9/2023. (VI. 23.) ÉKM utasítás

1. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 13. § (3) bekezdése alapján

a) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. §-a alapján a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet fejezetet irányító szervi felügyelete alá tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok,

b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványa,

c) a költségvetési év központi költségvetéséről szóló törvényének (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtásából eredően, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás, illetve a támogatás fel nem használt összegének visszafizetéséből származó bevételek,

d) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az Ávr. alapján a költségvetési év során megállapított új fejezeti és központi kezelésű előirányzatok,

e) az év közben megállapodással átcsoportosított, átvett előirányzatok

felhasználásának eljárásrendjét a Szabályzatban határozom meg, ezzel egyidejűleg az előirányzat-módosítási, átcsoportosítási, támogatói döntéshozatali és kötelezettségvállalási, valamint felhasználási jogkörök gyakorlására vonatkozó miniszteri hatásköröket a Szabályzatban és 1/a. függelékében meghatározott személyekre ruházom át.

2. A Szabályzatban nem rendezett kérdésekben az Áht. és annak végrehajtására kiadott rendeletek, a Kvtv., továbbá a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) az Áht. 80. § (2) bekezdése szerinti szabályzata (a továbbiakban: Kincstári szabályzat) és más jogszabályok előírásai alapján kell eljárni.

3. Jelen utasítás alkalmazásában

a) döntéshozó: a Szabályzatban és az 1/a. függelékben döntéshozóként meghatározott személy;

b) kötelezettségvállaló: a Szabályzatban és az 1/a. függelékben kötelezettségvállalóként meghatározott személy;

c) nyilvántartásra szolgáló rendszer: az előirányzatok analitikus nyilvántartására, a szakmai feladatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások, pénzügyi teljesítések és elszámolások adminisztrációjának vezetésére és a változások nyomon követésére szolgáló, 2. függelékben ismertetett elektronikus rendszer;

d) intézkedésre jogosult: a kötelezettségvállalás dokumentumában a támogató részéről a beszámoló és pénzügyi elszámolás elfogadására a teljesítés igazolására jogosult személy;

e) pénzügyi ellenjegyző: az 1/a. függelékben felsorolt előirányzathoz kapcsolódó részfeladatok tekintetében a 4/2. függelék alapján ellenjegyzésre kijelölt személy;

f) szakmai javaslattevő: az 1/a. függelékben felsorolt előirányzathoz kapcsolódó részfeladatok tekintetében szakmai javaslattevő vezetőként megjelölt személy (meghatározott önálló, illetve nem önálló szervezeti egység vezetője, a szakmai felügyeleti terület vezetője által kijelölt vezető beosztású kormánytisztviselő vagy miniszteri biztos);

g) szakterületi kontrollt ellátó személy: az 1/a. függelék szerint az adott előirányzathoz kapcsolódó részfeladat tekintetében szakterületi kontrollt ellátó személyként megjelölt személy;

h) szakmai ügyirat: a Szabályzatban meghatározott intézkedések kezdeményezésére szolgáló dokumentumok összessége;

i) szakmai szervezeti egység/szakterület: az adott intézkedéssel kapcsolatban szakmai feladat- és hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egység (főosztály) vagy az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározott osztály;

j) támogatói döntés: az 1/a. függelékben meghatározott támogatói döntéshozónak, az előirányzatot (több részfeladat esetén a részfeladatot is tartalmazó), a forrás típusát, a konkrét kedvezményezett(ek) megjelölését, a támogatási célt és a támogatás összegét tartalmazó döntése;

k) szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár: az 1/a. függelékben a szakmai felügyeletet ellátó vagy jelen Szabályzatban meghatározott értékhatárig kötelezettségvállaló.

1.1. A fejezetet irányító szerv hatáskörében fejezeti és központi kezelésű előirányzatokon belüli új alcím, jogcímcsoport, illetve jogcím létrehozását – az Áht. 33. § (1) bekezdése alapján, az Ávr. 38. §-ában meghatározott esetekben –, valamint a részfeladatok módosítását, új részfeladat létrehozását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: GHÁT), a közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: KÁT) útján tett javaslatára a miniszter rendeli el.

1.2. A GHÁT 1.1. pont szerinti javaslatát a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár vagy helyettes államtitkár jóváhagyásával megküldött, az 1/a. és 1/b. függelék szerinti formában tett kezdeményezése alapján a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) készíti elő.

1.3. Az 1.2. pont szerinti kezdeményezéshez, amennyiben a jogkörök gyakorlására jogosult személyek között változás következik be, az 1/a. függelékkel összhangban mellékelni kell a jogosultak aláírásmintáját tartalmazó 4/1. függeléket.

1.4. Az alcím, jogcímcsoport, jogcím létrehozását kezdeményező intézkedésben annak megnevezését, felhasználási célját, esetleges részfeladatait – részfeladat létrehozása esetén annak megnevezését és felhasználási célját –, a felhasználás módját, az esetleges előzetes egyeztetési kötelezettséget, továbbá a javaslattételre, a támogatási döntés meghozatalára és kötelezettségvállalásra jogosult személyek beosztását, a szakterületi kontroll ellátására jogosult személyek megnevezését szerepeltetni kell.

2.1. Fejezeti kezelésű előirányzat terhére nem vállalható olyan fizetési kötelezettség, amely a másik szerződő fél részére az ellátandó feladaton túl ellenszolgáltatás teljesítését írja elő, továbbá, amely közvetlenül vagy közvetve a lebonyolító, valamint kezelő szerven keresztül a kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzatnál a befektetett eszközök állományának növekedésével járna.

2.2. Amennyiben az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM) feladataihoz közvetlenül kapcsolódó, eszköz vagy tárgyi eszköz, illetve vagyoni értékű jog, esetleg anyag beszerzése, szolgáltatások megrendelése – a beszerzési, közbeszerzési szabályok betartásával –, továbbá személyi jellegű kifizetések teljesítése a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, 1. Építési és Közlekedési Minisztérium Igazgatása cím előirányzatát kezelő Gazdálkodási Főosztályon keresztül történik, és ennek a költségvetési évben rendelkezésre álló eredeti előirányzatán az adott beszerzés, szolgáltatás megrendeléséhez, illetve személyi jellegű kifizetés megtételéhez szükséges szabad előirányzat nem került megtervezésre, a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár gondoskodik a 7/1/b. függelék vagy a 7/2. függelék szerint az előirányzat átcsoportosításának a Főosztály felé történő kezdeményezéséről.

2.3. Áru és szolgáltatás beszerzése esetén, amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási célja szerint indokolt, a rendelkezési jog fenntartását igénylő áru beszerzése, szolgáltatások megrendelése – a közbeszerzési szabályok betartásával – a fejezeti kezelésű előirányzatokon keresztül is történhet, kivéve a személyi jellegű kifizetések és beruházások kifizetésének teljesítését.

3.1. Az Áht. és az Ávr. rendelkezései, valamint az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tájékoztatóban (a továbbiakban: tervezési körirat) foglaltakhoz igazodva a fejezeti költségvetési javaslat összeállításához a GHÁT meghatározza az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant és előírásokat.

3.2. A miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmény) költségvetése tervezésének előkészítési feladatait – az előző év, illetve évek teljesítési adatai figyelembevételével, a prioritások és az érvényesítendő követelmények meghatározása útján – az intézmények és a Főosztály végzi. Az intézmény által megküldött költségvetési javaslatot a Főosztály számszaki felülvizsgálatot követően egyetértésre megküldi az SZMSZ szerint a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető (a továbbiakban: szakmai felügyeletet ellátó állami vezető) részére.

3.3. Az ÉKM hatáskörébe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tervezésének előkészítését a Főosztály végzi, amelynek során ellátja a fejezeti feladatok, kötelezettségek, determinációk számbavételét, valamint az azok teljesítéséhez szükséges bevételek és kiadások felmérését – a szakmai szervezeti egységek bevonásával – a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár vagy helyettes államtitkár által jóváhagyott adatszolgáltatások alapján.

3.4. A Főosztály az Ávr. 17. § (2) bekezdése alapján felülvizsgálja a részére a 3.2. és a 3.3. pont szerint megküldött költségvetési javaslatokat, és szükség esetén utóegyeztetéseket folytat a szakterületekkel, érintett intézményekkel.

3.5. A központi kezelésű előirányzatok tervezéséhez, a Főosztály, illetve a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) megkeresésének megfelelően a szakmai felügyeletet gyakorló – az 1/a. függelékben teljesítésigazolásra kijelölt – helyettes államtitkár a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár egyetértésével adatot szolgáltat a Főosztály és a PM részére.

3.6. A tervezési körirat szerinti adattartalomnak megfelelő költségvetési javaslat véglegezéséről a Főosztály gondoskodik, és megküldi azt a PM részére, valamint a PM által kiadott és a Költségvetési Adatcserélő Rendszerben (a továbbiakban: KAR) rögzített keretszámok figyelembevételével gondoskodik az előirányzatok kiemelt előirányzati bontásban történő rögzítéséről.

3.7. A szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár által priorizált többletigényeket tartalmazó, Főosztály által felülvizsgált dokumentum a GHÁT jóváhagyását követően kerül a PM részére megküldésre.

3.8. A KAR-ban rögzített adatok PM általi felülvizsgálatát követően a Főosztály megküldi a végleges tervszámokat a szakterületek részére, valamint bekéri a fejezeti kötet összeállításához szükséges dokumentumot.

3.9. A 3.8. pontban rögzített, a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár jóváhagyásával megküldött dokumentumot a Főosztály felülvizsgálja, és a PM-mel egyeztetett és véglegesített dokumentumot a miniszter jóváhagyását követően megküldi a PM részére.

3.10. A 3.2–3.5., 3.7–3.9. pontban foglaltakat a középtávú tervezés során is alkalmazni kell.

4.1. Az előirányzatok elemi költségvetését – a Főosztály által előkészített, a Kvtv. tervezési és főszámai alapján, a szakterületek közreműködésével – az általa teljesített adatszolgáltatás alapján a Főosztály készíti el. Az elemi költségvetést a Főosztály elektronikus úton nyújtja be a Kincstárnak.

4.2. Az elemi költségvetést irányító szervi hatáskörben az intézményeket érintően – az intézmények által benyújtott dokumentációnak a Főosztály vezetője aláírásával igazolt ellenőrzését, valamint a Főosztály általi fejezeti szintű feldolgozását követően – a KÁT hagyja jóvá.

4.3. Az előirányzatok elemi költségvetését a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár jóváhagyását követően a Főosztály felülvizsgálja, és miniszteri jóváhagyásra felterjeszti.

4.4. Az előirányzatok elemi költségvetését a Főosztály vezetője, valamint a GHÁT írja alá.

4.5. Az Ávr. 32. § (6) bekezdése szerinti előzetes elemi költségvetést a 4.1–4.4. pontban foglaltaknak megfelelően szükséges elkészíteni.

5.1. Az előirányzatok bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról a Főosztály a Kincstár részére az Áht. 108/A. § (1) bekezdése, valamint az Ávr. 172/A. § (1) bekezdése által előírt felhasználási terv alapján szolgáltat adatot a 3/1. és 3/2. függelékben foglaltak szerint.

5.2. A Főosztály az adatszolgáltatás teljesítéséhez a 3/1. függelék szerinti táblázatot a kincstári tényadatok rendelkezésre állását követően a kincstári tényadatokkal feltöltve haladéktalanul megküldi az ágazatok részére. Az ágazatok az adatszolgáltatást a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár vagy helyettes államtitkár jóváhagyásával küldik meg a Főosztály részére.

5.3. Az adatszolgáltatásban a tárgyhavi kiadások között csak olyan kiadási összeg szerepeltethető, amelyre vonatkozóan a kifizetés kezdeményezése, lebonyolító szervezet igénybevétele esetén a keret átvezetésére irányuló kezdeményezés tárgyhónap 20. napjáig a Főosztály részére megérkezik.

5.4. Amennyiben a bevételek és kiadások várható alakulásának az adatszolgáltatás keretében 5.2. pont szerint prognosztizált adatai a tényleges teljesüléstől eltérnek, és ebből az ÉKM-nek az Ávr. 172/A. § (2)–(6) bekezdése alapján befizetési kötelezettsége keletkezik, a szükséges összegű befizetési kötelezettséget elsősorban az eltérést eredményező teljesítéssel vagy teljesítés elmaradásával érintett előirányzat terhére kell teljesíteni. Amennyiben az eltéréssel érintett előirányzat az abból végrehajtandó feladatok miatt az 1/a. függelékben meghatározottak szerint több ágazat kezelésébe tartozik, úgy figyelembe kell venni az eltéréssel érintett kötelezettségvállalás célját, és ez alapján kell meghatározni a terhelendő ágazati részfeladatot.

5.5. Az 5.4. pontban meghatározott elveknek megfelelően az eltérések függvényében a befizetési kötelezettség felosztására a GHÁT tesz javaslatot.

5.6. A GHÁT 5.5. pont szerinti javaslatát haladéktalanul megküldi a javaslattal érintett előirányzatok tekintetében a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár részére. A befizetési kötelezettség teljesítésére a befizetési kötelezettség ágazati főösszegének változatlanul hagyása mellett, a javaslat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár ágazati javaslatot tehet a GHÁT részére. A határidő elmulasztása esetén további javaslat tételére nincs lehetőség. Az ágazati javaslatot az egyes előirányzatokon rendelkezésre álló szabad keretek figyelembevételével kell megtenni, e feltétel teljesülésének hiányában a GHÁT az ágazati szabad keretek terhére jogosult kezdeményezni a 6.3.1. pont szerinti átcsoportosítást, amelyre a 6.5.2. pontban foglalt tartalmi követelményeket nem kell alkalmazni. Az átcsoportosítással érintett szabad előirányzat terhére, az átcsoportosítás végrehajtásáig támogatói döntés nem hozható, kötelezettség nem vállalható.

5.7. Befizetési kötelezettség teljesítését, amennyiben az eltéréssel érintett előirányzat a Kvtv. 4. melléklete szerint módosítás nélkül túlteljesíthető, az ÉKM fejezetet irányító szervi jogosultsága alá tartozó előirányzat terhére, csak az előirányzat által okozott eltérés mértékéig lehetséges kezdeményezni.

