2023. évi LXXXV. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvénytervezet a felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés és az innováció tudománypolitika területén fogalmaz meg olyan javaslatokat, amellyel Magyarország tudásgazdaságát, tudásgazdagságát segíti. Az elmúlt év eredményei megmutatták, hogy a megújult új modellben működő felsőoktatás és szakképzés, valamint az innováció jelentős sikereket ért el. 2030-as kiemelt célok eléréséhez azonban további rugalmasságot teremtő, versenyképességet segítő szabályozás bevezetése indokolt.

A javaslat annak érdekében, hogy 2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb 100 egyeteme között lesz, támogatja Nobel-díjas kutatónk, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását. A Neumann János Program továbbviteleként még erősebben ösztönzi az egyetemek, kutatóhelyek és a gazdaság együttműködését.

A javaslat annak érdekében, hogy 2030-ra legyünk Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátor országa között a Magyar Kutatási Hálózat javaslatára módosítja a szervezeti struktúráját, és erősödik az egyetemeken sikeresen elindult teljesítményfinanszírozás rendszere. Ezt segíti továbbá az értéknövekedés-ösztönzési program bevezetése az induló innovatív vállalkozások foglalkoztatottjai részére.

A javaslat annak érdekében, hogy 2030-ra legyünk Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátor országa között a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) javaslatára pontosítja és kiegészíti a HUN-REN elnökének hatásköreit azzal, hogy továbbra is az Irányító Testület hatáskörét képezik a kutatóintézet-hálózatot érintő stratégiai kérdések. A módosítás eredményeként erősödik az egyetemeken sikeresen elindult teljesítményfinanszírozás rendszere.

Kiemelt cél, hogy minél többen válasszák a szakképzést, és a műszaki-informatikai területeken az okleveles technikusi képzés legyen a felsőoktatás előszobája. Ennek érdekében a javaslat meghatározott képzési terülteken a szakképző intézmények és az egyetemek közötti szorosabb képzési együttműködését, kreditelismerést tesz lehetővé.

Kiemelt cél, hogy 2030-ra a munkaképes korú felnőtt lakosság 60%-a vegyen részt felnőttképzésben, amely képzéseknek a magyar gazdaság érdekeit kell szolgálnia, és a résztvevők 2/3-a olyan digitális tananyagból tanuljon, amely egyben szakképzésben részszakmához vezethet, vagy a megfelelő feltételek fennállása esetében az egyetemen kreditelismerést eredményezzen. Ennek érdekében egészülnek ki a felnőttképzés és a mikrotanúsítvány szabályai.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint állami vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, főszabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.

A törvényjavaslat célja a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA törvény) módosítása annak érdekében, hogy megteremtse a szükséges jogszabályi feltételeket a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark Magyar Kultúráért Alapítvány részére történő ingyenes tulajdonba adásához. A törvénytervezet célja továbbá az MKA törvény egyes ingatlanátadásra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.

Mindezek mellett a javaslat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény kis terjedelmű módosítását, valamint számos technikai pontosítást is tartalmaz.

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 8. § (1) bekezdése szerinti szövegpontosító javaslat.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény értelmező rendelkezéseit egészíti ki a módosítás az Európai Unió Bírósága fogalmával, az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikk (1) bekezdésében foglaltakhoz igazodóan.

A rendelkezés rögzíti – az Európai Unió Bíróságának megkeresése esetén – az Alkotmánybíróság kizárólag értelmezésre irányuló, előkészítő és kisegítő jellegű véleményező tevékenységét. Meghatározza továbbá azon tárgyköröket, amelyek tekintetében Magyarország rendelkezik kellő ismerettel és ennek megfelelő interpretációs képességgel, illetve amelyek esetén az Alkotmánybíróság kontrollal bír a jogalkotással és jogalkalmazással összefüggésben. Kiemelendő, hogy az előzetes európai uniós értelmező véleményt csak az Európai Unió Bírósága kezdeményezheti az előtte folyó ügyben. Az előzetes európai uniós értelmező vélemény az Alkotmánybíróság értelmező tevékenységébe tartozik, ezért szerkezetileg az Alaptörvény értelmezéséhez kapcsolódik, azonban mivel nem az Alaptörvény mint norma valamilyen konkrét rendelkezésére irányul, hanem nevesített tárgykörökre, ez azt indokolja, hogy tartalmilag „Az Alaptörvény értelmezésétől” elkülönülten, de ahhoz illeszkedve történjen a törvényszövegben az elhelyezése.

