1/2024. (III. 28.) MEKH utasítás
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2024.04.02.
1. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) Ez az utasítás 2024. április 1. napján lép hatályba.
1. melléklet az 1/2024. (III. 28.) MEKH utasításhoz
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
I. Fejezet
A HIVATAL ÁLTALÁNOS ADATAI, JOGÁLLÁSA
1. A Hivatal jogállása és alapadatai
1. § A Hivatalt az Országgyűlés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvénnyel (a továbbiakban: MEKH tv.) hozta létre. A Hivatal alapító szerve az Országgyűlés, alapítási dátuma: 2013. április 4.
2. § (1) A Hivatal önálló szabályozó szerv.
(2) A Hivatal különleges jogállású szerv.
(3) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.
(4) A Hivatal költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(5) A Hivatal az alaptevékenységen kívül rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységet nem végez.
(6) A Hivatal jogállását, feladatait és hatáskörét
o) az a)–l) pont szerinti törvények felhatalmazása alapján kiadott és más jogszabályok
rendelkezései határozzák meg.
(7) A Hivatal vagyonkezelésébe, tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet nincs.
(8) A Hivatalhoz irányító szerv által rendelt más költségvetési szerv nincs.
3. § (1) A Hivatal alapadatai a következők:
a) A Hivatal megnevezése: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
b) A Hivatal megnevezésének rövidítése: MEKH,
c) Angol nyelvű megnevezés: Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Authority,
d) Német nyelvű megnevezés: Ungarische Regulierungsbehörde für Energie- und Versorgungswirtschaft,
e) Francia nyelvű megnevezés: Autorité National de Régulation de l’Énergie et des Services Publics,
f) Orosz nyelvű megnevezés: Управление по регулированию энергетики и коммунальных услуг Венгрии,
g) A Hivatal székhelye: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.,
h) Költségvetési szektor: 1051,
i) Költségvetési szakág: 841312 Energia, üzemanyag-ellátás igazgatása,
j) Alaptevékenység kormányzati funkció szerinti besorolása:
013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
043210 Kőolaj- és gázipar igazgatása és támogatása
043510 Villamosenergia-ipar igazgatása és támogatása
043610 Egyéb energiaipar igazgatása és támogatása
051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása
063010 Vízügy igazgatása,
k) PIR törzsszám: 814164,
l) Államháztartási egyedi azonosító: 039013,
m) Adószám: 15814160-2-41,
n) Statisztikai számjel: 15814160-8413-311-01,
o) TB Nyilvántartási szám: 216 226 317,
p) Előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01714373-00000000,
q) Letéti számlaszám: 10032000-01714373-20000002,
r) Fejezeti befizetési számlaszám: 10032000-00333403-60000006,
s) Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlaszám: 10032000-00333403-40000004,
t) Fejezeti maradvány-elszámolási számlaszám: 10032000-00333403-10000001,
u) VIP kártyafedezeti számlaszám: 10032000-01714373-00070003,
v) Intézményi kártyafedezeti számlaszám: 10032000-01714373-00060004.
(2) A Hivatal 2013. július 26-án kelt, JIFO-02-2/2/2013. számú Alapító Okiratát a 2014. február 27-én kelt, JIFO-02-2/2/2013. számú, a 2015. május 27-én kelt, JHFO-2015/43-3. számú, valamint a 2021. július 16-án kelt, JHFO/32-2/2021. számú okirat módosította.
(3) A Hivatal állami feladatként ellátott alaptevékenységeinek körét az Alapító Okirat határozza meg.
2. A Hivatal szervezeti felépítése
4. § (1) A Hivatalban önálló és nem önálló szervezeti egységek működnek. Önálló szervezeti egységek a főosztályok és az önálló osztályok (a továbbiakban együtt: főosztályok vagy önálló szervezeti egységek). Az Elnöki Kabinet, a Stratégiai és Nemzetközi Ügyekért Felelős Elnökhelyettes Titkársága, az Operatív Működésért Felelős Elnökhelyettes Titkársága, az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkársága, valamint a Víziközmű-szolgáltatásért és Hulladékgazdálkodásért Felelős Elnökhelyettes Titkársága főosztálynak minősül.
(2) A Hivatalban nem önálló szervezeti egység az osztály. Az igazgatók titkársága, valamint az Innovációs Iroda osztálynak minősül.
(3) A Hivatal alaplétszámát az elnök határozza meg, és módosíthatja a Hivatal rendelkezésére álló költségvetési forrás és a Hivatal feladatai figyelembevételével.
(4) Az egységes hivatali működés kialakítása és biztosítása érdekében a főosztályokon az elnök eltérő rendelkezése hiányában legalább egy fő jogász, jogi előadó vagy jogtanácsos (a továbbiakban együtt: jogász) feladatkört kell létesíteni. A jogász feladatkör betöltésének tekinthető, ha a főosztályvezető jogi végzettséggel rendelkezik.
5. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Hivatal szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényre figyelemmel a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó feladatköröket a 3. függelék tartalmazza.
(4) A speciális tisztséget betöltő személyek feladatkörét a 4. függelék tartalmazza.
II. Fejezet
6. § (1) A Hivatalt az elnök vezeti.
a) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki,
b) kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,
c) irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza alaplétszámát és a kiadmányozás rendjét,
d) képviseli a Hivatalt belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban, gondoskodik a Hivatal részvételéről nemzetközi szervezetekben,
e) a Hivatal nevében megállapodásokat köthet, kötelezettségeket vállalhat,
f) gyakorolja a Küt.-ben és a MEKH tv.-ben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,
g) gyakorolja a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló munkatársak feletti munkáltatói jogkört,
h) a Hivatal költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
i) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hivatal tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről,
j) évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,
k) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel,
l) a Hivatal feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén, meghívásra részt vesz a Kormány ülésén,
m) kiadja a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátására és a jogszabályok végrehajtásának biztosítására irányuló belső normatív utasításokat, valamint az egyedi elnöki utasításokat; a jogszabályi előírások figyelembevételével a normatív utasításban foglaltaktól egyedi ügyben eltérő eljárási rendet alkalmazhat, illetve egyedi döntést hozhat,
n) kiadmányozza azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át,
o) rendelkezik a jogszabályok keretein belül a Hivatal költségvetésében jóváhagyott előirányzatok (létszám-, bér- és jutalom-, működési és felhalmozási kiadások) felett,
p) jóváhagyja a Hivatalhoz külső féltől beérkező adatigények teljesítését,
q) meghatározott feladatok ellátására munkacsoportot hozhat létre, működtethet,
r) meghatározott ügy intézésére kijelölhet bármely köztisztviselőt, és számára a jogszabályok keretei között az ügy intézésének módjára is utasítást adhat,
s) a Szabályzatban foglalt általános helyettesítési rendtől szükség esetén eltérhet,
t) gondoskodik a szabálytalanságok kezelésének hivatali szabályozásáról és működtetéséről, valamint az ellenőrzési nyomvonal összeállításáról,
u) állandó tagként részt vesz a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során a Kormányt tanácskozási jogkörrel segítő bizottság ülésein, amelynek elnöke az energiapolitikáért felelős miniszter,
v) gondoskodik a Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról, és ellátja mindazokat a feladatokat, meghozza mindazokat a döntéseket és intézkedéseket, amelyeket jogszabály, a Szabályzat vagy belső szabályzat a hatáskörébe utal, illetve amelyeket saját hatáskörben megtart, vagy saját hatáskörébe von.
(3) A Hivatal elnöke felelős a közfeladatok jogszabályban, Alapító Okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. A Hivatal elnöke felelős továbbá a belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
7. § Az elnök közvetlenül irányítja
c) a Biztonsági Főosztály, valamint
8. § Az elnököt akadályoztatása esetén – eltérő rendelkezése hiányában – az adott ügyben feladatköre szerint érintett elnökhelyettes, az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó más vezetők, illetve köztisztviselők feladatkörében a stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes, egyébként tartós, 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén a stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes helyettesíti.
9. § (1) Az elnök vezetői munkájának támogatása érdekében a Hivatal egyes szakmai és funkcionális ágazatainak irányítását – az elnök által kinevezett – elnökhelyettesek végzik.
(2) Az elnökhelyettesek az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt, és végzik a szakterületi feladatok előkészítését és végrehajtását az elnök irányításával, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő szakmai ügyek hivatali szintű megvalósításában.
(3) Az elnökhelyettesek az elnök közvetlen irányítása mellett az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítják az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületüket érintően gondoskodnak a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviselik azt. Az elnökhelyettesek szakterületüket érintően képviselik a Hivatalt.
(4) Az elnökhelyettesek biztosítják, hogy az általuk irányított szervezeti egységek egymással, továbbá a Hivatal más szervezeti egységeivel együttműködve, és egymást kölcsönösen tájékoztatva, egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási és hatósági munkában, valamint a Hivatal egyéb feladatainak ellátásában.
(5) Az elnökhelyetteseket az elnök írásbeli rendelkezése alapján – az abban megjelölt terjedelemben – másik elnökhelyettes, illetve az elnök vagy az elnökhelyettes által írásban kijelölt igazgató vagy főosztályvezető helyettesíti.
10. § (1) Az elnökhelyettesek kötelesek a saját szakterületükön
a) kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
b) feladataikat a jogszabályok és az elnök utasításai alapján ellátni;
c) összeállítani és a kabinetigazgatónak határidőre megküldeni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó éves munkatervre vonatkozó javaslatot;
d) összeállítani és az operatív működésért felelős elnökhelyettesnek határidőre megküldeni az országgyűlési beszámolóval kapcsolatos részanyagokat;
e) azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás jogát az elnök magának fenntartotta vagy magához vonta, az irat előzetes szignózásával az elnököt szakmai egyetértésükről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
f) irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
g) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
h) gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások betartásáról és érvényesüléséről;
i) tájékoztatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit az elnök szakmai álláspontjáról;
j) rendszeresen tájékoztatni az elnököt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni az elnök hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
k) értékelni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
l) működtetni és ellenőrizni az általuk irányított szervezeti egységek belső kontrollrendszerét;
m) közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
n) részt venni az igazgatási és érdekegyeztetési feladatok ellátásában;
o) javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
p) az elnök részére a kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
q) a saját hatáskörükbe tartozó és egymás ügykörét érintő kérdésekben egyetértésben intézkedni és dönteni, egyetértés hiányában az ügyet az elnök elé terjeszteni; valamint
r) eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával az elnök esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(2) Az elnökhelyettesek jogosultak, illetve kötelesek
a) a feladatkörükbe tartozó ügyben az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíteni, azoknak a jogköröknek a kivételével, amelyekben az intézkedés jogát az elnök a saját részére kizárólagosan fenntartotta, illetve amelyekben jogszabály tiltja a helyettesítést;
b) szakterületi és hatásköri elhatárolásnak megfelelően elnökhelyettesi értekezlet szervezésére, megtartására;
c) részt venni az irányításuk alá tartozó szakterület munkáját érintő értekezleten, megbeszélésen, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilvánítani, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
d) a feladatkörüket érintő kérdésekben – a Szabályzat 42. §-ában foglaltak figyelembevételével – a médiatartalom-szolgáltatók részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni;
e) a Hivatal feladatkörébe tartozó és szakterületüket érintő bármely kérdésben elnöki döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezni;
f) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek előtt, helyi és központi államigazgatási szervek előtt;
g) ellátni a jogszabályalkotásra irányuló szakmai javaslatok államigazgatási képviseletét.
11. § Az elnökhelyettesek mellett, feladataik ellátásának segítése érdekében titkárságok működnek.
12. § (1) A stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes mint általános elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) a Stratégiai és Nemzetközi Ügyekért Felelős Elnökhelyettes Titkársága,
b) a Nemzetközi Ügyek Főosztálya, valamint
c) a Stratégiai Elemzések Főosztálya
vezetőjének tevékenységét.
(2) Az elnök közszolgálati jogviszonyával összefüggő, a MEKH tv.-ben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket általános elnökhelyettesként a stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes teszi meg.
13. § (1) Az operatív működésért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) az Operatív Működésért Felelős Elnökhelyettes Titkársága,
b) a Gazdasági és Kontrolling Főosztály,
c) az Informatikai Főosztály,
d) a Statisztikai Főosztály,
e) a jogi és fogyasztóvédelmi igazgató,
f) a Humánpolitikai Önálló Osztály,
g) a Bérgazdálkodási Önálló Osztály,
h) az Üzemeltetés Önálló Osztály, valamint
i) a Flottakezelési Önálló Osztály
vezetőjének tevékenységét.
(2) Az operatív működésért felelős elnökhelyettes
a) koordinálja a Hivatal országgyűlési beszámolójának elkészítését;
b) szervezi, koordinálja a Hivatal kormányzati előterjesztések, jogszabálytervezetek államigazgatási egyeztetésében való részvételét;
c) szükség szerint gondoskodik a Hivatal Alapító Okirata, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának előkészítéséről.
14. § Az energetikáért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkársága,
b) a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály,
c) a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály,
d) a Távhő-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály, valamint
e) a Fenntartható Fejlődés Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
15. § A víziközmű-szolgáltatásért és hulladékgazdálkodásért felelős elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) a Víziközmű-szolgáltatásért és Hulladékgazdálkodásért Felelős Elnökhelyettes Titkársága,
b) a Víziközmű-engedélyezési és Felügyeleti Főosztály,
c) a Víziközmű-szolgáltatási Szabályozási Főosztály, valamint
d) a Hulladékgazdálkodási Szabályozási Főosztály
vezetőjének tevékenységét.
16. § (1) Az elnök, illetve az operatív működésért felelős elnökhelyettes vezetői munkájának támogatása érdekében a Hivatal egyes szakmai és funkcionális tevékenységeinek irányítását a közvetlen irányítása alá tartozó igazgatók végzik. Az elnök közvetlen irányítása alatt kabinetigazgató, az operatív működésért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt a jogi és fogyasztóvédelmi igazgató működik. Az igazgatók az elnököt nem helyettesíthetik.
(2) Az igazgatók az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt, és végzik a szakterületi feladatok előkészítését és végrehajtását, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő szakmai ügyek hivatali szintű megvalósításában.
(3) Az igazgatók a felettes vezető közvetlen irányítása mellett az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítják az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületüket érintően gondoskodnak a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviselik azt. Az igazgatók szakterületüket érintően képviselik a Hivatalt.
(4) Az igazgatók biztosítják, hogy az általuk irányított szervezeti egységek egymással és más szervezeti egységekkel együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva, egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási munkában, valamint a Hivatal egyéb feladatainak ellátásában.
(5) Az igazgatót az általa írásban kijelölt, irányítása alatt álló vezető helyettesíti.
17. § (1) Az igazgatók kötelesek a saját szakterületükön
a) kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
b) feladataikat a jogszabályok, az elnök és az elnökhelyettes utasításai alapján ellátni;
c) összeállítani és a kabinetigazgatónak határidőre megküldeni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó éves munkatervet;
d) összeállítani és az operatív működésért felelős elnökhelyettesnek határidőre megküldeni az országgyűlési beszámolóval kapcsolatos részanyagokat;
e) azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás joga felettes vezetőjüket illeti meg, őt az irat előzetes szignózásával szakmai egyetértésükről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
f) irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
g) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
h) gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások betartásáról és érvényesüléséről;
i) tájékoztatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit az elnök, illetve felettes vezetőjük szakmai álláspontjáról;
j) rendszeresen tájékoztatni a felettes vezetőt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni a hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
k) értékelni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
l) működtetni és ellenőrizni az általuk irányított szervezeti egységek belső kontrollrendszerét;
m) közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
n) részt venni az igazgatási és érdekegyeztetési feladatok ellátásában;
o) javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
p) a felettes vezető által kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
q) eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával a felettes vezető esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(2) Az igazgatók jogosultak, illetve kötelesek
a) szakterületi és hatásköri elhatárolásnak megfelelően igazgatói értekezlet szervezésére, megtartására;
b) részt venni az irányításuk alá tartozó szakterület munkáját érintő értekezleten, megbeszélésen, az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilvánítani, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
c) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek előtt, helyi és központi államigazgatási szervek előtt;
d) ellátni a jogszabályalkotásra irányuló szakmai javaslatok államigazgatási képviseletét.
18. § (1) Az elnök munkájának és feladatainak ellátása érdekében Elnöki Kabinet működik, melyet a kabinetigazgató vezet.
(2) A jogi és fogyasztóvédelmi igazgató szakmailag irányítja
a) a Jogi és Fogyasztóvédelmi Igazgató Titkársága,
b) a Jogi Főosztály, valamint
c) a Fogyasztóvédelmi Főosztály
(3) A jogi és fogyasztóvédelmi igazgató biztosítja a Hivatal egységes jogértelmezését és jogalkalmazási gyakorlatát, ennek érdekében
a) az érintett szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett szakmai megbeszélésre hívhatja össze a Hivatal szervezeti egységeinél dolgozó köztisztviselőket, melyen a meghívottak kötelesek részt venni;
b) az adott szervezeti egység vezetőjének erre irányuló kifejezett megkeresése esetén jogosult az adott szakterület hatáskörébe tartozó kérdésekben jogi iránymutatást adni;
c) jogi szempontból véleményezi a Hivatalhoz érkezett, jogalkotással összefüggő, az érintett szakterület által már felülvizsgált, válaszra szakmailag és formailag előkészített dokumentumokat.
(4) A jogi és fogyasztóvédelmi igazgató ellátja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igényekkel kapcsolatos feladatokat a vonatkozó belső szabályzat szerint, részt vesz a fenti igényekkel kapcsolatos válaszok előkészítésében, és ellátja a személyes adatok védelmével kapcsolatos feladatokat.
(5) A jogi és fogyasztóvédelmi igazgató
a) kialakítja és fejleszti a Hivatalnál alkalmazott egységes minőségirányítási elveket, ennek keretében kialakítja és éves gyakorisággal felülvizsgálja a belső szabályozói dokumentumok rendszerét;
b) beazonosítja a Hivatal ügymenet-folytonossága szempontjából kiemelt folyamatokat, nyomon követi és évente felülvizsgálja ezen folyamatok dokumentáltságát;
c) koordinálja a belső szabályozó dokumentumok készítését, felülvizsgálatát, véleményeztetését, hatályba léptetését és hatályon kívül helyezését;
d) biztosítja a belső szabályozó rendszer elemeinek összhangját, irányítja azok folyamatos aktualizálását;
e) nyilvántartást vezet a szabályozó dokumentumokról.
(6) A jogi és fogyasztóvédelmi igazgató szakmailag irányítja igazgatói titkársága tevékenységét.
III. Fejezet
6. Az önálló szervezeti egységek vezetői
19. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és az elnöktől, valamint az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettestől, igazgatótól kapott utasítások figyelembevételével vezeti, irányítja, ellenőrzi a vezetése alá tartozó szervezeti egységet.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője önálló felelősséggel irányítja a vezetése alatt álló szervezeti egységek munkatársainak munkáját. Ha az önálló szervezeti egység vezetői feladatköre betöltetlen, az elnök eltérő rendelkezése hiányában az önálló szervezeti egységet a közvetlen felettes vezető vezeti.
(3) A főosztályvezetők az elnök vagy az elnökhelyettesek írásbeli kijelölése alapján, az abban meghatározott terjedelemben helyettesíthetik az elnökhelyetteseket.
(4) A főosztályvezetőt akadályoztatása esetén a főosztályvezető-helyettes vagy a szakterületét érintően a főosztály ügyrendjében kijelölt beosztott osztályvezető helyettesíti. A főosztályvezető-helyettes csak osztályvezető munkatárs lehet. Az önálló osztály vezetőjének helyettesítésére az elnök, illetve a szakterületért felelős elnökhelyettes köztisztviselőt jelölhet ki. Az elnök a főosztályvezetők helyettesítésének rendjét írásban eltérően is meghatározhatja.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően és feladatkörében
a) az elnök és a felettes vezető iránymutatásainak megfelelően a munkavégzést koordinálni, biztosítani a beosztott munkatársak egyenlő mértékű terhelését;
b) a beosztott munkatársak részére a munkavégzéshez szükséges naprakész információkat biztosítani, az elnöki vagy elnökhelyettesi, igazgatói értekezleten meghatározott stratégiai és operatív döntésekről a beosztott munkatársakat a megfelelő mértékben tájékoztatni, ennek érdekében szükség szerint a szervezeti egység munkatársai részére értekezletet tartani;
c) a beosztott munkatársak munkáját figyelemmel kísérni, és azt a jogszabályok és belső szabályzatok figyelembevételével értékelni;
d) a feladatkörét érintő előterjesztések, egyéb szabályzatok szakmai tervezeteit, valamint jogszabálytervezetek támogató anyagait elkészíteni, szükség esetén a hatályos jogszabályok, szabályzatok módosítását – a szolgálati út betartásával – kezdeményezni, továbbá a feladatkörét érintő belső szabályzatok hatályos jogszabályoknak való megfelelését rendszeresen vizsgálni, és a felelősségi körébe utalt belső szabályzatok aktualizálását, felülvizsgálatát rendszeresen elvégezni, azokat aláírásra előkészíteni;
e) dönteni a feladatkörébe tartozó, valamint az elnök és a felettes vezető által a hatáskörébe utalt ügyekben;
f) a hatáskörébe tartozó feladatok során kezelt adatokat, információkat naprakészen tartani, és gondoskodni a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok maradéktalan érvényesüléséről;
g) a belső szabályzatokban foglaltak megtartásával gondoskodni a szakterületét érintően a közérdekű információknak a Hivatal honlapján, vagy egyéb információknak az intraneten történő naprakész megjelenítéséről, a lehető legszélesebb körű tájékoztatás nyújtásáról;
h) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei számára meghatároznak.
(6) Az önálló szervezeti egység vezetője jogosult a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően képviselni a szervezeti egységét a Hivatal más szervezeti egységei előtt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
7. A nem önálló szervezeti egységek vezetői
20. § (1) Az osztályt az osztályvezető vezeti. Ha az osztályvezetői feladatkör betöltetlen, az elnök eltérő rendelkezése hiányában az osztályt az irányítási jogkört gyakorló főosztályvezető vezeti.
(2) Az osztályvezetőt az elnök által vagy a főosztály ügyrendjében kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
(3) Az osztályvezető a felettes főosztályvezetőtől kapott utasítások figyelembevételével – önálló felelősséggel – szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.
(4) Az osztályvezető a nem közvetlen felettesnek minősülő vezetőtől kapott utasításról köteles tájékoztatni közvetlen felettesét.
(5) Az osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően köteles
a) betartani és a vezetése alá tartozó szervezeti egység munkatársaival betartatni a jogszabályokat és a Hivatal szabályzatait;
ba) az általa vezetett szervezeti egység feladatainak határidőre történő teljesítéséről,
bb) a vezetése alatt álló szervezeti egység hatáskörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátásáról;
c) rendszeresen tájékoztatni közvetlen felettesét az általa irányított szervezeti egység tevékenységét érintően;
d) főosztályvezetőjének beszámolni a főosztály, illetve az osztály munkatársai számára meghatározott feladatokról, a munkatársak rendszeres értékeléséről és a végrehajtás ellenőrzéséről;
e) rendszeres szakmai tájékoztatást nyújtani a vezetett szervezeti egység munkatársainak;
f) biztosítani az ügyintézés egységes gyakorlatát, minőségének fejlesztését;
g) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak.
(6) Az osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően jogosult
a) a főosztályvezetőnek javaslatot tenni a főosztályvezető döntési és intézkedési jogkörébe tartozó esetekben;
b) a beosztott munkatársak részére szükség szerint értekezlet tartására.
8. Speciális tisztséget betöltő személyek
21. § (1) A Hivatalban a jogszabályi előírásoknak megfelelően az elnök által kinevezett, illetve a tevékenység ellátásával megbízott
a) adatvédelmi tisztviselő,
c) elkülönített visszaélés bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy,
d) belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy, valamint
e) az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy
(a továbbiakban együtt: speciális tisztséget betöltő személyek) működik.
(2) A speciális tisztséget betöltő személyek e tevékenységüket a jogszabályokban meghatározott önállósággal és felelősséggel végzik.
(3) A speciális tisztséget betöltő személyeket akadályoztatásuk esetén az elnök által írásban kijelölt munkatárs helyettesíti.
IV. Fejezet
A HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ FÓRUMAI
22. § (1) Az Elnöki Értekezlet az elnök által vezetett stratégiai-irányító, döntés-előkészítő, koordináló testület, amely biztosítja a működéssel kapcsolatos információk megosztását, megalapozza a döntéshozatalt, meghatározza az elvégzendő feladatokat. Az Elnöki Értekezlet az elnök által meghatározott időpontban kerül összehívásra.
(2) Az Elnöki Értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az Elnöki Kabinet feladata.
(3) Az Elnöki Értekezlet állandó tagjai az elnök, az elnökhelyettesek, a kabinetigazgató, valamint a kommunikációs vezető. Az Elnöki Értekezletre más személyeket az elnök hívhat meg.
(4) Az Elnöki Értekezleten a vezetőt akadályoztatása esetén a Szabályzat szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. Ezt a körülményt a távol maradó vezető köteles az Elnöki Kabinetnek előzetesen bejelenteni. A helyettesítő az elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatja.
(5) Az Elnöki Értekezlet általános feladata
a) stratégiai döntések előkészítése az elnök részére,
b) külső szervek részére készülő előterjesztések, jogalkotási javaslatok megvitatása, a Hivatal legfontosabb, felső szintű döntést igénylő ügyeinek megtárgyalása,
c) az információáramlás biztosítása, az egységes álláspont kialakítása, a programok egyeztetése,
d) a feladatok kiosztása és a teljesített feladatokról történő beszámolás, a belső kontrollrendszer biztosítása.
(6) Az Elnöki Értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az Elnöki Értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a Hivatal munkatársai is e szakmai álláspontoknak megfelelően végezzék munkájukat. Ennek érdekében az Elnöki Értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
10. Elnöki vezetésű más fórumok
23. § Az elnök döntése alapján az elnök vezetésével megtartott más vezetői fórum is összehívható, illetve működtethető.
11. Elnökhelyettesi értekezlet
24. § (1) Az elnökhelyettesi értekezlet az elnökhelyettes által vezetett vezetői fórum, mely az elnökhelyettes által meghatározott időpontban, de legalább havonta kerül összehívásra.
(2) Az elnökhelyettesi értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása az elnökhelyettesi titkárságok feladata.
(3) Az elnökhelyettesi értekezlet résztvevői: az elnökhelyettes, az elnökhelyettes irányítása alá tartozó igazgatók, főosztályvezetők, továbbá az elnökhelyettes döntésétől függően az irányítása alá tartozó osztályvezetők. Az elnökhelyettesi értekezletre más személyeket az elnökhelyettes hívhat meg.
(4) Az elnökhelyettesi értekezlet általános feladata az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában döntések meghozatala, döntések előkészítése az Elnöki Értekezletre, az információáramlás és a belső kontroll biztosítása, a szakmai programok egyeztetése, a feladatok kiosztása, számonkérése az Elnöki Értekezlet döntéseinek, iránymutatásainak megfelelően. A résztvevők helyettesítése, az elnökhelyettesi értekezleten hozott döntések végrehajtása, a munkatársak tájékoztatása tekintetében az Elnöki Értekezletre vonatkozó szabályok irányadóak.
25. § Az elnökhelyettes, az igazgató, az önálló szervezeti egység vezetője a fentieken kívül eseti értekezletet is összehívhat, az általa meghatározott tárgyban és személyi körben.
V. Fejezet
26. § (1) A kiadmányozási jog az adott ügyben a döntés meghozatalára, a kiadmány aláírására ad felhatalmazást.
(2) A kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni. A kiadmányozott irat tartalmáért és formájáért az aláíró felelős.
(3) A Hivatal elnöke kiadmányozza mindazon iratokat, hatósági döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át. Az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor magához vonhatja.
(4) A kiadmányozásra vonatkozó részletes rendelkezéseket belső szabályzat állapítja meg.
27. § (1) A Hivatal munkatársai felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlása a Küt. 22. §-ában foglaltak szerint, vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselőre ruházható át. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. Az elnök az átruházott munkáltatói jogköröket bármikor magához vonhatja.
(3) Az elnök gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört az elnökhelyettesek, a kabinetigazgató, a Biztonsági Főosztály vezetője, a speciális tisztséget betöltő személyek, valamint a belső ellenőr felett.
(4) A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
(5) Az elnök – akadályoztatása esetén az operatív működésért felelős elnökhelyettes – dönt a Hivatal valamennyi munkatársára vonatkozóan
a) a közszolgálati munkaszerződés megkötéséről (munkaviszony létesítéséről), a felmentésről (munkaviszony megszüntetéséről), a munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartozó jogviszony megszüntetésről, a közszolgálati munkaszerződés-módosításról (munkaviszony módosításáról) és a díjazás megállapításáról;
b) a fegyelmi és kártérítési eljárás megindításáról, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség megállapításáról;
c) a fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés engedélyezéséről;
e) a tanulmányi szerződés megkötéséről, módosításáról, képzésen való részvétel engedélyezéséről;
f) az állami kitüntetésekre, dicséretekre és díjakra történő előterjesztésről;
g) az érdemek elismeréséről, a jutalmazásról.
28. § (1) Az elnökhelyettes gyakorolja az irányítása alá tartozó igazgatók, valamint a közvetlen irányítása alatt álló önálló szervezeti egységek vezetői felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is. Ezen túlmenően az elnökhelyettesnek valamennyi, irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joga és kötelezettsége van.
(2) Az igazgató gyakorolja az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői, valamint önálló szervezeti egységet nem képező titkársága munkatársai felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is. Ezen túlmenően az igazgatónak valamennyi, irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa tekintetében az operatív működésért felelős elnökhelyettes munkáltatói jogkörébe, továbbá – az operatív működésért felelős elnökhelyettes útján – az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joga és kötelezettsége van.
29. § Az önálló szervezeti egység vezetője gyakorolja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek – vezető és beosztott – munkatársai felett mindazon munkáltatói jogköröket, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is –, és ugyanezen személyi kör tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes, igazgató – ilyen hiányában közvetlenül az elnök – felé javaslattételi joga és kötelezettsége van.
30. § (1) Az osztályvezető a felettes főosztályvezetővel egyeztetve jogosult a közvetlen irányítása alá tartozó munkatársak tekintetében gyakorolni az utasítással, irányítással, vezetéssel és ellenőrzéssel összefüggő munkáltatói jogokat, jogosult továbbá a beosztott munkatársak beszámoltatására.
(2) Az osztályvezetőnek a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó esetekben javaslattételi joga van.
31. § A Hivatal önálló szervezeti egységei az előre meghatározható tervezhető tevékenységeikről a tárgyév február 15. napjáig éves munkatervet készítenek, amely az éves munkára irányadó jellegű. Az önálló szervezeti egységek éves munkaterve alapján készül a Hivatal éves munkaterve, melyet az Elnöki Kabinet állít össze és készít elő az elnöknek a tárgyév február utolsó munkanapjáig, és amelyhez az elnök, az elnökhelyettesek, igazgatók az irányításuk alá tartozó önálló szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
16. Országgyűlési beszámoló
32. § A Hivatal éves tevékenységéről az Országgyűlés részére készített beszámoló ad számot, melyet az operatív működésért felelős elnökhelyettes koordinálásával kell előkészíteni, és az elnök hagyja jóvá.
33. § (1) Az elnök a több elnökhelyettes, igazgató vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő eseti feladatok ellátására és projektek megvalósítására munkacsoportot hozhat létre és működtethet.
(2) Az elnökhelyettes és az igazgató eseti feladatok ellátására és projektek megvalósítására az általa irányított szakterületek vonatkozásában munkacsoportot hozhat létre és működtethet.
(3) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.
(4) A munkacsoport létrehozására, tagjai feladatainak meghatározására, működésének időtartamára, a döntéshozatali folyamatra vonatkozó részletes rendelkezéseket belső szabályzat állapítja meg.
18. Előterjesztések elkészítése, külső előterjesztések véleményezése
34. § (1) A Hivatal feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyekben a jogszabály tervezetét, illetve a más szerv által előkészített előterjesztésre adott véleményt – az elnök és az elnökhelyettesek által megadott szempontok szerint – a szakmailag illetékes vagy kijelölt főosztályok készítik el, együttműködve a többi érintett szervezeti egységgel. A kiadmányból elektronikusan másolatot kell küldeni – ha nem ő az aláíró – a szakterületért felelős elnökhelyettesnek, a véleményezésben részt vevő önálló szervezeti egységeknek, az Operatív Működésért Felelős Elnökhelyettes Titkárságának, a jogi és fogyasztóvédelmi igazgatónak és az Elnöki Kabinetnek.
(2) Az előterjesztés, illetve jogszabálytervezet külső szervekkel történő egyeztetését minden szervezeti egység vezetője az illetékes elnökhelyettes, igazgató jóváhagyása mellett, azonos vezetői szint figyelembevételével jogosult elvégezni.
35. § (1) A vezetői feladatkört betöltő köztisztviselő teljes jogi és erkölcsi felelősséggel köteles irányítani, vezetni és ellenőrizni a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek és belső szabályzatoknak, valamint a felettes vezetők utasításainak megfelelően az irányítása alatt működő szervezeti egységet. Minden vezető a lehető legnagyobb gondossággal, felelősségteljesen köteles munkáját ellátni, és szaktudását, szakmai ismereteit köteles folyamatosan fejleszteni.
(2) Minden vezető felelősséggel tartozik a tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításáért és végrehajtásáért. A vezető munkavégzését kezdeményezően és oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. A vezető kreatív, önálló megoldásokkal és megoldási javaslatokkal köteles biztosítani a Hivatal működésének, szervezeti egysége szakmai tevékenységének folyamatos megújulását és a változó környezeti hatásoknak való megfelelését.
(3) A vezetők az általuk szignózott – vagy saját hatáskörben történő döntés esetében általuk aláírt – iratok esetében felelősséget vállalnak az irat tartalmának és formájának a szakszerűségéért, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak, valamint felettesük utasításainak való megfelelőségéért.
(4) A Hivatal valamennyi vezetője felel a vezetése alatt álló szervezeti egység
a) hatáskörébe utalt feladatok határidőben történő szakszerű és jogszerű, belső szabályzatoknak és a felettes utasításainak megfelelő teljesítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért;
b) működéséért oly módon, hogy annak tevékenységében a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a felettes vezetői utasítások érvényre jussanak.
(5) A Hivatal valamennyi vezetőjének a vezetői utasításokat, valamint a Hivatalba érkező dokumentumokat a szolgálati út betartásával kell kiadnia. A szolgálati út a hivatali ügyek intézésének azon módja, melyen keresztül fokozatosan jut az ügy alulról felfelé vagy felülről lefelé ahhoz, akinek az ügyben döntési, utasítási joga, illetve intézkedési, végrehajtási kötelezettsége van.
(6) A vezető az utasítás kiadásánál a szolgálati út betartását csak abban az esetben mellőzheti, ha emiatt a hivatali érdek sérelmet szenvedne. A munkatárs közvetlen vezetőjét köteles haladéktalanul tájékoztatni a szolgálati út mellőzésével kapott utasításokról.
36. § (1) A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és iránymutatásokról.
(2) A vezető köteles az irányítása alá tartozó vezetők és munkatársak részére rendszeresen, legalább negyedéves gyakorisággal visszajelzést adni az adott munkatárs által ellátott tevékenység minőségére vonatkozóan.
20. A munkavégzés elvei, felelősség az ügyintézésért
37. § (1) A vezető és ügyintéző köteles a feladatköri leírásában foglalt feladatok ellátására, valamint a feladatkörébe tartozó ügy elintézése érdekében a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szakmai követelmények, valamint a Hivatal belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával és a felettesek utasításainak figyelembevételével, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket az előírt határidőn belül megtenni.
(2) Amennyiben a belső határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesének írásban jelezni.
(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről haladéktalanul tájékoztatni a közvetlen felettest.
(4) A szervezeti egységen belül a hatósági ügyintézést minden vezető úgy köteles megszervezni, hogy az irat lehetőség szerint az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább 10 nappal elinduljon a felelős személyek szakmai egyetértését biztosító aláírásra (szignózásra) és kiadmányozásra. Nem hatósági ügyekben is úgy kell az iratot előkészíteni, hogy a kiadmányozás határidőben megtörténhessen.
