2023. évi LXXXIX. törvény indokolás
2023. évi LXXXIX. törvény indokolás
a Hungary Helps Programról szóló 2023. évi LXXXIX. törvényhez
2024.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország üldözött keresztények megsegítésére irányuló, nemzetközi humanitárius és nemzetközi fejlesztéspolitikája egységesen az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős miniszter szakmai és tulajdonosi irányítása alá került. Szükségessé vált a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény és a Hungary Helps Programról szóló 2018. évi CXX. törvény Hungary Helps Program keretében való egységes szerkezetben történő újrastrukturálása, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepének megerősítése, melynek eredményeként a Hungary Helps Program immáron Magyarország üldözött keresztények megsegítésére irányuló tevékenységének és egyéb nemzetközi humanitárius és stabilitást erősítő tevékenységének, valamint nemzetközi fejlesztési tevékenységének keretprogramja.
Magyarország célja az, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben vegye ki a részét a válságterületek, a migrációt kibocsátó országok és fejlődő országok stabilizálását szolgáló nemzetközi humanitárius segítségnyújtásból, stabilitást erősítő tevékenységből, valamint nemzetközi fejlesztéspolitikából. A Magyarország által foganatosított nemzetközi humanitárius politikának összhangban kell lennie a magyar Kormány általános prioritásaival és elveivel, ezért a magyar Kormány nemzetközi tevékenységének az emberi méltóság és emberi jogok egyetemes védelme mellett szolgálnia kell a keresztény kultúra, azaz a magyarság értékalapjainak védelmét, valamint a keresztény kultúrkörhöz tartozó veszélyeztetett közösségek megsegítését. Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével valósítja meg.
A nemzetközi fejlesztési együttműködés egyik legfontosabb multilaterális keretét – az Európai Unió és az ENSZ mellett – az OECD jelenti, amelynek Magyarország is tagja. Az OECD keretében megvalósuló fejlesztések elsősorban a fejlődő országok gazdasági fejlődését és jólétét szolgálják, azonban ez nem jelenti feltétlenül a forrásoknak közvetlenül a veszélyeztetett közösségek javára történő becsatornázását. Az elmúlt időszakban jelentkező válsághelyzetek, így a migrációs nyomás növekedése, valamint a helyi közösségek üldöztetése rámutatott arra, hogy a veszélyeztetett közösségek támogatása önálló keretek megteremtését igényli. Magyarország a veszélyeztetett közösségek támogatása terén követendő példával kíván eljárni.
A Hungary Helps Program kiszélesített alapelveinek gyakorlati megvalósítását jelen törvény hivatott biztosítani a következők szerint: a humanitárius válságok létének, kiváltó okainak és természetének feltárása és megnevezése, a közvetlen és helyben történő segítségnyújtás modellje, valamint a humanitárius válsággal fenyegetett közösségek helyben való maradása támogatásának az elve a prevenció révén. A törvény biztosítja, hogy gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség az üldözöttekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz, valamint Magyarország a nemzetközi szintéren meghatározó módon hozzájáruljon a migrációt is előidéző folyamatok megszüntetésében a helyben történő azonnali segítségnyújtással. A törvény biztosítja továbbá, hogy Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai, külgazdasági és vallásdiplomáciai prioritásainak figyelembevételével valósítsa meg.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az általános indokolásban kifejtettek értelmében jogalkotási cél Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési, a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és a stabilitást erősítő tevékenységeinek egységes keretek között, egymást erősítő módon történő megvalósítása. A Hungary Helps Program (a továbbiakban: Program) részét képező tevékenységek a fenti célnak megfelelően kerültek meghatározásra. A Program működtetése egyúttal nem képezheti akadályát a más jogszabályok alapján végzett azonos célú vagy eredményű feladatok ellátásának.
2. §
A törvény hatályának meghatározása.
3. §
A törvényben használt fogalmakat meghatározó értelmező rendelkezések.
4. §
A Program hatékony működtetése egységes miniszteri koordinálást igényel. A Program keretében nyújtott adományokkal és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatásokkal kapcsolatos feladatokat a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ügynökség) látja el. Az Ügynökség alaptevékenységébe tartozik az adományokkal és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, amely alkalmassá teszi a más jogszabályok alapján végzett azonos célú vagy eredményű tevékenységek keretében nyújtott adományokkal és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására is. A § megteremti annak lehetőségét, hogy az Ügynökség megbízás alapján közreműködjön a Programon kívül megvalósuló adományozás és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás lebonyolításában.
5. §
A Program hatékony megvalósítása érdekében szükséges a szakpolitikai fejlesztések összehangolása, valamint egységes végrehajtási stratégia kialakítása és annak rendszeres felülvizsgálata. A § a minisztert hatalmazza fel a Program szakpolitika stratégiai irányainak meghatározására. A miniszter a Kormány által elfogadott nemzetközi humanitárius segítségnyújtási stratégiák és szakpolitikai koncepciók figyelembevételével alakítja ki a Program stratégiáját.
6. §
A Program megvalósítása során a civil szervezetekkel és a más társadalmi partnerekkel való együttműködés hozzájárul a tudatos társadalmi felelősségvállalás megerősítéséhez, valamint az együttműködés a Programmal kapcsolatos társadalmi párbeszédre is lehetőséget biztosít. A gazdasági szereplők bevonása a Program megvalósításába szintén erősíti a társadalom szerepvállalását, valamint ily módon a gazdasági szereplők tapasztalatai, illetve erőforrásai is hasznosíthatók. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv olyan speciális képességekkel rendelkezik, amelyek a technikai segítségnyújtás megvalósításában hasznosíthatók. Amennyiben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv saját hatáskörében jár el, úgy indokolt az azonos területen feladatot ellátó szervek működésének összehangolása.
7. §
A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység megvalósítása kapcsán kiemelt szempont az elszámoltathatóság biztosítása: a megvalósítás alapelvei ennek megfelelően, a források elszámoltatható felhasználásának biztosítása céljából kerültek meghatározásra. A tevékenység megvalósítása során a két- vagy többoldalú együttműködéseket kell előnyben részesíteni.
8. §
A §-ban kerültek meghatározásra a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység során nyújtható juttatások formái: támogatás, tagdíjak, valamint önkéntes juttatások. A megjelölt formák összhangban állnak a 7. §-ban lefektetett alapelvekkel.
9. §
A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység keretében azon fejlesztések támogathatók, amelyek a kedvezményezett partnerország fejlesztési igényeihez kapcsolódnak, s amelyekhez a kedvezményezettek – a fejlesztés érdemi jellegét megerősítve – önrészükkel maguk is hozzájárulnak. További feltétel, hogy a fejlesztésnek egyidejűleg Magyarország számára is előnyöket kell biztosítania, vagy Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásának teljesítését kell szolgálnia.
10. §
A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás megvalósítása alapelveinek meghatározása során elsődleges szempont a krízishelyzetbe került emberek mihamarabbi megsegítése. Ennek megfelelően alapelvként került rögzítésre, hogy a tevékenység megvalósításának nem lehet akadálya a támogatásra szoruló ország társadalmi, gazdasági vagy politikai berendezkedésének megítélése.
11. §
A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás során nyújtható juttatások formája adomány, tagdíj, illetve önkéntes juttatás lehet. A megjelölt formák összhangban állnak a 10. §-ban lefektetett alapelvekkel.
12. §
A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás keretében adomány a felmerült humanitárius szükségletekhez és igényekhez köthetően nyújtható. Az általános feltétel meghatározását követően példálózó jelleggel nevesítésre kerültek egyes azon szükségletek és igények, amelyek vonatkozásában adomány nyújtható.
13. §
A stabilitást erősítő tevékenység a helyben történő segítségnyújtás elve alapján elsősorban a helyi szervezetek bevonásával, a helyi közösséget erősítő, már folyamatban lévő tevékenységekre figyelemmel valósítható meg. A tevékenység célja a veszélyeztetett közösségek helyi szükségleteinek és igényeinek tartós rendezése, ezért a megvalósítás során fenntartható eredmények létrehozására kell törekedni.
14. §
A stabilitást erősítő tevékenység során nyújtható juttatások formája az adomány és a elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás. Adomány nyújtására akkor van lehetőség, ha támogatás nyújtása – s ebből eredően a támogatás elszámolása – a támogatott térségben akadályozott vagy jelentősen megnehezült. A támogatással szemben adomány esetén nem elszámolási, hanem beszámolási kötelezettsége keletkezik a kedvezményezettnek. Adomány vagy elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás mindig a helyi körülmények figyelembevétele mellett, ahhoz igazítva nyújtható. A megjelölt formák összhangban állnak a 13. §-ban lefektetett alapelvekkel.
15. §
A stabilitást erősítő tevékenység keretében adomány és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás a veszélyeztetett közösségek szükségleteihez és igényeihez köthetően nyújtható. Az általános feltétel meghatározását követően példálózó jelleggel nevesítésre kerültek egyes azon szükségletek és igények, amelyek vonatkozásában adomány és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás nyújtható.
16. §
A Program lehetséges kedvezményezettjei az egyes tevékenységek céljaival összhangban, tevékenységenként kerültek meghatározásra. A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység kedvezményezettjei tekintetében az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) meghatározása az irányadó. A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás kedvezményezettjei azon szervezetek lehetnek, amelyek a természeti és civilizációs katasztrófák, illetve elhúzódó válságok sújtotta országban, régióban a Program keretében/keretein belül tevékenységet folytatnak. A stabilitást erősítő tevékenység kedvezményezettjei a fenti szervezetek mellett azon szervezetek lehetnek, amelyek a veszélyeztetett közösségek lakóhelye szerinti országban, régióban működnek. A felhasználással kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében egyik tevékenység kedvezményezettje sem eshet a §-ban meghatározott tilalom alá. A támogatott szervezet átláthatósága szempontjából garanciális szabály, hogy a támogatott szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy az elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás, illetve az adomány nem szolgál tiltott célt. A kedvezményezett adomány nyújtása esetén beszámolási, míg elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás nyújtása esetén elszámolási kötelezettséggel tartozik az azt nyújtó irányába. A beszámolási kötelezettség az Áht. elszámolással kapcsolatos rendelkezéseihez képest eltérő követelmények teljesítését foglalja magába, azonban a juttatás cél szerinti felhasználásának igazolása a beszámolási kötelezettségnek ugyanúgy részét képezi.
17. §
A Program és az Ügynökség működéséhez szükséges pénzügyi fedezetről rendelkezik.
18. §
A miniszter által a Program nemzetközi humanitárius segítségnyújtás és a stabilitást erősítő tevékenység megvalósítására vonatkozó költségvetési keretben biztosított forrásokat az Ügynökség rendelkezésére bocsájtja. Az Ügynökség kifizetést teljesíthet további kedvezményezettek részére.
19. §
A Program megvalósítására önkéntes hozzájárulások is felhasználhatók. A Program megismertetése, illetve ezzel kapcsolatban önkéntes hozzájárulások gyűjtése céljából rendezvények szervezhetők. A Program céljainak és eredményeinek bemutatása elősegíti a társadalmi részvétel erősödését.
20. §
A Program forrásait sorolja fel, illetve az Ügynökség működésének forrását határozza meg.
21. §
A Program láthatóságának és társadalmi támogatottságának növelése elősegíti a Program eredményességét. A fiatal generáció szemléletének formálása, így az önkéntesség szerepének erősítése és a globális felelősségvállalásra nevelés nemcsak a Program eredményessége, hanem a társadalom egésze szempontjából kiemelt cél.
22. §
Az Ügynökség támogatói feladatokat lát el- Az egységes irányítás megteremtése érdekében az Ügynökség feletti tulajdonosi jogokat a miniszter által vezetett minisztérium gyakorolja.
23. §
Az Ügynökség vezérigazgatója, illetve az Ügynökséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet a Program kedvezményezettje, továbbá ezen személyek tekintetében nem merülhet fel olyan ok, amely az elfogulatlan és pártatlan feladatellátást veszélyeztetheti. A § a fentiekkel összhangban rendelkezik a kizáró okokról és az összeférhetetlenségi szabályokról.
24. §
Az Ügynökség által nyújtott adománnyal és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatásokkal – figyelemmel tulajdonosi jogokra, valamint a központi költségvetési támogatás formájában rendelkezésre bocsátott források feletti rendelkezési jogra – a tulajdonosi joggyakorló rendelkezik.
25. §
A § az önkéntes hozzájárulások teljesítését elősegítő kedvezményről, valamint az önkéntes hozzájárulások elfogadásának rendjéről rendelkezik. Az önkéntes hozzájárulások fedhetetlen jellegének megőrzése indokolja, hogy a felajánlások kapcsán ne merüljön fel egyrészt a politikai haszonszerzés gyanúja, másrészt ne legyen kétséges a juttatások jogszerűsége. A § rendelkezik azoknak az adatoknak a nyilvántartásáról és nyilvánosságáról, amelyek az önkéntes hozzájárulásokkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez, valamint azok átláthatóságához nélkülözhetetlenek.
26. §
Az Ügynökség által nyújtott adománnyal és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatással a tulajdonosi joggyakorló rendelkezik, amelyre tekintettel a pályázati önrész biztosítása kapcsán is a tulajdonosi joggyakorló jóváhagyása szükséges.
27. §
Az Ügynökség által nyújtott adománnyal és elszámolási kötelezettség mellett nyújtott juttatások nyújtásával kapcsolatos feladatok felsorolása.
28–29. §
A miniszter a Program vonatkozásában évente legalább egyszer tájékoztatja a Kormányt. A jelentés elkészítésének határideje október 31.
Az Ügynökség az elszámoltathatóság biztosítása céljából köteles nyilvántartást vezetni az adományban, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatásban részesülő kedvezményezettekről, az adományok, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások iránt benyújtott igényekről és egyedi kérelmekről, a bevételekről és kiadásokról, valamint a tulajdonosi joggyakorló döntéseiről.
A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevont gazdasági szereplőre vonatkozó átláthatósági szabály rögzítése.
30–31. §
A törvény rendelkezik a Program végrehajtásának hatékonyságát segítő előminősített szervezetekről.
32. §
A felhatalmazó rendelkezések a Kormánynak adja feladatul a 6. § (1) bekezdésében foglalt együttműködés formáinak, a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység formáinak, az adomány felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítése rendjének, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseknek, továbbá a Program megjelenésének egységes formai követelményeire, az egységes arculat elemeire, valamint a Hungary Helps védjegy használatára vonatkozó szabályoknak a részletes kidolgozását. A felhatalmazó rendelkezések a miniszternek adja feladatul a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység formáinak részletes kidolgozását.
33. §
Hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezés.
34–35. §, 37. §
A törvény átmeneti rendelkezése az első szakpolitikai stratégia elkészítésére.
A törvény megjelöli azon eseteket, amelyek tekintetében a Program megvalósítása könnyítésekben részesül a magyar jog általános követelményeihez képest. A Program révén támogatott térségek más államok joghatósága alatt állnak. A Program megvalósítását ellehetetlenítené, vagy a Program hatékonyságát jelentősen csökkentené, ha a kedvezményezetteknek a jelentősen eltérő jogi és pénzügyi környezetben minden esetben a magyar jog szerinti követelményeknek kellene megfelelniük. Ez különösen ellentmondana a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás elveinek, valamint a veszélyeztetett régiók kapcsán éppen azon körülmények fennállását követelné meg, amelyek hiánya miatt kerül sor a stabilitást erősítő tevékenység megvalósítására.
36. §
Módosító rendelkezés.
38. §
Hatályvesztésről való rendelkezés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás