendéglátó személyzet és ügyfélszolgálati személyzet által más hajózási vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, vagy

e) befektetésből származó jövedelem, ahol a jövedelmet eredményező befektetés a hajók nemzetközi forgalomban való üzemeltetésével kapcsolatos üzleti tevékenység szerves részeként valósul meg,

feltéve, hogy az ilyen tevékenységet elsősorban utasok vagy áruk nemzetközi forgalomban, hajóval történő szállításával összefüggésben végzi;

75. nemzetközi intézmény: bármely kormányközi intézmény – a nemzetek feletti intézményeket is beleértve – vagy ennek kizárólagos tulajdonában lévő ügynökség, amely

a) tagjai elsősorban kormányok,

b) hatályos székhely-megállapodással vagy hasonló megállapodással rendelkezik az illetősége szerinti állammal, és

c) esetében a jogszabályok vagy a szervezet működési szabálya tiltja, hogy bevétele magánszemély vagy jogi személy javát szolgálja;

76. nemzetközi hajózásból származó jövedelem: azon jövedelem, amely az alábbiakból származik:

a) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítása függetlenül attól, hogy a hajó a csoporttag tulajdonában van, vagy azt a csoporttag bérli vagy más formában áll rendelkezésére,

b) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítása konténerhely-bérlési megállapodások alapján,

c) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk szállítására használandó hajó bérbeadása teljes felszereltséggel, személyzettel és ellátással,

d) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk szállítására használt hajó bérbeadása egy másik csoporttag részére személyzet nélkül hajóbérleti szerződés alapján,

e) részvétel olyan csoportban, közös vállalkozásban vagy nemzetközi üzemeltető ügynökségben, amelynek célja utasok vagy áruk hajón történő szállítása nemzetközi forgalomban, vagy

f) nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítására használt hajó értékesítése, feltéve, hogy a hajót a csoporttag legalább egy éve használat céljából tartotta

feltéve, hogy a szállítás nem ugyanazon államon belüli belvízi szállításon keresztül valósul meg;

77. nettó adóráfordítás:

a) a ráfordításként elszámolt lefedett adó, valamint tárgyévi adófizetési kötelezettségként figyelembe vett ráfordításként elszámolt vagy halasztott adóként kimutatott lefedett adó, beleértve az olyan nyereségre vonatkozó lefedett adót, amely nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során,

b) az adóévi elhatárolt veszteségre elszámolt halasztott adókövetelés,

c) a ráfordításként elszámolt elismert belföldi kiegészítő adó,

d) az e törvénynek megfeleltethető vagy Európai Unió tagjának nem minősülő állam esetében az OECD modell szabályok alapján ráfordításként elszámolt adó, és

e) a ráfordításként elszámolt, nem elismert visszatérítendő beszámításos adó;

78. nonprofit intézmény: olyan szervezet,

a) amelyet az illetősége szerinti államban alapítottak és működtetnek

aa) kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sportolási, oktatási vagy más hasonló célból, vagy

ab) szakmai szervezetként, üzleti egyesületként, kereskedelmi kamaraként, munkaügyi intézményként, mezőgazdasági vagy kertészeti intézményként, civil egyesületként vagy kizárólag a szociális jólét előmozdítása érdekében működő intézményként,

b) amelynek az a) alpont szerinti célokból származó jövedelmének jelentős része mentesül a jövedelemadó alól az illetősége szerinti államban,

c) amelynek nincs olyan tagja, részvényese, amely jövedelmében vagy eszközeiben tulajdonos vagy azokból hasznot húz,

d) amelynek jövedelme vagy eszközei nem oszthatóak fel magánszemélynek vagy nem jótékonysági szervezetnek, illetve nem használhatóak fel ezek javára, kivéve a szervezet saját jótékonysági tevékenységeinek céljából, a szervezet számára nyújtott szolgáltatásért, illetve ingatlan vagy tőke használatáért járó méltányos ellentételezésként, vagy a szervezet által megvásárolt ingatlan valós piaci értékét tükröző kifizetésként,

e) amelynek megszűnésekor valamennyi eszközét fel kell osztani, vagy vissza kell juttatni egy nonprofit intézménynek, vagy a szervezet székhelye szerinti államnak, és

f) amely nem végez olyan kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet, amely nem kapcsolódik közvetlenül azon célokhoz, amelyekre létrehozták;

79. nyugdíjalap:

a) az olyan szervezet, amelyet kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból alapítottak és működtetnek valamely államban, hogy magánszemélyek részére nyugellátás-szolgáltatásokat, valamint ahhoz kapcsolódó kiegészítő vagy járulékos szolgáltatásokat nyújtson, feltéve, hogy a szervezetet az adott állam nyugdíjalapként szabályozza, vagy az említett nyugellátás-szolgáltatásokat a nemzeti jogszabályok biztosítják vagy védik, és azokat bizalmi megállapodás vagy vagyonkezelő által tartott eszközök összességéből finanszírozzák annak érdekében, hogy biztosítsák a nyugdíjfizetési kötelezettségek megfelelő teljesítését a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport fizetésképtelensége esetén, továbbá

b) a nyugdíjszolgáltató;

80. nyugdíjszolgáltató: olyan szervezet, amelyet kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból alapítottak és működtetnek, hogy a 79. pont a) alpontja szerinti szervezet javára pénzeszközöket fektessen be, vagy a 79. pont a) alpontja szerinti szabályozott tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végezzen, feltéve, hogy a nyugdíjalappal azonos multinacionális vállalatcsoportba vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportba tartozik;

81. OECD modell szabályok: OECD modell szabályoknak minősülnek:

a) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy – Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two), OECD (2021),

b) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy – Commentary to the Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two), OECD (2022),

c) Safe Harbours and Penalty Relief: Global Anti-Base Erosion Rules (Pillar Two), OECD (2022),

d) Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy – Administrative Guidance on the Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two) Inclusive Framework on BEPS (a továbbiakban: Adminisztratív Iránymutatások),

e) az a)–d) alpont kapcsán az OECD által elfogadott iránymutatások;

82. összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló: az a pénzügyi kimutatás,

a) amelyet a szervezet elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít, és amelyben az említett szervezetnek és azon szervezetnek, amelyben ellenőrző részesedéssel rendelkezik, eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatja be,

b) amelyet a 19. pont b) alpontja szerinti szervezet valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít,

c) amelyet a végső anyavállalat nem az elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készít, és amelyet a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében utólag kiigazít,

d) amelyet az a), b) vagy c) alpont szerinti pénzügyi kimutatás hiányában a végső anyavállalat akkor készített volna, ha a végső anyavállalat köteles volna ilyen pénzügyi kimutatásokat készíteni valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy másik, a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében kiigazított, pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján;

83. passzív jövedelem: amennyiben egy csoporttag-tulajdonosnak az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás alapján vagy egy hibrid szervezetben meglévő tulajdonosi részesedés eredményeként adókötelezettsége keletkezik, passzív jövedelemként az elismert nyereség szempontjából a következő jövedelemtételek vehetőek figyelembe:

a) osztalék vagy azzal egyenértékű juttatás,

b) kamat vagy azzal egyenértékű juttatás,

c) bérleti díj,

d) jogdíj,

e) életjáradék, vagy

f) olyan típusú ingatlanból származó nettó nyereség, amely az a)–e) alpont szerinti jövedelmet termel;

84. piacképes átruházható adókedvezmény: olyan adókedvezmény, amelyet annak tulajdonosa használ a lefedett adójának csökkentésére abban az államban, amelyben az adókedvezmény felmerült, és amely tulajdonosánál teljesíti a jogi átruházhatósági és piacképességi standardokat a 2023. júliusi Adminisztratív Iránymutatások 2. fejezetének 37. pontja szerint;

85. portfólió részesedés: az olyan tulajdonosi részesedés, amellyel a csoport egy entitásban rendelkezik, és amely részesedés ezen entitás nyereségéhez, tőkéjéhez, tartalékaihoz vagy szavazati jogaihoz fűződő jogok kevesebb, mint 10 százalékát testesíti meg a nyereségfelosztás vagy az elidegenítés időpontjában;

86. részleges tulajdonban álló anyavállalat: olyan csoporttag, amely

a) közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi részesedéssel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában,

b) nyereségében közvetlenül vagy közvetve olyan személy rendelkezik 20 százalékot meghaladó tulajdonosi részesedéssel, amely nem a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport csoporttagja, és

c) nem minősül végső anyavállalatnak, állandó telephelynek vagy befektetési szervezetnek;

87. számviteli funkcionális pénznem: a csoporttag nettó nyereségének vagy veszteségének meghatározáshoz használt funkcionális pénznem;

88. szeparáció: az a jogügylet, amelyben egy vállalatcsoport csoporttagjai két vagy több különböző vállalatcsoporttá válnak szét úgy, hogy a továbbiakban nem azonos végső anyavállalat vonja be azokat a konszolidálásba;

89. szervezet: a jogi személy és az a jogi konstrukció, amely számviteli nyilvántartásait önállóan vezeti;

90. szövetkezet: olyan szervezet, amely a tagjai nevében kollektív jelleggel értékesít vagy szerez be árukat vagy szolgáltatásokat, és amely a helye szerinti államban olyan adószabályok hatálya alá tartozik, amelyek a tagjai által a szövetkezeten keresztül értékesített vagy beszerzett áruk és szolgáltatások tekintetében adósemlegességet biztosítanak;

91. tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke: a tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenés és értékvesztés figyelembevételével megállapított, nyitó és záró értékeinek átlaga a beszámolóban kimutatott érték alapján;

92. több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport: két vagy több olyan vállalatcsoport, ahol a végső anyavállalatok között kombinált struktúrát vagy legalább két államot érintő együttműködést megvalósító megállapodás jön létre, amely a kombinált csoport legalább egy, a kombinált csoport többi szervezetéhez képest másik államban található szervezetét vagy állandó telephelyét is magában foglalja;

93. transzfer: az eszközök és kötelezettségek átruházása, ideértve az eszközök és kötelezettségek egyesülés, szétválás, felszámolás vagy hasonló ügylet során történő átadását is, ha

a) az átruházás ellenértéke vagy annak jelentős része az átvevő csoporttag vagy a vele kapcsolatban álló személy által kibocsátott tőkerészesedés – felszámolás esetén az átvevő tőkerészesedése –, vagy nem kerül sor ellenérték kifizetésére, amennyiben a tőkerészesedés kibocsátásának nem volna gazdasági jelentősége,

b) az átadó csoporttagnak az említett eszközök tekintetében elért nyeresége vagy vesztesége részben vagy egészben nem adóköteles, és

c) az átvevő csoporttag illetősége szerinti állam adójogszabályai előírják, hogy az átvevő csoporttagnak úgy kell kiszámítania az adóalapját, mintha az átruházás nem történt volna meg, kiigazítva az átruházásból származó nem elismert nyereséggel vagy veszteséggel;

94. tulajdonosi részesedés: olyan tőkerészesedés, amely egy szervezet vagy állandó telephely nyereségéhez, tőkéjéhez vagy tartalékaihoz fűződő jogokat biztosít;

95. végső anyavállalat: olyan szervezet, amely

a) közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik más szervezetben, és amelynek sem közvetlenül, sem közvetve nincs olyan szervezetnek minősülő tulajdonosa, amely benne ellenőrző részesedéssel rendelkezne, vagy

b) a 19. pont b) alpontjában meghatározott csoport központja.

III. Fejezet

A CSOPORTTAG ILLETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

4. § (1) E törvény alkalmazásában a szervezet – az áteresztő szervezet kivételével – illetősége azon államban van, amelyben az ügyvezetésének helye, alapításának helye vagy ahol hasonló kritérium alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.

(2) Amennyiben az áteresztő szervezettől eltérő szervezet illetőségét az (1) bekezdés alapján nem lehet meghatározni, úgy kell tekinteni, hogy a szervezet illetősége azon államban van, ahol alapították.

(3) Az áteresztő szervezet illetőség nélkülinek minősül, kivéve, ha multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, vagy az 5–8. §-sal összhangban jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy az áteresztő szervezet illetősége az alapítási helye szerinti államban van.

(4) A 3. § 12. pont a) alpontjában meghatározott állandó telephely abban az államban rendelkezik illetőséggel, ahol állandó telephelynek minősül, és ahol az alkalmazandó adóegyezmény értelmében adóköteles.

(5) A 3. § 12. pont b) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon államban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol üzleti jelenléte adóköteles.

(6) A 3. § 12. pont c) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon államban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol elhelyezkedik.

(7) A 3. § 12. pont d) alpontjában meghatározott állandó telephelyet illetőség nélkülinek kell tekinteni.

(8) Amennyiben a csoporttagnak két államban van illetősége, és ezek az államok hatályos adóegyezménnyel rendelkeznek, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon államban rendelkezik illetőséggel, ahol az adóegyezmény alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.

(9) Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény előírja, hogy az illetékes hatóságoknak kölcsönös megállapodásra kell jutniuk a csoporttag vélelmezett illetőségéről, de nem jutnak megállapodásra, a (11)–(14) bekezdést kell alkalmazni.

(10) Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény alapján nem nyújtható kettős adóztatás alóli mentesség tekintettel arra, hogy a csoporttag az adóegyezmény mindkét államában illetőséggel rendelkezik, a (11)–(14) bekezdést kell alkalmazni.

(11) Amennyiben valamely csoporttag két államban rendelkezik illetőséggel, és ezek az államok nem rendelkeznek alkalmazandó adóegyezménnyel, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben az adóévre magasabb összegű lefedett adókötelezettsége keletkezik.

(12) A (11) bekezdés szerinti lefedett adó összegének kiszámításakor az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás alapján megfizetett adó összege nem vehető figyelembe.

(13) Ha két államban fizetendő lefedett adó összege azonos vagy nulla, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttagnak azon államban van illetősége, ahol a rá vonatkozóan a 28. § szerinti szabályokkal összhangban szervezetenként megállapított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege magasabb.

(14) Ha két államban a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege azonos vagy nulla, a csoporttagot illetőség nélkülinek kell tekinteni, kivéve, ha az a csoport végső anyavállalata, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy azon államban van illetősége, ahol alapították.

(15) Amennyiben a (8)–(14) bekezdés alkalmazásának eredményeként az anyavállalat illetősége olyan államban van, amely nem alkalmaz elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt, úgy kell tekinteni, hogy a másik állam elismert jövedelem-hozzászámítási szabályának hatálya alá tartozik, kivéve, ha az alkalmazandó adóegyezmény tiltja ilyen szabály alkalmazását.

(16) Amennyiben egy csoporttag adóév során megváltoztatja illetőségét, úgy kell tekinteni, hogy azon államban van illetősége, ahol az adóév első napján volt illetősége e § alapján.

MÁSODIK RÉSZ

A KIEGÉSZÍTŐ ADÓKÖTELEZETTSÉG RÉSZLETSZABÁLYAI

IV. Fejezet

A JÖVEDELEM-HOZZÁSZÁMÍTÁSI SZABÁLY, AZ ELISMERT BELFÖLDI KIEGÉSZÍTŐ ADÓ ÉS AZ ALULADÓZTATOTT KIFIZETÉSEK SZABÁLYA ALAPJÁN KELETKEZŐ KIEGÉSZÍTŐ ADÓKÖTELEZETTSÉG

1. Az IIR adókötelezettség keletkezése

5. § (1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel bíró multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő csoporttagnak, saját maga és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

6. § (1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező olyan közbenső anyavállalatnak, amely egy Európai Unió tagjának nem minősülő államban illetőséggel rendelkező végső anyavállalat tulajdonában van, egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező olyan közbenső anyavállalatnak, amely az Európai Unió tagjának nem minősülő államban illetőséggel rendelkező végső anyavállalat tulajdonában van, saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben

a) a végső anyavállalat az adóévben az elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt alkalmazza, vagy

b) egy másik közbenső anyavállalat olyan államban rendelkezik illetőséggel, amelyben az adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt köteles alkalmazni, és közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik a közbenső anyavállalatban.

7. § (1) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében a végső anyavállalat kizárt szervezetnek minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező közbenső anyavállalatnak egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében a végső anyavállalat kizárt szervezetnek minősül, és Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül az adott vállalatcsoport vonatkozásában, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező közbenső anyavállalatnak saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy másik közbenső anyavállalatnak olyan államban van illetősége, amelyben az adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt köteles alkalmazni, és közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik az (1) vagy (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalatban.

8. § (1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező részleges tulajdonban álló anyavállalatnak, egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(2) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező részleges tulajdonban álló anyavállalatnak saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel, amennyiben Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül az adott vállalatcsoport vonatkozásában.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a részleges tulajdonban álló anyavállalatban lévő tulajdonosi részesedések – közvetlenül vagy közvetve – egy másik, részleges tulajdonban álló anyavállalat tulajdonában vannak, amely az adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt köteles alkalmazni.

2. Az IIR adó felosztása

9. § (1) Az anyavállalat által az alacsony adóterhelésű csoporttag után az 5. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése alapján fizetendő IIR adó egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttag 27. § alapján kiszámított kiegészítő adója és az adóévben az anyavállalathoz rendelhető részarány szorzatával.

(2) Az alacsony adóterhelésű csoporttagra vonatkozóan az IIR adóból az anyavállalathoz rendelhető részarány az anyavállalatnak az alacsony adóterhelésű csoporttag elismert nyereségében való tulajdonosi részesedésének az aránya, amely egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttag adott adóévre vonatkozó, a többi tulajdonos tulajdonosi részesedésének betudható ilyen nyereség összegével csökkentett elismert nyereségének és az alacsony adóterhelésű csoporttag adóévre vonatkozó elismert nyereségének a hányadosával.

(3) Az alacsony adóterhelésű csoporttag (2) bekezdésen kívüli tulajdonosa tulajdonosi részesedésére jutó elismert nyereség az az összeg, amelyet a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójához használt elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard elvei szerint az ilyen tulajdonosoknak tulajdoníthatóként kezeltek volna, ha az alacsony adóterhelésű csoporttag nettó nyeresége megegyezett volna az elismert nyereségével, és

a) az anyavállalat az említett számviteli standardnak megfelelően készítette volna el az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját [a továbbiakban: hipotetikus összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló],

b) az anyavállalat ellenőrző részesedéssel rendelkezett volna az alacsony adóterhelésű csoporttagban olyan módon, hogy az alacsony adóterhelésű csoporttag valamennyi bevételét és kiadását a hipotetikus összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóban soronként összevonták az anyavállalatéval,

c) az alacsony adóterhelésű csoporttag teljes elismert nyeresége a csoporton kívüli személyekkel kötött ügyleteknek lett volna tulajdonítható, és

d) a nem az anyavállalat közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő valamennyi tulajdonosi részesedés csoporton kívüli személyek tulajdonában lett volna.

(4) Az (1) bekezdéssel összhangban az anyavállalathoz rendelt összegen felül az anyavállalat által az 5. § (2) bekezdése, a 6. § (2) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése alapján az adóévre fizetendő IIR adó magában foglalja a 27. § alapján a következőket:

a) az említett anyavállalatra vonatkozóan kiszámított IIR adó összege, és

b) az ugyanazon tagállamban található alacsony adóterhelésű csoporttagjaira vonatkozóan kiszámított IIR adó összegének és az ezen adóból az adóévben az anyavállalathoz rendelhető részaránynak a szorzata.

3. A jövedelem-hozzászámítási szabály beszámítási mechanizmusa

10. § Amennyiben a Magyarországon található anyavállalat közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik egy alacsony adóterhelésű csoporttagban egy olyan közbenső anyavállalaton vagy részleges tulajdonban álló anyavállalaton keresztül, amely az adott adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik, az 5–8. § szerinti IIR adót csökkenteni kell az IIR adónak az elsőként említett anyavállalatnak tulajdonítható részarányával megegyező azon összeggel, amely a közbenső anyavállalat vagy a részleges tulajdonban álló anyavállalat által fizetendő.

4. A Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó, az elismert belföldi kiegészítő adó beszámítási és mentesítési mechanizmusa

11. § (1) A multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak valamennyi Magyarországon e törvény szerinti illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagja az elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartozik az adóévre vonatkozóan.

(2) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – választhatja, hogy a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adóra alkalmazza a belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentességet, amennyiben teljesíti a (8) és (9) bekezdés szerinti feltételeket, továbbá megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben és az OECD modell szabályokban foglaltaknak.

(3) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport a (2) bekezdéstől eltérően nem alkalmazhatja az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentességet az Adminisztratív Iránymutatásokban foglalt esetekben.

(4) Az elismert belföldi kiegészítő adót az V–IX. és a XI. Fejezet szerinti szabályoknak megfelelő belföldi többletnyereség és tényleges adómérték alapján kell meghatározni az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályokban foglaltak figyelembevételével.

(5) Az elismert belföldi kiegészítő adó számításakor a 27. § (4) bekezdése szerint, a Magyarországra jutó adóévi elismert belföldi kiegészítő adót a 6. melléklet szerint kell meghatározni, azzal az eltéréssel, hogy az elismert belföldi kiegészítő adót nem kell levonni.

(6) Az elismert belföldi kiegészítő adó számításakor az (5) bekezdés alapján meghatározott összeg független az anyavállalat tulajdonosi részesedésének 9. § (2) bekezdése szerint meghatározott mértékétől.

(7) A kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, közös vállalkozás, vagy közös vállalkozáscsoport kizárólag egy vállalatcsoportra tekintettel fizeti meg az elismert kiegészítő adót.

(8) Ha a multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy társasági adókötelezettség hiányában a könyvviteli nyilvántartásait független könyvvizsgáló ellenőrizte, akkor a (4) bekezdés alkalmazásakor az alacsony adóterhelésű csoporttagok belföldi többletnyereségét ezen helyi pénzügyi számviteli standard alapján kell meghatározni. Társasági adókötelezettség hiányában, ha a belföldi csoporttag több helyi pénzügyi számviteli standard alapján is vezet független könyvvizsgáló által ellenőrzött könyvviteli nyilvántartást, akkor a belföldi csoporttag többletnyereségét az IFRS-ek szerint kell meghatározni.

(9)⁴ Amennyiben a (8) bekezdéstől eltérően nem minden belföldi csoporttag helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti könyvviteli nyilvántartásait vagy a helyi pénzügyi számviteli standard szerint meghatározott adóév eltér a multinacionális vállalatcsoport által alkalmazott adóévtől, akkor a belföldi többletnyereséget a 15. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli standard alkalmazásával kell meghatározni.

(10) Amennyiben az elismert belföldi kiegészítő adót a helyi pénzügyi számviteli standard alapján kell meghatározni és minden csoporttag a helyi számviteli standard szerint teszi közzé beszámolóját, akkor a 2. § (3)–(5) bekezdésétől eltérően az elismert belföldi kiegészítő adót is a helyi számviteli standard szerinti beszámoló elkészítésénél alkalmazott devizanem alapul-vételével kell meghatározni.

(11) A (4) bekezdés alkalmazásakor a belföldi csoporttagok lefedett adójának meghatározása során a 24. § (1), (3)–(9) bekezdése nem vehető figyelembe, azzal, hogy a belföldi csoporttag által fizetett osztalékra kivetett, 24. § (5) bekezdése szerinti forrásadót a belföldi csoporttagnál kell figyelembe venni.

(12) Az elismert belföldi kiegészítő adó meghatározásakor a vállalatcsoport évente választhatja a 28. § szerinti gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel, valamint a 30. § szerinti kiegészítő adó alóli kivétel alkalmazását.

(13) Az elismert belföldi kiegészítő adókötelezettséggel rendelkező vállalatcsoport évente választhat, hogy

a) a 27. § (6) bekezdése szerint számítja ki az adott csoporttagra jutó adóévi elismert belföldi kiegészítő adót,

b) a 27. § (5) bekezdése szerinti többletnyereség arányában határozza meg az adott csoporttagra jutó adóévi elismert kiegészítő adót,

c)⁵ az összes belföldi csoporttagra meghatározott, a 27. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő adó azon csoporttagok között kerül felosztásra az a) vagy b) pontban meghatározott módszer alapján, amelyekben az anyavállalat 100 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy

d)⁶ az összes belföldi csoporttagra meghatározott, a 27. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő adót egy kijelölt csoporttag fizeti meg.

(14) Amennyiben az alacsony adóterhelésű belföldi csoporttagra jutó elismert belföldi kiegészítő adó az esedékessége adóévét követő négy adóévben nem került megfizetésre, akkor a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a kiegészítő adónak a 27. § (4) bekezdése szerint kiszámított összegéhez.

(15) Az elismert belföldi kiegészítő adó nullára csökkenthető a 47. § (11) bekezdésének megfelelően.

(16) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi illetőségű anyavállalata az 5–8. § és a 27. § szerint meghatározott kiegészítő adó összegét csökkenti az anyavállalatra vagy az érintett csoporttagokra megállapított elismert belföldi kiegészítő adó összegével, legfeljebb nulláig, ha a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, Magyarországon vagy másik államban illetőséggel rendelkező csoporttagjai az adóévben elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartoznak.

(17) A (16) bekezdéstől eltérően, ha az elismert belföldi kiegészítő adó az elismert belföldi minimumadóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentesség alá tartozik a 32. § (3) bekezdésének megfelelően, akkor az adóévre a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak az ilyen elismert belföldi kiegészítő adót alkalmazó államban illetőséggel rendelkező csoporttagjai tekintetében az adóévre nem kell a 27. § szerint további kiegészítő adót számítani.

(18) A (17) bekezdés alkalmazása nem érinti bármely további kiegészítő adónak a 29. § szerinti kiszámítását abban az esetben, ha egy állam nem alkalmaz elismert belföldi kiegészítő adót a 29. § alapján felmerülő bármilyen további kiegészítő adó beszedésére.

(19) Amennyiben az alacsony adóterhelésű nem belföldi csoporttag az elismert belföldi kiegészítő adót az esedékessége adóévét követő négy adóévben nem fizette meg az illetősége szerinti államban, a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a multinacionális vállalatcsoport belföldi illetőségű anyavállalata által fizetendő kiegészítő adónak a 27. § (4) bekezdése szerint kiszámított összegéhez.

5. Az aluladóztatott kifizetések szabálya

12. § (1) A belföldi illetőségű csoporttagok tekintetében az adóévre vonatkozóan a 14. § szerint a Magyarországhoz rendelt UTPR adó összegével megegyező kiegészítő adókötelezettség keletkezik, amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata

a) olyan Európai Unió tagjának nem minősülő államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmaz elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt, vagy

b) kizárt szervezet.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a befektetési szervezetnek minősülő csoporttagokra.

13. § (1) A Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttagok tekintetében az adóévre vonatkozóan a 14. § szerint a Magyarországhoz rendelt UTPR adó összegével megegyező kiegészítő adókötelezettség keletkezik, amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata alacsony adóterhelésű, az Európai Unió tagjának nem minősülő államban rendelkezik illetőséggel.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy alacsony adóterhelésű, az Európai Unió tagjának nem minősülő államban található végső anyavállalat saját maga és az említett államban található alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a befektetési szervezetnek minősülő csoporttagokra.

6. Az UTPR adó kiszámítása és felosztása

14. § (1) Az UTPR adóból a belföldi illetőségű csoporttagokhoz rendelt összeget az UTPR adó (2) bekezdéssel összhangban meghatározott teljes összegének és az UTPR adóból a belföldi illetőségű tagokra jutó, az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott százalékos aránynak (a továbbiakban: UTPR százalékos arány) a szorzataként kell kiszámítani.

(2) Az UTPR adó adóévi összege egyenlő a multinacionális vállalatcsoport minden alacsony adóterhelésű tagjára vonatkozóan az adóévre a 27. § szerint, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módosításokra figyelemmel kiszámított adó összegével.

(3) Egy alacsony adóterhelésű csoporttag UTPR adója nullával egyenlő, amennyiben az adott adóévben a végső anyavállalat valamennyi tulajdonosi részesedését egy ilyen alacsony adóterhelésű csoporttagban egy vagy több olyan anyavállalat birtokolja közvetlenül vagy közvetetten, amelynek az említett adóévre vonatkozóan az érintett alacsony adóterhelésű csoporttag tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt kell alkalmaznia.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben az alacsony adóterhelésű csoporttag UTPR adóját csökkenteni kell az említett, elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alá tartozó alacsony adóterhelésű csoporttag kiegészítő adójának az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával.

(5) A tagállamra jutó UTPR százalékos arányt az egyes adóévekre és a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozóan az 1. melléklet szerint kell kiszámítani, a következőkre tekintettel:

a) a foglalkoztatottak létszáma az érintett államban található minden csoporttag teljes munkaidős egyenértékben kifejezett munkavállalói létszáma, beleértve a független vállalkozót is, feltéve, hogy részt vesznek a csoporttag rendes működési tevékenységében,

b) a tárgyi eszközök magukban foglalják az érintett állam területén található minden csoporttag tárgyi eszközét, kivéve a készpénzt vagy pénzeszköz-egyenértékest, az immateriális javakat és a pénzügyi eszközöket,

c) azon munkavállalót, akinek a bérköltsége szerepel egy állandó telephelynek a 18. § (1) bekezdése által meghatározott és a 18. § (2) bekezdésével összhangban kiigazított önálló pénzügyi kimutatásban, azon államhoz kell rendelni, amelyben az állandó telephely illetőséggel rendelkezik,

d) az állandó telephelynek a 18. § (1) bekezdése által meghatározott és a 18. § (2) bekezdésével összhangban kiigazított önálló pénzügyi kimutatásaiban szereplő tárgyi eszközt azon államhoz kell rendelni, amelyben az állandó telephely illetőséggel rendelkezik,

e) az állandó telephely államához rendelt munkavállalót és tárgyi eszközt nem lehet figyelembe venni a központ államának munkavállalói létszáma és tárgyi eszköze tekintetében,

f) a befektetési szervezet által foglalkoztatott munkavállalók létszáma, valamint az általa nyilvántartott tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke nem vehető figyelembe az 1. mellékletben meghatározott képletben, továbbá

g) az áteresztő szervezet munkavállalói létszáma és tárgyi eszközeinek könyv szerinti nettó értéke nem vehető figyelembe az 1. mellékletben meghatározott képletben, kivéve, ha azokat állandó telephelyhez vagy – állandó telephely hiányában – azon államban található csoporttaghoz kell rendelni, ahol az áteresztő szervezetet alapították.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében egy adott államra jutó UTPR százalékos arányt nullának kell tekinteni az adóévre vonatkozóan, amennyiben egy korábbi adóévben az UTPR adónak az érintett államhoz rendelt összege nem eredményezett az említett multinacionális vállalatcsoportnak az érintett államban található csoporttagjai számára az említett adóévben az érintett államhoz rendelt UTPR adóval egyenlő további adóráfordítást.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásakor a multinacionális vállalatcsoport valamely adóévre vonatkozóan nulla UTPR százalékos arányú államban található tagjainak munkavállalói létszáma és tárgyi eszközei könyv szerinti nettó értéke az UTPR adó teljes összegét az említett adóév tekintetében a multinacionális vállalatcsoporthoz rendelő képlet elemeiben nem vehető figyelembe.

(8) A (6) és (7) bekezdés nem alkalmazandó arra az adóévre, amelyben valamennyi, az adóévre vonatkozóan hatályos elismert aluladóztatott kifizetések szabállyal rendelkező állam nulla UTPR százalékos aránnyal rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport tekintetében az említett adóévre vonatkozóan.

V. Fejezet

A GLOBÁLIS MINIMUM-ADÓSZINTET BIZTOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ ADÓK ALAPJA

7. Az elismert nettó nyereség és veszteség meghatározása

15. § (1) Egy csoporttag elismert nyeresége vagy vesztesége – a 11. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével – a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard alapján – a csoporton belüli ügyletek kiszűrésére irányuló konszolidációs módosításokat megelőzően – meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége (ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti adózott eredményt) módosítva a 16–19. §-ban meghatározott módosító tételekkel.

(2) Amennyiben egy csoporttag számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján nem határozható meg észszerűen, a csoporttag adott adóévre vonatkozó számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége ettől eltérő elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján is meghatározható feltéve, hogy

a) a csoporttag könyvviteli nyilvántartását az említett számviteli standard alapján vezeti,

b) a könyvviteli nyilvántartásban rögzített információk megbízhatóak, és

c) az 1 000 000 euró összeget meghaladó állandó különbségeket, amelyek egy konkrét elvnek vagy standardnak bevételekkel, ráfordításokkal vagy ügyletekkel kapcsolatos tételekre történő alkalmazásából adódnak, amennyiben az említett elv vagy standard eltér a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standardtól kiigazítják, hogy megfeleljenek az említett tételekre vonatkozóan az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló elkészítése során alkalmazott számviteli standard szerint előírt feltételeknek.

(3) Amennyiben a végső anyavállalat a 3. § 82. pont c) alpontja szerinti, nem elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készíti el összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját, a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját a jelentős versenytorzulások elkerülése érdekében ki kell igazítani.

(4) Amennyiben a végső anyavállalat nem készíti el a 3. § 82. pont a), b) és c) alpontja szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót, a végső anyavállalat 3. § 82. pont d) alpontja szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának azt kell tekinteni, amely akkor készült volna, ha a végső anyavállalat köteles volna ilyen összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készíteni

a) valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján; vagy

b) engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján feltéve, hogy az ilyen összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében kiigazítják.

(5) Elismert belföldi kiegészítő adót alkalmazó tagállamban vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő államban a csoporttagok számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége meghatározható olyan elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján, amely eltér a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardtól, feltéve, hogy az engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján meghatározott számviteli nettó nyereséget vagy veszteséget a jelentős versenytorzulás megakadályozása érdekében kiigazítják.

(6) Amennyiben az általánosan elfogadott számviteli elvek szerinti szabály vagy eljárás alkalmazása lényeges versenytorzulást eredményez, az alkalmazott szabály vagy eljárás hatálya alá tartozó gazdasági esemény vagy jogügylet elszámolási módját ki kell igazítani úgy, hogy az megfeleljen a gazdasági eseményre vagy jogügyletre vonatkozóan a nemzetközi számviteli standardok (IFRS-ek vagy az Unió által az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott IFRS-ek) alapján előírt szabályoknak.

8. Az elismert nyereség és veszteség módosítása

16. § (1) Egy csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét az elismert nyereség vagy veszteség meghatározása céljából a következő tételekkel kell módosítani:

a) nettó adóráfordítások,

b) adómentes osztalék és egyéb juttatás,

c) adómentes tőkenyereség vagy tőkeveszteség, kivéve, ha a csoporttag a 2023. februári Adminisztratív Iránymutatások 2.9. fejezetének megfelelő tőkenyereségre vagy tőkeveszteségre vonatkozó választást tesz,

d) átértékelési módszer szerinti adóköteles nyereség vagy veszteség,

e) az eszközök és kötelezettségek elidegenítéséből származó, a 35. § alapján adómentes nyereség vagy veszteség,

f) aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy devizaárfolyam-veszteség,

g) nem elismert költség, ráfordítás,

h) korábbi időszaki hiba és a számviteli alapelvek változtatása, és

i) elhatárolt nyugdíj-ráfordítások.

(2) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában részvényalapú kompenzáció költségeként vagy ráfordításaként elszámolt összeg helyett a csoporttag adóköteles nyereségéből levont összeget veszi figyelembe.

(3) Amennyiben egy részvényopciót nem használtak fel, egy korábbi adóévben a (2) bekezdés szerinti levont összeget figyelembe kell venni az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor abban az adóévben, amikor az opció lejár.

(4) Amennyiben a részvényalapú kompenzáció költsége vagy ráfordítása egy részét a csoporttag a (2) bekezdés szerinti választás adóévét megelőző adóévekben számolta el a könyvviteli nyilvántartásaiban, a csoporttag adóévi elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe kell venni azon összeget, amely a korábbi adóévekben a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor levont részvényalapú kompenzációs költség vagy ráfordítás és azon részvényalapú költség vagy kompenzációs ráfordítás közötti különbséggel egyenlő, amelyet a korábbi adóévekben a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor levontak volna, ha a (2) bekezdés szerinti választásra ezekben az adóévekben került volna sor.

(5) A (2) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni, és azt következetesen alkalmazni kell az ugyanazon államban található minden csoporttagra, a választás adóévére és az azt követő adóévre vonatkozóan.

(6) A (2) bekezdés szerinti választás visszavonásának adóévében a ki nem fizetett részvényalapú kompenzációs költségnek vagy ráfordításnak a választást követően levont összegéből a beszámolóban kimutatott értéket meghaladó részt kell figyelembe venni a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor.

(7) Különböző államokban illetőséggel rendelkező csoporttagok közötti olyan ügyletet, amelyet eltérő értéken számolnak el a csoporttagok könyvviteli nyilvántartásában, vagy amely eltér a szokásos piaci ártól, a szokásos piaci ár elvének megfelelően kell elszámolni, kivéve, ha e módosítás kettős kiegészítő adóztatáshoz vagy a kiegészítő adó elkerüléséhez vezetne.

(8) Ha az azonos illetőséggel rendelkező csoporttagok közötti eszközértékesítésből vagy -átadásból származó veszteséget a szokásos piaci ártól eltérő értéken számolták el és e veszteséget figyelembe veszik az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során, akkor az eszközértékesítést vagy -átadást a szokásos piaci ár elve alapján kell elszámolni, kivéve, ha e módosítás kettős kiegészítő adóztatáshoz vagy a kiegészítő adó elkerüléséhez vezetne.

(9) Az elismert visszatérítendő adókedvezményt és a piacképes átruházható adókedvezményt a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként kell figyelembe venni. Az elismert visszatérítendő adókedvezménynek vagy piacképes átruházható adókedvezménynek nem minősülő, de a könyvviteli nyilvántartásokban bevételként kimutatott adókedvezmény összege az Adminisztratív Iránymutatásoknak megfelelően módosítja az elismert nyereséget vagy veszteséget.

(10) A nem elismert visszatérítendő adókedvezmény (ide nem értve a piacképes átruházható adókedvezményt) a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként nem számolható el.

(11) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhat, hogy az adóévi összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóban valós értéken történő értékelés vagy értékvesztés módszere alapján elszámolt eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét kivezetéskor számolja el az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor.

(12) A (11) bekezdés szerinti elszámolás választásakor az eszköz vagy kötelezettség valós értéken történő értékelés vagy értékvesztés módszere alapján elszámolt nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.

(13) A (11) bekezdés szerinti elszámolás választásakor az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke az eszköz bekerülésének, illetve a kötelezettség felmerülésének időpontja, valamint a (11) bekezdés szerinti választás adóévének első napja közül a későbbi időpontban kimutatott könyv szerinti érték.

(14) A (11) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni, és azt a választás által érintett államban illetőséggel rendelkező minden csoporttagra alkalmazni kell, kivéve, ha a választást az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag

a) a csoporttagok tárgyi eszközeire, vagy

b) a befektetési szervezetek eszközeire és kötelezettségeire

korlátozza.

(15) A (11) bekezdés szerinti választás visszavonásának adóévében a csoporttagok elismert nyereségét vagy veszteségét az eszköznek vagy kötelezettségnek a választás nyomán meghatározott, a visszavonás adóéve első napján érvényes valós értéke és az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás adóéve első napján érvényes könyv szerinti értéke közötti különbség összegével növelni kell, ha a valós érték meghaladja a könyv szerinti értéket, illetve csökkenteni kell, ha a könyv szerinti érték meghaladja a valós értéket.

(16) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy az adóévben a csoporttag illetősége szerinti államban található ingatlan csoporton kívüli, harmadik félnek történő átruházásából keletkező nyereséggel vagy veszteséggel a (17)–(22) bekezdés szerint módosítja az elismert nyereség vagy veszteség összegét.

(17) A (16) bekezdés szerinti választás adóévében az ingatlan átruházásából származó nettó nyereséget be kell számítani a választás adóévében és az azt megelőző négy adóévben (e § alkalmazásában a továbbiakban: ötéves időszak) ingatlanhoz kapcsolódó, a csoporttagnál elszámolt nettó veszteséggel szemben. A nettó nyereséget először az ötéves időszak legkorábbi adóévében elszámolt nettó veszteséggel szemben kell elszámolni. A nettó nyereség maradványösszegét el kell határolni, és az ötéves időszak adóéveiben felmerült nettó veszteséggel szemben be kell számítani.

(18) A nettó nyereségnek a (16) bekezdés szerinti maradványösszegét az ötéves időszakra egyenletesen kell elosztani a csoporttag illetősége szerinti államban található minden olyan csoporttag elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámítása céljából, amely csoporttagnak a választás adóévében a (16) bekezdés szerint az ingatlan átruházásából nettó nyeresége keletkezett.

(19) A (16) bekezdés szerinti választás esetén az egy csoporttaghoz rendelt nettó nyereség maradványösszegének arányosnak kell lennie az adott csoporttag nettó nyereségének és az összes többi csoporttag nyereségének hányadosával.

(20) Amennyiben a csoporttagok egyikénél sem keletkezett a választás adóévében a (16) bekezdés szerinti ingatlan átruházásból származó nettó nyereség, az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor az ötéves időszakra egyenlő mértékben fel kell osztani a csoporttagok között a (16) bekezdés szerinti maradványösszeget.

(21) A (16) bekezdés szerinti, a választás megtételének adóévét megelőző adóévekre vonatkozó módosításra a 29. § (1) bekezdésével összhangban tett módosítás függvényében kerülhet sor.

(22) A (16) bekezdés szerinti választást a 45. § (4) bekezdésével összhangban évente kell megtenni.

(23) A csoporton belüli finanszírozás kapcsán elszámolt költség, ráfordítás nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a csoporttag alacsony adóterhelésű államban vagy olyan államban rendelkezik illetőséggel, amely alacsony adóterhelésű lett volna, ha a csoporton belüli finanszírozás kapcsán elszámolt költség, ráfordítás nem merült volna fel a csoporttagnál,

b) a csoporton belüli finanszírozás időtartama alatt a csoporton belüli finanszírozás várhatóan növelni fogja a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor figyelembe vett költség, ráfordítás összegét anélkül, hogy a hitelt nyújtó csoporttag adóköteles nyeresége arányosan növekedne,

c) a csoporton belüli finanszírozásban részt vevő csoporttag nem alacsony adóterhelésű államban vagy olyan államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alacsony adóterhelésű lett volna, ha a költséghez, ráfordításhoz kapcsolódó bevétel nem merült volna fel a csoporton belüli finanszírozásban részt vevő csoporttagnál.

(24) A végső anyavállalat választhatja azt, hogy konszolidált elszámolást alkalmaz az ugyanazon államban található, adózás szempontjából konszolidált alapon kezelt csoporttagok közötti ügyletekből származó bevételek, ráfordítások, nyereségek és veszteségek kiküszöbölésére az említett csoporttagok elismert nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámítása céljából.

(25) A (24) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.

(26) A (24) bekezdés szerinti választás vagy annak visszavonása adóévében úgy kell módosítani az elismert nyereség vagy veszteség összegét, hogy a választás vagy annak visszavonása ne eredményezze az elismert nyereség vagy veszteség tételeinek többszörös figyelembevételét, sem azok figyelmen kívül hagyását.

(27) A biztosító az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor nem veszi figyelembe azon összegeket, amelyeket a szerződőknek a nekik járó hozamra tekintettel a biztosító által megfizetett adó miatt számít fel.

(28) A (27) bekezdés alkalmazásakor a biztosító az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor figyelembe vesz minden olyan szerződőnek járó nyereséget, amelyet számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében nem jelenített meg, amennyiben a szerződővel szembeni kötelezettségek ennek megfelelő növekedése vagy csökkenése megfeleltethető a számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében.

(29) A csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során ráfordításként kell elszámolni minden olyan összeget, amelyet a csoporttag saját tőkéjének csökkenéseként mutatnak ki, és amely a csoporttag által a prudenciális szabályozási követelményeknek megfelelően kibocsátott instrumentum tekintetében teljesített vagy esedékes felosztás eredménye (e § alkalmazásában a továbbiakban: kiegészítő alapvető tőke).

(30) A (29) bekezdés alkalmazásakor a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe kell venni azon összeget, amely a csoporttag saját tőkéjének növekedéseként jelenik meg, és amely a csoporttag részére az általa tartott kiegészítő alapvető tőke tekintetében teljesített vagy esedékes felosztás eredménye.

9. A nemzetközi hajózásból származó jövedelem mentessége

17. § (1) A csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelme és a nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelme nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, feltéve, hogy a csoporttag bizonyítani tudja, hogy az összes érintett hajó stratégiai vagy kereskedelmi irányítását ténylegesen abból az államból végzik, ahol a csoporttag illetősége van.

(2) Amennyiben a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelme és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelme veszteség, az ilyen veszteség nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.

(3) Az ugyanazon államban található valamennyi csoporttag nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének együttes összege nem haladhatja meg e csoporttagok nemzetközi hajózásból származó jövedelme összegének 50 százalékát.

(4) Egy csoporttagnál felmerülő olyan költséget, ráfordítást, amelyek közvetlenül a nemzetközi hajózási tevékenységhez és nemzetközi hajózást kiegészítő elismert tevékenységéhez rendelhetők, az ilyen tevékenységhez kell hozzárendelni a csoporttag nemzetközi hajózásból származó nettó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert nettó jövedelmének meghatározásakor.

(5) Egy csoporttagnál felmerülő azon költséget, ráfordítást, amely közvetetten kapcsolódik a nemzetközi hajózási tevékenységhez és a nemzetközi hajózást kiegészítő elismert tevékenységhez, le kell vonni a csoporttag ilyen tevékenységből származó bevételéből, a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének az ilyen tevékenységből származó bevételének a teljes bevételéhez viszonyított aránya alapján történő meghatározásakor.

(6) A (4) és (5) bekezdéssel összhangban a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelméhez és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelméhez rendelt valamennyi közvetlen és közvetett költséget, ráfordítást figyelmen kívül kell hagyni a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.

10. Az elismert nyereség vagy veszteség felosztása a központ és az állandó telephely között

18. § (1) Amennyiben a csoporttag a 3. § 12. pont a)–c) alpontjában meghatározott állandó telephely, a számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége az említett állandó telephely könyvviteli nyilvántartásában kimutatott nettó nyereség vagy veszteség.

(2) Amennyiben az állandó telephely nem rendelkezik önálló könyvviteli nyilvántartással, a számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége az az összeg, amely akkor jelent volna meg a könyvviteli nyilvántartásában, ha azt a telephely önállóan, a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standardnak megfelelően készítette volna el.

(3) A 3. § 12. pont a) vagy b) alpontjában meghatározott állandó telephelynek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét úgy kell módosítani, hogy csak azon bevételt, költséget, ráfordítást tartalmazza, amely a hatályos adóegyezménynek vagy az illetősége szerinti állam belső jogának megfelelően a csoporttagnak tulajdonítható, függetlenül az adóköteles jövedelem és az illetősége szerinti államban levonható költség, ráfordítás összegétől.

(4) A 3. § 12. pont c) alpontjában meghatározott állandó telephelynek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét úgy kell módosítani, hogy csak azon bevételt, költséget, ráfordítást tartalmazza, amely a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló módosított OECD modellegyezmény 7. cikkével összhangban a csoporttagnak tulajdonítható lett volna.

(5) Amennyiben a csoporttag megfelel a 3. § 12. pont d) alpontjában meghatározott állandó telephely fogalomnak, a számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét azon bevétel alapján kell meghatározni, amely a központ helye szerinti államban adómentes, és amely ezen államon kívül végzett tevékenységnek tulajdonítható, továbbá azon költség, ráfordítás alapján, amely a központ illetősége szerinti államban adózási szempontból nem kerül levonásra, és amely az ilyen tevékenységnek tudható be.

(6) Az állandó telephely számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a központ elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, kivéve a (7) bekezdésben előírtak szerint.

(7) Az állandó telephely elismert veszteségét a központ elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során a központ ráfordításaként kell elszámolni, ha az állandó telephely veszteségét ráfordításnak tekinti az ilyen központ belföldi adóköteles nyereségének kiszámításakor, és azt nem számolják el a belföldi adóköteles jövedelem egy olyan tételével szemben, amely mind a központ államának, mind az állandó telephely államának joga szerint adóköteles.

(8) Az állandó telephely által elért elismert nyereséget a központ elismert nyereségének kell tekinteni az elismert veszteség azon összegéig, amelyet korábban a (7) bekezdés értelmében a központ költségeként, ráfordításaként vettek figyelembe.

11. Az áteresztő szervezet elismert nyereségének vagy veszteségének felosztása

19. § (1) Az áteresztő szervezetnek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét csökkenteni kell azon tulajdonosai között felosztható összeggel, amelyek a csoporthoz nem tartozó vállalkozások, és amelyek akár közvetlenül, akár adózási szempontból transzparens szervezeten keresztül tulajdonosi részesedéssel rendelkeznek az áteresztő szervezetben, kivéve, ha

a) az áteresztő szervezet maga is végső anyavállalat, vagy

b) az áteresztő szervezetnek közvetlenül vagy adózási szempontból transzparens szervezeten keresztül egy az a) pont szerinti végső anyavállalat a tulajdonosa.

(2) Az áteresztő szervezet számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét csökkenteni kell egy másik csoporttaghoz rendelt számviteli nettó nyereséggel vagy veszteséggel.

(3) Amennyiben az áteresztő szervezet teljes egészében vagy részben állandó telephelyen keresztül végez üzleti tevékenységet, az (1) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét a 18. § alapján az állandó telephelyhez kell rendelni.

(4) Amennyiben az adózási szempontból transzparens szervezet nem végső anyavállalat, az áteresztő szervezetnek az (1) és (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét fel kell osztani az áteresztő szervezet csoporttag-tulajdonosai között az áteresztő szervezetben fennálló tulajdonosi részesedésnek megfelelően.

(5) Amennyiben egy áteresztő szervezet olyan adózási szempontból transzparens szervezet, amely a végső anyavállalat vagy egy hibrid fordított szervezet, az áteresztő szervezetnek az (1) és (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét a végső anyavállalathoz vagy a fordított hibrid szervezethez kell rendelni.

(6) A (3), (4) és (5) bekezdést az áteresztő szervezetben fennálló minden egyes tulajdonosi részesedésre külön kell alkalmazni.

VI. Fejezet

AZ ADÓ MÉRTÉKE

12. Lefedett adók

20. § (1) A csoporttag lefedett adójának minősül:

a) a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában kimutatott, jövedelmét vagy nyereségét terhelő adó, vagy egy másik csoporttag – amelyben tulajdonosi részesedést tart – jövedelméből vagy nyereségéből való részesedésével kapcsolatban felszámított adó,

b) a felosztott nyereség, a vélelmezetten felosztott nyereség után és a nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás után a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer alapján felmerült, felszámított adó,

c) az általánosan alkalmazandó társasági adót helyettesítő adó, és

d) a felhalmozott eredmény és a saját tőke alapján felszámított adó, beleértve a nyereség és a saját tőke alapján több elemet terhelő adót is.

(2) Magyarországon az (1) bekezdés szerinti lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.

(3) Nem minősül a csoporttag lefedett adójának:

a) az anyavállalatot terhelő elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alapján számított kiegészítő adó,

b) a csoporttag elismert belföldi kiegészítő adója,

c) az elismert aluladóztatott kifizetések szabálya alkalmazásának eredményeként a csoporttag által elvégzett kiigazításnak megfeleltethető adó,

d) a nem elismert visszatérítendő beszámításos adó, és

e) a biztosító által a szerződőknek járó hozam után fizetett adó.

(4) A 16. § (16) bekezdése szerinti választás esetén a 16. § (16) bekezdése szerinti, ingatlan elidegenítéséből származó nettó nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódó lefedett adók a választás megtételének adóévében nem vehetőek figyelembe a lefedett adók meghatározásakor.

13. Kiigazított lefedett adók

21. § (1) A csoporttag adóévi kiigazított lefedett adóját az adóévi számviteli nettó nyereségben vagy veszteségben a lefedett adókhoz kapcsolódóan a tárgyévi adófizetési kötelezettségként figyelembe vett ráfordítás és a következő módosító tételek egyenlegeként kell meghatározni:

a) a lefedett adók adóévre elszámolt (2) bekezdés szerinti növekedésének és (3) bekezdés szerinti csökkenésének összege,

b) a 22. § szerint meghatározott, halasztottadó-kiigazítás összege,

c) a saját tőkével szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemben nyilvántartott lefedett adók növekedése vagy csökkenése az illetőség helye szerinti adószabályok szerint adóköteles elismert nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vett összegekhez kapcsolódóan.

(2) A csoporttagnál az adóévi lefedett adók összegét növeli:

a) a könyvviteli nyilvántartás szerint az adózás előtti nyereségben ráfordításként elszámolt lefedett adó,

b) az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelésből a 23. § (2) bekezdésének megfelelően felhasznált összeg,

c) az adóévben megfizetett lefedett adóból a bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó, a (3) bekezdés d) pontja alapján korábbi adóévben figyelembe nem vett összeg, és

d) az elismert visszatérítendő adókedvezményre, vagy piacképes átruházható adókedvezményre tekintettel a tényleges adóráfordítás csökkentéseként elszámolt adókedvezmény vagy adóvisszatérítés.

(3) A csoporttagnál az adóévi lefedett adók összegét csökkenti:

a) az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során az V. Fejezet szerint figyelembe nem vett nyereséghez kapcsolódó tényleges adóráfordítás összege,

b) nem elismert visszatérítendő adókedvezményre tekintettel nem a tényleges adóráfordítás csökkentéseként kimutatott adókedvezmény vagy adóvisszatérítés,

c) a valamely csoporttag részére visszatérített vagy jóváírt lefedett adóból a könyvviteli nyilvántartásban nem a tényleges adóráfordítás módosításaként elszámolt összeg (ideértve a nem a tényleges adóráfordítás csökkentéseként elszámolt adókedvezményeket), kivéve, ha az elismert visszatérítendő adókedvezményhez vagy piacképes átruházható adókedvezményhez kapcsolódik,

d) a bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó tényleges adóráfordítás, és

e) az a tényleges adóráfordítás, amelyet a mérlegfordulónaptól számított három éven belül várhatóan nem fizetnek meg.

(4) A kiigazított lefedett adó meghatározásakor, amennyiben a lefedett adó módosítását az (1), (2) és (3) bekezdés is előírja, az egy esetben módosítja a lefedett adó összegét.

(5) Amennyiben az adóévben egy államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, és az adott államra vonatkozó kiigazított lefedett adó összege negatív, és kevesebb, mint az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg (a továbbiakban: elvárt kiigazított lefedett adó), akkor a kiigazított lefedett adó összege és az elvárt kiigazított lefedett adó összege közötti különbséggel megegyező összeget erre az adóévre vonatkozóan kiegészítőadó-többletként kell elszámolni, kivéve, ha a csoporttag az Adminisztratív Iránymutatásokban foglaltak alkalmazását választja.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásakor a kiegészítőadó-többlet összegét a 29. § (3) bekezdésével összhangban kell elosztani az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok között.

14. A halasztottadó-kiigazítás meghatározása

22. § (1) Amennyiben a halasztott adóráfordítás meghatározásakor alkalmazott adómérték alacsonyabb a minimum-adómértéknél vagy azzal azonos, a 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóévre a csoporttag kiigazított lefedett adóját növelő halasztottadó-kiigazítás összege megegyezik a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában a lefedett adókkal kapcsolatban megjelenített halasztott adóráfordításnak a (3)–(7) bekezdés szerint módosított összegével.

(2) Amennyiben a halasztott adóráfordítás meghatározásakor alkalmazott adómérték magasabb, mint a minimum-adómérték, akkor a 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóévre a csoporttag kiigazított lefedett adóját növelő, halasztottadó-kiigazítás összege megegyezik a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában a lefedett adókkal kapcsolatban a minimum-adómérték szerint újraszámított halasztott adóráfordításnak a (3)–(7) bekezdés szerint módosított összegével, azzal hogy amennyiben a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában nem jelenik meg halasztott adó, akkor a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport összevont (konszolidált) beszámolójában kimutatott halasztott adó figyelembe vehető az Adminisztratív Iránymutatásoknak megfelelően.

(3) A halasztottadó-kiigazítás összegét növeli:

a) a nem elismert elhatárolás vagy nem érvényesített elhatárolás adóévben megfizetett összege, és

b) a korábbi adóévben képzett, majd újraszámított halasztott adókötelezettség adóévben megfizetett összege.

(4) Amennyiben az adóévben a veszteségre elszámolt halasztott adókövetelés azért nincs megjelenítve a könyvviteli nyilvántartásban, mert annak megjelenítési kritériuma nem teljesül, a halasztottadó-kiigazítás összegéből le kell vonni azon összeget, amellyel a halasztottadó-kiigazítás összege akkor csökkent volna, ha az adóévre a veszteségből származó halasztott adókövetelést megjelenítették volna.

(5) A halasztottadó-kiigazítás összegében nem vehető figyelembe:

a) az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során az V. Fejezet szerint figyelembe nem vett tételekhez kapcsolódó halasztott adóráfordítás összege,

b) a nem elismert elhatárolás halasztott adóráfordítása és a nem érvényesített elhatárolás halasztott adóráfordítása,

c) a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos számviteli értékelés vagy számviteli megjelenítés hatása,

d) az alkalmazandó nemzeti adómérték változásával kapcsolatos újraértékelésből származó halasztott adóráfordítás összege, és

e) az adókedvezményekkel és azok felhasználásával kapcsolatos halasztott adóráfordítás összege.

(6) Amennyiben a csoporttag a veszteségére képzett halasztott adókövetelést az adóévben a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómérték alapján határozta meg, az a minimum-adómérték szerint ugyanazon adóévben újraszámítható, feltéve, hogy a csoporttag bizonyítja, hogy a halasztott adókövetelést az V. Fejezet szerint meghatározott elismert veszteségre képzi.

(7) A halasztott adókövetelés (6) bekezdés szerinti növekedése esetén a halasztottadó-kiigazítás összegét ennek megfelelően csökkenteni kell.

(8) Azon halasztott adókötelezettséget, amely a képzését követő öt adóévben nem kerül felhasználásra és nem fordul vissza, olyan mértékben vissza kell írni, amilyen mértékben azt a csoporttag halasztottadó-kiigazításának összegében figyelembe vette.

(9) A (8) bekezdés szerint az adóévre visszaírt halasztott adókötelezettséget az adóévet megelőző ötödik adóév lefedett adóját csökkentő tételként kell elszámolni, és az adóévet megelőző ötödik adóévi tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. § (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani.

(10) A (8) bekezdés szerint az adóévre visszaírt halasztott adókötelezettség összege megegyezik a halasztott adókötelezettség növekedésének összegével, amelyet a halasztottadó-kiigazítás összegében figyelembe vettek az adóévet megelőző ötödik adóévben, és amely a keletkezését követő ötödik adóév utolsó napjának végéig nem kerül felhasználásra.

(11) A (8)–(10) bekezdéstől eltérően a (12) bekezdés szerinti kivételek esetében a halasztott adókötelezettség visszaírása akkor sem kötelező, ha a keletkezését követő öt évben nem fordul vissza vagy nem fizetik meg.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásakor az adóráfordítás a kapcsolódó halasztott adókötelezettség értékében bekövetkezett változás következménye az alábbi esetekben:

a) tárgyi eszközök értékcsökkenése, értékvesztése (ideértve a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó halasztott adókötelezettséget),

b) az ingatlanhasználatra vagy a természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás költsége, ráfordítása, amely jelentős tárgyieszköz-beruházást von maga után,

c) kutatási és fejlesztési költség, ráfordítás,

d) leszerelési és helyreállítási költség, ráfordítás,

e) valós értékelés nem realizált nettó nyeresége,

f) devizaárfolyam változás nettó nyeresége,

g) biztosítási tartalékok és biztosítási kötvények halasztott bekerülési költsége, ráfordítása,

h) a csoporttaggal azonos államban található tárgyi eszköz értékesítéséből származó és ugyanazon államban található tárgyi eszközbe újra befektetett nyereség, és

i) az a)–h) pontban felsorolt tételek tekintetében a számviteli elvek változásaiból adódó többletösszegek.

15. Az elismert veszteségre vonatkozó választás

23. § (1) A 22. § alkalmazása helyett az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag egy állam tekintetében az elismert veszteségre vonatkozóan választhatja azt, hogy elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést állapít meg minden olyan adóévre, amelyben az említett államban elismert nettó veszteség keletkezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti választás esetén az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés egyenlő az államra vonatkozóan az adott adóévre elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott, elismert veszteségre képzett halasztott adókövetelést az első olyan adóévben fel kell használni, amelyben az adott államra vonatkozóan elismert nettó nyereség keletkezik, olyan összegben, amely megegyezik az elismert nettó nyereség és a minimum-adómérték szorzatával, vagy az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés rendelkezésre álló összegével, ha ez utóbbi alacsonyabb.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést csökkenteni kell az adóévben felhasznált összeggel, és a fennmaradó egyenleget el kell határolni a következő adóévekre.

(5) Az elismert veszteségre vonatkozó választás visszavonása esetén az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés fennmaradó egyenlegét nullára kell csökkenteni azon első adóév első napjától, amelyben az elismert veszteségre vonatkozó választás már nem alkalmazandó.