A módosítás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 42. § (2) bekezdésében meghatározott részismereti képzést a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége részéve teszi, amely miatt szükséges az Nftv. hivatkozott szakaszának kiegészítése.

A hatályos szabályozás különösen a gyakorlat közeli alkalmazott tudományok egyeteme státuszban lévő intézmények esetében nehezíti meg a piaci-gyakorlati oktatók minél nagyobb arányú bevonását, ami a korszerű és használható tudásátadás egyik alapvető feltétele lenne. A módosítás javaslatot tesz az oktatói, kutatói karra vonatkozó feltétel vizsgálata során a munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében való foglalkoztatási arány 40%-os csökkentésére, azonban az egyetemek esetében megtartja a 60%-os oktatói, kutatói munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében való foglalkoztatási arányt.

A javaslat a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fontos lehetőséget biztosít a hazai felsőoktatási intézmények számára.

A hatályos Nftv. értelmében jelenleg csak „tudományos” minősítésű kutatók foglalkoztathatók, akik kötelezően az oktatásban is részt vesznek, kutatói munkakört nem tudományos pályát betölteni kívánó, de gyakorlati/piacitapasztalattal rendelkező szakemberek nem tölthetnek be. Ahogy az oktatói munkaköröknél is definiálásra került a tudományos előmenetellel nem, de szakmai tapasztalattal rendelkező mesteroktató státusz, úgy ezt a kutatóknál is javasolt létrehozni.

A mikrotanúsítványt adó képzésekkel kapcsolatos pontosítás, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény a saját hallgatójával is létesíthet részismereti képzést nyújtó jogviszonyt.

A javaslat lehetővé teszi magyar állami ösztöndíjjal nem támogatott képzések esetében, hogy a képzések költségét a hallgató helyett másik személy viselje.

A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény a hallgató által elért tanulási eredményről mikrotanúsítványt állítson ki.

A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a technikumi képzésben résztvevők az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesítsenek felsőoktatási intézményekkel, amely a szakképzés és felsőoktatás közötti kapcsolatot erősíti, illetve lehetőséget ad arra, hogy az elért teljesítményük alapján a tanulók a szakma szerzés mellett a továbbtanulás lehetőségével is tudjanak élni.

A magán felsőoktatási intézmények esetében javasolt annak kimondása, hogy az oktatók, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a tanításra fordított idő vonatkozásában ezen intézmények a saját szervezeti és működési szabályzatukban vagy az oktatóval létrejött megállapodásban eltérhetnek.

A digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján javasolt az önköltségi és a képzéssel összefüggő díjak esetében annak rögzítése, hogy ezen díjak nem szolgálnak „kereskedelmi célt”, ugyanis ellenkező esetben a hazai felsőoktatási intézmények komoly versenyhátrányba kerülnek.

A javaslat kiegészíti az Nftv.-t a kooperatív doktori képzés törvényi fogalmával. A kooperatív doktori képzés célja a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudás alapú gazdaság megerősítése. A kooperatív doktori képzés a valódi piaci igényekhez igazodó, gyakorlatorientált kutatási témák elindítását ösztönzi. A doktoranduszok kutatásaik eredményeit a képzés során olyan témákban fejthetik ki, amelyek jól felhasználhatóak az adott piaci, ipari szereplők számára, ezáltal növelhetik munkáltató cégeik versenyképességi pozícióit. Emellett bevezetésre kerül a rokon képzési terület fogalma, valamint további értelmező rendelkezések bevezetésére kerül sor a felsőoktatási intézmények működését és tevékenységük szervezését.

A javaslat kiegészíti a felhatalmazó rendelkezést azzal, hogy a Kooperatív Doktori Program ösztöndíja is a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjak közé tartozik, amelynek részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.

A törvénymódosítás célja, hogy a magyar felnőttképzők a képzésben résztvevő nem magyar anyanyelvű személyek számára is olyan tanúsítványt tudjanak kiállítani, amelynek tartalma külföldön, illetve a Magyarországra érkező külföldi munkaadók számára könnyebben érthető. Ennek érdekében kiegészül a törvény tanúsítványokról szóló szakasza a magyar nyelv mellett más nyelveken történő tanúsítvány kiadási kötelezettséggel. Szintén felhatalmazza a módosítás a Kormányt arra, hogy a mikrotanúsítvány kötelező tartalmi elemeit megállapítsa, ennek alapja lehet az Európai Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről.

A Sárospataki Református Teológiai Akadémia eleget tett az alkalmazott tudományok egyetemévé válás törvényi feltételeinek, így 2024. február 1-jétől Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább.

A jogszabály pontosítja, hogy egyrészt az átjelentkezés a rokon képzési területek szakjai esetében is lehetségessé váljon, másrészt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél szakmai gyakorlatát töltő hallgatóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a költségvetési szervnél gyakorlatot végző hallgatóra. A hatályon kívül helyező rendelkezések körében kerül rendezésre a felsőoktatási felvételi eljárásra jelentkező ügyével kapcsolatos jogorvoslat kérdése is. A felsőoktatási intézmények kibővült autonómiájuk keretében felvételi vizsgát vagy más tudásmérést szervezhetnek, amennyiben ennek kapcsán a jelentkezővel jogvita támad, úgy azt a besorolási döntés keretében és a felsőoktatási intézmény perbe állításával tehetik meg, ugyanakkor az ezzel párhuzamos, bíróság előtt megtámadható belső jogorvoslat megszűnik. A duális képzés megszervezhetővé válik nem teljes idejű képzésként is. A módosítás továbbá a külföldi felsőoktatási intézmények működésének felülvizsgálatához kapcsolódó, illetve más technikai pontosításokat tartalmaz.

Jogtechnikai pontosítások.

A módosítás értelmében a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és elnökének illetménye 2024. január 1-jétől ötven százalékkal kerül emelésre.

A mikrotanúsítványok megfelelő ellenőrizhetősége és magas minőségi követelményeinek megtartásához az engedéllyel járó részletesebb ellenőrizhetőség nyújt garanciát.

Pontosító rendelkezés, mely egyértelműsíti az állam által ellenőrzött szakképző intézményekre és felsőoktatási intézményekre vonatkozó egyszerűsített bejelentési lehetőséget arra az esetre is, ha egyébként a törvény engedélyezést ír elő a tevékenységre.

A törvénymódosítás célja, hogy a magyar felnőttképzők a képzésben résztvevő nem magyar anyanyelvű személyek számára is olyan tanúsítványt tudjanak kiállítani, amelynek tartalma külföldön, illetve a Magyarországra érkező külföldi munkaadók számára könnyebben érthető. Ennek érdekében kiegészül a törvény tanúsítványokról szóló szakasza a magyar nyelv mellett más nyelveken történő tanúsítvány kiadási kötelezettséggel.

Nyelvhelyességi pontosítás.

Az értelmező rendelkezések pontosítása az európai uniós egységes definícióknak való megfelelés érdekében.

A Neumann János Programban meghatározott stratégiai cél, hogy a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása minél nagyobb mértékben valósuljon meg az egyetemeken és a kutatóintézetekben. Ezen technológia transzfer egyik kiemelt módja a kutatási eredmény hasznosítására létrehozott hasznosító vállalkozások (ún. spin-offok) alapítása. A módosítás kiegészíti a hatályos rendelkezést azzal, hogy a vonatkozó szabályokat kiterjeszti a HUN-REN Központra is.

A javaslat szerint a minősítés során külön kérelmezhető a projekt minősítése a piaci hasznosíthatóság szempontjából is, de csak abban az esetben, ha a támogató a pályázati felhívásban ezt kifejezetten előírja. Ebben az esetben a minősítés során megkért szakértői vélemény külön részben tartalmazni fogja a piaci hasznosíthatóságra vonatkozó szakértői álláspontot is.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a HUN-REN Irányító Testületének nem lehet tagja HUN-REN kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetője annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki érdekkonfliktus az IT és az által irányított kutatóintézetek között. Emellett a javaslat az Irányító Testülettel összefüggő technikai jellegű, jogértelmezést segítő pontosításokat tartalmaz.

A javaslat a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) elnökének kezdeményezésére a kutatóintézet-hálózat irányításával kapcsolatos folyamatok egyszerűsítése, gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében új feladatokat állapít meg az elnök részére: valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszer működtetése, kutatási adatbázis létrehozása.

A javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére a technológia transzfer tevékenységgel összefüggő részletes szabályok rendeletben történő megállapítására. A technológia transzfer a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) szerint értelmezett fogalom, a technológia átadásának folyamata, amely során a technológia a terjesztési csoportoktól és helyektől több emberhez és helyhez kerül elosztásra.

A KFItv. átmeneti rendelkezéssel történő kiegészítése, figyelemmel a KFItv. új 42/C. § (2c) bekezdésében foglaltakra.

A javaslat a Magyar Kutatási Hálózat rövid megnevezését HUN-REN-re módosítja a jelenlegi MKH-ról a Magyar Kutatási Hálózat név megtartása mellett, az MKH Tiktárság megnevezését HUN-REN Központra módosítja, a főtitkár megnevezést vezérigazgató megnevezésre módosítja.

Technikai jellegű pontosítások.

Kodifikációs pontosítás. A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény pontosítása a 2024. január 1-jével hatályba lépő CSOK Plusz hitelprogramra tekintettel.

A Jszr. 8. § (1) bekezdése szerinti szövegpontosító javaslat.

Az Európai Unió Bizottságával folytatott egyeztetések során megfogalmazódott, hogy olyan magyar szabályozás kialakítása szükséges, amely egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásban eljáró bíró a magyar szabályozás által nincs korlátozva abban, hogy előzetes döntéshozatal érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljon, egyúttal kizárólag az Európai Unió Bírósága jogosult érdemben megítélni, hogy a bírói kezdeményezésre az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének feltételei részben vagy egészben fennállnak-e. Ennek megfelelően az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény 63. § (1) bekezdése – a szövegnek a Bizottsággal történt alapos, több körben lefolytatott előzetes egyeztetését követően, bírva a Bizottság egyetértését – módosította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 490. § (1) bekezdését és kiegészítette a korábban hatályos szöveget az előzetes döntéshozatal kezdeményezésére vonatkozó pontosító, magyarázó szövegrésszel („ha megállapítja, hogy az bármely, a büntetőeljárásban alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály vonatkozásában szükséges”). A módosítás indokolása egyértelműen rögzítette a jogalkotói célt, miszerint: „A szabályozás célja, hogy egyértelművé tegye, nem hozható olyan döntés, amely felülvizsgálja az Európai Unió Bírósága elé előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztő határozat jogszerűségét. A javaslat az új rendelkezésekkel egyértelművé teszi, hogy a magyar bíráknak az Európai Unió Bírósága elé történő, előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó, az uniós alapszerződésekből fakadó joga belső jogi eszközökkel nincs korlátozva.” A módosítás elfogadását követően a Bizottsággal folytatott további egyeztetések során a Bizottság azt az igényt fogalmazta meg, hogy a fentiek szerint módosított, hatályos normaszövegből „a büntetőeljárásban alkalmazandó” szöveg törlésre kerüljön, mert az – a Bizottság álláspontja szerint – a jogalkalmazó szervek számára félreértésre adhat alapot, amely szerint előzetes döntéshozatal iránti kezdeményezésre kizárólag a büntetőjogi tárgyú – tehát büntetőeljárással vagy a büntető anyagi joggal összefüggő – uniós jogi aktusok vonatkozásában van csak helye. A hatályos törvényi rendelkezés nyelvtani értelmezése alapján nem férhet kétség ahhoz, hogy a jogszabályi rendelkezés – ideértve a mostani módosítással kialakuló szöveget is – alapján az előzetes döntéshozatal kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a Be. nem tartalmaz, azokat az Európai Unió Bírósága eljárását szabályozó uniós szerződések határozzák meg, e körben a Be. tehát egy keretjogszabály. A Be. 490. § (1) bekezdésének mindenkori szövege azt a jogalkotói akaratot tükrözte, hogy (1) a büntetőeljárás keretei között a bíróság előzetes döntéshozatalt kezdeményezhet, (2) annak szabályait nem a Be., hanem a vonatkozó uniós joganyag határozza meg, és (3) a Be. semmilyen korlátozó szabályt nem tartalmaz és nem is tartalmazhat az előzetes döntéshozatal kezdeményezését érintően. A Bizottság által törölni kért, a módosítás szerinti szövegrész a jogalkotói akaraton nem változtatva tisztázza, hogy a bíróság sem jogszabály, sem joggyakorlat által nem korlátozható az Európai Unió Bíróságának előzetes döntés hozatali kezdeményezésében, és így természetesen nem fogadható el a hatályos szabályozás olyan értelmezése sem, amely az előzetes döntéshozatalt a büntetőjogi tárgyú uniós aktusokra korlátozná. Ezzel szemben – az eredeti jogalkotói akaratnak megfelelően – az előzetes döntéshozatali kezdeményezés szabályait a vonatkozó uniós joganyag, az EUSZ tartalmazza és határozza meg. A Bizottság által törölni kért szövegrész – megjegyezve, hogy az az elfogadását megelőzően a Bizottsággal folytatott egyeztetések során nem okozott aggályokat – alapján sem lenne alapja annak, hogy azt szűkített értelemben lehessen értelmezni, hiszen a büntetőeljárásban nemcsak büntetőjogi tárgyú jogszabályokat, uniós jogi aktusokat alkalmaznak a bírák, ugyanakkor azért, hogy a puszta lehetősége se merülhessen fel annak, hogy a kérdéses szövegrész korlátozáshoz vezethet, a szövegrész törlésére kerül sor, a rendelkezés értelmén, célján semmit sem változtatva.

A módosítás célja a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány részére nyújtott vagyonjuttatás és más kapcsolódó pontosítás átvezetése.

Technikai jellegű pontosítások.

A módosítás célja a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány közfeladatának módosítása a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ átvételéhez kapcsolódóan és más technikai pontosítások.

Nyelvhelyességi pontosítás.

A Budapesti Gazdasági Egyetem részére átadott ingó és ingatlan vagyonhoz kapcsolódó pontosítás.

E szakaszok értelmében a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark a Magyar Kultúráért Alapítvány tulajdonába kerül ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel. A Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonba adását ezen ingatlanjuttatással egyidejűleg vagy ezt követő 30 napon belül kell teljesíteni, annak érdekében hogy a Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői joga csak az ingatlanok állami tulajdonból történő kikerülésével, és ne korábban szűnjön meg.

A tulajdonjogot ingyenesen megszerző félnek meg kell felelnie a Vtv.-ben, illetve az Nvtv.-ben meghatározott feltételeknek, többek között az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. További feltétel, hogy a juttatás céljának megfelelően köteles az ingatlant hasznosítani, valamint állagát megóvni.

Az Alapítvány a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt év után jogosult lesz a részére átadott ingatlan értékesítésére, azonban az értékesítésből származó bevételt csak e törvényben meghatározottak szerint használhatja fel.

Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó megállapodást az Alapítvánnyal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság köti meg.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó ingó és immateriális vagyonelemek számosságára tekintettel azok nem a jogszabály mellékleteként kerülnek felsorolására, hanem az átadó és az átvevő tételes jegyzőkönyvet vesz fel az átadásra kerülő ingó és immateriális vagyonelemekről.

Miniszteri jóváhagyás alóli mentesség kerül megállapításra a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék ingatlan tulajdonjogának átruházása tekintetében.

A szabályozás alapján sor kerül a Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által vagyonkezelt, az ózdi ingatlanokhoz nem kapcsolódó ingó és immateriális vagyonelemek ingyenes átadására, közfeladat ellátása céljából a korábbi vagyonkezelő társaság részére.

A sarkalatossági záradék módosítására irányuló rendelkezés, valamint szövegpontosítás.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

Az MKA törvény 2/A. §-a és 3. melléklete rendelkezett arról, hogy a Budapest X. kerület belterület 38920/5. helyrajzi számú ingatlannak az MKA törvény 3. mellékletében meghatározott koordináták által határolt ingatlanrészét a Magyar Kultúráért Alapítvány tulajdonába kell adni.

Az ingatlant a Magyar Kultúráért Alapítvány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében hasznosította volna, azonban a tervezett projekt megvalósítására a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nincs reális lehetőség. Tekintettel arra, hogy az ingatlan átadására az Alapítvány részére nem került sor, így a terület további hasznosítása céljából szükségessé vált a vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

A módosítás egyrészt a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság átadását tartalmazza a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány részére.

Tekintettel továbbá arra, hogy 2024. március 1-jétől az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetnek az Amerikai úti telephely ideggyógyászati, valamint idegsebészeti járó- és fekvőbeteg szakellátása tekintetében, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye tekintetében jogutóddá a Semmelweis Egyetem válik, a módosító javaslat az ehhez kapcsolódó vagyonjogi és egyéb kapcsolódó szabályokat is tartalmazza.

Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény nyelvhelyességi pontosításai.

Jogtechnikai pontosítás. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény és a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény hivatkozott rendelkezései 2024. január 1-jén lépnek hatályba. A módosítás az átmeneti rendelkezések egyértelmű és a jogalkotói szándéknak megfelelő pontosítását tartalmazza. A miniszter megjelölése korábbi jogtechnikai hibát javít, amelyet még a rendelkezés hatálybalépése előtt indokolt pontosítani. A felhatalmazás jogosultja iparjogvédelmi eljárásokhoz kapcsolódóan (csekély összegű támogatás) a felügyeletet gyakorló miniszter, azaz a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatosságra vonatkozó rendelkezések.