2023. évi LXXXVII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a veszélyhelyzettel kapcsolatos átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Veszélyhelyzeti tv.) módosítását elsődlegesen a felszámolási eljárásokban felmerült gyakorlati tapasztalatokból eredő jogszabály módosítási szükségletek indokolják. A módosítások a felszámolási zárómérleg elkészítésére, a reorganizációs kérelmek benyújtására megállapított határidőre, valamint a reorganizációs és felszámolási eljárásban a leválasztás határidejére vonatkozó rendelkezéseket érintik, továbbá az érdemi módosításokhoz kapcsolódó jogtechnikai jellegű változtatásokat tartalmaznak.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) módosítása a nemzeti vagyon ingyenes átruházásának részlet szabályait pontosítja. A vagyonkezelő központi költségvetési szervek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében módosulnak a saját hatáskörben történő vagyonszerzés szabályai. A víziközmű ágazatban tevékenykedő állami tulajdonú társaságok holding szervezetbe szervezésére figyelemmel sor kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedéseket tartalmazó melléklet aktualizálására is.

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítása pontosítja a törvény tárgyi hatályát, valamint az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra és a kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó szabályokat.

Az állami vagyongazdálkodással összefüggésben több jogszabály is módosításra kerül a törvényjavaslatban, a kulturális örökség védelméről szóló törvény új kivételi szabályt állapít meg az előzetes miniszteri jóváhagyás beszerzésére vonatkozó kötelezettség alól arra az esetre, ha a vagyonkezelői jog jogszabályi rendelkezéssel jön létre.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) módosítására egyes rendelkezések pontosítása, a jogszabályok közötti koherencia biztosítása, valamint az illetékbélyeg továbbértékesítésének megszüntetése érdekében kerül sor.

A Cstv. módosításáról szóló rendelkezések a felszámolási zárómérleg elkészítésére megállapított, a felszámolás kezdő időpontjától számított két éves időtartamra vonatkozó kivételek bővítését célozza azon folyamatban lévő, nem bűnügyi hitelezői követelés alapján elrendelt felszámolási eljárásokkal, amelyekben bűnügyi hitelezői igénybejelentés történt, továbbá ehhez kapcsolódó átmeneti rendelkezést állapít meg. A Cstv. 2023. június 30-tól hatályos rendelkezése alapján az érintett felszámolási eljárásokban a felszámolási zárómérleg elkészítésére megállapított határidő az állami felszámoló kirendelésétől számított két év. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt a fenti kivétel szabálynak – átmeneti rendelkezésként – az erre vonatkozó rendelkezés hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő felszámolási eljárások esetében történő alkalmazása is, mivel a felszámolási eljárások bonyolultsága, összetettsége, illetőleg a bűnügyi vagyont érintő felszámolás sajátos szabályai miatt a felszámolás időtartama – az általános határidőhöz képest – meghosszabbodhat.

A módosítás a gyakorlatban felmerült tapasztalatok alapján a felszámolói névjegyzék adatait kiegészíti a felszámoló ügyvezetőjének elektronikus levelezési címével. A rendelkezés egyebekben jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

Az állam tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér folyamatos és hatékony működtetésének biztosítása érdekében indokolt a repülőtér működtetését végző vagyonkezelő, továbbá a hozzá kapcsolódó egyes állami befolyás alatt álló gazdasági társaságok vonatkozásában az általános szabályok alkalmazása alól történő kivétel biztosítása az állami befolyás alatt álló gazdasági társaságokra vonatkozó egyes jogszabályi rendelkezések alól. A rendelkezés értelmében a repülőtér működtetésében érintett, állami befolyás alatt álló gazdasági társaságok mentesülnek az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 204–207. §-a alkalmazása alól.

A rendelkezés értelmében a repülőtér működtetésében érintett többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságok mentesülnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont ij) alpontja, illetve az Nvtv. 8. § (14) és (15) bekezdésének alkalmazása alól.

Értelmező rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása annak érdekében, hogy az előzetes miniszteri jóváhagyás mellőzhető legyen azokban az esetekben, amikor az állami tulajdonú műemlék vagyonkezelője törvény alapján kerül kijelölésre, vagy a vagyonkezelési jogviszony létrejöttére a költségvetési szervek és gazdasági társaságok közötti feladatátadáshoz kapcsolódó jogutódlás alapján kerül sor.

A Vtv. tárgyi hatályának technikai módosítása egyértelműsíti a jogalkalmazók számára, hogy a Vtv. hatálya kizárólag arra a vagyonkörre terjed ki, amelynek ténylegesen és közvetlenül a magyar állam a tulajdonosa, ahol a közhiteles nyilvántartásban az adott vagyonelem vonatkozásában a magyar állam van tulajdonosként bejegyezve.

Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony kapcsán új fogalommeghatározások kerülnek rögzítésre.

A módosítás pontosítja az állami elhelyezési célú ingatlan fogalommeghatározását, amely szerint elhelyezési célra társasház ingatlan is kijelölhető. Az állami elhelyezési célú társasházi ingatlanok esetében az irodai rendeltetésű ingatlanok nagyságát, valamint az elhelyezési cél megvalósulását a társasház egészének hasznos alapterületét figyelembe véve kell megállapítani. A fogalommeghatározás szerint az ügyfélszolgálat elhelyezésére szolgáló területek is számításba kell venni az irodai célú hasznos alapterület kijelölésekor, ugyanakkor a raktározási, valamint az irattár elhelyezésére szolgáló helyiségek az irodai célú terület meghatározásakor nem kerülnek figyelembevételre.

A Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek irodai elhelyezését az MNV Zrt. állami elhelyezési célú ingatlanban biztosítja. A módosítás az államháztartásról szóló törvény szerinti jogutódlás esetére vonatkozó szabályokat tartalmazza az elhelyezési célú ingatlanokat időlegesen vagyonkezelői jogviszony vagy saját hatáskörben kötött használati megállapodás keretében használó költségvetési szervek vonatkozásában, megállapítva a vagyonkezelői jog megszüntetésére és az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létrehozására vonatkozó szabályokat.

A kivezetésre szánt állami ingatlanok körében indokolt megteremteni a tulajdonostárs részére történő ingyenes átadás lehetőségét az olyan, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokra, amelyeknél az állam résztulajdona az 1/2-ed tulajdoni hányadot nem haladja meg, valamint ezen ingatlanhányad értéke az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 2/T. § (1) bekezdésének a) pontjában előírt értékhatárt nem lépi túl.

A beépítésre nem alkalmas ingatlanok és az önmagukban hasznosításra nem alkalmas ingatlanok ingyenes tulajdonba adására irányuló rendelkezés tekintetében a két kategória szétválasztása elősegítheti az érintett vagyonelemek eredményesebb kivezetését, mivel nem szükséges a két feltétel együttes teljesülése az átruházás létrejöttéhez.

A gyakorlati tapasztalatok alapján az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére az ingyenes átruházás lehetőségét csak abban az esetben kell felajánlani, amennyiben a közvetlenül határos magántulajdonban lévő ingatlan tulajdonosa az ingyenes tulajdonba vétel lehetőségével nem kíván élni vagy a tulajdonszerzésének bármilyen akadálya van. Ez a módosítás az átruházások esetében a hirdetményi közzétételi és a sorsolási eljárás elhagyásával járhat, amely az érintett vagyoni kör kivezetésének meggyorsítását eredményezheti összhangban az Nvtv. 7. § (3) bekezdésben foglaltakkal.

A szövegcserés módosító rendelkezések jogtechnikai pontosításon túl a víziközmű szolgáltató társaságok integrációját segítő rendelkezéseket határoznak meg az egységes tulajdonosi joggyakorlás biztosítása érdekében.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A kiegészítés indoka, hogy vagyonkezelői jogot lehessen biztosítani azon víziközmű-szolgáltató társaságoknak is, amelyek az integráció révén a Nemzeti Vízművek Zrt. többségi tulajdonába kerülnek.

Az Nvtv. rögzíti a nemzeti vagyon megőrzésének és védelmének alapvető szabályait.

A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló és ez által forgalomképtelen nemzetközi kereskedelmi repülőtér ingatlant az érintett önkormányzat az állam javára ingyenesen vagy visszterhesen átruházza, azzal a korláttal, hogy az átruházás az önkormányzat közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.

Az Nvtv. 6. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – az Nvtv.-ben foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ez alól a korlátozás alól az új rendelkezés a Kormány egyedi döntése alapján eltérést enged és kiemelt nemzetgazdasági érdek esetén lehetőséget biztosít arra, hogy az országos törzshálózati vasúti pályához tartozó ingatlanon földhasználati jog vagy osztott tulajdon keletkezzen. A kiegészítés azokban az esetekben jelenthet megoldást, amelyeknél a jelenleg az országos törzshálózati vasúti pályához tartozó ingatlanon – a vasúti berendezések áthelyezését követően, illetve azzal egyidejűleg – nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházás, fejlesztés valósul meg azzal, hogy ha a vasúti berendezések áthelyezését követően az érintett ingatlanok hasznosítási jellege, funkciója is megváltozik, azok a továbbiakban nem minősülnek az országos törzshálózati vasúti pálya részének, így a korlátozás hatálya ezen ingatlanokra már egyébként sem terjed ki.

A módosítás indoka az eljárás egyszerűsítése abban az esetben, ha erre vonatkozó felajánlás esetén az állami feladat ellátását közvetlenül szolgáló eszköz, ingóság térítésmentes megszerzésére nyílik lehetőség. A módosítás eredményeként az Nvtv. által meghatározott ingó vagyonelemek tulajdonjogának – visszterhes vagy ingyenes – megszerzése érdekében az érintett központi költségvetési szerv önállóan, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulása nélkül eljárhat, kizárólag bejelentési kötelezettsége áll fenn a tulajdonosi joggyakorló irányában a fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá került új vagyonelem vonatkozásában.

A módosítás célja, hogy a pontosítsa az elidegenítési tilalom hatálya alatt álló, ingyenesen átruházott vagyon megterhelésére vonatkozó, az átruházás időpontjában a vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv hozzájárulásának kiadására vonatkozó szabályokat, valamint rögzítse az így meghatározott terhek ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges eljárási szabályokat.

A módosítás célja továbbá, hogy az átvételi eljárást egyszerűsítse, és az új tulajdonos az ingyenesen átruházott vagyonelemeket a könyv szerinti értéken vegye nyilvántartásba. Ha a helyi önkormányzat a tulajdonában álló vagyont jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint ingyenesen ruházza át az államra, az átvevőnél az önkormányzat mérlegében szereplő nettó értéket kell szerepeltetni, a helyi önkormányzati tulajdonban álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, közparkok és közkertek tulajdonjogának ingyenes átruházásával megegyezően.

A módosítás célja, hogy lehetővé tegye a Nemzeti Vízművek Zrt., mint az állami tulajdonban lévő víziközmű szolgáltató társaságok holdingszervezetének az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságokban való tulajdonszerzését, ugyanakkor ne sértse az érintett vagyonelemek nemzeti vagyon részeként történő elismerését. Az állami tulajdonú víziközmű társaságok leányvállalati működésével erősödik azok gazdasági versenyképessége a hatékony, átlátható és eredményes, valamint hosszú távon fenntartható működés biztosítása érdekében.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedések körét érintő rendelkezés a megjelölt társaságok tulajdoni viszonyainak változása miatti módosításokat tartalmazza.

A szövegcserés módosítások célja, a jogtechnikai pontosítások mellett, hogy az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyonelemeket meghatározó törvényi felsorolásban a park fogalom helyett – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel összhangban – a közpark fogalom szerepeljen.

A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67/EK irányelv II. melléklete szerint: „A feladás figyelembe veendő napja megegyezik azzal a nappal, amelyen a küldeményt feladták, amennyiben a feladás a kérdéses hálózat hozzáférési pont által bejelentett utolsó begyűjtési időpont előtt történik. Ha a feladás ezen időpontot követően történik, a feladás figyelembe veendő napja a következő begyűjtési nap.”