6.1.1. Az előirányzat módosítására – növelésére, csökkentésére, törlésére, ideértve a kötelezettségvállalási keret változását érintő intézkedéseket is, különösen az előirányzatok zárolására vagy más módon történő korlátozására vonatkozó intézkedéseket, különösen a veszélyhelyzettel összefüggő intézkedések vagy kiemelt kormányzati célkitűzések végrehajtása érdekében – sor kerülhet a Kormány vagy az Országgyűlés hatáskörében (a továbbiakban együtt: központi döntés) vagy fejezetet irányító szervi hatáskörben (a továbbiakban: fejezeti hatáskör) az Áht. 33. és 35. §-ában és az Ávr.-ben foglaltak szerint.

6.1.2. Előirányzat-növelésre vonatkozó központi döntés végrehajtása érdekében a PM felé történő forrás lehívásáról a GHÁT intézkedik a szakterület kezdeményezése és indokolása alapján.

6.1.3. Központi döntés esetében az előirányzatokra előírt kötelezettség részfeladatok szerint történő elosztásáról a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkárok vagy helyettes államtitkárok, ha az előirányzat részfeladatai nem egy ágazathoz tartoznak, akkor a kötelezettség részfeladatok szerint történő elosztásáról a GHÁT javaslatára a miniszter dönt.

6.1.4. Az előre nem tervezett bevétel terhére fejezeti hatáskörben elvégzett előirányzat-növelésnek, illetve az Ávr. 38. §-a alapján új előirányzat megállapításának szabályaira – az Ávr. 36. § (4) bekezdése alapján – a II. Fejezet 1. pontjában meghatározott előírásokat kell alkalmazni. Az előirányzat központi döntés alapján elrendelt módosítását, felhasználásának korlátozását, illetve az előző évi költségvetési maradvánnyal történő év eleji emelését a Főosztály a szakterületek bevonásával végzi el.

6.1.5. Amennyiben kormányhatározat – különösen a központi költségvetés tartalékai terhére történő – előirányzat-átcsoportosítást rendel el, és elszámolási, valamint a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséget ír elő, annak teljesítéséről a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár intézkedik.

6.1.6. Amennyiben a központi döntés alapján átcsoportosított előirányzat terhére visszafizetési kötelezettség keletkezik, a szakmai javaslattevő – a PM részére történő elszámolással egyidejűleg – intézkedik a Főosztály felé a fel nem használt rész – Kincstár által megjelölt számlára történő – befizetése érdekében, a kapcsolódó előzmény-dokumentumokkal és a 7/1/a. függelék megküldésével. Az intézkedéshez – amennyiben az egyedi kormányhatározatban meghatározott fejezeti kezelésű előirányzaton a befizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges fedezet az egységes rovatrend K502. Elvonások és befizetések rovaton nem áll rendelkezésre – intézkedik a kiemelt előirányzatok, illetve rovatok közötti átcsoportosítás érdekében.

6.1.7. A szakmai javaslattevő az elszámolás megtörténtéről a Főosztályt a 26.7. pontban foglaltak szerint haladéktalanul tájékoztatni köteles.

6.1.8. A központi döntés alapján történő átcsoportosítás, a szakterület előzetes adatszolgáltatása alapján, az átcsoportosítás céljának megfelelő részfeladaton és kiemelt előirányzaton, meghatározott szakmai tartalommal és hatáskörgyakorlással kerül a nyilvántartásra szolgáló rendszerben rögzítésre.

6.1.9. Az elszámolási kötelezettséggel, továbbá a Beruházás Előkészítési Alap terhére biztosított források elszámolását és az elszámolások PM részére történő megküldését a Főosztály bevonásával a hatáskörrel rendelkező szakterület végzi, és a forrást biztosító kormányhatározatokról, az azokban szereplő elszámolási határidőkről és a megküldött elszámolásokról nyilvántartást vezet.

6.2.1. Az ÉKM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak a Kvtv. 1. mellékletében szereplő más fejezet részére történő átadására,

a) ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv – az Áht. 33. § (4) bekezdés b) pontja, valamint az Ávr. 41. § (3) bekezdése alapján – háromoldalú megállapodással vagy

b) az a) alpont alá nem tartozó esetben az Áht. 33. § (3) és (5) bekezdése szerint kétoldalú fejezetek közötti megállapodással

kerül sor.

6.2.2. A fejezeti kezelésű előirányzat 1/b. függelékben meghatározott céljának megfelelő átadására és átvételére a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya (a továbbiakban: PASZÜF) és a Főosztály által véleményezett megállapodás szerint kerülhet sor.

6.2.3. A megállapodás aláírója

a) a miniszter, amennyiben a másik fejezet részéről a fejezetet irányító szerv vezetője,

b) a KÁT, ha az ÉKM mint átadó fejezet esetén a kötelezettségvállalás, illetve a fejezetek közötti megállapodás több, különböző ágazat irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatot érint,

c) minden más esetben a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár.

6.2.4. A fejezetek közötti előirányzatok átcsoportosításával kapcsolatos, Áht. 33. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatást a PM részére a Főosztály készíti elő, amennyiben az ÉKM a megállapodásban átadó félként szerepel, vagy a megállapodás ekként rendelkezik.

6.3.1. A fejezeti kezelésű előirányzatot a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár a fejezet irányítása alá tartozó intézményi címekhez az Ávr. 39. §-ában foglalt korlátozással az Áht. 33. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja esetén támogatási jogviszony alapján, a jogviszony létrejöttét követően, az Áht. 33. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba)–bb) alpontja esetén az Áht. 33. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatással egyidejűleg csoportosítja át. Az Áht. 33. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, továbbá az Áht. 33. § (4b) bekezdésében meghatározott átcsoportosítást a terhelendő fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár a GHÁT felé a 6.5.2. pontban meghatározott tartalommal kezdeményezi. A javaslatot a GHÁT érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, amennyiben az nem felel meg a 6.5.2. pontban meghatározott követelményeknek. A megfelelő indokolással ellátott kérelmet a Főosztály terjeszti fel a KÁT részére jóváhagyásra, és jóváhagyást követően intézkedik a PM-nél az Áht. 33. § (5) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulás beszerzése érdekében. Az átcsoportosításra a hozzájárulást követően kerülhet sor, amiről a Főosztály elektronikusan értesíti az érintett ágazatokat.

Az Áht. 33. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában meghatározott esetekben tájékoztatási kötelezettség nem terheli a fejezetet irányító szervet, az előirányzat-átcsoportosítás teljesítése ebben az esetben a következő eljárásrendben történik:

a) ha az előirányzat átcsoportosítása a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére az Áht. 33. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja alapján történik, a 7/2. függelék szerint a szakmai javaslattevő kezdeményezi a támogatói okirat kiadását, támogatási szerződés megkötését követően,

b) az Áht. 33. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti fejezeti általános tartalék terhére történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosításról a 7/3. függelék szerinti feljegyzésnek megfelelően a miniszter dönt.

6.3.2. Fejezeti kezelésű előirányzaton címen belül, az egyes alcímeken, jogcímcsoportokon, jogcímeken belüli kiemelt előirányzatok – ideértve a kiemelt előirányzatokon belüli kiadási rovatokat is – közötti átcsoportosításáról a szakmai javaslattevő – az Ávr. 43. § (3) bekezdése szerinti korlátok között – dönt, és az 5. függelék szerint kiállított és az átcsoportosítás részletes indokait is tartalmazó aláírt betétívet papír alapon vagy elektronikus úton (szkennelve) megküldi a Főosztálynak.

Az előirányzat ellenjegyzője a pénzügyi ellenjegyzést nem hajtja végre, amennyiben a kiemelt előirányzatok, illetve ezeken belül a rovatok átcsoportosítására a szakmai javaslattevő döntése szerinti módon nincs lehetőség, és indokolással az ügyiratot visszaküldi – elektronikus úton érkezett kezdeményezés esetében elektronikusan – a szakmai javaslattevőnek a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

6.3.3. Az adott évi központi költségvetés végrehajtása során a szakmai javaslattevő az előirányzaton belül az egyazon államtitkár rendelkezési jogkörébe tartozó részfeladatok között a kiemelt előirányzatok főösszegét nem érintő átcsoportosítást hajthat végre. A szakmai javaslattevő az átcsoportosításról írásban tájékoztatja a Főosztályt az 5. függelék szerint kiállított – a szakmai ügyiratba helyezett – aláírt betétív megküldésével.

6.4.1. A központi kezelésű előirányzatok átcsoportosítása során az Áht., az Ávr. és a Kvtv. szabályait kell alkalmazni.

6.4.2. Központi kezelésű előirányzatok – az Ávr. 43. § (5) bekezdése alapján – kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között, valamint az 1/a. és 1/b. függelékben meghatározott részfeladatok közötti átcsoportosítás végrehajtható, amelyre a 6.3.2. és a 6.3.3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

6.5.1. Amennyiben az átcsoportosítás végrehajtásához az Áht. 33. § (2) bekezdése alapján kormánydöntés szükséges, az átcsoportosítás végrehajtása érdekében a terhelendő fejezeti kezelésű előirányzat esetében a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár a GHÁT felé írásban kezdeményezi a PM felé történő intézkedést.

6.5.2. A 6.5.1. pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell az átcsoportosítást érintő kötelezettségvállalás szakmai indokát vagy annak tervezetét, az átcsoportosítás indokát, az átcsoportosítani kívánt összeget, a kiemelt előirányzati bontást, a terhelendő és a fogadó fejezeti kezelésű előirányzat megnevezését, címrendi besorolását, szükséges esetben a kapcsolódó részfeladatot (száma, megnevezése), illetve annak ismertetését, hogy a terhelendő fejezeti kezelésű előirányzatról az átcsoportosítható szabad előirányzat milyen okból keletkezett.

7.1. A 6. pontban foglalt intézkedések végrehajtása érdekében a Főosztály az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, a KÁT, valamint GHÁT döntésének, intézkedésének kézhezvételét követően a döntésben meghatározott intézkedést haladéktalanul rögzíti a nyilvántartásra szolgáló rendszerben. Szakterületi hatáskörben történő kezdeményezés alapján történő intézkedések végrehajtása érdekében a szakterületi kontrollt ellátó személy az 5. függelék szerinti betétívet kinyomtatva, a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok szerint aláírva a szakmai ügyiratba helyezi.

7.2. A fejezetek között és a fejezeten belül, címek között végrehajtott átcsoportosítások végrehajtása során a II–IV. fejezetben megállapított szabályokat – így különösen az ügyirat tartalmára, a kötelezettségvállalás dokumentumának előkészítésére, kiadására, a támogatás lebonyolítására, a felhasználás ellenőrzésére és a beszámoltatásra vonatkozó előírásokat – alkalmazni kell.

7.3. A Kvtv. szerint a fejezetben szereplő, fejezeti kezelésű előirányzat alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek között – a Kvtv. felhatalmazása alapján, valamint az Áht. 33. § (5) bekezdése szerint a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár a szakmai irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok között és a fejezeti általános tartalék terhére – történő átcsoportosítás kezdeményezésére, arról történő döntésre és annak végrehajtására a II–III. fejezet szakmai javaslattételre, szakterületi kontrollra, pénzügyi ellenjegyzésre, kötelezettségvállalásra megállapított szabályait kell alkalmazni.

7.4. Az előirányzat-változások végrehajtására vonatkozóan a kincstári szabályzatban meghatározott űrlapot a Főosztály tölti ki és továbbítja a Kincstár részére. A Kincstár által feldolgozott űrlap másolatát – annak beérkezését követően legfeljebb 5 napon belül – a pénzügyi ellenjegyző a szakmai ügyiratba helyezi, vagy elektronikusan, szkennelt formában továbbítja.

7.5. A fejezeti általános tartalék felhasználásáról a miniszter dönt.

7.6. A Főosztály a fedezet rendelkezésre állásának hiányában a javaslat felterjesztését mellőzi, és a javaslatot a kezdeményező részére visszajuttatja.

8.1. Az Ávr. 150. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalással terhelt maradvány terhére csak a tárgyévet megelőző években vállalt, valamint az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesíthetők a maradvánnyal a címrendben azonos jogcímen tervezett tárgyévi előirányzat terhére, a szakmai javaslattevő intézkedésére.

8.2. A kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány változatlan rendeltetéssel, az előző években keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag a költségvetési évet követő év december 31-éig teljesülő kiadások kiegyenlítésére használható fel.

8.3. A Beruházási Alapból finanszírozott beruházásokra nyújtott támogatásoknak az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettjénél a támogatásként kapott, még fel nem használt összegét költségvetési maradványnak kell tekinteni.

8.4. A Főosztály a fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év december 31-ig pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradványáról a szakmai javaslattevők adatszolgáltatása alapján a költségvetési évet követő második év március 31-ig elszámolást készít elő, és megküldi az államháztartásért felelős miniszternek.

8.5. A nyilvántartásra szolgáló rendszerben a költségvetési maradványok előirányzatosításának felvezetéséről, a Központi Maradványelszámolási Alapba teljesítendő kötelezettségvállalással nem terhelt maradványoknak – az Ávr. 150. § (4) bekezdése szerint – a felvezetéséről és befizetéséről, valamint a teljesítendő összeg átvezetéséről a szakterületek bevonásával a Főosztály gondoskodik, és a befizetésről tájékoztatást küld a szakmai javaslattevő részére.

8.6. Az Ávr. 153. §-ában meghatározott, a 8.5. pont szerint a Központi Maradványelszámolási Alapba befizetett összeg tekintetében annak visszaigénylését az 1/a. függelékben a befizetéssel terhelt fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár a 6.1.2. pont alapján kezdeményezi.

8.7. A 8.6. pont szerinti kezdeményezéséről, illetve annak eredményéről az 1/a. függelékben a befizetéssel terhelt fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében a Főosztály haladéktalanul tájékoztatja szakmai javaslattevőt.

9.1. Kötelezettségvállalásnak az ÉKM-nek mint fejezetet irányító szervnek az Ávr. 1. mellékletében meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló jognyilatkozata különösen

a) az Áht. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés, támogatói okirat, valamint az Ávr. 45. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentum,

b) az Ávr. 65/C. §-a szerinti, valamint az előirányzat kezelésével megbízott kezelő szervvel kötött megállapodás abban az esetben, ha a lebonyolítási, illetve kezelői feladatokhoz biztosított díj kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmaz (a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodás), valamint

c) amennyiben jogszabály támogatás biztosításáról külön rendelkezik, úgy a jogszabályban foglaltak szerinti, kifizetést tartalmazó dokumentum.

9.2. A fejezeti kezelésű előirányzatokról az ÉKM Igazgatásra átcsoportosított összeg nem minősül kötelezettségvállalásnak, az Áht. 33. § (3) bekezdés b) pont ba) vagy bb) alpontja alapján kerül átcsoportosításra.

9.3. Előirányzat-átcsoportosítással, módosítással érintett előirányzatokra kötelezettséget vállalni – amennyiben a kötelezettségvállalás fedezete az átcsoportosítást vagy módosítást követően áll rendelkezésre –, csak abban az esetben lehet, ha a változásokat a Kincstár visszaigazolta.

9.4. A kötelezettségvállalási jogkört az 1/a. függelékben összeghatárra tekintet nélkül kötelezettségvállalóként kijelölt személy vagy az 1/a. függelékben a szakmai felügyeletet gyakorló vagy jelen szabályzat szerinti, 25 millió forint értékhatárig kijelölt államtitkár – a szakterületi szakmai és a jogi ellenőrzés megfelelőség igazolása, valamint pénzügyi ellenjegyzés után – írásban gyakorolja. Az 1/a. függelékben kincstári díj megnevezésű részfeladatok tekintetében a GHÁT a kötelezettségvállalási jogkört összeghatárra tekintet nélkül gyakorolja.

9.5. A kötelezettségvállaló felelősséggel tartozik az előirányzatok szabályszerű, gazdaságos és hatékony felhasználásáért, a Kvtv.-ben előirányzott szakmai támogatási célok megvalósításáért.

9.6. A kötelezettségvállaló tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén a kötelezettségvállaló jogainak gyakorlására az érintett előirányzat vonatkozásában a miniszter tekintetében a miniszterhelyettes vagy a KÁT, a KÁT esetében a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár, a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkárt érintően a kijelölt helyettes államtitkár jogosult. A GHÁT tartós távolléte és akadályoztatása esetén a kötelezettségvállaló jogainak gyakorlására a KÁT jogosult.

9.7. A Szabályzat vonatkozásában tartós távollétnek tekintendő a legalább három munkanapig tartó szabadság, kiküldetés, keresőképtelen állomány.

9.8. Tartós távollét idejével megegyező időtartamra a 9.6. pont szerinti helyettesítést ellátó személyek részére a miniszter által kiadott, 8. függelék szerinti írásbeli meghatalmazás szükséges. Az írásbeli meghatalmazás másolati példánya a szakmai ügyirat kötelező tartalmi eleme. Határozatlan időre meghatalmazás kötelezettségvállalói jogkörgyakorlásra nem adható.

10.1. Kötelezettségvállalásra javaslatot (a továbbiakban: támogatási javaslat) írásban, az 1/a. függelékben szakmai javaslattevő tehet. A szakmai javaslattevő támogatási javaslatát az 1/a. függelékben foglaltak szerint a támogatott tevékenység célja szerint érintett fejezeti kezelésű előirányzat / részfeladat tekintetében a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár útján a támogatási döntéshozóként kijelölt vezető részére teszi meg.

A szakmai javaslattevő felel az általa javasolt intézkedésnek a hatályos jogszabályokkal és a közjogi szervezetszabályozó eszközökkel való összhangjáért, a hatékonyság, célszerűség, takarékosság követelményének érvényesítéséért, továbbá azért, hogy a Szabályzatban foglalt előírások betartásra kerüljenek.

10.2. A javaslattétel írásban történik, kivéve, ha az ÉKM-be beérkezett támogatási kérelemre a támogatói döntéshozó az általános szignálási szabályok alapján már rávezette támogatási szándékát, és felhívta a hatáskörrel rendelkező szakmai javaslattevőt a támogatási döntés előkészítésére. A szakmai javaslattevő vezető – a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár útján – ebben az esetben a 10.1. ponttól eltérően a jogszabály, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, célszerűségi szempontokba ütköző támogatás esetleges tényére írásban köteles felhívni a kötelezettségvállaló figyelmét. Amennyiben az írásbeli figyelemfelhívás ellenére a kötelezettségvállaló vagy a támogatói döntéshozó döntését fenntartja, úgy a hatályos jogszabályokkal és az ÉKM szabályzataival való összhangjáért, a hatékonyság, célszerűség, takarékosság követelményének érvényesítéséért, a Szabályzatban foglalt előírások betartásáért az felel, aki a döntést meghozta.

10.3.¹ A támogatási jogviszony létrehozására alkalmas támogatási javaslatban röviden ismertetni kell a javasolt intézkedés indokait, célját, tartalmát és lényegét, hatásait, a kedvezményezett pontos megnevezését, a javasolt támogatás összegét, annak forrását (fejezeti kezelésű előirányzat, illetve részfeladat megnevezésével), a forrás típusát (támogatás, bevétel vagy maradvány), a támogatás biztosításának a módját (okirat, szerződés, többoldalú megállapodás), szükség esetén a biztosítékadási kötelezettség alóli felmentés megalapozását, továbbá az ügy jellegétől függően mellékletként csatolni kell a kötelezettségvállalás szükségességét megalapozó dokumentumokat (jogerős bírósági ítélet, illetve közigazgatási hatósági határozat). Abban az esetben, ha a támogatás kedvezményezettjét a Kvtv. vagy egyéb jogszabály, kormányhatározat címzetten nevesíti, a szakmai javaslattevő vezető nyilatkozatában csak a megfelelő jogszabályi, kormányhatározati rendelkezésre kell utalni.

10.4. A szakmai javaslattevő, döntéshozó, kötelezettségvállaló, teljesítésigazoló, valamint a szakterületi kontrollt ellátó személy nevét és aláírásmintáját a 4/1. függelék szerinti formában a Főosztály őrzi. Az ágazatonként kiállított aláírásminta formanyomtatványokat a Főosztály készíti elő és küldi meg az ágazatok részére aláírás céljából. Amennyiben az 1/a. függelékben feltüntetett személyek vonatkozásában módosítási igény merül fel az ágazat részéről, úgy ezen igényre vonatkozó javaslatot a Főosztály részére – a szakmai kontrollt ellátó személy vagy a szakmai javaslattevő személyét érintő változás esetén a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár vagy helyettes államtitkár jóváhagyásával ellátva – szükséges megküldeni, amely alapján a Főosztály intézkedik a szakterületi kontrollt és a szakmai javaslattevő személyét érintő változás esetén a GHÁT részére, a kötelezettségvállaló, teljesítésigazoló személyét érintő változás esetén a javaslat miniszter részére történő felterjesztésről. A miniszteri döntést, illetve a GHÁT jóváhagyását tartalmazó ügyiratnak a Főosztály által a módosítást kezdeményező részére történő visszaküldését követő tíz napon belül az ágazat gondoskodik az aktualizált, aláírásmintákat tartalmazó 4/1. függelék Főosztály részére történő megküldéséről.

A szakmai javaslattevő tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén a Szabályzatban meghatározott jogok gyakorlására az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint kerül sor. A szakmai ügyirathoz a helyettesítő szakmai javaslattevő vezető írásbeli meghatalmazásának másolatát – a meghatalmazott írásbeli elfogadó záradékával megerősítve – csatolni kell.

10.5. A szakmai javaslattevő az ügyirathoz csatolja a kötelezettségvállalás dokumentumának tervezetét, amely lehet

a) az Áht. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kifizetését tartalmazó kötelezettségvállalás esetén, a PASZÜF és a Főosztály által elfogadott minta alapján – a szakmai szervezeti egység által – elkészített támogatói okirat, valamint támogatási szerződés, továbbá – más fejezet vagy más fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén – a PASZÜF és a Főosztály által véleményezett megállapodás alapján – a szakmai szervezeti egység által – elkészített fejezetek közötti megállapodás;

b) a pályázati eljárás esetén az Ávr. 45. § (1) bekezdésében meghatározott pályázati kiírás, valamint – külső szervezet által lebonyolított pályázat esetén – a lebonyolítási, kezelői díj erejéig a 35. pont szerinti, a PASZÜF és a Főosztály által véleményezett megállapodás alapján – a szakmai szervezeti egység által – elkészített együttműködési megállapodás.

10.6. A szakmai javaslattevő által elkészített ügyiratot a szakterületi kontrollt ellátó személy megvizsgálja abból a szempontból, hogy a kötelezettségvállalás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, valamint az ÉKM belső szabályzatainak, továbbá ellenőrzi, hogy a fedezet rendelkezésre áll-e. Előzetes fedezetigazolás céljából írásban, elektronikus formában egyeztet a Főosztállyal.

A szakterületi kontrollt ellátó személy által a jelen pont szerint végrehajtott előzetes fedezetvizsgálat nem helyettesíti az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi ellenjegyzést.

10.7. A kötelezettségvállalás dokumentumán minden esetben fel kell tüntetni a szakmai ügyirat iktatószámát, két példányán (a szakmai ügyirat példánya, illetve a Főosztály példánya) pedig a „minisztérium példánya” szöveget is. A kötelezettségvállalás dokumentuma legalább négy eredeti példányban készül.

10.8. Nem szükséges külön kötelezettségvállalási dokumentum elkészítése

a) az Építési és Közlekedési Minisztérium Igazgatása részére átcsoportosított előirányzat esetében,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári szolgáltatási díjjal történő megterhelését megelőzően,

c) a fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, kiemelt előirányzatok, részfeladatok közötti átcsoportosítására.

A kötelezettségvállalás megtörténtét, az előirányzatok megváltoztatását a fenti esetekben az 5. függelék szerint kiállított betétív igazolja.

11.1. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett az Áht. 50. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek – az Ávr. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével – megfeleljen. A feltételek teljesülését nem kell vizsgálni

a) a külön jogszabály alapján, alanyi jogon járó támogatások esetén,

b) abban az esetben, ha a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye a támogatás iránti kérelem benyújtója vonatkozásában – munkavállaló foglalkoztatásának hiányában – nem értelmezhető, vagy a magyarországi foglalkoztatási jogszabályok hatálya a foglalkoztatóra – Magyarországon történő foglalkoztatás hiányában – nem terjed ki.

11.2. A támogatás kedvezményezettje a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak vagy a 11.1. pont b) alpontjában foglaltaknak való megfelelésről a 9/3. függelék kitöltésével nyilatkozik, a kötelezettségvállalási dokumentum aláírását megelőzően.

11.3. A szakmai javaslattevőnek – a munkaügyi hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) internetes oldalán található rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó nyilvántartás adatai alapján – a kötelezettségvállalási dokumentum aláírását megelőzően – ellenőriznie kell, hogy a kedvezményezett megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. A szakmai javaslattevő ennek dokumentálására a fenti három szervezet internetes oldalán található elektronikus nyilvántartásokból – a kedvezményezett adószáma mint keresési feltétel megadásával – végrehajtott lekérdezés eredményét rögzítő kinyomtatott dokumentumot a 9/2. függelék szerinti nyilatkozathoz csatolja.

12.1. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatási szerződés, támogatói okirat vagy megállapodás tervezete és tartalma az alábbi feltételek valamelyikének megfeleljen. A támogatás

a) nem tartozik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá,

b) nyújtása létező támogatás részeként történik,

c) csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik,

d) csekély összegű támogatásnak minősül,

e) az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásnak minősül,

f) az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásnak minősül,

g) az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozik, és a b)–f) alpontban foglaltak egyike sem teljesül rá nézve, annak az Európai Bizottság irányába egyedi támogatásként történő bejelentése szükséges a Támogatásokat Vizsgáló Iroda felé.

12.2. A fenti feltételek fennállásáról, illetve a 12.1. pont g) alpontjában foglaltak esetén a feltétel teljesülésének a kötelezettségvállalás időpontjáig történő biztosításáról a szakmai javaslattevő a 9/2. függelék szerint nyilatkozik.

12.3. A tárgyévet megelőző kettő év során a támogatási tervezetben megjelölt kedvezményezett számára már biztosított és az adott támogatási tervezettel a tárgyévben pénzügyileg teljesítendő csekély összegű támogatások, illetve az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatások együttes összegének euróban történő meghatározásához a kötelezettségvállalás várható időpontját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni, két tizedesjegy pontossággal.

12.4. A szakmai javaslattevő vezető nyilatkozata – valamint, amennyiben a nyilatkozat szerint az szükséges, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet I. melléklet I. Része szerinti adatlap – alapján a támogatási tervezet Támogatásokat Vizsgáló Iroda irányába – az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: EU versenysemlegességi rendelet) megfelelően – történő előzetes bejelentéséről az illetékes ágazat gondoskodik.

12.5. Előzetesen be kell jelenteni a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja részére a támogatást a következő esetekben:

a) a 9/2. függelék szerinti nyilatkozat 3. pont b) alpontja fennállása esetén, amennyiben a támogatás az EU versenysemlegességi rendelet 18. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá tartozik, vagy megítélése pályázati úton történik;

b) a 9/2. függelék szerinti nyilatkozat 3. pont c)–g) alpontjában meghatározott valamely feltétel fennáll.

A fenti esetekben kötelezettségvállalásra a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja támogatást jóváhagyó véleménye, a 9.2. függelék szerinti nyilatkozat 3. pont g) alpontja esetében ezen túlmenően az Európai Bizottság kifogást nem tartalmazó határozata hiányában nem kerülhet sor. Az ezek figyelmen kívül hagyásával tett kötelezettségvállalás az Európai Unió joga szerint jogellenes, és a támogatás felfüggesztése, kedvezményezett általi visszafizetése tagállami előírásának Európai Bizottság általi kezdeményezését vonja maga után.

12.6. A támogatási tervezetnek a 12.1. pont a)–g) alpontja szerinti megítélését segítik a 14. függelékben megadott szempontok.

13.1. Az Áht. 56/B. §-a szerinti kincstári monitoringrendszerben, az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerben (a továbbiakban: OTR) nem rögzített támogatási döntés alapján támogatás érvényesen nem nyújtható.

A szakterület a támogatói döntést követő hét napon belül gondoskodik az Áht. 56/C. §-ában, az Ávr. 102/E. §-ában és 102/F. §-ában foglaltaknak megfelelően az adatok OTR-be történő átadásáról. Az OTR-ben rögzített adatokról, döntött státuszú adatlapot szükséges nyomtatni, és a kötelezettségvállalás dokumentumát tartalmazó ügyirathoz csatolni.

13.2. A Kincstár által működtetett monitoring rendszer irányában fennálló adatszolgáltatási kötelezettség esetében

a) a támogatási konstrukciónak és a konstrukció megváltoztatásának a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé teljesítendő bejelentésre [Ávr. 102/E. § (1) és (2) bekezdés],

b) a támogatási döntés és e döntés megváltoztatásának bejelentésére [Ávr. 102/F. § (1) és (2) bekezdés],

c) a támogatás folyósításához kapcsolódó adatszolgáltatásra [Ávr. 102/F. § (3) bekezdés]

irányuló kötelezettségek teljesítéséért a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár vagy lebonyolító, illetve kezelő szerv igénybevétele esetén a lebonyolító, illetve kezelő szerv felel.

14.1. A költségvetési szervnek lebonyolító, valamint kezelő szerv kijelölése esetén az együttműködési megállapodásban rögzítenie szükséges a lebonyolítási, illetve kezelői feladathoz biztosított díjnak a lebonyolító, valamint a kezelő szerv részére az együttműködési megállapodás alapján teljesített összegét vagy a lebonyolító szerv vagy kezelő szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezett összegét, valamint az ezen összegek felhasználásáról szóló, az elszámolással egyidejűleg benyújtandó tájékoztatási kötelezettséget.

14.2. A támogatási szerződésben, támogatói okiratban a kedvezményezettnek a költségvetési támogatás fogadására szolgáló 9/5. függelék szerinti bankszámlaszámát fel kell tüntetni. A kedvezményezett adatait a 16. függelék tartalmazza.

A költségvetési támogatás nyújtása nem visszatérítendő támogatásként vagy a 28. pontban foglaltak figyelembevételével visszafizetési kötelezettséggel nyújtott (a továbbiakban: visszatérítendő) támogatás formájában történhet. A támogatás rendelkezésre bocsátásának módjára – egy összegben, részletekben (időarányosan, teljesítésarányosan), támogatási előlegként vagy utófinanszírozás keretében – vonatkozó döntés meghozatala során az Ávr. 86. § (1) bekezdésében meghatározottakra kell figyelemmel lenni.

16.1. Előirányzat-átcsoportosítás útján nyújtott támogatásokat a Kincstár havi ütemezésben vezeti át, nyitja le. Az ettől eltérő ütemezéshez (keret-előrehozáshoz) a szakmai javaslattevőnek a szakterületi kontrollt ellátó személy közreműködésével – a kedvezményezett intézmény likviditási helyzetét is bemutató – részletes indokolást és a Kincstári szabályzatban meghatározott, a keret-előrehozási kérelem indokolásához rendszeresített adatlapot is csatolnia kell a szakmai ügyirathoz.

16.2. A kötelezettségvállalás dokumentumában a támogatás kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátásának időpontját – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – úgy kell megállapítani, hogy ennek alapján a határidők betartása biztosított legyen, továbbá az összhangban legyen a bevételek és kiadások várható alakulásáról szóló, 5.1. pont szerinti adatszolgáltatással.

17.1. Az Ávr. 84. §-a szerinti biztosíték rendelkezésre bocsátásának vállalásáról a kedvezményezettet a 9/3. függelék megfelelő részében kell nyilatkoztatni, attól függően, hogy egyedi kérelemre vagy pályázat útján, illetve természetes vagy jogi személyként nyújtja be támogatási igényét. A kedvezményezett figyelmét fel kell hívni arra, hogy ezeken a formanyomtatványokon kezdeményezheti a támogatónál a biztosíték nyújtásától történő eltekintést. A támogató az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felhatalmazó nyilatkozatot (a továbbiakban: felhatalmazó levél) a 9/1. függelék szerint tartalommal fogadhatja el.

17.2. Az Ávr. 84. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítékadási kötelezettség alóli felmentésre a szakmai javaslattevő – saját hatáskörben vagy a kedvezményezett kérelmére – tehet javaslatot úgy, hogy a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesítésre tett javaslat tényét és indokolását a szakmai ügyiratba helyezett feljegyzésben rögzíti. A biztosíték alóli mentesítésről a kötelezettségvállaló írásban dönt.

17.3. Az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték fennállásának határidejét a kötelezettségvállalás dokumentumában a támogatás felhasználása ellenőrzésének végső határidejében kell meghatározni, amely legalább a záróbeszámoló elfogadását követő öt év. A bizonylatok irattárban történő megőrzésének határideje tíz év.

17.4. A támogatás felhasználása ellenőrzése határidejének módosítása esetén a 17.1. pontban foglaltaknak megfelelő felhatalmazó levél – legkésőbb a támogatási szerződés, támogatói okirat, megállapodás módosításának kötelezettségvállaló általi aláírásáig történő – beszerzéséről a szakmai javaslattevő gondoskodik.

18.1. A kötelezettségvállalás szakterületi kontrollját az 1/a. függelékben meghatározott kormánytisztviselő végzi. A szakterületi kontrollt ellátó személy által az e feladatkörében végzett főbb tevékenységeket a 17/a. függelék tartalmazza. Az előirányzatonként és részfeladatonként a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár által meghatározott szakterületi kontrollt ellátó személyek nevét az 1/a. függelék, aláírásmintáját a 4/1. függelék szerint megküldött formanyomtatvány tartalmazza. Amennyiben az 1/a. függelékben feltüntetett szakterületi kontrollt ellátó személyek kijelölése módosul, úgy az ezen módosított kijelölésről szóló intézkedést, valamint az aktualizált aláírásmintát tartalmazó 4/1. függeléket a Főosztály részére szükséges megküldeni.

18.2. Ugyanazon kötelezettségvállalás, valamint annak módosítása, visszavonása során nem lehet szakterületi kontrollt ellátó személy a szakmai javaslattevő vezető, illetve a szakmai javaslattevő vezető vagy a helyettesítésére kijelölt személy.

18.3. A szakterületi kontrollt ellátó személy figyelemmel kíséri a feladatkörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok változását, és azokat naprakészen nyilvántartja.

18.4. Amennyiben a támogatási javaslat nem felel meg a 18.5. pontban foglalt feltételeknek, és a szakmai javaslattevő a szakterületi kontrollt ellátó személy észrevételei ellenére fenntartja javaslatát, a szakterületi kontrollt ellátó személy erről 3 napon belül írásban tájékoztatja a kötelezettségvállalót. Ha a kötelezettségvállaló az írásbeli tájékoztatás ellenére a kontroll megtörténtének igazolására ad írásbeli utasítást, a szakterületi kontrollt ellátó személy köteles az utasításnak eleget tenni, azonban ennek tényéről írásban haladéktalanul értesíti a GHÁT-ot, aki 10 napon belül megvizsgálja a bejelentést.

18.5. A szakmai javaslattevő által elkészített ügyiratot a szakterületi kontrollt ellátó személy megvizsgálja abból a szempontból, hogy a kötelezettségvállalás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az ÉKM belső szabályzatainak, továbbá a jóváhagyott költségvetés alapján a fedezet rendelkezésre áll-e, illetve a fedezet teljes vagy részleges hiányában rendelkezik-e a Kormány Áht. 36. § (2), (4b) vagy (4c) bekezdése szerinti döntéseivel.

A szakterületi kontrollt ellátó személy által a jelen pont szerint végrehajtott előzetes fedezetvizsgálat nem helyettesíti az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi ellenjegyzést.

18.6. A szakmai ügyiratnak, ha a költségvetési támogatás nyújtásáról külön jogszabály rendelkezik, akkor a külön jogszabályban meghatározott dokumentumok mellett az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a szakmai javaslattevő támogatási javaslata a kötelezettségvállaló, vagy amennyiben annak személye az 1/a. függelékben foglaltak szerint eltér, a támogatói döntéshozó részére – ideértve az értékelő bizottságnak – a döntési javaslatát,

b) az 5. függelék szerint kitöltött, a szakterületi kontrollt ellátó személy és a szakmai javaslattevő által aláírt betétív – pályázati úton nyújtott támogatás esetén ideértve a pályázati döntés függvényében szükség szerint korrigált betétívet is –,

c) az ÉKM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó nonprofit gazdasági társaságoknak nyújtott támogatások esetén a közszolgáltatási szerződés egyszerű másolatát,

d) a kötelezettségvállalás 9.1. pont szerinti dokumentumát,

e) a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek részére az időarányostól eltérő ütemezésben történő támogatás lekérése esetén ennek indokolását,

f) a szakmai javaslattevő a 9/2. függelék szerinti nyilatkozatát, amelyhez csatolja a 11.3. pontban foglaltak szerinti lekérdezés eredményét rögzítő kinyomtatott dokumentumot,

g) a támogatás a Nemzeti Kommunikációs Hivatal Jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozásról a Közbeszerzési Főosztály által megküldött választ vagy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jóváhagyását szükséges csatolni,

h) több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás esetén a 9/4. függelék szerinti nyilatkozatot; kivéve, ha jogszabály vagy kormányhatározat írja elő a több évet érintő forrásbiztosítást, a támogatás célját, a címzettjét és az évekre meghatározott összegét,

i) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény) 53. § (5) bekezdése szerinti tudomásulvételt magában foglaló elektronikus visszajelzés nyomtatott példányát,

j) a kedvezményezettnek az Ávr. 75. §-ában meghatározottak alapján a 9/3/a. és a 9/3/b. függelék szerinti formában megtett nyilatkozatát (egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetén a nyilatkozat megtételéhez írásban közölni kell a kedvezményezettel a támogatásról szóló döntés előkészítésében részt vevő személyek, valamint a támogatói döntéshozó, és amennyiben az a támogatói döntéshozótól eltér, a kötelezettségvállaló nevét; pályázat esetén ezen személyek megnevezését a pályázati kiírás vagy dokumentáció tartalmazza) vagy az Ávr. 75. § (3a) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot,

k) a pályázati úton, az egyedi döntés, valamint az egyedi kérelem alapján nyújtott támogatás esetében egyaránt az Áht. 56/C. § (1) bekezdése szerinti, a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben történő rögzítését visszaigazoló űrlapot.

18.7. Amennyiben a költségvetési támogatás nyújtására a Kormány egyedi határozata alapján, az Ávr. 101/A. §-ában meghatározottak szerint kerül sor, úgy a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó jogszabályokat és a Szabályzat rendelkezéseit az Ávr. 101/A. §-ában meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett nyilatkozatait ebben az esetben az Ávr. 7. melléklete szerinti formában köteles megtenni, a szakmai ügyirathoz ezt a mellékletet kell csatolni. Ha a kötelezettségvállaló szóbeli vagy írásos nyilatkozatában azt lehetővé tette, úgy lehetőség van a nyilatkozat egyszerű másolatának elektronikus úton történő beküldésének elfogadására. Ebben az esetben a kedvezményezettet írásban vagy szóban fel kell hívni az Ávr. 101/A. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésére.

Az Ávr. 101/A. § (4) bekezdése alapján, abban az esetben, ha a költségvetési támogatás az EU versenysemlegességi rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatást tartalmazna, külön íven be kell mutatni és a nyilatkozathoz csatolva be kell nyújtani a támogatott tevékenység bemutatását, helyszínének megjelölését és az elszámolni kívánt költségek részletesebb ismertetését.

18.8. A kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a pályázati kiírás lehetővé teszi – legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a támogató rendelkezésére bocsátja

a) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját vagy az aláírásminta hitelesített másolatát,

b) államháztartáson kívüli, nem természetes személy kedvezményezett esetén a jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának eredeti példányát vagy az eredeti példány hitelesített másolatát.

Amennyiben a kedvezményezett az Ávr. 75. § (6) bekezdése alapján a létezését igazoló hiteles okirat vagy létesítő okirata benyújtására nem kötelezett, azt a szakmai ügyiratban

a) költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett esetén a Kincstár törzskönyvi nyilvántartásából,

b) egyházi jogi személy kedvezményezett esetén az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16/A. §-a szerinti nyilvántartásból,

c) közalapítvány kedvezményezett esetén a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 86. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból,

d) olyan gazdálkodó szervezet kedvezményezett esetén, amely felett a miniszter megbízás vagy törvényi, rendeleti kijelölés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol, az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által üzemeltetett elektronikus cégnyilvántartásból

a szakmai javaslattevő által kinyomtatott, dátummal és aláírással ellátott dokumentum helyettesíti.

18.9. Amennyiben a Kincstár honlapjáról elérhető törzskönyvi nyilvántartási adatok között nem szerepel a kedvezményezett vezetőjének neve, a szakmai javaslattevő ezen adat megszerzése érdekében – elektronikus úton – megkeresi a Kincstárt, és a megkeresést, valamint az arra adott választ csatolja a szakmai ügyirathoz.

18.10. Egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetén a kedvezményezett eredeti, illetve közjegyző vagy a kiállító hatóság által hitelesített létezést igazoló okiratáról, működési engedélyéről helyben az ügyirat szakmai előadója is készíthet hiteles másolatot, amelyre – dátummal és aláírásával – rávezeti az alábbi szöveget: „Az eredetivel mindenben megegyező másolat”.

18.11. Egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetén az Ávr. 75. § (3) bekezdés a) pontja szerinti aláírási címpéldányként, aláírásmintaként az eredeti okiratról helyben a szakmai ügyirat ügyintézője által készített másolat is csatolható, amelyre az ügyintéző – dátummal és aláírásával – rávezeti az alábbi szöveget: „Az eredetivel mindenben megegyező másolat”.

18.12. Egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetén, amennyiben a kedvezményezett képviseletére jogosult személy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintája a 18.11. pontban meghatározott eljárás szerint záradékolt eredeti, vagy a jelen pont alapján záradékolt másolata egy korábbi támogatásból eredően rendelkezésre áll, és a képviselő személye nem változott, az Ávr. 75. § (3) bekezdés a) pontja szerinti aláírásmintaként csatolható az ügyirat ügyintézője által e korábban benyújtott aláírási címpéldányról, aláírásmintáról vagy aláírási kartonról készített másolat is, amelyre az ügyintéző – dátummal és aláírásával – rávezeti az alábbi szöveget: „Az eredetivel mindenben megegyező másolat”.

18.13. Amennyiben az Ávr. 75. § (9) bekezdése szerinti, a kedvezményezett által benyújtott elektronikus tulajdonilap-másolatot a kedvezményezett saját elérésű rendszeréből kéri le, nyomtatja ki és csatolja, a Földhivatali Információs Rendszer (a továbbiakban: TAKARNET) eléréssel rendelkező ügyintéző a minisztérium TAKARNET-elérésén keresztül, az online rendszerben való rákereséssel ellenőrzi az adatok egyezését. Megfelelőség esetén az ügyintéző a tulajdonilap-másolatot a következők szerint záradékolja és csatolja a szakmai ügyirathoz: „A tulajdonilap-másolat a TAKARNET-rendszer online nyilvántartásában általam ellenőrzött adatoknak megfelel. (Dátum, aláírás)”. Amennyiben az elektronikus tulajdonilap-másolat közvetlenül a minisztériumon belüli TAKARNET-eléréssel kerül lekérésre és kinyomtatásra, a dokumentum megfelelőnek tekinthető.

18.14. Az Ávr. 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költségtervet – a pályázati úton nyújtott támogatás kivételével – a kedvezményezettnek legalább a 6. függelék szerinti tartalommal és részletezettséggel kell benyújtania, azzal, hogy a költségtervmintában foglalt követelmények, minimumfeltételek, amelyektől az eltérés a bővebb adattartalom érdekében lehetséges. Kivételt képez ez alól az Ávr. 101/A. §-a szerinti, a Szabályzat 18.7. pontjában foglalt eljárás, amely esetben az Ávr. 7. melléklete szerint benyújtott nyilatkozat részét képező egyszerűsített költségtervet kell alkalmazni, azzal, hogy a támogatott tevékenységhez kapcsolódó végleges költségterv a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belüli beérkezéséről a szakmai javaslattevőnek kell gondoskodnia.

18.15. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. §-a szerinti feltételekről szóló nyilatkozatot a kedvezményezett a 9/3/a. és a 9/3/b. függelék szerinti formában teszi meg.

18.16. A kedvezményezett támogatói okirat alkalmazása esetén az ahhoz kapcsolódó nyilatkozataiban, támogatási szerződés és megállapodás megkötése esetén a szerződésben nyilatkozik arról, hogy az Ávr. 69. és 75. §-a, valamint a Szabályzat alapján, a szerződés megkötését megelőzően általa benyújtott dokumentumokban foglaltak változatlanul fennállnak. Amennyiben a fenti dokumentumok tartalmában a kötelezettségvállalás dokumentumának kötelezettségvállaló általi aláírásáig változás következett be, a kedvezményezettől újra be kell kérni azt a dokumentumot, amelynek tartalmában a változás bekövetkezett.

18.17. A kötelezettségvállalás dokumentumának módosítása esetén a szakmai ügyirat tartalmát kizárólag azon dokumentumok képezik, amelyek a dokumentumban megjelenő változtatások alátámasztására, igazolására hivatottak, valamint amely dokumentumok a módosítás időpontjáig tartalmukban és számszakilag megváltoztak. A szakmai ügyirathoz minden esetben csatolni szükséges az előzményeket tartalmazó ügyiratokat.

18.18. A kötelezettségvállalás általános szabályai szerinti ügyiratnak az alábbi kötelező tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:

a) az előadói ív tárgyában fel kell tüntetni a kedvezményezett nevét, a támogatás célját, a kötelezettségvállalás forrását (fejezet, cím, alcím, jogcímcsoport, ÁHT azonosító, részfeladat megnevezése),

b) amennyiben az ügyirat a 10.2. pontban meghatározott kivétel alkalmazásával szakmai javaslatot nem tartalmaz, rövid szakmai indokolás,

c) az adott előirányzat, részfeladat felhasználására az 1/a. függelékben meghatározott egyeztetési kötelezettség teljesítését rögzítő záradék.

18.19. Az ügyiratot kiadmányozás előtt szignálja a következő sorrendben, a szignálás dátumának feltüntetésével:

a) a szakmai javaslattevő, aki egyúttal aláírásával ellátja az 5. függelék szerinti betétívet, és az ügyiratot felszereli a támogatás nyújtásának feltételéül szabott nyilatkozatokkal és dokumentumokkal,

b) az egyetértésben javaslatot tevő vagy egyeztetésbe bevonandóként az 1/a. függelék megnevezett más szervezeti egység vezetője,

c) a szakterületi kontrollt ellátó személy, aki egyúttal aláírásával ellátja az 5. függelék szerinti betétívet,

d) az előirányzat egyedi döntés alapján, illetve pályázati úton történő felhasználása esetén a PASZÜF (jogi ellenőrzés),

e) a Főosztály, ahol a pénzügyi ellenjegyző

ea) az 5. függelék szerinti betétívet és a kötelezettségvállalás dokumentumát is ellenjegyzi, illetve

eb) a pénzügyi ellenjegyzés megtörténtét a nyilvántartásra szolgáló rendszerben rögzíti.

18.20. Az ügyiratot elküldés előtt szignálja a dátum feltüntetésével

a) a szakmai javaslattevő vezető, aki gondoskodik a 18.19. pont szerinti eljárás eredményeként a kötelezettségvállalás dokumentumain – esetlegesen – szükségessé vált javítások átvezetéséről,

b) a szakterületi kontrollt ellátó személy.

18.21. Az ügyiratot kiadmányozás – a kötelezettségvállalási dokumentum kötelezettségvállaló általi aláírása – előtt szignálja a dátum feltüntetésével a szakterületi kontrollt ellátó személy, aki – ha jogszabály erre korábbi határidőt nem állapít meg – a kedvezményezett által aláírva visszaküldött szerződést is tartalmazó ügyiratot, támogatói okirat kiadása esetén a támogatói okiratot tartalmazó ügyiratot felszereli a szerződéskötés feltételéül szabott nyilatkozatokkal és dokumentumokkal.

18.22. A kötelezettségvállaló kiadmányozza a kötelezettségvállalás dokumentumát, és aláírásával ellátja az 5. függelék szerinti betétívet a dátum feltüntetésével.

19.1.1. A jogi ellenőrzésre a kötelezettségvállalás szakterületi kontrollja után kerül sor.

19.1.2. Jogi ellenőrzés elvégzésének tanúsítására a jogi, koordinációs és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó kamarai jogtanácsos kormánytisztviselő jogosult.

A jogi ellenőrzés tanúsítását a kötelezettségvállalási dokumentum két – „a minisztérium példánya” szövegrész feltüntetésével jelzett minisztériumi – példányának valamennyi oldalán szignózással, további példányainak pedig az utolsó oldalán történő aláírásával kell elvégezni.

19.1.3.² A jogi ellenőrzés a kötelezettségvállalás dokumentumának jogi szempontú megfelelőségét tanúsítja. A jogi ellenőrzést végző a jogi ellenőrzés során a kötelezettségvállalás dokumentumának mellékletét képező dokumentumok meglétét, a kötelezettségvállalási dokumentummal való összhangját is ellenőrzi. A szakmai szervezeti egységeknek a támogatás nyújtásának tervezett időpontjára, illetve a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott kötelezettségek teljesítésének kezdő időpontjára is figyelemmel a tervezetet – ideértve a módosítást is – úgy kell jogi ellenőrzésre megküldeni, hogy a megalapozott írásbeli vélemény elkészítésére, illetve az esetleges korrekció átvezetését követő ismételt véleményezésre, továbbá a jogi ellenőrzésre, a szakmai szervezeti egységek által hiánytalanul, jóváhagyó döntéssel együtt, átadott dokumentáció jogi ellenőrzésre történő átvételét követő 3 munkanap időtartam biztosított legyen.

19.1.4.³ Amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma

a) támogatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalás esetén nem a PASZÜF és a Főosztály által elfogadott minta alapján – a szakmai szervezeti egység által – elkészített támogatói okirat vagy támogatási szerződés,

b) más fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén nem a PASZÜF és a Főosztály által véleményezett megállapodás alapján – a szakmai szervezeti egység által – elkészített fejezetek közötti megállapodás,

a jogi ellenőrzésre rendelkezésre álló idő a szakmai ügyirat PASZÜF részére történő hiánytalan átadásától számított 3 munkanap.

A hiányos, illetve nem megfelelő tartalommal elkészített ügyirat szakmai javaslattevő vezető részére javításra, kiegészítésre történő visszaküldésével a határidő számítása újraindul.

19.2.1. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a jogi ellenőrzést követően kerül sor.

19.2.2.⁴ A pénzügyi ellenjegyzésre a GHÁT, valamint a GHÁT által, az adott fejezeti és központi kezelésű előirányzat kezelésével a 4/2. függelék alapján kijelölt, az Ávr. 60. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelő kormánytisztviselő jogosult.

19.2.3. A pénzügyi ellenjegyző az 5. függelék szerinti betétívet is köteles aláírni.

19.2.4.⁵ A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése az Ávr. 53/A. §-a, továbbá az Ávr. 54. és 55. §-a szerint történik. A pénzügyi ellenjegyző feladatait a 17/b. függelék tartalmazza. A pénzügyi ellenjegyzésre rendelkezésre álló idő a szakmai szervezeti egységek által hiánytalanul átadott szakmai ügyirat PASZÜF általi jogi ellenőrzésétől és a Főosztályra érkezésétől számított 3 munkanap. Hiánypótlás szükségessége esetén a hiánypótlásra nyitva álló határidő a rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

20.1. A kötelezettségvállalás megtételére akkor kerülhet sor, ha a jogi ellenőrzés és pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás dokumentumán – a 19. pontban foglalt ügymenetben – megtörtént.

20.2. Támogatás nyújtása esetén a szakmai javaslattevő a kedvezményezettet a támogatási döntés meghozataláról – a támogatási igény kézhezvételétől számított 21 napon belül – a kötelezettségvállalás tervezett időpontjának megjelölésével – írásban értesíti, és gondoskodik a kötelezettségvállalási dokumentum és a kapcsolódó dokumentumok előkészítéséről. A kötelezettségvállalás dokumentumát és annak mellékleteit legalább 4 példányban kell elkészíteni.

Támogatási szerződés megkötése esetén a szakmai javaslattevő a szerződéstervezet megküldésével egyidejűleg értesíti a kedvezményezettet a támogatási szerződés kedvezményezett általi aláírásának határidejéről, amely legfeljebb 30 nap lehet. E határidő utolsó napja szempontjából a kedvezményezett által aláírt szerződés postára adásának dátumát vagy – személyes kézbesítés esetén – a minisztérium általi kézhezvétel napját kell figyelembe venni.

20.3. Határon túli kedvezményezett támogatási szerződés útján történő támogatása esetén, amennyiben a postai vagy személyes kézbesítés a kedvezményezett rendelkezésére álló határidőben történő aláírást veszélyezteti, a támogatási szerződés minisztériumi – valamennyi oldalán történt aláírással ellátott – példánya digitális másolatban (szkennelve) is továbbítható, amelyet a meghatározott példányszámban történő aláírás után a kedvezményezett személyesen vagy postai úton kézbesít a minisztérium részére. A kedvezményezett által aláírva visszaküldött szerződés eredeti, jogilag ellenőrzött és pénzügyileg ellenjegyzett támogatási szerződéshez képest történő ellenőrzése a szakmai javaslattevő vezető feladata, aki az ellenőrzés tényét a szakmai ügyirat borítóján igazolja.

20.4. Ha a kedvezményezett a 20.2. pontban meghatározott határidőt elmulasztja, de mulasztása – a kedvezményezett által benyújtott dokumentumokkal alátámasztott – méltányolható okból származik, és a kedvezményezett a szerződést a 20.2. pontban meghatározott határidőtől számított 30 napon belül aláírva megküldi, a támogatási szerződés a minisztérium részéről aláírható. Ha a kedvezményezett a 20.2. pontban meghatározott határidőtől számított harminc napon belül nem írja alá a szerződést, de a kedvezményezett mulasztása – a kedvezményezett által a 20.2. pontban meghatározott határidőtől számított 30 napon belül benyújtott dokumentumokkal alátámasztott – méltányolható okból származik, a szakmai javaslattevő vezető a szerződéskötésre további legfeljebb 30 napos határidőt állapíthat meg, és erről a kedvezményezettet írásban értesíti.

20.5. Ha a támogatási döntés a kedvezményezett mulasztása folytán az Ávr. 73. § (2) bekezdése szerint hatályát veszti, erről a szakmai javaslattevő írásban értesíti a kedvezményezettet, valamint feljegyzésben tájékoztatja a kötelezettségvállalót, illetve a szakterületi kontrollt ellátó személyt a kötelezettségvállalás nyilvántartásból történő törlése miatt. Ezen értesítést a Főosztály részére is meg kell küldeni tájékoztatásként.

20.6. A kötelezettségvállalás dokumentumának kötelezettségvállaló általi aláírására abban az esetben kerülhet sor, ha az a fentiekben foglalt feltételeknek megfelel, továbbá – támogatási szerződés esetén – a szerződéstervezetet – ide nem értve a fejezetek közötti megállapodást – a kedvezményezett már aláírta.

21.1. A döntést előkészítő szakmai ügyirat tartalmi és formai kellékeire a III. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A szakmai javaslattevőnek, a szakterületi kontrollt ellátó személynek és a Főosztálynak az Áht. 36. §-ában, az Ávr. 46. § (2) bekezdésében és 49. §-ában foglalt feltételek teljesülését kiemelten kell vizsgálnia.

21.2. A szakmai ügyirathoz csatolni kell a 9/4. függelék szerinti nyilatkozatot – a 18.6. pont i) alpontjában foglaltak figyelembevételével – 2 példányban, valamint az Áht. 36. § (4) bekezdése szerint megállapított kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével, a szakmai ügyirat szerinti kötelezettségvállalás időpontját megelőzően vállalt, a költségvetési évet, valamint az azt követő három évet terhelő kötelezettségvállalásokra és az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti, más fizetési kötelezettségekre tekintettel meghatározott szabad kiadási előirányzat és a vállalni tervezett, a költségvetési évet követő több év vagy a költségvetési évet követő év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás (a továbbiakban együtt: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) összevetését tartalmazó kimutatást, figyelemmel az Ávr. 49. §-ában foglalt tilalom eseteire is. Az éven túli kötelezettségvállalás szabályait kell alkalmazni a költségvetési év december 31-ig vállalt, de a költségvetési évet követő évben hatályba lépő támogatási szerződések megkötése, támogatói okiratok kiadása esetén (a továbbiakban: késleltetett hatálybalépés).

21.3. A Főosztály külön nyilvántartást vezet a több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalásokról. A költségvetési évet megelőző években vállalt a költségvetési év előirányzatait terhelő kötelezettség és az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettség a költségvetési év előirányzata terhére még vállalható kötelezettségek összegét – a tárgyévi szabad előirányzatot – csökkenti.

21.4. A késleltetett hatálybalépés esetén is be kell szerezni a miniszter éven túli kötelezettségvállalásra vonatkozó engedélyét.

22.1. Az ügyiratot csak abban az esetben kell a 18. pontban meghatározott körben egyeztetni, ha a kötelezettségvállalás dokumentuma is módosításra szorul. A módosító okiratnak a 19. pont szerinti jogi ellenőrzése és pénzügyi ellenjegyzése azonban minden esetben – a függelékek változása esetén is – szükséges. A kötelezettségvállalás módosítására a 10.1. pont alapján tett javaslatot követően, a kötelezettségvállalás általános szabályainak eljárásrendjében kerülhet sor.

22.2. A kötelezettségvállalás módosításáról, visszavonásáról a szakterületi kontrollt ellátó személy kiállítja az 5. függelék szerinti betétívet. A kötelezettségvállalás eredeti összegét érintő módosítás, illetve a kötelezettségvállalás visszavonása esetén a betétív „Jelen ügyiraton vállalt kötelezettség” rovatában a módosítással, visszavonással érintett összeget kell feltüntetni.

22.3. Az Ávr. 95. § (6) bekezdésében meghatározott valamely jogcím alkalmazása esetén a szakterületi kontrollt ellátó személy minden esetben előzetesen tájékoztatja a pénzügyi ellenjegyzőt, valamint a kérelmet vagy az Ávr. 95. § (6) bekezdésében meghatározott jogcímeket igazoló dokumentumokat előzetes egyeztetés céljából megküldi a Főosztály részére. A Főosztály visszajelzését követően az Ávr. 95. § (6) bekezdése alapján a támogatói okirat vagy támogatási szerződés adataiban bekövetkezett, módosítást nem igénylő változtatások rögzítésre kerülnek a nyilvántartásra szolgáló rendszerben.

22.4. Az Ávr. 65/B. § (2) bekezdése alapján a támogatott tevékenység megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a korábbi kedvezményezettre meghatározott feltételeknek megfelel, és ahhoz a támogató előzetesen hozzájárul. Ezen esetben a szakmai javaslattevő a 10.1. pont szerint tett javaslatot követően a támogató döntéséről tájékoztatja a kedvezményezettet, valamint haladéktalanul intézkedik a szerződés-átruházásról szóló megállapodás másolati példányának beszerzése iránt. A szerződés-átruházásról szóló megállapodás ezt követően az ügyirat részét képezi, a támogatási jogviszonyt a kedvezményezett személyében bekövetkezett változás miatt módosítani szükséges, a kötelezettségvállalás módosításának általános szabályai szerint. A kedvezményezett személyében bekövetkezett változást a szakterületi kontrollt ellátó személy tájékoztatása alapján a Főosztály rögzíti a nyilvántartásra szolgáló rendszerbe.

23.1. A pénzügyi teljesítést (a továbbiakban: kifizetés) a 7/1/a. függelék szerinti feljegyzésben, a 18.6. pontban meghatározott dokumentumok, valamint a szerződött státuszú OTR-adatlap szakmai ügyiratba történő csatolásával, a szakmai javaslattevő, főszabály szerint önállóan, saját hatáskörben kezdeményezi, kivéve, ha

a) a kötelezettségvállalás dokumentuma a kifizetés feltételeként rész-, illetve záró beszámolási kötelezettséget ír elő, és

b) a szakmai javaslattevő nem azonos a kötelezettségvállalás dokumentumában az ellenőrzésre, teljesítésigazolásra kijelölt, intézkedésre jogosult vezetővel (a továbbiakban együtt: intézkedésre jogosult vezető), a szakmai javaslattevő és az intézkedésre jogosult vezető közösen, írásban kezdeményezi a pénzügyi teljesítést, valamint a 7/1/a. függelékben foglalt tartalommal nyilatkozik arról, hogy nincs tudomása olyan körülményről, amely a kifizetés akadályát jelentené. Ezzel egyidejűleg a szakmai javaslattevő vezető a pénzügyi teljesítést kezdeményező ügyiratba csatolja a nyilatkozatot. A kifizetést kezdeményező dokumentumban fel kell tüntetni a forrást biztosító előirányzatot/részfeladatot, a kiutalásra kért összeget, a kedvezményezett nevét és – a kötelezettségvállalás dokumentumával összhangban – számlaszámát, továbbá – amennyiben a kötelezettségvállalás dokumentuma rész-, illetve záró beszámolási kötelezettséget ír elő – hivatkozni kell a beszámoló, részbeszámoló elfogadására.

23.2. Amennyiben a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával az Áht. 49. §-a szerint lebonyolító szerv kerül megbízásra, az Ávr. 65/C. § (2) bekezdése szerint a Főosztály a Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlára átutalja a megállapodásban meghatározott feladatok ellátásához szükséges összeget. A lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogosultság Kincstár részére történő bejelentéséről a Főosztály gondoskodik, az Ávr. 65/C. § (1) bekezdés szerint megkötött együttműködési megállapodás alapján.

23.3. A lebonyolító szerv által, a szakmai javaslattevő vezető részére – az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint elkészített – kérelem (a továbbiakban: keretlehívás) alapján a szakmai javaslattevő vezető a 7/1/c. függelék szerinti feljegyzésben kezdeményezi a lebonyolítási számlára történő forrás átvezetését.

23.4. A Főosztály intézkedik a kifizetésről és a nyilvántartásra szolgáló rendszerben a kincstári bizonylatok, illetve a bankszámlakivonatok alapján, valamint a lebonyolító szerv által vezetett analitikus nyilvántartásból meghatározott rendszerességgel teljesített adatszolgáltatás alapján rögzíti a pénzügyi teljesítéseket.

24.1. A lebonyolítási számla terhére történő kifizetések kivételével a pénzügyi intézkedések – ideértve a lebonyolítási számla javára történő keretlehívás teljesítését – utalványozója a Főosztály vezető beosztású kormánytisztviselője vagy a GHÁT által erre írásban kijelölt kormánytisztviselő lehet. Az utalványozás előtt az érvényesítésre jogosult aláírásával igazolja a kiutalás összegszerűségének, jogcímének helyességét, a fedezet meglétét, a kötelezettségvállaló jogosultságát és a pénzügyi bizonylat tartalmi helyességét.

25.1. A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatosan a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felszámított kincstári díjak kifizetése a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történik. Amennyiben az előirányzat a kiadásokra nem nyújt fedezetet, a szükséges összeget a GHÁT döntése alapján az adott ágazathoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kell biztosítani. A javaslatot a hatáskörrel rendelkező szakmai szervezeti egységekkel történő előzetes egyeztetés alapján a Főosztály készíti elő.

25.2. A fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv számára történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat mértékének tartalmaznia kell a felhasználással kapcsolatos, intézményt terhelő kincstári díj fedezetét.

26.1. Az előirányzatokból nyújtott támogatások kedvezményezettjei – ideértve a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerveket is – számára a kötelezettségvállalás dokumentumában a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról beszámolási kötelezettséget kell előírni, határidő meghatározásával a külön jogszabályban megállapított támogatások, valamint az elszámolási kötelezettség nélkül biztosított támogatások kivételével. A támogatási szerződésben, támogatói okiratban foglalt, a beszámolásra meghatározott határidő eredménytelen eltelte után a szakmai javaslattevő haladéktalanul, határidő tűzésével írásban felszólítja a kedvezményezettet a teljesítésre. A határidő eredménytelen eltelte után a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

26.2. A feladatmutatók alapján megállapított finanszírozás keretében biztosított támogatás igénybevételének jogszerűségéről a Kvtv.-ben, a jogszabályban előírt elszámolási módok alkalmazásával, a Szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell a kedvezményezetteket elszámoltatni.

26.3. A pénzügyi elszámolást (a továbbiakban: elszámolás) a 12/1. függelék szerinti tételes elszámolást rögzítő űrlappal kell teljesíteni a 12/2. függelék szerint. Nem forintban kiállított számla esetén a számlaösszesítőn a számla tárgyát magyar nyelven is, a számla összegét, amennyiben az MNB által jegyzett pénznemben kiállított számla teljesítése napján érvényes MNB hivatalos középárfolyamán forintra átszámítva is fel kell tüntetni, az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított számla, pénzügyi bizonylat estén az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos középárfolyamon kell euróra váltani. Fentiekre vonatkozó figyelemfelhívást a kötelezettségvállalás dokumentumának is tartalmaznia kell.

26.4. A kedvezményezettet támogatói okirat kibocsátása, megállapodás, illetve támogatási szerződés esetén is a 9/3/a. és a 9/3/b. függelék szerinti formában kell nyilatkoztatni a támogatott tevékenységgel kapcsolatos, az Ávr. 102/A. §-ában foglalt feltételek fennállásáról, illetve azok hiányáról.

26.5. A záró beszámolót, a részbeszámolót, az elszámolást a szakmai javaslattevő és a szakterületi kontrollt ellátó személy vizsgálja, amelyre rendelkezésre álló idő a beérkezéstől számított 60 nap. Amennyiben a kedvezményezettől további – az elbírálásához szükséges – dokumentumokat kell kérni, a szakmai javaslattevő köteles a hiánypótlás beérkezését követő 30 napon belül írásban intézkedni. A záró beszámoló, a részbeszámoló, az elszámolás elfogadására a szakmai javaslattevő és a szakterületi kontrollt ellátó személy közösen, írásban tesz javaslatot a kötelezettségvállalási dokumentumban az ellenőrzésre, teljesítésigazolásra kijelölt, intézkedésre jogosultnak, aki az elfogadásáról vagy el nem fogadásról dönt, és döntéséről írásban értesíti a kedvezményezettet.

26.6. A záró beszámoló, a részbeszámoló, az elszámolás elfogadásáról szóló, a kedvezményezettnek címzett értesítés a 12/3. függelék szerint tartalmazza legalább

a) a támogatónak és a támogatottnak az elszámolás tárgyát képező támogatást biztosító, a kötelezettségvállalás dokumentumában szereplő megnevezését,

b) a kötelezettségvállalás dokumentumának – továbbá annak esetleges módosítása esetén a módosítás – minisztériumi iktatószámát,

c) a költségvetési támogatás forrását biztosító fejezeti kezelésű előirányzat / részfeladat megnevezését, számát és ÁHT azonosítóját,

d) a költségvetési támogatásnak a kötelezettségvállalás dokumentuma – továbbá annak esetleges módosítása esetén a módosítás – szerinti összegét és célját,

e) utólagos elszámolás előírása mellett történő finanszírozás esetén a támogatásnak

ea) a kedvezményezett számlájára ténylegesen folyósított,

eb) a folyósítás felfüggesztése esetén a felfüggesztéssel érintett, a támogatott részére nem folyósított,

ec) az Áht. 51. § (2) bekezdése szerint köztartozás miatt visszatartott

összegét,

f) a záró beszámoló, az elszámolás alapján a kedvezményezettet megillető támogatás összegét,

g) utólagos elszámolás előírása mellett történő finanszírozás esetén a pozitív elszámolási különbözetnek [az e) alpont ea) és ec) pontjában szereplő tételek összege csökkentve az f) alpont szerinti összeggel] összegét;

h) a g) alpont szerinti elszámolási különbözet fennállása esetén

ha) a visszafizetési kötelezettség teljesítési módjának meghatározását (utalás, központi költségvetési szerv által teljesítendő tárgyévi visszafizetés esetén előirányzat-átcsoportosítás),

hb) az egy összegben teljesítendő visszafizetési kötelezettség előírása esetén annak határidejét,

hc) részletekben történő visszafizetés esetében az Ávr. 99. § (3) bekezdése szerinti megállapodás megkötése határidejének meghatározását,

hd) a visszafizetés utalással történő teljesítése esetén az ÉKM jóváírandó számlájának megjelölését (az ÉKM fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámlája) és az átutalási megbízás közlemény rovatában a bevétel beazonosításához szükséges adatok meghatározását (szerződésszám, ÁHT azonosító),

i) az Ávr. 98. §-ában foglaltak figyelembevételével megállapított kamatkövetelés összegét.

26.7. A szakterületi kontrollt ellátó személy a 26.5. pontban foglalt dokumentum kiadmányozását követően haladéktalanul köteles gondoskodni a lezárt státuszú OTR-adatlappal együtt a Főosztály részére történő megküldéséről.

26.8. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatások elszámolása keretében a kedvezményezett részére előírt befizetési kötelezettség teljesítéséből befolyt bevételekre a bevételeket az ÉKM fejezet irányítói hatáskörébe tartozó címrendjén belüli – az V. fejezetben szabályozott elszámoltatás alapján megállapított –, az államháztartáson belülről érkező támogatásként, átvett pénzeszközként, kiadást csökkentő tételként kell elszámolni. A befolyt bevételek előirányzatosításáról a Főosztály gondoskodik.

27.1. Az Ávr. 100. § (1) bekezdése alapján az ellenőrzést a támogatási szerződésben, a támogatói okiratban rögzített felhasználási időszakban vagy a kedvezményezett által benyújtott záró beszámoló, részbeszámoló, elszámolás elfogadásáról szóló döntés előkészítése során vagy a záró beszámoló elfogadását követően lehet elvégezni, amelynek megtörténtéért – a szakterületi kontrollt ellátó személy közreműködésével – a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár felel. A helyszíni vizsgálat eredményéről a 10. függelék szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet csatolni kell az elszámolást tartalmazó ügyirathoz. A jegyzőkönyvet – az aláírást követő 15 napon belül – másolatban meg kell küldeni a Belső Ellenőrzési Főosztály részére.

27.2. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) előírásai betartásának az Ávr. 100. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzését a szakmai javaslattevő vezető a Kbt. 43. §-a alapján közzétett dokumentumokból, ezek elégtelensége esetén a kedvezményezett vagy a kedvezményezett által a támogatott tevékenység megvalósításába bevont közreműködő által folytatott közbeszerzési eljárás során a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint keletkezett dokumentumokból – szabálytalanság gyanúja esetén a fellelt dokumentumok másolati példányának átadása mellett a szakmai közbeszerzési referens bevonásával – hajtja végre.

28.1. A jogosulatlanul igénybe vett támogatásból származó igények érvényesítése a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár feladata. A jogosulatlanul igénybe vett támogatásból származó igény érvényesítésére a szakmai javaslattevő vezető, a szakterületi kontrollt ellátó személy – az azt megalapozó körülményről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül – tesz javaslatot. A kötelezettségvállaló az alkalmazni kívánt – az Áht. 53/A. § (1) bekezdésében meghatározott – jogkövetkezményről hozott döntéséről annak meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti a kedvezményezettet. A kötelezettségvállalási dokumentum módosítását megalapozó körülmény felmerülése esetén az egyébként a támogatási jogviszony létesítésére irányadó szabályok alkalmazandók, azzal, hogy a szakmai javaslattevő vezető a körülményről történt tudomásszerzést követő 15 napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

28.2. A fejezet, illetve a más fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek esetében a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a tárgyévi előirányzatból fel nem használt támogatást tárgyévben az intézménytől a támogatást biztosító fejezeti kezelésű előirányzatra vissza kell csoportosítani. Tárgyéven túl történő elszámolás esetén, amennyiben a kedvezményezett a támogatásból fel nem használt részt az Ávr. 150. § (4) bekezdése alapján a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára befizette, úgy ezt nem kell a támogatás jogosulatlan igénybevételének tekinteni.

28.3. A tárgyévet megelőző évi előirányzatból jogosulatlanul igénybe vett (tehát nem a támogatás szerinti célra felhasznált) támogatás visszafizetése a kedvezményezett által a támogató számlaszámára, visszafizetéssel történik.

28.4. A szakmai javaslattevő vezető a 28. pont szerinti intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja a Főosztályt, továbbá gondoskodik a visszafizetési kötelezettség nyilvántartásra szolgáló rendszerben történő rögzítéséről.

28.5. Amennyiben – a támogatás visszafizetésének elrendelése esetén – a kedvezményezett írásban indokolt kérelmet terjeszt elő a visszafizetés részletekben történő teljesítésére, a szakmai javaslattevő vezető írásbeli javaslatára a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár – a GHÁT egyetértésével – engedélyezheti a visszafizetési kötelezettség részletekben történő teljesítését. A részletfizetés engedélyezése az érintett előirányzat terhére vállalt kötelezettségek teljesítését, az előirányzat likviditását nem veszélyeztetheti. A visszafizetés ütemezését a kedvezményezettel kötött külön megállapodásban kell rögzíteni.

28.6. A 26.1. pont szerinti igény felszólításra történő nemteljesítése esetén az Áht. 53/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték érvényesítésével kerül sor a 9/6. függelék szerinti nyilatkozat figyelembevételével. A felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás érvényesítése érdekében a szakmai javaslattevő vezető írásbeli kezdeményezése alapján a Főosztály tesz intézkedést a Kincstáron keresztül a kedvezményezett számláját vezető pénzintézet felé. Az intézkedés eredményéről a Főosztály értesíti az illetékes szakmai szervezeti egységet.

28.7. A 28.6. pont szerinti beszedési megbízás érvényesítésének eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeg és annak kamatai behajtása érdekében – a Főosztály és a PASZÜF értesítése mellett – a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. §-a szerinti megkeresésre történő végrehajtás érdekében – intézkedik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerinti behajthatatlan követelés tényét és mértékét a támogató elállási, felmondási joga, a támogatás visszafizetése és a folyósítás felfüggesztése címben meghatározott felszólítások, intézkedések sikertelensége esetén a szakmai javaslattevő indítványára, a PASZÜF szakmai véleménye alapján a GHÁT a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet Eszközök és források értékelési szabályzatában foglalt feltételek fennállása esetén engedélyezi. Az engedélyről a Főosztály a szakmai javaslattevőt tájékoztatja, és a fejezeti kezelésű előirányzatok főkönyvéből a behajthatatlannak minősített követelést kivezeti.

30.1. A 11. függelék szerinti szakmai értékelési szempontok alapján a beszámolót a GHÁT-nak kell megküldeni. A zárszámadási köriratban foglaltaknak történő megfelelés érdekében a GHÁT jogosult a megküldött beszámolóhoz kiegészítéseket kérni.

30.2. Az elszámolás szakmai értékelése a 12/2. függelékben foglalt szempontok szerint, pénzügyi értékelése – a Főosztály közreműködésével – a nyilvántartásra szolgáló rendszer egyeztetett év végi számszaki adatainak figyelembevételével történik.

30.3. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának záró értékelése és az azok alapján a fejezetet terhelő kötelezettségek – a zárszámadási körirat szerinti kiegészítésekkel – az éves zárszámadás részét képezik.

31.1. A PASZÜF és a Főosztály által elfogadott szerződésminták csak a vissza nem térítendő támogatásokra nézve állapítanak meg szabályokat, ezért a visszatérítendő támogatások nyújtásáról rendelkező támogatási szerződéseket, illetve támogatói okiratokat a szakmai javaslattevő esetileg, a PASZÜF jogi véleménye alapján készíti el.

31.2. A támogatási szerződésben, támogatói okiratban meg kell határozni

a) a visszafizetés módját, amely lehet egyösszegű vagy részletekben történő,

b) a visszafizetés határidejét úgy, hogy az a visszafizetés évének január 1. és december 5. napja közé essen,

c) az ÉKM követelését alátámasztó kötelezettségeket.

31.3. A visszatérítendő támogatás biztosítására vonatkozó javaslatban a 9. pontban meghatározottakon túl szerepeltetni kell a támogatás visszatérítésére rendelkezésre álló időtartamot, annak végső határidejét, illetve részletfizetés esetén az egyes részletek teljesítésére rendelkezésre álló fizetési határidőket.

31.4. A visszatérítendő támogatásokról a szakterületi kontrollt ellátó személy külön nyilvántartást vezet.

31.5. A támogatás visszafizetésének teljesítéséről a teljesítést követő 5 napon belül a Főosztály értesíti a szakmai javaslattevő és a szakterületi kontrollt ellátó személyt.

31.6. A visszafizetési kötelezettség elmulasztása esetére a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszakövetelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

31.7. A visszatérítendő támogatásról szóló támogatási szerződés, támogatói okirat olyan módosítására, mely az Áht. 97. § (1) bekezdésébe ütközik, nincs lehetőség.

Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervezetek számára meghatározott pályázatkezelői feladatok felsorolását a 13. függelék tartalmazza.

33.1. Amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzatot az ÉKM mint támogató, lebonyolító szerv igénybevétele nélkül, pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás nyújtásával használja fel, a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár köteles gondoskodni a pályázati kiírásnak a Kincstár monitoring rendszerébe történő bejelentéséről, és azt követően a pályázati kiírásokhoz csatolják a Kincstárnak az általa működtetett monitoring rendszerben történt regisztrációról szóló tájékoztatását.

33.2. Ha az előirányzat pályázati úton történő felhasználása az Ávr. 65/C. § (1) bekezdése alapján lebonyolító szerv igénybevételével történik, a támogatási konstrukciónak a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét a lebonyolító szerv teljesíti, amiről a lebonyolítói megállapodásban rendelkezni szükséges.

33.3. Amennyiben – az előirányzat közvetlen felhasználása esetén a szakmai javaslattevő nyilatkozata, lebonyolító szerv igénybevétele esetén annak a Főosztályhoz címzett megkeresése szerint – a támogatás

a) nem minősül az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése szerint versenysemlegesnek, és

b) a támogatás nyújtására nem az Európai Bizottság jóváhagyásával bíró, létező támogatási program részeként kerül sor,

a szakmai javaslattevő a támogatási konstrukciót a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagjának előzetesen bejelenti.

33.4. Az előirányzat közvetlen felhasználása esetén a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár, lebonyolító szerv igénybevétele esetén a lebonyolító szerv, a támogatási konstrukcióra vonatkozó alapadatokat a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja válaszának ismeretében tölti ki a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben. Amennyiben a támogatás versenysemlegesnek minősül, úgy azt is a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben kell jelölni a támogatási konstrukció rögzítése során.

33.5. A támogatási konstrukció Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe történő bejelentése hiányában a pályázati kiírást megjelentetni nem lehet.

34.1. A 9.1. pont b) alpontja szerinti együttműködési megállapodást a PASZÜF és a Főosztály által véleményezett megállapodás alapján kell megkötni. Az együttműködési megállapodás, a rendelkezésre bocsátott lebonyolítási és kezelői feladatokhoz biztosított díj erejéig – feltéve, hogy az a központi költségvetési szerv lebonyolító, illetve kezelő szerv eredeti előirányzataként megtervezésre nem került – kötelezettségvállalásnak minősül.

34.2. Az együttműködési megállapodás előkészítésére, az ügyirat tartalmi és formai követelményeire a II. fejezet rendelkezéseit, valamint az I. fejezet 3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

35.1. Az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerint a pályázati kiírás – az abban megjelölt összeggel – kötelezettségvállalásnak minősül, amelyet a nyilvántartásra szolgáló rendszerben is rögzíteni kell. A pályázati kiírás előkészítésére, az ügyirat tartalmi és formai követelményeire, kiadásának menetére a II. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A pályázati kiírást a jóváhagyást és a közzétételt megelőzően pénzügyi ellenjegyzés céljából szükséges megküldeni a Főosztály részére.

35.2. Abban az esetben, ha a pályázat nyerteseiről készített döntési lista szerint megítélt összes támogatás eltér a pályázati kiírásban meghatározott összegtől vagy a kiíráskor meghatározott összeg kiemelt előirányzati, illetve kiadási rovatok szerinti megbontásától, a korábbi kötelezettségvállalás módosításáról az eredmény kihirdetését megelőzően a 22. pont szerinti szabályok szerint gondoskodni kell. Ugyanez vonatkozik a pályázat visszavonása esetén követendő eljárásra is.

A nyertes pályázókkal megkötött támogatási szerződések vagy kiadott támogatói okiratok a pályázati kiírás végrehajtásának tekintendők, így nem minősülnek külön kötelezettségvállalásnak.

35.3. A pályázati konstrukciók közvetlen lebonyolítása esetén a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár jelöli ki a pályázatokat értékelő bizottság tagjait, és határozza meg az értékelő bizottság eljárási rendjét.

36.1. A pályázat lebonyolításával járó költségek forrását az ÉKM

a) központi költségvetési szerv lebonyolító, illetve kezelő szerv részére – amennyiben az a központi költségvetési szerv eredeti előirányzataként megtervezésre nem került, Áht. 33. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja alapján – a megvalósítandó pályázatok tekintetében előirányzat-átcsoportosítással,

b) államháztartáson kívüli lebonyolító szerv esetében költségvetési támogatásként

biztosítja az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

36.2. A lebonyolítás, kezelés céljából átadott pénzeszköz, támogatás esetében a lebonyolító, illetve kezelő szerv a IV. fejezetben foglaltakat alkalmazza. Az elszámolás vizsgálatával kapcsolatosan az V. fejezet szabályait kell alkalmazni.

36.3. A lebonyolítás, valamint lebonyolítói feladatok ellátása céljából rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a beszámoltatás és a fel nem használt, illetve nem megfelelően felhasznált támogatás elvonása az V. fejezet általános szabályai szerint történik a 36.4. és 36.5. pontban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel.

36.4. Az Ávr. 65/C. § (5) bekezdése alapján az elszámolás során a lebonyolító bevonásával

a) a lebonyolítási számla egyenlegének az ÉKM fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára történő visszavezetése érdekében

aa) év közben a szakmai javaslattevő intézkedik a Főosztály felé a 7/1/a. függelék szerint,

ab) az év végi zárlati műveletek során a Főosztály saját hatáskörben intézkedik,

b) a kedvezményezett az általa nem rendeltetésszerűen felhasznált, jogosulatlanul igénybe vett támogatást a támogatás folyósításának évében közvetlenül az annak forrásául szolgáló lebonyolítási számla javára fizeti vissza.

36.5. A központi költségvetési szerv lebonyolító szerv részére a lebonyolítói feladat ellátásához kapcsolódó kiadás fedezetének a szervezet költségvetésében eredeti előirányzataként rendelkezésre bocsátott összeg vonatkozásában elszámolási kötelezettségen tájékoztatási kötelezettséget kell érteni.

37.1. A Kincstár által működtetett monitoring rendszer irányában fennálló adatszolgáltatási kötelezettség esetében

a) a támogatási konstrukciónak és a konstrukció megváltoztatásának; hatályvesztésének a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé teljesítendő bejelentésre [Ávr. 102/E. § (1) és (2) bekezdés],

b) a támogatási döntés és e döntés megváltoztatásának bejelentésére [Ávr. 102/F. § (1) és (2) bekezdés],

c) a támogatás folyósításához kapcsolódó adatszolgáltatásra [Ávr. 102/F. § (3) bekezdés]

irányuló kötelezettségek teljesítéséért a szakmai javaslattevő vagy lebonyolító, illetve kezelő szerv igénybevétele esetén a lebonyolító, illetve kezelő szerv felel.

37.2. Abban az esetben, ha a 37.1. pont b)–c) alpontjában nevesített kötelezettség teljesítéséért az ÉKM felel, a szakmai javaslattevő a Kincstári szabályzatban meghatározott, a támogatási döntésnek a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben történő rögzítése céljából rendszeresített, monitoring rendszerből letöltött űrlapot a szakmai ügyirathoz csatolja.

Amennyiben az 1/a. függelék valamely fejezeti kezelésű előirányzat alcímének, jogcímcsoportjának, jogcímének vagy az azon belül kialakított részfeladat felhasználására nézve egyeztetési kötelezettséget ír elő, annak teljesítéséért a szakmai javaslattevő, a kötelező egyeztetések írásos lefolytatásának kötelezettségvállalás előtti ellenőrzéséért a szakterületi kontrollt ellátó személy felel. A keletkezett dokumentumok a szakmai ügyirat részét képezik.

39.1. A XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetbe tartozó egyes központi kezelésű előirányzatok vonatkozásában alkalmazó eljárásrend a miniszter egyedi utasításával kerül meghatározásra.

39.2. A Szabályzat kötelezettségvállalásra, pénzügyi teljesítésre vonatkozó előírásaitól a központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó eltérő szabályokat a 39.1. pont szerinti eljárásrendek határozzák meg.

39.3. Amennyiben a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet esetében az Ávr. 1. mellékletében nem az ÉKM kerül kijelölésre irányító szervként, fejezetet irányító szervként, abban az esetben a központi kezelésű előirányzatokat érintő rendelkezések alapjául szolgáló dokumentumok másolatát a szakmai szervezeti egység a dokumentumok benyújtását követő 15 napon belül köteles megküldeni a Főosztály részére. A Főosztály részére csak adatszolgáltatás történik ezen központi kezelésű előirányzatok kapcsán.

40.1. Kiadási előirányzat terhére visszterhes szerződés

a) megkötése esetében az Ávr. 50. § (1)–(3) bekezdése, valamint 50/A. §-a az irányadó,

b) az Áht. 41. § (6) bekezdése alapján olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel rendelkező szervezettel nem köthető, illetve a már létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés olyan szervezet részére, amely nem minősül átlátható szervezetnek.

40.2. A visszterhes szerződéskötést kezdeményező szakmai szervezeti egység felel a szerződés

a) célszerűségéért, ennek keretében pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés esetén az ÉKM által fizetendő díj felelősségteljes – a feladat teljesítéséhez szükséges időtényező (időráfordítás, szerződéses időtartam, sürgősség), a feladat tartalma, jellege, specialitása, összetettsége, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságának követelménye szerinti – megállapításáért,

b) időszerűségéért,

c) ár-érték arányosságáért, valamint

d) az Ávr. 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak való megfeleléséért.

40.3. Ha a szerződő partner

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpontjában meghatározott szervezet, vagy

b) az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet 1. melléklet VI. pontjában foglalt táblázatban szereplő gazdasági társaság,

nem kell kitölteni a 9/3/a. és a 9/3/b. függelék szerinti nyilatkozatot, azonban az a) vagy b) alpont szerinti körülményt nevesíteni kell a szerződésben.

40.4. A szerződést érintő pénzügyi teljesítés – az előleg formájában történő kifizetés kivételével – csak a teljesítés igazolása, illetve a 7/1/d. függelék alapján kezdeményezhető.

40.5. A teljesítés igazolására jogosult személy meggyőződik arról, hogy

a) a feladat elvégzése előírásszerűen, a szerződésben foglaltak szerint történt,

b) az ellenérték megfizetése megalapozott, és

c) az ellenérték megfizetése a szerződésben meghatározott módon igazolt.

40.6. Ha a 40.5. pont szerinti vizsgálat során a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban nem merül fel kifogás, a teljesítés igazolására jogosult személy kitölti, aláírja, és egy példányban megküldi a szerződő fél részére a 7/4. függelék szerinti nyomtatványt. Ha a nyomtatványnak megfelelő adattartalmú, de attól eltérő formájú teljesítésigazolás kerül kiállításra, az egyenértékűnek tekintendő a 7/4. függelék szerinti nyomtatvánnyal.

40.7. A szerződő fél azon számlája vagy részszámlája (a továbbiakban: számla) hagyható jóvá, amelyet a 7/4. függelék szerinti nyomtatvány – vagy azzal egyenértékűnek tekintendő dokumentum – alapján, annak birtokában állított ki.

40.8. A számla kiállításának a szerződésben meghatározott részteljesítésekhez (részfeladatokhoz) kell igazodnia.

40.9. Amennyiben eltérő eljárási szabályok kerültek előírásra a teljesítésigazolás és a számlakiállítás tekintetében, azok esetében az előirányzat felett rendelkező szakmai szervezeti egység jogosult az azokban foglaltak szerint eljárni.

40.10. A szerződő fél által kiállított számla tartalmi és formai megfelelőségét – különös tekintettel a számla teljesítési és fizetési határidejére – a teljesítés igazolására jogosult személy ellenőrzi.

40.11. A teljesítésigazolásnak és a számla kiállításának meg kell történnie a szakmai teljesítést követő tizenöt napon belül.

40.12. A 40.8. ponttól eltérően, a teljesítésigazolásnak és a számla kiállításának a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell megtörténnie, ha az áfa összegét a szolgáltatást igénybe vevő ÉKM fizeti meg.

40.13. A szerződéskötést kezdeményező szakmai szervezeti egység a Főosztálynál kezdeményezi a kifizetést. A kezdeményező irat (levél) mellékletét képezi a megfelelően kiállított számla, a 7/1/d. függelék szerinti feljegyzés, valamint a 7/4. függelék szerinti nyomtatvány.

40.14. Ha a kifizetés nem engedélyezhető, a teljesítés igazolására jogosult személy gondoskodik a számla kiállítójának írásbeli tájékoztatásáról, és szükség esetén írásban intézkedik a számla javítására vonatkozó felszólításról.

40.15. A 7/1/d. függelékkel megküldött teljesítésigazolás és a kifizetendő számla, valamint a teljesítésigazolás alapjául szolgáló dokumentumok tekintetében a Főosztály ellenőrzi

a) a számla tartalmának a szerződésben foglaltakkal való összhangját,

b) a számlán feltüntetett bankszámlaszám szerződésben található partner bankszámlaszámával való egyezését, valamint

c) a szállítói számla és a teljesítésigazolás összhangja fennállását.

41.1. Az ÉKM fejezeti kezelésű előirányzataiból nyújtott támogatások köréről, valamint a közzététel módjáról, a közérdekű adatok közzétételéről, valamint a közérdekű adatok megismerésének rendjéről szóló szabályzat rendelkezik.

42.1. A civil szervezeteknek nyújtandó működési és egyéb költségvetési támogatásoknak a költségvetési évre vonatkozó Kvtv. végrehajtása során történő elkülönítése érdekében a szakmai javaslattevő a 9/2. függelék alapján nyilatkozatot tesz a civil szervezeteknek nyújtandó támogatások típusa vonatkozásában. A 9/2. függelék szerinti nyilatkozat alapján, a szakterületi kontrollt ellátó személy tájékoztatását követően a Főosztály gondoskodik a civil szervezeteknek nyújtandó támogatásokra vonatkozó adatoknak a nyilvántartásra szolgáló rendszerben történő rögzítéséről.

42.2. A Civil törvény 53. §-a alapján nyújtott költségvetési támogatásokkal összefüggően előírt, a Kincstár által működtetett monitoring rendszerbe történő bejelentési kötelezettséget a 37. pontban foglaltak figyelembevételével szükséges teljesíteni.

42.3. A bejelentési kötelezettség teljesítésének dokumentálása a Civil törvény 53. § (5) bekezdése szerinti tudomásulvételt magában foglaló elektronikus visszajelzés nyomtatott példányának pénzügyi ellenjegyzést kezdeményező ügyiratba csatolásával történhet.

43.1.⁶ A Főosztály a Szabályzat rendelkezései alapján a hozzá továbbított ügyiratokat, feljegyzéseket, véleményezés kérési igényeket (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: dokumentumok) a hatályos jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint az ÉKM belső szabályzatainak és a Kincstár által támasztott formai és tartalmi szempontoknak való megfelelősége szempontjából – ha a Szabályzat másként nem rendelkezik – legfeljebb 3 munkanapon belül vizsgálja meg a szakmai szervezeti egységek által hiánytalanul, lehetőség szerint jóváhagyó döntéssel együtt, átadott dokumentáció megléte esetén. Hiánypótlás szükségessége esetén a hiánypótlásra nyitva álló határidő a rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

43.2. A 43.1. pontban foglalt követelményeknek meg nem felelő, formai vagy tartalmi szempontból szabálytalan, a III. és a IV. fejezetben meghatározott dokumentumokat a Főosztály további intézkedésre a hiányosságok, problémák jelzésével vagy a 15. függelék kitöltésével – a szakmai ügyiratba helyezéssel – visszaküldi a szakmai javaslattevőnek. Abban az esetben, ha a dokumentumot külső szerv részére határidőig kell továbbítani, a Főosztály határidő megadásával hívja fel a szakterület figyelmét a megfelelő dokumentum megküldésére.

43.3. A Kincstár részére rendszeresen, előre megadott határidőig megküldhető igények teljesítésére irányuló dokumentumokat a kincstári határidőt megelőző nyolcadik napig kell a Főosztályra eljuttatni. Az elkésett, illetve elmulasztott igények pótlására nincs lehetőség, azokat a Főosztály csak a soron következő igénybenyújtási időszak során továbbítja, amennyiben a szükséges dokumentumokat az arra jogosult szabályszerűen ismét megküldte.

43.4. A 43.1. pont szerinti vizsgálatok lefolytatásának és a kincstári intézkedést igénylő ügyek végrehajtási, illetve átfutási időigényére tekintettel az év végi határidők az alábbiak szerint kerülnek megállapításra:

a) előirányzat-módosítással, átcsoportosítással kapcsolatos ügyiratok Főosztályra érkezési idejéről, valamint

b) tárgyévi keret terhére történő kötelezettségvállalással kapcsolatos ügyiratok jogilag ellenjegyzéssel ellátott példányainak beérkezési idejéről

a Főosztály minden évben a Kincstár zárlati köriratához igazodva tájékoztatást küld az érintettek részére.

44.1. Felhatalmazást kap

a) a GHÁT, hogy az 1/a. függeléket a szakmai javaslattevő és a szakterületi kontrollt ellátó személy megnevezését érintően, a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár kezdeményezése alapján, valamint a 2–17. függeléket saját hatáskörben,

b) a PASZÜF vezetője, hogy jogszabályok változása esetén, az azokkal való összhang érdekében az intraneten közzétett mintaszerződéseket és minta-megállapodásokat saját hatáskörben, egyéb esetben az érintett(ekk)el való egyeztetést követően

módosítsa, és kezdeményezze, hogy a változtatásokat – az érvényességük kezdő időpontja megjelölésével – a Kommunikációs Főosztály az ÉKM intraneten közzétegye.

Fejezeti kezelésű előirányzatok lebontása

1/a. függelék

A XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű és központi kezelésű előirányzatainak felhasználási hatáskörei (kötelezettségvállaló; döntéshozó; egyeztetési kötelezettség)

1/b. függelék

A XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű és központi kezelésű előirányzatainak felhasználási szabályai

Nyilvántartásra szolgáló rendszer bemutatása

3/1. függelék

Felhasználási terv adatszolgáltatás

3/2. függelék

Útmutató a felhasználási terv adatszolgáltatáshoz

Aláírás minták

4/1. függelék

Javaslattételre, szakterületi kontrollra, kötelezettségvállalásra és döntéshozásra jogosultak aláírása felügyeleti területenként

4/2. függelék

A Költségvetési Főosztály pénzügyi kereteket kezelő munkatársainak (a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzőinek) hiteles aláírása

Kötelezettségvállalás/feladat módosítás betétíve

Költségterv az igényelt támogatás és a támogató által előírt saját forrás felhasználására

Kötelezettségvállalás teljesítés kezdeményezése

7/1/a. függelék

Kötelezettségvállalás pénzügyi teljesítés kezdeményezése

7/1/b. függelék

Pénzeszköz átadása ÉKM Igazgatás részére

7/1/c. függelék

Lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg számlák közötti átvezetésének kezdeményezése

7/1/d. függelék

Pénzügyi teljesítés kezdeményezése – számlák

7/2. függelék

Előirányzat átcsoportosítás végrehajtás kezdeményezése

7/3. függelék

Átcsoportosítási kérelem fejezeti általános tartalék terhére

7/4. függelék

Számla kifizetését megalapozó teljesítésigazolás

Meghatalmazás minta

Nyilatkozat-minták

9/1. függelék

Kedvezményezett felhatalmazása azonnali beszedési megbízásra

9/2. függelék

A szakmai javaslattevő vezető nyilatkozata a kedvezményezett támogathatóságáról és a civil szervezeteknek nyújtandó támogatások típusáról

9/3. függelék

9/3/a. Igénylői nyilatkozat

9/3/b. Pályázói nyilatkozat

9/4. függelék

Nyilatkozat éven túli kötelezettségvállaláshoz

9/5. függelék

Kedvezményezett nyilatkozata általa meghatározott bankszámlaszámra történő utalásról

9/6. függelék

Kedvezményezett nyilatkozata inkasszó érvényesítés sorrendjéről

Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv

A szakmai felügyeletet gyakorló terület jogkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tárgyévi évi előirányzatának és korábbi évekről áthúzódó, kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának felhasználásáról készítendő beszámoló tartalma

Támogatott szervezetek elszámoltatása

12/1. függelék

Számlaösszesítő (tételes elszámolás)

12/2. függelék

Segédlet a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás elkészítéséhez

12/3. függelék

Elszámoló levél

A lebonyolító szervek feladatai a pályázati folyamatban

Szempontrendszer a támogatások EU versenysemlegességének megítéléséhez

Értesítés a pénzügyi ellenjegyzés, pénzügyi teljesítés végrehajtásához szükséges hiánypótlásról

Adatlap támogatás igényléséhez

17/a. függelék

A szakterületi kontrollt ellátó személy feladatai

17/b. függelék

A pénzügyi ellenjegyzést ellátó feladatai