2023. évi XC. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.

A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti joganyag alapvető szabályait jelenleg a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) tartalmazza.

Mivel a magyarországi tartózkodás

a) egyfelől a schengeni övezeten belüli tartózkodást is jelent,

b) másfelől összefügg a munkaerő európai unión belüli szabad mozgásának uniós elvével,

a magyarországi tartózkodás és az azzal közvetlenül összefüggő kérdések szabályozása nem kizárólagos nemzeti hatáskör, hanem számos (több mint 40) európai uniós szabályozót (irányelvet és rendeletet) érint.

A szabályrendszer – döntően a folyamatosan változó uniós szabályozásból adódóan – számtalan alkalommal módosult, eseti jelleggel újabb és újabb kivételek és külön eljárástípusok épültek bele.

A Harmtv. egy olyan korszakban született, melyben a modern kor egyik legsúlyosabb kihívása – az Európa számos országát, köztük Magyarországot is fenyegető, egyre inkább erősödő migrációs hullám – nem volt jelen, a társadalom még nem tapasztalta meg a Röszkénél a határzárat ostromló, a rendőrökkel és határvadászokkal szemben azóta is agresszíven fellépő migránsok áradatát. A korábbi törvény szemléletében ezért inkább a befogadás az irányadó, a külföldi részéről megnyilvánuló jogellenesség esetén is elsősorban a jogok garantálása, és nem a jogszerű magatartás kikényszerítése a törvény gondolatiságát jellemző fő irányvonal.

Ez a szellemiség megközelítésében ellentétes azzal a kormányzati felelősséggel, melynek lényege, hogy a Kormánynak minden lehetséges eszközével meg kell védenie a magyar lakosságot az illegális migrációtól és annak negatív hatásaitól – ezért a korábbi szabályrendszer a továbbiakban nem fenntartható, helyébe új megközelítésmódú, szigorúbb, feszesebb rendszert kell léptetni.

A szabályozás célja ezért alapvetően nem a magyar társadalomba való integrálás mihamarabbi megvalósítása és elősegítése, hanem a Magyarországon történő, meghatározott idejű és célú tartózkodás, munkavállalás szabályozott keretek között történő rögzítése.

A törvény ezért a Magyarországon tartózkodás jogcímeit felülvizsgálja és új rendszerbe rendezi.

A fő rendezési elv a tartózkodás időtávja: a törvény megkülönböztet

1. rövid (száznyolcvan nap alatt legfeljebb kilencven napra szóló)

2. tartós (határozott idejű, legfeljebb négy évre szóló), valamint

3. huzamos (fő szabály szerint határozatlan idejű)

magyarországi tartózkodást.

A rövid tartamú magyarországi tartózkodás szabályrendszere – miután az a schengeni övezetbe való belépés és ott-tartózkodás kérdéskörétől nem válaszható el – alapvetően uniós szabályozás által rögzített [az uniós rendeletként – közvetlenül (magyar jogba való átültetés nélkül) alkalmazandó – Schengeni határ-ellenőrzési kódexben, illetve a Vízumkódexben].

E tekintetben tehát érdemi szabályozási mozgástér nincs.

A tartós magyarországi tartózkodás rendszere a tervezetben teljes egészében átdolgozásra kerül. Az új szabályozás felülvizsgálja és új rendszerbe rendezi a tartózkodási jogcímek rendszerét.

Alapelv, hogy a tartós magyarországi tartózkodás meghatározott jogcímhez kötött, tartósan jogcím nélkül Magyarországon senki nem tartózkodhat. A magyarországi tartózkodás egyszerre egy jogcímen történhet.

A törvényjavaslat törekszik arra, hogy azoknál a tartózkodási jogcímeknél, amelyeket európai uniós jogi normák meghatároznak, az uniós szabályozás által adott keretek között a legszigorúbb megoldásokat alkalmazzuk az időtartamra, a származékos tartózkodási jogcímekre, valamint az egyes jogcímspecifikus feltételekre vonatkozóan.

A szabályozás tartalmazza a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállításának lehetőségét.

A harmadik országbeliek magyarországi tartózkodásának oka legjellemzőbben a munkavállalás. A munkavállalási célú tartózkodási engedélyek sajátossága, hogy az engedély nem általánosságban vett tartózkodásra szól, hanem konkrét munkahelyen, konkrét munkáltatónál, konkrét feladat ellátásához kötődik, olyannyira, hogy a munkáltató a tartózkodási engedély okmányon is feltüntetésre kerül.

A munkáltatóváltás a hatályos szabályok alapján jellemzően lehetséges, de ebben az esetben – külön engedélyezési eljárásban – a tartózkodási engedély meghosszabbítását kell kérni.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény hatályos szövege jelenleg is tartalmazza „a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés” tényállását. E szerint, aki a külföldiek bejelentésére, jelentkezésére vagy az ország területén tartózkodására vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. A törvény szerinti módosítás célja a szabálysértési tényállás egyértelműsítse: a szabálysértést az is elköveti, aki a kiutasításban meghatározott határnapot követő napig Magyarország területét nem hagyta el.

Aki a tartózkodás feltételeinek nem felel meg, vagy a társadalmi együttélés szabályai ellen vét (bűncselekményt követ el), azt az országból ki kell utasítani.

A törvény az alapvető rendelkezések között utal a magyar állampolgárok, illetve az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok állampolgárai (a továbbiakban: EGT-állampolgár) beutazási és tartózkodási jogára. Kimondja, hogy külön törvény rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, illetőleg a menedékjogról. Minden nem magyar állampolgár, és aki nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával, illetőleg menedékjoggal, kizárólag a törvényben rögzített szabályok szerint léphet be Magyarországra illetve tartózkodhat Magyarországon.

A harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon háromféle időintervallumban tartózkodhatnak.

Rövid távon – bármely 180 napon belül 90 napot meg nem haladóan – a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai alapján.

A tartós időtartamú magyarországi tartózkodás – amely bármely 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodást jelent – határozott idejű, a törvényben felsorolt célokhoz rendelt és engedélyköteles. A tartós időtartamú tartózkodás korlátozható állampolgársági szempontok szerint, létszám alapján, illetőleg foglalkozási szempontok figyelembe vételével. A tartós időtartamú tartózkodás jogcímeit rögzíti a törvény, amelyekbe az egyes európai uniós jogi normákban meghatározott mobilitási engedélyek (pl. hallgatói mobilitási tartózkodási engedély) egyaránt beleértendők. A törvényben meghatározott tartós időtartamú tartózkodásra vonatkozó jogcímeket Magyarország az európai uniós jogi normák figyelembe vételével határozta meg.

Magyarországon harmadik országbeli állampolgár huzamos – azaz határozatlan – időtartamban abban az esetben tartózkodhat, amennyiben Magyarország társadalmi együttélési feltételeit maradéktalanul betartja. Ezen feltétel teljesülésének elmaradása esetén a huzamos időtartamú tartózkodás nem engedélyezhető.

Főszabály szerint, ha a harmadik országbeli állampolgár eltérő státuszt szerez, akkor a korábbi státusza megszűnik, és a korábbi státuszt igazoló okmányát az idegenrendészeti hatóság érvényteleníti.

A törvény alapján biztosított magyarországi tartózkodási jogosultság lejártával a harmadik országbeli állampolgár köteles haladéktalanul elhagyni az ország területét, legkésőbb a tartózkodási jogosultság utolsó napján. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályi előírás ellenére jogcím nélkül tartózkodik Magyarországon, a hatóság köteles egyedi döntéssel rendelkezni a kiutasításáról. Ezen előírás vonatkozik arra az esetre is, amennyiben a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélés feltételeit áthágja.

A törvény vélelmet állít fel a harmadik országbeliekre vonatkozóan. Ellenkező bizonyításig harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni azt a személyt, aki nem EGT-állampolgár, és az állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt használ, vagy nem valószínűsíti, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának, azaz hontalan.

A törvény hatálya főszabályként nem terjed ki a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, ugyanakkor a törvény bizonyos fejezeteinek rendelkezéseit e személyi körök esetében is alkalmazni szükséges.

A törvény alapján a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetőleg nemzetközi szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra a törvényt szubszidiárius jelleggel, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.

A törvény értelmében a harmadik országbeli állampolgár bármely 180 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazására a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

A törvény rögzíti, hogy közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a harmadik országbeli állampolgár 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazásához vízum szükséges. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) a tagállamok területére történő beutazás új feltételeként megteremtette az ETIAS utazási engedélyt. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer üzembe helyezését követően vagy vízum, vagy az ETIAS utazási engedély megléte lesz főszabály szerint a beutazás (és tartózkodás) feltétele.

Az európai uniós jogi normák szerint a schengeni vívmányokat nem teljeskörűen alkalmazó tagállam által kiadott tartózkodási engedély nem teszi lehetővé a harmadik országbeli állampolgár számára a rövid időtartamú – vagyis a 180 napon belül 90 napot meg nem haladó – tartózkodást az engedélyt kiadó tagállamtól eltérő tagállam területén. A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EU Kék Kártya irányelv) 20. cikk (2) bekezdése emiatt rendelkezik úgy, hogy ezek a harmadik országbeli állampolgárok is jogosultak az EU Kék Kártya birtokában a rövid idejű tartózkodásra a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállam területén. Ehhez kapcsolódik, hogy a családtag számára ugyanazt a beutazási jogosultságot biztosítani kell. Az EU Kék Kártya irányelv 20. cikk (1) és (2) bekezdése pedig azt is előírja, hogy az EU Kék Kártya birtokosa az EU Kék Kártya irányelv szerinti gazdasági tevékenységet végezhet külön tagállami engedély nélkül a rövid időtartamú tartózkodása alatt, függetlenül attól, hogy az EU Kék Kártyát a schengeni vívmányokat teljeskörűen, vagy a schengeni vívmányokat nem teljeskörűen alkalmazó tagállam adta ki. A törvény által használt fogalom – az Európai Unió tagállama – magában foglalja a schengeni vívmányokat teljeskörűen, és a schengeni vívmányokat nem teljeskörűen alkalmazó tagállamokat is.

A törvény rendezi, hogy 90 napot meg nem haladó tartózkodás ideje alatt is van lehetőség jogszerű munkavégzésre, abban az esetben, ha ennek a külön jogszabályokban meghatározott feltételei is fennállnak, így például a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik munkavállalási engedéllyel. A vállalaton belüli áthelyezés tekintetében rendelkezik a törvény a rövid távú mobilitási feltételekről.

A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum egyszeri beutazásra és legfeljebb 30 napos tartózkodásra jogosító vízumtípus, amelynek érvényességi ideje legfeljebb 3 hónap.

A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadásához a harmadik országbeli állampolgárnak a törvény által a 90 napot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és 90 napot meghaladó tartózkodáshoz előírt általános, illetve a törvényben rögzített valamely tartózkodási célhoz kötött speciális feltételeket maradéktalanul kell teljesítenie. Magyarország tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot kizárólag annak a harmadik országbeli állampolgárnak adhat, akinek a részére a törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték, vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti tartózkodási kártya kiadását engedélyezte. Amennyiben a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadása alapjául szolgáló tartózkodásra jogosító engedélyt visszavonják vagy a visszavonásra okot adó körülmény merül fel, a tartózkodás engedély átvételére jogosító vízumot érvénytelennek kell tekinteni.

A vendégbefektetői vízum egy speciális vízumtípus, amely legfeljebb kettő éves érvényességi idővel állítható ki, továbbá 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosít Magyarországon, illetőleg többszöri beutazást tesz lehetővé a birtokosa számára. Ezeken túlmenően a vendégbefektetői vízum birtokában a harmadik országbeli állampolgár vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kérelmezhet Magyarország területén. A vendégbefektetői vízumot Magyarország annak a harmadik országbeli állampolgárnak adhatja, aki eleget tesz a törvényben meghatározott különös feltételeknek, így például legalább 250 000 euró összegű befektetési jegyet szerez meghatározott, nyilvántartás szerinti ingatlanalaphoz kötődően, vagy legalább 500 000 euró összeg értékű lakóingatlant vásárol Magyarországon, illetőleg ha legalább 1 000 000 euró értékben pénzbeli adományt nyújt a törvény által felsorolt körben.

A kérelemről az idegenrendészeti hatóság dönt, a törvényben meghatározott hatóságok véleményének figyelembe vételével.

Ha a harmadik országbeli állampolgár vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kap, akkor a vendégbefektetői vízum a törvény erejénél fogva érvényét veszíti.

A 90 napot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazásra és tartózkodásra vonatkozó szabályok körében a törvény önálló feltételként nevesíti a tartózkodás céljának, a magyarországi szálláshelynek, a tartózkodás anyagi fedezetének, továbbá az egészségügyi ellátások teljes körére kiterjedő biztosítás vagy az egészségügyi ellátás költségeinek biztosításához szükséges anyagi fedezet meglétét.

A kizáró okok között a kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a SIS figyelmeztető jelzés fennállása szerepel. Emellett nem kaphat tartózkodási engedélyt az sem, akinek beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát, vagy közegészségügyi érdekét.

A 90 napot meg nem haladó időtartamú tartózkodásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan, a beutazáshoz és tartózkodáshoz előírt bármely feltétel hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzeti érdekből engedélyezhető.

Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel, bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, illetve EK tartózkodási kártyával, Magyarország területére történő beutazásakor mentesül a 90 napot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és tartózkodáshoz előírt feltételek igazolása alól. A törvény szóban forgó rendelkezésének indoka, hogy a fenti engedélyek bármelyikével rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a 90 napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges feltételek meglétét engedélye kiadásához már igazolnia kellett. Kiskorú harmadik országbeli állampolgár 180 napon belül 90 napot meghaladóan kizárólag akkor utazhat be Magyarország területére, illetve tartózkodhat hazánkban, ha hitelt érdemlő módon igazolásra kerül a kérelmezés során, hogy szülője, törvényes képviselője hozzájárult a magyarországi tartózkodásához.

A törvény előírja, hogy a három hónapot meghaladó tartózkodás tartózkodási engedély birtokában lehetséges.

A törvény általános jelleggel nem rendelkezik a tartózkodási engedély érvényességi idejéről, ugyanis harmadik országbeli állampolgár tartósan kizárólag meghatározott célból tartózkodhat Magyarországon. Minden tartózkodási cél eltérő idejű magyarországi tartózkodást tesz szükségessé, ezért a törvény a tartózkodási engedély érvényességi idejéről a tartózkodási célokhoz kapcsolódóan, az egyes tartózkodási célokhoz kötődő feltételek meghatározását követően rendelkezik.

A törvény azonban általános jelleggel kimondja, hogy a tartózkodási engedély – a vendégbefektetői tartózkodási engedély és az ahhoz kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kivételével – érvénytelen, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott engedélyező döntést követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra, illetve ha ezen időtartamon belül nem kezdi meg az engedélyezett tartózkodást.

Továbbá általános jelleggel került meghatározásra, hogy – amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik – a 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás általános feltételeit minden tartózkodási cél esetében teljesíteni kell. A törvény által meghatározott esetekben a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén plusz feltétel, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak érvényes tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie, illetve teljesítenie kell a társadalmi együttélési feltételeket. Ezen feltétel vonatkozásában érvényesnek az az engedély tekinthető, amelyre az egész eljárás során igaz, hogy a jogszabály erejénél fogva nem veszítette érvényességét, továbbá nem érintett visszavonással. Az az engedély érintett visszavonással, amelynek visszavonására irányuló eljárás van folyamatban az idegenrendészeti hatóság vagy az illetékes bíróság előtt, illetve amelynek tárgyában visszavonó döntés került meghozatalra, tekintet nélkül a véglegessé válására illetve végrehajthatóságára. A társadalmi együttélési feltételek akkor teljesülnek maradéktalanul, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország által felállított társadalmi normáknak megfelelő, a jogszabályokat, illetve a magyar kultúrát tiszteletben tartó magatartást tanúsít.

Szintén generális rendelkezés, hogy a tartózkodási engedély kizárólag abban az esetben hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló kérelmének benyújtását megelőzően bármely 180 napon belül 90 napot meghaladóan tartózkodott Magyarországon, azaz a beutazása óta eltelt legalább 90 nap, illetve beutazását követően nem töltött Magyarország területén kívül bármely 180 napos időszakban 90 napnál többet, függetlenül attól, hogy külföldi tartózkodására részletekben, vagy egyhuzamban került sor.

Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás azokban az esetekben kerül – hivatalból – kiállításra, amikor a harmadik országbeli állampolgár számára egy átmeneti időszakra, ideiglenes jelleggel válik szükségessé a Magyarországon történő tartózkodás biztosítása, és ez más, a törvényben szabályozott eljárás útján nem lehetséges. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiadására meghatározott kérelmek előterjesztése okán van lehetőség, valamint olyan esetben is, amikor a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan a kiutazást speciális körülmények akadályozzák. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kaphat a határon az a harmadik országbeli állampolgár is, aki a beutazás feltételeivel nem rendelkezik, de humanitárius okból, vagy nemzeti érdekből, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás okán a beléptetésére sor kerül.

A fentiek mellett ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással lehet ellátni azt is, akinek úti okmányát visszatartották, vagy akivel szemben idegenrendészeti eljárás van folyamatban, vagy aki hontalansága megállapítását kérte, vagy akit kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek.

Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás a harmadik országbeli állampolgárt kizárólag a Magyarország területén történő tartózkodásra jogosítja, az ország területének elhagyásakor az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti.

A törvény a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelv) történő megfelelés érdekében rendelkezik úgy, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt is ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni. Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás ezen személyi kör esetében az emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelv szerinti gondolkodási idő tartamára biztosít jogszerű magyarországi tartózkodást. A gondolkodási idő ahhoz szükséges, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együtt kíván-e működni. Az emberkereskedelem áldozata esetében az igazolás meghosszabbítására a törvény nem ad lehetőséget, tekintettel arra, hogy az az érintett harmadik országbeli állampolgárt csupán a gondolkodási idő tartamára illeti meg.

A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kaphat az is, aki más tagállamban EU Kék Kártyát kérelmezett, és az EU Kék Kártya lejáratát követően Magyarországra visszatért a munkanélküliségének időtartamára.

A törvény megállapítja az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás visszavonásának, valamint meghosszabbítása megtagadásának eseteit.

A törvény szabályozza az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejét és hosszabbításának lehetőségeit.

Magyarország meghatározott esetben teszi lehetővé a harmadik országbeli állampolgárnak, hogy ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással munkát végezzen. A vonatkozó szabályokat a törvény, valamint külön jogszabály – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény – határozzák meg. Mindezek együttes értelmezése alapján az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár kizárólag akkor végezhet munkát Magyarországon, ha a korábbi tartózkodási engedélyének alapjául szolgáló feltételek nem változtak, ugyanezen feltételekkel kérelmezte a tartózkodási engedély ismételt belföldi kiadását vagy meghosszabbítását – ha a törvény lehetővé teszi –, azaz az előzetes megállapodásban, illetve munkaszerződésben rögzített feltételek, mint például foglalkoztató, munkakör, munkavégzési hely változatlanok.

A törvény alapján a harmadik országbeli állampolgár kizárólag két esetben végezhet vállalkozói tevékenységet, mint vendég-önfoglalkoztató. Az egyik lehetőség, hogy a harmadik országbeli állampolgár önállóan, ellenérték fejében folytatja a jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet (pl. egyéni vállalkozóként), a másik eset, amikor egy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végzi a tevékenységét. Fontos kiemelni, hogy utóbbi esetben csak olyan személy kaphat jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt, aki vezető tisztségviselőként egyben tagja is a gazdasági társaságnak.

A Kormány részletfeltételeket állapíthat meg a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodást megalapozó vállalkozást érintően. Ha a vállalkozás nem felel meg a feltételeknek, akkor kizárt a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása.

Az engedély érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag vendég-önfoglalkoztatás céljából hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb két évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. A törvény a hosszabbítás feltételeként határozza meg, hogy a harmadik országbeli állampolgár a meghosszabbítani kívánt tartózkodási engedélye birtokában eleget tett azon rendszeres jelentkezési kötelezettségének, amelyet az idegenrendészeti hatóság határozott meg. A törvény kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a tartózkodási engedély első kiadása esetében.

A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. Ezen utóbbi tilalom azonban csak az első kiadástól számított egy évig áll fenn, vagyis ha az idegenrendészeti hatóság meghosszabbítja az engedélyt, vagy a tartózkodási engedély újrakiadása iránti kérelem alapján tartózkodási engedélyt ad a vendég-önfoglalkoztató részére, akkor a családtagjai számára megnyílik a lehetőség, hogy rá tekintettel családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt kérelmezzenek.

Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a törvényben meghatározott speciális feltételeket teljesíti és rendelkezik érvényes vendégbefektetői vízummal vagy – a vonatkozó európai uniós jogi norma alapján – vízummentességet élvez. A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedélye birtokában jogosult arra, hogy Magyarországon gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét. Emellett – tekintettel arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárra hivatkozással családtagja tartózkodási engedélyt kérelmezhet családi együttélés biztosítása céljából – mind a vendégbefektető, mind a családtagja jogosult a részére kiadott tartózkodási engedély birtokában a magyarországi munkavégzésre, aminek a törvény értelmében nincs korlátja, vagyis a harmadik országbeli állampolgár ugyanolyan feltételekkel vállalhat munkát, mint a magyar állampolgár.

A tartózkodási engedélyt a vendégbefektetői vízummal történő beutazást, vagy vízummentesség esetén a Magyarország területére történő első jogszerű belépést követő 93 napon belül kell kérelmezni, a kérelmező választása szerint az illetékes idegenrendészeti ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton az Enter Hungary rendszeren keresztül.

Miután a harmadik országbeli állampolgár beutazott Magyarországra – ha vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be – köteles 3 hónapon belül igazolni az Enter Hungary-n keresztül, hogy a törvényben meghatározott nyilatkozatában vállalt befektetést teljesítette. Az igazolást az idegenrendészeti hatóság vizsgálja. Ha a vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak az igazolás alapját képező adatai megváltoznak, köteles 5 napon belül bejelenteni azt az Enter Hungary-n keresztül.

A befektetési jegy, valamint az ingatlanbefektetés tekintetében a törvény további részletszabályokat rögzít. E körben a harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkeznie, amelynek

a) nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és

b) ingatlan-alapkezelője legalább egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti jegyzéken szerepel. Ezen utóbbi ingatlan-alapkezelő a Vbt. 118. §-a szerinti előzetes minősítés keretében esik át a megfelelő ellenőrzésen, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal folytat le.

A tartózkodási engedély legfeljebb 10 évig érvényes, és kizárólag ugyanebből a célból hosszabbítható meg egy alkalommal, legfeljebb 10 évvel. A vendégbefektetői tartózkodási engedély meghosszabbításának engedélyezése körében differenciálni szükséges az egyes befektetési típusok között. Ez egyrészt azzal jár, hogy a befektetés ígérete csak a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása esetén releváns. Másrészt a vendégbefektetői tartózkodási engedély meghosszabbítása esetén, ha a tartózkodási engedély kiadásának alapját képező befektetés

a) befektetési jegy volt, akkor a hosszabbítás feltétele ugyanúgy a meghatározott összegű befektetési jegy megszerzése,

b) ingatlanban tulajdoni illetőség volt, akkor ha az ingatlan tulajdoni illetőségével már nem rendelkezik a külföldi (pl. 5 év után eladta), vagy a tulajdoni illetőségének mértéke nem éri el a meghatározott összeget, újra ingatlanbefektetést kell eszközölni, ha pedig mindenben megfelel a törvényi feltételeknek a tartózkodási engedély kiadását megalapozó befektetés, akkor új befektetés nélkül meghosszabbítható a tartózkodási engedély,

c) meghatározott pénzbeli adomány nyújtása volt, akkor a tartózkodási engedély minden további befektetés nélkül meghosszabbítható.

A szezonális munkavállalás céljából Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szezonális vendégmunkás. A szabályozás a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Szezonális Irányelv) való megfelelést szolgálja. Az Szezonális Irányelv értelmében a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító szezonális munkavállalásra jogosító vízum helyett szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kerül kiállításra, összevont kérelmezési eljárás keretében. Külön jogszabály – a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló kormányrendelet – határozza meg a szezonális munkák körét, amely szerint szezonális munka a mezőgazdaság foglalkoztatási ágazataiban végzett tevékenység.

A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély hosszabbítására kizárólag a maximális hat hónapos érvényességi időtartamon belül van lehetőség. Szezonális munkavállalás céljából hat hónapot követően a tartózkodási engedély meghosszabbítására és újabb tartózkodási engedély kiadására nincsen lehetőség. A törvény a személyi hatály köréből kizárja azon külföldieket, akik kiküldetésben tartózkodnak Magyarország területén, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket.

A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező szezonális vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A szezonális vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

Magyarország a szezonális vendégmunkások mellett három jogcímen teszi lehetővé a harmadik országbeli állampolgárok vendégmunkásként történő tartózkodását és munkavégzését: beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedély birtokában. Ezen tartózkodási célokból Magyarországon 180 napon belül 90 napot meghaladóan tartózkodó és munkát végző harmadik országbeli állampolgárokat a törvény együttesen vendégmunkásként nevesíti.

A vendégmunkás részére minden esetben összevont kérelmezési eljárás keretében adható ki a tartózkodási engedély, abból a céljából, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen. A törvény jogcímenként speciális rendelkezéseket tartalmaz.

Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek foglalkoztatására beruházás megvalósítása érdekében kerül sor. Foglalkoztatója az lehet, amely a beruházás megvalósítása érdekében a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel megállapodást vagy szerződést kötött, vagy annak támogatási ajánlatát elfogadta – klasszikus támogatási szerződés ugyanis nem minden esetben kerül megkötésre –, továbbá jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással rendelkezik. Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás egy olyan hatósági ígérvény, amely beruházás megvalósítása érdekében kerül kiállításra, meghatározott időtartamra, illetőleg meghatározott számú vendégmunkás alkalmazását teszi lehetővé. Utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben a hatósági ígérvényben meghatározott számú vendégmunkás beutazása és 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodása engedélyezésre került az idegenrendészeti hatóság által, akkor a hatósági ígérvény alapján további tartózkodási engedély nem adható ki.

Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásra vonatkozó részletszabályokat kormány rendelet határozza meg. Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki.

A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély legfeljebb addig lehet érvényes, amíg a beruházás megvalósítása tart, azonban ez esetben sem haladhatja meg a három évet, illetve az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamot. Fentieken túl a törvény akként rendelkezik, hogy a foglalkoztatót előnyben kell részesíteni abban az esetben, ha a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kérelmező vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja. Amennyiben a foglalkoztató a vendégmunkás szálláshelyét nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja, úgy a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának megtagadására ad lehetőséget a törvény. A szálláshely esetében a külön jogszabályok rendelkezései is érvényesülnek, így például lakhatásra alkalmasnak kell lennie. A fenti rendelkezések a tartózkodási engedély meghosszabbítására is irányadóak.

A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter azonban közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek alapján ezt az engedélyt nem lehet kiállítani.

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek magyarországi foglalkoztatására harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján, belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében kerül sor. A belföldi foglalkoztatóval tehát nem létesül munkaviszony, a munkavégzés a két vállalkozás közötti megállapodás teljesítését célozza. Ez esetben idegenrendészeti szempontból a belföldi foglalkoztató tekintendő foglalkoztatónak, illetőleg a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek ezen foglalkoztatóra vonatkoznak.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszternek a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott rendeletében meghatározhatja, hogy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt mely harmadik országok állampolgára kaphat.

Az engedély érvényességi ideje legfeljebb kettő év, amely kizárólag foglalkoztatási célból hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb egy évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. Magyarország kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az első kiadás esetében.

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, illetve ha változik a munkaköre vagy a munkavégzési helye, akkor a vendégmunkásnak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó, aki a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszternek a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és aki a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által ki nem zárt foglalkozásban végez munkát.

A törvény meghatározza a kedvezményes foglalkoztató fogalmát, így e körbe tartozik a Kormány stratégiai partnere, az a foglalkoztató, aki nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg, továbbá az is, aki Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnernek minősül. A minősített kölcsönbeadó pedig az a foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szerepel.

Az engedély érvényességi ideje legfeljebb kettő év, amely kizárólag vendégmunkás-tartózkodási engedélyként hosszabbítható meg, egyszeri alkalommal, legfeljebb egy évvel. A hároméves maximum időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg. Magyarország kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az első kiadás esetében.

A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás más jogcímen, más célból belföldön nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, akkor a vendégmunkásnak a vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

Ha a vendégmunkás foglalkoztatási feltételeinek valamelyike – különösen a munkakör, munkavégzési hely – változik, a foglalkoztató köteles 5 napon belül bejelenteni a törvényben meghatározott adatok közlésével.

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély vagy a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.

A törvény a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel, foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás foglalkoztatója részére kötelezettségként rögzíti, hogy gondoskodjon arról, hogy a vendégmunkás a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja Magyarország területét. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása szankcióval jár, amely az idegenrendészeti hatóság által kiszabott bírság. A foglalkoztató abban az esetben mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Általában elvárható, hogy a foglalkoztató mindent megtegyen annak érdekében, hogy a munkaviszony megszűnésének idejére a harmadik országbeli állampolgár kiutazását előkészítse, abban közreműködjön, a munkavállalója figyelmét a jogkövetkezményekre felhívja, a tényleges távozásra felszólítsa, illetőleg a hatóságokkal a szükséges és elvárható mértékben kapcsolatot tartson, valamint együttműködjön.

Fentieken túl a törvény meghatározza, hogy a foglalkoztató mely esetekben köteles megtéríteni az idegenrendészeti hatóság vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költségeket.

A vendégmunkás tartózkodásának a tartózkodási engedélyben nevesített foglalkoztatónál történő munkavégzés a jogalapja. Ha az engedélyezett foglalkoztatás, illetve arra irányuló jogviszony megszűnik, akkor az engedély visszavonására irányuló külön idegenrendészeti eljárást nem kell lefolytatni, hanem a tartózkodási engedély a foglalkoztatónak a munkaviszony megszűnéséről szóló bejelentésétől számított 6. naptól érvénytelen, a törvény erejénél fogva. A vendégmunkás – ideértve a szezonális vendégmunkást is – a tartózkodási engedély iránti kérelméhez köteles mellékelni a nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a tartózkodási engedély érvénytelensége esetén 8 napon belül önként távozik az általa megjelölt célországba az Európai Unió és a schengeni térség területéről. Az idegenrendészeti hatóság köteles tájékoztatni a nyilatkozat jogkövetkezményeiről a vendégmunkást.

A rendelkezés a regisztrációs és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett foglalkoztatói kört határozza meg, illetve a regisztrációs és foglalkoztatási díj fizetési kötelezettség alapvető szabályait (pl. nyilvántartás, összeg, fizetés módja) tartalmazza.

A törvény értelmező rendelkezéseket rögzít a magas kompetenciával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tartózkodását érintően, összhangban az európai uniós jogi normákban rögzített fogalom meghatározásokkal. Az európai uniós jogi normák lehetővé teszik a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti mobilitását, amennyiben a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, kutatás, vállalaton belüli áthelyezés vagy EU Kék Kártya birtokában történő munkavállalás. Az első tagállam az, amelyből az érvényes engedélye birtokában mobilizálni kíván a harmadik országbeli állampolgár más tagállamba, vagyis a második tagállamba.

A magas kompetenciával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére Magyar Kártyát lehet kiadni.

Erre az egyik lehetőség, hogy a harmadik országbeli állampolgár a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt végzi a tényleges munkát, illetve Magyar Kártyát lehet kiadni abban az esetben is, ha a kérelmező egy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

Emellett Magyar Kártyát kaphat az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek magyarországi foglalkoztatására harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján, belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében kerül sor. A belföldi foglalkoztatóval tehát nem létesül munkaviszony, a munkavégzés a két vállalkozás közötti megállapodás teljesítését célozza. Ez esetben idegenrendészeti szempontból a belföldi foglalkoztató tekintendő foglalkoztatónak, illetőleg a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek ezen foglalkoztatóra vonatkoznak.

A törvény rögzíti, hogy a harmadik országbeli állampolgár csak akkor kaphat Magyar Kártyát, ha foglalkozása olyan felsőfokú szakmai képesítést igényel, amelyet a felsőoktatásért felelős miniszter – a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatároz, vagy hivatásos sportoló, hivatásos edző, előadóművész, vagy a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végez.

A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele továbbá a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételek teljesítése.

Az EU Kék Kártya irányelv megkönnyíti a magasan képzett, EGT tagállamokon kívüli államból („harmadik országból”) érkező külföldiek munkavállalási célú belépését, emellett egységes eljárást ír elő a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély együttes kiadására.

Az EU Kék Kártya kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell a harmadik országbeli állampolgárnak becsatolnia, így egy eljárásban kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel. A munkavállalás engedélyezéséről a kijelölt állami foglalkoztatási szerv szakhatóságként dönt. Az idegenrendészeti hatóság a beutazás feltételeit vizsgálja. Emellett az EU Kék Kártya irányelvnek megfelelően szükséges meghatározni azt is, hogy mely személyi kör nem kaphat EU Kék kártyát, valamint szabályozni kell az EU Kék Kártya érvényességi idejét is. Az EU Kék Kártya irányelvnek megfelelően a mobilitás keretében a más EU tagállam által kiadott EU Kék Kártyával rendelkezők részére is biztosítani kell az EU Kék Kártyához jutás lehetőségét. Az irányelv szerint a tartózkodás első két évében csak korlátozottan lehet munkavállalási tevékenységet folytatni az EU Kék Kártya birtokában. A szabályozás tartalmazza az EU Kék Kártya elutasításának és visszavonásának speciális eseteit, valamint a bejelentési kötelezettségeket is.

A harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében a vállalaton belüli áthelyezés szabályait tartalmazó rendelkezések, a tartózkodási engedély érvényességi ideje, a kiadásra és a meghosszabbításra vonatkozó speciális szabályok. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a vállalaton belüli áthelyezés feltételeit igazolja, részére kizárólag vállalaton belüli áthelyezés céljából kerülhet sor tartózkodási engedély kiadására. Indokolt az e célú tartózkodási engedélyek kiadásának és meghosszabbításának elutasítási, valamint a tartózkodási engedély visszavonási okainak kiegészítése. A tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására összevont kérelmezési eljárás keretében kerül sor. A törvény meghatározza, mely személyi kör kaphat, illetve nem kaphat engedélyt. Továbbá rendelkezik az érvényességi időről, az elutasítási és visszavonási okokról. Határozottan rögzítésre kerül, hogy a vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három évre, gyakornokok esetében legfeljebb egy évre adható ki vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély. A meghosszabbításra is kizárólag ezen időtartamon belül van lehetőség. A hároméves időtartamon túl a tartózkodási engedély vállalaton belüli áthelyezés céljából nem hosszabbítható meg, a harmadik országbeli állampolgár e célból nem kaphat tartózkodási engedélyt, csak abban az esetben, ha elhagyta a tagállamok területét. A szabályozás rögzíti továbbá, hogy az a harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel a vállalaton belüli áthelyezés feltételeinek, nem kaphat más célból munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt.

A harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [a továbbiakban: (EU) 2016/801 Irányelv] történő megfelelés érdekében indokolt a kutatókra vonatkozó szabályozás meghatározása a kutatási célú tartózkodási feltételek kiegészítésével és a kutatók, valamint a kutatók családtagjai mobilitására vonatkozó feltételekkel.

A kutatói mobilitás lehetséges rövid és hosszú távon is. Mindkét esetben lehetőség van arra, hogy a kutatót a családtagja is kísérje a mobilitási időszakban. A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiállítása érdekében értesítést kell az idegenrendészeti hatóság részére beadni, amelynek kötelező mellékleteit a törvény tartalmazza. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadásának feltételeit is tartalmazza a szabályozás. A kutatói rövid távú mobilitási igazolás érvényességi ideje 180 nap lehet. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély érvényességi ideje 365 nap (családtag esetén 360 nap) lehet. A törvény rendelkezik továbbá az érvényességi időről.

A törvény rendelkezik a kutatók esetében a vonatkozó európai uniós irányelvnek megfelelően az álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából kiadható tartózkodási engedély feltételeiről, mely szerint minden esetben érvényes kutatás célú tartózkodási engedéllyel kell rendelkezni a kérelmezéskor, és az egyéb törvényi feltételeket is igazolni szükséges. Alapfeltétel továbbá, hogy a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állásnak, vagy létrehozandó vállalkozásnak a kutatás szintjéhez igazodnia szüksége. A tartózkodási engedély e jogcímen 9 hónapig lehet érvényes maximum, és a meghosszabbítására nincs lehetőség. A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt kizárólag Magyar Kártya, EU Kék Kártya és vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásának kérelmezésére van lehetőség.

A jogszabály célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve ezzel hazánk fejlődését, versenykésességének növekedését, valamint a foglalkoztatást.

A Vállalati Kártya kiadásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, ami a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó és a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásának célja a törvényben meghatározottakra terjed ki.

A Vállalati Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, a hosszabbításra e célból alkalmanként legfeljebb négy évvel van lehetőség. A Vállalati Kártya érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

Nemzeti Kártyát azok a szerb és ukrán állampolgárok kaphatnak összevont kérelmezési eljárás keretében, akiknek célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyuk alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzenek. Ez alatt értendő, a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatás is. A Nemzeti Kártya összevont engedélyként került kiállításra. Ha a szerb és az ukrán állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, mint a tartózkodási engedélyen nevesített foglalkoztató, akkor a Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

A Nemzeti Kártya legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, alkalmanként legfeljebb három évvel hosszabbítható meg.

A szerb, illetve ukrán állampolgár a Nemzeti Kártya iránti kérelméhez köteles mellékelni a nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a tartózkodási engedély érvénytelensége esetén 8 napon belül önként távozik az általa megjelölt célországba az Európai Unió és a schengeni térség területéről. Az idegenrendészeti hatóság köteles tájékoztatni a nyilatkozat jogkövetkezményeiről a harmadik országbeli állampolgárt. Ha az engedélyezett foglalkoztatás, illetve arra irányuló jogviszony megszűnik, akkor az engedély visszavonására irányuló külön idegenrendészeti eljárást nem kell lefolytatni, hanem a Nemzeti Kártya a foglalkoztatónak a munkaviszony megszűnéséről szóló bejelentésétől számított 6. naptól érvénytelen, a törvény erejénél fogva.

A törvény meghatározza az (EU) 2016/801 Irányelvnek megfelelően a tanulmányi célú tartózkodási engedély érvényességi idejét, amely legalább egy év, vagy ha a képzés rövidebb, mint egy év, akkor a képzés időtartamához igazodik. A tartózkodási engedély legfeljebb három évre adható ki. Meghosszabbítása legalább egy, legfeljebb három évre engedélyezhető.

A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel, vagy hallgatói mobilitási engedéllyel vagy hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát végezhet, a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben.

Az (EU) 2016/801 Irányelvnek történő megfelelés érdekében kerül meghatározásra a tanulók esetén az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodás. Álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából biztosítani kell az érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodását kilenc hónapig terjedő időszakban, akkor is, ha a tanulmányait befejezte. Az (EU) 2016/801 Irányelvnek megfelelően a tartózkodási engedély érvényességi idejét a kérelem benyújtásától számított időponttól kell megállapítani. A tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb kilenc hónap, és nem hosszabbítható meg. A törvény tartalmazza a tartózkodási engedély kiadásának feltételeit, amelyek közül kiemelendő, hogy a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állásnak, illetve az általa indítani kívánt vállalkozásnak illeszkednie kell az elvégzett tanulmányok szintjéhez. A törvény meghatározza az elutasítási és visszavonási okokat. A tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg, viszont annak érvényessége alatt a harmadik országbeli állampolgár belföldi tartózkodása mellett kérelmezheti Magyar Kártya, EU Kék Kártya vagy vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítását.

Az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelés érdekében a tanulmányi célú tartózkodási feltételek és a hallgatói mobilitásra vonatkozó feltételek meghatározásra kerültek a törvényben. Azon hallgató, aki nem részese mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programnak, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásnak, és érvényes, az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben magyarországi felsőoktatási intézményben kívánja a tanulmányai egy részét folytatni.

Amennyiben a hallgató részese mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programnak, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásnak, és érvényes, az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat, amennyiben magyarországi felsőoktatási intézményben kívánja a tanulmányai egy részét folytatni. Az igazolás kiállítása érdekében értesítést kell az idegenrendészeti hatóság részére beadni, amelynek kötelező mellékleteit a törvény meghatározza, míg a hallgatói mobilitási igazolás adattartalmát jogszabály határozza meg.

Mind a hallgatói mobilitási tartózkodási engedély, mind a hallgatói mobilitási igazolás érvényességi ideje legfeljebb 360 nap lehet.

