2023. évi XCVIII. törvény indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: törvény) javasolt módosításai egyrészt a Kormány energiahatékonysági, beszámolási feladatainak hatékony és eredményes ellátásához szükségesek, ideértve a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások lezárását elősegítő, másrészt az energiahatékonysági szakpolitikák végrehajtását megkönnyítő, a jogbiztonságot erősítő intézkedéseket. A módosítások célja, hogy Magyarország Kormánya eleget tudjon tenni az Energiahatékonysági Irányelvben és annak átültetésében, a törvényben lefektetett feladatainak. A 2021–2030 időszakban az energiahatékonysági szakpolitikák időarányos teljesítménye és célja jelentősen eltérnek, ami beavatkozást tesz szükségessé, elsődlegesen szabályozás által. Az előírt adatszolgáltatási, jelentési kötelezettségek a Magyarországon létrejött végsőenergia-megtakarításoknak a nemzeti energiamegtakarítási célkitűzés teljesítésében való megjelenését szolgálják, az ehhez szükséges nyomonkövetési, ellenőrzési és jelentési rendszerek megerősítése által. Amennyiben Magyarország nem tesz eleget az energiahatékonysági célkitűzésnek és nem teljesíti hiánytalanul az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettségeit, úgy nem tud eleget tenni az Európai Uniós források feljogosító kritériumainak és elveszti a lehívható energiahatékonysági forrásokat, illetve a megújuló támogatási források egy részét. Az előterjesztés energiahatékonysági szakpolitikák végrehajtását könnyítő és a jogértelmezést segítő technikai kiegészítései a jogszabály hatálya alá tartozó szervezetek munkáját hivatottak segíteni, egyszerűsíteni.

Hatályon kívül helyező rendelkezés, tekintettel arra, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 3/C. alcíme és 21/A. §-a átvételre kerül az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvénybe. A törvény hivatkozik a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartására, így nem indokolt külön törvényben szabályozni a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat.

A fogalommeghatározások kiegészítését tartalmazza. Az egyéni fellépés kezdetének meghatározása azért szükséges, hogy megállapítható legyen, hogy melyik megtakarítás számítási módszertan vonatkozik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarításra. Az energiamegtakarítás első jogosultjára a törvény több helyen is hivatkozik, ezért a fogalomnak az értelmező rendelkezések közötti feltüntetése is indokolt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) energiahatékonysági feladatainak bővítése a monitoring rendszer hatékonyabbá tétele érdekében szükséges. Amennyiben az energiahatékonysági szakpolitikák és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer adatai egy helyen állnak rendelkezésre, a rendszer hatékonyabban tudja ellátni a funkcióját és az Európai Bizottság részére teljesítendő tájékoztatási kötelezettség is hatékonyabban teljesíthető. A duplikáció kiszűrése Európai Uniós szintű követelmény, amelyet a Hivatal tud elvégezni, tekintettel arra, hogy nála állnak rendelkezésre a szakpolitikáról az adatok. A Hivatal által működtetett, energiahatékonyságra vonatkozó adatgyűjtő rendszerekhez azért szükséges hozzáférési jog biztosítása, hogy a Kormány az energiahatékonysági feladatait hatékonyan el tudja látni. Az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstétel tartalmát támogatni a Kormány abban az esetben tudja, ha ismeri a jelentések alapjául szolgáló adatokat.

A közintézményi tulajdonban és használatban álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági feladatok kibővülnek a végsőenergia megtakarításra vonatkozó adatszolgáltatással. Az energiamegtakarítási cél teljesítéséhez ezen adatok rendelkezésre állása is szükséges.

Az energiamegtakarítások ellenőrzése és a Hivatal által készített felülvizsgálati terv tartalmának kibővítése az Európai Uniós előírásoknak történő megfelelést és a Kormány energiahatékonysági feladatainak teljesíthetőségét szolgálja.

Az energiamegtakarítási kötelezettséget a végső felhasználók részére értékesített energiamennyiség alapján kell megállapítani. A végső felhasználó azonban továbbadhatja az energiát. A Hivatal adminisztrációját csökkenti, ha a Hivatalnak csak a végső felhasználó részére történő értékesítésig kell követnie az energiaértékesítést és nem kell tovább vizsgálnia, hogy végső felhasználó azt kinek, milyen célra adja tovább.

Derogációs rendelkezés, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/K. §–5/L. §-ában foglalt szabályozás átvétele.

A végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti megállapodás elektronikus úton történő megkötésének lehetősége egyszerűsíti az energiamegtakarítás hitelesíthetőségét. A szakpolitika hatékonyságát növeli, amennyiben hitelesíthető a megtakarítás abban az esetben is, ha egy adott megtakarítási intézkedésből több energiamegtakarítás származik, mint a megállapodásban rögzített, azzal a feltétellel, hogy korábban bármely személy részéről lényes hozzájárulás történt. A rendelkezés a származékos többletmegtakarítások nem lennének elszámolhatóak az energiamegtakarítási célhoz, ami nyilvánvalóan nem cél. A szakasz ezen felül törvényi szinten rögzíti, hogy a szervezett piac működtetője a Hivatal által vezetett hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához jogosult hozzáférni a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházása érdekében.

A rendelkezés a Hivatal döntésére bízza a bírság kiszabását, annak a mérlegelésével, hogy a kötelezett adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása milyen mértékben lehetetleníti el az energiamegtakarítási kötelezettség megállapítását. A gyakorlatban a Hivatal a NAV hatósági adatszolgáltatása, azaz a rendelkezésére álló adatok alapján is meg tudja hozni a határozatát, a bírság kötelező kiszabásának előírása nem indokolt. A regisztrációs kötelezettség előírása az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer működésének egyszerűsítését szolgálja.

Mivel nem kumulált, hanem következő évi új energiamegtakarítási kötelezettséget állapít meg a Hivatal, a második kötelezettségi időszak végét el nem érő megtakarítások esetében korrekciós tényező bevezetése szükséges. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első években a megtakarítások közel 70%-a a második kötelezettségi időszak végéig tartó élettartamú intézkedés volt. A szemléletformálási, és egyéb rövidebb élettartamú intézkedések arányának növekedése az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer halmozott céljának csökkenését eredményezi, ezért indokolt a rövidebb élettartamú megtakarításoknál a korrekciós tényező bevezetése. Az energiamegtakarítás elszámolásnál a lakó és középületekben végrehajtott intézkedésekből származó, az adott évi kötelezettség teljesítésén felüli megtakarítás esetében a kétszeres szorzó bevezetése a következő évekre vonatkozóan nem csökkenti az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer megtakarítási célját, ugyanakkor ösztönzi a lakó- és középület felújításokat. Az energiahatékonysági járulékot a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Tekintettel arra, hogy az energiamegtakarítási kötelezettség nem teljesítése, vagy a nyilatkozattételi határidő elmulasztása esetére kiszabható bírság nagyobb mértékű, mint az energiahatékonysági járulék, a kötelezett félnek is érdeke, hogy a Hivataltól emlékeztetőt kapjon a járulékfizetés lehetőségéről. Nem indokolt a hitelesítő szervezetek szankcionálása abban az esetben, ha kevesebb megtakarítást állapítanak meg, mint ami keletkezett. A hitelesítő szervezeteknek érdeke kimutatni a létrejövő megtakarításokat. A törvény végrehajtási rendelete, az Energiahatékonysági Irányelv, valamint az EU 2019/1658 ajánlása és az MSZ EN 16247 energia audit szabvány konzervatív megközelítést követelnek meg. A törvény végrehajtási rendelete négy számítási módot enged meg a megtakarítások kiszámítására, ezek eredménye is eltérhet kis mértékben. A Hivatal intézkedés jegyzékének számítási módszertana is egyszerűsített, így részletes számítás kismértékben eltérő eredményt hozhat. Szintén enyhítés, hogy a hitelesítő szervezetet csak abban az esetben lehet eltiltani a tevékenységtől, ha megállapított és a megállapítható elszámolható energiamegtakarítás között több mint 10%-os eltérést állapít meg négy alkalommal. Ennél kisebb mértékű eltérés az alkalmazott számítási módszerektől függően előfordulhat, szankcionálása nem indokolt. Technikai jellegű módosítás, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter a megváltási díjat a Hivatal adatszolgáltatása alapján szedje be, a Hivatalnál állnak rendelkezésre a megváltási díj beszedéséhez szükséges információk.

Technikai jellegű módosítás, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter az energiahatékonysági járulékot a Hivatal adatszolgáltatása alapján szedje be, a Hivatalnál állnak rendelkezésre az energiahatékonysági járulék beszedéséhez szükséges információk. Az energiahatékonysági járulék felhasználhatóságát célszerű kiterjeszteni a közintézményi épületekre is, ez eddig befolyt bevételek középület felújításra elegendőek lehetnek, szakpolitika indítására viszont kevésbé.

A 10. §-ban foglalt módosításra tekintettel szükséges rendelkezés.

Felhatalmazó rendelkezések, az energiahatékonysági feladatok végrehajtásához szükségesek.

Szövegcserés módosítás. Az energiamegtakarítás fogalomnak az energiafogyasztás helyett az energiaigényre történő kiterjesztése azért indokolt, mert a gyártási volumen változásától függően az egységnyi termékre jutó energiaigény csökkenése is energiamegtakarítás. Az értékesítés tekintetében a saját célra történő felhasználás rögzítése azért szükséges, mert a közlekedési üzemanyagokra vonatkozó jövedéki adatszolgáltatás eltérő módon kezeli a saját energiafogyasztást, azt nem kell a jövedéki adatszolgáltatásban megjelenteni. Az üzemanyag vásárló számos esetben vásárláskor nem tudja megmondani, hogy a vásárolt üzemanyagot saját maga fogja-e felhasználni, vagy tovább fogja-e adni.

Hatályba léptető rendelkezés