(6) Az elismert veszteségre vonatkozó választást szerepeltetni kell a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport 44. § szerinti első kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásában, amely kiterjed a választással érintett államra.

(7) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő áteresztő szervezet az e § szerinti választással él az elismert veszteségre vonatkozóan, az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést az áteresztő szervezetnek a 38. § (3) bekezdése szerinti csökkentést követő elismert vesztesége alapján kell kiszámítani.

16. Az egyes csoporttagok lefedett adójának egyedi elosztása

24. § (1) Az állandó telephely lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely egy csoporttag könyvviteli nyilvántartásában szerepel, és amely az említett állandó telephely elismert nyereségéhez vagy veszteségéhez kapcsolódik.

(2) A csoporttag-tulajdonos lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely szerepel az adózási szempontból transzparens szervezet könyvviteli nyilvántartásában, és amely a 19. § (4) bekezdésével összhangban az érintett csoporttag-tulajdonoshoz rendelt elismert nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódik.

(3) Az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő csoporttag lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő csoporttag közvetlen vagy közvetett csoporttag-tulajdonosának könyvviteli nyilvántartásában az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás kapcsán kerül kimutatásra, a csoporttag-tulajdonos részesedésével arányosan.

(4) A hibrid szervezet lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely a hibrid szervezet csoporttag-tulajdonosának könyvviteli nyilvántartásában szerepel, és amely a hibrid szervezet elismert nyereségéhez kapcsolódik.

(5) Az adóévben osztalékot vagy hasonló tőkejuttatást kifizető csoporttag lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amelyet a közvetlen csoporttag-tulajdonosa könyvviteli nyilvántartásában a nyereségfelosztással kapcsolatban kimutatott.

(6) Az olyan csoporttag, amelynek lefedett adójában a (3) és a (4) bekezdés alapján a passzív jövedelem utáni lefedett adót kell figyelembe venni, az ilyen lefedett adót a passzív jövedelemre tekintettel a csoporttaghoz rendelt lefedett adóval megegyező összegben veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóban.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően, a (6) bekezdésben említett csoporttag az illetősége szerinti államra vonatkozó kiegészítő adó mértékének és a csoporttag – ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás vagy pénzügyi átláthatósági szabály szerint figyelembe vett – passzív jövedelmének szorzataként kapott összeget veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóiban, amennyiben az eredmény a (6) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb, azzal, hogy a csoporttag illetősége szerinti államra vonatkozó kiegészítő adó mértékét a csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő lefedett adóktól függetlenül kell meghatározni.

(8) A csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő bármely lefedett adóból a (3) és (4) bekezdés alkalmazását követően fennmaradó rész a (3) és a (4) bekezdés alapján nem osztható fel.

(9) Amennyiben az állandó telephely elismert nyeresége a 18. § (5) bekezdésének megfelelően a központ elismert nyereségének minősül, az állandó telephely illetősége szerinti államban felmerülő és az adott nyereséghez kapcsolódó lefedett adót a központ lefedett adójaként kell figyelembe venni olyan módon, hogy annak összege nem haladhatja meg az adott nyereség összegének és a központ illetősége szerinti államban a szokásos jövedelmet terhelő legmagasabb adómértéknek a szorzatát.

17. Az adatszolgáltatást, bevallást követő kiigazítások

25. § (1) Amennyiben egy csoporttag könyvviteli nyilvántartásában korábbi adóévre vonatkozó lefedett adót érintő kiigazítás kerül kimutatásra, az ilyen kiigazítást azon adóévi lefedett adó kiigazításaként kell elszámolni, amelyben a kiigazításra sor kerül, kivéve, ha a kiigazítás olyan adóévhez kapcsolódik, amelyben az adott államra vonatkozó lefedett adó csökkent.

(2) Amennyiben egy korábbi adóévi kiigazított lefedett adó összegében figyelembe vett lefedett adó összege csökken, akkor a korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. § (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani úgy, hogy a kiigazított lefedett adó összegéből le kell vonni e csökkentés összegét.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor az adóévre és a korábbi adóévre kimutatott elismert jövedelmet ennek megfelelően kell módosítani.

(4) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 45. § (4) bekezdése szerint évente választhatja, hogy a lefedett adó kis összegű csökkenése esetén azon adóévi lefedett adó összegét módosítja, amelyben a hibát felfedezte.

(5) A lefedett adó csökkenése akkor minősül kis összegűnek, ha az adóévre az egy államra vonatkozóan meghatározott kiigazított lefedett adók csökkenése nem éri el az 1 000 000 eurót.

(6) Amennyiben az alkalmazandó belföldi adómérték a minimum-adómérték alá csökken, és a csökkentés halasztott adóráfordítást eredményez, akkor ezt a halasztott adóráfordítást a csoporttag azon lefedett adókkal kapcsolatos kötelezettségeként kell elszámolni, amelyeket egy korábbi adóévre a 21. § alapján figyelembe vettek.

(7) Amennyiben a halasztott adóráfordítást a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómértékkel vette figyelembe a csoporttag, majd az alkalmazandó adómérték megemelkedik, az ilyen változásból eredő halasztott adóráfordítás összegét a megfizetéskor a csoporttag a lefedett adókra vonatkozó, a 21. § alapján a korábbi adóévre érvényesített kötelezettségének módosításaként kezeli.

(8) A (7) bekezdés szerinti módosítás nem haladhatja meg a minimum-adómérték alapján újraszámított halasztott adóráfordítás összegét.

(9) Amennyiben egy csoporttagnál tényleges adóráfordításként merült fel és az adóévi kiigazított lefedett adó összegéből az 1 000 000 euró feletti összeg megfizetésére nem kerül sor az adóév végét követő három éven belül, az azon adóévre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót, amelyben a meg nem fizetett összeget lefedett adóként érvényesítette a csoporttag, a 29. § (1) bekezdése szerint újra kell számítani, levonva az ilyen meg nem fizetett összeget a kiigazított lefedett adókból.

VII. Fejezet

A TÉNYLEGES ADÓMÉRTÉK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ ADÓ KISZÁMÍTÁSA

18. A tényleges adómérték meghatározása

26. § (1) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékét – feltéve, hogy az államra vonatkozóan van elismert nettó nyereség – minden adóévre és államra vonatkozóan a 2. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni.

(2) Adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adóévi elismert nettó nyereségét vagy veszteségét a 3. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) A befektetési szervezetnek minősülő csoporttagok kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a tényleges adómérték (1) bekezdés szerinti, valamint az elismert nettó nyereség vagy veszteség (2) bekezdés szerinti kiszámítása során.

(4) Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag tényleges adómértékét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.

19. A kiegészítő adó meghatározása

27. § (1) Amennyiben egy államra – amelyben a csoporttagok illetőséggel rendelkeznek – vonatkozó tényleges adómérték egy adóévben nem éri el a minimum-adómértéket, a multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak ki kell számítania a kiegészítő adót minden olyan tagra vonatkozóan, amelyek elismert nyereségét az említett államra vonatkozó elismert nettó nyereség számításakor figyelembe veszik.

(2) A kiegészítő adót egy adott államra vonatkozóan kell kiszámítani.

(3) Az adott államra vonatkozó kiegészítő adó adóévi mértéke a 4. melléklet alapján kiszámított pozitív százalékpont-különbség.

(4) Az adott államra vonatkozó adóévi kiegészítő adó a 6. melléklet alapján kiszámított pozitív összeg.

(5) Az adott adóévben az adott államra vonatkozó, a 6. melléklet szerinti képletben lévő többletnyereség az 5. melléklet alapján kiszámított többletnyereség pozitív összege.

(6) Az adott csoporttagra jutó adóévi kiegészítő adót a 7. melléklet szerint kell kiszámítani.

(7) Ha az adott államra jutó kiegészítő adó a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámítás eredménye, és az adott adóévben az adott államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, a kiegészítő adót a 7. mellékletben meghatározott képlet szerint fel kell osztani az egyes csoporttagok között a csoporttagok azon adóévekben elért elismert nyeresége alapján, amelyekre vonatkozóan a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámításra sor kerül.

(8) Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag adóévi kiegészítő adóját az összes többi csoporttag kiegészítő adójától elkülönítve kell kiszámítani.

20. Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

28. § (1) Ha a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport adatszolgáltatást teljesítő csoporttagja választása alapján alkalmazza a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételt az adóévre, akkor a kiegészítő adók meghatározásakor az adott államra vonatkozó elismert nettó nyereséget csökkenteni kell az államban található minden egyes csoporttag tekintetében a (2) bekezdés szerinti bérköltségre jutó nyereségkivétel és a (3) bekezdés szerinti tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel összegével.

(2) A 9. melléklet szerinti átmeneti időszak kivételével a csoporttag bérköltségre jutó nyereségkivétele egyenlő a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részére, a csoporttag illetősége szerinti államban tevékenységet folytató, elismert munkavállalók elismert bérköltségének öt százalékával.

(3) A 9. melléklet szerinti átmeneti időszak kivételével a csoporttag tárgyi eszközre jutó nyereségkivétele egyenlő a csoporttag illetősége szerinti államban található elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értékének öt százalékával.

(4) Az elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értéke az eszköz adóév első napján és utolsó napján – a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése céljából – nyilvántartott könyv szerinti értékének – mely a bekerülési érték a halmozott értékcsökkenéssel, amortizációval és értékvesztéssel csökkentve, valamint az aktivált bérköltséggel növelve – átlaga.

(5) Az állandó telephelynek minősülő csoporttag esetében elismert bérköltségnek és elismert tárgyi eszköznek azon tételek minősülnek, amelyek szerepelnek az állandó telephely könyvviteli kimutatásában, feltéve, hogy az elismert bérköltség a telephely illetősége szerinti államban merül fel és az elismert tárgyi eszköz a telephely illetősége szerinti államban található.

(6) Az állandó telephely elismert bérköltsége és elismert tárgyi eszköze a központ elismert bérköltsége és elismert tárgyi eszköze között nem vehető figyelembe.

(7) Az állandó telephely nyereségének a részben vagy egészben történő figyelmen kívül hagyása esetén az ilyen állandó telephely elismert bérköltségét és elismert tárgyi eszközét ugyanilyen arányban figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében e § szerint elvégzett számítás során.

(8) Az áteresztő szervezet által az elismert munkavállalók után fizetett azon elismert bérköltséget és a tulajdonában álló azon elismert tárgyi eszközt, amelyre a (4) bekezdés nem vonatkozik, a következők szerint kell elosztani:

a) az áteresztő szervezet csoporttag-tulajdonosaihoz rendelt összeggel arányosan, feltéve, hogy elismert munkavállalók és elismert tárgyi eszközök a csoporttag-tulajdonosok illetősége szerinti államban találhatók, és

b) a végső anyavállalatnak minősülő áteresztő szervezethez az áteresztő szervezet elismert nyereségének számításakor figyelmen kívül hagyott nyereséggel arányosan csökkentve, feltéve, hogy az elismert munkavállalók és az elismert tárgyi eszközök az áteresztő szervezet illetősége szerinti államban találhatók.

(9) Az áteresztő szervezet minden egyéb elismert bérköltségét és elismert tárgyi eszközét figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételének számításakor.

(10) Az egyes illetőség nélküli csoporttagok gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételétől elkülönítve kell kiszámítani.

(11) A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel e § szerint kiszámított összege nem foglalja magában a befektetési szervezet csoporttagok ugyanazon államon belüli bérköltségre és tárgyi eszközre jutó kivételét.

21. Kiegészítőadó-többlet

29. § (1) Amennyiben a lefedett adóban, vagy az elismert nyereségben vagy veszteségben elvégzett módosítás a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértékének és kiegészítő adójának újraszámítását eredményezi, a tényleges adómértéket és a kiegészítő adót a 26–28. § szerinti szabályokkal összhangban kell újraszámítani.

(2) A kiegészítő adó újraszámításából eredő növekmény összege a 27. § (4) bekezdése alkalmazásakor azon adóévre tekintendő kiegészítőadó-többletnek, amelyben az újraszámításra sor kerül.

(3) Amennyiben az adóévben egy adott állam vonatkozásában kiegészítőadó-többlet keletkezik, és nincs elismert nettó nyereség, akkor az adott államban található egyes csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.

(4) Amennyiben kiegészítőadó-többletet kell fizetni a 21. § (5) bekezdése alapján, az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a csoporttagok közötti felosztást arányosan, a 8. melléklet szerint kell elvégezni.

(6) A (4) bekezdés alapján kiegészítőadó-többlet csak olyan csoporttaghoz rendelhető, amelynél a kiigazított lefedett adó nyilvántartott összege nullánál kisebb, és kisebb, mint a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének és a minimum-adómértéknek a szorzata.

(7) Amennyiben egy csoporttaghoz e §, valamint a 27. § kiegészítőadó-többletet rendel, akkor az ilyen csoporttag alacsony adóterhelésű csoporttagnak minősül.

22. Kiegészítő adó alóli kivétel

30. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok után az adóévben fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha ebben az adóévben az adott államban illetőséggel rendelkező összes csoporttag együttes

a) átlagos elismert bevétele kevesebb, mint 10 000 000 euró, és

b) átlagos elismert nyeresége vagy vesztesége negatív összeg, vagy kevesebb, mint 1 000 000 euró.

(2) Az (1) bekezdés szerinti választást évente kell megtenni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti átlagos elismert bevétel, illetve átlagos elismert nyereség vagy veszteség az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert bevételének, illetve elismert nyereségének vagy veszteségének az adott adóévi, valamint az azt megelőző két adóévi számtani átlaga.

(4) Ha az adott adóévet megelőző első vagy második adóévben, vagy mindkettőben, az adott államban nincs elismert bevétellel, illetve elismert nyereséggel vagy veszteséggel rendelkező csoporttag, az ilyen év vagy évek nem vehetők figyelembe az átlagos elismert bevételnek, vagy átlagos elismert nyereségnek vagy veszteségnek a kiszámításakor.

(5) Az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adott adóévre vonatkozó elismert bevétele az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok összes bevételének az V. Fejezettel összhangban elvégzett kiigazítással csökkentett vagy növelt összege.

(6) Egy adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége erre az államra vonatkozó, a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított, elismert nettó nyeresége vagy vesztesége.

(7) Az (1)–(6) bekezdés nem alkalmazandó az illetőség nélküli csoporttag szervezetekre és a befektetési szervezetekre, mert az ilyen szervezetek bevétele, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe az (1)–(6) bekezdés alkalmazásakor.

23. Kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagok

31. § (1) A valamely államra vonatkozó tényleges adómértéknek és kiegészítő adónak a V–IX. Fejezettel összhangban történő kiszámítása a kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportok tagja tekintetében úgy alkalmazandó, mintha mindegyik kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport volna.

(2) A kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport tagjának kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. § (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.

(3) Egy olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag tényleges adómértékét és kiegészítő adóját, amely nem tagja kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportnak, az egyedi csoporttag szintjén kell kiszámítani.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. § (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.

(5) A (3)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagra, amely befektetési szervezet.

24. Adómentesség

32. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő kiegészítő adó összegét nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha abban az államban illetőséggel rendelkező csoporttagok tényleges adószintje megfelel bármely mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás feltételeinek.

(2)⁷ Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása alapján a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport az adott államban fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha az adott államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi országonkénti jelentés alapján számítva

a) az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 000 000 euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 000 000 euró, vagy

b) az egyszerűsített tényleges adómérték a 2024-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 15 százalék, 2025-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 16 százalék, 2026-ban kezdődő adóévben nem kisebb, mint 17 százalék, vagy

c)⁸ az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint az adott tagállamban illetőséggel bíró és az országonkénti jelentéstételi kötelezettség alá eső csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege.

(3) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő IIR adót nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha teljesül az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentesség a 11. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szabályozza.

HARMADIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

VIII. Fejezet

A VÁLLALATI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRA ÉS HOLDINGSTRUKTÚRÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

25. A konszolidált bevételi küszöbérték alkalmazása a vállalatcsoportok fúziója és szeparációja esetén

33. § (1) Amennyiben a vizsgált adóévet közvetlenül megelőző négy egymást követő adóév bármelyikében két vagy több vállalatcsoport fúziójával egyetlen vállalatcsoport jön létre, a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport vonatkozásában az 1. § (2) bekezdése szerinti konszolidált bevételi küszöbértéket a fúziót megelőző bármelyik adóévben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az eredeti vállalatcsoportok adott adóévre vonatkozó konszolidált pénzügyi beszámolójában szereplő bevétel együttes összege legalább 750 000 000 euró.

(2) Amennyiben egy vállalatcsoporthoz nem tartozó szervezet, a csatlakozó szervezet a vizsgált adóévben fuzionál egy szervezettel vagy egy vállalatcsoporttal, a felvásárló szervezettel, és a csatlakozó szervezet vagy a felvásárló szervezet nem készített összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót a vizsgált adóévet közvetlenül megelőző négy egymást követő adóév valamelyikében, a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport konszolidált bevételi küszöbértékét az említett adóévben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az említett adóévre vonatkozó pénzügyi beszámolójuk vagy összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójuk mindegyikében szereplő bevételek összege legalább 750 000 000 euró.

(3) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport két vagy több vállalatcsoportra szeparálódik, a konszolidált bevételi küszöbértéket akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha

a) a szeparáció után véget érő első adóév tekintetében a szeparáció utáni vállalatcsoport éves bevétele legalább 750 000 000 euró az említett adóévben,

b) a szeparáció után véget érő második, harmadik és negyedik adóév tekintetében a szétválás utáni vállalatcsoport éves bevétele legalább 750 000 000 euró az említett adóévek közül legalább kettőben.

26. Multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagok

34. § (1) Amennyiben egy szervezet (csatlakozó szervezet) a felvásárlás évében a benne fennálló tulajdonosi érdekeltség közvetlen vagy közvetett átruházása eredményeként valamely multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjává válik vagy azon tagsága megszűnik, vagy amennyiben a csatlakozó szervezet egy új vállalatcsoport végső anyavállalatává válik, a csatlakozó szervezetet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjaként kell kezelni, feltéve, hogy a csatlakozó szervezet eszközeinek, kötelezettségeinek, bevételeinek, ráfordításainak és pénzforgalmának arányos részét a végső anyavállalat által a felvásárlás (csatlakozás) évéről készített összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló tételesen tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet tényleges adómértékét és kiegészítő adóját a (3)–(8) bekezdéssel összhangban kell kiszámítani.

(3) A felvásárlás (csatlakozás) évében a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak kizárólag az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet azon számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóit kell figyelembe vennie, amelyek szerepelnek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában.

(4) A felvásárlás (csatlakozás) évében és minden azt követő adóévben a csatlakozó szervezet elismert nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóját a csatlakozó szervezet eszközeinek és kötelezettségeinek korábbi könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.

(5) A felvásárlás (csatlakozás) évében a csatlakozó szervezet elismert bérköltségének a 28. § (2) bekezdése szerinti kiszámítása során kizárólag a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában megjelenített költséget kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet elismert tárgyi eszköze könyv szerinti értékének a 28. § (3) bekezdése szerinti kiszámítását adott esetben ki kell igazítani azon időszak arányában, amelyben az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja volt a felvásárlás (csatlakozás) évében.

(7) A 23. § szerinti elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés kivételével az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok között átruházott halasztott adókövetelését és halasztott adókötelezettségét a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak ugyanolyan módon és ugyanolyan mértékben kell figyelembe vennie, mintha az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet az érintett követelés és kötelezettség keletkezésekor is a felvásárló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport ellenőrzése alá tartozott volna.

(8) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet azon halasztott adókötelezettségét, amelyeket korábban a halasztottadó-kiigazításának teljes összegében figyelembe vett, a 22. § (7) bekezdésének alkalmazásában az elidegenítő multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnál visszaírt adókötelezettségként, és a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnál keletkező adókötelezettségként kell szerepeltetni a felvásárlás évében, azzal a kivétellel, hogy ilyen esetben a lefedett adónak a 22. § (7) bekezdése alapján történő bármely későbbi csökkentése azon évben jár hatással, amelyben az összeget újra megállapítják.

(9) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet a felvásárlás (csatlakozás) évében anyavállalat, és két vagy több multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, az egyes multinacionális vállalatcsoportoknál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknál az alacsony adóterhelésű csoporttagra vonatkozóan meghatározott kiegészítő adóból hozzá rendelhető részarányokra külön kell alkalmaznia a jövedelem-hozzászámítási szabályt.

(10) Az (1)–(9) bekezdéstől eltérően, egy csatlakozó szervezetben ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését eszköz és kötelezettség megszerzéseként vagy elidegenítéseként kell kezelni, ha a csatlakozó szervezet illetősége szerinti állam vagy adózási szempontból transzparens szervezet esetében az eszköz helye szerinti állam az említett ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését ugyanazon vagy hasonló módon eszköz és kötelezettség megszerzéseként vagy elidegenítéseként kezeli, továbbá az átruházott eszközök és kötelezettségek a csoporttag illetősége szerinti államban alkalmazandó adószabályok szerinti értéke és az ellenőrző részesedésért fizetett ellenérték vagy az eszköz és kötelezettség valós értéke közötti különbség alapján lefedett adót vet ki az eladóra.

27. Eszközök és kötelezettségek transzfere

35. § (1) Az eszközt, kötelezettséget elidegenítő csoporttag (átadó csoporttag) az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor figyelembe veszi az ilyen elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget.

(2) Az eszközt, kötelezettséget megszerző csoporttagnak (átvevő csoporttag) az elismert nyereségét vagy veszteségét az átvett eszköz és kötelezettség általa nyilvántartott könyv szerinti értéke alapján kell meghatároznia, amelyet a végső anyavállalatnak a konszolidált pénzügyi beszámoló készítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardjával összhangban kell megállapítania.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, ha az eszköz és kötelezettség elidegenítésére vagy megszerzésére transzfer keretében kerül sor, akkor

a) az átadó csoporttag az elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget nem veheti figyelembe az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor, továbbá

b) az átvevő csoporttag az átadó csoporttag megszerzett eszközeinek és kötelezettségeinek átruházáskori könyv szerinti értéke alapján határozza meg az elismert nyereségét vagy veszteségét.

(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, amennyiben az eszköz és kötelezettség elidegenítésére olyan transzfer keretében kerül sor, amely az átadó csoporttagnál nem elismert nyereséget vagy veszteséget eredményez, akkor

a) az átadó csoporttagnak az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor a nem elismert nyereség vagy veszteség mértékéig figyelembe kell vennie az elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget, továbbá

b) az átvevő csoporttagnak az átvétel utáni elismert nyereségét vagy veszteségét úgy kell meghatároznia, hogy a megszerzett eszközöknek és kötelezettségeknek az átadó csoporttagnál nyilvántartott könyv szerinti értékét veszi figyelembe az elidegenítést követően, az átvevő csoporttag nemzeti adószabályainak megfelelően kiigazítva a nem elismert nyereség vagy veszteség figyelembevétele érdekében.

(5) Amennyiben egy csoporttag az illetősége szerinti államban adózási célból köteles vagy jogosult az eszközei alapját és kötelezettségei összegét valós értékre kiigazítani, akkor az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az ilyen csoporttag

a) az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor az egyes eszközei és kötelezettségei tekintetében nyereség- vagy veszteségösszeget vehet figyelembe, amely megegyezik az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül az adó kiigazítását kiváltó esemény (a továbbiakban: a kiváltó esemény) napját megelőző, a beszámoló készítésekor figyelembe vett könyv szerinti értéke, és az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül a kiváltó eseményt követő valós értéke különbségével, és amelyet csökkenteni vagy növelni kell a kiváltó eseménnyel kapcsolatban felmerülő nem elismert nyereséggel vagy veszteséggel, ha van ilyen,

b) a kiváltó eseményt követően véget érő adóévekben az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításához az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül a kiváltó eseményt követő, a beszámoló készítésekor figyelembe vett valós értékét alkalmazhatja, és

c) elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor a következő módok egyike szerint figyelembe veheti az a) pontban meghatározott összegek teljes nettó értékét:

ca) az említett összegek teljes nettó értékét veszi figyelembe azon adóévben, amelyben a kiváltó esemény bekövetkezik, vagy

cb) az említett összegek teljes nettó értékének ötödével megegyező összeget veszi figyelembe azon adóévben, amelyben a kiváltó esemény bekövetkezik, majd a közvetlenül ezt követő négy adóév mindegyikében, kivéve, ha a csoporttag egy ezen időszakon belüli adóévben válik ki a multinacionális vállalatcsoportból vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportból, amely esetben a fennmaradó összeget teljes egészében figyelembe fogják venni az említett adóévben.

28. Közös vállalkozásra vonatkozó különös rendelkezések

36. § (1) A közös vállalkozásban vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkező anyavállalatnak az 5–10. § szerint a jövedelem-hozzászámítási szabályt az említett közös vállalkozás vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása utáni kiegészítő adó hozzá rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmaznia.

(2) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót az V–IX. Fejezettel összhangban kell kiszámítani úgy, mintha a közös vállalkozáscsoport tagjai olyan önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjai lennének, amelynek végső anyavállalata a közös vállalkozás.

(3) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót a közös vállalkozáscsoport (2) bekezdés szerint adózó tagjai utáni, az (1) bekezdés szerinti kiegészítő adónak az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával csökkenteni kell.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a kiegészítő adó fennmaradó összegét a 14. § (2) bekezdésének megfelelően hozzá kell adni az aluladóztatott nyereség szabálya szerinti kiegészítő adó összegéhez.

(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában a közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adó a közös vállalkozáscsoport kiegészítő adójának az anyavállalathoz rendelhető részaránya.

29. Több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó különös rendelkezések

37. § (1) Amennyiben két vagy több vállalatcsoport szervezetei és csoporttagjai több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részét képezik, az egyes vállalatcsoportokhoz tartozó szervezeteket és csoporttagokat egyetlen, több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjainak kell tekinteni.

(2) E § alkalmazásában csoporttagként kell kezelni azt a kizárt szervezettől eltérő szervezetet, amelyet a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tételes jelleggel összevont alapon kezel, vagy ha abban ellenőrző részesedéssel a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó szervezetek rendelkeznek.

(3) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója a kombinált struktúra és a legalább két államot érintő együttműködés együttes összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló, amelyet elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak – a végső anyavállalat számviteli standardjának – megfelelően készítenek el.

(4) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot alkotó különálló csoportok végső anyavállalatait kell tekinteni.

(5) E törvény több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tekintetében történő alkalmazásakor a végső anyavállalatra való hivatkozásokat több végső anyavállalatra vonatkozóan kell értelmezni.

(6) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található anyavállalatainak – beleértve az egyes végső anyavállalatokat is – a jövedelem-hozzászámítási szabályt az alacsony adójú csoporttagoknak a kiegészítő adó hozzájuk rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmazniuk.

(7) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található tagjának a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó egyes alacsony adóterhelésű tag utáni kiegészítő adó figyelembevételével kell alkalmaznia az aluladóztatott nyereség szabályát.

(8) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást a 44. §-nak megfelelően kell benyújtaniuk, kivéve, ha közös adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot neveznek ki, azzal, hogy az adatszolgáltatásnak magában kell foglalnia a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot alkotó csoportok mindegyikére vonatkozó információkat.

IX. Fejezet

ADÓSEMLEGESSÉGI ÉS NYERESÉGFELOSZTÁSI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

30. Áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat

38. § (1) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben tulajdonosi érdekeltséggel rendelkező szervezetnek (a továbbiakban: érdekelt tulajdonos) tulajdonítható elismert nyereség összegével, ha

a) az érdekelt tulajdonos az említett adóév végét követően legfeljebb 12 hónappal záruló adómegállapítási időszak tekintetében a minimum-adómértékkel azonos vagy azt meghaladó névleges adómértékkel adózik az ilyen nyereség tekintetében, vagy

b) észszerűen feltételezhető, hogy a végső anyavállalat kiigazított lefedett adója és az érdekelt tulajdonos által az adóév végét követő 12 hónapos időszakon belül a nyereség után fizetett adó összege eléri vagy meghaladja az említett nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget.

(2) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az elismert nyereségnek az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonoshoz rendelt részével is, ha az érdekelt tulajdonos

a) olyan természetes személy, aki adóügyi illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat illetősége van, és tulajdonosi részesedése legfeljebb a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékára jogosítja, vagy

b) olyan állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet vagy nyugdíjalap, amely illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat illetőséggel bír, és amelynek tulajdonosi részesedése legfeljebb a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékára jogosítja.

(3) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat veszteségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonosnak tulajdonítható veszteség összegével.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az érdekelt tulajdonos az ilyen veszteséget nem használhatja fel adóköteles nyereségének kiszámításához.

(5) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat lefedett adóját arányosan csökkenteni kell az (1)–(3) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.

(6) Az (1)–(5) bekezdés arra az állandó telephelyre is alkalmazandó, amelyen keresztül az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat részben vagy egészben az üzleti tevékenységét folytatja, vagy amelyen keresztül az adózási szempontból transzparens szervezet üzleti tevékenységét részben vagy egészben folytatják, feltéve, hogy a végső anyavállalat az adózási szempontból transzparens szervezetben akár közvetlenül, akár adózási szempontból transzparens szervezetek láncán keresztül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.

31. Levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat

39. § (1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának az adóévre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell – legfeljebb nulláig – azzal az összeggel, amely az adóév végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként felosztásra kerül, feltéve, hogy

a) az osztalék az adóév végét követő legfeljebb 12 hónapos adómegállapítási időszak tekintetében a minimum-adómértékkel azonos vagy azt meghaladó névleges adómértékkel adózik a kedvezményezettnél, vagy

b) jóhiszeműen feltételezhető, hogy az osztalék utáni kiigazított lefedett adó és a kedvezményezett által fizetett, a végső anyavállalat adóinak összesített összege eléri vagy meghaladja az adott nyereség és a minimum-adómérték szorzatával egyenlő összeget.

(2) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának az adóévre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell – legfeljebb nulláig – azzal az összeggel is, amelyet az adóév végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként feloszt, ha a kedvezményezett:

a) természetes személy, és a kapott osztalék szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék,

b) olyan természetes személy, aki adóügyi illetőséggel rendelkezik ugyanazon államban, ahol a végső anyavállalat található, és tulajdonosi érdekeltsége nem haladja meg a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek öt százalékát, vagy

c) olyan állami tulajdonban álló szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet vagy nyugdíjszolgáltatónak nem minősülő nyugdíjalap, amely illetőséggel rendelkezik azon államban, ahol a végső anyavállalat található.

(3) A végső anyavállalat lefedett adóit – kivéve azon adókat, amelyek tekintetében az osztalék levonható volt – arányosan csökkenteni kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.

(4) Amennyiben a végső anyavállalat tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy másik, levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttagban közvetlenül vagy ilyen csoporttagok láncán keresztül, az (1)–(3) bekezdést kell alkalmazni a végső anyavállalat illetősége szerinti államban található és levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttag esetében is, amennyiben annak elismert nyereségét a végső anyavállalat tovább osztja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő kedvezményezettek részére.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék a kedvezményezettnél adókötelesnek minősül, amennyiben az osztalék a kedvezményezett adóköteles nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során csökkenti a levonható költséget vagy költséget.

32. Megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerek

40. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag önmaga, vagy egy másik, a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerbe tartozó csoporttag tekintetében választhatja azon lehetőséget, hogy a (2) bekezdéssel összhangban vélelmezett osztalékadóként meghatározott összeget figyelembe veszi a csoporttag adott adóévre vonatkozó kiigazított lefedett adói között.

(2) A választást a 45. § (4) bekezdésével összhangban kell megtenni, és az az államban illetőséggel bíró valamennyi csoporttagra alkalmazandó.

(3) A vélelmezett osztalékadó összege a következők közül az alacsonyabb:

a) a 27. § (2) bekezdésével összhangban az adott pénzügyi évre vonatkozóan kiszámított tényleges adómértéknek a minimum-adómértékre való emeléséhez szükséges kiigazított lefedett adó összege, vagy

b) azon adó összege, amely akkor lett volna esedékes, ha az államban illetőséggel bíró csoporttagok egy ilyen adóévben a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer hatálya alá tartozó teljes nyereségüket felosztották volna.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti választás esetén minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az ilyen választás alkalmazandó, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítására szolgáló számlát kell létrehozni. A (2) bekezdéssel összhangban meghatározott vélelmezett osztalékadó összegét azon adóévre vonatkozó újramegállapítási számlára kell vezetni, amelyben a vélelmezett osztalékadót megállapították.

(5) Az egymást követő adóévek végén a korábbi adóévekre vonatkozóan a vélelmezett osztalékadó újramegállapításához létrehozott számlákon szereplő fennálló egyenleget időrendi sorrendben csökkenteni kell – legfeljebb nulláig – a csoporttagok által az adóévben a tényleges vagy vélelmezett osztalékok után megfizetett adókkal.

(6) A (4) bekezdés alkalmazása után a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon fennmaradó összeget csökkenteni kell – legfeljebb nulláig – egy állam elismert nettó vesztesége és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeggel.

(7) A (6) bekezdésnek az államra való alkalmazása után az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatából fennmaradó összeget át kell vinni a következő adóévekre, és azzal csökkenteni kell a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon a (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó összeget.

(8) A vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlának a számla létrehozását követő negyedik adóév utolsó napján fennálló egyenlegét, ha van ilyen, az ilyen adóévre vonatkozóan korábban megállapított kiigazított lefedett adókat csökkentő tételnek kell tekinteni. Az ilyen évre vonatkozó tényleges adómértéket és a kiegészítő adót ennek megfelelően a 29. § (1) bekezdésével összhangban újra ki kell számítani.

(9) A tényleges vagy vélelmezett osztalékkal kapcsolatban az adóévben elszámolt adó nem szerepeltethető a kiigazított lefedett adóban, amennyiben a (3) és (4) bekezdéssel összhangban csökken a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenlege.

(10) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti választás által érintett csoporttag kilép a multinacionális vállalatcsoportból vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportból, vagy lényegében teljes eszközállományát olyan személyre ruházzák át, aki vagy amely nem ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport azonos államban található csoporttagja, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló, a korábbi adóévekre vonatkozó számlák esetleges egyenlegét az egyes említett adóévekre vonatkozóan a kiigazított lefedett adókat a 29. § (1) bekezdésével összhangban csökkentő tételnek kell tekinteni.

(11)⁹ Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletet a 10. melléklet szerint kell kiszámítani.

33. A befektetési szervezet tényleges adómértékének és kiegészítő adójának meghatározása

41. § (1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja olyan befektetési szervezet, amely nem minősül adózási szempontból transzparens szervezetnek, és nem élt a 42. és 43. §-sal összhangban a választás lehetőségével, a befektetési szervezet tényleges adómértékét az illetőség szerinti állam tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet tényleges adómértéke egyenlő a kiigazított lefedett adóinak és az említett befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránnyal megegyező összegnek a hányadosával. Amennyiben valamely államban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértékük kiszámításakor a kiigazított lefedett adójukat, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt együttesen kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet kiigazított lefedett adói a szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelt részaránynak tulajdonítható kiigazított lefedett adók és a 24. § alapján a befektetési szervezethez rendelt lefedett adók. A befektetési szervezet kiigazított lefedett adói nem tartalmazhatnak olyan nyereségnek tulajdonítható, a befektetési szervezetnél felmerült lefedett adót, amely nem része a befektetési szervezet nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránynak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet kiegészítő adója a befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százaléknak, valamint a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezetre vonatkozóan kiszámított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel közötti különbséggel megegyező összeg szorzatával megegyező összeg.

(5) A befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százalék a minimum-adómérték és az ilyen befektetési szervezet tényleges adómértéke közötti különbséggel megegyező pozitív összeg.

(6) Amennyiben valamely államban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértéküket a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány együttes figyelembevételével kell kiszámítani.

(7) A befektetési szervezet gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét a 28. § (1)–(7) bekezdésével összhangban kell meghatározni. Az ilyen befektetési szervezet esetében az elismert munkavállalók elismert bérköltségének és az elismert tárgyi eszközöknek a ténylegesen figyelembe vett részét arányosan csökkenteni kell a befektetési szervezet elismert nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezet teljes elismert nyereségének hányadosával.

(8) E § alkalmazásában a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt a 9. § alapján kell meghatározni, csak azon érdekeltségeket figyelembe véve, amelyekre nem vonatkozik a 42. vagy 43. § szerint tett választás.

34. A befektetési szervezet adózási szempontból transzparens szervezetként való kezelésével kapcsolatos választás

42. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az a csoporttag, amely befektetési szervezet vagy biztosítási befektetési szervezet, adózási szempontból transzparens szervezetként kezelhető, ha a csoporttag-tulajdonos az illetősége szerinti államban olyan valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózik, amely az adott szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltségeinek valós értékében bekövetkezett éves változásokon alapul, és a csoporttag-tulajdonos ilyen jövedelmére alkalmazandó adómérték eléri vagy meghaladja a minimum-adómértéket.

(2) Az a csoporttag, amely közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben egy másik befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben birtokolt közvetlen tulajdonosi érdekeltségen keresztül, akkor minősül valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak az előbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetett tulajdonosi érdekeltsége tekintetében, ha az utóbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetlen tulajdonosi érdekeltsége tekintetében valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak minősül.

(3) A választás visszavonása esetén a befektetési szervezet vagy a biztosítási befektetési szervezet eszközének vagy kötelezettségének elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás éve első napján érvényes valós piaci értéke alapján kell meghatározni.

35. Adóköteles nyereségfelosztási módszer alkalmazásának választása

43. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint a befektetési szervezet csoporttag-tulajdonosa a befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége tekintetében adóköteles nyereségfelosztási módszert alkalmazhat, feltéve, hogy a csoporttag-tulajdonos nem befektetési szervezet, és észszerűen feltételezhető, hogy a befektetési szervezettől kapott osztalékok, nyereségfelosztások után a minimum-adómértéket elérő vagy azt meghaladó adómértékkel adózik.

(2) Az adóköteles nyereségfelosztási módszer szerint a befektetési szervezet elismert nyereségének felosztását és vélelmezett felosztását az osztalékban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében kell figyelembe venni, feltéve, hogy az nem befektetési szervezet.

(3) A befektetési szervezetnél felmerülő lefedett adókból azon összeget, amely a csoporttag-tulajdonosnál a befektetési szervezet nyereségfelosztása kapcsán keletkező adókötelezettségbe beszámítható, az osztalékban, nyereségfelosztásban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében és kiigazított lefedett adóiban kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés szerinti befektetési szervezetnek az adott adóévet megelőző harmadik évre, mint a vizsgált évre vonatkozó elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adott adóévi elismert nyeresége részének kell tekinteni. Az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg az alacsony adóterhelésű csoporttag adóévre vonatkozó kiegészítő adójának minősül.

(5) A befektetési szervezetnek az adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége, valamint az ilyen nyereségnek tulajdonítható kiigazított lefedett adók – a lefedett adók (3) bekezdés szerinti összegének kivételével – nem vehetők figyelembe a tényleges adómérték kiszámításakor.

(6) A befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége a befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert nyereségének összege, amely – legfeljebb nulláig – csökkenthető a következőkkel:

a) a befektetési szervezet lefedett adói,

b) a befektetési szervezetnek nem minősülő részvényesek részére történő nyereségfelosztás és vélelmezett nyereségfelosztás összege az adott adóévet megelőző harmadik év első napjától azon adatszolgáltatási adóév utolsó napjáig, amelyben a tulajdonosi érdekeltség fennállt (a továbbiakban: a vizsgált időszak),

c) a vizsgált időszak során felmerült veszteségek, és

d) az elismert veszteségek azon maradványösszege, amely még nem csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét, nevezetesen az elhatárolt befektetési veszteséget.

(7) A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az olyan nyereségfelosztás vagy vélelmezett nyereségfelosztás összegével, amely már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.

(8) A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az elismert veszteség azon összegével, amely már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.

(9) E § alkalmazásában vélelmezett nyereségfelosztás akkor keletkezik, ha a befektetési szervezetben lévő közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséget olyan szervezetre ruházzák át, amely nem tartozik a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz, úgy, hogy az átruházott tulajdonosi érdekeltség mértéke megegyezik az ilyen átruházás időpontjában az ilyen tulajdonosi érdekeltségnek tulajdonítható elismert, de fel nem osztott nettó nyereség mértékével, amelyet a vélelmezett nyereségfelosztástól függetlenül határoznak meg.

(10) Az (1) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.

(11) A választás visszavonása esetén a befektetési szervezetnek a visszavonás megtételének adóévét megelőző adóév végén a vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adóévi elismert nyeresége részének kell tekinteni, azzal, hogy az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget az alacsony adóterhelésű csoporttagnak az adóévre vonatkozó kiegészítő adójaként kell kezelni.

X. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

36. Bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség

44. § (1)¹⁰ A belföldi csoporttag – vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – az 1. § szerinti kiegészítő adóalanyiságáról bejelentést tesz az állami adó- és vámhatóság részére a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon, amelyben bemutatja a multinacionális vállalatcsoport, a nagyméretű belföldi vállalatcsoport egyes adatait, valamint feltünteti az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti egyes adatokat.

(2)¹¹ A belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a kiegészítő adóval (ideértve az elismert belföldi kiegészítő adót is) kapcsolatosan adatszolgáltatás, adóbevallás benyújtására köteles, amelyet az állami adó- és vámhatóság által a kiegészítő adóbevallására és az adatszolgáltatásra rendszeresített nyomtatványon kell teljesítenie.

(3)¹² A (2) bekezdéstől eltérően a belföldi csoporttag nem köteles kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást benyújtani, ha kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét már teljesítette

a) egy olyan államban található végső anyavállalat, amely az adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodással rendelkezik Magyarországgal, vagy

b) egy olyan államban található adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag, amely az adatszolgáltatással érintett adóévre vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodással rendelkezik Magyarországgal.

(4)¹³ A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a belföldi csoporttag vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet az állami adó- és vámhatóság részére a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást teljesítő vagy az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag azonosító adatairól és a benyújtás helyéről a adatszolgáltatás benyújtását követő hat hónapon belül adatot szolgáltat.

(5)¹⁴ A kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásnak a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a csoporttagok azonosító adatai, ideértve a csoporttagok adószámát, közösségi adószámát, amennyiben rendelkeznek ilyennel, az államot, amelyben illetőséggel bírnak és az e törvény szerinti minősítésüket,

b)¹⁵ a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó információk, beleértve az egyes csoporttagok más csoporttagokban fennálló ellenőrző részesedésére vonatkozó információkat,

c) az egyes államokban alkalmazott tényleges adómérték és az egyes csoporttagokra vonatkozó kiegészítő adó, a közös vállalkozáscsoport tagjának kiegészítő adója, illetve az IIR adó, valamint az UTPR adó összegének felosztásához szükséges információk,

d) az ezen törvénnyel összhangban tett választások listája, és

e)¹⁶ a kiegészítő adó megállapításához szükséges egyéb adatok.

(6)¹⁷ Az elismert belföldi kiegészítő adóval kapcsolatos adóbevallásnak a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében a következő adatokat kell tartalmaznia:

b) a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó információk,

c) az e törvénnyel összhangban tett választások listája, és

d) a bevalláshoz szükséges egyéb adatok.

(7)¹⁸ Az (5)–(6) bekezdéstől eltérően, ha a csoporttag belföldi, végső anyavállalata olyan harmadik államban rendelkezik illetőséggel, amely az 50. §-nak megfelelően e törvény szabályaival egyenértékűnek minősített szabályokat alkalmaz, a belföldi csoporttag vagy kijelölt helyi szervezet által benyújtott, kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) valamennyi olyan csoporttag azonosító adatai, amelyben a tagállamok valamelyikében található, részleges tulajdonban álló anyavállalat az adóév során bármikor közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, valamint az ilyen tulajdonosi érdekeltség szerkezete,

b) azon államok tényleges adómértékének kiszámításához szükséges információk, amelyekben a tagállamok valamelyikében található, részleges tulajdonban álló anyavállalat a d) pont alapján meghatározott csoporttagokban tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, valamint a fizetendő kiegészítő adó kiszámításához szükséges információk,

c) valamennyi információ, amely a 9–11. §-sal összhangban releváns,

d) a végső anyavállalat illetősége szerinti államban található valamennyi csoporttag azonosító adatai és a bennük lévő tulajdonosi érdekeltségek szerkezete,

e) a végső anyavállalat illetősége szerinti állam tényleges adómértéke és a fizetendő kiegészítő adója kiszámításához szükséges információk,

f) a kiegészítő adónak az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti felosztásához szükséges adatok,

g) az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásához szükséges adatok, és

h)¹⁹ a kiegészítő adó megállapításához szükséges egyéb adatok.

(8)²⁰ A (2)–(7) bekezdés szerinti adatszolgáltatás, adóbevallás részletes adattartalmát az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

(9)²¹ A kiegészítő adóval kapcsolatos adóbevallást, adatszolgáltatást legkésőbb az adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.

(10) A belföldi csoporttag a kiegészítő adót, a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül köteles megfizetni.

37. A választások időbeli hatálya

45. § (1) Az 1. § (4) bekezdése, a 16. § (1) bekezdés c) pontja, (2), (11), (24) bekezdése, valamint a 42. és 43. § által biztosított választások a választás megtételének évétől számított öt évig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti öt év elteltével a választás érvényessége automatikusan megújul, kivéve, ha azt az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az ötéves időszak végén visszavonja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti választás visszavonása a visszavonás évének utolsó napjától számított öt évig érvényes.

(4) A 3. § 73. pontja, a 16. § (16) bekezdése, a 25. § (4) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 30. § (1) bekezdése és a 40. § (2) bekezdése által biztosított választások a választás megtételének évétől számított egy évig érvényesek.

(5) A (4) bekezdés szerinti egy év elteltével a (4) bekezdés szerinti választás megújul, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az egyéves időszak végén a választását visszavonja.

(6)²² Az adatszolgáltatást teljesítő belföldi csoporttag az e törvény alapján megtett választásairól az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon megtett nyilatkozata útján tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

XI. Fejezet

ÁTTÉRÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

38. Az áttérés szabályai

46. § (1) Egy adott állam tényleges adómértékének az átmeneti évben és minden azt követő adóévben történő meghatározásakor a multinacionális vállalatcsoportnak vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak figyelembe kell vennie az összes olyan halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, amelyet az adott államban található összes csoporttag az átmeneti évre vonatkozó könyvviteli nyilvántartásának számláiban megjelenít, illetve közzétesz.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket a minimum-adómérték és az alkalmazandó belföldi adómérték közül az alacsonyabb mérték szerint kell figyelembe venni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a minimum-adómértéknél alacsonyabb belföldi adómérték alapján kimutatott halasztott adókövetelés a minimum-adómértékkel vehető figyelembe, ha a csoporttag bizonyítani tudja, hogy a halasztott adókövetelés az V–X. Fejezetnek megfelelő szabályok szerint meghatározott veszteségnek tulajdonítható, azzal hogy a veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásakor a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos számviteli értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás hatását figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásakor nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során az V. Fejezet szerint figyelembe nem vehető tételekből eredő olyan halasztott adókövetelés, amely 2021. november 30. napja utáni ügylettel összefüggésben keletkezett, azzal hogy az elismert nyereséget vagy veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.

(6) Ha 2021. november 30. napja után és az átmeneti év kezdete előtt a csoporttagok között transzferre kerül sor, az átvett eszközök (kivéve készletek) értékét azon könyv szerinti érték alapján kell megállapítani, amelyen az átadó csoporttag a transzfer időpontjában nyilvántartja az átruházott eszközöket, és ez alapján kell meghatározni a halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket.

39. Kizárás a kiegészítő adók alól

47. § (1) A belföldi végső anyavállalat által az 5. § (2) bekezdése szerint fizetendő IIR adót, vagy – amennyiben a végső anyavállalat kizárt szervezet – a belföldi közbenső anyavállalat által a 7. § (2) bekezdése szerint fizetendő IIR adót nullára kell csökkenteni

a) a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében, továbbá

b) az első öt évben, azon adóév első napjától, amelyben a nagyméretű belföldi vállalatcsoport először esik e törvény hatálya alá.

(2) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata harmadik országbeli államban rendelkezik illetőséggel, a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag által a 14. § (2) bekezdésével összhangban fizetendő UTPR adót az említett multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében nullára kell csökkenteni.

(3) Egy multinacionális vállalatcsoport akkor tekinthető úgy, hogy a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van, ha valamely adóév tekintetében

a) legfeljebb hat államban rendelkezik csoporttaggal, és

b) a multinacionális vállalatcsoport referenciaállamán kívüli összes államban valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke legfeljebb 50 000 000 euró.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában referenciaállamnak minősül az az állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoport tagjai a tárgyi eszközök legmagasabb együttes értékével rendelkeznek azon adóévben, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg e törvény hatálya alá került.

(5) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a tárgyi eszközök együttes értéke egy adott államban a multinacionális vállalatcsoportnak az ebben az államban illetőséggel rendelkező valamennyi tagjánál nyilvántartott valamennyi tárgyi eszköz könyv szerinti nettó értékének összege.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti ötéves időszak azon adóév kezdetétől számítandó, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg e törvény hatálya alá került.

(7) Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés a) pontja szerinti ötéves időszak 2023. december 31. napján kezdődik.

(8) Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, a (2) bekezdésben említett ötéves időszak 2024. december 31. napján kezdődik.

(9) Azon nagyméretű belföldi vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés b) pontja szerinti ötéves időszak 2023. december 31. napján kezdődik.

(10) A 44. § szerinti belföldi adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon és határidőben tájékoztatnia kell az állami adó- és vámhatóságot a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának megkezdéséről.

(11) A 11. § szerinti elismert belföldi kiegészítő adót nullára kell csökkenteni

a) a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében feltéve, hogy a multinacionális vállalatcsoport belföldi illetőségű csoporttagjában tulajdoni részesedéssel rendelkező anyavállalat nem tartozik elismert IIR adó hatálya alá, vagy a fizetendő IIR adót az (1) bekezdésben foglaltak szerint nullára kell csökkenteni, továbbá

b) az első öt évben, azon adóév első napjától, amelyben a nagyméretű belföldi vállalatcsoport először esik e törvény hatálya alá.

40. A jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabályának késleltetett alkalmazása

48. § (1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata olyan tagállamban található, amely élt a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választással, az említett multinacionális vállalatcsoport tagjai a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévekre a magyarországi csoporttagokhoz rendelt, az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartoznak Magyarországon, ha e törvény alkalmazásában belföldi illetőségűek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végső anyavállalatnak ki kell neveznie egy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot Magyarországon.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata Magyarországon jelöli ki az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot, akkor ezen csoporttagnak a 44. § (5) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban be kell nyújtania a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokat.

(4) A tagállamban található azon csoporttag, amely a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választást tett, az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag rendelkezésére bocsátja a 44. § (5) bekezdésének való megfeleléshez szükséges információkat, és mentesül a 44. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(5) Azon tagállam viszonylatában, amely élt a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választással, az UTPR százalékos arányt a pénzügyi évre vonatkozóan nullának kell tekinteni.

41. Az adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségekre vonatkozó átmeneti mentesség

49. §²³ A 44. § (9) bekezdéstől eltérően a kiegészítő adóval kapcsolatos adóbevallást, adatszolgáltatást legkésőbb azon adóév utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, amely az átmeneti év.

XII. Fejezet

AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG ÉRTÉKELÉSE

50. § A harmadik országbeli belső jog szerinti szabályozás akkor tekinthető egyenértékűnek az e törvény szerinti elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal, illetve akkor nem tekinthető ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozásnak, ha az megfelel a következő feltételeknek:

a) érvényesíti azon szabályokat, amelyek alapján a multinacionális vállalatcsoport anyavállalata kiszámítja és megfizeti a kiegészítő adó hozzá rendelhető részarányát a multinacionális vállalatcsoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében,

b) legalább 15 százalékban állapítja meg azon tényleges minimum-adómértéket, amely alatt valamely csoporttagot alacsony adóterhelésűnek kell tekinteni,

c) a tényleges minimum-adómérték kiszámítása céljából csak az azonos államban található szervezetek nyereségét veszi figyelembe, és

d) az egyenértékű minősített jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó kiszámítása céljából mentességet biztosít az elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával bármely tagállamban megfizetett kiegészítő adó, valamint az e törvényben meghatározott elismert belföldi kiegészítő adó tekintetében.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. Fejezet

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

51. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók megállapításával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

XIV. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

52. § Ez a törvény 2023. december 31-én lép hatályba.

XV. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

53. § (1) Az 1–11. §-t, a 36. § (4) bekezdése és a 47. § (2) bekezdése kivételével a 15–49. §-t – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – első alkalommal a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 32. § (2) bekezdése szerinti választás a 2026. december 31. napján vagy azt megelőzően kezdődő adóévekre választható azzal, hogy a 2028. június 30. napját követően végződő adóévekre a választás nem alkalmazható.

(3) Amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport a 32. § (2) bekezdése alapján az adóévi kiegészítő adót nem tekinti nullának abban az adóévben, amelyben e törvény hatálya alá kerül, akkor a 32. § (2) bekezdése szerinti mentesség későbbi adóévben nem választható.

(4) A 12–14. §-t, a 36. § (4) bekezdését és a 47. § (2) bekezdését első alkalommal a 2024. december 31. napját követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.

XVI. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

54. § Ez a törvény az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló, 2022. december 14-i 2022/2523 (EU) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

XVII. Fejezet

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

42. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

55. §²⁴

43. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

56. §²⁵

57. §²⁶

58. §²⁷

59. §²⁸

60. §²⁹

61. §³⁰

62. §³¹

44. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

63. §³²

64. §³³

65. §³⁴

66. §³⁵

67. §³⁶

68. §³⁷

69. §³⁸

70. §³⁹

71. §⁴⁰

72. §⁴¹

45. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

73. §⁴²

74. §⁴³

75. §⁴⁴

76. §⁴⁵

46. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

77. §⁴⁶

1. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez⁴⁷

Az UTPR százalékos arány meghatározása

Magyarországra jutó UTPR százalékos arány =

50% x munkavállalói létszám Magyarországon / munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban +

50% x tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon / tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban

ahol:

a) a munkavállalói létszám Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró összes tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma;

b) a munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport valamennyi olyan államban illetőséggel bíró tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban;

c) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke;

d) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport olyan államban illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban.

2. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A tényleges adómérték meghatározása

ahol a csoporttagok kiigazított lefedett adója az adott államban illetőséggel bíró valamennyi csoporttag kiigazított lefedett adójának együttes összege.

3. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

Az elismert nettó nyereség vagy veszteség meghatározása

Elismert nettó nyereség vagy veszteség = a csoporttagok elismert nyeresége – a csoporttagok elismert vesztesége

ahol:

a) a csoporttagok elismert nyeresége: egy államban illetőséggel bíró csoporttag elismert nyereségének pozitív együttes összege;

b) a csoporttagok elismert vesztesége: egy államban illetőséggel bíró összes csoporttag elismert veszteségének együttes összege.

4. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A kiegészítő-adómérték meghatározása

Adott állam szerinti kiegészítő-adómérték = minimum-adómérték – tényleges adómérték

5. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A többletnyereség meghatározása

Többletnyereség = Elismert nettó nyereség – gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

ahol:

a) az elismert nettó nyereség a 26. § (2) bekezdésével összhangban az adott államra vonatkozóan meghatározott nyereség;

b) a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel a 28. § szerint az adott államra vonatkozóan meghatározott összeg.

6. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A kiegészítő adó meghatározása

Egy államra vonatkozó kiegészítő adó = (Kiegészítő adómérték * többletnyereség) + kiegészítő adótöbblet – elismert belföldi kiegészítő adó

ahol:

a) a kiegészítő adómérték a 4. melléklet szerint meghatározott adómérték;

b) a többletnyereség az 5. melléklet szerint meghatározott összeg;

c) a kiegészítőadó-többlet a 29. § szerint az adott adóévre meghatározott adóösszeg;

d) az elismert belföldi kiegészítő adó az adott adóévre vonatkozóan a 11. § alapján meghatározott adóösszeg,

azzal, hogy amennyiben az OECD elismert belföldi kiegészítő adónak minősíti egy adott állam belföldi kiegészítő adóját, akkor a vállalatcsoport évente választhat, hogy az adott államra vonatkozó kiegészítő adót az adott államban alkalmazott módszertan alapján határozza meg, feltéve, hogy a vállalatcsoport bizonyítja, hogy az így kiszámított összeg megegyezik vagy magasabb az azonos módszertan szerint számított, az OECD által elismert IIR adó összegénél.

7. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

Egy csoporttagra jutó kiegészítő adó meghatározása

ahol:

a) a csoporttag elismert nyeresége az adott államban illetőséggel bíró csoporttag adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége;

b) valamennyi csoporttag együttes elismert nyeresége az adott államban illetőséggel bíró összes csoporttag azon adóévre vonatkozó elismert nyereségének összege.

8. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A 29. § (5) bekezdése alkalmazásában a csoporttagok közti felosztást a következő képlet alapján kell elvégezni:

(Elismert nyereség vagy veszteség_*minimum adómérték) – kiigazított lefedett adók

9. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez⁴⁸

A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés

A 28. § (2) bekezdésének alkalmazásakor az 5 százalékos érték helyett a következő táblázat B oszlopában meghatározott értéket, a 28. § (3) bekezdésének alkalmazásakor az 5 százalékos érték helyett a következő táblázat C oszlopában meghatározott értéket kell figyelembe venni a következő naptári évek december 31. napját követően kezdődő adóévben:

	A	B	C
1	2023	10 százalék	8 százalék
2	2024	9,8 százalék	7,8 százalék
3	2025	9,6 százalék	7,6 százalék
4	2026	9,4 százalék	7,4 százalék
5	2027	9,2 százalék	7,2 százalék
6	2028	9 százalék	7 százalék
7	2029	8,2 százalék	6,6 százalék
8	2030	7,4 százalék	6,2 százalék
9	2031	6,6 százalék	5,8 százalék
10	2032	5,8 százalék	5,4 százalék

10. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez⁴⁹

Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet meghatározása

adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet =

fizetendő kiegészítőadó-többlet x csoporttag elismert nyeresége / adott állam elismert nettó nyeresége

ahol:

a) a csoporttag elismert nyereségét az V. Fejezetnek megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat;

b) az állam elismert nettó nyereségét a 26. § (2) bekezdésének megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat.

11. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez⁵⁰

12. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez⁵¹

A törvényt az Országgyűlés a 2023. november 21-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2023. november 30.

A 3. § 23. pontja a 2024. évi LV. törvény 36. § a) pontja szerint módosított szöveg.

A 3. § 47. pontja a 2024. évi LV. törvény 36. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

A 11. § (9) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 36. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

A 11. § (13) bekezdés c) pontja a 2024. évi LV. törvény 36. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁶

A 11. § (13) bekezdés d) pontja a 2024. évi LV. törvény 36. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁷

A 32. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2024. évi LV. törvény 36. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁸

A 32. § (2) bekezdés c) pontja a 2024. évi LV. törvény 36. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹

A 40. § (11) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A 44. § (1) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

A 44. § (2) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 36. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹²

A 44. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2024. évi LV. törvény 36. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 44. § (4) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 36. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴

A 44. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2024. évi LV. törvény 36. § i) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵

A 44. § (5) bekezdés b) pontja a 2024. évi LV. törvény 36. § j) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶

A 44. § (5) bekezdés e) pontja a 2024. évi LV. törvény 36. § k) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 44. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2024. évi LV. törvény 36. § l) pontja szerint módosított szöveg. [E módosító törvény ugyanezen pontja által elrendelt módosítás, amely szerint a 44. § (6) bekezdésében az „a bevalláshoz” szövegrész helyébe az „az elismert belföldi kiegészítő adó megállapításához” szöveg lép, nem vezethető át.]

¹⁸

A 44. § (7) bekezdés nyitó szövegrésze a 2024. évi LV. törvény 36. § m) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 44. § (7) bekezdés h) pontja a 2024. évi LV. törvény 36. § k) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰

A 44. § (8) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 36. § n) pontja szerint módosított szöveg.

²¹

A 44. § (9) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 36. § o) pontja szerint módosított szöveg.

²²

A 45. § (6) bekezdése a 2024. évi LV. törvény 36. § p) pontja szerint módosított szöveg.

²³

A 49. § a 2024. évi LV. törvény 36. § q) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴

Az 55. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²⁵

Az 56. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²⁶

Az 57. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²⁷

Az 58. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²⁸

Az 59. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

²⁹

A 60. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁰

A 61. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³¹

A 62. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³²

A 63. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³³

A 64. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁴

A 65. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁵

A 66. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁶

A 67. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁷

A 68. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁸

A 69. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

³⁹

A 70. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴⁰

A 71. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴¹

A 72. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴²

A 73. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴³

A 74. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴⁴

A 75. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴⁵

A 76. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴⁶

A 77. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁴⁷

Az 1. melléklet a 2024. évi LV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

A 9. melléklet a 2024. évi LV. törvény 36. § r) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹

A 10. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2024. évi LV. törvény 35. §-a iktatta be.

⁵⁰

A 11. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁵¹

A 12. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek