1/2024. (I. 18.) ÉKM rendelet

1. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Golop (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Rákóczi Ferenc utca 38. szám alatti, belterület 399 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló református templomot.

(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(3) A műemlékké nyilvánítás célja a református templom középkori, valamint 18. századi és 20. század eleji építészeti és iparművészeti értékeinek, valamint földrészletének védelme. A műemlék nevesített műemléki értékei:

2. § (1) Kiemelten védett műemlékké nyilvánítom a Hódmezővásárhely, belterület 13431/29 helyrajzi számú ingatlanon álló református ótemplom védfalát.

(2) Elrendelem az (1) bekezdésben védetté nyilvánított építmény együttes védelmét az 1620-111/1951 KM számú miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított református templommal és a 22509/1958 ÉM és a 120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel műemlékké nyilvánított magtárral mint a 2721 törzsszámon nyilvántartott műemlékegyüttesre vonatkozó védelmet.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapítása alapjául szolgáló érték szempontjából a (2) bekezdés szerinti műemlékeket I. kategóriába sorolom.

(4) Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított védfalnak önálló műemléki környezetet nem jelölök ki.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott, három elemből álló műemlékegyüttes műemléki környezetének a 253/A/1979. OMF határozatban kijelölt területtel megegyező műemléki környezetet jelölöm ki.

(6) Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított védfal védetté nyilvánításának célja az 1740–41-ben épült védfal történeti és építészeti értékeinek megőrzése.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott, három elemből álló műemlékegyüttes védetté nyilvánításának célja a református templom és a köré épített védfal, valamint a magtár 18. században épült elemeinek védelmi-funkcionális egységet alkotó védelme.

3. § (1) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet 118. § (1) bekezdésével védetté nyilvánított, Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye), Régiposta u. 22. szám alatti, a közhiteles nyilvántartásban 11516 törzsszámon és 11970 azonosító számon nyilvántartott lakóház ingatlanának telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Miskolc belterület 3603/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az adott telken védett érték nem található – megszüntetem.

(2) A telekalakítás után létrejött, Miskolc belterület 3603/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét fenntartom, tekintettel a lakóház épületének fennálló műemléki értékeire.

4. § (1) Történeti kertként kiemelten védett műemlékké nyilvánítom a Nagycenk (Győr-Moson-Sopron vármegye) belterület 658/1, 673 és külterület 0159/1 helyrajzi számú ingatlanokat és a Hidegség (Győr-Moson-Sopron vármegye) külterület 072, 073/1, 073/2, 074, 089, 090, 091, 092, 093, 094 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Kiemelten védett műemlékké nyilvánítom a Nagycenk belterület 674 helyrajzi számú ingatlanon álló, Szent Mihály arkangyalt ábrázoló szobrot.

(3) Kiemelten védett műemlékké nyilvánítom a Fertőboz külterület 086/3 helyrajzi számú ingatlanon álló Erdődy Hanna- és Széchenyi Béla-síremléket.

(4) Elrendelem az (1)–(3) bekezdésben védetté nyilvánított történeti kert és műemlék építmények együttes védelmét a közhiteles nyilvántartásban 3848 törzsszámon nyilvántartott Széchenyi-kastélyegyüttessel mint műemlékegyüttesre vonatkozó védelmet.

(5) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti műemlékeket I. kategóriába sorolom.

(6) A (4) bekezdés szerinti Széchenyi-kastélyegyüttes műemléki környezeteként az 1. melléklet szerinti ingatlanokat, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott síremlék mindenkori földrészletét jelölöm ki mint a műemlékegyüttes védőövezetét.

(7) Megszüntetem az Országos Műemléki Felügyelőség 12.538/1966. számú hatósági határozatával a Nagycenk 0145, 0159/1, 0187, 551, 558, 559, 560, 657, 658/1, 658/2, 658/4, 658/5, 658/6, 660, 661, 673, 707 helyrajzi számú ingatlanokból álló, a nagycenki Széchenyi-kastélyhoz tartozó műemléki környezet kijelölést, tekintettel a (6) bekezdés szerinti új műemléki környezet kijelölésre.

(8) A műemlékké nyilvánítás célja a nagycenki Széchenyi-kastély történeti kertjének, a nagycenki kastélytól a fertőbozi Erdődy–Széchenyi-síremlékig húzódó Széchényi-hársfasor növényállományának és történeti kialakításának mint a kastély kertjéhez szorosan kötődő barokk kori táji elemnek, a kapcsolódó képző-, iparművészeti és tájépítészeti elemeknek, a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló barokk szobornak, valamint Erdődy Hanna és Széchenyi Béla síremlékének, továbbá mindezek környezetének a megőrzése.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott műemlék ingatlanokra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

5. § (1) A 863-4/1953. FOM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Naszály (Komárom-Esztergom vármegye) Billegpusztán található, a közhiteles nyilvántartásban 2620 törzsszámon és 6338 azonosító számon nyilvántartott Esterházy-kúria ingatlanának telekalakítás után kialakult ingatlanai közül a Naszály külterület 0218/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy telekalakítás következtében az adott telken védett érték nem található – megszüntetem.

(2) A telekalakítás után létrejött, Naszály külterület 0218/2, 0218/3 és 0218/4 helyrajzi számú ingatlanok műemléki védettségét fenntartom, tekintettel a billegpusztai Esterházy-kúria fennálló műemléki értékeire.

6. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Perbál (Pest vármegye), belterület 56 helyrajzi számú ingatlanon található régi sváb temetőt a 2. mellékletben szereplő területi lehatárolás, valamint a 9 db kiemelt jelentőségű síremléket érintő nevesítés szerint.

(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(3) Műemléki környezetnek az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan fennmaradó részét, valamint a Perbál belterület 57/1, 57/2 helyrajzi számú ingatlanokat és a belterület 50, 69, 1139 helyrajzi számú utak temetőt érintő szakaszait jelölöm ki.

(4) A műemlékké nyilvánítás célja a perbáli régi sváb temető 2. mellékletben meghatározott területén álló, közel 500 db, művészeti értékkel bíró, 18. század végi – 20. század eleji faragott sírkő és nevesített síremlék műemléki védelme.

(5) A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Perbál, 56 helyrajzi számú temetőben állt, a közhiteles nyilvántartásban 7177 törzsszámon és 7211 azonosító számon nyilvántartott nevesített sírkövek – Mathius Wist, 1793, Joseph Gabriel Richter, 1843 és Maria Eisenbrenner, 1867 – műemléki védelmét, tekintettel arra, hogy nem azonosíthatók, így a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg, megszüntetem.

7. § A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 600/1333-8/2015. számú hatósági határozatával védetté nyilvánított, Szedres (Tolna vármegye) Bezerédj tér 1. szám alatti, 7 helyrajzi számú ingatlanon a közhiteles műemléki nyilvántartásban 29604 azonosító számon nyilvántartott Béndek-korcsma és mészárszék műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg – megszüntetem.

8. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye), Kőrösi út 1–3. szám alatti, belterület 7350/3 helyrajzi számú ingatlanon álló egykori mozdonyszerelde épületét és az egykori főnökségi épületet.

(2) Elrendelem az (1) bekezdésben védetté nyilvánított épületek együttes védelmét a Szolnok 7350/3 helyrajzi számú ingatlanon található, 11223/1989. OMF határozattal műemlékké nyilvánított és 10339 törzsszámon és 6047 azonosító számon nyilvántartott víztorony építményével mint műemlékegyüttesre vonatkozó védelmet.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a (2) bekezdés szerinti műemlékeket a II. kategóriába sorolom.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott, három elemből álló műemlékegyüttes műemléki környezetének a műemlék épületek mindenkori ingatlanát jelölöm ki.

(5) A műemlékké nyilvánítás célja az 1858-ban a Tiszavidéki Vaspálya Társaság által mozdonyszereldének építtetett, romantikus stílusú épület, valamint az 1900-ban a Magyar Királyi Államvasutak által építtetett, historizáló stílusú főnökségi épület történeti, építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. A műemlék nevesített értékei:

9. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Zalaszentbalázs (Zala vármegye), Szőlőhegyen található zártkert 4826/1 helyrajzi számú ingatlant és a rajta álló présházpincét.

(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(3) A műemlékké nyilvánítás célja a szőlőhegyen álló, hagyományos népi építészeti technológiákat alkalmazó présházpince építészeti értékeinek, szerkezeteinek, ipartörténeti tartozékainak és közvetlen környezete tájépítészeti kialakításának megőrzése. A műemlék nevesített műemléki értékei:

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.