21. Külső és belső kapcsolattartás, együttműködési kötelezettség
38. § (1) A Hivatal a feladatai ellátása során kapcsolatot tart az Országgyűlés kijelölt bizottságával, a Kormánnyal, a központi és a helyi államigazgatási szervekkel, a tudományos intézetekkel, a köztestületekkel, a társadalmi és az egyéb szervezetekkel.
(2) Az elnök, az elnökhelyettesek, az igazgatók, valamint a gazdasági vezető az irányítási területükhöz tartozó ügyekben rendszeres munkakapcsolatban állnak a kormányzati szervek, a központi és a helyi államigazgatási szervek illetékes vezetőivel, képviselőivel, valamint a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó személyekkel, szervezetekkel.
(3) Külső kapcsolattartás során – az elnök, az elnökhelyettesek és az igazgatók kivételével – a Hivatal vezetői államigazgatási szervek előtt az azonos vezetői szintnek megfelelően képviselik a Hivatalt, más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel önállóan jogosultak kapcsolattartásra. Az önálló osztály vezetője főosztályvezetői szintnek megfelelő képviseleti, kapcsolattartási jogosultsággal rendelkezik.
(4) Az ügyintéző köztisztviselő a feladatköri leírása szerint vagy a közvetlen felettese külön felhatalmazása alapján jogosult külső szervezetekkel, személyekkel kapcsolatot tartani. Az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató külön felhatalmazásban (esetileg, szóban vagy írásban) ettől eltérő képviseletet is megállapíthat.
(5) A Jogi Főosztály jogtanácsosai a peres és nemperes eljárásokban önállóan jogosultak a Hivatal nevében kapcsolatot tartani a bíróságokkal és egyéb hatóságokkal, illetve ellátni a Hivatal jogi képviseletét.
39. § (1) A több szervezeti egységet érintő ügyekben az érintett szervezeti egységek munkatársai a felettes vezetők iránymutatásai szerint együttműködnek.
(2) A Hivatal vezetői és beosztott munkatársai a feladatköri leírásukban meghatározott módon – a szolgálati út betartásával – jogosultak és kötelesek belső kapcsolattartásra.
(3) Több szervezeti egységet érintő ügy, vagy a szervezeti hatáskörök, illetve szakmai álláspontok ütközése esetében a közös irányítási jogkört gyakorló vezető jelöli ki az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles, felelős vezetőt, illetve dönt a vitás kérdésekben.
(4) A koordinációval megbízott vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett hivatali szervezeti egység vezetőivel.
40. § (1) A nemzetközi köz- és magánjog alanyaival az elnök, az elnökhelyettesek, a Stratégiai és Nemzetközi Ügyekért Felelős Elnökhelyettes Titkársága vezetője, valamint a Nemzetközi Ügyek Főosztályának főosztályvezetője tartanak önállóan kapcsolatot.
(2) A stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes a nemzetközi kapcsolatokat és európai belső energiapiaci kérdéseket érintően, valamint a víziközmű-szolgáltatással és hulladékgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi együttműködést érintően általánosan képviseli a Hivatalt.
(3) Az elnök a Hivatal bármely köztisztviselőjét, a stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes az irányítása alá tartozó szervezeti egység köztisztviselőjét jogosult kijelölni európai uniós és nemzetközi szervezetekkel és külföldi hivatalokkal történő kapcsolattartásra.
(4) Az elnökhelyettesek jogosultak az irányításuk alá tartozó szervezeti egység köztisztviselőjének személyére javaslatot tenni a stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes részére a Hivatal európai uniós és nemzetközi szervezetekben vagy külföldi hivatalokban történő képviseletére vonatkozóan.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerint kapcsolattartásra kijelölt vagy javasolt személy, illetve a Hivatal képviseletében tevékenykedő külső személy részére a stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes jogosult megbízólevelet kiállítani. A stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes által kiállított megbízólevélben rendelkezni kell a nemzetközi szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos jogosultságokról.
(6) A képviseletre kijelölt vagy javasolt személy vonatkozásában felmerült vita esetén az elnök dönt.
(7) A Hivatal tevékenységével kapcsolatos általános jellegű nemzetközi megkereséseket minden esetben továbbítani kell a Nemzetközi Ügyek Főosztálya vezetőjének, aki állásfoglalást ad arról, hogy a megkeresés nemzetközi kapcsolattartásnak minősül-e. Azon megkereséseket, amelyek nem minősülnek nemzetközi kapcsolattartásnak, a megkeresés tartalmával érintett szervezeti egység válaszolja meg.
(8) A Hivatal hatáskörébe tartozó és a nemzetközi együttműködést érintő vagy nemzetközi hatással bíró ügyekben a Hivatal érintett szervezeti egységei tájékoztatni kötelesek a Nemzetközi Ügyek Főosztályát.
(9) A Nemzetközi Ügyek Főosztályának vezetője nemzetközi ügyekben jogosult közvetlenül tájékoztatást kérni más szervezeti egységek vezetőitől.
22. Belső kontrollrendszer
41. § (1) A Hivatal belső kontrollrendszerének kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről a Hivatal elnöke gondoskodik.
(2) A folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés működtetése valamennyi vezető kötelessége.
(3) Az elnökhelyettesek kötelesek gondoskodni az irányításuk alá tartozó önálló szervezeti egységek ellenőrzési nyomvonalának elkészítéséről, és annak szükség szerinti felülvizsgálatáról.
(4) A belső ellenőr a feladatait a jogszabályi előírások alapján, a Hivatal elnöke által jóváhagyott éves belső ellenőrzési terv alapján látja el.
23. Sajtóval való kapcsolattartás
42. § (1) A Hivatal külső és belső kommunikációját, sajtókapcsolatait az elnök a kabinetigazgatón keresztül irányítja. A sajtóközleményeket a kommunikációs vezető a szakterületileg érintett szervezeti egységek vezetőivel egyeztetett előterjesztése alapján az elnök hagyja jóvá.
(2) Az elnök a kommunikációs vezető előterjesztése alapján határoz nyilatkozat, tájékoztatásadás esetén annak tartalmáról, valamint a nyilatkozó személyéről. Az elnökhelyettesek a szakterületükre vonatkozó egyéb médiamegjelenéseket a kommunikációs vezető előterjesztése alapján hagyják jóvá.
(3) A médiával, a sajtó képviselőivel való kapcsolattartásra a kommunikációs vezető jogosult. A sajtó részéről érkező megkereséseket a munkatársak közvetlen felettesükhöz, azok pedig a kommunikációs vezetőhöz haladéktalanul továbbítják.
(4) A Hivatal szervezeti egységei, annak vezetői minden olyan sajtónyilvános esemény, megjelenés időpontjáról, formájáról, tartalmáról és módjáról, amelyen mint közszereplők vesznek részt, illetve tartanak előadást, előzetesen egyeztetnek a kommunikációs vezetővel.
VI. Fejezet
AZ ÜGYINTÉZŐ KÖZTISZTVISELŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK
24. Ügyintéző köztisztviselő
43. § (1) Az ügyintéző köztisztviselő a Hivatal feladat- és hatáskörében eljáró döntés-előkészítő, illetve érdemi feladatot ellátó köztisztviselő. Az ügyintéző köztisztviselő a felettesei által feladatkörébe utalt, valamint a feladatköri leírásában meghatározott feladatok ellátásáért önálló felelősséggel tartozik.
(2) Az ügyintéző köztisztviselőt akadályoztatása esetében az önálló szervezeti egység ügyrendjében, vagy attól eltérően esetileg kijelölt ügyintéző köztisztviselő helyettesíti.
(3) Az ügyintéző köztisztviselő köteles
a) felelősséggel és önállóan ellátni a feladatköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat;
b) elsajátítani az ügyek intézéséhez szükséges jogszabályi, illetve belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseket, valamint gyakorlati ismereteket;
c) a feladatokat a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok, valamint a hivatali feletteseitől kapott eseti utasítások megtartásával, a határidők teljesítésével önállóan és szakszerűen végrehajtani.
(4) A jogtanácsos a szakmai álláspontjának tartalma tekintetében nem utasítható.
44. § (1) A Hivatalnál munkaviszony a MEKH tv. 14. §-ában és a Küt. 101. §-ában meghatározott korlátozásokkal hozható létre.
(2) A munkavállaló felelős a felettese által és a munkaköri leírásában meghatározott feladatok szakszerű, maradéktalan elvégzéséért.
(3) A munkaviszony keretében betöltött álláshelyek esetében a munkaszerződésben ki kell kötni az egyébként a köztisztviselőkre is irányadó titoktartási szabályok alkalmazását.
(4) A munkaviszony keretében betöltött álláshelyek esetében – a fizikai alkalmazotti álláshelyek kivételével – a munkaszerződésben ki kell kötni a köztisztviselőkre irányadó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását.
A Hivatal szervezeti ábrája
A Hivatal szervezeti egységeinek feladatai
AZ ELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. Elnöki Kabinet
1. Az elnök munkáját a főosztályként működő Elnöki Kabinet segíti. Az Elnöki Kabinetet a kabinetigazgató vezeti. A kabinetigazgató feladatköre ellátásában közvetlenül az elnök irányítása alatt áll, más vezető által nem utasítható.
2. A kabinetigazgató feladatai ellátása során közvetlenül keresheti meg (közreműködés kérése, tájékoztatáskérés, elnöki utasítás közvetítése formájában) az elnökhelyetteseket, továbbá sürgős esetekben az illetékes elnökhelyettes egyidejű értesítése és annak utólagos indokolása mellett a vezetőket, az ügyintéző köztisztviselőket és a munkavállalókat.
3. A kabinetigazgató
a) közreműködik a Hivatal stratégiai jelentőségű feladatainak, projektjeinek előkészítésében és megvalósításában;
b) előmozdítja a Hivatalon belüli szervezeti egységek és szereplők közötti hatékony információáramlást és az adatok hasznosításával kapcsolatos együttműködéseket;
c) javaslatot tesz a Hivatalon belüli folyamatok és a működési hatékonyság javítására;
d) javaslatot tesz az elnök részére az adatvagyon-hasznosításra vonatkozó stratégiai és projektcélkitűzésekre, meghatározza azok fő irányait, előkészíti az éves szakmai adathasznosítási munkatervet, valamint javaslatot tesz a szükséges forrásigényre;
e) előmozdítja és támogatja a Hivatalon belüli adatok elemzésével összefüggő feladatokat;
f) javaslatot tesz stratégiai és egyedi elemzések, értékelések, koncepciók kidolgozására, valamint az adatalapú elemzésekhez szükséges informatikai infrastruktúra kialakítására;
g) tevékenységének körében kapcsolatot tart az állami adatszolgáltatásokért felelős szervezetekkel a releváns adatkörök rendszeres és eseti átvételéről és hasznosításáról;
h) az elnökhelyettesek, valamint a Biztonsági Főosztály vezetője javaslatai alapján összeállítja, és az elnök elé terjeszti a Hivatal éves munkatervét, valamint figyelemmel kíséri annak végrehajtását;
i) előkészíti és összehívja az elnöki értekezletet, valamint gondoskodik a napirend összeállításáról;
j) az elnök által kijelölt ügyekben képviseli a Hivatalt, és kapcsolatot tart állami szervekkel és piaci szereplőkkel, valamint részt vesz a szakterületi vezetők értekezletein;
k) gondoskodik az Elnöki Kabinet feladatainak határidőre történő teljesítéséről, és ellenőrzi jogi megfelelőségét.
4. A kabinetigazgató irányítja az elnöki titkársági feladatok ellátását, így különösen
a) gondoskodik az elnök részére a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési, ügyviteli feladatok ellátásáról, figyelemmel kíséri és előkészíti az elnök személyes részvételét igénylő eseményeket, és egyezteti az elnöki programokat, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnök programjait;
b) előkészíti, rendszerezi az elnök tárgyalásaihoz szükséges anyagokat az egyes szervezeti egységek bevonásával;
c) az elnök által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadja az illetékes elnökhelyettes, igazgató vagy önálló szervezeti egység vezetője részére, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartása iránt;
d) szervezi az elnök belföldi és külföldi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét és utazásait, a Nemzetközi Ügyek Főosztályával és a Gazdasági és Kontrolling Főosztállyal együttműködve közreműködik az utazásszervezői feladatok ellátásában;
e) ellátja az elnök személyéhez kapcsolódó értekezletek és tárgyalások esetében a protokoll- és reprezentációs feladatokat;
f) ellenőrzi az elnöki kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignózási rend) és az iratkezelés rendjére;
g) digitalizálja és nyilvántartja az elnök ügyiratait, iratait, és azokat egyidejűleg megküldi az érintett szervezeti egység titkárságára.
5. A Hivatal feladata kommunikációs tevékenysége körében
a) a Hivatal jövőképéhez igazodó, annak érdekeit, feladatait szem előtt tartó egységes és koherens külső és belső kommunikáció biztosítása;
b) a Hivatal külső és belső kommunikációs szabályzatának és stratégiájának kidolgozása, felülvizsgálata;
c) a Hivatal arculati szabályzatának elkészítése és a Hivatal arculatának gondozása;
d) a Hivatal teljes körű sajtónyilvánosságának és sajtókapcsolatainak gondozása;
e) a Hivatal belső kommunikációs aktivitásainak teljes körű gondozása;
f) a Hivatal külső és belső rendezvényeinek teljes körű megvalósítása;
g) sajtótájékoztatók és egyéb sajtóesemények helyszínének és egyéb feltételeinek biztosítása;
h) a Hivatal felsővezetőinek sajtónyilvános szerepléseire és médiainterjúira való felkészítése;
i) az újságírói megkeresések kezelése és válaszadás; parlamenti és közérdekű válaszok szakmai felügyelete, közérdekű válaszok kiküldése;
j) a Hivatal belső és külső portáljainak szerkesztése;
k) a Hivatal kiadványainak grafikai szerkesztésének és nyomdai kivitelezésének koordinálása;
l) a Hivatal sajtófigyelésének gondozása, belső sajtószemle összeállítása.
6. A kommunikációs vezető az elnök és a kabinetigazgató iránymutatása alapján
a) szervezi és összehangolja a Hivatal külső és belső kommunikációs tevékenységét, megjelenését, médiakapcsolatait, indokolt esetben sajtó-helyreigazítást kezdeményez;
b) a Hivatal kommunikációs aktivitásait az érintett szervezeti egységek bevonásával készíti elő, ennek keretében közvetlenül keresheti meg az elnökhelyetteseket, igazgatókat, valamint – felettes vezetőjük egyidejű tájékoztatása mellett – más vezetőket és az ügyintéző köztisztviselőket;
c) koordinálja a sajtószóvivő feladatait;
d) ellátja a Hivatal külső és belső portáljainak felelős szerkesztői feladatait;
e) kapcsolatot tart a kormányzati szervek, más közigazgatási szervek, civil szervezetek, valamint az engedélyesek kommunikációval megbízott szervezeti egységeivel, azok vezetőivel;
f) gondoskodik a kommunikációra, valamint az arculati elemek használatára vonatkozó szabályok betartatásáról.
7. A kabinetigazgató az elnök munkáját segíti, és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel a feladat- vagy hatáskörébe utal. A kabinetigazgatót akadályoztatása esetén az Elnöki Kabinet elnök által kijelölt munkatársa helyettesíti.
8. Az Elnöki Kabinet mint főosztály a hivatali kommunikációval kapcsolatos tevékenységét a Kommunikációs Osztály útján látja el.
2. Biztonsági Főosztály
1. A Biztonsági Főosztály feladatkörében
a) ellátja a Hivatal minősített adatkezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, szakmai felügyeletet gyakorol e tevékenységek felett;
b) ellátja a biztonsági okmányokkal kapcsolatos feladatokat;
c) koordinálja a Hivatal országvédelmi feladatainak ellátását, kapcsolatot tart a nemzetbiztonsági szervekkel;
d) gondoskodik a Hivatal teljes körű vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, adat- és üzembiztonsági feladatainak elvégzéséről;
e) krízishelyzet esetén koordinálja a kríziskezelési tevékenységet;
f) felügyeli a Biztonsági Főosztály által üzemeltetett informatikai biztonsági rendszereket;
g) energetikai biztonsági együttműködési csoportot működtet;
h) együttműködik az engedélyesek információbiztonsági felelőseivel;
i) szervezi a Hivatal munkatársainak biztonságtudatos magatartásával kapcsolatos képzéseket, a kiutazók részére utazásbiztonsági felkészítést nyújt;
j) ellátja a Hivatal integrált kockázatkezelési rendszerével kapcsolatos szakmai koordinációs feladatokat.
2. A főosztály a tevékenységét a Szervezetbiztonsági Osztály, valamint az Ügymenetfolytonossági és Védelemszervezési Osztály útján látja el.
3. Belső ellenőr
1. A belső ellenőrzési tevékenység független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a Hivatal működését fejlessze és eredményességét növelje, és a Hivatal céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékelje. A belső ellenőrzés fejleszti a Hivatal szervezetirányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát.
2. A belső ellenőr a munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint az általa – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyvminta megfelelő alkalmazásával – kidolgozott és a Hivatal elnöke által jóváhagyott belső ellenőrzési szabályzatok szerint végzi.
3. A belső ellenőr tevékenységét az elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
4. A belső ellenőr a szakterület tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva, a soron kívüli ellenőrzések és a rendelkezésre álló kapacitások figyelembevételével állítja össze.
5. Az elnök biztosítja a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása a 4. pontban meghatározott feltételek figyelembevételével;
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása;
d) a következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;
e) a belső ellenőrzés bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
6. A belső ellenőr nem vehet részt
a) a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában és a Hivatal működésével kapcsolatos döntések meghozatalában;
b) a Hivatal végrehajtási vagy irányítási tevékenységében;
c) pénzügyi tranzakciók kezdeményezésében vagy jóváhagyásában;
d) a Hivatal belső szabályzatainak elkészítésében – kivételt képez a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályzatok elkészítése –;
e) intézkedési terv elkészítésében.
7. A belső ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségeket, a belső ellenőr és az ellenőrzöttek jogait, valamint kötelezettségeit a belső ellenőrzési szabályzatok tartalmazzák.
8. A belső ellenőrzés feladatait a jogszabályok, valamint részletesen a Hivatal belső ellenőrzési szabályzatai rögzítik.
9. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed a Hivatal minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.
10. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata
a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;
c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében;
d) nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
11. A belső ellenőr tanácsadó tevékenysége keretében ellátható feladatok lehetnek különösen:
a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével;
b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való észszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;
c) a vezetőség szakértői támogatása az integrált kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében;
d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;
e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében;
f) javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően.
AZ OPERATÍV MŰKÖDÉSÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
4. Operatív Működésért Felelős Elnökhelyettes Titkársága
Az Operatív Működésért Felelős Elnökhelyettes Titkársága
a) koordinálja és ellenőrzi az elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatainak végrehajtását, belső kontrollrendszerének működését;
b) véleményezi az elnökhelyettes részére készülő szakmai anyagokat, ellenőrzi a kiadmányozásra felterjesztett iratok követelményeknek való megfelelőségét, javaslatot tehet az elnökhelyettes hatáskörébe tartozó intézkedések megtételére;
c) közreműködik a Hivatalt érintő jogszabálytervezetek, a belső szabályozások véleményezésében, az elnöki rendeletek előkészítésében, végzi az elnöki rendeletek Magyar Közlönyben történő kihirdetésével, valamint az elnöki utasítások Hivatalos Értesítőben történő közzétételével összefüggő teendőket;
d) a többi elnökhelyettesi szakterülettel együttműködve figyelemmel kíséri a kormányzati és a parlamenti munkát, a jogszabályi környezet változását, valamint a Hivatal tevékenységét érintő döntéseket, és azokról tájékoztatást készít a felsővezetők részére;
e) koordinálja a MEKH tv. alapján beszedett bírságbevételek terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatások kezelését;
f) koordinálja az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel kapcsolatos hivatali szintű feladatok teljesítését;
g) az elnökhelyettesi szakterületek javaslatai alapján elkészíti a Hivatal által lefolytatandó hatósági ellenőrzésekre vonatkozó éves hatósági ellenőrzési tervet, valamint annak végrehajtásáról az éves hatósági ellenőrzési jelentést, továbbá közreműködik az operatív működésért felelős elnökhelyettesnek az országgyűlési beszámoló elkészítésével összefüggő feladatainak ellátásában;
h) szervezi a szakterületen az elnökhelyettesi értekezleteket;
i) ellátja az egyéb titkársági feladatokat.
5. Gazdasági és Kontrolling Főosztály
1. A Gazdasági és Kontrolling Főosztály a Hivatal gazdasági szervezete.
2. A gazdasági vezetői feladatokat a főosztály vezetője látja el. Ha a főosztályvezetői álláshely betöltetlen, akkor a gazdasági vezetői feladatokat az operatív működésért felelős elnökhelyettes javaslatára az elnök által megbízott, a Gazdasági és Kontrolling Főosztályon dolgozó főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető látja el. Az átmenetileg gazdasági vezetői feladatkört ellátó vezetőnek rendelkeznie kell mindazon képzettséggel és végzettséggel, amit a jogszabály előír a gazdasági vezetői feladatkör ellátásának tekintetében.
3. A főosztály az operatív működésért felelős elnökhelyettes szakmai irányítása alatt látja el feladatát, kivéve azokat a jog- és feladatköröket, amelyeket a jogszabály közvetlenül az elnökhöz rendel.
4. A főosztályvezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő pénzügyi kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő.
5. A főosztályvezető felelős
a) az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó, gazdasági szervezetet érintő szabályozások elkészíttetéséért, aktualizáltatásáért;
b) a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, beleértve a költségvetési előirányzatok tervezését, felosztását, az azokkal történő gazdálkodást;
c) a Hivatal pénzügyi és számviteli feladatainak ellátásáért, a vonatkozó időszaki jelentések, beszámolók időben történő elkészítéséért, a Hivatal követeléseinek és kötelezettségeinek szabályszerű kezeléséért, nyilvántartásáért és az ezzel kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért;
d) a Hivatalt megillető bevételek megfelelő nyilvántartásáért, számlázásáért, beszedéséért, szükség esetén behajtásáért, valamint a bevételek után befizetendő költségvetési kötelezettségek rendezéséért;
e) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyongazdálkodási feladatok ellátásáért;
f) a pénzkezelés szabályszerű lebonyolításáért;
g) a gazdasági szervezetet érintő jogszabálytervezetek véleményezéséért, a belső szabályzatok előkészítéséért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért;
h) a gazdasági kontrolling tevékenység megszervezéséért.
6. A főosztályvezető köteles gazdálkodási feladatait a mindenkori államháztartási gazdálkodásról szóló törvény és kormányrendeletek ismeretében, az azokban meghatározott rendelkezések alapján ellátni.
7. A főosztály
a) ellátja a Hivatal költségvetési tervezésével, finanszírozásával, a költségvetés végrehajtásával, a beszámolással és zárszámadásával kapcsolatos feladatokat, biztosítja a Hivatal működéséhez a személyi és tárgyi feltételeket;
b) előkészíti és aktualizálja a Hivatal gazdálkodási rendjére, számviteli politikájára és egyéb gazdasági szabályozó eszközeire vonatkozó szabályzatokat;
c) ellátja a Hivatal könyvvezetését a pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszer használatával;
d) előkészíti a költségvetési előirányzatok évközi módosítását, melyről tájékoztatja a Magyar Államkincstárt;
e) véleményezi a költségvetési pénzeszközöket érintő szerződéstervezeteket;
f) nyilvántartja a pénzügyi kötelezettségvállalással járó szerződéseket;
g) előkészíti és koordinálja a tervezési feladatokat a Hivatalon belül;
h) adatszolgáltatást biztosít az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének végrehajtása érdekében;
i) gondoskodik a Hivatal pénzügyi kötelezettségeinek határidőben történő teljesítéséről, illetve a követelések beszedéséről;
j) a gazdálkodással kapcsolatban információt, adatokat szolgáltat az érvényben lévő jogszabályok, belső szabályzatok előírásai szerint rendszeres és eseti jelleggel;
k) teljesíti a Hivatal adóbevallási és adófizetési kötelezettségét;
l) ellátja a működtetéssel, beruházásokkal, fenntartással kapcsolatos kötelezettségvállalások ellenjegyzését, nyilvántartását és pénzügyi teljesítését;
m) ellátja a költségvetési kiadások és bevételek érvényesítési és utalványozási feladatait;
n) teljesíti a pénzügyi és adatszolgáltatási, statisztikai jelentési kötelezettségeket;
o) gondoskodik a kifizetésekhez szükséges forint- és valutakészletek folyamatos rendelkezésre állásáról;
p) végrehajtja a költségvetési törvényben előírt befizetési kötelezettség utalását;
q) végrehajtja a lejárt követelések esetében szükséges intézkedéseket a bevételek teljesítése érdekében;
r) beazonosítja a különféle eljárások kezdeményezése érdekében megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakat;
s) nyilvántartja a MEKH tv. alapján beszedett bírságbevételek terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatások kifizetését, melyről a kincstári monitoring rendszer keretében adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár felé;
t) pénzügyi szempontok szerint ellenőrzi a beérkezett vissza nem térítendő támogatások beszámolóját;
u) ellátja a külföldi kiküldetések pénzügyi elszámoltatási feladatait;
v) ellátja a Hivatal (mint kijelölt Nemzeti Kapcsolattartó) energetikai tárgyú uniós projektjei tekintetében a nyilvántartási és pénzügyi elszámolási feladatokat;
w) a Hivatal által igénybe vett európai uniós támogatás esetében ellátja a projekt pénzügyi lebonyolítását és elszámolását;
x) gondoskodik a Hivatal vagyonának rendeltetésszerű használatáról és hasznosításáról, arról folyamatos naprakész nyilvántartást vezet, és adatot szolgáltat az MNV részére;
y) a Hivatal beszerzésekkel kapcsolatos feladatai körében
ya) beszerzési és közbeszerzési tervet készít a Hivatal tárgyévi tervezett közbeszerzéseiről, beruházásairól, beszerzéseiről az önálló szervezeti egységek igényeinek és javaslatainak figyelembevételével, melyet az elnök hagy jóvá,
yb) ellátja a beszerzések, közbeszerzések teljes körű lebonyolításával, bejelentésével kapcsolatos gazdasági, jogi teendőket, gondoskodik az eljárások jogszerűségéről és az előterjesztéseket, szerződéseket jogi szignóval látja el,
yc) a beszerzések nyomonkövethetősége érdekében naprakész nyilvántartást vezet.
8. A főosztály a tevékenységét a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztály, a Költségvetési és Kontrolling Osztály, valamint a Beszerzési Osztály útján látja el.
6. Informatikai Főosztály
1. A főosztály a Hivatal informatikai működtetésével kapcsolatos feladatai körében
a) ellátja a Hivatal informatikai, irodatechnikai, infokommunikációs és mobil – hardver- és szoftver- – infrastruktúrájának tervezésével, fejlesztésével, beszerzésének összefogásával, kezelésével (karbantartás, javítás, tartalékképzés) és nyilvántartásával kapcsolatos informatikai feladatokat, gazdálkodik az informatikai infrastruktúrát alkotó eszközökkel;
b) működteti a Hivatal tevékenységét támogató informatikai infrastruktúrákat (szerverek, hálózat, tároló- és mentőrendszerek, külső adatkapcsolatok), alkalmazói alap- és szakrendszereket, beleértve az intranetet, az internetes szolgáltatásokat és a rendszerfelügyeletet is;
c) biztosítja a Hivatal valamennyi szervezeti egysége számára a munkavégzéshez szükséges – ellenőrzött keretek között történő – adatokhoz, programokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amelynek során tekintettel van az adatbiztonságra is (üzleti titok, személyes adat);
d) ellátja a Hivatal informatikai rendszerével kapcsolatos biztonsági feladatokat, informatikai szempontból megteremti a biztonságos információkezelés és -tárolás feltételeit;
e) végzi a Hivatal informatikai alkalmazásainak felhasználói támogatását, a felhasználók magas szintű kiszolgálását, biztosítja a többszintű felhasználói támogatás (Helpdesk) megvalósulását;
f) gondoskodik a jogosultságok kezeléséről;
g) gondoskodik a Hivatal elektronikus információs rendszereinek (informatikai, irodatechnikai, infokommunikációs és mobil – hardver- és szoftver- – rendszerek) biztonsági előírásoknak történő megfeleléséről, a szükséges biztonsági technológiáknak a hivatali rendszerekbe való beépüléséről.
2. A főosztály informatikai fejlesztési feladatai körében
a) javaslatot tesz a Hivatal informatikai stratégiájára;
b) gondoskodik a szakterületét közvetlenül érintő szabályzatok készítéséről, aktualizálásáról, szükséges módosításáról, véleményezi a más szakterület által készített szabályzatok tervezeteit;
c) előkészíti és betartatja az informatikai szabályzatokat, és kiadja a feladatkörét érintő informatikai tájékoztatásokat;
d) végzi az érintett szakegységek igénye alapján az alkalmazói rendszerek továbbfejlesztését, a jogszabálykövetések biztosítását, az oktatások szervezését;
e) konkrét rendszerfejlesztési feladatok végrehajtása kapcsán a felmerülő szakmai, eljárási kérdésekben szakmai egyeztetést folytat az illetékes szakegységekkel;
f) kezeli, kialakítja a módszertanokat, ajánlásokat, ellenőrzi azok használatát és betartatását a fejlesztések során.
3. A főosztály a Hivatal elektronikus ügyintézéssel és iratkezeléssel összefüggő feladatai körében
a) ellátja az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos általános jellegű, hivatali szintű feladatokat;
b) előkészíti a Hivatal iratkezelési szabályzatát és betartatja az abban foglaltakat;
c) ellátja a Hivatal iratkezelési szabályzatában foglaltak szerint a központi irattári és központi iratkezelési feladatokat;
d) kialakítja a Hivatal ügyviteli feladatait, illetve gyakorlatát;
e) biztosítja a Hivatalba beérkező iratok átvételét, központi érkeztetését és digitalizálását, valamint az elnökhöz, elnökhelyettesekhez, szervezeti egységekhez történő továbbítását, továbbá a kimenő levelezések postai feladását.
4. A főosztály a tevékenységét az Informatikai Működtetési Osztály, az IT-Stratégiai, Fejlesztési és Adattárolási Osztály, valamint az Iratkezelési Osztály útján látja el.
7. Statisztikai Főosztály
1. A főosztály hatósági adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatai körében
a) gondoskodik központi adatgyűjtő rendszer felállításáról, működtetéséről és folyamatos fejlesztéséről;
b) a Hivatal felügyeleti, hatósági feladatainak ellátása érdekében rendszeres és eseti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő;
c) kapcsolatot tart az adatszolgáltatókkal, ellenőrzi az adatszolgáltatási kötelezettségek betartását, illetve szükség esetén kezdeményezi a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazását;
d) kezeli az adatgyűjtő rendszerbe beérkező hibabejelentéseket és az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos megkereséseket, az általa, valamint a szakmai főosztályok által feltárt adatszolgáltatási hibákat javíttatja az adatszolgáltatókkal;
e) belső szakmai riportokat készít a beérkező adatszolgáltatások alapján.
2. A főosztály hivatalos statisztikai feladatai körében
a) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaként az európai uniós és hazai jogszabályi előírások alapján összeállítja és továbbítja a hivatalos energiastatisztikai adatszolgáltatásokat;
b) végrehajtja az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban (OSAP) előírt adatgyűjtéseket;
c) képviseli a Hivatalt a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületben, kapcsolatot tart a hazai és nemzetközi statisztikai szervezetekkel a statisztikai módszerek fejlesztésének, valamint a jóváhagyott módszertani ajánlások adaptálásának érdekében;
d) publikációs naptárt készít, részt vesz a publikálandó adatkörök kijelölésében.
3. A főosztály statisztikai publikációs feladatai körében előkészíti a Hivatal egyes energetikai adatközléseit, kiadványait, beszámolóit, tájékoztatóit, statisztikai jelentéseit.
4. A főosztály a tevékenységét a Hatósági Adatmenedzsment Osztály és a Statisztikai Osztály útján látja el.
8. Humánpolitikai Önálló Osztály
A Humánpolitikai Önálló Osztály feladatai körében
a) a felsővezetés számára szakmai támogatást nyújt a szervezeti struktúra kialakításával és optimalizálásával kapcsolatban, javaslatot tesz a hatékony működést biztosító létszámkeret kialakítására, havi, negyedéves és éves rendszerességgel nyomon követi a létszámkeret és bértömeg terv-tény alakulását, amelyről a felsővezetés részére beszámol;
b) kialakítja a szervezet rövid, közép- és hosszú távú humánpolitikai stratégiáját, a stratégiában meghatározott célokat negyedéves gyakorisággal visszaméri, és riportálja a felsővezetés részére;
c) kialakítja és negyedévente aktualizálja az egyes munkatársak besorolására szolgáló kompetenciaalapú struktúrát, gondoskodik a struktúra éves felülvizsgálatáról;
d) kialakítja és folyamatosan aktualizálja a szervezetnél alkalmazott juttatási rendszert;
e) kialakítja és működteti a szervezet belső ösztönzési rendszerét, amely rendszer magában foglalja az egyes munkatársak éves célkitűzéseinek előkészítésében való részvételét, nyilvántartását, visszamérését;
f) az egyes szakterületi vezetők kezdeményezése alapján koordinálja a célfeladatok kitűzésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat;
g) kialakítja a szervezetben dolgozó kollégák egyéni célokra alapozott oktatási, képzési rendszerét, biztosítja a képzésekhez szükséges infrastruktúra, oktatási erőforrás és tananyag rendelkezésre állását;
h) kialakítja és folyamatosan aktualizálja a humánpolitikai feladatokkal kapcsolatos belső szabályzatokat, így a foglalkoztatáspolitikai, ösztönzési, képzési szabályokat;
i) előkészíti a humánigazgatási, a munkaügyi és a képzési tárgyú döntéseket, intézkedéseket. Közreműködik a szakterületét érintő koncepciók kidolgozásában és végrehajtásában, valamint elkészíti és aktualizálja az ide kapcsolódó szabályozásokat;
j) definiálja a kiemelt személyügyi feladatokat, és a meghatározott elvek alapján ellátja a stratégiai, valamint operatív humánerőforrás-gazdálkodási kontrolling és munkaügyi tevékenységet;
k) az illetékes szakterületek vezetőinek iránymutatása alapján koordinálja a munkaerő-toborzás feladatait, és részt vesz a munkatársak kiválasztásban;
l) ellátja a közszolgálati jogviszonnyal és munkaviszonnyal kapcsolatos személy- és munkaügyi feladatokat, és ezekkel összefüggésben szakmai támogatást nyújt, kapcsolatot tart a Hivatal szervezeti egységeivel és külső szervekkel, továbbá előkészíti a szükséges munkáltatói intézkedéseket, és elkészíti az okiratokat, vezeti a jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy belső szabályzatban meghatározott, humánpolitikai tárgyú nyilvántartásokat;
m) ellátja a személyügyi nyilvántartás vezetésével, a személyi anyagok kezelésével, a vagyonnyilatkozatokkal, az összeférhetetlenséggel, a kötelező továbbképzés tervezésével és támogatásával, a közigazgatási alap- és közigazgatási szakvizsgával, a munkatársak teljesítményértékelésével, kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos teendőket;
n) részt vesz az állami kitüntetésekre, elnöki elismerésekre vonatkozó javaslatok előkészítésében;
o) ellátja a munkáltatói lakáskölcsön és egyéb hiteltámogatások kialakításával és működtetésével kapcsolatosan felmerülő feladatokat.
9. Üzemeltetési Önálló Osztály
Az Üzemeltetési Önálló Osztály feladatkörében
a) felelős a Hivatal működtetéséért, az épületek fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok elvégzéséért vagy elvégeztetéséért;
b) teljesíti a szakmai főosztályok működéssel kapcsolatos vezetői jóváhagyással rendelkező igényeit;
c) anyag- és készletbeszerzési feladatokat lát el, gondoskodik ezek nyilvántartásáról, megőrzéséről, illetve a szervezeti egységek közötti elosztásáról;
d) ellátja a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat.
10. Flottakezelési Önálló Osztály
A Flottakezelési Önálló Osztály feladatkörében
a) végzi a gépjárművekkel összefüggő üzemeltetési és adminisztrációs feladatokat, koordinálja a hivatali gépjárművek beszerzését és értékesítését;
b) munkatársai személyi sofőrként részt vesznek az arra jogosult hivatali vezetők gépjárművel történő szállításában;
c) közreműködik a Hivatal munkatársainak utaztatásában;
d) részt vesz a hivatalos iratok kézbesítésében.
11. Bérgazdálkodási Önálló Osztály
A Bérgazdálkodási Önálló Osztály feladatkörében
a) ellátja a rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatások bérszámfejtésével kapcsolatos feladatok előkészítését, az adatok teljes körű rögzítését és számfejtését a Magyar Államkincstár által biztosított központosított illetményszámfejtő programban, ellenőrzi az illetményszámfejtést;
b) működteti a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat;
c) ellátja a központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos egyéb feladatokat;
d) adatszolgáltatást teljesít a bérgazdálkodással kapcsolatos külső és belső megkeresések tekintetében;
e) tájékoztatja a munkatársakat az adózással, juttatással, bérszámfejtési ügyekkel kapcsolatos törvényi változásokról, intézi az ezzel kapcsolatos teendőket;
f) ellátja a személyi jövedelemadóval és a járulékok levonásával és bevallásával kapcsolatos munkáltatói teendőket, ennek keretében adatot szolgáltat és kapcsolatot tart a központi illetményszámfejtést koordináló Magyar Államkincstárral;
g) bérfeladást teljesít;
h) végrehajtja a számfejtési állományok bankszámlára történő utalását;
i) külön informatikai rendszer segítségével teljeskörűen ellátja a cafetériarendszer működtetésével kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási és adatszolgáltatási, pénzügyi teljesítési, elszámolási feladatokat;
j) a Humánpolitikai Önálló Osztállyal szorosan együttműködve előkészíti a Hivatal bér- és illetményrendszerét, illetve kulcsszámrendszerét, valamint az egyes pénzbeli és természetbeni juttatások, szociális ellátások rendjét;
k) a Humánpolitikai Önálló Osztállyal kooperatívan együttműködve előkészíti és végrehajtja a juttatásokkal összefüggő döntéseket, és ellátja az ezzel összefüggésben felmerülő feladatokat. E körben közreműködik a szakterületét érintő koncepciók kidolgozásában és végrehajtásában, valamint elkészíti és aktualizálja az ide kapcsolódó szabályzatokat;
l) a Humánpolitikai Önálló Osztállyal kooperatívan együttműködve kezdeményezi és előkészíti a jóléti és szociális rendszer elemeinek kialakítását, és önállóan ellátja az azok működtetésével kapcsolatos feladatokat.
A JOGI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
12. Jogi Főosztály
1. A főosztály feladatai körében
a) jogi támogatást nyújt a Hivatal munkájához;
b) részt vesz a Hivatal egészét érintő jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések intézésében, jogi szakvéleményekkel, állásfoglalásokkal és tájékoztatókkal segíti a Hivatal gyakorlati munkáját és folyamatait, figyelembe véve a jogalkotási, jogalkalmazási és perképviseleti tapasztalatokat is;
c) részt vesz a hivatali jogszabály-előkészítésben, illetve az előterjesztések és a Hivatalhoz érkező jogszabálytervezetek véleményezésében, figyelemmel kíséri a Hivatalt érintő új jogi szabályozások megjelenését;
d) előkészíti a felügyeleti díjakról és az igazgatási szolgáltatási díjakról szóló, illetve az elnök helyettesítéséről szóló elnöki rendeletet, részt vesz az egyéb elnöki rendeletek előkészítésében;
e) részt vesz a Hivatal Alapító Okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata, belső szabályzatai és egyéb szabályozó eszközei előkészítésében;
f) jogi segítséget nyújt a hatósági döntések jogi és peres kockázatainak értékelésében;
g) részt vesz a Hivatal hatósági feladataival kapcsolatos iratminták előkészítésében, javaslatot tehet az iratminták tartalmi és alaki kellékeire;
h) ellátja a Hivatal jogi képviseletét a peres és nemperes eljárásokban a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint a Hivatal hitelezői igényeinek érvényesítése során, illetve a peres ügyekről nyilvántartást vezet;
i) részt vesz a Hivatalhoz érkező külső és szervezeten belüli megkeresések esetén jogi szakvélemény kialakításában;
j) eljár a
Vet., a
Get., a
Vksztv. és a
Tszt. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzésekkel kapcsolatos ügyekben;
k) előkészíti az együttműködési megállapodásokat, a támogatási szerződéseket a vonatkozó belső szabályzat szerint, jogi segítséget nyújt a Hivatal működésével kapcsolatos szerződések elkészítésében és a szerződésekből eredő igények per előtti érvényesítésében;
l) ellátja a Hivatal közigazgatási hatósági eljárásaira vonatkozó, kötelező hatósági statisztikai adatszolgáltatási feladatokat, segíti a Hivatal közigazgatási szankciókkal kapcsolatos gyakorlatát;
m) ellát minden egyéb feladatot, melyet normatív utasítás, belső szabályzat vagy a felettes vezető a feladat- vagy hatáskörébe utal.
2. A Jogi Főosztály a tevékenységét a Hatósági Osztály és a Perképviseleti Osztály útján látja el.
13. Fogyasztóvédelmi Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) működteti a Hivatal ügyfélszolgálatát, megválaszolja a felhasználói információigényeket;
b) megválaszolja a Hivatal panaszeljárását kifogásoló beadványokat;
c) előkészíti, szükség esetén módosítani javasolja a felhasználói és engedélyesi szerződésszegések szabályozására vonatkozó elnöki rendeleteket;
d) együttműködik a Gazdasági Versenyhivatal, továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság megfelelő szervezeti egységeivel;
e) szükség szerint párbeszédet folytat az érdekképviseleti szervezetekkel.
2. A főosztály az energetikai és a közszolgáltatási területre is kiterjedő feladatai körében
a) kivizsgálja a villamosenergia-piaccal, a földgázpiaccal, a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos felhasználói panaszokat;
b) felügyeli a Felhasználói Elégedettségi Felmérés végrehajtását, kiértékeli és közzéteszi az eredményeket, azokat felhasználja szabályozási tevékenységéhez;
c) kezdeményezi az üzletszabályzatok hivatalból történő módosítását a felhasználók érdekeinek védelme érdekében;
d) meghatározza a szolgáltatásminőségi követelményeket, ellenőrzi azok betartását, javaslatot tesz a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókra;
e) ellenőrzi az engedélyesekre jogszabályban vagy a Hivatal által kiadott határozatban, rendeletben meghatározott követelmények betartását, javaslatot tesz a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókra;
f) meghatározza a működéséhez szükséges adatok körét, ellenőrzi ezen adatok adatszolgáltatását, azok valódiságát, intézkedik az adatszolgáltatási hibák, hiányok kijavítása érdekében;
g) gondoskodik az adatszolgáltatásokon és az engedélyesi éves beszámolókon alapuló szolgáltatásminőségi értékelések elkészítéséről.
3. A főosztály a villamosenergia-piacra és a földgázpiacra kiterjedő feladatai körében
a) elbírálja az egyetemes szolgáltatók által kidolgozott üzletszabályzat-tervezetek jóváhagyására vagy módosítására vonatkozó kérelmeket;
b) elbírálja az állandó ügyfélszolgálati irodák és fiókirodák különleges nyitva tartásával kapcsolatos engedélyesi bejelentéseket;
c) elbírálja a szolgáltatásminőségi követelmények betartása alóli felmentésre vonatkozó engedélyesi kérelmeket;
d) működteti a villamosenergia-piac területére vonatkozó összehasonlító alkalmazást.
4. A főosztály a tevékenységét a Fogyasztóvédelmi Szabályozási Osztály, a Fogyasztóvédelmi Vizsgálatok Osztálya, valamint a Fogyasztóvédelmi Ügyfélkapcsolati Osztály útján látja el.
AZ ENERGETIKÁÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
Az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó közös szabályok
Az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladataik ellátása során
a) együttműködnek, valamint közreműködnek a hivatali feladat- vagy hatáskör ellátásában akkor, ha ezt egy másik szervezeti egység vezetője igényli; szükség esetén szakmai segítséget nyújtanak más főosztályoknak;
b) ellenőrzik a vonatkozó törvényekben és a hozzájuk kapcsolódó egyéb jogszabályokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, indokolt esetben gondoskodnak a megfelelő jogkövetkezmények (intézkedések, szankciók) megtételéről;
c) tisztességtelen piaci magatartás vélelmezése esetén kezdeményezik a Jogi Főosztálynál, hogy a Hivatal bejelentéssel éljen a Gazdasági Versenyhivatalnál;
d) közreműködnek a hivatali beszámolók, kiadványok, jelentések elkészítésében;
e) véleményezik és előkészítik a hatáskörükbe tartozó vagy feladatkörüket érintő jogszabálytervezeteket és jogszabály-módosításokat;
f) részt vesznek a Hivatal hatáskörébe utalt európai uniós jogharmonizációs és beszámolókészítési munkákban;
g) gondoskodnak az általuk elkészített és elnök vagy elnökhelyettes által aláírt, kézbesített határozatoknak a Kommunikációs Osztályon keresztüli honlapon való közzétételéről;
h) közreműködnek a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó, energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
i) ellátásbiztonsági kérdésekben a Biztonsági Főosztállyal egyeztetett módon, az ellátásbiztonsági kérdés jellegétől függő szervezeti egységek kapcsolatot tartanak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal;
j) figyelemmel kísérik és vizsgálják az engedélyes társaságok árszabályozásra releváns hatást gyakorló költségeit;
k) kidolgozzák az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait;
l) részt vesznek a Hivatal feladatkörébe tartozó energetikai árakkal, illetve árszabályozási kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
m) részt vesznek a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával és az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos munkákban;
n) gondoskodnak
na) a miniszter árhatósági jogkörébe tartozó hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről,
nb) a Hivatal árhatósági hatáskörébe tartozó energetikai díjak és díjalkalmazási feltételek előkészítéséről,
nc) az árszabályozási rendszerek működtetéséről és továbbfejlesztéséről.
14. Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkársága
1. A Titkárság általános feladatai körében
a) koordinálja és ellenőrzi az energetikáért felelős elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait és azok végrehajtását;
b) jogi és energetikai szempontból ellenőrzi az energetikáért felelős elnökhelyettes alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, azok ágazati összefüggéseit, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignálások) és az iratkezelés rendjére;
c) jogi és energetikai szempontból ellenőrzi az elnök és az elnökhelyettesek részére készülő szakmai anyagokat, tervezeteket;
d) javaslatokat dolgoz ki az energetikáért felelős elnökhelyettes irányítása alá tartozó különböző árszabályozási területeken folyó munka módszertani összehangolására;
e) elősegíti, hogy a főosztályok árszabályozási tevékenysége során a legkisebb költség elve ágazatonként és összehangoltan is érvényesüljön;
f) koordinálja az energetikáért felelős elnökhelyettes szakterületéhez tartozó, több energetikai ágazatot érintő jogi és szakmai témákkal kapcsolatos munkát;
g) közreműködik az elnökhelyettes döntéseinek előkészítésében, a döntéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében, meghatározott szakmai feladatok elvégzésében;
h) közreműködik az elnökhelyettes által meghatározott ügyekben, amelyhez az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységektől közvetlenül információt kérhet;
i) az energetikáért felelős elnökhelyettes szakterületén koordinálja az energetikai jogszabálytervezetek kidolgozását és azok szakmai egyeztetését, a Hivatalhoz beérkezett kormány-előterjesztések és egyéb jogszabálytervezetek véleményezését;
j) közreműködik a Network Code-ok hazai alkalmazásának előkészítésében;
k) javaslatot tehet az energetikáért felelős elnökhelyettes hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára.
2. Titkársági feladatai körében
a) gondoskodik az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kíséri és előkészíti az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket, és egyezteti, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíti, rendszerezi az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadja, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezet, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtet, intézkedik a határidők betartásáról;
e) szervezi az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Nemzetközi Ügyek Főosztályával és a Gazdasági és Kontrolling Főosztállyal együttműködve részt vesz az utazásszervezői feladatok ellátásában;
f) szervezi az elnökhelyettesi értekezleteket, elkészíti azok emlékeztetőjét;
g) gondoskodik az elnökhelyetteshez tartozó irodahelyiségek reprezentatív megjelenéséről;
h) digitalizálja és nyilvántartja az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
i) ellát minden egyéb feladatot, melyet az energetikáért felelős elnökhelyettes a feladatköri leírásban feladatként határoz meg.
15. Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a villamosenergia-ipari szabályozási környezet és az engedélyesek működésének folyamatos felügyeletéről, valamint a szükséges intézkedések előkészítéséről;
c) gondoskodik a villamosenergia-ellátás esetében a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek előkészítéséről;
d) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
e) véleményezi és a társfőosztályok, valamint a Nemzetközi Ügyek Főosztályának bevonásával előkészíti és az egyeztetett rendben képviseli a hivatali álláspontot az európai uniós, illetve hazai villamosenergia-ipari stratégiát érintő javaslatok esetében;
f) véleményezi és a társfőosztályok bevonásával előkészíti a Hivatal hatáskörébe tartozó villamosenergia-ipari jogszabályok tervezetét;
g) a Nemzetközi Ügyek Főosztályával egyeztetett módon részt vesz a villamosenergia-ipar szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
h) gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában;
i) közreműködik a Network Code-ok hazai alkalmazásának előkészítésében;
j) közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó, energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
k) a Kommunikációs Osztállyal egyeztetve és az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkárságának tájékoztatásával aktualizálja a Hivatal honlapján a feladat- és hatáskörével kapcsolatos tartalmakat.
2. A főosztály a villamosenergia-piac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) előkészíti és nyilvántartja
aa) a
Vet. és a
Kkt. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, továbbá elkészíti a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tanúsítására vonatkozó határozatot, valamint a kábelcsere ütemezési terv felülvizsgálatára és a jóváhagyására vonatkozó határozatot, nyilvántartásba veszi a
Vet. szerinti aggregátorokat és energiaközösségeket és a
Kkt. szerinti elektromobilitás szolgáltatókat,
ab) a villamosenergia-ellátási szabályzatok, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat és a belső kiválasztási szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot,
ac) a villamosenergia-ipari engedélyes – ide nem értve az egyetemes szolgáltatót – által kidolgozott üzletszabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, továbbá elkészíti az üzletszabályzat-készítési kötelezettség alóli felmentésre és a felmentés elutasítására vonatkozó határozatot,
ad) az engedélyben felsorolt, engedélyköteles tevékenysége jelentős részének más személy általi végzését, valamint az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését jóváhagyó vagy elutasító határozatot,
ae) a villamos vezetékek és berendezések közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké, berendezéssé történő minősítéséről és közcélúvá minősített vezeték, berendezés átminősítéséről szóló határozatot,
af) a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről szóló döntést tartalmazó határozatot,
ag) valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozására vonatkozó javaslatot,
ah) a hálózatfejlesztési tervet jóváhagyó, elutasító határozatot, figyelemmel kíséri a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv végrehajtását, és értékeli azt,
ai) az engedélyesek nemzetközi szerződéseinek jóváhagyásáról szóló határozatot, és az érintett szabályozó hatóságokkal együttműködve elősegíti a szerződések engedélyes általi megkötését,
aj) az engedélyköteles tevékenység folytatásának – ide nem értve az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartására vonatkozó minimális követelményeket és a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait – minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát meghatározó határozatokat;
b) lefolytatja
ba) a
Vet.-ben meghatározott szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat,
bb) a megfelelési program, illetve annak módosítása, valamint a megfelelési jelentések jóváhagyására irányuló eljárásokat, és előkészíti az ezzel kapcsolatos határozatokat,
bc) a krízisterv, a rotációs kikapcsolási rend jóváhagyására, valamint ezek módosításának jóváhagyására irányuló eljárást, eljár a rotációs kikapcsolási renddel összefüggő ügyekben,
bd) az erőművek egyes műszaki előírások alóli felmentési kérelmével, illetve az átviteli rendszerüzemeltető egyes műszaki előírások több erőművi csoportra történő kiterjesztési kérelmével kapcsolatos eljárást,
be) a Fenntartható Fejlődés Főosztállyal együttműködésben a demonstrációs projektté nyilvánításra irányuló eljárásokat,
bf) a villamosenergia-ágazati alapvető felhasználók meghatározásával kapcsolatos eljárásokat,
bg) a villamos energetikai transzeurópai közös érdekű projektek engedélyezésével kapcsolatos eljárást,
bh) azon uniós jogszabályokban foglalt, a villamosenergia-ágazati követelmények teljesítése alóli felmentési kérelmekkel kapcsolatos eljárásokat, amelyeket uniós jogszabályok a nemzeti szabályozó hatóság hatáskörébe utalnak,
bi) a hálózati engedélyesek kérelme esetén az üzemzavar rendkívüli üzemi eseménnyé minősítésével és egyéb hálózati zavarrá minősítésével kapcsolatos eljárásokat,
bj) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészüléssel kapcsolatos eljárásokat;
c) kezdeményezi és előkészíti – tekintettel a folyamatos villamosenergia-ellátás biztosítására – az engedély visszavonását vagy módosítását és a más engedélyes kijelölését tartalmazó határozatot;
d) gondoskodik az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásáról, és lefolytatja a pályázatok elbírálására, valamint a
Vet. 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodás jóváhagyására irányuló eljárást;
e) kivizsgálja
ea) az erőművek teljesítőképességében beálló változások indokoltságát, indokolatlan termelés-visszatartás esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét,
eb) a villamosenergia-iparban a társadalmat súlyosan érintő üzemzavarokat,
ec) az átviteli rendszerirányítóval szemben felmerülő csatlakozással, az átviteli hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos rendszerhasználói panaszokat,
ed) az elosztóval szemben felmerülő csatlakozással, az elosztó hálózathoz való hozzáféréssel, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos termelői panaszokat;
f) ellenőrzi
fa) az engedélyköteles tevékenység folytatását,
fb) az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a
Vet.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását; be nem tartásuk esetén a
Vet.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza,
fc) a Fenntartható Fejlődés Főosztállyal együttműködve az engedélyköteles erőművek megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia támogatásáról szóló jogszabályok szerinti feltételeknek való megfelelését;
g) felügyeli a villamos energia okos mérésre vonatkozó mintaprojektek folytatását;
h) közreműködik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos feladatok végrehajtásában;
i) a villamosenergia-szektorban, illetve az egyes engedélyesek kapcsán felmerülő szakmai kérdésekhez igazodóan feldolgozza az engedélyesek engedélyben meghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót;
j) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a villamosenergia-ipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
k) közreműködik a hálózatfejlesztési terv elkészítését koordináló iparági bizottság munkájában;
l) felügyeli az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését;
m) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012. évi CLXVI. törvény és annak végrehajtási rendeletei a villamosenergia-rendszer tekintetében a Hivatal hatáskörébe utalnak;
n) közreműködik a Fenntartható Fejlődés Főosztály munkájában
na) az engedélyköteles erőművek által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból termelt villamos energia kötelező átvételi jogosultságával, valamint barna prémium típusú működési támogatásával kapcsolatos eljárásokban,
nb) az erőműegység és villamosenergia-tároló származási garanciák kiállításához szükséges minősítésével és ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokban,
nc) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez kapcsolódó származási garanciák bejegyzésében.
3. A főosztály a villamos energia árszabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) előkészíti
aa) a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat tartalmazó rendeletet,
ab) a hálózati engedélyesek által nyújtott szolgáltatás minőségének javítására történő ösztönzés szabályait,
ac) a rendszerhasználati díjak mértékére és alkalmazásuk szabályaira vonatkozó javaslatot,
ad) a csatlakozási díjak elemeire, meghatározásának szempontjaira, mértékére és alkalmazásuk szabályaira vonatkozó javaslatot,
ae) az elosztók által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozó javaslatot,
af) a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott termékcsomagokra, azok áralkalmazási feltételeire, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozó miniszteri rendelethez,
ag) a Hivatal javaslatát az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatási árszabások árára vonatkozó miniszteri rendelethez,
ah) a hivatali határozatot a termékcsomagokon belül az egyetemes szolgáltatásról szóló rendeletben nem szabályozott, az egyes egyetemes szolgáltatók által jogszerűen alkalmazott egyéb árszabások árára és áralkalmazási feltételeire vonatkozóan,
ai) az árszabályozással kapcsolatban közzéteendő egyéb dokumentumokat (ajánlások, módszertani útmutatók, közlemények stb.);
b) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
c) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot a hálózati engedélyesek vonatkozásában;
d) figyelemmel kíséri a rendszerhasználat árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
e) koordinálja a villamosenergia-hálózatok vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
f) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
g) elősegíti a jogszabály szerinti külön pénzeszközök alkalmazásával összefüggő szabályozási feladatok megoldását;
h) részt vesz a villamos energia rendszerhasználat árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
i) megvizsgálja az egyetemes szolgáltatók által benyújtott árváltoztatási kérelmeket, és előkészíti az elfogadásra vonatkozó javaslatot;
j) javaslatot tesz az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
k) elvégzi a jogszabályokban előírt feladatok ellátásához szükséges eszköz- és költség-felülvizsgálatot az egyetemes szolgáltatói engedélyesek vonatkozásában;
l) ellenőrzi az egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó előírások betartását, illetve előkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
m) elősegíti, hogy a villamos energia egyetemes szolgáltatói engedélyesekkel kapcsolatban a legkisebb költség elve érvényre jusson;
n) figyelemmel kíséri az egyetemes szolgáltatás árszabályozásával összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
o) koordinálja az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
p) kialakítja a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket;
q) az árszabályozás hatékonyságának elősegítése érdekében figyelemmel kíséri a magyar és európai uniós villamos energia nagykereskedelmi folyamatokat, javaslatot tesz a tőzsdei információk árszabályozási felhasználására;
r) elemzi az erőművek gazdasági helyzetének alakulását.
4. A főosztály
a) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Jogi Főosztálynak a
Vet. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozat elkészítéséhez;
b) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Statisztikai Főosztálynak az OSAP keretében történő adatszolgáltatással kapcsolatban;
c) együttműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztállyal az egyetemes szolgáltatók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatainak, valamint az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartására vonatkozó minimális követelményeit, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait meghatározó határozatainak előkészítésében;
d) közreműködik a Stratégiai Elemzések Főosztálya nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával, valamint a hatékony piaci verseny elősegítésével kapcsolatos tevékenységének támogatásában;
e) együttműködik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia működési támogatás tendereztetésével kapcsolatos feladatok ellátásában a Fenntartható Fejlődés Főosztállyal;
f) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – gondoskodik az eseti adatbekérésekről;
g) szakmai támogatást nyújt a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály részére a villamosenergia-ipart is érintő földgázipari vállalkozásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Ügyek Főosztályának a villamosenergia-ipar szabályozási kérdéseivel foglalkozó, nemzetközi szervezetekben végzett munkájához;
i) közreműködik a Hivatal adatgyűjtési rendszerének fejlesztésében, a Statisztikai Főosztály és az Informatikai Főosztály módszertani támogatásában;
j) közreműködik a hálózati csatlakozás és a hálózathoz való hozzáféréssel kapcsolatos panaszok kivizsgálásában;
k) közreműködik a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételi áraival kapcsolatos feladatok ellátásában;
l) közreműködik a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj mértékére vonatkozó javaslat előkészítésével összefüggő feladatok ellátásában;
m) közreműködik a villamosenergia-termékárak vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában;
n) közreműködik a jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatásával összefüggő feladatok ellátásában.
5. A főosztály az 1–4. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik az energetikáért felelős elnökhelyettes által feladat- és hatáskörébe utalt szakfeladatok ellátásában.
6. A főosztály a tevékenységét a Villamosenergia-ipari Felügyeleti és Engedélyezési Osztály és a Villamosenergia-ipari Árszabályozási Osztály útján látja el.
16. Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a földgázipari szabályozási környezet és az engedélyesek működésének folyamatos elemzéséről és felügyeletéről, valamint a szükséges intézkedések előkészítéséről;
c) gondoskodik a hatósági árak és díjak, valamint ár- és díjalkalmazási feltételek döntésre előkészítéséről a földgázellátás esetében;
d) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
e) véleményezi és a társfőosztályok, valamint a Nemzetközi Ügyek Főosztályának bevonásával előkészíti és az egyeztetett rendben képviseli a hivatali álláspontot az európai uniós, illetve hazai földgázipari stratégiát érintő javaslatok esetében;
f) véleményezi és előkészíti a földgázipari európai uniós jogszabályok, illetve azok módosításának átültetését a hazai jogrendszerbe;
g) figyelemmel kíséri, adott esetben véleményezi és indítványozza a földgázipari európai uniós jogszabályok módosítását;
h) véleményezi és a társfőosztályok bevonásával előkészíti a Hivatal hatáskörébe tartozó földgázipari jogszabályok tervezetét;
i) a Nemzetközi Ügyek Főosztályával egyeztetett módon részt vesz a földgázipar szabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
j) gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról, továbbá együttműködik az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában;
k) közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó, energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
l) részt vesz az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító vezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatos egyeztetésen, és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad;
m) részt vesz a bővített kapacitás eljárások során a nemzetközi szakmai egyeztetéseken, koordinálja az érintett szabályozó hatóságokkal kapcsolatos szakmai munkát;
n) a határkeresztező vezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik tagállammal a kapacitáshiány-kezelési eljárásokban;
o) a Kommunikációs Osztállyal egyeztetve és az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkárságának tájékoztatásával aktualizálja a Hivatal honlapján a feladat- és hatáskörével kapcsolatos tartalmakat.
2. A főosztály a földgázpiac felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) elkészíti és nyilvántartja
aa) a
Get. szerinti engedélyeket, valamint azok módosítását, visszavonását tartalmazó határozatot, a célvezeték létesítéséhez való hozzájáruló vagy azt elutasító határozatot, továbbá a szállítási rendszerüzemeltető, illetve független rendszerüzemeltető tanúsítására vonatkozó határozatot, valamint jóváhagyja a 10 éves fejlesztési tervet, és rögzíti az elfogadás feltételeit,
ab) az üzemi és kereskedelmi szabályzat, a földgázipari engedélyes – ide nem értve az egyetemes szolgáltatót – által kidolgozott üzletszabályzat, a kereskedési platform szabályzat, az egyensúlyozó platform szabályzat, a kapacitáslekötési platform szabályzat, a belső kiválasztási szabályzat, a szervezett földgázpiaci szabályzat, valamint ezek módosításai jóváhagyására, visszavonására vonatkozó határozatot, illetve a
Get.-ben meghatározott esetekben a hivatalból módosító, visszavonó, az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására kötelező határozatot,
ac) az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését jóváhagyó, illetve elutasító határozatot,
ad) a Hivatal határozatát a rendszerüzemeltetővel szemben felmerülő, csatlakozással vagy az együttműködő földgázrendszer rendelkezésre állásával, a kapacitásértékesítéssel kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében,
ae) a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, illetve a földgáztároló engedélyes által benyújtott megfelelési programokról és azok módosításairól szóló határozatot, valamint az éves megfelelési jelentést, továbbá a szállítási rendszerüzemeltető megfelelési ellenőrének kinevezését és megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megszüntetését tartalmazó határozatot,
af) a Hivatal döntését tartalmazó határozatot a szétválasztási szabályok, az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alól benyújtott mentesítési kérelmek tárgyában, valamint a tárgyalásos tárolói hozzáférés szabályainak alkalmazásához szükséges felmentésről,
ag) az engedélyköteles tevékenység folytatásának – ide nem értve az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartására vonatkozó minimális követelményeket és a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait – minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát meghatározó határozatokat, továbbá a rendszerüzemeltetők vonatkozásában az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket;
b) ellenőrzi
ba) az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós rendeletekben, az ACER által kiadott, kötelező erejű határozatban, a
Get.-ben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását, be nem tartásuk esetén a
Get.-ben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza,
bb) a földgázkereskedő pénzügyi és gazdasági stabilitását, pénzügyi biztosítékainak meglétét,
bc) az engedélyköteles tevékenység folytatását,
bd) a földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos szabályozás betartását,
be) a földgázipari vállalkozások tevékenységét,
bf) a földgázvezetékek és a földgáztárolók rendelkezésre álló kapacitását,
bg) a földgázkereskedő rendelkezésre álló gázforrásait,
bh) a tárolt földgázmennyiségeket,
bi) a szállítóvezeték-egyensúlyozáshoz rendelkezésre álló eszközöket, gázforrásokat;
c) ellátja
ca) az LNG-tevékenység végzése kapcsán a műszaki biztonsági felügyeleti hatósági feladatokat,
cb) a regisztrációhoz kötött földgázipari tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatokat, és felügyeli a regisztrációs adatbázist,
cc) a hidrogén gázipari tevékenységek végzése kapcsán az engedélyezési és felügyeleti hatósági feladatokat,
cd) a biogáztermelőkkel kapcsolatos felügyeleti hatósági feladatokat;
d) a földgáziparban, illetve az egyes engedélyesek kapcsán felmerülő szakmai kérdésekhez igazodóan feldolgozza az engedélyesek engedélyben meghatározottak alapján benyújtott éves beszámolóját, ide nem értve az éves számviteli beszámolót;
e) lefolytatja
ea) a
Get.-ben meghatározott szétválasztási szabályokkal kapcsolatos eljárásokat,
eb) a földgázkereskedő lehetetlenülése esetén szükséges végső menedékes eljárást és egyéb kijelölési és felfüggesztési eljárásokat, meghozza, illetve kezdeményezi az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, döntéseket,
ec) a rendszerhasználók földgázrendszerhez való hozzáféréssel kapcsolatos panaszainak vizsgálatát,
ed) a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás, valamint a
Get. 119/A. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a kijelölt rendszerüzemeltető és a szállítóhálózat tulajdonosa közötti panaszokkal kapcsolatos eljárást;
f) elvégzi
fa) a 312/2014/EU bizottsági rendeletből a szabályozó hatóságra rótt feladatokat,
fb) a 2017/459/EU bizottsági rendeletből a szabályozó hatóságra rótt feladatokat;
g) javaslatot tesz a nemzetközi határkeresztező szállítóvezetékek létesítésével összefüggő kormányközi kapcsolatok kezdeményezésére, és támogató anyagokat készít az államközi szerződések előkészítéséhez;
h) szakmai egyeztetéseket folytat a határkeresztező gázvezetékek létrehozásában érintett ország hatóságával, és javaslatot tesz a költségek allokációjára vonatkozó hivatali álláspontra;
i) jóváhagyja a nem EU-s ország határkeresztező gázvezeték létesítésére, bővítésére vonatkozó fejlesztéshez kapcsolódó kapacitás aukciós szabálykönyvet (Open Season);
j) a nemzetközi határkeresztező szállítóvezetékek engedélyezése során egyeztet az érintett országok hatóságaival, a határkeresztező vezetéken fellépő kapacitáshiány esetén együttműködik a másik tagállam hatóságával a kapacitáshiány-kezelési eljárásokra vonatkozóan, elkészíti az egyeztetések alapján harmonizált, működési engedélyre vonatkozó határozatot;
k) egyeztetést folytat le az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító vezeték engedélyezésének előkészítésével kapcsolatban, és együttműködik azon országok szabályozó hatóságaival, amelyeken a vezeték áthalad;
l) ellátja a területrendezési hatósági eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat a gázipari beruházások területén, véleményezi a területfejlesztési koncepciókat és programokat;
m) nyilatkozatot készít a települési önkormányzatok részére a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások pályázataihoz, közbeszerzési eljárások lefolytatásához;
n) rendszerfelügyeleti tevékenysége során
na) felügyeli az informatikai és egyensúlyozó platform, valamint a szervezett földgázpiac működését,
nb) meghatározza a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekhez tartozó felkészülés mértékének, valamint a védett felhasználók és a szolidaritási alapon védett felhasználók földgázfelhasználását,
nc) kötelezi az általa azonosított földgázipari vállalkozásokat arra, hogy intézkedéseket hozzanak a tagállam védett felhasználóinak gázellátása érdekében,
nd) eljár a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikke szerinti szolidaritási intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedések, döntések meghozatala, szolidaritási alapon védett felhasználóinak gázellátásának biztosítása érdekében,
ne) az ellátási kockázatok alapján elkészíti a megelőzési cselekvési, valamint a vészhelyzeti intézkedési terveket, a korlátozási besorolást,
nf) részt vesz a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott kockázati csoportok munkájában, beleértve a regionális szinten kidolgozandó anyagok elkészítésében történő közreműködést, elvégzi az ehhez szükséges adatszolgáltatási feladatokat, megküldi az egy évnél hosszabb időtartamra szóló gázellátási szerződések adatait,
ng) elvégzi válsághelyzeti szintek kihirdetését, valamint javaslatot tesz a vészhelyzeti szint kihirdetésére, továbbá a jogszabályban meghatározott esetekben válságkezelési javaslatot tesz,
nh) kidolgozza és működteti a válsághelyzeti monitoringrendszert, az ellátás biztonságának vizsgálatához szükséges adatkéréseket, és elvégzi az adatok feldolgozását,
ni) követi az ellátási helyzetet, javaslatot tesz a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott Válsághelyzeti Bizottságnak, valamint helyzetelemzéseket és válságkezelési javaslatokat készít a Válsághelyzeti Bizottság számára,
nj) eleget tesz a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az Európai Bizottság felé előírt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségének,
nk) a szállítási rendszerirányító javaslatára dönt a kereskedési platformon, az egyensúlyozó platformon és a szervezett piacon folyó kereskedés felfüggesztéséről,
nl) javaslatot tesz a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényben meghatározott módon a földgáz biztonsági készlet felhasználására,
nm) felülvizsgálja és jóváhagyja az országos földgázellátásra vonatkozó, a tervezéshez szükséges adatbázist,
nn) a szállítási rendszerirányító beterjesztése alapján ellenőrzi a földgázrendszer kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési javaslatot, és vizsgálja annak a közösségi szintű 10 éves fejlesztési tervvel való összhangját,
no) figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását, illetve előkészíti a földgázelosztó, a szállítási rendszerüzemeltető és a földgáztároló engedélyes által nem vállalt, de indokolt fejlesztések elvégzésére vonatkozó pályázat kiírását és elbírálását,
np) előkészíti a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott ütemezés szerint határidőre el nem végzett beruházások esetében a pályázat kiírását;
o) gondoskodik az ellátásbiztonsági felügyelet során szerzett eredményeket és az azok alapján meghozott vagy tervezett intézkedéseket ismertető jelentés elkészítéséről, közzétételéről és a Bizottságnak való továbbításáról;
p) elősegíti és felügyeli a földgáz okos mérésre vonatkozó projektek megvalósítását;
q) meghatározza azon – személyes adatokat nem tartalmazó – gazdálkodási adatok körét, amelyeket az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni;
r) elvégzi a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a rendszerösszekötő kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásának lehetővé tétele vagy javítása érdekében, illetve az erre irányuló kötelezettség alóli mentesség megszerzése vagy meghosszabbítása érdekében előírt feladatokat;
s) felügyeli az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését;
t) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012. évi CLXVI. törvény és annak végrehajtási rendeletei a földgázalágazat tekintetében a Hivatal hatáskörébe utalnak;
u) a jogszabályban előírt esetekben előkészíti a hatósági bizonyítványokat, így különösen a korlátozási kivételek és az mFRR kiegyenlítő kapacitást nyújtó erőművek pótdíj alóli mentességének tanúsítása érdekében,
ua) javaslatot tesz a Szabályzati Bizottságban véleményezési joggal részt vevő, az egyetemes szolgáltatásban részesülő felhasználókat képviselő és a kereskedelmi ellátásban részesülő felhasználókat képviselő érdekvédelmi szervezetekre,
ub) kidolgozza a 2. korlátozási kivételt érintően a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű felhasználói teljesítmények közé sorolást megállapító módszertani útmutatót.
3. A főosztály földgázipari árszabályozással kapcsolatos feladatai körében
a) előkészíti a döntést
aa) a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelvekre és keretszabályokra,
ab) a rendszerhasználati díjakat elemeire, a rendszerhasználati díjak fizetésére kötelezettek körére, a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályaira, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályaira, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díj szabályozás kereteire, valamint alkalmazásának feltételeire és a rendszerhasználati díjak mértékére,
ac) a csatlakozási díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelvekre és keretszabályokra,
ad) a csatlakozási díjak elemeire, a csatlakozási díjak fizetésére kötelezettek körére, a csatlakozási díjak alkalmazásának feltételeire és a csatlakozási díjak mértékére,
ae) a külön díj ellenében végzett szolgáltatások meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelvekre és keretszabályokra, ezen szolgáltatások körére, a külön díjak megállapításának kereteire a rendszerüzemeltetők tekintetében,
af) a külön díjak fizetésére kötelezettek körére, a külön díjak alkalmazásának szabályaira és a külön díjak mértékére,
ag) a felhasználók és földgáztermelők földgázrendszerre történő csatlakozásának részletes szabályaira, ezen belül a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeire és azok közzétételére, a földgázelosztó és a földgázszállító csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályaira,
ah) az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan az árakra, az áralkalmazási feltételekre, az árszabályozás kereteire,
ai) a felajánlás részletszabályaira, a felajánlott földgázforrás árára, az igénybevételre jogosultak körére, a földgázforrás átadására vonatkozó rugalmassági szabályokra; a felajánlás keretében, a
Get. 141–141/A.,
141/I. és
141/J. §-a szerinti szerződések alapján értékesített földgázforrás mennyiségére és árára, valamint az ezen földgázforrásokhoz kapcsolódóan a rendszerhasználati és mobilgáz-finanszírozási költségek indokolt értékeihez képest megképződő többlet vagy veszteség elszámolásának szabályaira; a
Get. 141/A. §-ában, továbbá 141/I. és 141/J. §-ában foglaltak megsértése, valamint a rendeletben meghatározott mennyiségtől való eltérés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre,
aj) az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és annak díjaira, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és azok díjaira,
ak) az ágazati jogszabályok által előírt módszertani útmutatókra,
al) az egyetemes szolgáltatók téli felkészülésével kapcsolatban előírt földgázmennyiség meghatározására,
am) a referenciaár-módszertan meghatározására vonatkozó határozatra,
an) az árkedvezmények, a szorzók és szezonális faktorok mértékére,
ao) az aukciós prémium megosztási szabályainak jóváhagyásáról szóló határozatra,
ap) az aukciós prémium felhasználásáról szóló határozatra;
b) kidolgozza
ba) a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra vonatkozó átlagárakat,
bb) a hatósági árak előkészítésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartási és számítási rendszereket,
bc) az egyetemes szolgáltatás árszabályozása keretében a mobilfinanszírozási költséget és a tárolói készletértéket;
c) ellenőrzi
ca) a rendszerhasználati díjakra, a csatlakozási díjakra, a külön díjakra, az egyetemes szolgáltatás áraira, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített mennyiségekre és a hatósági árral érintett földgázforrás felhasználására vonatkozó előírások betartását az engedélyesek vonatkozásában, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat,
cb) azt, hogy az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátására fordította-e a jogszabály szerinti vásárolt vagy átvett földgázt,
cc) a hatóságiár- és díjelőírások megtartását a földgáztermékárak vonatkozásában, illetve elkészíti a szankciót tartalmazó határozatokat;
d) elvégzi az árszabályozási ciklus indulását megelőzően az érintett engedélyesek eszköz- és költség-felülvizsgálatát;
e) koordinálja a földgázipari árszabályozás vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
f) részt vesz a földgáz árszabályozási kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
g) figyelemmel kíséri az árszabályozással összefüggő problémákat, és javaslatokat dolgoz ki ezek kezelési módjaira;
h) nyilvántartja a volt közüzemi nagykereskedő passzív időbeli elhatárolását a földgázbeszerzési költségre fedezetet nyújtó tétel tekintetében;
i) lefolytatja a szállítási díjak referenciaár-módszertanára vonatkozó rendszeres konzultációt és a szállítási díjakat érintő árkedvezményekre, szorzókra és szezonális faktorokra vonatkozó rendszeres konzultációt;
j) elkészíti a 2017/460/EU bizottsági rendeletben előírt publikációkat az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt közzéteendő információkról és a díjidőszak előtt közzéteendő információkról.
4. A főosztály
a) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Jogi Főosztálynak a
Get. szerinti engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesben történő részesedés- és befolyásszerzést jóváhagyó, elutasító határozat elkészítéséhez;
b) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Statisztikai Főosztálynak az OSAP keretében történő adatszolgáltatással kapcsolatban;
c) közreműködik a Fogyasztóvédelmi Főosztály egyetemes szolgáltatók üzletszabályzatait jóváhagyó határozatainak, valamint az engedélyesek felhasználókkal való kapcsolattartására vonatkozó minimális követelményeinek, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait meghatározó határozatainak előkészítésében;
d) támogatja a Stratégiai Elemzések Főosztálya nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával, valamint a hatékony piaci verseny elősegítésével kapcsolatos tevékenységét;
e) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – az eseti adatbekérésekről;
f) szakmai támogatást nyújt a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály részére a villamosenergia-ipart is érintő földgázipari vállalkozásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén;
g) szakmai támogatást nyújt a Távhő-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály részére a távhőszektort is érintő földgázipari vállalkozásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén;
h) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Ügyek Főosztályának a földgázipar szabályozási kérdéseivel foglalkozó, nemzetközi szervezetekben végzett munkájához;
i) közreműködik a Hivatal adatgyűjtési rendszerének fejlesztésében, a Statisztikai Főosztály és az Informatikai Főosztály módszertani támogatásában.
5. A főosztály az 1–4. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik az energetikáért felelős elnökhelyettes által feladat- és hatáskörébe utalt szakfeladatok ellátásában.
6. A főosztály a tevékenységét a Földgázipari Felügyeleti és Engedélyezési Osztály és a Földgázipari Árszabályozási Osztály útján látja el.
17. Távhő-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály
1. A főosztály általános feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) gondoskodik a távhőellátás szabályozási környezetének és az engedélyesek működésének folyamatos elemzéséről, valamint a szükséges intézkedések előkészítéséről;
c) véleményezi és a társfőosztályok, valamint a Nemzetközi Ügyek Főosztályának bevonásával előkészíti és az egyeztetett rendben képviseli a hivatali álláspontot az európai uniós, illetve hazai távhőstratégiát érintő javaslatok esetében;
d) véleményezi és az érintett társfőosztályok bevonásával előkészíti a Hivatal hatáskörébe tartozó, távhőellátást érintő jogszabályok tervezetét;
e) gondoskodik a működéséhez szükséges adatok körének meghatározásáról, továbbá együttműködik az érintett főosztályokkal az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozásában;
f) közreműködik a hazai és európai uniós jogszabályokból fakadó, energiahatékonysággal összefüggő hivatali feladatokban;
g) a Kommunikációs Osztállyal egyeztetve és az Energetikáért Felelős Elnökhelyettes Titkárságának tájékoztatásával aktualizálja a Hivatal honlapján a feladat- és hatáskörével kapcsolatos tartalmakat.
2. A főosztály a távhőellátás felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatai körében
a) előkészíti a kérelemre indult, a
Tszt. szerinti engedélyekre vonatkozó eljárásokban kiadandó végzéseket és határozatokat;
b) előkészíti az engedély hivatalból történő visszavonása vagy módosítása és a más engedélyes kijelölése során szükséges végzéseket, határozatokat és további dokumentumokat;
c) ellenőrzi a
Tszt.-ben, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal által kiadott határozatokban foglaltak betartását;
d) felügyeli az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó engedélyesei ezen rendelet által meghatározott kötelezettségeinek teljesítését;
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló
2012. évi CLXVI. törvény és annak végrehajtási rendeletei a távhőalágazat tekintetében a Hivatal hatáskörébe utalnak;
f) figyelemmel kíséri a távhőtermelők és távhőszolgáltatók működésével kapcsolatos problémákat, és javaslatokat ad ezek kezelési módjaira.
3. A főosztály a távhőtermeléssel és távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozási feladatai körében
a) előkészíti és nyilvántartja a Hivatal javaslatát
aa) a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árára és alkalmazásának feltételeire,
ab) a lakossági felhasználóknak, lakossági díjfizetőknek, valamint a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő (fűtés és használati meleg víz) díjára és alkalmazásának feltételeire,
ac) a távhőszolgáltatási támogatások mértékére,
ad) a kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás vonatkozásában – a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály bevonásával – a miniszteri rendelethez,
ae) a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatásának mértékére vonatkozóan – a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály bevonásával – a villamos energiáról szóló törvényhez;
b) ellenőrzi
ba) a távhőszolgáltatónak értékesített távhőre vonatkozó, az árral kapcsolatos előírások betartását,
bb) a távhőszolgáltatási támogatások jogszabályoknak megfelelő igénylésének és kifizetésének betartását;
c) kidolgozza a távhőtermelés és a távhőszolgáltatás vonatkozásában az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó, gazdálkodásukkal összefüggő adatokra vonatkozó javaslatokat;
d) koordinálja a távhőszolgáltatónak értékesített távhő ára vonatkozásában a Hivatalnak végzett árszakértői munkákat, azok elfogadását, hasznosítását;
e) elvégzi az esedékes eszköz- és költség-felülvizsgálatot a távhőtermelés és a távhőszolgáltatás vonatkozásában;
f) gondoskodik az árszabályozás rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről.
4. A főosztály
a) együttműködés keretében szakmai állásfoglalást ad a Jogi Főosztálynak a
Tszt. szerinti cégjogi eseményekkel, befolyásszerzéssel kapcsolatos eljárásokban és határozatok elkészítéséhez;
b) közreműködik a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály földgázvételezés korlátozásával kapcsolatos feladataiban a távhőtermelőket érintően;
c) a szakmai adatok hivatali kezeléséről szóló szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik – a Statisztikai Főosztállyal együttműködve – az eseti adatbekérésekről;
d) szakmai támogatást nyújt a Statisztikai Főosztálynak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés terén elért előrehaladást értékelő beszámoló elkészítéséhez;
e) szakmai támogatást nyújt a Földgáz-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály és a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztály részére a távhőellátást is érintő földgáz- és villamosenergia-ipari vállalkozásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén;
f) szakmai támogatást nyújt a távhőellátást érintő hazai szabályozási kérdések tekintetében;
g) szakmai támogatást nyújt a Nemzetközi Ügyek Főosztályának a távhőellátás szabályozási kérdéseivel foglalkozó, nemzetközi szervezetekben végzett munkájához;
h) közreműködik a Hivatal adatgyűjtési rendszerének fejlesztésében, a Statisztikai Főosztály és az Informatikai Főosztály módszertani támogatásában.
5. A főosztály az 1–4. pontban foglalt feladatokon túl közreműködik az energetikáért felelős elnökhelyettes által feladat- és hatáskörébe utalt szakfeladatok ellátásában.
6. A főosztály a tevékenységét a Távhő-felügyeleti és Engedélyezési Osztály, valamint a Távhő Árszabályozási Osztály útján látja el.
18. Fenntartható Fejlődés Főosztály
1. A főosztály az energiahatékonysággal kapcsolatos feladatkörében
a) ellátja az energiahatékonysági törvényben a Hivatal feladatául előírt, energiahatékonysággal összefüggő hatósági feladatokat;
b) ellátja a hozzá rendelt energiahatékonysági szakpolitikákkal összefüggő irányító hatósági, tájékoztatási feladatokat;
c) energiahatékonysági adatokat gyűjt, és nyomon követi az energiahatékonysági szakpolitikák végrehajtását, a jelentett energetikai auditok és megtakarítások statisztikailag jelentős hányadát ellenőrzi;
d) nyomon követi a közintézményi épületek energetikai állapotjellemzőit és fogyasztási adatait, az energiahatékonysági intézkedési terveit és e tervek végrehajtását, energiahatékonysági tanácsadást biztosít a közintézmények részére;
e) hatósági névjegyzékeket vezet az energetikai auditorokról és szakreferensekről, vizsgálja az e tevékenységek végzéséhez előírt feltételek folyamatos meglétét, felügyeli a képzési és vizsgáztatási feladatokat ellátó közreműködő szervezeteket;
f) nemzeti kapcsolattartóként energiahatékonysági projektek és szervezetek munkájában vesz részt.
2. A főosztály a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos feladatai körében
a) ellátja
aa) az engedélyköteles erőművek által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból termelt villamos energia kötelező átvételi jogosultságával, valamint barna prémium típusú működési támogatásával kapcsolatos eljárásokat,
ab) az erőműegység és villamosenergia-tároló származási garanciák kiállításához szükséges minősítésével és ellenőrzésével kapcsolatos eljárásokat,
ac) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez kapcsolódó származási garanciák bejegyzését;
b) ellátja a megújuló és egyéb energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiára nyújtott, a Hivatal feladatkörébe tartozó működési támogatásokkal összefüggő feladatokat;
c) felügyeli és koordinálja a támogatási rendszerek működtetésének mechanizmusait, illetve javaslatokat tesz azok hatékonyságának növelésére;
d) nyomon követi, elemzi és értékeli a nemzetközi és a hazai szabályozás változását, a piaci folyamatokat, az uniós vállalások teljesülését, továbbá javaslatot tesz a hazai szabályozás kialakítására és javítására;
e) nemzeti kapcsolattartóként megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos nemzetközi projektek munkájában vesz részt;
f) lefolytatja a származási garanciák kiállításához szükséges minősítéssel kapcsolatos eljárásokat, a villamosenergia-termelő erőműegységek és a villamosenergia-tárolók minősítése esetében a Villamosenergia-felügyeleti és Árszabályozási Főosztállyal együttműködésben;
g) lefolytatja a származási garanciák bejegyzésére, törlésére, illetve külföldi származási garanciák elismerésére irányuló eljárásokat;
h) működteti a származásigarancia-kezelő rendszereket;
i) ellenőrzi a származási garanciák bejegyzését, átruházását, felhasználását.
3. A főosztály a tevékenységét a Megújuló Energia és Környezetvédelmi Osztály, az Energiahatékonysági Osztály, valamint az Energiamegtakarítási, Monitoring és Verifikációs Osztály útján látja el.
A STRATÉGIAI ÉS NEMZETKÖZI ÜGYEKÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
19. Stratégiai és Nemzetközi Ügyekért Felelős Elnökhelyettes Titkársága
A titkárság feladata
a) gondoskodni az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
b) figyelemmel kísérni és előkészíteni az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket, és egyeztetni, nyilvántartani, szervezni, koordinálni az elnökhelyettes programjait;
c) előkészíteni, rendszerezni az elnökhelyettes tárgyalásaihoz szükséges anyagokat;
d) az elnökhelyettes által szignált iratokat, illetve feladatokat kiadni, a kiosztott feladatokról nyilvántartást vezetni, illetve ehhez kapcsolódóan határidő-figyelő rendszert működtetni, intézkedni a határidők betartásáról;
e) szervezni az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait, a Nemzetközi Ügyek Főosztályával és a Gazdasági és Kontrolling Főosztállyal együttműködve részt venni az utazásszervezői feladatok ellátásában;
f) szervezni az elnökhelyettesi értekezleteket, az elnökhelyettes eseti kérésére tartalmi egyeztetést követően elkészíteni azok emlékeztetőjét, és megküldeni az érintetteknek;
g) ellenőrizni az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok formai követelményeknek való megfelelőségét, különös tekintettel az iraton szereplő előzetes jóváhagyások (szignó) és az iratkezelés rendjére;
h) digitalizálni és nyilvántartani az elnökhelyettes ügyiratait, iratait;
i) koordinálni a Hivatal egyes szervezeti egységei által igénybe vett külső adatbázisok rendelkezésre állásával kapcsolatos feladatokat;
j) ellátni minden egyéb, a stratégiai és nemzetközi elnökhelyettes hatáskörébe tartozó feladatot, melyet az elnökhelyettes feladatként határoz meg.
20. Innovációs Iroda
Az Innovációs Iroda
a) koordinálja és előkészíti a Hivatal innovációt támogató feladatainak ellátását;
b) koordinálja a Hivatalhoz beérkező innovációs javaslatok kiértékelését, ennek keretében állásfoglalást ad a beérkező javaslatok támogathatóságáról;
c) felvilágosítást ad az innovációs javaslattal összefüggő jogszabályi környezetről az innovációs partner részére;
d) támogatja a Hivatal által szakmailag támogatott innovációs javaslatok továbbfejlesztését, az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre való felkészítését;
e) közvetít a Hivatal által szakmailag támogatandónak nyilvánított innovációs partnerek és az innováció támogatásáért felelős közigazgatási szervek, illetve az érintett energiapiaci szereplők között.
21. Nemzetközi Ügyek Főosztálya
1. A főosztály látja el a Hivatal nemzetközi kapcsolataiból fakadó szervezési, kapcsolattartási, képviseleti, koordinációs és ügykövetési feladatokat.
2. A főosztály a szervezési feladatai körében
a) végzi a nemzetközi szakmai diplomáciai és rendezvényi protokoll és szervezési feladatokat;
b) ellátja a Hivatal kül- és belföldi nemzetközi tárgyalásainak előkészítését, lebonyolítását, utómunkáit;
c) végzi a nemzetközi utazásszervezési és fogadásszervezési feladatokat.
3. A főosztály a kapcsolattartási feladatai körében
a) kapcsolatot tart az Európai Unió intézményeivel és azok szerveivel, különösen az ACER-rel;
b) kapcsolatot tart a nemzetközi szakmai szervezetekkel, külföldi szabályozó hatóságokkal, valamint a nemzetközi köz- és magánjogi jogalanyokkal;
c) kapcsolatot tart a külföldi állami szervekkel a Hivatalt érintő nemzetközi ügyekben;
d) közreműködik a Hivatal nemzetközi tevékenységével kapcsolatos magyar és angol nyelvű közkapcsolati tartalmak gondozásában;
e) szükség szerint támogatást nyújt a nemzetközi sajtó képviselőivel való kapcsolattartáshoz.
4. A főosztály a képviseleti feladatai körében fő szabály szerint képviseli a Hivatalt
a) a Hivatal feladat- és hatáskörét érintő európai uniós és egyéb nemzetközi ügyekben;
b) a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi szervezetek előtt;
c) a nemzetközi köz- és magánjog alanyaival folytatott kapcsolatokban.
5. A főosztály a koordinációs feladatai körében
a) koordinálja az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) munkájához kapcsolódó kormányzati megkeresések megválaszolását;
b) koordinálja a Hivatal nemzetközi szervezetekben fennálló tagságából fakadó feladatok ellátását;
c) fő szabály szerint gondoskodik a nemzetközi szerződés alapján érkező adatkérésekre adott hivatali válasz összeállításáról és megküldéséről;
d) gondozza a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos eljárási és elszámolási rendről szóló szabályzatot.
6. A főosztály az ügykövetési feladatai körében
a) figyelemmel kíséri a Hivatal európai uniós és nemzetközi feladatait érintő hazai és uniós jogalkotási folyamatokat és jogszabályváltozásokat, illetve nemzetközi szerződéseket;
b) közreműködik a hatályos európai uniós jogszabályok és uniós jogszabálytervezetek rendelkezéseinek – a hazai energiapiacok sajátosságai, a nemzeti érdekek és a közösségi belső piac szempontjából való – alkalmazhatósági vizsgálatában;
c) az a)–b) pontban foglaltakkal kapcsolatosan az érintett szervezeti egységeket folyamatosan tájékoztatja, és felhívja a figyelmet a Hivatal aktuális vagy potenciális érintettségére;
d) az a)–b) pontban foglaltakkal kapcsolatosan igény esetén közreműködik a Hivatal felsővezetői kül- és belföldi nemzetközi tárgyalásainak tartalmi előkészítésében;
e) szükség szerint támogatja a Hivatalban folyó, jogharmonizációt előkészítő munkát.
7. A főosztály a tevékenységét a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, valamint az EU Ügyek Osztálya útján látja el.
22. Stratégiai Elemzések Főosztálya
1. A főosztály feladata a magyar energiarendszer működésének elemzése a hazai fogyasztók jóléte és az energiapolitikai célok teljesülése szempontjából. A hazai piacműködés feltárt anomáliái és a nemzetközi energiapolitikai, szabályozási és innovációs trendek alapján a szabályozási környezet fejlesztését megalapozó elemzéseket készít. Működteti a piacmonitoring rendszert, és ellátja a Hivatal piacfelügyeleti feladatait.
2. A főosztály a stratégiai kérdésekhez kapcsolódó elemzési feladatai körében
a) figyelemmel kíséri az energiapolitika és az energetikai szabályozás, a vízközmű- és hulladékgazdálkodási szabályozás, valamint az energetikai innovációk uniós és nemzetközi trendjeit;
b) elemzésekkel támogatja a hatékony szabályozási környezet kialakítását;
c) véleményezi az energiapolitikával és az energetikai szabályozással kapcsolatos stratégiai kérdéseket is érintő hazai és uniós javaslatokat, előterjesztéseket;
d) elemzéseket készít a hazai és uniós energiapolitikai és szabályozási tervezetek és döntések lehetséges hatásairól.
3. A főosztály piacmonitoring és piacfejlesztési feladatai körében
a) nyomon követi a villamosenergia- és földgázpiacokat, és ezzel összefüggésben időszakos piacmonitoring-jelentéseket, ágazati elemzéseket készít;
b) folyamatosan elemzi a piaci működés hatékonyságát, azonosítja a hatékony piaci működés akadályait, szükség szerint piaci erő eljárást folytat le, illetve javaslatot tesz a szabályozási környezet megváltoztatására.
4. A főosztály a piacfelügyeleti és ellenőrzési feladatai körében gondoskodik a REMIT, illetve a végrehajtásra kiadott uniós és hazai jogszabályokon alapuló, a Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok szervezéséről, ennek keretében
a) ellátja a nagykereskedelmi energiapiaci szereplők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
b) működteti a Hivatal REMIT piacfelügyeleti rendszerét, a Hivatali feladatok ellátásával összefüggésben kezeli az ACER REMIT adatbázisát;
c) REMIT jogsértés gyanúja esetén előzetes elemzéseket készít;
d) hatósági ellenőrzést végez a REMIT-tel összefüggő ügyekben;
e) javaslatot tesz REMIT hatósági ellenőrzés lefolytatására, és jóváhagyás esetén lefolytatja azt, szükség szerint javaslatot tesz jogkövetkezmények alkalmazására;
f) ellátja a határon átívelő hatással érintett ügyek kapcsán felmerülő Hivatali feladatokat;
g) kapcsolatot tart a REMIT-tel összefüggő Hivatali feladatok kapcsán az ACER-rel, a tagállami nemzeti szabályozó hatóságokkal, valamint a hazai társhatóságokkal, illetve egyéb, a REMIT-tel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában;
h) részt vesz a piacfelügyelettel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében és véleményezésében;
i) részt vesz a REMIT-tel foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában.
5. A főosztály tevékenységét a REMIT Osztály, valamint a Piacmonitoring Osztály révén látja el.
A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSÉRT ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSÉRT FELELŐS ELNÖKHELYETTES IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
23. Víziközmű-szolgáltatásért és Hulladékgazdálkodásért Felelős Elnökhelyettes Titkársága
A Titkárság feladatai körében
a) koordinálja és ellenőrzi az elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait és azok végrehajtását;
b) szakmailag ellenőrzi az elnökhelyettes alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában az elnökhelyettesi kiadmányozásra felterjesztett iratok tartalmi és formai követelményeknek való megfelelőségét és azok ágazati összefüggéseit;
c) szakmailag ellenőrzi az elnök és az elnökhelyettesek részére készülő anyagokat, tervezeteket;
d) javaslatokat dolgoz ki az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységeken folyó munka módszertani összehangolására;
e) közreműködik az elnökhelyettes döntéseinek előkészítésében, a döntéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében, meghatározott szakmai feladatok elvégzésében;
f) közreműködik az elnökhelyettes által meghatározott ügyekben, amelyhez az elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységektől közvetlenül információkat kérhet;
g) gondoskodik az elnökhelyettes feladatainak határidőre történő teljesítéséről, a személyi titkári, adminisztrációs, ügyintézési és ügyviteli feladatok ellátásáról;
h) figyelemmel kíséri és előkészíti az elnökhelyettes személyes részvételét igénylő eseményeket, és egyezteti, nyilvántartja, szervezi, koordinálja az elnökhelyettes programjait;
i) szervezi az elnökhelyettes belföldi és nemzetközi kapcsolattartási, valamint képviseleti tevékenységét, illetve utazásait;
j) szervezi az elnökhelyettesi értekezleteket, biztosítja a technikai feltételeket, elkészíti azok emlékeztetőjét;
k) ellát minden egyéb feladatot, melyet az elnökhelyettes feladatként határoz meg.
24. Víziközmű-engedélyezési és Felügyeleti Főosztály
1. A főosztály víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai körében
a) nyilvántartja az üzemeltetési szerződéseket (vagyonkezelési szerződések, koncessziós szerződések, bérleti-üzemeltetési szerződések) és azok módosításait;
b) nyilvántartja az üzemeltetési szerződések felmondásáról szóló bejelentéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket;
c) előkészíti a
Vksztv. 36. § (1) bekezdése szerinti víziközmű-szolgáltatói engedélyt, valamint annak módosítását, kérelemre történő visszavonását tartalmazó határozatot;
d) előkészíti a
Vksztv. 37. § (1) bekezdése szerinti működési engedélyt, valamint annak módosítását, kérelemre történő visszavonását tartalmazó határozatot;
e) jogszabályban meghatározott esetekben visszavonja a víziközmű-szolgáltatói és működési engedélyt;
f) jogszabályban meghatározott esetben lefolytatja a közérdekű üzemeltető kijelölésére irányuló eljárást, és elkészíti a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatot;
g) előkészíti a közérdekű üzemeltetés körében felmerülő felújítási és beruházási munkák elvégzésének engedélyezéséről, továbbá a közérdekű üzemeltetési jogviszony megszűnését követően felmerülő meg nem térült költségek összegének megállapításáról szóló határozatot;
h) megtervezi és végrehajtja a víziközmű-szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat (lefolytatja a víziközmű-szolgáltatók átfogó ellenőrzéseit, valamint a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért felelősök tekintetében téma-, cél- és utóellenőrzéseket végez);
i) előkészíti a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény, valamint a
Vksztv. 40. § (1) bekezdése szerinti szankciót tartalmazó határozatokat;
j) részt vesz és közreműködik a víziközmű-szolgáltatás felügyeleti rendszerének működtetésében és fejlesztésében;
k) előkészíti a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás kapcsán a felújítási és pótlási tervrészeket jóváhagyó határozatot;
l) előkészíti a közműves ivóvízellátásra, valamint a közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra vonatkozó beruházási tervrészt jóváhagyó határozatot;
n) kiadja az adott közigazgatási terület vonatkozásában az ellátásért felelős személyének igazolását szolgáló hatósági bizonyítványt;
o) vezeti a Nemzeti Víziközmű Nyilvántartást;
p) a víziközmű- szolgáltatással kapcsolatban ellátja a Hivatalnak az egységes elektronikus közműnyilvántartással kapcsolatos hatósági feladataival összefüggő teendőket, előkészíti a közműegyeztetéssel kapcsolatos mulasztások pótlására kötelező határozatot.
2. A főosztály a tevékenységét a Víziközmű-szolgáltatás Engedélyezési és Nyilvántartási Osztály, a Víziközmű Felügyeleti Osztály, valamint a Víziközmű Fejlesztési Osztály útján látja el.
25. Víziközmű-szolgáltatási Szabályozási Főosztály
1. A főosztály a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) ellátja a víziközmű-szolgáltatás területén a Hivatal hatáskörébe tartozó díjjavaslattal összefüggő feladatokat, valamint kidolgozza a díjképzés és díjalkalmazás részletes szabályait;
c) gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás árszabályozási rendszerének működtetéséről és továbbfejlesztéséről;
d) együttműködik a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos rendszeres és eseti adatbekérésekkel, adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokban a Hatósági Adatmenedzsment Osztállyal;
e) előkészíti a víziközmű-szolgáltató kérelmére a korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás átmeneti díját megállapító határozatot;
f) feldolgozza és elemzi a víziközmű-szolgáltatók által benyújtott éves adatszolgáltatás adatait, összehasonlítja az éves beszámolóban közölt adatokkal, valamint az egyéb pénzügyi-számviteli kimutatásokkal;
g) ellátja a Hivatal hatáskörébe tartozó, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésével kapcsolatos feladatokat;
h) előkészíti az ellátásért felelős kérelmére az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázati kiírást jóváhagyó határozatot;
i) előkészíti a víziközmű-szolgáltatás egyes részeinek kiszervezését engedélyező határozatot, valamint nyilvántartja az engedélyköteles és tájékoztatáshoz kötött kiszervezett tevékenységeket víziközmű-szolgáltatónként;
j) előkészíti a víziközmű-szolgáltató által benyújtott üzletszabályzat és módosításai jóváhagyását;
k) előkészíti a víziközmű-szolgáltató által benyújtott beszerzési szabályzat és módosításai jóváhagyását;
l) előkészíti az ágazat feladatkörét érintő szakmai véleményeket, állásfoglalásokat;
m) kidolgozza és előkészíti a víziközmű-szolgáltatást érintő jogszabályokat, illetve ezek módosításait;
n) előkészíti a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, illetve a használati díj mértékének megállapítására vonatkozó rendeletet.
2. A főosztály a tevékenységét a Víziközmű-szolgáltatási Hatósági Osztály, valamint a Víziközmű-szolgáltatási Árszabályozási Osztály útján látja el.
26. Hulladékgazdálkodási Szabályozási Főosztály
1. A főosztály a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai körében
a) koordinálja az irányítása alá tartozó osztályok munkáját;
b) javaslatot tesz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjakra;
c) megállapítja a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban és a törvényben meghatározott nem veszélyes vegyes települési hulladékot égető hulladékégető műben alkalmazható átvételi díjakat;
d) megállapítja a törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási eszköz használatának, igénybevételének díjait;
e) ellátja a Hivatal hatáskörébe tartozó díjfelügyeleti, ellenőrzési feladatokat;
f) együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatokat érintő rendszeres és eseti adatbekérésekkel, adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokban a Hatósági Adatmenedzsment Osztállyal;
g) ellátja a hulladékgazdálkodási tevékenység megfelelőségének megállapításával és a megfelelőségi vélemény kiadásával kapcsolatos feladatokat;
h) működteti a vagyonkatasztert, és ellátja az azzal kapcsolatos feladatokat, teljesíti a vagyonkataszterből történő szükséges adatszolgáltatásokat;
i) véleményezi a gördülő fejlesztési rendszerterveket;
j) ellátja a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek meghatározásával és szabályozásával, valamint az ehhez és a b) pont szerinti díjjavaslatok elkészítéséhez szükséges alapelvek, keretszabályok, módszertanok meghatározásával kapcsolatos feladatokat;
k) ellátja a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegének és ehhez kapcsolódóan a hulladék átadásáért járó kompenzáció mértékének megállapításával összefüggő feladatokat;
l) ellátja a közszolgáltatók hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésével összefüggésben megkötésre kerülő új szerződéseinek és kötelezettségvállalásainak jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat;
m) előkészíti a feladatkörét érintő szakmai véleményeket, állásfoglalásokat, valamint ellátja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos rendszeres és eseti adatkérésekkel és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat;
n) kidolgozza és előkészíti a hulladékgazdálkodást érintő jogszabályokat, illetve ezek módosításait;
o) ellenőrzi az ideiglenes ellátás díjának megfelelőségét, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ideiglenes ellátásának díjából nem fedezhető többletköltségek indokoltságát és azok elszámolását;
p) előkészíti a fizetendő felügyeleti díj alapjának meghatározását;
q) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
2. A főosztály a tevékenységét a Hulladékgazdálkodási Hatósági Osztály, valamint a Hulladékgazdálkodási Árszabályozási Osztály útján látja el.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső feladatkörökaz egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján
1. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett
a) évente: minden olyan munkatárs, aki közbeszerzési eljárás során önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult;
b) 2 évente: a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatban javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult munkatársak;
c) 5 évente: az a) és b) alpont hatálya alá nem tartozó, vezetői feladatkörrel rendelkező köztisztviselők (a Hivatal elnöke, elnökhelyettese, az igazgató, a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető); közigazgatási hatósági ügyben – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személyek, továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett fontos és bizalmas feladatkört betöltők a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról, valamint a biztonsági megbízott kijelöléséről és egyes feladatairól szóló 2/2017. (IV. 28.) MEKH utasítás 1. melléklete szerint.
2. Az egyedi feladatkörök vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szempontjából való minősítésére az adott szakterület (önálló szervezeti egység) vezetője jogosult a feladatköri leírásban megfogalmazott feladatok alapján.
A speciális tisztséget betöltő személyek feladatköre
1. Adatvédelmi tisztviselő
1. Az adatvédelmi tisztviselő közreműködik a Hivatal – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírásokban meghatározott – kötelezettségeinek teljesítésében, így különösen
a) a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírásokról naprakész tájékoztatást nyújt, és azok érvényesítésének módjaival kapcsolatban tanácsot ad a munkatársak, különösen az adatkezelési műveleteket végző személyek részére;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírások, így különösen a jogszabályok és belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok érvényesülését, ennek keretei között az egyes adatkezelési műveletekhez kapcsolódó egyértelmű feladatmeghatározás, az adatkezelési műveletekben közreműködő foglalkoztatottak adatvédelmi ismereteinek bővítése és tudatosságnövelése, valamint a rendszeres időközönként lefolytatandó vizsgálatok megvalósulását;
c) elősegíti az érintettet megillető jogok gyakorlását, így különösen kivizsgálja az érintettek panaszait, és kezdeményezi a panasz orvoslásához szükséges intézkedések megtételét;
d) szakmai tanácsadással elősegíti és figyelemmel kíséri az adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatását;
e) együttműködik az adatkezelés jogszerűségével kapcsolatos eljárások lefolytatására jogosult szervekkel és személyekkel, így különösen kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal az előzetes konzultáció és a Hatóság által lefolytatott eljárások elősegítése érdekében;
f) közreműködik a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat előkészítésében.
2. Az adatvédelmi tisztviselő jogosult
a) külön engedély nélkül a Hivatal bármely helyiségébe belépni – az oda belépésre jogosult kíséretével –, amennyiben ott az adatkezelést érintő munkavégzés folyik;
b) bármely adathordozó tartalmába betekinteni, függetlenül annak minősítésétől, amennyiben az feladatainak ellátásához elkerülhetetlen.
A biztonsági vezető ellátja a Hivatal minősített adat védelmével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatainak koordinálását, a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai és adminisztratív biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának hivatalon belüli felügyeletét. A jogszabályi előírások szerint gondoskodik a nemzeti és külföldi minősített adatok kezelésének feltételeiről, valamint a minősített adatok iratforgalmi statisztikájának elkészítéséről.
3. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy működteti az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős köteles biztosítani, hogy az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működése mindenkor feleljen meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ideértve a technikai, adatvédelmi és munkaszervezési kérdéseket is, és gondoskodik az írásban és a szóban tett bejelentések kivizsgálásáról és a szükséges döntések határidőben történő meghozataláról. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős e feladatkörében nem utasítható.
4. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy működteti a belső visszaélés-bejelentési rendszert, melynek során köteles biztosítani, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszer működése mindenkor feleljen meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ideértve a technikai, adatvédelmi és munkaszervezési kérdéseket is, és gondoskodik az írásban és a szóban tett bejelentések kivizsgálásáról és a szükséges döntések határidőben történő meghozataláról.
5. Az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy
Az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy felel a Hivatalnál előforduló valamennyi, az elektronikus információs rendszerek védelméhez kapcsolódó feladat ellátásáért. Ennek körében
a) gondoskodik a Hivatal elektronikus információs rendszereinek biztonságával összefüggő tevékenységek jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről és fenntartásáról;
b) elvégzi vagy irányítja az a) pont szerinti tevékenységek tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését;
c) előkészíti a Hivatal elektronikus információs rendszereire vonatkozó informatikai biztonsági szabályzatot;
d) előkészíti a Hivatal elektronikus információs rendszereinek biztonsági osztályba sorolását és a Hivatal biztonsági szintbe történő besorolását;
e) véleményezi az elektronikus információs rendszerek biztonsága szempontjából a Hivatal e tárgykört érintő szabályzatait és szerződéseit;
f) kapcsolatot tart az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatósággal és az eseménykezelő központtal.
