2023. évi LXXXVI. törvény indokolás

A Kormány kiemelt céljai közé tartozik az urbanizáció kedvezőtlen hatásainak mérséklése, a vidéki területek népességmegtartó képességének erősítése, a harmonikus területi fejlődés elérése. A területfejlesztés új szempontokat érvényesítő szakmai megalapozásán, az intézményhálózat, a jogi- és eszközrendszer megújításán túl ugyanakkor kormányzati szervezeti változás is indokolt.

A korszakos kihívásoknak való megfelelés szükségessé teszi, hogy a területfejlesztés színterén önálló minisztérium jöjjön létre, amely az aktuális szakmai- és nemzetpolitikai céloknak a korábbiaknál hatékonyabb módon megfelelve vállal részt a kormányzati feladat-megosztási struktúrában.

Az eddig önálló munkaszervezettel nem rendelkező területfejlesztési miniszter jogi- és szakmai mozgástere az önálló minisztérium létrehozásával nagyságrendileg bővül. Az új minisztérium a Miniszterelnökség szervezetéből történő kiválással jön létre, integrálva mindazon szervezeti egységeket, amelyek eredményes munkájához szükségesek, továbbá átvéve azokat a hatásköröket, amelyek a modern és hatékony államszervezet működtetése és a nemzetstratégiai célok elérése indokol.

Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által irányított fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyfajta centralizációja már 2022-ben megkezdődött azáltal, hogy több operatív program (pl. a 2021–2027 programozási időszak vonatkozásában az EFOP Plusz, a GINOP Plusz, az IKOP Plusz, a KEHOP Plusz, a TOP Plusz, a VOP Plusz) végrehajtását biztosító irányító hatóság a Miniszterelnökség szervezetébe integrálódott. A törvényjavaslat elfogadását követően létrejön a Nemzeti Fejlesztési Központ, amely 2024. augusztus 1. napjától látja el a feladatait.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

E rendelkezések az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvénynek a Nemzeti Fejlesztési Központ létrehozása következtében szükségessé váló módosítására tesznek javaslatot.

E rendelkezés rögzíti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében működő helyettes államtitkár, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő főigazgatóságot vezető főigazgató szakmai felsővezetőnek, a Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő igazgatóság igazgatója – ide nem értve a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetőjét – szakmai vezetőnek minősül.

A rendelkezés meghatározza a jogutódlás azon esetét, amikor nem a miniszter feladatköre változik, hanem a miniszter feladatainak ellátásában közreműködő szervezet (minisztérium).

E rendelkezés meghatározza az európai uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer szervezetét, amelynek értelmében az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felelős az európai uniós fejlesztéspolitikával kapcsolatos kormányzati feladatok irányításáért. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban e feladatok ellátására államtitkár működik, akinek feladatkörébe tartozik a törvényjavaslat alapján létrejövő Nemzeti Fejlesztési Központ vezetése.

A fejlesztéspolitikai intézményrendszer szervezeti keretei között létrejövő Nemzeti Fejlesztési Központ 2024. augusztus 1-től ellátja

– az egyes európai uniós alapok tekintetében a releváns uniós jogszabályok [1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet] szerinti koordináló szervezeti feladatokat,

– az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásával összefüggésben a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,

– a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével kapcsolatban a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,

– a Kormány rendeletében meghatározott programok vonatkozásában az irányító hatósági feladatokat,

– a nemzetközi együttműködési programok végrehajtásával összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat.

A törvénymódosítás értelmében a Nemzeti Fejlesztési Központ jogi személyként jön létre.

A módosítás kimondja, hogy amikor jogszabály költségvetési szervről rendelkezik, úgy a Nemzeti Fejlesztési Központot is annak kell tekinteni.

A Nemzeti Fejlesztési Központ a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerint ajánlatkérőnek minősül.

A Nemzeti Fejlesztési Központ önálló szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Központot vezető államtitkár javaslatára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter normatív utasításban ad ki. A Nemzeti Fejlesztési Központ feladatainak ellátásához és működéséhez szükséges szabályzatok közül azokat, amelyek normatív utasításban adhatóak ki, a Nemzeti Fejlesztési Központot vezető államtitkár javaslatára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter adja ki.

A rendelkezés kimondja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény Uniós fejlesztések fejezete tekintetében fejezetet irányító szervi jogállással bír. A Nemzeti Fejlesztési Központ költségvetése a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény Uniós fejlesztések fejezetén belül önálló címet képez. A Nemzeti Fejlesztési Központ az államháztartásról szóló törvény szerinti tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat költségvetési szervként teljesíti. A Nemzeti Fejlesztési Központ saját gazdasági szervezettel rendelkezik.

A rendelkezés meghatározza a Nemzeti Fejlesztési Központ vezetőjét és annak helyettesét, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Központ vezetőjének feladatait.

A rendelkezés megállapítja a Nemzeti Fejlesztési Központot irányító miniszter jogkörének a Nemzeti Fejlesztési Központot vezető államtitkár által történő gyakorlásával kapcsolatos szabályokat.

A rendelkezés rögzíti a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti felépítését, amely szerint a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében helyettes államtitkár, főigazgatóságok, igazgatóságok, titkárságok, főosztályok működhetnek. A titkárságok és a főosztályok osztályokra tagozódhatnak. A Nemzeti Fejlesztési Központ irányító hatósági és nemzeti hatósági feladatait – a technikai segítségnyújtás kivételével – főigazgatóságok látják el. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy nemzeti hatósági feladatok tekintetében a főigazgató nem utasítható.

A rendelkezés rögzíti a Nemzeti Fejlesztési Központ foglalkoztatottjaira irányadó alapvető (pl. jogállás, díjazás, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, titoktartás) rendelkezéseket.

E rendelkezés a Nemzeti Fejlesztési Központ munkavállalóival kapcsolatos szabályokat állapítja meg.

E rendelkezés a jogutódlással összefüggő átmeneti rendelkezéseket állapítja meg.

E rendelkezés a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságra, valamint a kormányhivatalokra irányadó szabályoknak a Nemzeti Fejlesztési Központ létrehozása következtében szükségessé váló módosításait állapítja meg.

2024. január 1. napjától Magyarország minisztériumainak felsorolása kiegészül a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal, egyúttal a Gazdaságfejlesztési Minisztérium elnevezése Nemzetgazdasági Minisztériumra módosul.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a Miniszterelnökség szervezetéből történő kiválással jön létre.

Hatályba léptető rendelkezés.