2023. évi XCIII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Kormány 2010-ben megfogalmazta, hogy erős Magyarország elképzelhetetlen erős magyar mezőgazdaság nélkül. A Kormány kiemelt célja az agrárium megerősítése, és e célkitűzés mentén az intézkedései között mindig is kiemelt hangsúlyt kapott a vidék, a gazdatársadalom, a hazai kis- és közepes agrárvállalkozások hatékonyságának, versenyképességének fokozása. Időről-időre szükséges ugyanakkor az agrárágazatot érintő jogszabályok adminisztratív szempontú felülvizsgálata, hogy a magyar gazdák minél kevesebb adminisztrációval, egyszerűen és gyorsan tudják ügyeiket intézni, igényeiket érvényesíteni.

A vízgazdálkodásról szóló törvényben hatályon kívül helyezésre kerülnek az értesítési címre vonatkozó rendelkezések, amely adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartás már nem tartalmazza.

A természet védelméről szóló törvényben rögzítésre kerül, hogy a lejáró természetvédelmi hatósági engedély lejáratáról a hatóság a lejáratot megelőzően tájékoztassa az engedély jogosultját és jelezze az engedély meghosszabbításának a lehetőségét.

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényben hatályon kívül helyezésre kerül a tag azon kötelezettsége, hogy a felvételi kérelemben külön nyilatkozzon a tagdíj fizetéséről, illetve az alapszabályban foglaltak megtartásáról, mivel ezek a tagnak a törvény alapján alapvető kötelezettségei.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításával egyszerűsítésre kerül a jelenlegi kétlépcsős eljárás a növényfajták állami elismerése tekintetében.

A növényfajták állami elismeréséhez szükséges DUS, valamint gazdasági értékvizsgálatok nem részei a hatósági eljárásnak; magát a hatósági eljárást a vizsgálatok lezárulta és a Fajtaminősítő Bizottság javaslata után lehet kezdeményezni. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél először kérelmezi a fajtavizsgálatot végző szervtől (NÉBIH) a fajtavizsgálatok elvégzését, majd a vizsgálatok elvégzése után kérelmezi a növénytermesztési hatóságtól (AM) a fajta állami elismerését. A kettős elismerési eljárás megszüntetésével az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terhei is csökkennek.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényben foglalt telefax útján történő benyújtásra vonatkozó szövegrészek hatályon kívül helyezésével sor kerül a jogszabályi rendelkezések modernizációjára, az elavultnak tekinthető kapcsolattartási mód kivezetésével.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítását az indokolja, hogy a szociális földprogramra, illetve közfoglalkoztatási programra kényszerből – hasznosítási kötelezettség nem teljesítése miatt – kijelölt termőföldek kényszerhasznosítása esetén a földhasználónak (tulajdonosnak), ha eleget tesz a hasznosítási kötelezettségének, az ingatlanügyi hatóság felé történő bejelentés után még egy, az ingatlanügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia kötelezettségének a teljesítését az önkormányzat felé is. A hatósági bizonyítvány kiállítása helyett észszerűbb, ha a kötelezettség teljesítéséről az ingatlanügyi hatóság tájékoztatja közvetlenül az önkormányzatot.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításával nem lesz szükséges bejelentés az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés esetében. Az alacsony panelekből álló vadkárelhárító kerítés rövid ideig van jelen az adott területen, az erdőre gyakorolt hatása nem káros, és nincs hatással az erdő egyéb szolgáltatásaira. A jellemzően az örökerdő és átmeneti üzemmódban alkalmazott kis területű lékek védelmére létesített kerítés szintén az erdőgazdálkodás olyan eszköze, amelynek nincs káros hatása és nem korlátozza az erdő egyéb szolgáltatásait. A bejelentés ezekben az esetekben ezért elhagyható. Nem indokolt továbbá az erdészeti létesítmények korszerűsítésének a bejelentése sem, ugyanis a korszerűsítéssel a korábban engedélyezett vagy bejelentett létesítmények jellege, formája, rendeltetése nem változik meg, a korszerűsítés a természeti erőforrásokat nem változtatja meg, a korszerűsítés kizárólag az építmény használatát segíti elő és teszi modernebbé, a mai viszonyoknak megfelelően. Indokolatlan továbbá a már engedélyezett vagy bejelentett tevékenységek (létesítés, megszüntetés, bővítés) megvalósulásának a külön bejelentése, ugyanis azok lezárásának időpontját az engedély iránti kérelem vagy a bejelentés tartalmazza, így az erdészeti hatóság a megvalósulást megfelelően ellenőrizni tudja. A változásokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni szükséges, ugyanis kedvezőbb szabályokat határoz meg az érintettekre.

Egyes erdészeti hatósági eljárások ügyintézési határideje csökken, így az erdőterv-módosítási eljárás, az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére irányuló eljárás, jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére irányuló, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárás esetén – az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével – hatvan nap lesz az ügyintézési határidő. Továbbá a tarvágás végrehajtásához nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a műszaki átvételt követő tizenöt napon belül felszabadítja.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a támogatások igénybevételének hozzátartozói minőségre vonatkozó feltételei fennállásának ellenőrzése során a gyermek és szülő, valamint a házastársak vagy bejegyzett élettársak közötti közeli hozzátartozói viszony megállapítása céljából jogosult adatokat átvenni az anyakönyvi nyilvántartásból. Továbbá az ingatlanügyi hatóság a pártfogó felügyelői szolgálat, a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv, az állami foglalkoztatási szerv, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálat a törvényben meghatározott eljárásainak ellátása céljából szintén jogosult lesz az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a halgazdálkodási terv módosulását jelenleg is be kell jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, így a gazdálkodó köteles azt rendszeresen felülvizsgálni, naprakészen tartani, így felesleges a tervre időbeli hatályt kikötni.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosításával egyszerűsítésre kerül a földhasználati jogosultság megszerzése azzal, hogy a szerző félnek elegendő lesz egyszer nyilatkoznia a földhasználati jogosultságról szóló szerződésben, hogy nincsen jogerősen megállapított és fennálló díjtartozása, nem kell erről külön teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban is nyilatkoznia.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény módosításával, ha a jogügylet közeli hozzátartozók között jön létre, az érintettek legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös nyilatkozatának csatolása szükséges a közeli hozzátartozói viszony fennállásáról.

A mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje nyolcvan napról hetven napra változik.

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény módosítását indokolja, hogy a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területen csemegeszőlőt is termeszthetnek, ám a hegybírók csak a borszőlő esetében tudják igazolni a szőlőművelés tényét, ez alapján pontosításra kerül a törvény.

A családi gazdaságokról szóló törvény módosításával az őstermelői nyilvántartás adatai közül az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel megismerhető lesz az őstermelő adatai közül a neve, nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból való törlése (felfüggesztése, tevékenységtől eltiltása), a családi gazdasági központja, a családi gazdasági szerződésének kelte és azonosító száma. Mindezzel biztosítható, hogy az agrárgazdaság működéséhez szükséges pénzügyi folyamatok (pl. hitelezés) esetén a támogatásokat, hiteleket nyújtó szervezeteknek minden esetben külön-külön adatokat kelljen kérniük az agrárkamarától vagy a mezőgazdasági igazgatási szervtől.

A régi őstermelői nyilvántartás adatai az őstermelői igazolványhoz és a közös őstermelői igazolványhoz kapcsolódnak, és ezen adatok kerültek átvételre az új nyilvántartásba is, amely tartalmazza a korábbi igazolvány adatokat, az ehhez kapcsolódó betétlapokat, rögzített tevékenységeket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatszolgáltatásai is a 2021. év előtti időszak vonatkozásában az őstermelői igazolványokon és az azokhoz kapcsolódó adatokon alapszik, mivel az igazolvány kiváltása és érvényesítése teremtette meg az őstermelői jogviszonyt. Az őstermelő keresőben bővítésre került a lekérdezhető adatok köre, aminek következtében láthatóvá válhatnak a törvény szerinti 2021. évi (őstermelői igazolvány) adatok, amelyek igazolványszámmal kerülnek megjelenítésre. Számos helyen (például pénzintézetek) az adott igazolvány adatok vizsgálata is történik, így szükséges a szám megjelenítése.

Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXI. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése, helyette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény kerül módosításra.

Egyes törvények hatályon kívül helyezése.

Hatálybaléptető rendelkezés.

Sarkalatossági rendelkezések.