2023. évi XCIV. törvény indokolás

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvény célja a jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, továbbá technikai jellegű pontosítások végrehajtása. További cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása. A törvény 24 törvény módosítását foglalja magában.

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítása a visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség eseteit érinti. A módosítás révén a vagyonszerzőt akkor is megilleti az illetékmentesség, ha a termőföld használatát, hasznosítását erdőbirtokossági társulat javára engedi át, vagy a területet erdőkezelésbe adja (hasonlóan azokhoz, akik mezőgazdasági termelőszervezet, illetve közeli hozzátartozó javára engedik át a föld használatát).

2. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2022. december 31-ig tette lehetővé az állam javára történő kisajátítást, így a kisajátítások alakulásáról szóló beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettség törvényben való szerepeltetése a továbbiakban nem indokolt.

3–4. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása együtt biztosítja, hogy a vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a Vadászkamara állapíthassa meg.

5. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása a halászati tevékenységhez kapcsolódó szabályozás kiegészítését, pontosítását célozza.

6. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosításának célja a vetőmag-előállítók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a zárt körzet kialakítása hatósági eljárásainak egyszerűsítése ott, ahol a korlátozással érintett földhasználók nem élnek az egyeztetési igény lehetőségével.

7. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításának célja az Agrár Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódó felhatalmazást érintő jogtechnikai hiba javítása.

8. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosítása a települések belterületéhez közel eső termőföldek megfelelő állapotban tartását, az okszerű gazdálkodásból adódó kötelezettségek teljesítését, valamint a zártkerti termőföldek jó minőségben történő megművelését mozdítja elő a települési önkormányzatok jegyzőinek, mint helyismerettel és a települést érintő sajátosságok kapcsán többletinformációkkal rendelkező szerveknek a bevonásával. Fontos célkitűzés továbbá az öntözött termőföldek mezőgazdasági hasznosításának kiemelt védelme, ezen területek más célú hasznosításának korlátozása által. A termőföldek termőképességének fenntartása és megőrzése érdekében indokolt a földvédelmi járulék alól mentes esetkörök bővítése a termőföld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez közvetlenül kapcsolódó eszközök telepítése vagy építmény elhelyezése miatt szükséges igénybevételekkel. A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke tíz éve változatlan összegű, az időközbeni inflációt nem követte. Annak érdekében, hogy a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékük megemelése a jelenlegi árszínvonal figyelembevételével.

9. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban rögzített adatok élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR) történő kezelésének jogi alapját teremti meg.

10. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) módosítása pontosításokat, kiigazításokat tartalmaz. Módosulnak az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának feltételei, valamint a lovas és technikai sportverseny rendezésénél a természetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság párhuzamos engedélyezési jogköre megszűnik. Az erdő látogatásának a vadászatra jogosult általi korlátozása a jövőben elkülönül a társas vadászat és az egyéni vadászat esetében. Egyéni vadászat esetén az erdő látogatásának korlátozási időtartama a jövőben nem terjedhet ki teljes napokra, csupán a délutáni óráktól a reggelig tartó időszakra, valamint a kijelölt turista utakon a vadászat ideje alatt is közlekedhetnek, azonban az megtiltható, hogy ezekről az utakról a turisták letérjenek.

11. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való maradéktalan megfelelést célozza.

12. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) módosítása egyrészt pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz, másrészt megteremti annak a lehetőségét, hogy a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a természetvédelmi érdekeket szem előtt tartva mintagazdasági földhasználati szerződést köthessen az Nfatv. szerinti mintagazdasággal.

13. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a kárenyhítő juttatások iránti igény olyan mértékben megnövekedett, hogy a nagy összegű kifizetések az Agrárkár-enyhítési Alap (a továbbiakban: Alap) forrásainak kimerüléséhez vezettek. Ezért szükségessé vált az Alap megerősítése azzal, hogy a jelenlegi pénzeszközök (termelői hozzájárulás és az ezzel egyenértékű nemzeti kiegészítő forrás) mérsékelt megemelése mellett a jövőben uniós források is bevonásra kerülnek. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.tv.) módosítása kiterjed az uniós források bevonására, a termelői hozzájárulás mértékének mérsékelt megemelésére, a kifizetés racionalizálására. A végrehajtás tapasztalatai alapján a rendszer hatékonyabb és költségtakarékosabb működése érdekében több, kisebb módosítás bevezetése is szükségessé vált.

14. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: agrárkamarai törvény) módosítása többek között az önkéntes és a törvény erejénél fogva keletkezett agrárkamarai tagság viszonyát pontosítja, az agrárkamarai tagságra vonatkozó szabályoknak a FELIR azonosító felfüggesztésének szabályaival való összehangolására irányul, valamint egyértelművé teszi, hogy az agrárkamara – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezheti azt, hogy agrárgazdasági tevékenységet folytat azon személy, amelynek tevékenységi köre szerepel a közhiteles nyilvántartásban. A módosítással egyértelműen meghatározásra kerül az is, hogy az agrárkamara mennyi ideig kezelheti a volt tagjának az adatait a törvény rendelkezései alapján. A törvénymódosítással egyértelműbben meghatározhatóvá válnak a közhiteles nyilvántartások alapján az agrárkamarai tagságra kötelezett személyek, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartottság szűk körben marad konjunktív feltétel az agrárkamarai tagság keletkezése tekintetében.

15. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításával megteremtődik annak lehetősége, hogy a körhegybíró több borvidéken fekvő hegyközség működési területére is kinevezhető legyen.

16. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) módosításának célja a halfogásra jogosító okmányok és érvényességük egységes értelmezésének teljes körű biztosítása elsősorban az ehhez kapcsolódó digitalizációs fejlesztések megvalósítása érdekében. A horgászokmányok elektronizációja és az e-ügyintézés egyszerűsítése, az ellenőrzés támogatása érdekében a horgászszövetségi szakrendszer mellett elindul az új alkalmazás, amely számos funkciót fog ellátni a jogszabályok szerinti kötelezettségek teljesítése és a halgazdálkodói feladatok támogatása érdekében. Az e-tárca vagy az e-napló egyértelműen megfelel a korszerűsítési igényeknek, biztosítva az ügyfélbarát környezetet. A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy bizonyos (területi, időbeli, módszerre vonatkozó) jellemzők fennállása esetén a halgazdálkodásra jogosult a területi jegy mellett kiegészítő területi jegyet is kiadhasson. A rendelkezések részletezik a horgászszövetség által közfeladat-ellátás keretében kiadott horgászokmányok, a horgászvizsga, továbbá a horgász regisztráció miatt szükséges nyilvántartási kötelezettség ellátásának gyakorlati szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat és adatkezelési jogosultságot. A halgazdálkodási törvény módosítása a jogérvényesítést elősegítő rendelkezéseket is tartalmaz. E körbe tartozik a helyi horgászrendi előírásokat megszegő személlyel szemben alkalmazható figyelmeztetés intézményének megszüntetése abban az esetben, ha a halfogás helyi korlátozásának be nem tartása miatt indul eljárás, valamint a bizonyos halgazdálkodással összefüggő tevékenységek esetén a kellő visszatartó erőt biztosító szankció megállapítása.

17–18. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) módosítása speciális szabályozást alakít ki a hatóság által elismert rizstelep – mint a rizstermesztést szolgáló földrészletekből és az azokhoz tartozó művelés alól kivett területekből (pl. árok- és csatornarendszerből, töltésekből és műveléshez szükséges utakból) álló dologösszesség – tulajdonjogának átruházására és használatára vonatkozóan. A rizstermesztés sajátosságaiból adódóan a földhasználónak jelentős ráfordításokat kell eszközölnie, ezért kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a rizstelephez tartozó földrészletek egy birtoktestet képezzenek, hasznosításuk egy egységként, azonos időtartamra és azonos feltételek mellett történjen. A termőföldek termőképességének fenntartása és megőrzése érdekében a módosítás továbbá – a Tfvt. módosításával összhangban – a mezőgazdasági termelést elősegítő más célú hasznosítást a privilegizált esetek közé emeli. A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a földművesnek nem minősülő természetes személy a közeli hozzátartozójától a saját szükséglet kielégítésének alapjául szolgáló terület (1 hektár) földhasználatát megszerezhesse. A rendelkezések továbbá a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült, a földforgalmat érintő jogértelmezési kérdések rendezését, valamint egyes technikai jellegű módosításokat tartalmaznak.

19. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosításának célja az új hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerre tekintettel beépült rendelkezések pontosítása a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezése érdekében.

20. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögt.) módosításai elsősorban a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2023. július 1. napján hatályba lépett módosításával, valamint a 2024. október 1. napján hatályba lépő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgálják, továbbá a mezőgazdasági termelőknek a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos művekhez való csatlakozását segítik.

21. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 2024. október 1. napján történő hatálybalépésével összefüggő rendelkezéseket tartalmaz.

22. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Támogatási törvény) módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges pontosításokat, kiegészítéseket tartalmazza.

23. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eredetvédelmi tv.) módosításának célja az eredetvédelmi szabályok pontosításával az oltalom alatt álló elnevezésekkel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, egyértelművé tétele. A módosítás kiterjed az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott terméket forgalomba hozó gazdasági szereplők kötelezettségeire, valamint a nyilvántartással kapcsolatos követelményekre.

24. Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény 2024. január 1-jétől kiegészítené az Evt.-t a fásításból történő fakiteremlés elektronikus bejelentésére vonatkozó szabályokkal. Tekintettel arra, hogy az Evt. érintett rendelkezése 2024. július 1-jétől más szövegezéssel kerül megállapításra, ezért a módosító törvény vonatkozó szakaszát nem kell hatályba léptetni.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A módosítás az erdőbirtokossági társulatok, valamint az erdőkezelő tekintetében valósítja meg a földforgalmi szabályozás és az Itv. összehangolását. A „társult erdőgazdálkodás”, valamint az erdőkezelés kiemelten támogatott földhasználati forma. (A „társult erdőgazdálkodás” a föld használati jogosultságának erdőbirtokossági társulat részére történő átengedését jelenti.) A módosítás értelmében a vagyonszerzőt akkor is megilleti a visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség, ha a termőföld használatát, hasznosítását olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik (hasonlóan azon esetekhez, amikor a vagyonszerző mezőgazdasági termelőszervezet, illetve közeli hozzátartozó javára engedi át a föld használatát, hasznosítását), vagy ha a területet erdőkezelésbe adja. Az erdőbirtokossági társulatnak, illetve az erdőkezelőnek vállalnia kell, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a vagyonszerző által eredetileg vállalt 5 éves időszak hátralévő részében, emellett erdőbirtokossági társulat esetében a vagyonszerzőnek, illetve a közeli hozzátartozónak azt is vállalnia kell, hogy az erdőbirtokossági társulatban fennálló társulati tagságát fenntartja ugyanezen időszakon belül. A módosítással az erdőbirtokossági társulatra, valamint az erdőkezelőre is vonatkozni fog a mezőgazdasági termelőszervezetek számára biztosított illetékmentesség

A rendelkezés átmeneti szabályt kapcsol az Itv. módosuló 26. § (18) bekezdés b) pontjának (a termőföldszerzés illetékmentességi feltételeinek enyhítése) és (18a) bekezdésének alkalmazásához, melynek értelmében a kedvező illetékrendelkezést mindazon vagyonszerzési ügyekben alkalmazni kell, amelyekben a művelési kötelezettség időtartama nem telt el vagy eltelt ugyan, de az állami adóhatóság véglegesen pótilleték-fizetési kötelezettséget még nem állapított meg.

Az illetékmentes termőföldszerzés feltételei enyhítésével összefüggésben a módosítás kiegészíti a termőföld-művelési kötelezettség megszegését szankcionáló szabályt az erdőbirtokossági társulatra, valamint az erdőkezelőre történő utalással.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése 2022. december 31-ig tette lehetővé az állam javára történő kisajátítást, így a kisajátítások alakulásáról szóló beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettség törvényben való szerepeltetése a továbbiakban nem indokolt. Erre figyelemmel a törvény 8. §-a hatályon kívül helyezésre kerül.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása – az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosításával együtt – biztosítja, hogy a vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a Vadászkamara állapíthassa meg.

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása – a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításával együtt – biztosítja, hogy a vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a Vadászkamara állapíthassa meg.

A vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékének megállapításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvényen belüli koherenciát biztosító jogtechnikai pontosítás.

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása a halászati tevékenységhez kapcsolódó szabályozás kiegészítését, pontosítását célozza. A módosítás értelmében a halgazdálkodást támogató hajóval végzett tevékenységhez sem kell hajózási engedély.

A törvénymódosítást követően saját használatú kikötőnek fog minősülni az a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezet által üzemeltetett horgászkikötő, ahol a kikötő horgászati tevékenység támogatására, illetve horgászati jogosultság igazolása alapján vehető igénybe.

A megfelelő jogalkalmazás érdekében szükséges bevezetni a halgazdálkodást támogató hajó és a horgászkikötő fogalmát is.

A törvényen belüli koherenciát biztosító, szövegcserés módosítások.

A törvényen belüli koherenciát biztosító, jogtechnikai jellegű hatályon kívül helyező rendelkezés.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény hatályos előírásai értelmében minden esetben, így akkor is, ha a vetőmag-előállításra figyelemmel szükséges korlátozással érintett földhasználók nem élnek egyeztetési igény lehetőségével, a vetőmag-előállítónak értesítenie kell a terméktanácsot a tervezett zárt körzet meghirdetéséről. A terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát felkéri, hogy a helyi sajátságok ismeretében, 30 napon belül folytasson egyeztetést a termesztés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségekről és az ellentételezés módjáról, mértékéről a védőtávolságba eső földterületek használóival. Az egyeztetés eredményét megállapodásba kell foglalni. A vetőmag-előállítónak a területi agrárkamara által ellenjegyzett megállapodást meg kell küldenie a terméktanács részére. Ez az eljárás hosszadalmas, indokoltsága megkérdőjelezhető minden olyan esetben, amikor nincs egyeztetési eljárást kezdeményező földhasználó. A zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóságnak minden esetben, így ellenérdekű földhasználó hiányában is engedélyeznie kell, ami hosszadalmas és nagy adminisztrációs terhet ró a hatóságra. A módosítás eredményeképpen az engedélyezési eljárást kizárólagosan csak azon zárt körzet kialakításoknál szükséges lefolytatni, ahol a kialakítással érintett földhasználó egyeztetési igényét bejelenti és nem születik egyetértő megállapodás a vetőmag-előállítóval. Minden más esetben elégséges csak bejelenteni a zárt körzet kialakítását, azzal, hogy ezen esetekben is köteles a zárt körzet kialakításával érintett földhasználó betartani a rá vonatkozó törvényi előírásokat.

A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a hatályos előírások szerint a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A rendelkezés kiegészítése szükséges annak meghatározásával, hogy mely adatokat küld meg a növénytermesztési hatóság a 18/B. § (2a) bekezdése alapján nyilvántartásba vett zárt körzetbe tartozó ingatlanok esetében, azaz akkor, amikor egyetlen, a védőtávolságba eső földhasználó sem jelenti be egyeztetés iránti igényét a vetőmag-előállító részére.

A zárt körzet létrehozásának egyszerűsítésére irányuló módosítással összefüggő, valamint nyelvhelyességi és szövegpontosító szövegcserés módosítások.

A zárt körzet létrehozásának egyszerűsítésére irányuló módosítással összefüggő hatályon kívül helyezések.

Az Agrár Széchenyi Kártyával kapcsolatos kormányzati intézkedésekről szóló 1615/2022. (XII. 13.) Korm. határozatra figyelemmel az Agrár Széchenyi Kártya Program 2023. január 1-jével a gazdaságfejlesztési miniszter feladatkörébe került. Jogtechnikai hiba miatt a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény – felhatalmazásokat tartalmazó – 81. §-ának hatályos szövege jelenleg kettő darab (6) bekezdést tartalmaz. A rendelkezés célja a jogértelmezési anomáliát okozó jogtechnikai hiba kijavítása és így az Agrár Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos rendelet kiadásának biztosítása.

A jogértelmezési anomáliát okozó, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § második (6) bekezdését – a kijelölés újraszabályozása mellett – indokolt hatályon kívül helyezni.

A termőföld hasznosítása minden földhasználónak a Tfvt.-ben rögzített kötelezettsége. A zártkerti ingatlanok megfelelő hasznosításához – figyelemmel a település belterületéhez közeli, egy tömbben való elhelyezkedésükre, illetve arra, hogy kis területen sok ingatlan helyezkedik el – a települési önkormányzatoknak is fokozott érdeke fűződik. A nem hasznosított területek a környező területek művelését is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladat miatt a környező ingatlanok tulajdonosai, használói számára többletkiadásokat eredményeznek. Mindezek olyan megerősített ellenőrzési és jelzőrendszer kidolgozását tették szükségessé, mellyel biztosítható ezen területek termőföldként történő hasznosítása, folyamatos művelése, legalább gyommentes állapotban tartása, mivel a hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik. A települések belterületéhez közel eső termőföldek megfelelő állapotban tartásának, az okszerű gazdálkodásból adódó kötelezettségek teljesítésének, a zártkerti termőföldek jó minőségben történő megművelésének előmozdítása érdekében indokolt a települési önkormányzatok bevonása is. Erre tekintettel rögzítésre került, hogy a jegyző ilyen irányú jelzése esetén a zártkerti ingatlanokon a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatti eljárást minden esetben kötelező megindítani, és az eljárás eredményéről a jelzést tevő jegyzőt értesíteni kell.

Az öntözött területek földvédelmi szempontból és vízgazdálkodási szempontból is kimagasló értéket képviselnek, éppen ezért kiemelt kormányzati cél az öntözött területek növelése és a már meglévő öntözött termőföldek megtartása. Öntözött területek más célú hasznosítása esetén nem csak a termőföld semmisül meg, hanem az öntözési célú, több évre, évtizedre tervezett beruházás is ellehetetlenül. Az öntözött területek tulajdonosainak adott esetben pillanatnyilag nagyobb gazdasági érdeke fűződhet egy más célú hasznosítással járó beruházás megvalósításához, mint az öntözéses mezőgazdasági termelés fenntartásához, így előfordulhat olyan eset, hogy egyetlen ingatlan tulajdonosának a más célú hasznosításhoz való hozzájárulása egy öntözési szempontból nagyobb egységet képező terület öntözését lehetetleníti el. Az öntözött termőföld mezőgazdasági hasznosításának kiemelt védelme érdekében ezért az öntözési közösség területét képező termőföld más célú hasznosítása tilos, kivéve a mezőgazdaság művelést elősegítő, illetve az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházásokat. A termőföldek termőképességének fenntartása és megőrzése érdekében az átlagosnál jobb minőségű termőföldeken is indokolt biztosítani a termőföld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítésének vagy építmény elhelyezésének a lehetőségét. Az ilyen típusú igénybevétel – jellegéből adódóan – helyhez kötött. Az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb igénybevétel követelményét is figyelembe véve legfeljebb 1 hektár térmértékig indokolt ezen lehetőség biztosítása. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni továbbá a legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását, építését vagy üzemeltetését szolgáló létesítmény, vagy tárolótér elhelyezését, annak közműkapcsolatainak kiépítését.

A Tfvt. 12. § (2) bekezdés g) pontja értelmében a más célú hasznosítás iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező. A kiemelt közlekedésfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódnak olyan kiegészítő jellegű, időleges más célú hasznosítások, melyek megvalósításához a tulajdonosi hozzájárulás beszerzése az érintett tulajdonosok elérhetetlensége vagy passzivitása okán sok esetben sikertelen és ez magának a kiemelt beruházásnak a megvalósítását is hátráltatja. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben nem végleges más célú hasznosításról van szó, vagyis a termőföld véglegesen nem válik művelésre alkalmatlanná, ezért a Tfvt. 12. §-át kiegészítő rendelkezés ezen hozzájárulás beszerzésével kapcsolatban állapít meg kézbesítési vélelmet garanciális szabályok meghatározásával.

A hatályos rendelkezés értelmében cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető, kivéve, ha a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a tevékenységgel érintett területet beruházási célterületté nyilvánította. Ez a rendelkezés az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében pontosításra kerül azzal, hogy a beruházási célterületté nyilvánítás tárgya ez esetben kifejezetten az ásványi nyersanyag kitermeléssel, kinyeréssel, illetve külfejtéses bányászati tevékenységgel érintett terület, nem pedig annak a beruházásnak a helyszíne, ahol a kitermelt, kinyert ásványi nyersanyagot felhasználják. Kivételt képez továbbá a szabály alól az az eset, amikor azt a beruházást, amelyre figyelemmel a célkitermelést végzik – a cél-kitermelőhellyel érintett termőföldterületek pontos lehatárolásával – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a célkitermelést pedig ahhoz közvetlenül kapcsolódónak nyilvánította a Kormány.

A termőföld hasznosítása minden földhasználónak a Tfvt.-ben rögzített kötelezettsége. A zártkerti ingatlanok megfelelő hasznosításához – figyelemmel a település belterületéhez közeli, egy tömbben való elhelyezkedésükre, illetve arra, hogy kis területen sok ingatlan helyezkedik el – a települési önkormányzatoknak is fokozott érdeke fűződik. A zártkerti ingatlanok sajátos elhelyezkedéséből eredően azok engedély nélküli más célú hasznosítása emelkedő tendenciát mutat. Ez olyan megerősített ellenőrzési és jelzőrendszer kidolgozását teszi szükségessé, amelybe bevonásra kerülnek a települési önkormányzatok is, biztosítva ezáltal ezen területek termőföldként történő hasznosítását. Erre tekintettel rögzítésre kerül, hogy a jegyző ilyen irányú jelzése esetén a zártkerti ingatlanokon az engedély nélküli más célú hasznosítás miatti eljárást minden esetben kötelező megindítani, és az eljárás eredményéről a jelzést tevő jegyzőt értesíteni kell.

A termőföldek termőképességének fenntartása és megőrzése érdekében a Tftv. 21. § (3) bekezdésében rögzített, földvédelmi járulék alóli mentesség esetköreit akként szükséges módosítani, hogy a művelési ágnak megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése (pl. fagyvédelmi szélgépek elhelyezése) is járulékmentes legyen.

A Tfvt. 2023. július 23-tól hatályos 16. § (11c) bekezdése alapján, ha 10 év eltelt az engedély nélküli más célú hasznosítás megvalósításától, az ingatlanügyi hatóság csak az engedély nélküli más célú hasznosítás tényét állapíthatja meg, és az igénybevevőt a Tfvt. 24. § (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság megfizetésére kötelezheti. Szükséges ugyanakkor a Tfvt. 24. § (2) bekezdésében is szabályozni, hogy a földvédelmi bírság megállapítására mikor és milyen döntésben kerül sor.

A földvédelmi járulékot és a földvédelmi bírságot megállapító mellékletek módosítására vonatkozó rendelkezés.

Az újrahasznosítás elfogadásáról rendelkező határozatnak a Tfvt. 6. § (9) bekezdése alapján 2023. január 1-től tartalmaznia kell az újrahasznosított terület aranykorona értékét is. Ezt a módosítást a járulék 50%-ának megfelelő összeg megtérítése iránti kérelmek elbírálása során felmerült jogalkalmazói igény indokolta. Az aranykorona érték meghatározása az újrahasznosítás elfogadása tárgyában lefolytatott ügyekben azonban nem csak a kérelemre indult, hanem a hivatalból lefolytatott eljárásokban is szükséges. A 11. § (3b) bekezdés módosításának célja azon jogalkotói szándék érvényre juttatása, hogy a jelenleg átlagosnál jobb minőségű termőföldből átlagos vagy az átlagosnál gyengébb minőségűvé változott termőföld kivételes felhasználása azonos elbírálás alá kerüljön az átlagosnál jobb minőségű termőföld más célú hasznosításával. Nem indokolt e területek esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföldekre érvényes korlátozásoknál szigorúbb szabályok megállapítása. A szövegcserés módosítások a fentieken túl technikai, nyelvtani pontosító, valamint a 2024. október 1. napján hatályba lépő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvénnyel való összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaznak.

A Tfvt. 21. § (3) bekezdésének módosítására tekintettel a korábban a Tfvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység átkerült a földvédelmi járulékmentes kategóriába, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés a) pontjának módosítására a Támogatási törvény fogalomhasználatával való összhang megteremtése érdekében kerül sor.

A módosítás megteremti az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban rögzített adatok FELIR-ben történő kezelésének jogi alapját. Az Elektronikus Gazdálkodási Napló egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amely a gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítését teszi lehetővé, integrálva az eddig külön álló e permetezési naplót, gazdálkodási naplót, valamint a nitrát adatlapot. Az adatszolgáltatásra kötelezettek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elektronikus felületén keresztül rögzítik az Elektronikus Gazdálkodási Naplóba az adatokat. A módosítás továbbá megállapítja a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat is.

A módosítás értelmében az országos főállatorvos éves élelmiszerlánc-felügyeleti jelentését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján kell közzétenni. A jelentés országgyűlési tárgyalását a bürokráciacsökkentés miatt indokolt elhagyni.

Felhatalmazó rendelkezés az Elektronikus Gazdálkodási Napló személyes adatok körébe nem tartozó tartalmának meghatározásához.

Pontosító jellegű szövegcserés módosítás, amely a Támogatási törvény fogalomhasználatával való összhang megteremtését szolgálja.

Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény 84. §-a 2024. január 1-jétől egészítette volna ki az Evt.-t a fásításból történő fakitermelés elektronikus bejelentésére vonatkozó szabályokkal. Időközben indokolttá vált az elektronikus bejelentés szélesebb körben való alkalmazása, így a feltételek módosítása vált szükségessé. Az érintett körnek azonban megfelelő határidőt kell biztosítani a felkészüléshez, ezért az elektronikus bejelentés csak 2024. július 1-jétől válik kötelezővé.

Felújítási biztosíték nyújtása szükséges, ha a felső két természetességi kategóriába tartozó erdő, a természetes és természetszerű erdő esetén területnagyságtól függetlenül, származék és átmeneti erdőben 1 ha-nál nagyobb terület, az alsó két természetességi kategóriába tartozó erdő, a kultúrerdő és faültetvény esetén 5 ha-nál nagyobb terület tekintetében tarvágás végrehajtását jelentik be, és a tarvágást olyan erdőgazdálkodó szándékozik végrehajtani, aki az erdőfelújítás vagy erdőtelepítés terén viszonylag kevesebb tapasztalattal rendelkezik. A természet védettségi szintjét a tarvágásra előírt korlátok, illetve az erdőfelújítási kötelezettség általános előírásai továbbra is megfelelően biztosítják.

A módosítással kiegészítésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok köre az állami erdészeti társaságnak a csereerdősítés elvégzésére vonatkozó kötelezettségvállalását is tartalmazó szerződéssel.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltételére vonatkozó szabályozás pontosítását tartalmazza a rendelkezés. A csereerdősítést a jövőben valamely állami erdészeti társaság fogja végezni a beruházóval között szerződés alapján.

A módosítás a párhuzamos engedélyezési eljárást szünteti meg. A jövőben védett természeti területen vagy Natura 2000 területen lovas és technikai sportverseny rendezéséhez a természetvédelmi hatóság engedélyére lesz szükség, azonban az engedélyezési eljárásban az erdészeti szakkérdést vizsgálni kell.

Az erdő látogatásának a vadászatra jogosult általi korlátozása a jövőben elkülönül a társas vadászat és az egyéni vadászat esetében. Társas vadászat esetén a korlátozás ideje a társas vadászat bejelentett időtartamához igazodik azzal, hogy az azt megelőző napon is korlátozás tehető annak érdekében, hogy a területen biztosan ne „maradjon” erdőlátogató. A korlátozás kifejezetten csak a társas vadászat által érintett területre szólhat, melynek meghatározásánál figyelembe kell venni a lőbiztonság által meghatározott távolságot is. Egyéni vadászat esetén az erdő látogatásának korlátozási időtartama nem terjedhet ki teljes napokra, csupán a délutáni óráktól a reggelig tartó időszakra. A nem társas vadászatokon különösen ügyelni kell arra, hogy a kijelölt turista utakon a vadászat ideje alatt ilyenkor is közlekedhetnek, azonban az megtiltható, hogy ezekről az utakról a turisták letérjenek. Az erdő látogatása a turista utaktól eltérő egyéb tematikus utakon – pl. tanösvények – korlátozható.

Az Evt. 94. §-ára vonatkozó módosítás kapcsán szükséges a korlátozás erdészeti hatóságnak történő bejelentésére vonatkozó rendelkezés pontosítása is.

Hivatkozás kijavítása vált szükségessé a 41. § (2) bekezdés a) pontjában, figyelemmel arra, hogy korábbi módosítás során a hivatkozni kívánt rendelkezés áthelyezésre került. Az erdő látogatásának a vadászatra jogosult általi korlátozása kapcsán beépülő módosítások szövegcserés pontosításokat is igényelnek. Az Evt. 105. § (2) bekezdése az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben már nem szereplő pontra utal, ezért szükséges a hivatkozás kijavítása. A 105/A. § (3) bekezdés módosítása az erdészeti hatóság által kezelt személyes adatok körét egészíti ki a bejelentésekhez kapcsolódóan, valamint a szabad rendelkezésű erdő és a fásítás vonatkozásában.

Az erdőgazdasági hasznosítású föld használatba adásának jogcímeire figyelemmel a hatályon kívül helyezendő szövegrész általános jellegű szabályozására nincs szükség. E kérdéseket a szabályozott tartalmú földhasználati szerződésekben kell rendezni. Egyes szerződéstípusokban a tulajdonos javára történő eljárás, valamint a tulajdonos költségviselése nem értelmezhető (integrációs szerződés vagy erdőgazdálkodási haszonbérlet).

A rendelkezés a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény fogalmait egészíti ki a romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék fogalmával a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [a továbbiakban: (EU) 2019/633 irányelv] való maradéktalan megfelelés érdekében.

Az (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése megfelelőségének vizsgálata során az Európai Bizottság jelezte, hogy a romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában az ésszerű határidőre vonatkozó szabályozás nem egyértelmű. A módosítás az irányelvnek való maradéktalan megfelelést célozza. A Tfmtv. 3. §-ának (2f) bekezdéssel való kiegészítése egy korábbi jogtechnikai hiba javítására irányul, a Tfmtv. 3. §-ának a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított (2c) bekezdését ismétli meg.

A szövegcserés módosítás az (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való maradéktalan megfelelést és egy korábbi jogtechnikai hiba javítását célozza.

A hatályon kívül helyezés a Tfmtv. 3. §-a új (2f) bekezdésének megállapításával van összefüggésben, célja egy korábbi jogtechnikai hiba javítása.

Technikai jellegű módosítás. Tekintettel arra, hogy az Nfatv. 5. §-a már nem tartalmaz rendelkezést, ezért az arra történő hivatkozás is feleslegessé vált.

Az Nfatv. 17. § (1) bekezdés a) pontját módosító rendelkezés pontosítja, hogy a Nemzeti Földügyi Központ az Nfatv. szerinti jogcímeken szerződő felek törvényben meghatározott adatait jogosult kezelni.

E módosító szakasz hivatott egyértelműsíteni, hogy az NFK nem csak az eladás, a haszonbérbe adás és a csere során jár el a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően, hanem az Nfatv. szerinti hasznosítási jogcímek mindegyike esetében. A 18. § kiegészül továbbá a megbízási szerződés megszűnése lehetséges eseteivel.

Kiegészítő rendelkezés, mely megteremti annak a jogi lehetőségét, hogy a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a természetvédelmi érdekeket szem előtt tartva, mintagazdasági földhasználati szerződést köthessen az Nfatv. szerinti mintagazdasággal abban az esetben, ha a saját használatot a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani vagy a vagyonkezelt terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű, és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik.

A rendelkezés megteremti az összhangot a Földforgalmi törvény, valamint a Fétv. rizstelepekkel kapcsolatos módosításával.

A megbízási szerződés megszűnésének eseteivel kapcsolatos átmeneti rendelkezés, amely megállapítja, hogy a rendelkezést a hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.

A módosítás biztosítja, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház hitéleti célból is szerezhessen Nemzeti Földalapba tartozó földet.

A sarkalatos rendelkezések kiegészítésére irányuló szövegcserés módosítás.

Az Agrárkár-enyhítési Alap egyensúlyi működésének megteremtéséhez – a termelők és a költségvetés teherbíró képességére figyelemmel – az uniós forrás (KAP Stratégia Tervből nyújtott támogatás) bevonására is szükség van. Ehhez kapcsolódóan elengedhetetlen az agrárkár-enyhítési szervnek a mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer pénzügyi alapjának felhasználásával kapcsolatos akkreditációja, valamint azon feladatkörök pontos meghatározása, amelyet a pénzügyi alappal összefüggésben el fog látni. Erre figyelemmel az Mkk.tv. kiegészül egy új 5/A. §-sal.

Az Agrárkár-enyhítési Alap kiegészítésre kerül az uniós forrással, emiatt az Alap forrását biztosító mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz meghatározását pontosítani szükséges. A módosítás továbbá speciális szabályokat állapít meg az uniós forrás lehívásával és kezelésével kapcsolatosan.

Az agrárkár-enyhítési rendszer hosszú távú fenntartható működéséhez a bevételi oldal megemelése mellett a maximálisan kifizethető kárenyhítési összeg meghatározása a kiadási oldal mérséklése érdekében szintén indokolt.

A végrehajtás tapasztalatai alapján időszerű a kárbejelentési és kármegállapítási szabályok kiigazítása, amely által hatékonyabbá válik a kármegállapító szervek által végzett helyszíni ellenőrzés, és érdemben csökken az indokolatlan bejelentések száma.

A rendelkezés a biztosító adatszolgáltatási kötelezettségének körét pontosítja a megfelelő megnevezés (támogatási azonosító) használatával.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 138. § (1) bekezdés t) pontjának módosítása révén lehetőség lesz a lábon álló növénykultúrára megkötött mezőgazdasági biztosítások kapcsán az adatátadásra, mellyel a termelők adminisztrációs terhei jelentős mértékben csökkennek. A rendelkezés erre figyelemmel egészíti ki az Mkk.tv.-t egy új 17/A. §-sal.

Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének forrása pontosításra kerül.

Az Mkk.tv. 19/B. §-ában egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a krízisbiztosítási szerv krízisbiztosításra fordítható bevételei és kiadásai nem képezik a központi költségvetés részét.

Jogtechnikai pontosítás, a hatályos uniós szabályok megjelölésének pontosítása és kiegészítése.

Az agrárkár-enyhítési rendszer hosszú távú fenntartható működésének elősegítése érdekében szükségessé vált a termelői hozzájárulás kismértékű, 20%-os emelése, amely által magasabb költségvetési hozzájárulás és uniós forrás kerülhet biztosításra az Alap részére, megteremtve ezzel a termelői károk magasabb mértékű kompenzálásának lehetőségét. A kárenyhítési hozzájárulás befizetésének határideje ugyanakkor – figyelemmel a mezőgazdasági termelők érdekeire – szeptember 15-ről szeptember 30-ra módosul. Ugyancsak a termelők érdekét szolgáló módosítás, hogy a kárenyhítés szempontjából a piaci biztosításokkal azonos elbírálás alá kerül a krízisbiztosítási tagság, így a tag termelők szintén maximális kárenyhítésre lesznek jogosultak. A 17. § (2) bekezdésének módosításával nemcsak a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatokat, hanem a szerződő fél azonosító adatait is meg kell adnia a biztosítónak az agrárkár-enyhítési szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv számára, figyelemmel arra, hogy nem minden esetben szerződő fél a biztosított mezőgazdasági termelő. A rendszer működésére fordítható források ezentúl csak a költségvetési támogatásból kerülhetnek levonásra, így a forrás összegszerű megőrzése érdekében a 4%-ot 8%-ra kell emelni. A termelői befizetésből történő levonás egyidejűleg kivezetésre kerül. A szövegcserés módosítás megteremti az összhangot a Támogatási törvénnyel, amikor lecseréli az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító kifejezést a támogatási azonosítóra. A rendelkezés további kisebb technikai módosításokat és a végrehajtáshoz szükséges felhatalmazást tartalmaz.

A 10. § (4) bekezdésének módosításával a kárenyhítési hozzájárulás összegének átutalásakor a támogatási azonosító mellett nem kell megadni az adószámot vagy adóazonosító jelet. A hatályon kívül helyező rendelkezések továbbá jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak. A hivatkozott iránymutatást hatályon kívül helyezték.

Az agrárkamarai törvény 5. §-ának módosítása az önkéntes és a törvény erejénél fogva keletkezett agrárkamarai tagság viszonyát pontosítja, valamint az agrárkamarai tagságra vonatkozó rendelkezéseknek a FELIR azonosító felfüggesztésének szabályaival való összehangolására irányul. A módosítás továbbá egyértelművé teszi, hogy az agrárkamara – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi azt, hogy agrárgazdasági tevékenységet folytat azon személy, amelynek a 3. számú mellékletben meghatározott agrárgazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységi köre szerepel a közhiteles nyilvántartásban.

A módosítás az őstermelők és az egyéni vállalkozók vonatkozásában az agrárkamarai törvényen belüli és az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel való összhang megteremtésére irányul. A módosítással egyértelműen meghatározásra kerül az is, hogy az agrárkamara mennyi ideig kezelheti a volt tagjának az adatait a törvény rendelkezései alapján. A rendelkezés továbbá technikai szövegpontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy az őstermelői igazolvány megszüntetésre került.

A módosítás a tagjegyzékben kezelt adatkörök pontosítására irányul, figyelemmel az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra is.

Az agrárkamarai törvény 2. mellékletében módosulnak a TEÁOR kódok és a törvény 2. § b) és d) pontjára figyelemmel az agrárkamarai törvény új 3. melléklettel egészül ki.

A szövegcserés módosítással egyértelműbben meghatározhatóvá válnak a közhiteles nyilvántartások alapján az agrárkamarai tagságra kötelezett személyek, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartottság szűk körben marad konjunktív feltétel az agrárkamarai tagság keletkezése tekintetében. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt az agrárkamarai tagság nem csak akkor nem fog szünetelni, ha az érintett személy őstermelő, hanem akkor sem, ha földműves. A módosítás arra is irányul, hogy az országos küldöttgyűlésnek valóban csak olyan esetben kelljen döntést hoznia, amikor a közfeladat-ellátás tekintetében nem áll rendelkezésre a teljes fedezet. A szövegcserés módosítások a fentieken túl pontosító, technikai jellegű, a törvényen belüli koherencia megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaznak.

Technikai jellegű, pontosító, illetve a törvényen belüli koherencia megteremtését szolgáló hatályon kívül helyező rendelkezések.

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (11) bekezdésének módosításával megteremtődik annak lehetősége, hogy a körhegybíró több borvidéken fekvő hegyközség működési területére is kinevezhető legyen.

A Hhtv. szerinti fogási napló fogalmának módosítását az adattartalom pontosítása és a halfogásra jogosító okmányok esetében bevezetésre kerülő elektronikus rendszer használati lehetősége indokolja. A horgászokmányok körének egyértelmű meghatározása a törvényi és rendeleti szintű szabályozás egységesítése, egyszerűsítése céljából vált szükségessé. Önmagában egy horgászokmány sem halfogásra jogosító okmány, sőt a jogszerű halfogást minden esetben csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő, az aktuális személyi jogosultságon is alapuló okmány-kombinációk biztosítják. A horgászokmányok elektronizációja és az e-ügyintézés egyszerűsítése, az ellenőrzés támogatása érdekében a horgászszövetségi szakrendszer mellett elindul az új alkalmazás, amely számos funkciót fog ellátni a jogszabályok szerinti kötelezettségek teljesítése és a halgazdálkodói feladatok támogatása érdekében. Az e-tárca vagy az e-napló egyértelműen megfelel a korszerűsítési igényeknek, biztosítva az ügyfélbarát környezetet. A HORINFO néven ismert horgászszövetségi szakrendszer a jogszabályban több kifejezéssel szerepel, amelyet a módosítás egységesít. A módosítás a törvény előírásainak végrehajtása szempontjából kiemelten fontos rendszerfunkciókat rögzíti. A módosítás lehetővé teszi, hogy bizonyos (területi, időbeli, módszerre vonatkozó) jellemzők fennállása esetén a halgazdálkodásra jogosult a területi jegy mellett kiegészítő területi jegyet is kiadhasson. A kiegészítő területi jegy kizárólag az adott területhez kapcsolódó területi jeggyel együtt jogosít halfogásra. Időbeli kiegészítő területi jegy kiadására lehet szükség, amennyiben például éjszakai horgászat folytatása a cél, azonban az „alap” területi jegy napkeltétől napnyugtáig végezhető horgászatra jogosít. Térbeli kiegészítő jegy kiadása akkor válhat szükségessé, ha például a Balaton esetében nyílt vízen történő horgászat a cél, azonban az „alap” területi jegy csak a parttól meghatározott távolságig érvényes. A módszerbeli kiegészítő jegy kiadási lehetőségének megteremtését indokolja az az eset, amikor az „alap” területi jegy a partról meghatározott módszerrel történő halfogásra jogosít, azonban a cél vízi járműből történő egyéb módszer alkalmazása. A horgászkészség fogalma nem módosul, a definíció megjelenítése a fogalmak abc sorrendben való szerepeltetésére figyelemmel szükséges.

Technikai jellegű, pontosító rendelkezés, a halfogásra jogosító okmány kerül lecserélésre a horgászokmányra és halászati engedélyre.

A halgazdálkodási hatóság számára hatáskört szükséges biztosítani, hogy rendelkezhessen a halállományok életfeltételeinek biztosításához szükséges vízmennyiségről és vízminőségről.

Az őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre vagy haltermelési létesítménybe való telepítésének tilalma alóli kivételek – a 11. § (1) bekezdés g) pontjára való utalással – kiegészülnek azon esettel, amikor nem jogszerű haltelepítést követően az érintett halállományból az őshonos halfajok áttelepítése a származási helyre vagy más, a származási hely halgazdálkodásra jogosultja által hasznosított halgazdálkodási vízterületre történik.

A gyakorlati tapasztalat alapján a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulása horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés, valamint más horgászati célú szolgáltatás esetén nemcsak a vízterületre, hanem annak partjára is vonatkoztatandó. Pontosításra kerül, hogy a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulásának írásban kell történnie.

A 45. § újbóli megállapításával módosul annak (5) bekezdése, amelyre a Hhtv. 35. § (1) bekezdése is hivatkozott, ezért szükséges a rendelkezés pontosítása.

A Hhtv. átfogó módosítására figyelemmel indokolt a halgazdálkodási szolgalmi jog tartalmát is pontosítani. Így különösen indokolt a rendelkezés kiegészítése a rekreációs halászati tevékenységgel, amelynek tűrésére szintén kötelesek a 36. § (1) bekezdésében felsorolt érintettek. Pontosításra került továbbá a tűrésre kötelezettek köre, egyértelművé téve, hogy a vagyonkezelő is ide tartozik.

Az alcímben foglalt rendelkezések módosítására figyelemmel szükséges a 12. alcím címének módosítása is.

A módosítás a halászati tevékenységre és engedélyre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg a Hhtv. 37. és 38. §-ának újraszabályozásával, pontosítva a halgazdálkodási hatóság által engedélyezhető halászati formák leírását, továbbá a halászati engedély kiadásával kapcsolatos feltételeket.

Az új alcímmel beillesztett rendelkezések (Hhtv. 38/A. § és 38/B §) a horgászszövetség által közfeladatellátás keretében kiadott horgászokmányok, a horgászvizsga, továbbá a horgász regisztráció miatt szükséges nyilvántartási kötelezettség ellátásának gyakorlati szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat és adatkezelési jogosultságot részletezik.

A Hhtv. új 12/B. alcíme az állami horgászvizsgára és az állami halászvizsgára vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg, különválasztva a horgászszövetségi és a halász vizsgáztatásra vonatkozó halgazdálkodási hatósági feladatokat, egységesítve a szabályozási tárgyak sorrendiségét.

A törvény módosított rendelkezéseihez igazodó alcím cím megállapítása szükséges.

A Hhtv. módosított 39. §-a az állami horgászokmányok kiadására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg az új, önálló alcím alá bontott szerkezetben, zömében a hatályos szabályozások változatlan tartalmával. Újdonság az állami horgászokmányok kiadásának központi adatellenőrzéshez kötése, a horgászokmányok átruházhatóságának tilalma, továbbá az elektronikus horgászokmányok hatósági kezeléséhez kapcsolódó rendelkezések. Az új előírások alapján egyértelművé válik, hogy egy időben nem lehet egy személynek egynél több érvényes okmánya az adott típusból.

A Hhtv. új 39/A. §-a a Magyar Horgászkártyával kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A Magyar Horgászkártyát 5 éve vezette be a Hhtv. az ehhez kapcsolódó horgász regisztrációval. A gyakorlatai tapasztalatok és a horgászkártya tervezett digitalizációja indokolttá tette a részletszabályok törvényi szintű megjelenítését.

A Hhtv. módosított 40. §-a az állami horgászjegyre vonatkozó rendelkezéseket önállóan tartalmazza az új alcím alatt részletezett horgászokmányok egy elemeként.

A Hhtv. 40/A. §-a a turista állami horgászjegyre vonatkozó rendelkezéseket önállóan tartalmazza az új alcím alatt részletezett horgászokmányok egy elemeként.

A módosított 41. § a rekreációs célú halászatra jogosító állami halászjegyre vonatkozó előírásokat önállóan tartalmazza az új alcím alatt részletezett horgászokmányok egy elemeként.

A 13. alcím címét megállapító rendelkezés. Különálló szerepeltetést az indokolja, hogy a területi jegy és a kiegészítő területi jegy nem állami horgászokmány.

A módosítás lehetővé teszi, hogy bizonyos (területi, időbeli, módszerre vonatkozó) jellemzők fennállása esetén a halgazdálkodásra jogosult a területi jegy mellett kiegészítő területi jegyet is kiadhasson. A kiegészítő területi jegy kizárólag az adott területhez kapcsolódó területi jeggyel együtt jogosít halfogásra. Időbeli kiegészítő területi jegy kiadására lehet szükség, amennyiben például éjszakai horgászat folytatása a cél, azonban az „alap” területi jegy napkeltétől napnyugtáig végezhető horgászatra jogosít. Térbeli kiegészítő jegy kiadása akkor válhat szükségessé, ha például a Balaton esetében nyílt vízen történő horgászat a cél, azonban az „alap” területi jegy csak a parttól meghatározott távolságig érvényes. A módszerbeli kiegészítő jegy kiadási lehetőségének megteremtését indokolja az az eset, amikor az „alap” területi jegy partról meghatározott módszerrel történő halfogásra jogosít, azonban a cél vízi járműből történő egyéb módszer alkalmazása.

Meglévő szabályozási tárgyak logikai alapú áthelyezését, egységesítését szolgálja a módosítás, továbbá lehetővé teszi az újonnan fejlesztett és bevezetni tervezett horgász applikáció mobil eszközön való alkalmazását. Új elem a szabályozásban, hogy turista állami horgászjeggyel nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, illetve haltermelési létesítményben nem szabad horgászni. Ezen tilalom bevezetését egyrészt a halállomány védelme, másrészt a horgászturisztikai fejlesztések koncepciója indokolja.

A halgazdálkodásra jogosult haltelepítés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a törvény végrehajtására kiadott rendelet fogja részletezni.

A hivatásos halőr által megtehető intézkedéseket pontosító rendelkezések. A halfogásra való előkészület, mint intézkedést lehetővé tevő feltétel szerepeltetése indokolatlan volt, tekintettel arra, hogy ez objektív módon nem megítélhető, a Hhtv.-ben sem definiált, szankcionált.

A Hhtv. 2. § horgászokmány definíciójára figyelemmel módosul a halfogásra jogosító okmány kifejezés a horgászokmány és halászati engedély kifejezésre.

Ahhoz, hogy a horgászszövetség a Hhtv. szerinti közfeladatait el tudja látni és mellette a sporthorgászat terén a szakszövetségi feladatait is tudja gyakorolni, de ne keletkezzen kettős státusza, a módosítás a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) szerinti feltételek közül a szakszövetségkénti bírosági nyilvántartásba vétel mellőzését vezeti be. A horgászszövetség az Stv. további feltételeinek meg kell feleljen a jövőben is, így a szakszövetségekre vonatkozó jogok megilletik és kötelezettségek terhelik.

A halgazdálkodási bírság esetkörének kiegészítését tartalmazó rendelkezés. A gyakorlati tapasztalat alapján a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulása nélkül megtartott horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, más horgászati célú szolgáltatás, valamint horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés esetére szankció megállapítása vált szükségessé.

A Hhtv. 2. §-a új horgászokmány fogalmára figyelemmel módosul a halfogásra jogosító okmány kifejezés a horgászokmány kifejezésre.

A Hhtv. 2. §-ának új horgászokmány fogalmára figyelemmel módosul a halfogásra jogosító okmány kifejezés a horgászokmány, illetve halászati engedély kifejezésre. Bizonyos helyi horgászrendi előírások (így például a naponta kifogható halmennyiség túllépése) betartása az állami halvagyon védelme érdekében kiemelten fontos. A helyi horgászrendi előírásokat megszegő személlyel szemben alkalmazható figyelmeztetés intézménye a gyakorlatban igen csekély visszatartó erővel bír, ezért ezekben az esetekben ennek lehetősége nem támogatható, erre figyelemmel módosul a 70. § (3) bekezdése, amely a 70. § újraszabályozásával a (2) bekezdésben kerül megállapításra.

Átmeneti rendelkezés kerül megállapításra 2024. január 1-jét követően az állami horgászvizsga letételének igazolására, valamint az állami horgászjegy és horgász fogási napló kiváltására.

A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy az államot megillető halgazdálkodási jog a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében – a különleges rendeltetésűvé nyilvánított halgazdálkodási vízterületek kivételével – haszonbérleti szerződéssel a miniszter általi kijelölés útján átengedhető legyen a horgászszövetség mellett mintagazdaság részére is. A halgazdálkodási jog mintagazdaságok részére történő átengedési lehetőségének megteremtését indokolja, hogy ezek olyan, a magyar mezőgazdaság teljesítményének növelése érdekében kijelölt gazdaságok, amelyek a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása, a vidéki foglalkoztatás, a termékpálya szintű integráció, a magasabb hozzáadott értékű és kiváló minőségű termékek előállítása, a technológia fejlesztése és a genetikai erőforrások minél magasabb szintű megőrzése, használata területén példamutatóak.

A módosítás által új szerkezeti egységbe kerülő rendelkezések miatt szükséges a hivatkozások megfelelő szövegcserés pontosítása. A szövegcserés módosítással megteremtődik továbbá annak a lehetősége, hogy az állami horgászjegyet, illetve halászjegyet ne kelljen a halgazdálkodási hatóságnak visszaadni és a megállapított eltiltást visszavonni a bírósági eljárás befejezéséig.

Hatályon kívül kell helyezni a módosítással új szerkezeti egységben szabályozott rendelkezéseket. A 67. § (1) bekezdés j) pontja a 67. § (1) bekezdés módosított g) pontjára figyelemmel szükségtelen.

A rizstermesztés a mezőgazdasági termelés speciális ágazata. A rizstelep a domborzati viszonyok figyelembevételével, a megfelelő vízellátás mérnöki pontosságot igénylő biztosítását lehetővé tevő kazettarendszer kialakításával épül fel, melynek részét képezik a földek mellett a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területek, pl. az árok- és csatornarendszer, a töltések, valamint az egyes kazetták megközelítésére szolgáló művelési utak is. Tekintettel arra, hogy a rizstelep megfelelő működéséhez a földhasználónak jelentős ráfordításokat kell eszközölnie (a kazettarendszer kialakításán felül a terület megmunkálása és a betakarítás csak speciális gépekkel történhet), ezért kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a rizstelephez tartozó földrészletek egy birtoktestet képezzenek, hasznosításuk egy egységként, azonos időtartamra és azonos feltételek mellett történjen. Mindezek okán a rendelkezés a rizstelepeket – vagyis a rizstermesztésre szolgáló földterületet és annak tartozékaiként az árok- és csatornarendszert, a töltéseket és művelési utakat – ex lege dologösszességgé nyilvánítja és ehhez igazodóan határozza meg azok értékesítésének és használatának különös szabályait. A Földforgalmi törvény hatálya fentiekre figyelemmel a módosítás értelmében kiterjed a rizstelephez tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott, művelés alól kivett területként nyilvántartott ingatlanra is.

A módosítás meghatározza a Földforgalmi törvényben több helyen is használt gazdasági év fogalmát. A rizstelepekre vonatkozó új előírásokra figyelemmel a Földforgalmi tv. 5. §-ában meghatározásra kerül a rizstelep fogalma. A rizstelepek magukba foglalják a rizstermesztésre szolgáló földterület mellett annak tartozékaiként az árok- és csatornarendszert, a töltéseket és művelési utakat is. A szomszédos föld fogalma kiegészül a patak földrészlettel, mint a jogügylet tárgyát képező földtől elválasztó területtel.

A föld tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. A módosítás értelmében nem minősül a használat átengedésének, ha a tulajdonjogot szerző fél a rizstelephez tartozó föld használatát engedi át a rizstelep használója részére. A más célú hasznosítás 5 éves tilalmával a jogalkotó alapvetően a mezőgazdasági termelést ellehetetlenítő igénybevételeket és a föld spekulatív célú megszerzését kívánta kizárni. Ellentétes a szabályozási céllal, ha a rendelkezés azokat a szükségszerű más célú hasznosításokat is akadályozza, amelyek kifejezetten a mezőgazdasági termelést segítik elő, annak hatékonyságát növelik, mint például a fagyvédelmi szélgépek telepítése. Erre figyelemmel egészül ki a Földforgalmi törvény 13. § (3) bekezdése egy új j) ponttal.

Az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó elővásárlási jogosultságot a helyben lakó földművesek számára indokolt biztosítani. A rendelkezés a rizstelepekre vonatkozóan két új elővásárlási jogalapot is teremt. Abban az esetben, ha a rizst termesztő földhasználó nem természetes személy, akkor rá a földet használó földműves elővásárlási joga nem vonatkozik. Ezért ebben az esetben indokolt a mezőgazdasági termelőszervezetnek minősülő földhasználó tulajdonosi körébe tartozó földművesek részére elővásárlási jogot biztosítani. Figyelemmel továbbá arra, hogy a rizstelep egy sajátos egységet képez, így – analóg módon a közös tulajdonú földek tulajdonosainak elővásárlási jogával – indokolt a rizstelephez tartozó ingatlanok tulajdonosai számára is elővásárlási jogot biztosítani.

A Földforgalmi törvény több föld egybefoglalt vételáron történő eladásának eseteit megállapító 19. § (5) bekezdés b) pontja kiegészítésre kerül azzal a lehetőséggel, amikor a földek használója legalább három éve a vevő legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a vevő közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet. A rizstelep megfelelő működéséhez a földhasználónak jelentős ráfordításokat kell eszközölnie (a kazettarendszer kialakításán felül a terület megmunkálása és a betakarítás csak speciális gépekkel történhet), ezért kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a rizstelephez tartozó földrészletek egy birtoktestet képezzenek, hasznosításuk egy egységként, azonos időtartamra és azonos feltételek mellett történjen. A Földforgalmi törvény 19. § új (5b) bekezdése ezért előírja, hogy rizstelephez tartozó földrészlet értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha az adásvételi szerződés a rizstelephez tartozó valamennyi ingatlan tulajdonjogának egybefoglalt vételáron történő átruházásáról rendelkezik. Ez alól kivétel képez az az eset, amikor a vevő a rizstelephez tartozó földrészletnek legalább egy éve tulajdonosa vagy olyan földműves, aki a földet a földhasználati nyilvántartás alapján legalább 3 éve használó mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, illetve annak közeli hozzátartozója.

A Földforgalmi tv. 20. § (1) bekezdés i) pontja módosításának célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel. A rendelkezés hatályba lépését követő joggyakorlat elemzése és a jogalkalmazói visszajelzések alapján megállapítható, hogy bizonyos művelési ágak (így különösen az ültetvények) esetében a 10 hektáros területnagyság jelentősen meghaladja a pályakezdő méretet, így alkalmas lehet a törvény eredendő céljaival ellentétben a visszaélésre. A jogalkalmazás tapasztalatai alapján agrárpolitikai szempontból szántó-, rét- és legelőterületek esetében tudja kiváltani a jogalkotó által elérni kívánt célt a könnyített szerzés lehetőségének biztosítása. A 20. § új (2) bekezdése értelmében a szántó, legelő (gyep) illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint az erdőnek minősülő földrészlettel egy tekintet alá esik az a földrészlet is, amely a szántó, legelő (gyep) illetve rét művelési ágú, továbbá az erdőnek minősülő alrészlet mellett kizárólag kivett megnevezésű alrészletet tartalmaz.

A Földforgalmi törvény a föld mint a saját szükséglet kielégítés alapjául is szolgáló eszköz tulajdonjogának megszerzésétől a földművesnek nem minősülő személyeket nem zárta el teljesen, hanem részükre 1 hektár mértékben limitált módon tette lehetővé a földszerzést. A jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján gyakran merül fel igény arra vonatkozóan, hogy a földtulajdonos a földművesnek nem minősülő közeli hozzátartozójának ne csak tulajdonába, hanem használatába is adhassa ezen saját szükséglet kielégítésének alapjául szolgáló területet. A közeli hozzátartozói viszony a földforgalmi szabályozásban egyébként is több esetben privilegizált helyzetet élvez. Mindezek alapján a szabályozás lehetővé teszi, hogy a földművesnek nem minősülő természetes személy a közeli hozzátartozójától 1 hektár térmértékig megszerezhesse a föld használatát is.

Tekintettel arra, hogy a földforgalmi szabályozásban az erdőnek minősülő föld fogalmába a fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet is beletartozik, így a fásított területek haszonbérbe adása során előhaszonbérleti jog a 45. § (1) bekezdése alapján gyakorolható. Mindezekre tekintettel a 46. § (3) bekezdésében – mely az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén gyakorolható előhaszonbérleti jogosultságokat szabályozza – a fásított terület művelési ág felsorolása nem értelmezhető, ezért annak törlése szükséges. A fentieken túl a rendelkezés a könnyebb jogértelmezést segítő módosítást is tartalmaz.

A hatályos rendelkezések értelmében előhaszonbérleti jog nem áll fenn a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti haszonbérlet esetén. A módosítás pontosítja a rendelkezést, összhangban a Fétv. 4. §-sal való kiegészítésével, amely értelmében a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló legalább 25%-os tulajdonrész vizsgálatakor a mezőgazdasági termelőszervezetben közvetetten fennálló részesedést is figyelembe kell venni.

A kiegészítés a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának eseteit bővíti ki. A mezőgazdasági igazgatási szerv ezentúl megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak) vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő tekintetében a föld tulajdonjogának vagy használati jogosultságának megsértése miatt a mezőgazdasági igazgatási szerv – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – végleges döntésével a 63. § (2) bekezdése szerint bírságot szabott ki.

A rendelkezés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához nem kötött esetköröket módosítja, illetve bővíti. A Földforgalmi tv. 59. § (1) bekezdés e) pontjának módosítására a Fétv. 4. §-sal való kiegészítésével összhangban kerül sor, amely értelmében a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló legalább 25%-os tulajdonrész vizsgálatakor a mezőgazdasági termelőszervezetben közvetetten fennálló részesedést is figyelembe kell venni. Emellett időbeli megkötésként előírásra kerül, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább egy éve kell legalább 25%-ban tulajdonosának lennie a használatba adónak. A módosítást követően nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása családi mezőgazdasági társaság, mint földhasználó, és annak tagja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez.

Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény keretében módosításra került az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény is. A módosítás célja, hogy az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt (a továbbiakban: E-ING projekt) keretében az elektronikus ügyintézésre történő teljes átállás fokozatosan kerüljön megvalósításra. Tekintettel arra, hogy az E-ING projekt a földforgalmi eljárásokat is érinti, ezért ezt a fokozatosságot a Földforgalmi törvény rendelkezései közé is szükséges beépíteni.

A módosítás biztosítja, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház hitéleti célból is szerezhessen földet. A szövegcserés rendelkezések ezen kívül technikai pontosító módosításokat tartalmaznak.

A törvényen belüli koherenciát biztosító hatályon kívül helyező rendelkezések.

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása az egységes jogalkalmazást segíti elő, azáltal, hogy a fémkereskedő és a koncesszori fémkereskedő fogalmi meghatározásait egységesíti.

A szövegcserés rendelkezések a könnyebb jogértelmezést elősegítő, pontosító módosításokat tartalmaznak.

A módosítás a Fétv.-t egészíti ki egy általános értelmezéssel, arra vonatkozóan, hogy a Fétv., illetve a Földforgalmi törvény alkalmazásában a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló legalább 25%-os tulajdonrész vizsgálatakor mely részesedéseket kell figyelembe venni.

A rendelkezés a kedvezményes birtokmaximum alkalmazását a rizstelep használójára is kiterjeszti.

A törvény kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy föld tulajdonának átruházása esetén – a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonjog átruházásról szóló szerződések kivételével – a szerződésben szereplő ellenértéket banki átutalással vagy ügyvédi letét alkalmazásával kell teljesíteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

A jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján gyakori probléma, hogy a szerződő felek az adásvételi szerződésben az esetlegesen jelentkező elővásárló vonatkozásában speciális szerződéses feltételeket állapítanak meg. Az adásvételi szerződés kétoldalú jogügylet, melyben egyik oldalon a tulajdonos mint eladó, a másik oldalon pedig a vevő található, így az adásvételi szerződés csak kettejük viszonylatában állapíthat meg szerződéses rendelkezést vagy kikötést, rajtuk kívül álló harmadik személyre – így az elővásárlásra jogosultra – nem. Az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést teljes egészében fogadja el magára nézve kötelezőnek. Sikeres elővásárlási joggyakorlás esetén az elővásárlásra jogosult a vevő pozíciójába lép be, vagyis a szerződésben vevői oldalon alanycsere következik be, ami azt eredményezi, hogy az eredeti adásvételi szerződés innentől már az eladó és az elővásárló között létezik. Az elővásárlásra jogosultat tehát a vevőt megillető jogosultságok egésze illeti meg és a vevőt terhelő kötelezettségek teljessége terheli.

Azokban az esetekben, amikor a törvényi vélelem alapján a tulajdonosnak a földterülete használatba adásához a hozzájárulását vélelmezni kell (ajánlat közlése lehetetlen, illetve meghiúsult vagy a tulajdonos nem nyilatkozott), a földhasználónak nem áll rendelkezésre az együtt nem működő vagy nem beazonosítható tulajdonosra vonatkozóan mindazon adattartalom, amelyet a törvény a földhasználati szerződés kötelező tartalmi elemeként előír. Mindezek alapján indokolt rögzíteni, hogy ezen tulajdonosok esetében elegendő a tulajdoni lapon szereplő adatoknak a szerződésben való rögzítése.

A jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján gyakori probléma, hogy a szerződő felek a haszonbérleti szerződésben az esetlegesen jelentkező előhaszonbérlő vonatkozásában speciális szerződéses feltételeket állapítanak meg, melyek célja az esetek egy részében az esetleges előhaszonbérlők elrettentése. A haszonbérleti szerződés kétoldalú jogügylet, melyben egyik oldalon a haszonbérbe adó, a másik oldalon pedig a haszonbérlő található, így a haszonbérleti szerződés csak kettejük viszonylatában állapíthat meg szerződéses rendelkezést vagy kikötést, rajtuk kívül álló harmadik személyre – így az előhaszonbérletre jogosultra – nem. Az előhaszonbérletre jogosult a haszonbérleti szerződést teljes egészében fogadja el magára nézve kötelezőnek. Sikeres előhaszonbérleti joggyakorlás esetén az előhaszonbérletre jogosult a haszonbérlő pozíciójába lép be, vagyis a szerződésben a haszonbérlői oldalon alanycsere következik be, ami azt eredményezi, hogy az eredeti haszonbérleti szerződés innentől már a haszonbérbe adó és az előhaszonbérlő között létezik. Az előhaszonbérletre jogosultat tehát a haszonbérlőt megillető jogosultságok egésze illeti meg és a haszonbérlőt terhelő kötelezettségek teljessége terheli.

A 68/C. § (8) bekezdése értelmében az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződésben meg kell határozni az erdővagyonnak a szerződés időtartamának lejáratkori elvárt értékét és az értékszámítás módszertanát. A módosítás értelmében nem kell alkalmazni a (8) bekezdésben foglaltakat, ha a haszonbérlet tárgya erdőnek nem minősülő föld és a szerződés lejártakor erdőnek nem minősülő földként kerül a haszonbérbe adó részére visszaadásra.

A rendelkezés a Fétv.-ben és Evt.-ben szereplő, az erdőnek minősülő földek tekintetében a használati rend kialakítására vonatkozó szabályok közötti összhangot termeti meg. A rendelkezés kezeli azt a problémát, ha az adott ingatlanban az Evt. szerint erdőnek minősülő terület 1 hektárnál kisebb vagy 30 méternél keskenyebb, illetve ha az egy tulajdonostársra eső erdőterület 1 hektárnál kisebb vagy 30 méternél keskenyebb és ezért az erdőterületből nem tudnak az Evt.-nek megfelelő részterületet kialakítani.

A rizstermesztés a mezőgazdasági termelés speciális ágazata. A rizstelep a domborzati viszonyok figyelembevételével, a megfelelő vízellátás mérnöki pontosságot igénylő biztosítását lehetővé tevő kazettarendszer kialakításával épül fel, melynek részét képezik a földek mellett a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területek, pl. az árok- és csatornarendszer, a töltések, valamint az egyes kazetták megközelítésére szolgáló művelési utak is. Tekintettel arra, hogy a rizstelep megfelelő működéséhez a földhasználónak jelentős ráfordításokat kell eszközölnie (a kazettarendszer kialakításán felül a terület megmunkálása és a betakarítás csak speciális gépekkel történhet), ezért kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a rizstelephez tartozó földrészletek egy birtoktestet képezzenek, hasznosításuk egy egységként, azonos időtartamra és azonos feltételek mellett történjen. Mindezek okán a rendelkezés a rizstelepeket – vagyis a rizstermesztésre szolgáló földterületet és annak tartozékaiként az árok- és csatornarendszert, a töltéseket és művelési utakat – ex lege dologösszességgé nyilvánítja és ehhez igazodóan határozza meg azok értékesítésének és használatának különös szabályait. A visszaélések megelőzése érdekében és a jogbiztonság követelményének eleget téve a rizsteleppé minősítésre hatósági eljárás keretében kerül sor és a rizstelep minőség jogi jellegként az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára is felkerül, így a rizstelep minőség a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból mindenki számára megismerhető.

A rizsteleppé minősítési eljárás részletszabályainak megalkotása érdekében felhatalmazó rendelkezés beépítése szükséges a törvénybe.

A rendelkezés a mezőgazdasági földeken fennálló haszonélvezeti jogok ex lege megszüntetése miatt indult C-235/17. számú Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet végrehajtásának különös szabályairól szóló alcímet egészíti ki.

Szükséges annak előírása, hogy a tulajdonos igényelhesse a haszonélvezet megváltását abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa a haszonélvezet törlését követően, de a visszajegyzését megelőzően az ingatlanon olyan értéknövelő beruházást hajtott végre, amely a haszonélvezet visszajegyzéséig még nem térült meg.

Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXI. törvény keretében módosításra került az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény is. A módosítás célja, hogy az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekt (továbbiakban: E-ING projekt) keretében az elektronikus ügyintézésre történő teljes átállás fokozatosan kerüljön megvalósításra. Tekintettel arra, hogy az E-ING projekt a földforgalmi eljárásokat is érinti, ezért ezt a fokozatosságot a Fétv. rendelkezései közé is szükséges beépíteni.

A helyi földbizottság jogkörében eljáró agrárkamarának az eljárásban betöltött sajátos szerepe okán, a hatósági eljárás tervezett elektronizációjára is tekintettel szükséges az állásfoglalás kialakításának időtartamát a hatósági eljárás ügyintézési határidejéből kiemelni a 30. § (2) bekezdésében a jegyzői eljárás mintájára. Az Mkk.tv. 22. §-a nincs összhangban a Fétv. 63. §-ával. Előbbi az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenés kapcsán rendelkezik arról, hogy a Fétv.-ben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg a haszonbérlőt, utóbbi pedig a legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenés kapcsán tartalmaz rendelkezéseket. A két törvény közötti összhang megteremtését szolgálja a 63. § (1) bekezdésének szövegcserés módosítása. 2024. október 1-től a Fétv. 94. § (1) bekezdése egy új ce) alponttal egészül ki. Ezen ce) alpont szerinti adatok kezeléséről is szükséges rendelkezni a 94. § (3) és (4) bekezdéseiben.

Sarkalatos rendelkezések technikai, pontosító jellegű szövegcserés módosításai.

Technikai jellegű hatályon kívül helyező rendelkezés. A 71. § (2a) bekezdésének tartalma a Fétv. 70. § (2a) bekezdésébe kerül át.

2024. október 1. napján hatályba lép az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény. A jövőben a jogok és tények bejegyzésére irányuló, hivatalbóli ingatlan-nyilvántartási eljárás nem a hatóságok megkeresésére, hanem a hatóságok felhívására fog megindulni, ezért szükséges az Ögt.-ben is a megkeresés szófordulat felhívásra történő módosítása.

A hatályos jogszabály lehetőséget biztosít a meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz történő csatlakozáshoz, azonban azt teljes mértékben az üzemeltető hozzájárulásához köti. A módosítás az öntözéses gazdálkodás, mint közérdekű cél megvalósítását biztosítja azáltal, hogy amennyiben a csatlakozáshoz szükséges feltételek mindegyike fennáll, ne legyen akadálya a harmadlagos műhöz történő csatlakozásnak.

Ahhoz, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzésre, törlésre – valamint változás esetén a változás átvezetésre – kerülhessen, szükséges az Ögt. kiegészítése a vonatkozó rendelkezésekkel.

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2023. július 1. napján hatályba lépett módosítása lehetővé tette az öntözéses gazdálkodás, mint közérdekű cél alapján történő kisajátítást, amelyre figyelemmel szükséges az Ögt. módosítása is.

A rendelkezés a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzésére irányuló átmeneti szabályt tartalmaz.

A rendelkezés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 2024. október 1. napján történő hatálybalépéséhez igazodó előírások szövegcserés módosítását tartalmazza.

A rendelkezés az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 2024. október 1. napján történő hatálybalépéséhez igazodó szövegcserés módosítását tartalmazza.

A Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszer naprakész, az aktuális adatokat tartalmazó vezetése, és a jogutódlási eljárások lefolytatásának egyszerűsítése érdekében szükséges a Támogatási törvény 17. § (1) bekezdésének kiegészítése, így nem az egyes kedvezményezettektől kell majd bekérni az érintett dokumentumokat, adatokat. Az agrártámogatási eljárásokban szükséges a vélelmezett örökösi minőség ellenőrzése, ugyanis, ha a jogosult természetes személy elhalálozik, akkor nem kerül sor az általa már megindított agrártámogatási eljárás megszüntetésére, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti törvényes örökös belépésével folytatódhat az eljárás az érdemi döntés meghozataláig, a tényleges örökös személyének megállapításáig. A törvényes (vélelmezett) örökösi minőség megállapításához szükség van az ezt igazoló okiratokra (születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonat). Az adminisztrációcsökkentést szem előtt tartva indokolt, hogy ezeket a dokumentumokat rendelkezésre álló közhiteles nyilvántartásból (elektronikus anyakönyv) szerezze be az adatkezelő, vagyis a Nemzeti Irányító Hatóság, a Nemzeti Kifizető Ügynökség, a közreműködő szervezet, illetve az együttműködő szervezet. Az elektronikus anyakönyvben szereplő adatok beszerzésének célja továbbá a szabálytalanságok megelőzése és felderítése az agrártámogatási eljárásokban. Ezen eljárásokban több százezres számban vesznek részt természetes személyek, akikkel kapcsolatban a függetlenség, összeférhetetlenség vizsgálata jogszabályi előírás, így annak vizsgálata (pl. rokoni kapcsolatok felderítése) szintén csak az anyakönyvi nyilvántartás adatainak használatával végezhető el.

Az agrártámogatási eljárásban előforduló egyes képviseleti formákat és egyes kapcsolódó szabályokat törvényi szinten szükséges rögzíteni, tekintettel az agrártámogatási jogviszonyok speciális jellegére és kedvezményezetti körére.

A törvény egységes terminológiája érdekében szükséges jogtechnikai módosítás.

A hatályos törvényi rendelkezés pontosítása, annak rögzítése, hogy érdemi döntésre vonatkozóan szükséges a bírói út igénybevételének biztosítása.

Az agrártámogatási jogviszonyok speciális jellegére és időtartamára tekintettel szükséges, valamint a jelenlegi gyakorlatnak megfelelő pontosítás.

A törvény egységes terminológiája érdekében szükséges jogtechnikai módosítás.

Jogtechnikai pontosítás.

Az Eredetvédelmi tv. 6. § (1) bekezdésének módosítása arra figyelemmel indokolt, hogy a miniszter nem a teljes kérelmet teszi közzé az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában.

A rendelkezés pontosítja a termékleírás módosítása esetén a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követő, az Európai Bizottság értesítésére vonatkozó eljárási lépést, figyelemmel arra, hogy nem csak a termékleírás uniós módosítása, hanem a standard módosítás esetén is továbbítani kell a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti dokumentációt.

Az Eredetvédelmi tv. 12. §-ának újraszabályozásával pontosításra kerül, hogy az Európai Bizottsághoz Magyarország által benyújtott termékleírást kizárólag az Európai Bizottság észrevételeire figyelemmel kell ismételten közzétennie felszólalásra a miniszternek, amennyiben a termékleírás jelentős mértékben módosul. A felszólalásnak meg kell felelnie a 6. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak, ezért az erre való utalást a 12. §-ban szükséges pótolni.

A rendelkezés az oltalom alatt álló elnevezéssel azonos cégnév vagy előállítási hely agrártermék csomagolásán való feltüntetésével kapcsolatos követelményeket pontosítja, egyrészt abban a tekintetben, hogy a cégnév, illetve előállítási hely vonatkozásában a földrajzi terület nevére való utalás törlésre kerül, mivel nem csak földrajzi név lehet földrajzi árujelző (pl. pálinka), másrészt egyértelműsíti azt, hogy mely esetben kötelező feltüntetni az agrártermék csomagolásán a „földrajzi árujelző nélküli termék” feliratot. A bejegyzett, oltalom alatt álló elnevezés termékleírása meghatározza azt a Kombinált Nomenklatúra szerint besorolható termékkört, amelyhez tartozó termékek viselhetik az adott elnevezést, amennyiben azt a termékleírásban rögzített követelményeknek megfelelően állították elő. Előfordulhat azonban az az eset, hogy egy forgalomba hozott termék a Kombinált Nomenklatúra 4 számjegyű szintjén ugyanabba a termékkörbe tartozik, mint a termékleírásban meghatározott termék, de a termékleírásban rögzített követelményeknek nem felel meg, így a termékleírás hatálya nem terjed ki rá és oltalom alatt álló elnevezés, azaz földrajzi árujelző nem tüntethető fel a terméken. Ugyanakkor a forgalomba hozó gazdasági szereplő cégnevében szerepelhet egy oltalom alatt álló név, vagy a termék előállításának helye megegyezhet egy bejegyzett földrajzi árujelzővel. A fogyasztók tisztességes tájékoztatása érdekében ezekben az esetekben fel kell tüntetni földrajzi árujelző nélküli termék feliratot, illetve a cégnevet és címet kisebb betűmérettel kell feltüntetni.

Az Eredetvédelmi tv. 27. §-ában pontosításra kerül, hogy az oltalom alatt álló elnevezést viselő borászati termékek előállítói hogyan kerülnek be az ellenőrző hatóság által vezetett nyilvántartásba, valamint módosul a nyilvántartás közzétételének formája és a nyilvántartás adattartalma.

Az Eredetvédelmi tv. 29. §-ában pontosításra kerül a gazdasági szereplők borászati termékekkel és egyéb agrártermékekkel kapcsolatos adatszolgáltatására vonatkozó előírás, valamint új rendelkezésként meghatározásra kerül, hogy az adatot szolgáltató gazdasági szereplők hogyan és milyen formában részesülnek az általuk szolgáltatott adatokból.

Az ellenőrző hatóság és a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése indokolja az átmeneti rendelkezés létrehozását annak érdekében, hogy az ellenőrző hatóságnak kellő idő álljon rendelkezésére a törvény hatálybalépésekor oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termék előállítójaként már nyilvántartott gazdasági szereplők adatainak az Eredetvédelmi tv. szerinti nyilvántartásban való átvezetésére, illetve a hiányzó adatok pótlására.

A szövegcserés módosítás szerint az oltalom megszerzése iránti tagállami eljárásnak a nemzeti felszólalási szakaszában kizárólag az elfogadható felszólalás esetén kell a miniszternek felhívnia a kérelmezőt a felszólalást benyújtó féllel való egyeztetésre. Amennyiben a felszólalás nem fogadható el, ilyen egyeztetésre nem kerül sor. A fentieken túl továbbá az alkalmazott gyakorlat alapján kiegészítésre kerül az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról értesítendő szervek köre az ellenőrző hatóságokkal és a Nemzeti Földügyi Központtal.

Más tagállamból vagy harmadik országból érkezett felszólalás eredményeként módosuló termékleírást nem kell felszólalásra közzétenni, ezért kerül törlésre a 14. § (2) bekezdése. A fenti rendelkezésen túl a hatályon kívül helyező rendelkezések pontosító, illetve deregulációs jellegű rendelkezéseket tartalmaznak.

Az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény 84. §-a 2024. január 1-jétől kiegészítené az Evt.-t a fásításból történő fakitermelés elektronikus bejelentésére vonatkozó szabályokkal. Tekintettel arra, hogy az Evt. érintett rendelkezése 2024. július 1-jétől más szövegezéssel kerül megállapításra, a módosító törvény vonatkozó szakaszát nem kell hatályba léptetni.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

A Tfvt. 1. mellékletének módosítását a termőföldek fokozott védelme mellett az indokolja, hogy a földvédelmi járulék mértéke tíz éve, a törvény 2013. november 1-jei módosítása óta változatlan összegű, az időközbeni inflációt nem követte. A földvédelmi járulék a termőföld igénybevételének felhasználásáért fizetendő ellenérték. Annak érdekében, hogy a földvédelmi járulék a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékének megemelése a jelenlegi árszínvonal figyelembevételével.

A Tfvt. 2. mellékletének módosítását a termőföldek fokozott védelme mellett az indokolja, hogy a földvédelmi bírság mértéke tíz éve, a törvény 2013. november 1-jei módosítása óta változatlan összegű, az időközbeni inflációt nem követte. A földvédelmi bírság a termőföld nem megfelelő, engedélytől és a jogszabályoktól eltérő használatáért fizetendő szankció. Annak érdekében, hogy a földvédelmi bírság a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékének megemelése a jelenlegi árszínvonal figyelembevételével. A zártkerti ingatlanok kiemelt védelme érdekében a hasznosítási kötelezettség elmulasztása és az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén fizetendő bírság összege ezen termőföldek esetében magasabb.

Az agrárkamarai törvény 2. mellékletében a TEÁOR kódok a vonatkozó jogszabályi változásokra tekintettel pontosításra kerülnek. A rendelkezés továbbá a törvény 2. § b) és d) pontjára vonatkozó módosításaival való összhang megteremtését szolgálja.

Az agrárkamarai törvény kiegészül egy új 3. melléklettel a törvény 2. § b) és d) pontjának módosításaival összhangban.