A fentiek alapján a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel javasolt azt a kiegészítő szabályt beilleszteni az Európai Unió tagállamai közötti átfutási idő megállapítására vonatkozó rendelkezéshez, hogy a magyarországi kezelési szakasz kezdőnapjának számítását az befolyásolja, hogy a külföldi postai szolgáltatótól való átvételre (érkeztetésre) az utolsó gyűjtési időpontot megelőzően vagy követően kerül sor a nemzetközi posta kicserélő központban.

A pénzügyi intézmények által nyújtható postai szolgáltatások köréből szükséges az illetékbélyeg továbbértékesítésének törlése, mivel azt az egyetemes postai szolgáltató kivezeti a portfóliójából, tekintettel arra, hogy az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 2024. január 1-jétől megszünteti az illetékbélyeggel való illetéklerovás lehetőségét.

Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. §-a által korábban szabályozott és időközben hatályon kívül helyezett „kihelyezett ügyintézési pont” szerinti szolgáltatás helyébe az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 12/A. §-a szerinti „elektronikus ügyintézési pont” lépett. A módosítás a jogszabályok közötti koherenciát biztosítja.

A Posta tv. postai szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes szabályaira vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazó rendelkezését kiegészíti az információs társadalom adta vívmányok valamennyi fogyasztó számára egyenlő feltételekkel történő biztosítása érdekében az egyetemes postai szolgáltató igénybevételi lehetőségének biztosítására vonatkozó követelmények, valamint az ezek megsértése esetén eljáró hatóság meghatározására kiterjedő felhatalmazással.

Tekintettel az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerének megszüntetésére, a postai küldeményforgalomban már nincs olyan postai küldemény, amit érintene a rendelkezés, így annak tartalma kiüresedett, a rendelkezés törlése indokolt.

A módosítás célja, hogy lehetővé tegye a takarékszövetkezeti szektor évtizedes örökségeként fennmaradt rendkívül nagyszámú szerződési konstrukció szabályozott és megfelelő határidőn belüli kivezetését, modernizációját, digitális transzformációját. A termékpaletta egyszerűsítése, a modern technikai lehetőségek használatát is lehetővé tevő szerződéses állapotba terelése érdekében szükséges a tömeges átszerződési eszközök kiszélesítése ezen állományok tekintetében az ügyfelek érdekeinek figyelembe vétele mellett.

Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény módosításával a makói kézilabda munkacsarnok a Magyarországi Református Egyház ingyenes tulajdonába kerül.

A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosítása szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) módosítása meghatározza a Vagyonkezelő mint építtető által, az általa koordinált magasépítési beruházások előkészítési és megvalósítása során kötelezően alkalmazandó nyomon követési rendszerre, valamint a költségellenőrzésre vonatkozó szabályokat.

A Budapest törvény 19. §-át a költségszakértő intézményének bevezetésére tekintettel, a költségszakértő hatékony közreműködése és a feladatvégzése eredményének a beruházások előkészítésének és megvalósításának folyamatába történő becsatornázása érdekében szükséges volt kiegészíteni további két bekezdéssel. Az érintett bekezdések a költségek kontrollálása érdekében tartalmaznak további kiegészítő szabályokat egyrészt a beszerzési eljárások, másrészt a már megkötött kivitelezési szerződések tekintetében.

A módosítás a Citadella erőd és környezete fejlesztése és fenntartása körében a vagyonkezelő feladatainak részletes meghatározására irányul, valamint kijelöli a vagyonkezelőt e beruházások tekintetében.

Szövegcserés pontosítások.

A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szempontjából a törvény 33. §-ában a Budapest törvényt kiegészítő 19. § (7) bekezdése szerint a Vagyonkezelő a 19. § (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során költségszakértőt vesz igénybe, amely a Kormány rendeletében ezen feladatok ellátására kijelölt állami tulajdonban álló gazdasági társaság.

Abban az esetben, ha a költségszakértő a tevékenységének ellátásáért díjazásban részesül, tevékenysége a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozik (irányelv 4. cikk 1. pont). A szolgáltatási irányelv 15. cikk (2) bekezdés d) pontja [Szolgtv. 52. § d) pont] szerint a szolgáltatási tevékenység meghatározott szolgáltató számára való fenntartása olyan korlátozó követelménynek minősül, amely csak akkor áll összhangban a szolgáltatási irányelvvel, ha megfelel a 15. cikk (3) bekezdése szerinti együttes követelményeknek [diszkriminációmentesség, közérdekű indokoltság és arányosság].

E követelmény a szolgáltatási irányelv 15. cikk (7) bekezdése [Szolgtv. 51. § (1) bekezdés a) pont] alapján szolgáltatási notifikációs kötelezettség alá esik.

Jogtechnikai pontosítás.

A koronavírus fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány következményeinek elhárítása, illetve egyes kiemelt társadalmi csoportok helyzetének stabilizálása érdekében hozott intézkedések keretében a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek 2022. december 31-ig fizetési haladékot kaptak a részletvételre irányuló vételárrészlet-fizetési, illetve a lakásbérleti szerződésből eredő bérletidíj-fizetési kötelezettségük alól. A törvényi szabályozás ugyanakkor nem tért ki arra, hogy a fizetési haladékot követően az elmaradt bérletidíj-fizetési kötelezettségüknek az érintett bérlők milyen keretek között tehetnek eleget, így szükségessé vált az erre vonatkozó szabályozási hiányosság pótlása.

A törvénymódosítás értelmében a bérlő a fizetési haladékot követően – erre irányuló kérelme esetén – a bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú havi részletekben teljesítheti.

Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonába kerül ingyenesen az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. állam tulajdonában álló, illetve oda kerülő részesedése, valamint a Concordia Közraktár Zrt.

A tulajdonba adás során az állam képviseletében a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter jár el, aki jogosult – a társaságok tekintetében – az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére.

A módosítás a 2021. évi XCIX. törvény szerinti reorganizációs kérelmek benyújtására megállapított 2023. december 31-ig tartó határidő 2024. december 31-ig történő meghosszabbítását, valamint az ugyancsak 2023. december 31-ig alkalmazható, leválasztásra vonatkozó átmeneti rendelkezések további egy évvel való fenntartását szolgálja.

A reorganizációs eljárás a még nem fizetésképtelen, de szerkezetátalakításra sem alkalmas, fenyegető fizetésképtelenségi helyzetben lévő vállalkozások megelőző fizetésképtelenségi eljárása, míg a csődeljárás fizetésképtelenségi eljárás. A reorganizációs eljárások által érintett vállalkozások – amelyek többnyire kis és középvállalkozások, mikrovállalkozások – professzionális gazdasági ügyvezetés hiányában sok esetben későn észlelik pénzügyi, gazdasági helyzetük kedvezőtlen alakulását, amely a vállalkozás fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerülését vagy fizetésképtelenné válását eredményezheti. Ugyanakkor e vállalkozások számára a csődeljárás – nyilvánossága, jogilag formalizáltabb eljárása, az egyezségkötés szigorúbb szabályai miatt – kockázatosabb, hiszen az egyezségkötés sikertelenségének következménye a vállalkozás felszámolásának elrendelése. Mindezen okok miatt a módosítással érintett rendelkezés alapján továbbra is biztosított a reorganizációs eljárás igénybe vételének lehetősége a fenyegető fizetésképtelenségi helyzetbe került vállalkozások számára.

A módosítás a stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásban 2024. december 31-ig lehetővé teszi a felszámoló által az adós vagyonának a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására és egyben, önállóan működőképes egységként történő értékesítésére alkalmas részének leválasztással történő működtetését.

Fonyód Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a tulajdonában álló Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú kivett közpark megnevezésű ingatlan tulajdonjogát az Nvtv. 6. § (3c) bekezdése alapján az állam javára ingyenesen átruházza, az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Fonyód, külterület, 02/9 helyrajzi számú, a Fonyód külterület 0178 helyrajzi számú és a Fonyód belterület 8044/8 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen átadásra kerülnek az Önkormányzat részére. A Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú ingatlan az állami tulajdonba kerülését követően az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) részére kerül átadásra a Fonyódligeti Gyermektáborban (amely már az Alapítvány tulajdonában áll) táborozó gyermekek biztonságos táborozásának és strandolásának biztosítása érdekében. A Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú ingatlan tulajdon átruházására azzal a feltétellel kerül sor, hogy az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg, azokat határozatlan ideig nem idegenítheti el. Az ingatlanok forgalmi értékét könyv szerinti értéken kell meghatározni.

A rendelkezés a Piliscsaba belterület 1602/4 és a Piliscsaba belterület 1602/4/A helyrajzi számon felvett, természetben 2081 Piliscsaba, Fő út 2/A szám alatt található ingatlanok vonatkozásában a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítványt (a továbbiakban: Iosephinum Alapítvány) jelöli ki vagyonkezelőnek, az Országos Széchényi Könyvtár archivális raktára és hozzá tartozó ingatlanrész kivételével, melynek vagyonkezelője az Országos Széchényi Könyvtár lesz. A vagyonkezelői kijelölés és a vagyonkezelői jog gyakorlása ingyenesen (vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség nélkül) történik, a szerződést a Iosephinum Alapítvánnyal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg. A Iosephinum Alapítvány a törvény erejénél fogva mentesül az egyébként nem közfeladatot ellátó vagyonkezelőket a Vtv. 27. § (7) bekezdése alapján terhelő visszapótlási kötelezettség teljesítése alól, a törvény további rendelkezései a Iosephinum Alapítvány vagyonkezelői jogosultságait és kötelezettségeit is megállapítják.

A módosítással – a nemzeti vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályokra figyelemmel, az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 9/C. § (1) bekezdésében foglalt ingatlanjuttatásokhoz szorosan kapcsolódva – az ott megjelölt ingatlan ingyenesen a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerül.

A Törökbálinti Tüdőgyógyintézet a Magyarországi Református Egyház fenntartásába kerül, erre tekintettel az intézmény elhelyezésül szolgáló Törökbálint belterület 22 helyrajzi számú, természetben a 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 70. szám alatti ingatlant a törvény ingyenesen, nyilvántartási értéken a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, az Egyház egészségügyi és szociális közfeladatai ellátásának elősegítése céljából. Az ingatlan műemlék és az ingatlan-nyilvántartás szerint védett terület, a területen található erdő elsődleges rendeltetése természetvédelmi, további rendeltetése parkerdő, így ehhez kapcsolódóan megőrzési kötelezettség kerül előírásra tulajdont szerző részére.

Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény rendelkezett többek között a Békéscsaba belterület 3240/2/A/1 helyrajzi számú ingatlan Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány részére történő ingyenes tulajdonba adásáról. A tulajdonba adott társasházi albetét ingatlan a természetben szerves egységet képez az ingatlan feletti emeleten található Békéscsaba 3240/2/A/48 helyrajzi számú ingatlannal. A két ingatlan funkcionális-gazdasági egységként történő kezelését nemcsak az összetartozó helyiségcsoport, hanem az is indokolja, hogy utóbbi emeleti ingatlan kizárólag a már a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonát képező földszinti ingatlanból közelíthető meg. A fennálló helyzet rendezésére az egységes tulajdonosi struktúra kialakításával kerülhet sor a Békéscsaba 3240/2/A/48 helyrajzi számú ingatlan ingyenes tulajdonba adásával.

A Iosephinum Alapítvány vagyonkezelői kijelöléséhez kapcsolódó rendelkezés.

A szövegcserés módosítás technikai pontosításon túl a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány vagyonjuttatásához kapcsolódó rendelkezést, valamint a 2021. évi CI. törvény sarkalatossági záradékának kiegészítését tartalmazza.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.