Képzés céljából az a harmadik országbeli állampolgár kaphat tartózkodási engedélyt, aki a Kormány vagy valamely magyar minisztérium által biztosított ösztöndíjas magyarországi képzésen vesz részt. A tartózkodási engedély kiállításának feltétele, hogy a tanulmányi célú tartózkodási engedély speciális feltételei nem állnak fenn a képzés jellege, a tanulmányi munkarend, vagy az oktatási intézmény vonatkozásában. A tartózkodási engedély legfeljebb 1 évre adható ki, és ugyanebből a célból nem, csak tanulmányi célból hosszabbítható meg.

A képzés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

Az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelés érdekében meghatározásra kerül a gyakornoki tevékenység. A gyakornoki szerződés megkötésére jogosult fogadószervezetekről és a szerződés tartalmáról külön jogszabály rendelkezik. A gyakornoki tevékenység folytatása céljából történő tartózkodási engedély kiadásának feltételét, valamint érvényességi idejét határozza meg a törvény. A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap.

A gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt.

A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.

A törvény hivatalos célú tartózkodásnak tekinti a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyként vagy családtagjaként, külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként, sajtótudósítóként történő tartózkodást. Hivatalos célú tartózkodási engedélyt kaphat továbbá a nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból beutazó, vagy Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzetének tagjaként vagy ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személy. Az engedély érvényességi ideje alkalmanként a folytatott tevékenység időtartamával egyezik meg, de legfeljebb három év, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

A törvény meghatározza az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjával (Working Holiday Program) kapcsolatos nemzetközi szerződésekben meghatározott tartózkodási jogosultság biztosításával összefüggő alapvető szabályokat. A tartózkodási cél ideiglenes jellegéhez igazodóan az ideiglenesen munkát vállaló turisták számára kiállításra kerülő ideiglenes tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg, érvényességi ideje legfeljebb a vonatkozó nemzetközi szerződésben megállapított időtartam lehet. Az évente kiadható ideiglenes tartózkodási engedélyek számát az egyes nemzetközi szerződések tartalmazzák.

A törvény létszámkorlátot határoz meg, amikor rögzíti, hogy a vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott maximális létszámot meg nem haladó számban adható ki ideiglenes tartózkodási engedély.

Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.

A Fehér Kártya célja a digitális nomádok bevonzása Magyarország területére. A Fehér Kártya kiállítható egy Magyarországon kívüli országban fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra tekintettel, ha a fejlett digitális technológia alkalmazása miatt a munka bárhonnan elvégezhető és a kérelmező Magyarország területéről kívánja azt elvégezni. Ezen kívül a Fehér Kártya abban az esetben is kiállítható, ha a kérelmező Magyarországon kívüli országban bejegyzett olyan vállalkozói tevékenységet folytat, illetőleg olyan vállalkozás, cég tulajdonosa, mely vállalkozásnak illetve cégnek a nyereséges működése érdekében folyamatos tevékenységet végez, és e tevékenységét – tekintettel arra, hogy fejlett digitális technológiai megoldás útján is ellátható – Magyarország területén kívánja folytatni.

A törvény meghatározza, hogy ki jogosult a Fehér Kártyára, valamint azt, hogy mely esetekben kell elutasítani a kérelmet vagy visszavonni a tartózkodási engedélyt. A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból, egy alkalommal, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. A digitális nomádok tevékenységének alapja a rugalmasság, az hogy munkájukat bárhonnan el tudják látni, erre tekintettel a hosszabb érvényességi idejű tartózkodási engedély önmagában nem jelent vonzóerőt. A hosszabb érvényességi idejű engedély a visszaélések miatt nem kívánatos, továbbá az elérni kívánt célt sem támogatja. Figyelemmel arra, hogy a digitális nomádok jellemzően 40 év alatti, egyedülálló személyek, így esetükben nem indokolt, hogy rájuk hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyt kapjon.

A Fehér Kártya kiállításának alapjául szolgáló, külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonynak, illetve a külföldi vállalkozásnak – mint igazolt tartózkodási célnak – az engedély érvényességi idején belül történő megszűnése a korábban igazolt tartózkodási célt érintő olyan változás, amelyet érintően az idegenrendészeti hatóság megfelelő tájékoztatása érdekében szükséges a Fehér Kártyával rendelkező külföldi bejelentési kötelezettségének meghatározása.

A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.

A kiküldetés célú tartózkodási engedély nem összevont kérelmezési eljárás keretében kerül kiállításra. A harmadik országbeli állampolgár akkor kaphatja meg, ha az Európai Unió valamely tagállamában munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel rendelkezik és az őt Magyarországra küldő vállalkozással fennálló munkaviszonya alapján korlátozott időtartamban kíván Magyarországon munkát végezni a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzítettek alapján. A tartózkodási engedély legfeljebb 2 évre adható ki és ezen időtartamon belül hosszabbítható meg, kizárólag ugyanebből a célból, a tagállami tartózkodási engedélyhez illetve a kiküldetés tartamához igazodva.

A törvény gyógykezelés céljából lehetővé teszi a beutazást és tartózkodást a gyógykezelést igénybe vevő személyen túl annak a személynek is, aki kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre. Az érvényességi időtartam meghatározásakor a kezelés időtartamát kell figyelembe venni, a cél természetéből adódóan azonban legfeljebb két év lehet, amely megfelelő feltételek fennállása esetén meghosszabbítható.

A gyógykezelési célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.

A törvényben külön tartózkodási célként jelenik meg az önkéntes tevékenység folytatása. Az idegenrendészeti vonatkozások kivételével a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény tartalmazza az önkéntes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, így a fogadó szervezetekre és az önkéntes tevékenységet folytatókra vonatkozó kritériumokat, valamint a tartózkodás célját igazoló önkéntes szerződés tartalmi elemeit.

A szabályozás az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelést szolgálja. A törvény szabályozza az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély érvényességi idejét, illetőleg kimondja, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, illetve rá hivatkozással más harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet tartózkodási engedélyt. A tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően a harmadik országbeli állampolgár nem kérelmezhet, illetve részére nem adható ki más jogcímen tartózkodási engedély belföldön.

A harmadik országbeli állampolgár részére az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt adhat. Ebben az esetben a tartózkodási engedély kiállítása során nem szükséges vizsgálni a törvény szerinti tartózkodási feltételeket.

Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak a harmadik országbeli állampolgárnak is adhat nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt, akinek célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. Ebben az esetben a tartózkodás céljának feltétele vizsgálandó.

A nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedély feltétele a nemzeti érdek fennállása. A „nemzeti érdek” tág, potenciálisan több ágazatot érintő fogalom (nemzetpolitikai érdek, sportérdek, kulturális érdek, gazdasági érdek stb.), így mérlegelésébe indokolt bevonni az adott ágazat kapcsán a nemzeti érdek fennállását megítélni kompetens tárcát is. A nemzetpolitikai érdek fennállásának vizsgálatába szakhatóság, míg a többi nevesített nemzeti érdek vizsgálatába egy kormányhatározatban kijelölt testület kerül bevonásra.

A tartózkodási engedély három évre adható ki és alkalmanként legfeljebb három évvel hosszabbítható meg.

A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

A törvény az általánostól eltérő szabályokat tartalmaz az Észak-atlanti Szerződés (NATO) tagállamai fegyveres erőinek hazánkban állomásozó tagjai hozzátartozóira, illetve a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás, valamint a NATO részes államai és a „Békepartnerség” más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodásban részes államok fegyveres erőinek ezen Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai, az USA vállalkozók és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása vonatkozásában. A speciális rendelkezések célja, hogy e személyek Magyarország területére történő beutazását megkönnyítsék, a magyarországi tartózkodásukkal kapcsolatos adminisztrációt leegyszerűsítsék, ezáltal is bizonyítva Magyarország elkötelezettségét a Megállapodások kapcsán.

A törvény a harmadik országbeli állampolgárok egyes speciális kategóriái esetében lehetővé teszi, hogy részükre a hatóság a törvényben foglalt általános feltételek hiányában – humanitárius megfontolásból – hivatalból adjon ki tartózkodási engedélyt.

A humanitárius okból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje illetve meghosszabbításának lehetősége az engedély kiállításának alapjául szolgáló körülmény indokától függően esetkörönként kerül meghatározásra. A törvény az általános rendelkezésektől eltérően szabályozza a humanitárius tartózkodási engedély visszavonásának, illetve meghosszabbítása megtagadásának eseteit.

E körben garanciális szabályként rögzíti, hogy ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása is az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.

A törvény szerint humanitárius megfontolásból tartózkodási engedéllyel kell ellátni jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság illetve a nemzetbiztonsági szerv indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más, harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal a bizonyítást jelentősen elősegítő módon együttműködik. A törvény az emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelvvel összhangban ennek keretében teszi lehetővé az emberkereskedelem áldozatává vált azon harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedéllyel ellátását, akik a bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal együtt kívánnak működni.

Az a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.

Humanitárius megfontolásból jogosult tartózkodási engedélyre az a harmadik országbeli állampolgár is, aki Magyarország területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, továbbá a kísérő nélküli kiskorú.

Garanciális jelleggel – a kísérő nélküli kiskorúakról szóló tanácsi állásfoglalással összhangban – a törvény rögzíti, hogy a kísérő nélküli kiskorú humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetőleg a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetőleg az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított.

A családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyre vonatkozó rendelkezések célja a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2003/86/EK tanácsi irányelv) való megfelelés biztosítása, a családtagok beilleszkedésének elősegítése. E körben meghatározásra kerül a családegyesítő és a családtag fogalma is. A családi együttélés biztosítása kizárható, ennek megfelelően a törvény felsorolja azokat a tartózkodási engedélyeket, amelyek jogosultjaira hivatkozással családi együttélés biztosítása céljából nem lehet tartózkodási engedélyt kiállítani.

Tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kiállítani.

A törvény a 2003/86/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek is megfelelően különös figyelmet fordít a menekültek helyzetére, a családi együttélés biztosítására.

A családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély maximális érvényességi ideje a családegyesítő tartózkodási jogcímének függvényében kerül meghatározásra.

A törvény az idegenrendészeti eljárásokban a „letelepedett” valamint a „bevándorolt” kifejezések helyett bevezeti a „huzamos tartózkodás” fogalmát.

Huzamos tartózkodási jogosultsággal a törvény hatálybalépése előtt kiállított bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti, ideiglenes vagy EK letelepedési engedéllyel, illetve a nemzeti, ideiglenes vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár rendelkezik. A huzamos tartózkodási jogosultság – az ideiglenes tartózkodási kártyával vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező személy kivételével – határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít.

A huzamos tartózkodási jogosultság engedélyezésének általános feltételeként írja elő a törvény a magyarországi lakhatás és megélhetés biztosítottságát. Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy csak az a személy kaphasson huzamos tartózkodási jogosultságot, aki magyarországi egzisztenciáját képes megteremteni, létfenntartásáról megfelelően tud gondoskodni. A huzamos tartózkodás engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmezővel szemben a törvényben meghatározott kizáró ok ne álljon fenn. Nem engedélyezhető a huzamos tartózkodása annak a személynek, aki a közbiztonságot vagy nemzetbiztonságot veszélyezteti, továbbá annak a személynek sem, aki kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, vagy SIS figyelmeztető jelzés alatt áll, valamint aki a huzamos tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében hamis vagy valótlan adatot közölt, vagy aki az eljáró hatóságot megtévesztette.

A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére – ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező szülő kivételével – nemzeti tartózkodási kártyát kell kiállítani.

Ideiglenes tartózkodási kártyát kaphat az Európai Unió más tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Huzamos tartózkodási irányelv) alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a vele együtt kérelmező harmadik országbeli családtag a megfelelő feltételek igazolása esetén. Az ideiglenes tartózkodási kártya érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. A törvény rögzíti az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonásának eseteit.

A Huzamos tartózkodási irányelv rendelkezéseire tekintettel az idegenrendészeti hatóság indokolt esetben kapcsolatot tart az Európai Unió azon tagállamával, amely a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállította, így például az ideiglenes tartózkodási kártya kiállításáról, illetve visszavonásáról – a visszavonás okának megjelölésével – értesíti.

A nemzeti tartózkodási kártya, valamint az EU tartózkodási kártya a harmadik országbeli állampolgár részére kiállítható legmagasabb szintű magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyek, amelyek határozatlan idejű tartózkodási jogosultságot biztosítanak. Mindezek okán a kérelem elbírálása több időt vesz igénybe, mint a határozott idejű tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyek esetében. Ez indokolja, hogy az általános 21 napos eljárási határidőnél hosszabb idő álljon a hatóság rendelkezésére a kérelem elbírálásához.

Tartózkodási engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező személy nemzeti tartózkodási kártyát szerezhet, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik.

A belső jogrendszer szempontjából a nemzeti tartózkodási kártyával rendelkező személy is huzamos tartózkodási jogosultságot élvez, azonban nem biztosít az EU tartózkodási kártyához hasonló mobilitási jogot az Európai Unió területén.

A nemzeti tartózkodási kártya engedélyezésének feltétele három év jogszerű és megszakítás nélküli tartózkodás. Nem minősül a magyarországi tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot. További rugalmasságot tesz lehetővé, hogy figyelembe vehetőek azon körülmények, amelyek miatt az adott személynek esetleg ideiglenesen el kell hagynia az ország területét, ilyen lehet különösen külföldi gyógykezelés, illetve keresőtevékenységgel összefüggő külföldi kiküldetések.

A törvény a három év időtartamú magyarországi tartózkodás tekintetében felmentést enged meghatározott családegyesítők – beleértve a magyar állampolgár házastársát és a vele életközösségben élőt –, a korábbi magyar állampolgárok és a magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkezők, valamint bevándorolt, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke esetében.

A törvény rögzíti, hogy mely esetben nem számítható bele a nemzeti tartózkodási kártya megszerzéséhez szükséges időtartamba a Magyarországon töltött idő.

A nemzeti tartózkodási kártya kiadásának további feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár büntetlen előéletű legyen, és ezt okirattal igazolja.

Magyarország szuverenitásának biztosítása érdekében indokolt a nemzeti tartózkodási kártya engedélyezési feltételeként megkövetelni, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása az ország érdekében álljon, a nemzeti tartózkodási kártya biztosítása ugyanis a feltételek teljesítése esetén sem alanyi jog. A fentiek mellett jogszabály meghatározhat társadalmi együttélési feltételeket is a nemzeti tartózkodási kártya kiadásának feltételeként.

Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdek fennállása esetén valamely feltétel hiányában is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodását. A „nemzeti érdek” tág, potenciálisan több ágazatot érintő fogalom (nemzetpolitikai érdek, sportérdek, kulturális érdek, gazdasági érdek stb.), így mérlegelésébe indokolt bevonni az adott ágazat kapcsán a nemzeti érdek fennállását megítélni kompetens tárcát is. A nemzetpolitikai érdek fennállásának vizsgálatába szakhatóság, míg a többi nevesített nemzeti érdek vizsgálatába egy kormányhatározatban kijelölt testület kerül bevonásra.

A törvény külön rendelkezésben szabályozza a hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, letelepedési engedély és nemzeti letelepedési engedély, valamint az e törvény szerinti nemzeti tartózkodási kártya lehetséges, illetve kötelező visszavonási okait.

Az EU tartózkodási kártya megszerzésének egyik fő kritériuma a Magyarország területén való tartózkodás időtartama. A tartózkodásnak jogszerűnek és folyamatosnak kell lennie, igazolandó, hogy az adott személy szorosan kötődik az országhoz.

A Huzamos tartózkodási irányelvben megkövetelt rugalmasságnak tesz eleget az a szabály, hogy nem minősül a tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot.

Nem jogosult EU tartózkodási kártyára az a harmadik országbeli állampolgár, akinek tartózkodása a céljából adódóan ideiglenes jellegű, így a tanulmányok folytatása céljából, szezonális munkavállalás céljából, diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján Magyarországon tartózkodó személy. Az EU tartózkodási kártya feltételeként meghatározott ötéves időtartamba a tartózkodási cél későbbi megváltozása esetén a korábbi tanulmányi célú tartózkodás időtartamának fele számít bele.

A tartózkodás engedélyezésének körülményeire tekintettel nem jogosult EU tartózkodási kártyára az a harmadik országbeli állampolgár sem, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemért folyamodott, továbbá a befogadott, a menekült, valamint az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár.

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártya kiadásáról az érintett tagállamot értesíti.

A hatályos magyar jogban a hontalan személyek magyarországi státuszáról törvényi szinten a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: New York-i Egyezmény), a hatályos idegenrendészeti törvény, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, valamint érintőlegesen – elsősorban az adatnyilvántartás kapcsán – számos más ágazati törvény rendelkezik.

Jelen törvény a hontalanság megállapítására irányuló alapvető és garanciális jelentőségű eljárási szabályokat külön fejezetben rögzíti.

A hontalansági eljárás megindítására jogosultak körét a New York-i Egyezmény nem minden állampolgárság nélküli személy számára biztosítja, személyi hatálya ugyanis nem terjed ki:

a) azon személyekre, akik az ENSZ szerveitől – az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának kivételével – védelemben vagy segélyben részesülnek mindaddig, amíg ez a védelem vagy segély fennáll;

b) olyan személyekre, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az adott ország állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek;

c) olyan személyekre, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy

ca) a nemzetközi okmányokban megfogalmazottaknak megfelelően béke elleni, háborús vagy az emberiség elleni bűnöket követtek el;

cb) a tartózkodási helyük államán kívül, mielőtt abba az államba bebocsátást nyertek, súlyos, nem politikai bűncselekményt követtek el;

cc) az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes cselekmények elkövetésében vétkesek.

A hontalan személy a törvény szerint harmadik országbeli állampolgár.

Értelmező rendelkezések.

Az idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott idegenrendészeti szabályok megtartását ellenőrizheti. A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni. A tartózkodásra jogosító engedély hiányában, amennyiben a tartózkodás jogszerűsége az idegenrendészeti hatóság rendelkezésére álló nyilvántartásból nem állapítható meg, ellenkező bizonyításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodását jogellenesnek kell tekinteni, továbbá a személyazonosság megállapítására az arra alkalmas igazolvány, hatósági nyilvántartás adatai szolgálhatnak. E tekintetben elfogadható a származási ország hatóságainak hivatalos irat formájában történő megerősítése is. Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és – amennyiben nem indul büntetőeljárás – továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelős miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek.

Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve a törvényben foglalt idegenrendészeti szabályokat megsértő harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani. Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.

Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, a visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye

Az illegális migránsok nagy része az elfogását követő előállítási vagy visszatartási időn belül nyilvánítja ki nemzetközi védelemre irányuló szándékát, ezért indokolt a menekültügyi hatóság intézkedéséig, vagyis a kérelem és kérelmező regisztrálása és őrizetéről történő döntésig a visszatartás biztosítása további legfeljebb 12 óra időtartamra. A visszatartás ellen panasznak van helye.

A harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv tágabban határozza meg a belépésre jogosító feltételek körét, ezért a mobilitást gyakorló hallgatók, kutatók, valamint a kutatók családtagjai számára nem csak a már kiadott mobilitási igazolás, hanem a mobilitási értesítés, vagy ha ezt egy másik tagállam nem követeli meg, a mobilitási terv bemutatása esetén is engedélyezhető a külső határ átlépése, a beléptetés.

A beléptetés megtagadható a Schengeni határ-ellenőrzési kódex alapján, illetve abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a törvényben foglalt beutazási feltételeknek.

A beléptetés megtagadása esetén a harmadik országbeli állampolgár visszairányítása történhet annak az országnak a területére, ahonnan érkezett, amely őt visszafogadni köteles, ahol szokásos tartózkodási helye van, illetve bármely más államba, ahová beutazhat.

Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, a törvény alapján kiadott vízum érvénytelen.

A törvény a beléptetés megtagadásával szemben közigazgatási úton nem tesz lehetővé jogorvoslatot, a határozattal szemben közigazgatási per kezdeményezhető.

A visszairányított köteles legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön, legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy – amennyiben légi úton érkezett – legfeljebb nyolc napig repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni. Ha a visszairányítás a fent meghatározott egyes időtartamokon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár kiutasítása érdekében intézkedni kell.

A visszairányítás, illetve a kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha a visszairányítást, illetve a kiutasítást nem rendelik el.

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: Visszatérési Irányelv) és a Visszatérési Kézikönyvben foglaltakkal egyezően kerül megállapításra a kiutasítás területi hatálya. Az idegenrendészeti kiutasításról rendelkező döntésben foglaltaktól eltérő magatartás, vagyis ha a külföldi nem hagyja el a döntésben meghatározott területet, nem minősülhet teljesített kötelezettségnek vagy végrehajtott kiutasításnak.

Az idegenrendészeti kiutasítás esetei körében speciális szabály, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelését a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik, melynek során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesznek. Ezen okból az idegenrendészeti hatóság saját hatáskörben és saját mérlegelése alapján, rendvédelmi szerv külön javaslata nélkül is jogosult kiutasítást elrendelni. A rendvédelmi szervek által tett javaslatot az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem bírálhatja felül.

Az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munka megállapítása során az idegenrendészeti hatóságnak nem áll fenn bizonyítási kötelezettsége arra nézve, hogy a külföldi ellenérték fejében végezte a munkát, önmagában az, hogy valaki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül végzett munkát, kiutasítási ok.

A törvény külön rendelkezik a vendégmunkás kiutasításának kötelezettségéről, amennyiben a tartózkodási engedélye a törvény erejénél fogva érvénytelenné válik. Az idegenrendészeti hatóság ilyenkor eljárás megindításáról szóló értesítés megküldése és a külföldi meghallgatása nélkül, de a korábban tett távozási nyilatkozatát felhasználva rendelkezik a kiutasításról, melyet hirdetményi úton, vagy amennyiben jogi képviselője van, utóbbi útján közöl. A közlés időpontja a közzététel napja.

A törvény tartalmazza a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának szabályait.

A bírósági kiutasítás végrehajtásáról végzés formájában szükséges rendelkezni, mellyel szemben végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye. A határozat helyett végzés meghozatalát indokolja, hogy a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozandó döntés főbb tartalmi elemeit (kiutasítás büntetés, beutazási és tartózkodási tilalom időtartama) nem az idegenrendészeti hatóság határozza meg, hanem ezek a bíróság jogerős és végrehajtható ítéletén alapulnak.

Tekintettel arra, hogy a bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre, a jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet megküldi, illetve a büntetés-végrehajtási intézet az elítélt szabadulásának várható napjáról haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot, amely ezen értesítésben foglaltak alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.

Az olyan harmadik országbeli állampolgárok esetén, ahol a bíróság büntetésként kiutasítást is kiszabott, lehetőség van a büntetés végrehajtása alatt a kiutasítás végrehajtására vonatkozó előzetes intézkedéseket a személyazonosság megállapítása érdekében megtenni, ami a kiutasítások végrehajtásának gyorsaságát és hatékonyságát hivatott növelni, csökkentve egyúttal az esetleges idegenrendészeti őrizet időtartamát is. A kiutasítás büntetés végrehajtására – a büntetés céljának elérése érdekében – a külön törvényben meghatározott büntetés-végrehajtási szabályoknak megfelelően kerülhet sor.

A törvény nem differenciál az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a határozatával elrendelt kiutasítás jogalapjai között, azok végrehajtására vonatkozóan egységes rendelkezést tartalmaz. Az idegenrendészeti hatóság ilyen esetben nem utasítja ki azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a hatósága végleges és végrehajtható határozatával kiutasított, hanem az abban foglaltaknak megfelelően azt végzéssel hajtja végre, amennyiben a tagállamtól az adatszolgáltatásra nyitva álló határidőn belül, vagyis előállított harmadik országbeli állampolgár esetében a személyes szabadság korlátozás lejárta előtt, és egyben az adatszolgáltatás elmaradása esetén még lehetőséget hagyva a jogsértés saját hatáskörű értékelésére, megkapta a sikeres végrehajtáshoz szükséges adatokat. Az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a határozatával elrendelt kiutasítást végrehajtó döntéssel szemben végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye, míg a más tagállam által elrendelt kiutasítás az elrendelő tagállam nemzeti joga szerint támadható jogorvoslati kérelemmel.

A törvény tartalmazza a kiutasítási döntések főbb tartalmi elemeinek leírását, valamint az ellene benyújtható jogorvoslatra vonatkozó szabályokat is. A kiutasítási döntéseknek nem képezi részét a menekültügyi hatóság – non-refoulement követelmény fennállásának vizsgálata érdekében kiadott – véleménye és az azzal kapcsolatos országinformáció.

A törvény rendelkezik az ún. kiutasítási tilalomról, azaz a non-refoulment tilalmáról. A tilalom megfogalmazása általánosan vonatkozik a visszairányításra, idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére, illetve az idegenrendészeti hatósági jogkörben hozott kiutasítás, valamint a más tagállam által elrendelt kiutasítás és a bírósági kiutasítás végrehajtására.

A folyamatban lévő menekültügyi eljárás kizárólag abban az esetben jelent kiutasítási akadályt, amennyiben a kérelmezőt megilleti a külön törvény szerinti területen maradás joga, amelyet a menekültügyi hatóságnak áll módjában megállapítani.

A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a menekültügyi hatóság külön jogszabály szerinti véleménye alapján a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg. A kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha e kérelmet a kiutasított az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt – az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve – haladéktalanul meg kell küldeni az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes ügyészség útján a büntetés-végrehajtási bírónak. A büntetés-végrehajtási bíró eljárásnak a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.

Az idegenrendészeti hatóság számára a törvény lehetővé teszi a kiutasítás elrendelésétől való eltekintést, amennyiben a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyének meghosszabbítása vagy kiadása folyamatban van. Az eltekintés csak egy lehetőség a hatóság számára, a belföldi engedélyügyi eljárás nem minősül a kiutasítás elrendelése előkérdésének, a kiutasításról a megindított engedélyügyi eljárás ellenére van mód rendelkezni, az engedélyügyi eljárás időtartamára kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem legitimálja a jogszerűtlen tartózkodást.

Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges vizsgálni a törvény fogalomhasználata szerinti családtaggal rendelkező harmadik országbeli állampolgár személyi, családi körülményeit, e körben azt, hogy van-e olyan, a jogszabályban meghatározott családtagja, aki vele függő viszonyban lévén eltartására, ápolásra, gondozásra szorul, mely tényeket a hatóságnak a kiutasítás, illetve beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése során értékelnie szükséges.

A mérlegelést a huzamos tartózkodási jogosultsággal Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, valamint az azzal házassági vagy családi életközösségben élő, és tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint a menekültkénti elismerését kérő, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár családtagjai esetén is szükséges az idegenrendészeti hatóságnak elvégeznie a kiutasítás és/vagy beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése során.

Igazodva a Visszatérési Irányelvben rögzített szabályokhoz, egy másik tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező, Magyarországon illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt először arra kell kötelezni, hogy haladéktalanul térjen vissza abba a tagállamba, ahol jogszerűen tartózkodhat. Kiutasítási határozat meghozatalának akkor van helye, ha az érintett személy nem tesz eleget ennek a felszólításnak, vagy ha veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, a közrendre vagy közbiztonságra nézve.

Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok, valamint a kísérő nélküli kiskorúak kiutasítása vonatkozásában a törvény speciális szabályokat, szempontokat is tartalmaz.

A törvény érvényesíti az azonos jogi és ténybeli alapon való kiutasítás elrendelésének tilalmára, és az olyan bűncselekmény elkövetése miatti kiutasítás tilalmára vonatkozó alapelvet, mely kapcsán a bíróság büntetésként nem rendelt el kiutasítást. Ugyanakkor amennyiben a bíróság nem szabott ki kiutasítás büntetést, az nem jelent általános kiutasítási tilalmat, ugyanis az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése során, az idegenrendészeti hatóság értékelheti a közrendi, közbiztonsági veszély megállapítása körében a külföldi által elkövetett bűncselekményt, életkörülményeit. Amennyiben a nemzetbiztonság, a közrend vagy a közbiztonság veszélyeztetése kerül megállapításra a külföldi életvitelének és így egyebek ellett az elkövetett bűncselekményekre is tekintettel, a kötelezően alkalmazandó kiutasítás elrendelése nem ütközik a kétszeres értékelés elvének tilalmába, mivel a kiutasítás nem a bűnelkövetéshez fűződő szankció, hanem az állami szuverenitás gyakorlása körében egyfajta végrehajtási cselekmény.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az idegenrendészeti hatóság az elfogott jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat nem utasítja ki, amennyiben kinyilvánítják a menedékjogi kérelemre vonatkozó szándékukat. Ez esetben a rendőrség a menedékjogról szóló törvény rendelkezései alapján az ideiglenes biztonsági határzár kapuján a külföldit átkíséri, hogy a kérelmét a tranzitzónában a menekültügyi hatóság előtt előterjeszthesse.

A törvény rögzíti továbbá, hogy nem utasítja ki a hatóság azt a jogszerűtlenül hazánkban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit az EU vagy a schengeni térség más tagállama – kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján – visszafogad. Ebben az esetben a külföldi visszaadásáról kell rendelkezni.

Az idegenrendészeti hatóság az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt a Visszatérési Irányelvnek megfelelően úgy határozza meg, hogy az a kiutasítási döntés véglegessé válásától számított legalább hetedik, legfeljebb harmincadik napra essen, ha a harmadik országbeli állampolgár vállalja – az e törvényben meghatározott, fentebb már hivatkozott esetek kivételével – az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területének önkéntes elhagyását, továbbá meghatározza a fentiektől való eltérés lehetőségét, valamint azt, ha a hatóság a kiutasítási döntésben a kiutasítás kitoloncolással történő végrehajtásáról rendelkezik, akkor az önkéntes távozásra határnapot nem határoz meg.

Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő – a távozásra nyitva álló határidőn letelte előtt – kérelemre vagy hivatalból hosszabbítható.

A Visszatérési Irányelv a kiutasítás és az ahhoz kapcsolódó döntések ellen hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítását írja elő. A Visszatérési Irányelv ezen rendelkezésének történő megfelelés érdekében az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításáról hozott végzés ellen – figyelemmel a döntés végrehajtási jellegére – végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

A törvény tartalmazza továbbá a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) és (5) bekezdésének való megfelelésre figyelemmel, hogy az idegenrendészeti hatóságnak intézkednie kell a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés önkéntes határidő megjelölésével történő rögzítésére a rendszerben, továbbá a távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításának, illetve a kiutasítás végrehajtása felfüggesztésének tényét is rögzíteni szükséges.

A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági, idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést hatósági kísérettel (kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetőleg a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges, valamint ha a kiutasítási döntésben meghatározott határnapig távozási kötelezettségének nem tett eleget.

Több esetben előfordul, hogy az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtására történő intézkedést a döntés kihirdetést követően azonnal meg tudja kezdeni, így őrizet elrendelésére nincs szükség és lehetőség sem. Ez esetben is a kitoloncolásról rendelkező döntés alapozza meg a személyes szabadság korlátozását, mely értelemszerűen a kitoloncolás végrehajtásáig tart.

A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy végzéssel kell elrendelni.

A kitoloncolást elrendelő önálló határozat vagy végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság módosítja a kitoloncolás foganatosítási módja tekintetében (a kitoloncolás Magyarország államhatáráig vagy származási országig hatósági kísérettel valósul-e meg), amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezetett változások, így különösen a harmadik országbeli állampolgár magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás foganatosítási módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a döntésében a kiutasítás végrehajtásának célországát az ügyfélnek felróható magatartása miatt módosítja, így különösen akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága vonatkozásában valótlan tényeket közöl a hatósággal, vagy azt egyéb, a kiutasítás végrehajtásának célországát befolyásoló tények indokolják, a módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A hatóság a non-refoulement követelményét a teljes idegenrendészeti eljárás alatt köteles vizsgálni a valós származási ország tekintetében is.

A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult, a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre, a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását, továbbá amennyiben a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.

A más schengeni állam illetékes hatósága által hozott kitoloncolási határozat alapján az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt kitoloncolhatja, amennyiben a kitoloncolását a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése, a határozatot hozó állam törvénye alapján legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet, súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja, illetve a külföldiek belépésére vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt rendelték el.

Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése céljából a törvény kimondja, hogy az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.

A kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét hazánkban az ügyészség látja el. Figyelemmel arra, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Frontex rendelet) 2. cikk 24. és 25. pontja szerint a kiutasítás illetve a kiutasítási határozat nem csak a büntetőjogi szakterülethez, hanem egyéb közigazgatási, idegenrendészeti vagy menekültügyi területhez is kapcsolódik, a kitoloncolás ügyész általi felügyelete közérdekvédelmi ügyészi tevékenységnek minősül.

A külföldi ellen induló büntetőeljárás, amennyiben a büntetőeljárás során a jelenlétének biztosítása érdekében személyes szabadság korlátozására nem kerül sor, nem képezi akadályát a kitoloncolás végrehajtásának. Erre kizárólag az eljáró bíró vagy ügyész tájékoztatása alapján kerülhet sor, abban az esetben, ha a tárgyalás a külföldi távollétében nem tartható meg, illetve ha külföldre utazási korlátozás került vele szemben elrendelésre. Habár a szabálysértési eljárások során nem merül fel külföldre utazási korlátozás, a törvény megerősíti, hogy utóbbi nem képezi akadályát a kitoloncolás végrehajtásának.

A törvény – illeszkedve a Visszatérési Irányelvhez – meghatározza a hazai bilaterális, illetve az Európai Unió által harmadik országokkal kötött visszafogadási egyezmények alkalmazásának elsőbbségét, mivel a visszafogadási megállapodások strukturált együttműködési keretet biztosítanak az uniós és a harmadik országok között azzal, hogy gyors és hatékony eljárásokat hoznak létre ahhoz, hogy azonosítsák a felek egyikéből származó, a másik fél területén engedély nélkül tartózkodó személyeket, pótolják az okmányaikat és visszaküldjék őket.

A törvény szabályozza az úti okmány elvételét, a végrehajtás felfüggesztését, valamint a hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat harmadik országbeli állampolgár általi felhasználásának esetén a büntetőeljárás megindításának többletfeltételeit.

A huzamos tartózkodói jogállással rendelkező személyek valamint az EU Kék Kártyával rendelkezők kiutasítására és Magyarországra való visszafogadására vonatkozó speciális szabályok, szempontok mellett e § rendelkezik arról is, hogy ha az itt meghatározott speciális személyi körbe tartozó külföldi (pl. kísérő nélküli kiskorú, emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár) kiutasításától eltekint az idegenrendészeti hatóság, és a külföldi nem rendelkezik a tartózkodás törvényi feltételeivel, akkor humanitárius célból tartózkodási engedéllyel látja el őt a hatóság.

A kiutasítás és az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam részére történő visszaadás végrehajtásának költségeit főszabály szerint a harmadik országbeli állampolgár viseli. Amennyiben a kiutasított harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik anyagi fedezettel, az idegenrendészeti hatóság a költséget megelőlegezi. Az idegenrendészeti hatóság által megelőlegezett költség utólagos megtérítésére kötelezettek között szerepel a kiutasított vagy visszaadással érintett harmadik országbeli állampolgár, a munkáltató, illetve a kutatószervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, valamint a fogadó szervezet, ha a beutazásra gyakornoki tevékenység folytatása céljából került sor. A kutatószervezet és a fogadó szervezet e felelőssége a fogadási megállapodás megszűnését követő hat hónapig áll fenn. A megelőlegezett költséget a munkáltató akkor is köteles megtéríteni, ha a kiutasítást a törvény erejénél fogva érvénytelenné vált tartózkodási engedély miatt rendelték el.

Garanciális jellegű szabályozás, hogy a kiutazás költségeinek biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő menetjegyet vagy – ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható – a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró hatóság zár alá veheti, mely döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. Ugyanakkor mivel a külföldiek a kiutazás költéségén túl további költségek megfizetésére is kötelezhetőek (pl. a kitoloncolást foganatosító kíséret költsége, az őrizetben tartásra, ellátására fordított költség, az érintett által szándékosan okozott kár megtérítése, valamint a közösségi szálláson, a befogadó állomáson, vagy a tranzitzónában történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségek, stb.), amennyiben a külföldi rendelkezik pénzösszeggel, a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az utaztatáson kívüli költségeire is lefoglalhassa a hatóság a szükséges pénzösszeget.

A Dublini rendeleteknek való megfelelés érdekében szükséges a törvényi szabályozás.

Az idegenrendészeti hatóság kezdeményezi a menekültügyi hatóságnál, hogy dublini eljárást folytasson le, ha arra utaló tény merül fel, hogy fennállnak az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek. Dublini eljárás lefolytatásának szükségessége esetén ezen eljárás időtartamára az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást végzéssel felfüggeszti, mellyel szemben nincs helye jogorvoslatnak.

A dublini rendeletek alapján bizonyos jogi előfeltételek fennállása esetén, a rendeletekben részes valamely más állam (az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá más schengeni állam) is felelős lehet.

Ha a dublini eljárás eredményeképpen valamely tagállam vagy más schengeni állam megállapítja a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért való felelősségét és ennek alapján a kérelmező átadására kerül sor, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt.

A kérelmező átadásáról rendelkező végzés közlésétől számított három munkanapon belül a végzés bírósági felülvizsgálata kérhető. A felülvizsgálat során a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemnek – a dublini rendeletekkel összhangban – a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

A bíróság eljárást befejező végzésével szemben a törvény a további jogorvoslat lehetőségét kizárja.

A törvény meghatározza, hogy a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére két módon, vagyis önállóan vagy kiutasításhoz kapcsolódóan kerülhet sor. A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak a hatóság külön engedélyével utazhat be Magyarországra. A törvény rendelkezik továbbá arról is, hogy a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni, és maximum 5 évre lehet elrendelni, kivéve ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása a közrendet, közbiztonságot, vagy a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztetné, mert ez esetben a beutazási és tartózkodási tilalom maximális időtartam tíz év lehet.

A törvény meghatározza az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének eseteit, és külön nevesíti, hogy arra a tartózkodási engedély visszavonását követően meghatározott jogalapon lehetőség van. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama az elrendelés alapjául szolgáló tényállástól függ, illetve igazodik az elrendelést kezdeményező, arra javaslatot adó szerv által meghatározottakhoz. Így amikor a beutazási és tartózkodási tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy az Európai Unió Tanácsa által hozott kötelező érvényű határozata alapján kerül sor beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére, esetében a tilalom időtartamát az alapul szolgáló ENSZ BT vagy EU Tanácsi határozatban meghatározott időtartamokhoz szükséges igazítani. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti, az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik, melynek során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesznek, mely az idegenrendészeti hatóságot köti. A többi esetben a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az idegenrendészeti hatóság határozza meg, ami legfeljebb öt évre rendelhető el, és alkalmanként további öt évvel meghosszabbítható, azonban haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszűnt. Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető, kivételt képeznek azon esetek, amikor Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy az Európai Unió Tanácsa által hozott kötelező érvényű határozata alapján kerül sor beutazási és tartózkodási tilalmak elrendelésére.

Önálló beutazási és tartózkodási tilalom ebben az esetben is elrendelhető, ha a tartózkodási engedély a törvény erejénél fogva érvénytelenné válik,

A törvény rögzíti a kiutasítás mellett elrendelt beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó szabályokat. E körben speciális szabály, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy közrendet sérti vagy veszélyezteti, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelését a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek kezdeményezhetik, melynek során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesznek. A rendvédelmi szervek által tett javaslatot – az önálló beutazási és tartózkodási tilalomnál kifejtetteknek megfelelően – az idegenrendészeti hatóság semmilyen elemében, sem a javaslat tényében, sem a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében nem bírálhatja felül, figyelemmel kell azonban lenni a Magyarországon családi kapcsolatokkal rendelkező ügyfelekre vonatkozó értékelési kötelezettségre.

A törvény a Visszatérési Irányelvnek megfelelően garanciális szabályként tartalmazza a kiutasítással együtt, valamint az önálló határozattal elrendelt beutazási és tartózkodási tilalomra, továbbá az utóbbi esetében az önálló jogorvoslatra vonatkozó szabályozást. A törvény a beutazási és tartózkodási tilalom kezdő napjának számítása körében és a tilalomnak az úti okmányba történő bejegyzése tekintetében is tartalmaz rendelkezéseket.

A Visszatérési Irányelvnek megfelelően tartalmazza a törvény az elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom visszavonásának vagy az időtartama csökkentésének lehetőségét. Az egyik esetben, ha az ügyfél önkéntes jogkövető magatartást tanúsítva eleget tett a kiutasításának és ezt igazolni is tudja (pl.: Magyarország harmadik országban működő külképviseletén való személyes megjelenésével). A másik eset, amikor a kiutasítás végrehajtását (kitoloncolást) követően a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére okot adó körülmények jelentősen megváltoztak, ami miatt a beutazási és tartózkodási tilalom fenntartása a továbbiakban nem indokolt vagy az időtartama csökkenthető.

A kiutasítás végrehajtása előtti felülvizsgálat kötelezettségét a törvény a kiutasítás végrehajthatóvá válásától számított 24 hónapban határozza meg. Fontos szempont, hogy a felülvizsgálatra kizárólag folyamatban lévő – tehát fel nem függesztett – idegenrendészeti eljárásban van jogi lehetőség, mivel a felróhatóság kizárólag ebben az esetben vizsgálható. Amennyiben a felülvizsgálat iránti kérelem az ennek meg nem felelő körülmények között kerül előterjesztésre az ügyfél által, mivel a kérelem érdemben nem vizsgálható, az ügyfél tájékoztatásra kerül, az idegenrendészeti hatóságnak ebben az esetben döntést nem kell hoznia. A felülvizsgálatnak nem célja, hogy a kiutasítás hatálya alatt álló ügyfél „bizonytalanságát” oszlassa el a tekintetben, hogy mikor kerül végrehajtásra a kiutasítása, mivel a Visszatérési Irányelvből adódóan az idegenrendészeti hatóságnak az elévülési időn belül joga és kötelezettsége végrehajtani a kiutasítást. Az egészségügyi körülménynek véglegesnek kell lennie és a kiutasítás tényleges végrehajthatóságát kell befolyásolnia, minden más esetben a kitoloncolás elhalasztására kerül sor. A törvény pontosítja továbbá, hogy mely körülményeket szükséges figyelembe venni a felülvizsgálat során.

A törvény az úti okmány visszatartás intézményét az ún. külföldre utazási korlátozás keretében szabályozza. Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesítette. Az értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, vagy ha egyéb módon a tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár már nem áll a külföldre utazásról szóló törvény szerinti külföldre utazási korlátozás hatálya alatt, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.

Kijelölt helyen való tartózkodást lehet elrendelni akkor is, ha idegenrendészeti őrizet elrendelésének lenne helye, és az őrizet a külföldire nézve – különös tekintettel egészségi állapotára, életkorára – aránytalanul súlyos hátránnyal járna, valamint ha a harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti eljárás van folyamatban. Ez utóbbi magyarázata, hogy a gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, amikor a tényállás az előállítási időn belül megnyugtatóan nem tisztázható, vagy folyamatban lévő büntetőeljárására tekintettel kiutasításnak nincs helye, így megalapozott döntés sem hozható az idegenrendészeti kiutasításra irányuló eljárásban, ugyanakkor a külföldivel szemben a későbbiekben várható idegenrendészeti hatósági döntés.

A kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő határozat rendelkező részében meg kell határozni a kötelező tartózkodás helyet, a tartózkodás magatartási szabályait, valamint – ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás – a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre való kötelezést.

Az idegenrendészeti hatóság hivatalból módosíthatja a magatartási szabályokat. Az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörben hozhatja meg a döntést – a külföldi magatartását értékelve akár a külföldire nézve szigorúbb szabályok előírásával –, figyelemmel az idegenrendészeti eljárás céljára és a külföldi korábban tanúsított magatartására, a magatartási szabályok eddigi megtartására.

A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező tartózkodási helyet tranzitzónában is ki lehet jelölni. A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével – a harmadik országbeli állampolgár viseli.

A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti. A kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár – jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással – a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes járásbíróság előtt kifogással élhet.

Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de az elrendelés feltételei továbbra is fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni. A különleges bánásmódot igénylő személy esetében az idegenrendészeti hatóság hivatalból, méltányossági alapon – különösen az érintett egészségügyi állapotára tekintettel – engedélyezheti a közösségi szálláson tartózkodás időtartamának meghosszabbítását, ha a harmadik országbeli állampolgár elhelyezésére a jogszabályban meghatározottak szerint nincs mód.

Amikor a harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást vagy befogadó állomást az erre irányuló felszólítást követően nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság rendelkezik a végrehajtásra, amely végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye.

Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott vármegye közigazgatási területén jelölte ki, jogosult a törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezni. Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság elrendelte és humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerint jogosult arra, hogy munkát végezzen.

A törvény meghatározza az őrizet fajtáit, és szabályozza a 16. évet be nem töltött kísérő nélküli, valamint a családdal érkezett kiskorúak, valamint a családok helyzetét.

Meghatározza a törvény az idegenrendészeti őrizet célját és a végrehajtás szabályait. Részletesen szabályozott az őrizet bíróság általi meghosszabbítása, valamint az őrizet megszüntetésének kötelező, valamint a hatóság mérlegelésén alapuló esetei. Rendezi a törvény a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint a menekültügyi őrizet időtartamának beszámítását is.

Az őrizet végrehajtása körében részletesen szabályozottak az őrizetes jogai, kötelezettségei.

A Visszatérési Irányelv „sürgősségi helyzetekben” nagyobb rugalmasságot biztosít a közigazgatási hatóságoknak. Eszerint, ha a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok rendkívül nagy száma súlyos és előre nem látott terhet ró az adott tagállam közigazgatási és bírósági kapacitásaira, a bírósági kontroll határideje kitolható, és a fogva tartás helye is eltérhet az előírtaktól.

A Visszatérési Irányelv szerinti őrizet alternatívájaként kerül bevezetésre az idegenrendészeti óvadék. Az idegenrendészeti óvadék kellő visszatartó erőt jelent, alkalmas arra, hogy biztosítsa a kitoloncolás sikeres végrehajtását, vagyis hatékonyan képes megakadályozni azt, hogy a külföldi a kitoloncolása előtt kikerüljön a hatóság látóköréből, és a kitoloncolását ezzel meghiúsítsa.

Az idegenrendészeti óvadék egyrészt tágítja a hatóság lehetőségét az egyes idegenrendészeti intézkedések terén, másrészt jelentős anyagi és humánerőforrás-megtakarítást is jelenthet az idegenrendészeti őrizet foganatosítása, valamint a járásbírósági és tolmácsolási költségek vonatkozásában. Az idegenrendészeti hatóság kizárólag abban az esetben hoz határozatot, amennyiben az óvadék letételének feltételei fennállnak, és mérlegelése alapján a külföldi rendelkezésre állása az idegenrendészeti óvadék letételével biztosítható. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék hátrahagyásával az együttműködési kötelezettségét megsérti, kivonja magát az eljárás alól, az óvadék összege a magyar államra száll. Az óvadék összegéből, amennyiben a kitoloncolási eljárás eredményre vezet, levonásra kerül a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a külföldi tartására és ellátására fordított összeg, valamint az általa okozott kár összege, ha azokat nem térítette meg.

A törvény meghatározza, hogy az idegenrendészeti óvadék összegéből, amennyiben a kitoloncolási eljárás eredményre vezet, levonásra kerül a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a külföldi tartására és ellátására fordított összeg, valamint az általa okozott kár összege, ha azokat nem térítette meg. A törvény célja, hogy az óvadék átutalásával járó költséggel minden esetben csökkentésre kerüljön a visszaadott összeg, az ne az idegenrendészeti hatóságot terhelje.

A törvény meghatározza a kifogás jogintézmény alkalmazási körét és kereteit, továbbá rendezi az őrizet bírósági meghosszabbításának további szabályait.

A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el és végzéssel határoz. Rendezi a törvény az őrizet alatt álló harmadik országbeli állampolgár jogi képviseletének szabályait, valamint a bírósági eljárás részletesen szabályozásra kerül.

A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a kiutasítást előkészítő őrizetet, a visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadást elrendelő, az idegenrendészeti kiutasítást, a más tagállam által elrendelt kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, valamint az idegenrendészeti őrizetet elrendelő, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát, a harmadik országbeli állampolgár pedig arcképmása, valamint ujjnyomata rögzítését tűrni köteles, az kikényszeríthető.

A törvény hivatkozik továbbá az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendeletre, melynek célja a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének biztonságosabbá tétele, ezért a hamisítás megelőzése érdekében ezen engedélyek tekintetében egy modernebb biztonsági elemekkel rendelkező, közös mintát határoz meg.

Az idegenrendészeti hatóság elrendelheti a körözését annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki a Rendészeti szabályok című rész szerinti idegenrendészeti eljárás alatt áll, ezzel kizárva az olyan személyek körözése elrendelésének elvi lehetőségét is, akik például engedélyezési eljárásban ügyfelek. Emellett annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak a körözése is elrendelhető, aki az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta, illetve a véglegessé vált kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.

A körözés időtartamának meghatározása a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényben az eltűnt személyek vonatkozásában meghatározott körözési időtartamhoz igazodik. A körözést kilencven nap elteltével felül kell vizsgálni, és vissza kell vonni, ha a körözés fenntartásától eredmény nem várható, továbbá vissza kell vonni akkor is, ha az elrendelésének oka megszűnt. A körözést elrendelő határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

A gyakorlati tapasztalatok tükrében kerül megalkotásra a felelősségi szabályok körében a fuvarozókra kiszabható közrendvédelmi bírság szabályozása. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás keretében került átültetésre az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről szóló, 2001. június 28-i 2001/51/EK tanácsi irányelv. Az irányelv célja, hogy az illegális bevándorlással szembeni eredményes küzdelem érdekében valamennyi tagállam rendelkezéseket hozzon fuvarozók azon kötelezettségeiről, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az általuk a tagállamok területére szállított harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal. A légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton személyszállítással foglalkozó fuvarozóknak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár utas rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve a törvényben meghatározott, a beutazáshoz szükséges egyéb engedéllyel.

A tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EES rendelet) 13. cikk (3) bekezdése szerint a fuvarozók az EES rendelet szerinti webes szolgáltatáson keresztül kötelesek ellenőrizni, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok felhasználták-e már a vízumuk által engedélyezett beutazásukat. Az ellenőrzés céljából a fuvarozók az EES rendelet 16. cikk (1) a)–c) pontjaiban meghatározott adatokat használhatják fel. A webes szolgáltatás OK/NOT OK válaszüzenetet küld az ellenőrzés eredményeként.

Az ellenőrzéssel érintett személyi körre és a fuvarozók számára megállapított hatályos felelősségi szabályokra tekintettel kell előírni a fuvarozók ellenőrzési kötelezettségét a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek vonatkozásában.

Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ETIAS rendelet) 45. cikke szerint a légi fuvarozóknak és a tengeri fuvarozóknak adatokat kell lekérdezniük az ETIAS információs rendszerből annak ellenőrzése céljából, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel. A fuvarozóknak beszállítás előtt a fuvarozói portálon keresztül kell végrehajtaniuk az adatlekérdezést az úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónájában található adatok megadása és a beutazás helye szerinti tagállam megjelölése útján. Az ETIAS információs rendszer a fuvarozói portálon keresztül OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak, amelyben jelzi, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel. Az ETIAS rendelet 45. cikk (9) bekezdése szerint ez a kötelezettség a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozókra az ETIAS működésének megkezdésétől számított három év elteltével áll fenn.

Az ellenőrzéssel érintett személyi körre és a fuvarozók számára megállapított hatályos felelősségi szabályokra tekintettel kell előírni a fuvarozók ellenőrzési kötelezettségét a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagok vonatkozásában.

A személyszállítás jellegéből adódóan a vasúti fuvarozókat nem terheli ilyen jellegű kötelezettség – ennek megfelelően a közrendvédelmi bírsággal sem sújthatóak –, azonban a visszaszállítási kötelezettség rájuk is vonatkozik.

A szankciók visszatartó hatása, arányossága jobban megvalósítható abban az esetben, ha az eljáró hatóságnak mérlegelési lehetősége van a kiszabható közrendvédelmi bírságot illetően.

A törvény a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvvel összhangban szankcionálja a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó fuvarozókat. Ezen intézkedések bevezetése az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelmet és a határellenőrzés javítását szolgálja.

A munkáltatókra vonatkozó kötelezettség, illetve felelősségi szabály meghatározása a Szankciós Irányelv rendelkezéseire tekintettel történt. A munkáltató (értve a fogalom alatt a fogadó szervezetet és a minősített munkaerő-kölcsönbeadót is) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelőzően, de legkésőbb a munkába lépés napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik a törvény alapján munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel és az okmány másolatát köteles megőrizni a foglalkoztatás teljes ideje alatt. A munkáltató az őt terhelő bejelentési kötelezettségeket közvetlenül az idegenrendészeti hatóságnál jelenti be a törvényben meghatározott elektronikus felületen és a meghatározott adatok mindegykével.

A törvény egyértelműsíti a kötelezettségek teljesítésének időpontját, amely elmulasztása is közrendvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A munkáltatótól elvárható, hogy amennyiben harmadik országbeli állampolgárt kíván foglalkoztatni, a jövőbeni munkavállalójával folyamatosan kapcsolatot tartson, és amennyiben észleli, hogy a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkát nem kezdi meg, az erről való tudomásszerzéstől számított 5 napon belül köteles ezt a tényt is bejelenteni az idegenrendészeti hatósághoz. A bejelentés alapján az engedélyezett cél meghiúsulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt, vagy az engedélyező döntést visszavonja, illetve a vízumot érvényteleníti a Schengeni Térségen belüli illegális másodlagos mozgás megakadályozása érdekében.

Az idegenrendészeti hatóság a fenti kötelezettségeit elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújtja, melynek részletszabályait e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

Ha a foglalkoztató nem tesz eleget annak a kötelességének, hogy a vendégmunkás munkaviszonyának megszűnése (megszüntetése) esetén Magyarország területének elhagyásában segítse, vagy az idegenrendészeti hatóság felé fennálló bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, akkor – ha a kötelezettségszegéssel érintett vendégmunkások száma eléri az általa egy naptári évben országunkba hozott vendégmunkások számának 30%-át – a bírság vagy a közrendvédelmi bírság kiszabásától számított 2 évig a meglévő vendégmunkás állományán túl további vendégmunkást nem alkalmazhat.

Az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelés érdekében meghatározásra kerül a gyakornokot fogadó szervezetek bejelentési kötelezettsége. A fogadó szervezet elektronikus úton köteles eleget tenni a bejelentési kötelezettségének. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell a fogadó szervezet nevét, székhelyét, adószámát, a gyakornoki program kezdetét és végét, valamint megnevezését, illetőleg tartalmát. Amennyiben a fogadó szervezet nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, úgy az idegenrendészeti hatóság törli a nyilvántartásból és legfeljebb 1 évre eltiltja gyakornokok fogadásától.

A törvény előírja a harmadik országbeli állampolgárok számára magyarországi szálláshelyük bejelentését, és meghatározza azon személyes adatok körét, amelyeket a szálláshely bejelentésekor az idegenrendészeti hatósággal közölni kell.

A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgárok a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben (a továbbiakban: Turizmus tv.) meghatározott adatait a szállásadó a szálláshelyre történő bejelentkezéskor a Turizmus tv.-ben meghatározott módon a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató tárhelyén rögzíti. A rögzített adatokat az idegenrendészeti hatóság a tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól, informatikai alkalmazás útján veszi át.

A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét, illetve a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen – elektronikus regisztrálást követően – elektronikus úton jelenti be.

A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor a harmadik országbeli állampolgár – a gyermek személyes adatainak közlésével – köteles bejeleni azt a tényt, hogy Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, és meghatározásra kerül azon adatok köre is, amelyet a gyermek vonatkozásában bejelenteni szükséges.

Az (EU) 2016/801 Irányelvnek való megfelelés érdekében meghatározásra kerül az oktatási intézmények bejelentési kötelezettsége. Az oktatási intézmény 8 munkanapon belül köteles bejelentést tenni azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt. A bejelentésnek meghatározott tartalmi elemei vannak. Az oktatási intézmény elektronikus úton is eleget tehet ezen kötelezettségének.

A harmadik országbeli állampolgárt úti okmánya vagy tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztése, eltulajdonítása, illetve megsemmisülése esetén bejelentési kötelezettség terheli. Ennek érdekében a törvény tartalmazza az eljárásrendet. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást ad ki. Amennyiben az elveszettnek hitt okmány megtalálásra kerül, szintén értesíteni kell az idegenrendészeti hatóságot. A törvény előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgárnak lehetősége van az új úti okmány birtokában, vagy a lejárt úti okmány vagy a bejelentésről szóló igazolás birtokában az ország elhagyására.

A törvény szabályozza az idegenrendészeti hatóság azon kötelezettségét is, mely szerint a talált úti okmányokat a külpolitikáért felelős miniszter útján a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére kell eljuttatnia.

A törvény meghatározza az idegenrendészeti hatóság eljárásrendjét a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátása tekintetében, valamint azt, hogy mely személyi kör részére biztosítja úti okmány kibocsájtását.

Egyrészt Magyarország külképviselete egyszeri utazásra jogosító úti okmányt ad a hontalanként elismert, a bevándorolt, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőknek, akik az úti okmányukat elvesztették azt vagy az okmány megsemmisült, és az csak aránytalan nehézségek árán, illetve egyáltalán nem pótolható. Másrészt az idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőt kérelmére, külföldre utazás céljából, de Magyarországra történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el, ha származása szerinti ország úti okmányával nem rendelkezik és az rajta kívül álló ok miatt nem pótolható. E két esetben az úti okmány egy évig lehet érvényes.

A fentiek mellett az idegenrendészeti hatóság is kiállíthat egyszeri utazásra jogosító úti okmányt a harmadik országbeli állampolgár részére a származási országába történő visszatérés érdekében, ha az elveszett vagy megsemmisült úti okmány pótlására nincsen lehetőség.

A hontalan státuszú személyeknek kérelemre – a New York-i Egyezmény 28. cikkével összhangban, a New York-i Egyezmény Függelékében foglalt adattartalommal – külföldre utazás céljából egy éves érvényességű úti okmány adható ki.

A törvény az úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve hontalan személy úti okmányának visszatartásának esetéről is rendelkezik.

Tekintettel arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint az Ákr. hatálya az idegenrendészeti – a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos – eljárásokra nem terjed ki (kivett eljárás), a törvény külön részben szabályozza az idegenrendészeti eljárás szabályait. E § meghatározza az idegenrendészeti hatósági ügy, az idegenrendészeti hatóság, valamint a felügyeleti szerv fogalmát.

Szükséges az ügyfél fogalmának átfogó meghatározása, illetőleg az egyes idegenrendészeti eljárásokban a jogutódlás alapvető szabályainak a lefektetése, mely szabályok az ügyfélkör speciális jellegéből adódóan eltérnek az általános jogutódlási szabályoktól.

Fontos hangsúlyozni, hogy a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum tekintetében ügyfél kizárólag a vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár lehet.

E § – jogszabályi eltérést engedélyezve – meghatározza az idegenrendészeti hatóságok illetékességének általános szabályát. Az illetékességet alapvetően az ügyfél lakó- vagy tartózkodási, illetve szálláshelye határozza meg. Ha nincs ismert lakó vagy tartózkodási helye az ügyfélnek, az utolsó ismert lakóhely, tartózkodási vagy szálláshely határozza meg az idegenrendészeti hatóság illetékességét. Ennek kiemelten az engedélyek visszavonására irányuló eljárásban van relevanciája. Speciális illetékességi szabályként kerül rögzítésre az az esetkör, amikor az ügyfél utolsó ismert lakóhelye, tartózkodási vagy szálláshelye nem állapítható meg, ilyen esetben az idegenrendészeti ügyben külön jogszabályban (kormányrendeletben) kizárólagos illetékességgel kijelölt idegenrendészeti hatóság jár el.

A hatáskör és illetékesség vizsgálatát az eljárás minden szakaszában hivatalból kell megtenni. Amennyiben a hatóság ezek valamelyikének hiányát észleli és beazonosítja a megfelelő hatóságot, az ügyet átteszi, ennek hiányában az eljárást megszünteti vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Alapvetően az idegenrendészeti hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén jár el.

Magyarországon az eljárás nyelve a magyar, emiatt azonban a magyar nyelvet nem beszélő ügyfelet nem érheti hátrány, ezért az eljárás során az idegenrendészeti hatóság biztosítja a külföldiek számára, hogy az anyanyelvüket használhassák. A kérelemre induló eljárásokban a tolmácsolási, fordítási költségeket a kérelmező ügyfélnek kell viselnie, tekintettel arra is, hogy ez esetben az ügyfélnek kell bizonyítania a jogszabályban meghatározott feltételek fennállását. A döntés közlésével kapcsolatos költségeket a vízumeljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság viseli. A hivatalból indult eljárásokban az idegenrendészeti hatóság viseli az anyanyelv használatával járó költségeket, azonban a törvény ettől eltérő rendelkezést állapíthat meg, pl. az őrizet hosszabbításával kapcsolatos bírósági eljárásokra vonatkozóan.

Az idegenrendészeti eljárásokban számos alkalommal fordul elő, hogy a tényállás tisztázása érdekében más szervet kell megkeresni. Erre az Ákr. szabályai az irányadóak. Eltérést kell azonban biztosítani arra az esetre, amikor a megkeresést az idegenrendészeti hatóság az előállítás vagy visszatartás ideje alatt intézi a megkeresett szervhez vagy személyhez. Ez esetben a megkeresett haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresésben megjelölt előállítási vagy visszatartási idő lejártáig köteles válaszolni, tekintettel arra, hogy a megkeresés eredménye az előállítást visszatartást követő intézkedéseket jelentősen befolyásolja.

A kapcsolattartásra az Ákr. szabályai eltéréssel alkalmazandóak. Az elektronikus kapcsolattartás nem alkalmazható, ha az ügyfélnek az eljárásban valamely törvényben szabályozott eljárási cselekmény érdekében személyesen meg kell jelennie. Speciális esetkör az idegenrendészeti eljárásokban, amikor az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatóval tartja elsődlegesen a kapcsolatot, de ezekben az esetekben, lévén az eljárás a külföldi személyéhez kötött, a foglalkoztatónak küldött iratok tartalmáról az ügyfelet is értesíteni szükséges.

A speciális ügyfélkörre való tekintettel, gyakorlati tapasztalatok figyelembe vétele mellett került rögzítésre főszabályként az, hogy az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot. Speciális esetkör a közrendvédelmi bírság kiszabása, valamint a vízumeljárásban keletkezett irat. A közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is ki lehet postázni, ugyanis a bírsággal érintett fuvarozók sok esetben belföldi címmel (székhellyel, képviselettel) nem rendelkeznek, illetve a vízumeljárásban a külföldi belföldi címekkel nem rendelkezik.

A hivatalból indult eljárásokban a hatóság határozza meg a kapcsolattartás módját.

Tekintettel az elektronikus ügyintézésre vonatkozó igény növekedésére, valamint a gyors és hatékony ügyintézés követelményeire, a kifejezetten erre a célra létrehozott idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül kérelmet előterjesztő ügyféllel a kapcsolattartás az idegenrendészeti hatóság részéről elektronikus úton történik. Ez nem érinti az ügyfél személyes megjelenési jogát és a jogszabály által lehetővé tett egyéb kapcsolattartást.

A törvény meghatározza az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő regisztrációra vonatkozó szabályokat. A regisztráció történhet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján, vagy természetes személyazonosító adatok megadásával elektronikus úton. Amennyiben ez utóbbi módon kerül sor a regisztrálásra, az ügyfél személyazonosítása az első megjelenés alkalmával történik meg. Ha ennek során az általa feltöltött dokumentumokat is magáénak ismeri el, csak ebben az esetben lehet azokat hitelesnek elismerni.

A regisztrált ügyfelek tárhelyére történő kézbesítés szabályait is tartalmazza a törvény.

Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti eljárásokban a tényállás tisztázása érdekében, vagy hatósági ellenőrzések lefolytatása okán az ügyfélen kívül más természetes személyek, szakértők adatai is a hatóság tudomására jutnak, indokolt az adatkezelésre, az adatok megismerésére vonatkozó szabályok Ákr. szerinti alkalmazása azzal a kiegészítéssel, hogy a végrehajtás sikerességét nem veszélyeztetheti az iratokba történő betekintés.

A kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban a kérelem előterjesztése formanyomtatványon, és jogszabályban meghatározott támogató dokumentumok birtokában történik. A kérelem előterjesztése főszabály szerint személyesen történhet. Ez alól a törvény meghatároz kivételeket, így például ha egészségügyi okból az ügyfél nem képes megjelenni az idegenrendészeti hatóság előtt, vagy foglalkoztató útján kerül sor a kérelem előterjesztésére. A hatodik életévét be nem töltött kiskorúnak nem kell a kérelem benyújtásakor megjelennie, tekintettel arra, hogy nincs biometrikus adatszolgáltatási kötelezettsége.

A hatóság adminisztrációs terheinek, valamint az ügyfelek személyes megjelenés jelentette adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az egyszerűbb megítélésű, illetve a személyes megjelenést nem igénylő ügyekben kizárólagos az elektronikus ügyindítás. Ez a kötelezés nem vonatkozik a külképviseleten előterjesztett kérelmekre, illetve arra az esetre, ha a harmadik országbeli állampolgár úgy kérelmezi belföldön a tartózkodási engedély kiadását, hogy azt a törvény nem teszi lehetővé.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett személy esetében (pl. jogi képviselő vagy gazdasági társaság) az eljáró meghatalmazott kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ügyfelei kérelmeit. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a törvény lehetővé teszi a foglalkoztató általi kérelembenyújtást a harmadik országbeli állampolgár egyoldalúan tett hozzájáruló nyilatkozatával. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú, a vállalaton belüli áthelyezés célú, a kutatás célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély, a Nemzeti Kártya, az EU Kék Kártya, valamint a Vállalati Kártya esetében a foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem, amennyiben ehhez a harmadik országbeli állampolgár egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul, továbbá még nem utazott be Magyarország területére vagy Magyarországon jogszerűen tartózkodik, és e törvény a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének belföldi benyújtását lehetővé teszi. Ugyanezek irányadóak a felsorolt célokból tartózkodni kívánó azon harmadik országbeli állampolgárok családtagjaira, akik esetében a törvény lehetővé teszik, hogy rájuk tekintettel további tartózkodási jogcím legyen alapítható.

Az elektronikusan indítható ügyek esetén a kérelmet benyújtónak nem kell kinyomtatnia és aláírnia, majd feltöltenie az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületre (Enter Hungary), tekintettel arra, hogy a biometrikus adatfelvételezés érdekében a kérelem benyújtását követően a harmadik országbeli állampolgárnak – miután arról a hatóságtól az Enter Hungary-n értesítés érkezett – meghatározott határidőn belül meg kell jelennie személyesen a hatóság előtt. Ennek során adja meg az aláírásmintát is, amely későbbiekben a tartózkodási engedély okmány tartalmi elemeként is funkcionál.

A kérelem csak akkor tekinthető az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek – tekintettel az eljárások személyazonosság ellenőrzését megkívánó speciális voltára – ha a kérelmező a biometrikus adatait személyesen megadta, vagyis az idegenrendészeti hatóságnál megjelent az arcképmás és ujjnyomat rögzítése, valamint a személyazonosságának megállapítása érdekében. Emellett a kérelem benyújtásának további feltétele az eljárásdíjának a megfizetése. Ezzel kiszűrhetőek a „fantom kérelmek”, és az olyan kérelmek, amelyek mögött nem az adott külföldi áll. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a kérelem rögzítését követően az ügyfélnek – az Enter Hungary-n érkezett értesítést követően – legkésőbb 15 napon belül az idegenrendészeti hatóság előtt a biometrikus adatok rögzítése érdekében személyesen is meg kell jelennie. Annak érdekében, hogy a rögzített és visszaigazolt kérelmek lezárhatóak legyenek, szükséges jogszabályban kimondani, hogy a rögzített és visszaigazolt, de a személyes megjelenés elmaradása miatt be nem nyújtott kérelmeket az idegenrendészeti hatóság törli, így a hatóságnak sem jelent adminisztratív terhet a be nem nyújtott kérelmek megszüntetése. Ez felel meg a jogbiztonság elvárásának is.

A törvényben meghatározott foglalkoztatók általi kérelem előterjesztés esetén a harmadik országbeli állampolgár a kérelem engedélyezése esetén jelenik meg a regionális igazgatóságon vagy a külképviseleten, a fenti személyazonosítási folyamat céljából. A törvényben meghatározott foglalkoztató általi kérelmek benyújtásának is feltétele a díj lerovása, az aláírt és fotóval ellátott kérelem nyomtatvány feltöltése, valamint az, hogy a foglalkoztató jogosult legyen kérelem előterjesztésére.

Figyelemmel arra, hogy az idegenrendészeti eljárásban a külföldi ügyfelek az esetek nagy részében hiányos kérelmeket csatolnak, a hiánypótlás, így a tényállás tisztázás lehetőségét szabályozni kell. A hiánypótlási felhívásban az idegenrendészeti hatóság maximum 45 napos határidőt határozhat meg, és ennek meghosszabbítására maximum 21 nappal van lehetőség. A meghosszabbított hiánypótlási határidő esetében is figyelemmel kell lennie arra a szabályra, hogy a hiánypótlási felhívás(ok) határideje és a meghosszabbított hiánypótlási határidő együttes összege sem haladhatja meg a maximális 45 napot. Foglalkoztató által történő kérelem benyújtás esetén a hiánypótlást a kérelem előterjesztésekor az ügyfél értesítése mellett azonnal át kell adni. Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy az uniós irányelveknek történő megfelelés érdekében a hiánypótlási határidő meghatározása esetén figyelemmel kell lenni a törvényben az egyes ügyfajtákra meghatározott objektív határidőkre is, melyeken belül az elsőfokú idegenrendészeti hatóságnak a döntését meg kell hoznia. Az 45 napos objektív hiánypótlási határidő és az egyes eljárásokban az objektív eljárási határidők garanciát nyújtanak arra, hogy az idegenrendészeti eljárások ésszerű határidőn belül befejezésre kerülnek, de a külföldi ügyfélkör (adott esetben egy távoli országból történő irat beszerzésére) is megfelelő határidőt kap a kérelméhez szükséges támogató dokumentumok beszerzésére. A hiánypótlási határidő meghosszabbítását engedélyező vagy azt megtagadó döntés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, azonban az érdemi döntésben támadható.

Indokolt a hiánypótlási felhívásokra csatolt iratok elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé tenni az ügyfelek, és meghatározott esetben a jogszabályban meghatározott foglalkoztatók részére. Fontos arról is rendelkezni, hogy a benyújtás joghatása a következő munkanapon áll be, tekintettel arra, hogy a munkaszüneti napokon beküldött hiánypótlások az ügyintézési határidő megtartását ellehetetlenítik, abban az esetben, mikor a hiánypótlás benyújtásának napján lejárna a határidő.

Az idegenrendészeti eljárások szabályrendszerében mind az anyagi jog, mind pedig az eljárás jog alkalmazza a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a lehetőségét. A fogalom az elkésett illetve az ismételt kérelmek és a lehetetlen célra irányuló kérelmek, valamint az idő előtti kérelmek gyors elutasításánál bír jelentőséggel. Azon kérelmek esetében, ahol a kérelem az ügy érdemében való döntéshez szükséges objektív feltételekkel nem rendelkezik, a hatóságra nehezedő ügyteher könnyítését szolgálja ezen jogintézmény, hiszen gyors és egyszerűsített döntésben az ügyfél kérelme elbírálható, a hiánypótlási felhívással sem korrigálható kérelmek esetében. Abban az esetben, ha a törvény nem teszi lehetővé a tartózkodási engedély iránti kérelem belföldi benyújtását (pl. kizárt az ismételt kiadás vagy a hosszabbítás kérelmezése, vagy a nyitva álló határidő letelt és a harmadik országbeli állampolgár igazolási kérelemmel nem mentette ki a késedelmet, vagy ha a külföldi nem tesz eleget a 225. § szerinti belföldi kérelmezés feltételeinek), érdemi vizsgálatnak nincs helye.

A megszüntetési okok között olyan általános szabályok kerülnek rögzítésre, mint az illeték vagy díj fizetési kötelezettség elmulasztása, az ügyfélnek a tényállás tisztázása alól történő kivonása, a kérelem visszavonása, mely okok az eljárások indokoltan elhúzódásának megakadályozását célozzák.

Az idegenrendészeti eljárások tekintetében indokolt a felfüggesztés lehetőségének a biztosítása, tekintettel arra, hogy több, más szervre tartozó eljárás is releváns lehet az ügy eldöntése szempontjából, és ezen eljárások a megkeresés időtartama alatt nem fejeződ(het)nek be. Az idegenrendészeti eljárás felfüggesztésére kizárólag hivatalból van lehetőség. Abban az esetben, ha a felfüggesztés hivatalbóli elrendelésére az idegenrendészeti eljárásban nem lenne lehetőség és a megkeresett szervek a megkeresés jellegéből adódóan nem tudnak határidőben választ adni, számos kérelemben elutasító vagy megszüntető döntés születhetne, tekintettel arra, hogy a tényállás idő hiányában nem kerülhetett kellő mértékben feltárásra, mely alapvetően sértené az ügyféli érdekeket és jogokat. A felfüggesztés időtartama alatt a határidő nyugszik, azonban a felfüggesztés megszüntetésére irányuló eljárási cselekmények hatályosak. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy a jogszabályban az egyes ügyfajtákra meghatározott objektív határidőt a felfüggesztés esetén is meg kell tartani, mely garanciális szabályként érvényesül az ügyféli oldalon, hiszen biztosított az ésszerű határidőn belüli döntéshozatal. A felfüggesztés elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az ügyintézési határidő mind az elektronikus ügyintézés során – figyelemmel az esetlegesen tömeges hétvégi kérelem benyújtásokra –, mind az általános kérelmezés esetében a kérelem hatósághoz érkezését követő munkanapon kezdődik. Az Enter Hungary-n benyújtott kérelem esetében fontos rögzíteni, hogy az ügyféli előterjesztést követő munkanapon a kérelem nem minősül benyújtottnak, a törvény külön rögzíti a hatósághoz érkezettnek tekinthető kérelem feltételeit, illetve a hatósághoz érkezettség beálltát. Ezt követő munkanapon kezdődik az ügyintézési határidő.

Az ügyintézési határidőnek a benyújtást követő munkanapon történő megindulását indokolja továbbá az is, hogy az eljárások nagy részében rendkívül rövid (soron kívüli, nyolc napos) határidőkkel dolgozik az idegenrendészeti hatóság, mely határidő nagy része egy több napos munkaszünet esetén eltelne anélkül, hogy az idegenrendészeti hatóság vagy a szakhatóságok érdemben vizsgálni tudnák az ügyet.

Az idegenrendészeti eljárásokban indokolt a határidők számítására vonatkozó általános szabályok, valamint az általános ügyintézési határidő meghatározása is. Az általános ügyintézési határidő – melytől törvény és kormányrendelet is eltérhet – huszonegy nap. A határidő a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő napon, hivatalból induló eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.

Indokolt azon eljárási cselekmények részletes meghatározása is, melyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság kijelölésének időtartama, hiszen előfeltétele az ügy érdemi vizsgálatának az eljáró idegenrendészeti hatóság meghatározása. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő eredménytelen elteltéig terjedő idő. Tekintettel arra, hogy a kiegészítésre szoruló kérelmek esetében kerül sor hiánypótlási felhívás kibocsátására, így amennyiben annak időtartama bele számítana az ügyintézési határidőbe, az az ügyfél számára méltánytalanul rövid határidővel kibocsátott hiánypótlási felhívásokat eredményezne, megakadályozva ezzel mind a hatóság, mind az ügyféli oldalról a tényállás teljes körű tisztázásának az esélyét. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének időtartama, tekintettel arra, hogy az eljárás hivatalbóli felfüggesztésére épp azért kerül sor, mert a megkeresett szerv az ügy bonyolultságára való tekintettel nem tud a törvény adta rövid határidőn belül válaszolni. Amennyiben az eljárás felfüggesztésének az időtartama beleszámítana az ügyintézési határidőbe, az ügyfél számára méltánytalan helyzetet teremtene és tekintettel arra, hogy a felfüggesztésre okot adó körülmény tisztázására nem kerülne így sor az eljárások vagy megszűntetésre kerülnének. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás időtartama. A szakhatósági eljárásban tipikusan komplex kérdések megítélésre kerül sor, melyek elintézése csak megfelelő határidő tűzése mellett intézhető el szakszerűen. Ha a szakhatósági eljárás időtartama beleszámítana az ügyintézési határidőbe, úgy a komplex kérdések megítélésére is csak igen rövid határidő lenne tűzhető a szakhatóság számára, mely rövid határidő magának a szakhatósági eljárásnak az eredményességét veszélyeztetné. Szintén nem számít bele az ügyintézési határidőbe az idézés időtartama, valamint a tényállás tisztázása érdekében más szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem megküldésének a napjától az ellenőrzés eredményéről történő tájékoztatásnak az idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó időtartam. Ezen időtartamok mind a tényállás teljes körű tisztázásához szükséges eljárási cselekményekhez kötődnek, mely eljárási cselekmények nem minden eljárásban és nem minden esetben egyszerre egy eljárásban fordulnak elő, de a komplexebb megítélésű ügyek esetében az idegenrendészeti hatóságnak a tényállás teljes körű feltárása érdekében szükséges ezen eljárási cselekmények szakszerű lefolytatásához szükséges idő, mely határidőt maga a jogszabály is maximalizál. Speciális szabályként jelenik meg, magának a jogintézménynek a sajátosságaiból adódóan, hogy az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés időtartama beleszámít az ügyintézési határidőbe.

Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Tekintettel arra, hogy a kérelmezői kör igen speciális az idegenrendészeti eljárás vonatkozásában, így gyakorta fordulnak elő olyan esetek, hogy az ügyfél érdekében az eljárási határidő meghosszabbításnak jogintézményével kell élnie a hatóságnak, annak érdekében, hogy az ügyfél az előterjesztett kérelmét minél szélesebb körben alá tudja támasztani. Emellett a külföldiek számára kiadott, magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyek kapcsán nagyobb érdek fűződik a tényállás teljes felderítéséhez, mint az eljárások minél hamarabb történő, de esetlegesen teljesen fel nem derített lezárásához, kiemelten figyelembe véve a biztonsági kockázatokat is.

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a munka szünetel, a határidő – ide értve az ügyintézési határidőt is – a következő munkanapon jár le.

A határidő kapcsán kiemelendő az is, hogy a kérelmek jelentős százaléka a külképviseleteken kerül előterjesztésre, melyek más időzónában, olykor 8–9 órás idő eltolódással működnek a magyar hivatalok hivatali rendjéhez képest. Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti hatóságok sok esetben a tényállás tisztázása során ezen külképviseletekkel kommunikálnak, illetőleg ezen képviseltek segítségét kérik az eljárási cselekmények közvetítésében, lefolytatásában, így a határidő számításakor ezen objektív időveszteségre mint sajátosságra is figyelemmel kell lenni.

Az idegenrendészeti eljárásokban a határidő vagy határnap elmulasztása esetén indokolt a mulasztás kimentésének lehetőségét biztosítani. Az igazolási kérelem elfogadásának alapvető feltétele az önhiba hiánya. Az igazolási kérelem előterjesztésére a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésétől számított öt napon belül van lehetőség, a jogvesztő határidő pedig az elmulasztott cselekménytől számított harminc nap. Amennyiben az ügyfél a mulasztást kimenti, olyan helyzetbe kell hozni, mintha határidőben teljesített volna. Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az az érdemi vizsgálat nélküli végzés elleni jogorvoslat keretében támadható. Fontos kiemelni, hogy ezen általános szabály mellett a törvény speciális szabályként rendelkezik az elkésett fellebbezés esetén az igazolási kérelemről, amikor kimondja, hogy abban az esetben önálló jogorvoslatnak van helye az igazolási kérelmet elutasító döntéssel szemben.

Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges – és korára, egészségi állapotára tekintettel képes az idegenrendészeti hatóság előtt megjelenni az idegenrendészeti hatóság kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. A gyakorlatban a tényállás teljes körű tisztázása érdekében komoly jelentőséggel bír a tanú meghallgatás jogintézménye az idegenrendészeti eljárásban, nem csak a családi kapcsolatok feltárása, hanem a munkakörülmények tisztázása esetében is.

Az idézést főszabály szerint, ha az ügy körülményeiből más nem következik, úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön, így kellő idő áll rendelkezésére, hogy a hatóság előtti megjelenését előkészítse. Az idézésnek sürgős esetben rövid úton – távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján – is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

Sok esetben fordul elő, hogy a tényállást, a tényleges családi kapcsolat fennálltát tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút tudja csak igazolni, vagy arról hitelt érdemlően nyilatkozni, így lehetővé kell tenni az idegenrendészeti eljárásban a kiskorú meghallgatását is. Az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselője útján idézi meg azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte az idegenrendészeti hatóság.

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben a távolmaradás kapcsán az Ákr.-ben nevesített szankciók nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő pénzbírsággal sújtható.

Az idegenrendészeti eljárásban az ügyfelet a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre fel lehet hívni, a nyilatkozatot mind szóban mind írásban megteheti. A hamis adatszolgáltatás eljárási bírsággal sújtható, az ügyfelet a jogkövetkezményekről tájékoztatni kell.

Tekintettel arra, hogy egyes idegenrendészeti eljárásokban meghatározott szakkérdés megállapítása érdekében szakhatóságok járnak el, indokolt a szakhatósági eljárások általános szabályainak megalkotása, melyektől törvény és kormányrendelet eltérhet. A szakhatósági eljárás általános időtartama – eltérő rendelkezés hiányában – 15 nap, azonban ez a hatóság vezetője által meghosszabbítható indokolt esetben. A törvény tartalmazza az ún. hallgatás intézményét, vagyis ha a megadott határidőn belül nem válaszol a szakhatóság, a véleményét megadottnak kell tekinteni. A szakhatóság véleményének utólagos módosítására egy alkalommal az idegenrendészeti hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének véglegessé válásáig van lehetőség jogsértés megállapítása esetén. A szakhatóság állásfoglalása a szakkérdés tekintetében kötelező az eljáró idegenrendészeti hatóságra nézve. A szakhatóság az iratokba betekinthet és a kérelmezőt meghallgathatja. A törvény tartalmazza a szakhatósági állásfoglalás kötelező tartalmi elemeit is.

A külföldön kiállított közokiratnak főszabály szerint diplomáciai hitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátottnak kell lennie. A külföldiek jelentős százaléka az Európai Unió területén kívülről érkezik, így az általuk, kérelmük alátámasztásra benyújtott íratok vonatkozásában mind formai mind nyelvi kellékeket tekintve, fokozott körültekintéssel kell eljárni és ennek garanciáit biztosítják az itt lefektetett szabályok.

Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás során a tényállás tisztázásához tanút is meghallgathat. A tanút idézni szükséges, aki annak köteles eleget tenni.

Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól, valamint az idegenrendészeti eljárásban a tanúvallomás megtagadható, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy a tanú diplomáciai mentességben részesülő személy.

Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személyt az idegenrendészeti eljárásban csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, azonban tipikusan a családi kapcsolatok igazolása körében ezen személyi kör tanú vallomásának komoly relevanciája van, főként a visszaélések feltárásban.

Az idegenrendészeti eljárásban amennyiben a tényállás szempontjából releváns tény vagy körülmény eldöntéséhez szakértelem szükséges szakértő vehető igénybe. Amennyiben az eljárás során szükséges, és a hatósági ügyintéző az ügyfél által értett használt idegen nyelvet nem beszéli, tolmácsot kell kirendelni. A tolmácsok kirendelése tekintetében a költséghatékonysági és egyszerűségi szempontok alapján a tolmácsolás képet és hangot biztosító zárt informatikai rendszeren keresztül is történhet. Ugyanakkor az eljáró idegenrendészeti hatóság kötelezettsége, hogy a meghallgatás kezdetén megállapítsa az eljáró tolmács személyazonosságát és felhívja arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.

Az idegenrendészeti eljárások során indokolt az ügyfélnek felróható magatartásán alapuló jogsértés, valamint a rosszhiszemű eljárása miatt eljárási bírság kiszabására vonatkozó lehetőség biztosítása.

Kép- és hangfelvétel rögzítése esetén az ügyfél kérelmére az idegenrendészeti hatóság a kép- és hangfelvételről készített, az Ákr.-nek megfelelő feljegyzést ad ki.

Az idegenrendészeti eljárásokban, ahol a jogszabály személyes megjelenési kötelezettséget nem ír elő, az ügyfél képviselőt meghatalmazhat. Képviselőként eljárhat a törvényes képviselő, az ügyfél házastársa, és eltartott felmenő esetén nagykorú gyermeke, vagy az ügyfél által meghatalmazott személy. Meghatalmazott lehet jogi képviselő is. A jogszabály külön definiálja a jogi képviselet és a jogi képviselő fogalmát. A házastárs és a nagykorú gyermek eljárási képessége akkor bír relevanciával, amikor az ügyfél még saját hazájában, a nevesített családtag már Magyarországon tartózkodik, így az eljárást nagyban gyorsítani és egyszerűsíteni tudja az ezen személyekkel történő kommunikáció lehetősége. Speciális szabályként kerül rögzítésre, hogy a kilencven napot nem meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében, valamint a kényszerintézkedési eljárások során kizárólag az ügyfél vagy az általa adott meghatalmazás alapján eljáró meghatalmazott járhat el. Az őrizetben tartózkodó esetén a képviseletet csak jogi képviselő láthatja el.

A meghatalmazást írásba kell foglalni, mely lehet közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat. A nem magyar nyelven írt meghatalmazást hiteles magyar fordítással kell ellátni. Emellett a közokiratba foglalt meghatalmazást az irányadó szabályok szerint diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni. Az idegenrendészeti hatóság előtti eljárás során a távazonosítás útján kiállításra kerülő meghatalmazás a képviseleti jogosultság igazolására nem használható fel, mely szabályozás a visszaélések visszaszorítását célozza. A meghatalmazás hatálya kiterjedhet a teljes idegenrendészeti eljárásra valamint egyes eljárási cselekményekre is. Az idegenrendészeti hatóság a meghatalmazott eljárását vizsgálja és végzésben visszautasítja, ha az nem alkalmas a képviselet ellátására, képviseleti jogosultság nem igazolt, és a képviselő a tényállás tisztázását akadályozza. Előbbi két esetben a meghatalmazás visszautasítás ellen önálló fellebbezésnek van helye, míg utóbbi esetben a döntés a megszüntető döntés elleni jogorvoslat keretében kifogásolható. Amennyiben az ügyfél képviselővel jár el az iratokat, az idézés kivételével a képviselő részére kell megküldeni. Az idézésről a képviselőt értesíteni kell.

A törvény rendelkezik arról, hogy meghatározott esetben a törvényben nevesített foglalkoztató illetve fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár egyoldalú hozzájáruló nyilatkozata esetén benyújthatja a kérelmet, illetve eljárhat a harmadik országbeli állampolgár nevében. Amennyiben a teljes eljárás tekintetében hozzájárulását adja a harmadik országbeli állampolgár, úgy nem szükséges meghatalmazás csatolása. Viszont ha harmadik személy is eljár (mást is meghatalmaz a harmadik országbeli állampolgár vagy a foglalkoztató hatalmaz meg harmadik személyt), akkor a harmadik országbeli állampolgár mint meghatalmazótól származó, a törvényben rögzített feltételeknek megfelelő, ezen harmadik fél részére adott meghatalmazás benyújtása szükséges.

Az idegenrendészeti eljárás során a hatóság az ügy érdemében – törvényben meghatározott kivétellel – határozatot hoz, minden egyéb esetben végzésben dönt. Hangsúlyozni kell, hogy döntések esetén szükséges a végzés formát használni pl. eljárás felfüggesztése, megszüntetése, kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása stb. esetén, ugyanakkor a hiánypótlási felhívás nem végzés formátumban történik. Azon kérelmek esetén, melyek során a hatóság a kérelmet a kérelmezett időtartamra engedélyezi és okmány kibocsátásáról dönt, elegendő a döntést az ügyiratra feljegyezni. Egyéb esetben határozatot kell hozni.

Indokolt az idegenrendészeti eljárásokban hozott döntések közlésének általános és speciális szabályainak megalkotása is. Az idegenrendészeti hatóság a határozatot közli az ügyféllel, a képviselővel és az ügyben eljárt szakhatósággal is. Amennyiben az ügyfél az eljárásban jogi képviselővel rendelkezik, úgy a döntést a jogi képviselővel kézbesítés útján kell közölni. Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a döntés az ügyféllel és a jogi képviselővel is közlésre került, úgy a joghatások az előbb történt közlés napjával állnak be. Azon speciális esetben, mikor a döntés az ügyiratra feljegyzéssel került rögzítésre, a döntésről az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet, a képviselőt, valamint a szakhatóságot tájékoztatja. A jelen levő ügyféllel történő döntés közlésére és a hirdetményi közlésre vonatkozó szabályokat is tartalmazza.

A kiutasító döntés esetén a döntés rendelkező részének a kiutasított által értett nyelvre történő fordításnak az átadásával is közölheti a hatóság a döntést.

A másodfokú hatóság a döntését az elsőfokú hatóság útján közli. A jogszabály tartalmazza a hirdetményi közlés speciális szabályait is.

Tekintettel arra, hogy számos döntés közlése kézbesítés útján történik, indokolt a kézbesítés szabályainak részletes meghatározása. Ez részben az Ákr-ben szabályozottakra támaszkodik, azonban külön rögzíti, hogy kézbesítési meghatalmazott csak speciális esetben járhat el.

A hatóság az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – idegenrendészeti státuszának igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

Az idegenrendészeti hatóság hatósági igazolványt ad ki az ügyfél adatainak vagy jogának rendszeres igazolására. A hatósági igazolvány hatósági döntésnek, határozatnak minősül. A hamis, vagy hamis adatokat tartalmazó hatósági igazolványt átvételi elismervény kiadása mellett kell átvenni és a szükséges eljárást (büntetőeljárás) kezdeményezni kell. A hatósági igazolványban foglalt adatokat ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni, az abban szereplő adatok bizonyítására az ügyfelet nem lehet kötelezni.

Az idegenrendészeti hatóság törvényekben meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. A törvény szabályozza, hogy a nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül. A nyilvántartásban szereplő adat tekintetében vélelmezni kell, hogy fennáll, és a törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

Az idegenrendészeti hatóság a törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott eljárásokban a jogszabályi feltételek fennállását, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok számára a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosított be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának a gyakorlását bármikor ellenőrizheti. Az ellenőrzésnek célhoz kötöttnek kell lenni, vagyis a jogszabályban előírt feltételek és kötelezettségek teljesítésének a vizsgálatát szolgálják, illetve, hogy az idegenrendészeti hatóság feltárja és bizonyítsa azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek a hatóság előtt folyamatban lévő eljárás elbírálásához szükségesek, továbbá amelyek megalapozzák egy külön eljárásban a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását. Az idegenrendészeti hatósági ellenőrzésnek több eszköze is lehet, melyeket a törvény rögzít.

Az idegenrendészeti hatóság az ellenőrzés érdekében helyszíni ellenőrzés lefolytatására is jogosult, melynek során az idegenrendészeti hatóság dönti el, hogy az idegenrendészeti eljárás keretében a tényállás tisztázása érdekében mely személyt, tevékenységet, magatartást, körülményt vizsgál. Az idegenrendészeti hatóság különösen a jogszerű tartózkodás feltételei körében szükséges tényeket és körülményeket, és azok valóságtartalmát vizsgálja.

Az idegenrendészeti hatóság akkor is helyszíni ellenőrzést rendelhet el, ha a tényállás tisztázása érdekében ingó vagy ingatlan megtekintése vagy személy tevékenységének a megfigyelése szükséges. A helyszíni ellenőrzést az idegenrendészeti hatóságnak húsz napon belül kell lefolytatni. Az ellenőrzésről csak abban az esetben kell az érintettet előzetesen tájékoztatni, ha az az ellenőrzés sikerességét nem veszélyezteti.

Indokolt a helyszíni ellenőrzés megindításával és lefolytatásával kapcsolatos szabályok rögzítése. Az ellenőrzést ésszerű időpontban, napközben 8–20 óra között kell lefolytatni, de ettől kivételes esetben a hatóság eltérhet, ha az ellenőrzés sikeressége érdekében indokolt. Az ellenőrzés alá vont személy az ellenőrzést köteles tűrni, aki azt akadályozza eljárási bírsággal sújtható. A helyszíni ellenőrzés során a hatóság tagja a vizsgálni kívánt területre, építménybe beléphet, iratot, munkafolyamatot, tárgyat megvizsgálhat, fényképet, kép- és hangfelvételt készíthet, felvilágosítást kérhet, és egyéb bizonyítást lefolytathat.

Az idegenrendészeti hatóság az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzésben érintett személyt a személyazonosság igazolására felhívni. Az igazoltatott köteles a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni. Amennyiben az ellenőrzés alá vont személy a jogszerű tartózkodását igazolni nem tudja, a rendőrség intézkedését kérheti az előállítás érdekében, azonban a rendőrség intézkedéséig az érintettet feltartóztathatja. Az idegenrendészeti hatóság az igazoltatás megtagadása esetén is a rendőrség segítségét kérheti.

A hatósági ellenőrzés jogszerűségének biztosítása érdekében indokolt az ellenőrzést lefolytató idegenrendészeti hatóság jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása is. A hatósági ellenőrzést végző személy köteles magát és ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdését megelőzően igazolni, külön felhívás nélkül is. Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. Az ellenőrzést végző hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi. A hatóság az ellenőrzés során köteles a tudomására jutott tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, és hivatalból indult eljárás esetén az ügyfelet erről tájékoztatni.

A hatósági ellenőrzés jogszerűségének biztosítása érdekében indokolt az ellenőrzést lefolytató idegenrendészeti hatóság jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása is. A hatósági ellenőrzést végző személy köteles magát és ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdését megelőzően igazolni, külön felhívás nélkül is. Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. Az ellenőrzést végző hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi. A hatóság az ellenőrzés során köteles a tudomására jutott tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, és hivatalból indult eljárás esetén az ügyfelet erről tájékoztatni.

Az ellenőrzést végző hatóság jogai és kötelezettségei mellett indokolt a hatósági ellenőrzéssel érintett ügyfél jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása is. Az ügyfél köteles a hatósággal együttműködni. Az ügyfélnek joga van az ellenőrzést végzők személyazonosságáról meggyőződni, az ellenőrzési cselekményeken részt venni vagy megfelelő képviselőről gondoskodni. E gondoskodás azonban nem jelentheti a helyszíni ellenőrzés lefolytatásának akadályozását, valamint az ellenőrzés elhúzását. Az ügyfélnek a hivatalból indult eljárásban joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni.

A hatósági ellenőrzés keretein belül indokolt annak a szabályozása is, hogy amennyiben a feltételek fennállnak, jegyzőkönyvet, minden egyéb esetben feljegyzést kell készíteni. Az ellenőrzést végző hatóság feljegyzést készít a helyszínen, ha az ügyfél vagy tanú nem tartózkodik a helyszínen, vagy a jelenlevők meghallgatása sem ügyfélként, sem tanúként nem lehetséges, vagy a jelen levő személy által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli és tolmács igénybevételére nincs lehetőség. A törvény tartalmazza a jegyzőkönyv és a feljegyzés tartalmi elemeit.

Ha az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott jogok vagy kötelezettségek megszegését észleli, köteles az eljárását hivatalból megindítani. Emellett akkor is hivatalból indít eljárást, ha erre bíróság kötelezte vagy a felügyeleti szerve utasította, vagy ezt a jogszabály előírja. Ez esetben az eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján indul, és törvény eltérő rendelkezése hiányában az általános huszonegy napos határidő alatt kell lezárni. A hivatalból indult idegenrendészeti eljárásban az ügyfelet a jogairól és a kötelezettségeiről tájékoztatni kell. A törvény szabályozza az idézés mellőzésének a lehetőségeit.

A tényállás tisztázása érdekében az idegenrendészeti hatóság jogosult valamely dolog zár alá vételére, ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné. Ennek érdekében indokolt a zár alá vétel szabályainak a meghatározása. A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz szakértő közreműködését veheti igénybe az idegenrendészeti hatóság. Amennyiben a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, annak felhasználására és a tárolására az idegenrendészeti eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig van lehetősége az idegenrendészeti hatóságnak. A zár alá vett dologban tárolt adatokat az idegenrendészeti hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot rendeltetésszerűen az adatok kinyerése érdekében használni. Az állam bűnüldözési érdekének érvényesítésére is figyelemmel, ha a hamis vagy hamisított irat vagy okmány az idegenrendészeti eljárás lezárultát követően sem adható ki az érintettnek.

Zár alá vett pénz esetén azt az ügyféllel szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani. Amennyiben az ügyféltől zár alá vett pénz az ügyfél részére önhibájából eredően nem adható vissza, az ügyfél részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével a hátrahagyott összeggel az idegenrendészeti hatóság rendelkezik.

A határozat ellen, ha törvény kivételt nem tesz, van helye jogorvoslatnak. A végzés ellen csak akkor van helye önálló jogorvoslatnak, ha a törvény megengedi. Jogorvoslati eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre. Kérelemre induló jogorvoslati eljárás a fellebbezési eljárás, a közigazgatási per, valamit a döntés keresetlevél alapján történő módosítása vagy visszavonása. Hivatalból induló jogorvoslati eljárás a döntés saját hatáskörben történő módosítása vagy visszavonása, a felügyeleti eljárás, valamint az ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.

Az idegenrendészeti eljárásban a fellebbezés benyújtására az első fokú hatóságnál, főszabály szerint a döntés közlését követő tizenöt napon belül van lehetőség. A tartózkodási engedély ügyekben a fellebbezést 8 napon belül lehet benyújtani. A fellebbezést indokolni kell, és nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. Ez esetben a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania az elsőfokú hatóságnak. A törvény meghatározza az önálló fellebbezéssel támadható végzések körét, valamint a fellebbezés kérelemmel kapcsolatos eljárás részletes szabályait. A fellebbezésről a másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság határozat esetén, ha a törvény eltérően nem rendelkezik huszonegy, végzés esetén nyolc napon belül dönt. A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek. Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása akkor is, ha a fellebbezés elkésett, vagy nem jogosulttól származik, vagy önálló fellebbezéssel nem támadható végzés ellen irányul. A törvény speciális szabályokat tartalmaz a másodfokú hatóság döntései tekintetében is.

A törvény szabályozza a végrehajtási kifogások körét is, melyek a kényszerintézkedési, végrehajtási jellegű döntések jogorvoslataként jelennek meg. A végrehajtási kifogásnak a visszaadás végrehajtására és a kitoloncolás foganatosítására nincsen halasztó hatálya. A végrehajtási kifogások elbírálására a jogszabály rövid határidőket határoz meg, tekintettel arra, hogy hatósági és ügyféli oldalról is kiemelt érdek fűződik ezen kifogások gyors elbírálásához, és a hatékony végrehajtások biztosításához. Speciális szabályok rendezik a kifogás elbírálására jogosult hatóság döntéshozatalát és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségeit.

A közigazgatási perben a bíróságnak a döntését hatvan napon belül kell meghoznia. Az idegenrendészeti eljárásokkal történő visszaélés és a jogsértő külföldiek esetén a hatóság jogszerű döntéseinek történő haladéktalan érvényszerzés érdekében indokolt a bíróságok részére is határidők meghatározása. Ez visszatartó erővel bírhat azon visszaélő külföldiekre is, akik az eljárások kezdeményezését csak a jogsértő tartózkodásuk meghosszabbítására használják fel. Rögzíteni szükséges, hogy a bíróság az idegenrendészeti hatóság döntését a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban hozott döntés kivételével nem változtathatja meg.

A pénzfizetési kötelezettség végrehajtását az állami adóhatóság foganatosítja, ha ettől törvény vagy kormányrendelet nem tér el. A pénzfizetési kötelezettség elévülési ideje a teljesítési határidő utolsó napjától számított 3 év.

Az eljárási bírság végrehajtására speciális szabályok kerültek meghatározásra. Nem lehet végrehajtani az eljárási bírságot, ha az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező döntés véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak. Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt egyéb kötelezés (pl. kiutasítás, ország elhagyás) az arról rendelkező döntés véglegessé válástól számított öt év elteltével évül el. Tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre. Tekintettel arra, hogy külföldi személyek kiutasítására törvényben nevesített okok és garanciák mellett, komoly indokok mentén kerülhet sor, így ezen állami akarat végrehajthatósági idejéhez különös érdek fűződik, ezért is indokolt az elévülési idő fentiek szerinti szabályozása. A kiutasított külföldiek sokszor komoly biztonsági kockázatot is rejtenek magukban, így a kiutasítás tényleges végrehajtáshoz közrendi és közbiztonsági érdekek is kapcsolódnak. Ugyanakkor lévén, hogy az idegenrendészeti eljárásban ezen speciális ügyfélkör a kiutasítás végrehajtását a legtöbb esetben minden erejével igyekszik megakadályozni illetőleg azt elhúzni, melyhez sok esetben a származási országának hatóságai is közreműködnek, így indokolt a hosszabb elévülési idő meghatározása, hogy az idegenrendészeti hatóság kellő idővel rendelkezhessen az állami akarat érvényre juttatásának.

Annak érdekében, hogy az állam által megelőlegezett költségek megfizetésére, vagy ennek okán a beutazási és tartózkodási tilalom, mint szankció elrendelésére lehetőség legyen, indokolt annak szabályozása, hogy addig, amíg a korábban elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya fennáll, a megelőlegezett költségek végrehajtása felfüggesztésre kerüljön, azáltal, hogy az az elévülési időt félbeszakítja. Indokolt, hogy a korábbi beutazási és tartózkodási tilalom hatályának lejártát követően induljon csak el a megelőlegezett költségek tekintetében az elévülési idő, melynek időtartama az elrendelhető beutazási és tartózkodási tilalom időtartamával ez esetben megegyezne. Tekintettel a végrehajtás felfüggesztésének kógens jellegére, valamint arra, hogy a felfüggesztés megtámadása az ügyfélnek előnyt nem hozna abban az esetben, ha a költséget megfizetni nem tudja, nem indokolt a jogorvoslat biztosítása.

Az eljárási költség tekintetében a törvény meghatározza, hogy az mindaz a költség, ami az idegenrendészeti eljárás során felmerül. A kérelemre induló eljárások díja külön jogszabályban kerül meghatározásra. A törvény szabályozza azon költségek viselését, amelynek viselésére senki sem kötelezhető, valamint a költségek elelőlegezésének a rendjét.

Szükséges olyan rendelkezés, amely egyfelől tájékoztatja a felet a jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről, másrészt kötelezettséget ró az eljáró hatóságra atekintetben, hogy a fenti lehetőségről, mint a fél eljárási jogosítványáról a felet tájékoztassa. A törvény az eljárás gyorsítása érdekében előírja az idegenrendészeti hatóság számára, hogy a jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet és a kiutasító határozat egy példányát haladéktalanul továbbítsa a jogi segítségnyújtó szolgálat részére.

A törvény taxatív felsorolással jeleníti meg az idegenrendészeti eljárások során alkalmazni rendelt szabályokat.

A 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos eljárásokat a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) szabályozza. A 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának feltételeit a törvény a közösségi joggal összhangban, a schengeni vízumkiadási szabályok figyelembevételével határozza meg.

A 90 napot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásának megtagadására, illetve a kiadott vízum visszavonására és megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket a törvény a Vízumkódex rendelkezéseire tekintettel állapítja meg.

A Vízumkódex rendelkezései alapján az általános beutazási feltételek mellett az egységes vízum iránti kérelem vizsgálata során különös figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a kérelmező nem jelent-e kockázatot az illegális bevándorlás vagy a tagállamok biztonsága tekintetében, továbbá hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt a tagállamok területét elhagyni.

Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében – meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek, illetve a fellebbezést elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.

A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy Magyarország nevében más schengeni tagállam képviselete vízumot adjon ki, vagy a magyar külképviselet más tagállam nevében adjon ki vízumot.

A törvény rendelkezik a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének lehetőségéről is. Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kérelme – ha törvény másként nem rendelkezik – abban az esetben engedélyezhető, ha a külföldi eleget tesz a tartózkodás általános feltételeinek és a törvényben nevesített valamely kategóriába beletartozik, amely esetében a tartózkodási engedély kiadásának belföldi kérelmezését a törvény lehetővé teszi. A kérelem érdemi vizsgálatának akkor van helye, ha a harmadik országbeli állampolgár a § által felsorolt kategóriák valamelyikébe beletartozik, és az itt felsorolt feltételeknek megfelel.

A törvény a tartózkodási engedély kiadásának megtagadását, illetve visszavonását írja elő abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiadáshoz előírt egy vagy több feltételnek nem vagy a továbbiakban már nem felel meg, továbbá akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár az eljáró hatósággal hamis adatot vagy valótlan tényt közölt, és ez az engedély kiadását érdemben befolyásolta. A tartózkodási engedély kiadásának vagy hosszabbításának megtagadását vagy az engedély visszavonását eredményezi az is, ha a tartózkodási cél tekintetében az eljáró hatóságot a harmadik országbeli állampolgár megtévesztette. E tekintetben hangsúlyozni szükséges, hogy több esetben fordul elő, hogy a harmadik országbeli állampolgárok nincsenek tisztában a valós tartózkodási céljukkal, a Magyarországra érkezésük körülményeivel, a beutazást érintő nyilvánvaló tényekkel, melyek egyértelműen utalnak arra, hogy a tartózkodás célja nem a kérelemben megjelölt cél és valószínűsíteni lehet, hogy a megjelölt célt nem fogja megvalósítani Magyarországon, vagy egyáltalán nem is Magyarországon kíván tartózkodni három hónapot meghaladó időtartamra.

Magyarország közegészségügyi érdekeinek sérelmére tekintettel a tartózkodási engedély kiadását illetve meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be.

Az érdekházasságok elleni fellépéssel összhangban rendelkezik a törvény a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának megtagadásáról, illetve visszavonásáról abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozták létre.

Ha a kormány az azonos állampolgárságú harmadik országbeli állampolgárok részére egy évben kiadható tartózkodási engedélyek legmagasabb számát – akár tartózkodási célonként (engedély-típusonként), akár együttesen – meghatározza, akkor e szám elérése esetén a tartózkodási engedély kiadását, illetve meghosszabbítását meg kell tagadni, vagy a már kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni.

A törvény a tartózkodási engedély megtagadására, illetve visszavonására vonatkozó általános szabályok alóli kivételként kimondja, hogy nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt kaphat a SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.

A törvény rögzíti a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása megtagadásának, valamint a vendégbefektetői tartózkodási engedély visszavonásának speciális feltételeit.

A tartózkodási engedély kiadásának, illetve meghosszabbításának megtagadása, illetőleg a kiadott tartózkodási engedély visszavonása vonatkozásában a törvény az általános szabályokon túl speciális rendelkezéseket tartalmaz.

Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak és a más schengeni államok területét valószínűsíthetően nem hagyja el. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja akkor is, ha a szezonális vendégmunkás a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.

A törvény külön megtagadási okként rögzíti, ha a vendégmunkás által előterjesztett tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelemhez nem mellékeli azon nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a tartózkodási engedély érvénytelensége esetén 8 napon belül önként távozik az általa megjelölt célországba az Európai Unió és a schengeni térség területéről.

A tartózkodási engedély kiadásának, illetve meghosszabbításának megtagadása, illetőleg a kiadott tartózkodási engedély visszavonása vonatkozásában a törvény az általános szabályokon túl egyes tartózkodási célok esetében meghatározott speciális rendelkezéseket tartalmaz. Az EU Kék Kártya, vállalaton belüli áthelyezés, tanulmányi cél és mobilitás, önkéntes tevékenység, kutatás, álláskeresés vagy vállalkozásindítás vonatkozásában a szabályok összhangban vannak az európai uniós jogi normák rendelkezéseivel. Emellett a törvény egyes tartózkodási célok esetében rögzíti a harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettségét is (pl. EU Kék Kártya).

A rendelkezés a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Összevont engedély irányelv) 3. cikkének történő megfelelést szolgálja, amely szabályozza, hogy mely esetekben alkalmazhatóak (pl. családi együttélés biztosítása esetén, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár munkát kíván végezni) és mely személyi körre nem alkalmazhatóak az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására vonatkozó szabályok. A törvény taxatíve felsorolja azon eseteket, amikor nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás. Az eljárásban annak megítélése, hogy a kérelmező adott foglalkoztatónál történő foglalkoztatása foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e, a szakhatóságként eljáró munkaügyi hatóságok (kormányhivatalok) feladata. Azonban indokolt annak biztosítása is, hogy a törvényben meghatározott esetekben az összevont kérelmezési eljárás során az összevont engedély olyan módon kerüljön kiállításra, hogy nem kerül sor annak vizsgálatára, hogy a foglalkoztatás jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e. Így a szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül az eljárás gyorsabbá válik azon speciális esetekben, ahol munkavállalási engedély-mentesség, vagy munkaerő-piaci vizsgálat alóli mentesség van.

A törvény rögzíti, hogy összevont engedélyt akkor adhat ki az idegenrendészeti hatóság, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása támogatott (vagy ennek vizsgálata alól mentes), és a jogszabályban meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.

A törvény rögzíti, hogy a foglalkoztató a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására, valamint a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására irányuló összevont kérelmezési eljárás lefolytatását megelőzően köteles a munkaerőigényét bejelenteni az adott álláshely vagy álláshelyek betöltése céljából. Továbbá köteles az eljárást megelőzően arra is, hogy a kormányrendeletben meghatározott könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmét benyújtsa az állami foglalkoztatási szerv részére.

A törvény a hontalanság megállapítására irányuló alapvető és garanciális jelentőségű eljárási szabályokat rögzíti.

A magyar jogalkotónak viszonylag tág mozgástere van a vonatkozó procedurális szabályok meghatározásában. A nemzetközi kötelezettségeinkkel való összhang különösebb nehézségek nélkül biztosítható, a New York-i Egyezmény ugyanis jóformán kizárólag anyagi jogi szabályokat fektet le, magát a hontalan jogállást statuálja, így – az igazgatási segítségnyújtásról szóló 25. cikken kívül – nem tartalmaz eljárásjogi előírásokat.

A hontalansági eljárás megindítására jogosultak körét illetően a New York-i Egyezmény nem minden, állampolgárság nélküli személy számára biztosítja, személyi hatálya ugyanis nem terjed ki:

a) azon személyekre, akik az ENSZ szerveitől – az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosának kivételével – védelemben vagy segélyben részesülnek mindaddig, amíg ez a védelem vagy segély fennáll;

b) olyan személyekre, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az adott ország állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek;

c) olyan személyekre, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy

ca) a nemzetközi okmányokban megfogalmazottaknak megfelelően béke elleni, háborús vagy az emberiség elleni bűnöket követtek el;

cb) a tartózkodási helyük államán kívül, mielőtt abba az államba bebocsátást nyertek, súlyos, nem politikai bűncselekményt követtek el;

cc) az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes cselekmények elkövetésében vétkesek.

Az idegenrendészeti hatóság akkor is megszünteti az eljárást, amennyiben a kérelmező az állampolgársági jogszabályokkal való visszaélés folytán szándékosan szünteti meg állampolgárságát és válik hontalanná. Ez a szabály az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának a tagállamokhoz intézett R (99) 18. számú Ajánlásában (a továbbiakban: Ajánlás) foglaltakat jeleníti meg a törvényben. Az Ajánlás egy új állampolgárság hontalanná válás útján történő megszerzését kívánja kizárni, míg jelen rendelkezés ezt a követelményt általános szintre emelve ilyen esetben magát a hontalan státusz megszerzését nem teszi lehetővé.

A hontalanság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, amelynek előterjesztésére a törvény semmiféle formakényszert nem ír elő. Az eljárás során a törvény megfelelő garanciákkal védi és biztosítja a kérelmező tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának érvényesülését (jegyzőkönyvfelvétel, anyanyelvhasználat, jogi segítségnyújtás, a hatóság kioktatási kötelezettsége stb.).

A hontalanság tényének bizonyítása az eljárás legfontosabb része, hiszen elméletileg valamely hontalan személynek a Föld valamennyi országából kellene hivatalos okirattal igazolnia azt a negatív tényt, hogy egyiknek sem állampolgára. Ilyen nyilvánvalóan lehetetlen követelményt nem lehet a kérelmezővel szemben – akire a bizonyítási teher hárul – támasztani. Egyetlen állam gyakorlata sem követel meg efféle bizonyítékot: általában a konkrét ügy tényállásától függ, hogy két, három, esetleg több állammal kapcsolatban kell az állampolgárság jogi kötelékének a hiányát igazolni. A szabályozás célja, hogy ezen ésszerűségi megfontolások mellett kérelmező-központúan tegye lehetővé a hontalanság bizonyítását. Ennek érdekében a hitelt érdemlő igazolás mellett a hontalanság tényének valószínűsítése is releváns eljárási cselekmény, továbbá a törvény taxatíve felsorolja, mely államok relációjában – amelyek köre a kérelmezőtől függően esetről esetre változhat – szükséges a hontalanság tényének hivatalos alátámasztása. Az állampolgársági kötelék hiányát a születési hely, a korábbi lakó- vagy tartózkodási hely, illetőleg a családtagok és a szülők állampolgársága szerinti állam vonatkozásában kell tanúsítani. E gyakorlati nehézségekkel járó ténybizonyításhoz nyújtott igazgatási segítség – a szóba jöhető államok magyar külképviseleteinek, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának bevonásával – a New York-i Egyezmény 25. cikke végrehajtását szolgálja.

A hontalansági eljárásban hozott határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, azonban a kérelmező 15 napon belül kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a döntést megváltoztathatja és kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék jár el. A hontalansági eljárás – a New York-i Egyezmény 16. cikk 2. bekezdésével összhangban – tárgyi költségmentes.

A törvény a nemzetközi jog szabályainak megfelelően széleskörű jogosítványokat biztosít az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban való részvételre, annak bármely szakaszában.

A törvény az értelmező rendelkezések között meghatározza a természetes személyazonosító adatok körét, emellet a törvény meghatározza a központi idegenrendészeti nyilvántartás résznyilvántartásainak adatkezelési célját.

Az idegenrendészeti jogszabályok lehetővé teszik egyes tartózkodási jogcímek esetében az engedélyek meghosszabbítását, mely új eljárás és amelynek eredményeként új engedély kerül kiállításra. Emellett a hosszabb távú tartózkodást lehetővé tevő tartózkodási jogcímek megszerzésének feltétele lehet a korábbi rövidebb idejű tartózkodás. Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok a magyarországi tartózkodási idejükkel összefüggő jogaikat megfelelően gyakorolni tudják, szükséges egyértelműen rögzíteni a korábbi jogszabályból levezethető, de abban kifejezetten meg nem jelenő rendelkezést, miszerint az egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímek esetén az adatkezelési idő a későbbi tartózkodási jogcímre vonatkozó szabályok szerint alakul.

A törvény meghatározza, hogy a központi idegenrendészeti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervet bízhat meg az idegenrendészeti hatóság.

A törvény elkülönítetten – idegenrendészeti rész-nyilvántartásonként – állapítja meg az idegenrendészeti hatóságok által kezelhető adatok körét és azok megőrzési idejét. A törvény rendelkezik továbbá az egyes uniós nyilvántartási rendszerekbe továbbítandó adatok köréről, valamint az uniós nyilvántartásokban történő ellenőrzés szabályairól is. A törvény speciális szabályokat tartalmaz az egyes résznyilvántartások tekintetében az ujjnyomatok tárolására vonatkozóan is, az uniós rendeleteknek megfelelően.

A törvény rész-nyilvántartásonként határozza meg a közhitelesnek minősített adatok körét is.

Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben – adatot továbbíthat.

A törvény szerint a résznyilvántartásokban szereplő adatokat más hatóságok részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben – engedi továbbítani, biztosítva ezáltal a törvényes adatkezelés feltételeit. A törvény részletes felsorolást tartalmaz azon szervekről, akik esetében az adatátadás megvalósulhat. Külön szabályok vonatkoznak a Nemzeti Információs Központnak, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak történő adattovábbításra. Az idegenrendészeti hatóság az általa eszközölt adattovábbításokat nyilvántartja.

A törvény megteremti annak lehetőségét is, hogy az idegenrendészeti hatóságok feladataik ellátása érdekébe adatokat igényeljenek más hatóságoktól, melyek felsorolását a törvény tartalmazza.

A törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatóak és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon adatok szolgáltathatóak.

A törvény tartalmazza a külpolitikáért felelős miniszter által folytatott eljárásban történő adatkezelés szabályait is.

Felhatalmazó rendelkezések.

Hatályba léptető rendelkezés.

Átmeneti rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény felhatalmazó rendelkezéseivel való összhang miatt szükséges a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény felhatalmazó rendelkezéseinek újra megállapítása. E szakasz ugyanakkor a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést is szolgálja. A tartózkodási jogcímek és a tartózkodási engedélyek érvényességi idejének változása miatt szükséges az előzetes megállapodásra vonatkozó szabályok módosítása is.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény már nem tartalmazza a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás fogalmát, így a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben szükséges a fogalmat meghatározni.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges szövegcserés módosításokat tartalmaz.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás. A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező külföldi ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, vagy EU tartózkodási kártya okmányt kap.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A módosítás alapján adómentes az Igazságügyi Minisztérium által kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján magánszemélyek számára juttatott ösztöndíj, amelynek célja a fiatal jogászok igazságügyi, államigazgatási foglalkoztatásának elősegítése. Az ösztöndíj juttatása havonta a minimálbér összegéig akkor is adómentes, ha annak összege meghaladja a minimálbér összegét.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvénynek a vendégbefektetőkkel kapcsolatos rendelkezéseire tekintettel ki kell egészíteni az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatainak körét, mivel az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező ingatlan-alapkezelők a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 118. §-a szerinti előzetes minősítés keretében esnek át a megfelelő ellenőrzésen, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal folytat le.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény meghatározza a kedvezményes foglalkoztató és a minősített kölcsönbeadó fogalmát, amelyek a kiemelt foglalkoztató kifejezést váltják fel.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A keresőtevékenység folytatása terminológia megszűnése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése indokolja a módosítást, az EK letelepedési engedély és a nemzeti letelepedési engedély okmányt pedig felváltja az EU tartózkodási kártya és a nemzeti tartózkodási kártya.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai között megjelenő és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés e) pontot kitöltő rendelkezés, miszerint az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani azt az EGT-állampolgárt vagy családtagot, akivel szemben a szabad mozgás és tartózkodás jogának közrendi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi okból a törvény alapján történő korlátozásának, illetve a bíróság jogerős ügydöntő határozatával elrendelt kiutasítás végrehajtásának van helye, vagy akit az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján a továbbiakban nem illet meg a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás joga.

Az eljáró idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli, és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja. Ez a szabály akkor irányadó, ha az EGT-állampolgár vagy családtag külön törvény rendelkezése – a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdés a)–f) pontja – szerinti kényszerintézkedés hatálya alatt nem áll.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás, az érintett külföldi pedig nemzeti letelepedési engedély helyett nemzeti tartózkodási kártya okmányt kaphat.

Az harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése az új törvényre tekintettel.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A módosítás célja a szabálysértés tényállásának kiegészítése. Ennek értelmében az is szabálysértést követ el, aki vállalása ellenére nem hagyja el Magyarország területét.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás mellett a keresőtevékenység folytatása kifejezés megszüntetése indokolja annak meghatározását, hogy melyik tartózkodási engedély jogosít munkavégzésre.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése, a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése, és a keresőtevékenység folytatása kifejezés megszűnése miatt szükséges módosítások.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése mellett a letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A letelepedés (bevándorlás) kifejezést felváltó huzamos tartózkodási jogosultság kifejezés bevezetése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatályon kívül helyezése miatt szükséges módosítás.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény megalkotására tekintettel a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, valamint az annak alkalmazását kizáró kormányrendeletet hatályon kívül kell helyezni.

Az ETIAS rendelet szerint az utazási engedély megléte követelmény ahhoz, hogy a rendelet hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár teljesítse az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beutazási feltételt, így a beutazás és rövid távú tartózkodás egy új feltételeként szükségszerű a kiegészítés.

Az ETIAS rendelet 55. cikk (5) bekezdése szerint abban az esetben, ha egy harmadik országbeli állampolgár megszerezte egy tagállam állampolgárságát vagy alkalmazandóvá vált rá a 2. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontja, az adott tagállam hatóságainak ellenőrizniük kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölni kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.

Az ETIAS rendelet 55. cikk (6) bekezdése szerint, ha a harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandóvá vált a 2. cikk (2) bekezdésének d), e), f) vagy l) pontja, az érintett tájékoztathatja az engedélyt kiadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy érvényes utazási engedéllyel rendelkezik, és kérelmezheti a kérelemfájl törlését az ETIAS központi rendszeréből. Ebben az esetben a tagállam illetékes hatóságának ellenőriznie kell, hogy az adott személy rendelkezik-e érvényes utazási engedéllyel, és adott esetben haladéktalanul törölni kell a kérelemfájlt az ETIAS központi rendszeréből.

Az idegenrendészeti hatóság által kiállított okmányok tekintetében ezért adatot kell szolgáltatni az ETIAS nemzeti egység részére a fenti feladat végrehajtásának biztosítása céljából.