2023. évi LXXXVIII. törvény indokolás

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az elmúlt időszakban a Nemzeti Információs Központ a 2022. évi magyar országgyűlési választások külföldi befolyásolásával összefüggő jelentéseinek a nyilvánosságra hozatalát kezdeményezte. Ezek az immár mindenki számára elérhető dokumentumok egyértelműen rögzítik, hogy mely országokból, milyen külföldi szervezetektől érkeztek külföldi támogatások Magyarországra. Ezeket a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti.

Az Európai Unióban is egyre nagyobb hangsúly helyeződik a külföldi beavatkozásokkal szembeni fellépésre, valamint a szabad és tisztességes választások megóvása érdekében a leplezett külföldi befolyás leküzdése érdekében tett lépésekre. Az Európai Parlament többek között ezzel a céllal hozta létre Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottságát (INGE). Az INGE 2023 áprilisában kiadott jelentése is felhívja a tagállamokat arra, hogy ismerjék el, hogy a külföldi beavatkozás, beleértve a dezinformációt is, nemzeti és határokon átnyúló biztonsági fenyegetést jelent. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy ezen külföldi beavatkozások nem kizárólag a választási folyamatok befolyásolására irányulnak, hanem a demokratikus folyamatok aláásására is. De nem csak az Európai Parlament hívta fel ezen jelenségekre és a velük szemben való közös fellépés fontosságára a figyelmet, hiszen az Európai Unió Bizottsága is kezdeményezett olyan egyeztetési folyamatokat a tagállamok között, amelyek a demokratikus elszámoltathatóságot, a szabad és tisztességes választásokat hivatottak előmozdítani azáltal, hogy a javaslatok révén átláthatóbbá válnak az érdekképviseleti tevékenységek, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységek. Ezen kívül az Európai Unió több tagállamában működnek olyan állami szervezetek, hatóságok, amelyek célja a külföldi országok általi befolyásolási kísérletek, dezinformációs tevékenységek feltérképezése, valamint a demokratikus vita és a politikai döntések befolyásolása kapcsán támasztott transzparencia követelményének érvényre juttatása.

A más állam, külföldi szerv, szervezet érdekében végzett tevékenység alapja a transzparencia, és amennyiben ezen tevékenységek átlépik a jogszabályok által biztosított kereteket, úgy azokkal szemben hatékony és szigorú fellépésre van szükség az illetékes szervek részéről.

Mindezen megfontolások figyelembevételével indokolt egy olyan szervezet létrehozása, amelynek elsődleges feladata, hogy átláthatóvá tegye a különböző választási és társadalmi döntéshozatali folyamatokat, beazonosíthatóvá tegye azon szereplőket, akik részt vesznek ezek, valamint a választói akarat befolyásolásában. A javaslattal létrehozásra kerülő Szuverenitásvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az alkotmányos önazonosság védelme érdekében az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése alapján létrehozott olyan független szerv, amely feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv, szervezet érdekében végzett érdekképviseleti, dezinformációs, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket − ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik −, valamint azon szervezeteket, amelyek külföldről támogatott tevékenysége a választások, illetve a választói akarat befolyásolására, vagy ilyen tevékenységek támogatására irányul.

A Hivatal e szervekről és az általuk folytatott tevékenységekről – a vizsgált szerv tájékoztatása mellett − eseti és éves jelentést tesz közzé, széleskörű vizsgálati jogkörrel rendelkezik a vizsgált tevékenységek vonatkozásában, továbbá amennyiben olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési eljárás, büntetőeljárás vagy más hatósági eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának lehet helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja, így a rendelkezésére álló információk révén hozzájárulhat más hatóságok eljárásaihoz, tevékenységéhez. Emellett a Hivatal − kutatóintézetén keresztül − elemzi más országoknak a szuverenitás védelme érdekében meghozott intézkedéseit, jogösszehasonlító tevékenységet végez, szakmai konferenciákat szervez, valamint javaslatokat fogalmaz meg a Kormány felé.

A Hivatal létrehozásán túl indokolt továbbá a hatályos, választáson induló jelöltekre és jelölőszervezetekre vonatkozó finanszírozási szabályok módosítása is a külföldi befolyásszerzés megelőzése, megakadályozása érdekében. Ennek érdekében a Büntető Törvénykönyvbe bevezetésre kerül egy új tényállás, a választói akarat tiltott befolyásolása, valamint betiltásra kerül a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából nyilvánvalóan külföldről érkező támogatás felhasználása.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Hivatal működési és költségvetési függetlenségét garantáló szabályok.

A Hivatal elemző, értékelő és javaslattevő tevékenységével összefüggésben saját módszertant alakít ki, elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését, javaslatokat dolgoz ki, véleményezi a jogállását érintő jogszabályok tervezetét, évente nemzeti szuverenitásjelentést készít, valamint kutatási tevékenységet végez.

A Hivatal feltérképezi és vizsgálja a más állam, − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv, szervezet vagy természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, e feladata azonban nem terjed ki a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek által végzett tevékenységre. A Hivatal feltérképezi és vizsgálja továbbá az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita, illetve az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket. A Hivatal feladata a külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet végző szervezetek feltérképezése, illetve azon szervezetek azonosítása, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.

E feladatai ellátása során a Hivatal egyedi ügyeket is vizsgál, ezen vizsgálatok eredményét, valamint az éves tevékenysége során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket jelentés formájában közzéteszi honlapján.

A Hivatal az átláthatóság érvényesülése érdekében együttműködik minden állami szervvel a nemzeti szuverenitás védelmének előmozdítása érdekében és megállapodást köthet állami szervekkel és nem állami szervekkel a feladatai ellátáshoz szükséges tájékoztatás nyújtása érdekében.

A Hivatal széleskörű vizsgálati jogosítványokkal rendelkezik a vizsgált szervezetek, az állami és önkormányzati szervek, továbbá más, az adott ügyben érintett szervezetek és személyek tekintetében. A Hivatal megkeresésének a megkeresett szervek, szervezetek és személyek a Hivatal által megállapított határidőn belül kötelesek eleget tenni tájékoztatás nyújtásával, illetve adatszolgáltatással. A Hivatal a vizsgálat keretein belül − a törvény által meghatározott adatkör kivételével − minősített adatnak minősülő adatot, valamint adótitkot is megismerhet. Ha a megkeresett szerv, szervezet vagy személy tájékoztatási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, ennek tényét a Hivatal vizsgálata során rögzíti, és azt az éves jelentésében külön kiemeli.

Ezen felül a Nemzeti Információs Központ a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységét hírigény-teljesítéssel segíti.

A Hivatal által végzett vizsgálatokban nem vehet részt az a személy, akinek bármilyen érdekeltsége állhat fenn a vizsgált szervezettel összefüggésben.

Amennyiben a Hivatal olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési eljárás, büntetőeljárás vagy más hatósági eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának lehet helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet a tudomására jutott adatokról, tényekről tájékoztatja.

A Hivatal elnöke indokolt esetben kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága tárgyalja meg jelentését, valamint hallgassa meg az ellenőrzött szervezet vezetőjét.

A Hivatal kutatóintézetet hoz létre, amely önálló tudományos tevékenységet végez, elemzi más országoknak a szuverenitás védelme érdekében meghozott intézkedéseit, jogösszehasonlító tevékenységet végez, szakmai konferenciákat szervez.

E rendelkezések rögzítik a Hivatal elnöke és elnökhelyettese kinevezésének, összeférhetetlenségének, vagyonnyilatkozat tételének, megbízatása megszűnésének, illetve megszüntetésének, valamint az elnök mentelmi jogának a szabályait. Tekintettel arra, hogy az elnök vagyonnyilatkozatának közzétételére és kezelésére vonatkozóan az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok alkalmazandók, az elnök vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés honlapján kell közzétenni. A Hivatal elnökét az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. A Hivatal elnöke mentelmi jogának a felfüggesztéséről az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

E rendelkezések meghatározzák a Hivatal elnökének feladatait, valamint az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének díjazására és juttatásaira vonatkozó szabályok.

A javaslat értelmében a Hivatalnál foglalkoztatottak jogviszonyára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Hatályba léptető rendelkezés.

A Hivatal elnökének első alkalommal történő kinevezésére vonatkozó átmeneti rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

A javaslat alapján az önkormányzati választáson jelölő szervezetként induló szervezetek – a pártok finanszírozására vonatkozó hatályos szabályokhoz hasonlóan – külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhatnak fel. Nem folytathatnak továbbá külföldi támogatásból a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenységet az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelöltek sem.

A 25. § kiegészíti azt az esetkört, amikor az adóhatóságnak törölnie szükséges a kedvezményezett jogalanyt az szja 1%-os felajánlásra jogosultak nyilvántartásból, vagyis ha a civil szervezet megszegi az e javaslattal meghatározott finanszírozási szabályokat, akkor az adóhatóságnak intézkedési kötelezettsége keletkezik.

A 28. § az Állami Számvevőszék számára az e javaslatban foglaltak ellenőrzésére új feladat- és hatáskört állapít meg.

A 29. § alapján a bíróság az Állami Számvevőszék indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet megsértette-e az e javaslat szerinti finanszírozási szabályokat. Ha a közhasznú civil szervezet e szabályokat megsértette, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz.

A 32. § egy új bűncselekményt konstituál a jelölő szervezetek és a jelöltek tekintetében. A jelölő szervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, továbbá a jelölt, aki nyilvánvalóan külföldről származó támogatás felhasználásával megszegi a pártfinanszírozási vagy az újonnan bevezetett, az egyesületek, jelöltek finanszírozására vonatkozó szabályokat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, emellett pedig vele szemben kötelezően alkalmazni kell a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetést. A javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy a külföldi támogatás tilalmára vonatkozó szabályok szándékos kijátszása esetén, az ily módon biztosított vagyoni előny tényleges felhasználója a jelölt, a jelölő szervezet lesz, így a jogellenes vagyoni előny felhasználójaként a jelölt, a jelölő szervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője büntetőjogi felelőssége megállapítható. A kijátszásra irányuló megállapodás tényállási elemmé válása okán a vagyon eredetét leplező megállapodást kötő másik fél a büntetendő cselekmény – a felhasználás – tekintetében részesi magatartást valósít meg, amely a büntetőjog általános szabályai szerint az elkövetővel azonos módon büntethető [Btk. 14. § (3) bekezdés]. A javaslat emellett meghatározza a tiltott külföldi támogatás büntetőjogi fogalmát.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény alapján a párt nem fogadhat el más államtól, külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől, továbbá belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása értelmében a jövőben az önkormányzati választáson induló jelölő szervezetek sem használhatnak fel ilyen támogatásokat az adott választás vonatkozásában. A rendelkezések megszegése esetére mindkét törvény hasonlóan rendelkezik, vagyis ilyen esetben a párt vagy az egyesület a tiltott támogatás kétszeresét köteles megfizetni. A jogalkotó ugyanakkor kizárólag a külföldi támogatás felhasználását ítélte a nemzeti szuverenitás szempontjából olyan súlyúnak, hogy ahhoz büntetőjogi szankciót is társított.

A 33. § alapján az egyesület, amely önkormányzati választáson indulni kíván, a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele során nyilatkozni köteles arról, hogy a választói akartat befolyásolása céljából nem fog tiltott külföldi támogatást, belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet felhasználni. A választási bizottság azt az egyesületet veszi nyilvántartásba jelölő szervezetként, amely e nyilatkozatot megtette. Az egyes (egyéni és listás) jelölteknek pedig arról kell nyilatkozniuk, hogy a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használnak fel.

Ezen követelmények teljesülését az Állami Számvevőszék ellenőrzi az adott választás vonatkozásában, akár visszamenőleg is, amennyiben a tiltott támogatás felhasználására a nyilvántartásba vételt megelőzően került sor, vagy akár a választásokat követően, amennyiben a tiltott támogatásból a választásokat követően történnek kifizetések. Abban az esetben, ha az egyesület vagy a jelölt e rendelkezéseket megszegi, akkor a felhasznált összeg kétszeresét kell megfizetnie az államnak. Amennyiben az egyesület vagy a jelölt e kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az állami adóhatóság az Állami Számvevőszék megkeresésére adók módjára hajtja be.

A § az egyidőben tartandó választások esetére tekintettel rendezi továbbá az egyes választási bizottságok és szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjai megbízatási idejét. A javaslat értelmében a jelölő szervezetek, illetve jelöltek az adott választáshoz kötötten az egyes választási bizottságokba és szavazatszámláló bizottságokba delegált tagjainak megbízatása valamennyi, az adott választási bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig tart.

Az Integritás Hatóság jogosult a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és elnökhelyettese esetében is vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezni.