1/2024. (V. 9.) ÉKM KÁT utasítás

1. § Az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet tartalmazza. A Szabályzat a Minisztériummal munkaviszonyban állók tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. § Jelen utasítás nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a munkatárs számára kedvezőbb elbírálást eredményez.

5. § A Minisztérium jogelőd szerveinek közszolgálati szabályzata alapján visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatárs az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályokban, illetve a vonatkozó szerződésben, költségvetési megállapodásban foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

6. § Ezen utasítás hatálybalépésének időpontjában a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló és a 4. függelék szerinti határidők tekintetében a beosztási okiratban a hatálybalépéstől számítottan a jövőre nézve előírással rendelkező kormánytisztviselők esetében a határidőket jelen utasítás hatálybalépésétől kell számítani. Azon kormánytisztviselők, akik esetében a 4. függelék szerinti határidők jelen utasítás hatálybalépésének időpontjában már lejártak, a kötelezettségüknek a Humánpolitikai Főosztály által végzett felülvizsgálatától, valamint az erről szóló külön értesítés kiállításától számított egy éven belül kötelesek eleget tenni.

1. § (1) A Szabályzat hatálya – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed

(2) A Szabályzat

(3) A Szabályzat

(4) A Szabályzat 29. §-a kiterjed a Kit. 88. §-a szerinti ösztöndíjprogram keretében a Minisztériummal ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre.

(5) A Szabályzat 37. §-ának és 3. függelékének hatálya kiterjed a Minisztérium állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, miniszteri biztosra, miniszterelnöki megbízottra (a továbbiakban együtt: biztos).

(6) Eltérő megállapodás hiányában az Mt. 53. §-a alapján a Minisztériumnál – mint a munkaszerződéstől eltérő más munkáltatónál – foglalkoztatott munkavállalóra a Szabályzat 13. §-ában, 14. §-ában, 18–21. §-ában, 25. §-ában, 29. §-ában és 34. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) A Szabályzatot a Minisztériumban foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és munkáltatói intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni és értelmezni.

(2) A Szabályzat alkalmazása, valamint az egyes jogviszonyokból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során

(3) Ahol a Szabályzat

(4) Ha a Szabályzat vagy jogszabály a munkatársnak a felettes vezető részére nyilatkozat, tájékoztatás megtételét írja elő, a felettes vezető akadályoztatása esetén a nyilatkozatot, tájékoztatást a helyettesítésére kijelölt személy – ennek hiányában a felettes vezetőt irányító személy – részére kell megtenni.

3. § A Szabályzat alkalmazásában

4. § A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Minisztérium belső hálózatán (a továbbiakban: Intranet) elektronikusan hozzáférhetővé tett formanyomtatványokat kell alkalmazni, melyek közzétételéről, valamint folyamatos aktualizálásáról az illetékes főosztály gondoskodik.

(1) Az álláshely – a 6. §-ban foglaltak alapján – pályázat útján, a Minisztérium toborzási adatbázisából történő kiválasztás útján vagy meghívásos eljárás útján tölthető be.

(2) A Minisztérium saját toborzási adatbázisát a Humánpolitikai Főosztály működteti.

(3) Az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Minisztérium saját toborzási adatbázisában való keresést.

(1) Nyilvános pályázati kiírást az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység (jelen § alkalmazásában: szakterület) vezetője az álláshely tervezett betöltésének napját negyvenöt nappal megelőzően az erre rendszeresített formanyomtatvány megküldésével kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztálynál.

(2) Ha a kezdeményezés megfelel a közzététel feltételeinek, a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a pályázat Közszolgálati Állásportálon történő megjelentetéséről.

(3) A Humánpolitikai Főosztály a beérkező pályázatokat továbbítja a pályáztatást kezdeményező szakterület részére, amely elvégzi a pályázatok vizsgálatát.

(4) A pályázók meghallgatását a szakterület koordinálja, a meghallgatásokon a Humánpolitikai Főosztály képviselője részt vesz, a meghallgatásokat követően javaslatot tehet.

(5) A pályázati eljárás eredményéről a meghallgatáson részt vevő jelölteket – amennyiben elektronikus levelezési címüket a pályázatukban megadták – a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton értesíti az önálló szervezeti egység visszajelzése alapján.

(6) A pályázati eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat az eljárás lezárását követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(7) A pályázó nyilatkozata alapján a pályázó adatai a Minisztérium saját toborzási adatbázisába kerülnek.

(1) Az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével a kinevezés vagy munkaviszony keretében történő foglalkoztatás kezdeményezéséről a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét – a jogviszony létrejöttének tervezett napját legalább tizenöt munkanappal megelőzően – az erre rendszeresített formanyomtatvány (a továbbiakban: Alkalmazási javaslat) megküldésével értesíti.

(2) A kezdeményezőnek az Alkalmazási javaslat kitöltésével egyidejűleg vizsgálnia kell, hogy a felvételre javasolt személy megfelel-e az álláshely betöltésére vonatkozó, a 4. függelék szerinti szakmai követelményeknek.

(3) Az Alkalmazási javaslathoz csatolni kell

(4) A Humánpolitikai Főosztály az Alkalmazási javaslat alapján megvizsgálja a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, igazolja az álláshely rendelkezésre állását, és az Alkalmazási javaslatot továbbítja a Gazdálkodási Főosztályra.

(5) A Gazdálkodási Főosztály az Alkalmazási javaslaton nyilatkozik arról, hogy a jogviszony létesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre áll-e.

(6) Ha az Alkalmazási javaslat és mellékletei alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatóak, a Humánpolitikai Főosztály felveszi a kapcsolatot a kezdeményezővel.

(7) Az Alkalmazási javaslatot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójához.

(8)² Jogviszony létesítésére – a Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylés kivételével – minden hónap 1. és 15. napjával van lehetőség. A felvételi eljárást kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője a kérelmezett vezénylés esetén a felvétel időpontjának meghatározása érdekében egyeztet a Humánpolitikai Főosztállyal.

(1) Az Alkalmazási javaslat jóváhagyását követően a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a jelöltet, ezzel egyidejűleg megküldi részére a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokat, valamint a felvételi adatlapot (a továbbiakban együtt: belépőcsomag).

(2) A jelölt a belépőcsomag kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. A jelölt a Humánpolitikai Főosztályon személyesen mutatja be

(3) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél akkor vehető figyelembe, ha azt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján elismerték vagy honosították.

(4) Amennyiben a jelölt személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Humánpolitikai Főosztályt és a Gazdálkodási Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül az erre rendszeresített formanyomtatványon írásban tájékoztatni.

(5) A Humánpolitikai Főosztály végzi a jogviszony létesítéséről szóló okirat és a kapcsolódó mellékletei előkészítését, valamint a létesítő okirat Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követő, a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő felterjesztését.

A jelölt számára a felvételt kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik az informatikai bejelentő lap előkészítéséről, melyet a Humánpolitikai Főosztálynak kell megküldeni.

(1) Amennyiben az önálló szervezeti egység vezetője a Minisztériummal a Kit. 88. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszonyban álló személy továbbfoglalkoztatására kíván javaslatot tenni, azt legkésőbb az ösztöndíjas jogviszony lejártát megelőző harminc nappal kezdeményeznie kell a Humánpolitikai Főosztályon a 7. § szerinti rendben.

(2) Az Alkalmazási javaslathoz csatolni kell az ösztöndíjas mentorának támogató nyilatkozatát is.

(1) A foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt vagy álláshelyváltás esetében a Humánpolitikai Főosztály az érintettel közli, ha a betölteni kívánt álláshely az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének részletszabályairól a 3. függelék rendelkezik.

(3) Amennyiben a betölteni kívánt álláshelyen történő foglalkoztatás nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik, a jelöltet – a Humánpolitikai Főosztály jelzése alapján – a Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztály tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, és személyesen vagy elektronikus úton átadja részére a szükséges kérdőívet.

(4) Az ellenőrzés eredményéről a Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztály tájékoztatja a jelöltet.

(1) A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a Humánpolitikai Főosztály kezdeményezi a jelölt foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálatát, továbbá tűz- és munkavédelmi, valamint esélyegyenlőségi tájékoztatásban részesíti, illetve ismerteti vele az integritást sértő eseményekre vonatkozó bejelentések rendjéről szóló szabályzatot, a magatartási szabályokról szóló dokumentumokat és az informatikai biztonsági házirendet, amelynek megtörténtét dokumentálni kell.

(2) Amennyiben a munkaalkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató egészségileg alkalmatlannak nyilvánítja a jelöltet az álláshelyhez kapcsolódó feladatok vagy munkakör vonatkozásában, akkor az adott önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető írásbeli javaslatot tehet más álláshelyen történő alkalmazására. Amennyiben nincs más megfelelő álláshely, akkor az alkalmazástól el kell tekinteni, vagy a már fennálló jogviszonyt meg kell szüntetni.

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt kinevezést – munkavállaló esetében a munkaszerződést – és az ahhoz kapcsolódó mellékleteket a Humánpolitikai Főosztály átadja a jelölt részére.

(2) A kormánytisztviselő eskütételének megszervezéséről a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

(1) A feladatleírást, illetve a munkaköri leírást az erre rendszeresített formanyomtatványon az önálló szervezeti egység készíti elő három példányban, és az önálló szervezeti egység vezetője hagyja jóvá. A munkatárs által aláírt feladatleírásból, illetve a munkaköri leírásból egy példányt a munkatárs, egy példányt az önálló szervezeti egység vezetője, egy példányt a Humánpolitikai Főosztály kap.

(2) A munkaköri leírás, illetve a feladatleírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyek a munkakört, illetve a feladatkört betöltő munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(1) A munkatárs kérelmére a Minisztériumnál fennálló foglalkoztatási jogviszonyáról a Humánpolitikai Főosztály állít ki igazolást.

(2) A munkatárs kérelmére a Minisztériummal fennálló foglalkoztatási jogviszonya alapján a jövedelemigazolást a Gazdálkodási Főosztály állítja ki.

(1) A jogviszony módosítására vonatkozó kezdeményezést az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításáért felelős felsővezető egyetértésével a Humánpolitikai Főosztály részére küldi meg, aki intézkedik a módosítás előkészítéséről és – amennyiben szükséges – a Gazdálkodási Főosztályra pénzügyi ellenjegyzés céljából történő továbbításáról, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója felé történő felterjesztéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéshez – a módosítás jellegére tekintettel – mellékelni szükséges a 7. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott dokumentumokat. Amennyiben a jogviszony-módosítás célja vezetői álláshelyre helyezés, abban az esetben a felsoroltakon kívül az intézkedéssel érintett személy 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, aktuális önéletrajzát csatolni szükséges.

(3) Amennyiben az álláshely besorolási kategóriájának módosítása szükséges, azt a Humánpolitikai Főosztály a Miniszterelnöki Kormányiroda által kiadott eljárásrend szerint a közigazgatási államtitkár engedélyével kezdeményezi.

(1) A munkatárs jogviszonyának megszüntetését az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójának címzett feljegyzésben.

(2) A munkatárs a kormányzati szolgálati jogviszonya, munkaviszonya közös megegyezéssel, lemondással, illetve felmondással történő megszüntetését az adott jogcímnek megfelelő formanyomtatvány felhasználásával az önálló szervezeti egység vezetője felé, írásban köteles kezdeményezni.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a munkatárs (2) bekezdés szerinti kezdeményezését véleményével ellátva a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével juttatja el a Humánpolitikai Főosztályra. A megszüntetésről szóló okiratot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához aláírásra.

(4)³ A Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylés esetén a kormánytisztviselő bejelentését írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon teszi meg az önálló szervezeti egység vezetője felé, aki – a szakmai irányításért felelős felsővezető tájékoztatása mellett – haladéktalanul továbbítja azt a Humánpolitikai Főosztálynak, megjelölve a bejelentés átvételének dátumát.

(1)⁴ A foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor – ideértve a Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylés esetét is –, illetve a tervezett tartós – előreláthatólag kilencven napot meghaladó – távollétet megelőzően az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon az álláshelyéhez kapcsolódó feladatait, a birtokában lévő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott munkaeszközöket, felszerelési tárgyakat az önálló szervezeti egység vezetőjének vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a foglalkoztatás megszűnéséhez, megszüntetéséhez vagy tartós távollét kezdetéhez kapcsolódóan az utolsó munkában töltött napot megelőzően a munkatárs részére megküldi az elszámoláshoz rendszeresített formanyomtatványt (a továbbiakban: Elszámolólap).

(3) Az elszámolási kötelezettségét a munkatársnak a lehető legrövidebb időn belül teljesítenie kell.

(1) Az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik a munkatárs informatikai kilépőlapjának kitöltéséről, melyet a Humánpolitikai Főosztálynak kell megküldeni.

(2) A munkatárs köteles az Elszámolólapon feltüntetett szerveknél és szervezeti egységeknél megjelenni.

(3) Az Elszámolólapon szereplő adatok valóságnak megfelelő kitöltéséért a kitöltésre kötelezett szerv, szervezeti egység felelős.

(4) A Minisztérium által nyújtott juttatással kapcsolatban megállapított tartozás, illetve a munkatárs egyéb, a munkáltatóval szemben fennálló kötelezettségének összege – a munkatárs Elszámolólapon történő aláírásával jelzett hozzájárulása esetén – a jogviszony megszűnésekor kifizetendő illetményből levonásra kerül.

(5) Amennyiben az elszámolás során a munkatárs valamely, a Minisztérium, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) vagy a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által biztosított eszközzel kapcsolatban megállapított tartozásával nem ért egyet, ennek tényéről írásban nyilatkozik a Működést Támogató Főosztály részére. A Minisztérium az elszámolással összefüggő kötelezettségét a vitás kérdés kivételével teljesíti. A vitás kérdés rendezése a Minisztérium eljárásrendjének megfelelően történik, ez alapján kerül sor az elszámolásra.

(6)⁵ A Minisztériumnál történő foglalkoztatás megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos okiratokat a Humánpolitikai Főosztály, a munkatárs részéről az elszámolási kötelezettség teljes körű teljesítését követően a pénzügyi – jogszabályban előírt – igazolásokat a Kit. 115. §-a vagy az Mt. 80. §-a szerinti járandóságok kifizetése után a Gazdálkodási Főosztály juttatja el a munkatárs részére. Kérelmezett vezénylés esetén az új beosztási okiratnak a fogadó kormányzati igazgatási szerv általi kiállítását követő tizenötödik napig a Gazdálkodási Főosztály az illetmény és a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(1) Ha a munkatárs elszámolási kötelezettségének észszerű időben nem tesz eleget, és a mulasztását sem mentette ki, a Humánpolitikai Főosztály a kötelezettség teljesítésére vonatkozó felszólítást bocsát ki, melynek eredménytelensége esetén tizenöt nap elteltével ismételten felszólítja a munkatársat.

(2)⁶ Ha az (1) bekezdésben meghatározottak nem vezetnek eredményre, és a munkatárs jogviszonyának megszűnése, megszüntetése óta – ideértve a Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylés esetét is – négy hónap eltelt, a Humánpolitikai Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály az ügyet a teljes előzményi iratanyaggal együtt továbbítja a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya részére, a követelés jogi úton történő érvényesítése érdekében.

(1) A munkatárs (ezen § alkalmazásában a továbbiakban: átadó) az önálló szervezeti egységen belül köteles az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: átvevő) az önálló szervezeti egység vezetője által meghatározott időpontban álláshelyi feladatait átadni. Az átadásról a „Jegyzőkönyv feladatok átadás-átvételéről” című nyomtatványt kell kitölteni.

(2) A jegyzőkönyvben az átadó és az átvevő az eljárással kapcsolatosan írásban észrevételt tehet, amelynek lehetőségéről őket előzetesen tájékoztatni kell.

(3) A jegyzőkönyvet – az átvevők számához igazodva – legalább három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből az egyik az átadót, a másik az átvevőt, a harmadik az önálló szervezeti egység vezetőjét illeti. Az álláshelyi feladatok átadás-átvételi jegyzőkönyvének érvényességéhez az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása szükséges.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetője a jegyzőkönyvet – szakmai, illetve teljességi szempontból – felülvizsgálhatja, és a felülvizsgálat során talált további tényeknek megfelelően azt kiegészítheti, továbbá ellenőrzi a feladat átadásának teljesülését.

(5) Amennyiben az álláshely átadására kötelezett munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni az álláshely-átadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadóként kijelölt személy két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő munkatárs személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket a „Jegyzőkönyv feladatok átadás-átvételéről” című nyomtatvány kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő munkatársat a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.

(6) A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a feladatok ellátásának folyamatossága biztosítva legyen.

A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére tekintettel a Kit., illetve az Mt. alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést a munkatárs részére az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára a szakmai irányításáért felelős felsővezető egyetértése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója okiratban állapíthatja meg.

(1) Jogviszony létesítése esetén – a felvételi eljárás során – az érintettet tájékoztatni szükséges a Kit. 95. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályokról.

(2) A kormánytisztviselő a jogviszonya fennállása alatt köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a Humánpolitikai Főosztály részére, ha vele szemben a Kit. szerinti együttalkalmazási vagy összeférhetetlenségi ok merül fel.

(3) Összeférhetetlenség esetén a Humánpolitikai Főosztály – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – előkészíti az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítást, és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kit. 95. § (13) bekezdése alapján – az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a kormánytisztviselőt, a kormánytisztviselő az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot legkésőbb a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a Humánpolitikai Főosztálynak bemutatni.

(5) A Minisztériumnál foglalkoztatott munkavállalók esetében a Kit. 278. § (2) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

(6) A szakmai és politikai felsővezetők összeférhetetlenségével kapcsolatban a rájuk irányadó különleges eljárásrend és szabályozás az irányadó.

(1) A munkatárs a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdése szerinti bejelentés- vagy engedélyköteles további jogviszony létesítésével, fenntartásával kapcsolatos jognyilatkozatát köteles a jogviszony létesítését megelőzően vagy a Minisztériummal fennálló jogviszonya létesítését követően haladéktalanul az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére benyújtani.

(2) A munkatárs haladéktalanul köteles bejelenteni, ha korábban a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy tudomásul vett további jogviszonyában változás következett be vagy az megszűnt.

A munkatárs számára a munkavégzéshez szükséges eszközt a Minisztérium biztosítja, a munkatárs a munkavégzéséhez saját eszközt csak saját felelősségi körén belül használhat.

Ha a munkatárs elszámolási kötelezettséggel átvett eszközében kár következik be, vagy az eszköz eltűnik, megsemmisül vagy megrongálódik, a munkatárs köteles a káresemény bekövetkezésétől vagy annak észlelésétől számított kettő munkanapon belül értesíteni az eszköz tulajdonosának ügyfélszolgálatát (NISZ Zrt. vagy KEF), továbbá a Működést Támogató Főosztályt és az Információmenedzsment Főosztályt.

(1) A kormánytisztviselő teljesítményértékelésére a Kit. 96. §-ában és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(2)⁷ A kormánytisztviselő teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetője végzi el. Az önálló szervezeti egység vezetője távollétében vagy az önálló szervezeti egység vezetői álláshelyének betöltetlensége esetén a kormánytisztviselő teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető végzi el.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az önálló szervezeti egység vezetőjének teljesítményét a szakmai irányításért felelős felsővezető értékeli.

(4) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelőlapokon elektronikusan kell meghatározni és értékelni. Az értékelőlapokat három példányban kell kinyomtatni, melyből egy példányt az értékelő vezető, egy példányt az értékelt kormánytisztviselő, egy példányt pedig a Humánpolitikai Főosztály kap.

(5) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer írásban kezdeményezheti teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetőjénél a Humánpolitikai Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

(1) Amennyiben az álláshelyen ellátandó feladatokra tekintettel a feladat ellátásához kamarai tagsággal rendelkező személy foglalkoztatása szükséges, úgy a Minisztérium a kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget átvállalhatja. A kamarai tagdíj megfizetése érdekében az érintett munkatársat foglalkoztató önálló szervezeti egység – a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyásával – megkeresi a Gazdálkodási Főosztályt. A feljegyzésen a Gazdálkodási Főosztály igazolja a fedezet rendelkezésre állását, majd továbbítja azt jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.

(2) Amennyiben az adott álláshelyen ellátandó feladatok nem igénylik kamarai tagsággal rendelkező személy foglalkoztatását, úgy az álláshelyen foglalkoztatott, kamarai tagsággal rendelkező személy kamarai tagdíját a Minisztérium nem vállalja át.

(3) Azon munkatárs, akinek kamarai tagdíját a Minisztérium átvállalta, és a tagdíj megfizetését követő hat hónapon belül jogviszonya megszűnik, vagy a munkatárs kezdeményezi jogviszonyának megszüntetését, az átvállalt és kifizetett kamarai tagdíjat köteles visszafizetni a Minisztérium részére. A visszafizetés módja lehet átutalás, házipénztárba történő készpénzes befizetés vagy az utolsó illetményből vagy munkabérből történő levonás a munkatárs írásbeli hozzájárulása alapján.

(1) A Minisztérium munkatársaira vonatkozó, a hivatali munkavégzéssel kapcsolatos öltözködési szabályokat a 2. függelék tartalmazza.

(2) Az öltözködési szabályok betartatásáról az önálló szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

A munkatárs köteles a Minisztérium belső szabályzatait megismerni, és azok rendelkezéseit betartani.

(1) A munkatárs köteles a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejéről rendelkező hatósági bizonyítványt vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatát – amely az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja – a nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály megállapítja a jogviszony megszűnését, amikor az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerző munkatárs betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

(3) Amennyiben a munkatárs kérelmezi a továbbfoglalkoztatását, kérelmét, valamint az önálló szervezeti egység vezetője által előkészített indokolást a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével benyújtja a Humánpolitikai Főosztályra, amely a kérelmet – a Kit. 104. § (5) bekezdése szerinti véleménykérés érdekében – a munkáltatói jogkör gyakorlójának felterjeszti.

(1) A Minisztérium munkatársai általános munkarendben és általános teljes napi munkaidőben kerülnek foglalkoztatásra, amelytől eltérni jogszabályban és a Szabályzatban meghatározott esetben lehetséges.

(2) A 33. §-ban foglalt eseteket kivéve a heti munkaidő negyven óra, amely hétfőtől csütörtökig 8.00–17.00 óráig, pénteken 8.00–14.00 óráig tart.

(3) A munkatársra irányadó munkarend a beosztási okiratban vagy az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatóban kerül megállapításra.

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója különösen indokolt esetben, a munkatárs erre irányuló kérelmére, a rá irányadó munkarendtől – a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt kötelező eseteken túl – eltérő munkarendet vagy részmunkaidőt is megállapíthat.

(2) A munkatárs az (1) bekezdés szerinti kérelmét a Humánpolitikai Főosztálynak nyújtja be, amelynek tartalmaznia kell az önálló szervezeti egység vezetőjének és a szakmai irányításért felelős felsővezetőnek a támogatását is.

(3) A beosztási okiratban a munkaidő munkaidőkeretben is meghatározható az olyan önálló szervezeti egységek munkatársai esetében, ahol a 32. § (2) bekezdésében meghatározott munkarend a feladatok jellegére tekintettel nem alkalmazható.

Azon munkatársaknak, akiknek a napi munkaideje a hat órát meghaladja, a munkaközi szünetet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani úgy, hogy az önálló szervezeti egység feladatainak ellátása zavartalan legyen.

(1) Rendkívüli munkavégzést az önálló szervezeti egység vezetője írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon kezdeményezheti – a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértése mellett – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, ha az a Kormány vagy a Minisztérium működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, valamint ha az a rendkívüli körülményekre tekintettel indokolt. A formanyomtatványt – az elrendelést megelőzően – a Humánpolitikai Főosztály részére kell megküldeni.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelését, amennyiben az megfelel a Kit.-ben, illetve az Mt.-ben meghatározott feltételeknek, a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának külön munkaidő-nyilvántartó lapon történő nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető szabadidő – legkésőbb a rendkívüli munkaidő teljesítését követő harminc napon belüli – kiadásáért.

(4) Ha a munkatárs rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidővel rendelkezik, szabadság igénybevétele csak a szabadidő kiadását követően engedélyezhető számára.

(5) Ha a rendkívüli munkavégzésért a munkatárs részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadása a rendkívüli munkavégzést követő harminc napon belül nem lehetséges, a rendkívüli munkavégzést elrendelő felsővezető köteles a szabadidő pénzbeli megváltásának kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Főosztályt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott értesítést követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szabadidő megváltásával kapcsolatban a Gazdálkodási Főosztály felé.

(7) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő.

(1) Ügyeletet vagy készenlétet a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelhet el a munkatárs számára.

(2) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására a rendkívüli munkavégzés szabályai irányadók, az elszámolásról külön szabályzat rendelkezik.

(1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló eredeti igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő három munkanapon belül a Gazdálkodási Főosztálynak leadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs hozzátartozója útján is teljesítheti.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt – a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján – kezdeményezheti a foglalkoztatott keresőképtelenségének felülvizsgálatát a kormányhivatalnál.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a munkatárs távolléte igazolatlannak minősül.

(1) A munkatárs szabadságának nyilvántartása a Szabadságnyilvántartó lapon történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály a jogviszony létesítéséről szóló okirat átadásával együttesen, illetve minden év január 31. napjáig állít ki, és továbbít az önálló szervezeti egység felé.

(2) Az előző évre vonatkozó Szabadságnyilvántartó lapot az önálló szervezeti egység vezetője lezárja, és tárgyév január 10. napjáig továbbítja a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a szabadság-nyilvántartási feladatok elvégzésére munkatársat (a továbbiakban: jelentőfelelős) jelöl ki. A jelentőfelelős gondoskodik a Szabadság-nyilvántartó lapok vezetéséről, és a Gazdálkodási Főosztály számára készített távollétjelentésen szerepelteti az igénybe vett szabadságnapokat.

(1) A szabadság igénylése és kiadása a Szabadságnyilvántartó lapon történik, melyet az önálló szervezeti egység kezel és tárol.

(2) A Szabadságnyilvántartó lap adatainak valódiságáért és a szabadság kiadásáért és a szabadság kivételének jóváhagyásáért az önálló szervezeti egység vezetője, illetve az egyéb, közvetlen irányítást ellátó vezető felel.

(3) Az előző évben igénybe nem vett alap- és pótszabadság napok számáról, valamint a szabadság kiadásának határidejéről a Humánpolitikai Főosztály a tárgyévi Szabadságnyilvántartó lapon tájékoztatja a munkatársat.

(1) Gyermeke, illetve – kormánytisztviselő esetén – unokája születése esetén az apát, illetve a nagyszülőt megillető pótszabadság megállapításáról az erre rendszeresített formanyomtatvány leadását – és az apát megillető pótszabadság esetén a születési anyakönyvi kivonat, örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolás bemutatását – követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(2) A kormánytisztviselő első házasságkötése esetén az őt megillető pótszabadság megállapításáról az erre rendszeresített formanyomtatvány leadását és a házassági anyakönyvi kivonat bemutatását követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(1) A munkatárs a Kit. 156/A. §-ában, illetve az Mt. 118/A. §-ában meghatározott szülői szabadság iránti kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjének, illetve a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértését követően, az erre rendszeresített formanyomtatványon – kormánytisztviselő esetében a Kit. 156/A. § (3) bekezdésében vagy az Mt. 122. § (4a) bekezdésében meghatározott határidő figyelembevételével – nyújtja be a Humánpolitikai Főosztályra.

(2) A kérelem beérkezését követően a Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja a szülői szabadságra vonatkozó jogosultsági feltételeket, és – amennyiben a feltételek fennállnak – nyilvántartási lapot állít ki, amely a munkatárs önálló szervezeti egységén, a Szabadságnyilvántartó lappal egy helyen kerül tárolásra, és amelyen a munkatárs vezeti az igénybe vett szülői szabadságot.

(3) A nyilvántartó lapot a szülői szabadság igénybevételét követően, továbbá a jogviszony megszűnésekor, a Szabadságnyilvántartó lappal együtt kell leadni a Humánpolitikai Főosztályon.

(1) A fizetés nélküli szabadság kiadására vonatkozó kérelmet az indok és a pontos időtartam megjelölésével – az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása mellett – a Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani. A fizetés nélküli szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója adja ki.

(2) A fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez szükséges okiratokat a Humánpolitikai Főosztály készíti elő, amelyeket aláírást követően továbbít a munkatárs és a Gazdálkodási Főosztály részére.

(3) A fizetés nélküli szabadság határidejének megváltoztatása iránti kérelemnek a Humánpolitikai Főosztályra történt beérkezését követően a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja az illetékes, önálló szervezeti egység vezetőjét, és szükség esetén egyeztet a kezdeményezésről.

(1) A Kit. 93. § (2) bekezdés b)–j), valamint m)–o) pontjában, vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés b)–l) pontjában szabályozott esetekben a munkatárs tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéssel érintett távollétéről. A tájékoztatásnak észszerű időben kell megtörténnie annak érdekében, hogy az önálló szervezeti egység vezetője a helyettesítést meg tudja szervezni.

(2) Ha a munkatárs a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kéri, a Kit. 135. § (2) bekezdése, illetve az Mt. 146. § (6) bekezdése alapján meg kell állapodni abban, hogy a munkatárs a mentesítés idejére jogosult-e díjazásra. A kérelemben meg kell jelölnie a mentesítés pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatát és a szakmai irányításért felelős felsővezető hozzájárulását is csatolni kell.

(3) Amennyiben a mentesítésre hozzátartozó halála miatt került sor, erről – a távollét igénybevétele érdekében – az erre rendszeresített formanyomtatványon kell nyilatkozni, továbbá be kell mutatni a formanyomtatványon felsorolt mellékleteket. A nyilatkozatot a Humánpolitikai Főosztály részére kell megküldeni, és a szervezeti egység vezetője által aláírt másolati példányt a Munkaidő-nyilvántartó laphoz kell csatolni.

(4) Amennyiben a munkatárs súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozónak vagy a munkatárssal közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kéri, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell erről nyilatkoznia. A formanyomtatványon felsorolt mellékleteket a Humánpolitikai Főosztály részére kell bemutatni.

(5) A véradásban részt vevő munkatársat a jogszabályban meghatározott, a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésen felül – évente legfeljebb két alkalommal – véradásonként egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, melynek idejére a munkatárs illetményre jogosult. A munkaidő-kedvezményt – a véradáson való részvételről szóló igazolás alapján – kizárólag tárgyévben, december 31. napjáig lehet igénybe venni. A munkaidő-kedvezményre jogosító dokumentum szervezeti egység vezetője által aláírt másolati példányát a Munkaidő-nyilvántartó laphoz kell csatolni. A munkaidő-kedvezmény felhasználása az önálló szervezeti egység vezetőjével egyeztetett időpontban valósulhat meg. A munkatárs a tervezett igénybevételt megelőzően legalább három munkanappal korábban értesíti az önálló szervezeti egység vezetőjét.

(1) A munkatárs munkaidejének nyilvántartása az önálló szervezeti egység által történik a Munkaidő-nyilvántartó lapon.

(2) A Munkaidő-nyilvántartó lapon az alábbi jelölések alkalmazhatóak:

(3) A jelentőfelelős minden hét első munkanapján 10:00 óráig köteles elektronikusan megküldeni a Gazdálkodási Főosztály részére az előző hétre vonatkozó Távollét-jelentést, valamint a hónap utolsó munkanapján 10:00 óráig a tárgyheti Távollét-jelentést. A Távollét-jelentések és a Munkaidő-nyilvántartó lap papíralapú eredeti példányait a távollétre vonatkozó, a szervezeti egység vezetője által aláírt igazolások, nyilatkozatok – a (2) bekezdés 2., 8., 9. és 18. pontjában foglaltak kivételével – másolataival együtt a következő hónap első munkanapján kell megküldeni a Gazdálkodási Főosztályra.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetője és a jelentőfelelős fegyelmi felelősséggel tartozik az általa szolgáltatott adatok valódiságáért, egyezőségéért és a határidőben történő megküldéséért.

A Minisztériumban távmunkavégzésre nincs lehetőség.

A Minisztériumban az otthoni munkavégzésre nincs lehetőség.

(1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (jelen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben a Minisztérium utólag megtéríti a munkatársnak – a személyes gépkocsihasználatra jogszabály vagy engedély alapján jogosult és azt igénybe is vevő, valamint a felügyeleti igazolvánnyal rendelkező munkatársak kivételével – az állandó munkavégzés helyeként kijelölt település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hazautazás költségeit.

(2) A munkatárs – a munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás, valamint hazautazás esetén – helyközi közlekedési eszközökre érvényes menetjegye vagy bérletszelvénye árának 86%-os mértékű megtérítésére jogosult. A munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívülről történő munkába járás és hazautazás költségeinek megtérítése a Korm. rendelet szerint történik.

(3) A munkatárs részére megtérítésre kerül

(4) A költségtérítés csak abban az esetben biztosítható, amennyiben a menetjegy, bérlet arra a területre vonatkozik, ami a napi munkába járáshoz és hazautazáshoz szükséges és elengedhetetlen.

(5) A napi munkába járás esetén, amennyiben az állandó munkavégzés helyeként kijelölt telephely és az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely kettő vagy több vármegyét érint, a munkába járáshoz országbérlet számolható el.

(6) Amennyiben a napi munkába járáshoz igénybe vett helyközi vármegyebérlet vagy országbérlet alkalmas a heti hazautazáshoz is, abban az esetben a heti hazautazás menetjegye külön nem téríthető meg.

(7) A (2) bekezdés szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet, illetve menetjegy térítése iránti kérelmet – amely tartalmazza a munkatárs nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik – a megjelölt címet igazoló lakcímkártya fénymásolatával vagy a lakó-, illetve tartózkodási helyet hitelt érdemlően bizonyító okirat másolatával együtt a Gazdálkodási Főosztályhoz kell előterjeszteni az Intraneten közzétett, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(8) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő ötödik munkanapon belül írásban bejelenteni a Gazdálkodási Főosztálynak, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A jogosulatlanul igénybe vett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

(9) A Gazdálkodási Főosztály a bérlet vagy menetjegy leadása esetén havonta utólag – további külön kérelem nélkül – a jogszabályban meghatározott térítést bankszámlára történő átutalással fizeti ki a munkatársnak. A mobilalkalmazáson vagy internetes felületen keresztül vásárolt bérlet, illetve menetjegy abban az esetben kerül a munkatárs részére – napi munkába járás, illetve hazautazás költsége jogcímen – megtérítésre, amennyiben az utazást igazoló bérlet vagy menetjegy papír alapon leadásra kerül a Gazdálkodási Főosztály részére, és az tartalmazza az utazás időpontját, bérlet esetén az érvényességi időt, illetve a kiindulási és érkezési helyet. Amennyiben a mobilalkalmazáson, interneten vásárolt bérleten vagy menetjegyen a vonatkozási időszak, az utazás időpontja, illetve a kiindulási és érkezési hely hiányzik vagy nem beazonosítható, az elszámoláshoz az utazási szolgáltatást biztosító szolgáltató által kiállított számlát is szükséges csatolni. Amennyiben a vonatkozási időszak, az utazás időpontja, illetve a kiindulási és érkezési hely a számla alapján sem beazonosítható (vagy hiányzik), az elszámolás elfogadása nem lehetséges.

(10) E § alkalmazásában menetjegy alatt értendő a vonaton érvényes menetjegy, valamint az ahhoz kapcsolódóan váltott pótjegy, gyorsvonati pótjegy, helyjegy, pót- és helyjegy, illetve a buszon érvényes jegy és az ahhoz kapcsolódóan váltott távolsági kiegészítő jegy.

(1) A Korm. rendelet alapján a munkatárs részére a munkába járáshoz vagy hazautazáshoz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, a saját (vagy a magánszemély által zárt végű lízingbe vett) gépjárművel – ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű, magánszemély részére szóló lízingbe vett járművet is – történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

(2) Nem magántulajdonban lévő gépkocsira munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés nem számolható el.

(3) A saját gépjármű-költségtérítés munkába járás vagy hazautazás céljából történő igénybevételét – a munkatárs jogosultsági nyilatkozata alapján, a munkahely és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely közötti távolság (kilométer) megadásával (a pontos lakó-/tartózkodási helyről indulva a pontos munkavégzési helyig, közforgalmi úton mért legrövidebb távolság) – a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezi a munkatárs önálló szervezeti egysége vezetőjének előzetes engedélye alapján, az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével. Minden év január 31-éig felülvizsgálatra és aktualizálásra kerül a jóváhagyott távolság (kilométer). Amennyiben a korábbi jóváhagyott távolsághoz képest az eltérés meghaladja az 5 kilométert, úgy az érintett munkatárs az aktuális távolságot tartalmazó adattal új „Kérelem napi munkába járás és hazautazás költségtérítése iránt” elnevezésű nyomtatvány benyújtására kerül felkérésre.

(4) A kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. Közeli hozzátartozó gépjárművének igénybevétele esetén szükséges a hozzátartozó írásos hozzájárulását is mellékelni, miszerint hozzájárul gépjárműve fenti célra történő használatához. Amennyiben a munkatárs mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.

(5) A saját gépjárművel történő munkába járás vagy hazautazás költségtérítéseként a munkatárs részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével legfeljebb a jogszabályban meghatározott és a munkáltató által jóváhagyott mértékű összeg fizetendő.

(6) A Gazdálkodási Főosztály a ledolgozott munkanapokat – a munkatárs által a Gazdálkodási Főosztályra megküldött „Gépjárművel történő napi munkába járás/hazautazás költségének elszámolása” nyomtatványhoz csatolt, a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője által aláírt Munkaidő-nyilvántartó lap másolatával egyeztetve – ellenőrzi. A Gazdálkodási Főosztály a kifizetésről havonta utólag, bankszámlára történő átutalással intézkedik. A munkavégzéssel nem érintett napokra – így különösen fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség esetén – költségtérítés nem számolható el.

(1) A leadott bérlet, menetjegy és a saját gépjármű-költségtérítés akkor számolható el, ha az a leadási dátumától számítva egy hónapnál nem régebbi vonatkozású. Kivételesen, indokolt esetben (pl. tartós keresőképtelenség esetén) a Gazdálkodási Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet.

(2) Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet vagy menetjegy érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés – a bérlet, menetjegy leadását követően – kerül kifizetésre.

(3) Ugyanazon időszakra és útvonalra vonatkozóan több költségtérítés nem számolható el.

(4) Valamennyi költségtérítés esetén az elszámoló lap havonta egyszer adható le.

(1) A munkába járás elősegítése érdekében a Minisztérium – a fedezet rendelkezésre állása esetén, a közigazgatási államtitkár döntése alapján – a tárgyévre éves bérletet bocsáthat a munkatárs rendelkezésére, amennyiben a munkatárs azt igényli, és arra jogosult.

(2) A munkatárs a bérletet kizárólag saját céljára használhatja fel.

(1) A munkatárs – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – évente a Gazdálkodási Főosztály által meghatározott időpontig nyilatkozik a bérlet igénybevételéről és a bérlet igénybevételéhez kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségének, valamint a jogosulatlan használatból eredő kötelezettségének tudomásulvételéről.

(2) Az a munkatárs, aki a Minisztériummal év közben létesít foglalkoztatási jogviszonyt,

(3) A bérletre való jogosultság év közbeni megnyílása esetén a Gazdálkodási Főosztály által megküldött tájékoztató alapján a munkatárs az (1) bekezdés szerinti tartalommal nyilatkozik, mely alapján – ha egyébként az igénylés feltételeinek megfelel – jogosulttá válik a bérlet átvételére.

(4) A bérletszelvények beszerzését és átadását a Gazdálkodási Főosztály végzi.

(5) Ha a munkatárs a bérlettel kapcsolatban a Gazdálkodási Főosztály felhívásától számított tizenöt napon belül a számára megrendelt bérletet önhibájából nem veszi át, a bérlet visszaváltható vagy más munkatárs részére kiadható, illetve cserélhető.

(6) Elveszett, megsemmisült bérlet nem pótolható.

Nem jár bérlet azon munkatárs részére, aki

(1) Jogviszonyának év közben történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkatárs köteles a jogviszonnyal már nem érintett hónapokra vonatkozó helyi utazási bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött napon a Gazdálkodási Főosztályon leadni. A jogviszonya utolsó hónapjára vonatkozó helyi utazási bérletet a munkatárs megtartja. A visszaadott bérletszelvények elszámolásáról a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(2) A bérlet határidőben történő visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – levonásra kerül. A bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén a jogosulatlanul igénybe vett juttatás teljes összegét vissza kell fizetni.

(3) Amennyiben a bérletre jogosult munkatárs Minisztériumnál fennálló jogviszonya a kormányzati igazgatási szervek közötti jogutódlás következtében módosul, a kormányzati igazgatási szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel a Minisztérium a munkatárs (2) bekezdés szerinti – bérlet-visszafizetési kötelezettségétől eltekinthet.

(1) A Humánpolitikai Főosztály a 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet alapján 50%-os kedvezményű utazásra jogosító utalványt állít ki tárgyév március 31. napjáig az arra jogosult munkatárs számára.

(2) Ha a munkatárs jogviszonya a Minisztériumban tárgyév március 31. napját követően létesül, a Humánpolitikai Főosztály az utalványt a jogviszony létesítésétől számított egy hónapon belül kiállítja.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható annak, aki felmentési, felmondási idejét tölti, és munkavégzésre nem kötelezett.

(4) A munkatárs a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor az utazási utalványt a Humánpolitikai Főosztály részére visszaszolgáltatja.

(5) Elveszett, megsemmisült utalvány nem pótolható.

A Minisztérium által biztosított cafetéria-juttatásra vonatkozó részletes szabályokat a Kit. 147. §-ában és a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kit. vhr.) foglaltak alapján az 1. függelék tartalmazza.

(1) Vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesül a munkatárs, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A támogatás összege – gyermekenként – egységesen a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdésében meghatározott összeg.

(3) A családalapítási támogatás iránti kérelem a „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” elnevezésű nyomtatványon nyújtható be a Gazdálkodási Főosztály részére. A formanyomtatványhoz csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának, valamint a lakcímkártyák másolatát.

(4) A támogatás a gyermek születésétől vagy örökbefogadásától számított hat hónapon belül igényelhető.

(1) Vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az a munkatárs, aki a támogatást tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között kérelmezi.

(2) Az iskolakezdési támogatás igényléséhez szükséges elektronikus felületet a Gazdálkodási Főosztály elérhetővé teszi az (1) bekezdésben meghatározott időszakban, melyről elektronikus levél útján tájékoztatja a munkatársakat. Az elektronikus felületről letöltött, aláírt „Kérelem iskolakezdési támogatás iránti” nyomtatványt – szükség esetén a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával együtt – a Gazdálkodási Főosztálynak kell megküldeni.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított iskolakezdési támogatást a Gazdálkodási Főosztály legkésőbb az október havi illetménnyel egyidejűleg folyósítja.

(1) Kérelme alapján gyermeknevelési támogatásra jogosult a munkatárs a Kit. vhr. 65. §-ában szabályozott esetben és feltételekkel.

(2) A gyermeknevelési támogatás igényléséhez szükséges elektronikus felületet a Gazdálkodási Főosztály elérhetővé teszi tárgyév október 15. és november 15. napja között, melyről elektronikus levél útján tájékoztatja a munkatársakat. Az elektronikus felületről letöltött, aláírt „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” nyomtatványt a Gazdálkodási Főosztály részére kell benyújtani. A Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelemhez csatolni kell a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratot.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály minden év november 30. napjáig, de legkésőbb a november havi illetménnyel egyidejűleg folyósítja.

(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított harminc napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt melléklettel együtt kell benyújtani a Gazdálkodási Főosztály részére.

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján az időarányosan megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül folyósítja.

(6) Ha a jogviszony tárgyév november 15. napját követően keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított harminc napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Gazdálkodási Főosztályon, amelyet a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül folyósít.

(7) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatársat – az egyéb feltételek fennállása esetén – időarányosan illeti meg a támogatás, a munkatárs köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

(1) A Minisztérium Mikulás napjához kapcsolódóan ünnepséget (a továbbiakban: Mikulás-ünnepség) szervezhet, melynek keretében a gyermek tárgyi ajándékban részesülhet.

(2) Az ajándék értéke egységesen, gyermekenként kerül meghatározása.

(3) A Humánpolitikai Főosztály által közölt adatok alapján a felelős szervezeti egység – a Gazdálkodási Főosztály közreműködésével – intézkedhet a Mikulás-ünnepséghez kapcsolódó feladatok ellátásáról.

(1) A munkatárs írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a szakmai irányításért felelős felsővezetőnél. Az írásbeli dicséretben részesítésről az önálló szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt. A kezdeményezést a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(1) A kormánytisztviselő teljesítményelismerésben részesíthető a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén.

(2) A teljesítményelismerést – az elismerés összegére tett javaslatával – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével, aki a javaslatot a Humánpolitikai Főosztály részére továbbítja. Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Gazdálkodási Főosztály előzetes véleményét a fedezet tekintetében.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslatot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti az érintetteket, valamint a Gazdálkodási Főosztályt, amely intézkedik a teljesítményelismerés összegének a kormánytisztviselő fizetési számlájára utalásáról.

(5) A kormánytisztviselő teljesítményének elismerésére félévente egyszer kerülhet sor.

(1) A munkatárs motivációs elismerésben részesíthető a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén.

(2) A motivációs elismerést – az elismerés összegére tett javaslatával – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével, aki a javaslatot a Humánpolitikai Főosztály részére továbbítja. Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Gazdálkodási Főosztály előzetes véleményét a fedezet tekintetében.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslatot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti az érintetteket, valamint a Gazdálkodási Főosztályt, amely intézkedik a motivációs elismerés összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.

(1) A Minisztériumban célhoz kötött feladat (a továbbiakban: célfeladat) és céljuttatás megállapítására a Kit. 146. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint, a Kit. vhr. 33. §-ában, illetve az e §-ban megállapított szabályok szerint kerülhet sor az önálló szervezeti egység vezetője javaslatára a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével. A javaslatot a Humánpolitikai Főosztály a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(2) A céljuttatás kifizetésének előfeltétele a költségvetési vagy egyéb forrásból biztosított pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. Támogatásból származó forrás esetén a támogatói okirat, támogatási szerződés vagy egyéb támogatási megállapodásról szóló dokumentum igazolja a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

(3) A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett személy felel.

(4) Egy célfeladat több célfeladattal érintett személynek is kijelölhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli részfeladatok pontos megosztását.

(5) A Kit. 146. § (4) bekezdése szerinti külső célfeladatokra, továbbá a Minisztérium munkavállalói részére kitűzött célfeladatokra az e § és a 64. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(1) A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat vagy – részfeladat meghatározása esetén – a részfeladat teljesen vagy részben eredményesen teljesült, és a teljesítésigazolásra kijelölt vezető a teljesítést igazolta. Részben eredményesen teljesült célfeladat esetén a teljesítés pontos mértékét, arányát, valamint a kifizethető céljuttatás pontos összegét is meg kell határozni a teljesítésigazoláson.

(2) A célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege évente legfeljebb tizenkét részletben fizethető ki, ha a célfeladat részekben teljesíthető.

(1) Illetményelőleg folyósítását igényelheti a Minisztériumban legalább hat hónapja foglalkoztatott határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamú határozott idejű jogviszonnyal rendelkező munkatárs az Intranet felületen közzétett, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyet – a közvetlen felettes vezető aláírásával ellátva – a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani engedélyezésre. Az illetményelőleget az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell biztosítani a rendelkezésre álló illetményelőleg-keret mértékéig. A Gazdálkodási Főosztály a fedezet rendelkezésre állása esetén intézkedik az illetményelőleg folyósításáról.

(2) Nem igényelhető illetményelőleg

(3) Az adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse, de legfeljebb a kérelmező egyhavi bruttó illetménye.

(4) Illetményelőleg a kérelmező részére naptári évente két alkalommal adható. Az illetményelőleg visszafizetése előtt újabb illetményelőleg nem fizethető.

(5) Az illetményelőleg nem minősül bevételnek, a kifizetéskor adó- és járuléklevonás nem terheli.

(1) Az illetményelőleg visszafizetése a kifizetését követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik. Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály kamatmentesen vonja le a munkatárs illetményéből. Az illetményelőleg-kérelemmel a munkatárs egyidejűleg hozzájárul az illetményéből történő levonáshoz.

(2) A felvett illetményelőleget a kérelemben megjelölt időtartam, de legfeljebb hat hónap alatt – havi részletekben – kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetén a munkatársnak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll.

(3)⁸ Ha a törlesztés ideje alatt a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, megszüntetésre kerül, vagy a kormánytisztviselő a Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylést kezdeményezi, a vissza nem fizetett előleg egy összegben esedékessé és levonhatóvá válik az utolsó munkában töltött napon. Ha a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból az illetményelőleg levonása nem lehetséges, a munkatárs köteles annak összegét a Minisztérium részére visszafizetni.

(4) Az illetményelőleg kifizetése, a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a Gazdálkodási Főosztály feladata.

67. § (1) A szakmai felsővezető, szakmai vezető, valamint a kabinetfőnök részére a Minisztérium kétévente egyszer természetben vagy pénzbeli formában – legfeljebb a Kit. vhr. 83. § (1) bekezdésében meghatározott összeg erejéig – támogatást nyújthat egészségügyi szűrővizsgálatokkal (menedzserszűrés) összefüggő költségek megtérítéséhez, amennyiben a szükséges pénzügyi fedezet a Minisztérium költségvetésében rendelkezésre áll.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében a Minisztérium – a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – egyéb szűrővizsgálatokat is szervezhet a munkatársak részére a Kit. vhr. 83. §-ának rendelkezései alapján.

(3) A Humánpolitikai Főosztály feladata

(1) A közigazgatási államtitkár az elhunyt munkatárs iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként a közszolgálat halottjává nyilváníthatja – a Kit. 148. § (3) bekezdése szerint –

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítást kezdeményezheti

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslattétel során figyelembe veendő az elhunytnak a Minisztériumnál (illetve jogelőd szerveinél) eltöltött jogviszonyának időtartama, valamint az ott végzett munkájának megítélése.

(1) A közszolgálat halottjává nyilvánításról a 68. § (2) bekezdése szerint kezdeményezés és a Humánpolitikai Főosztály – a Gazdálkodási Főosztály által pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott – felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt személyt, aki a Minisztériumnál, illetve jogelőd szerveinél végzett kiemelkedő munkája alapján és

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt esetén a Minisztériuma temetés költségeit egészben vagy részben átvállalja, a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig.

(4) A temetési költség összegéhez való hozzájárulás kifizetésére kizárólag a Minisztérium nevére és számlázási címére forintban kiállított, eredeti számla alapján van lehetőség. E jogcímen elszámolható költségek lehetnek a temetkezési költségek, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek.

(1) A Humánpolitikai Főosztály felelős

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítás körében nyújtandó, a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelő temetési hozzájárulás, temetési költségek részbeni vagy teljes összegű átvállalásának vagy megtérítésének kifizetéséről a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(1) A munkatárs – szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a Minisztérium költségvetése által biztosított keret erejéig pénzbeli támogatásban részesíthető.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár az éves elemi költségvetés összeállítása során gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről és a szociális kiadásokra rendelkezésre álló keret (a továbbiakban: szociális keret) megállapításáról.

(3) A szociális támogatások odaítélésénél fokozottan érvényesíteni kell a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(4) A szociális juttatások igénylése során – a munkatárs akadályoztatása esetén – a munkatárs helyett a meghatalmazás általános, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint meghatalmazott más személy is eljárhat.

(1) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában szociális támogatás iránti kérelem előterjesztésére jogosult a Minisztérium valamennyi munkatársa.

(2) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni a munkatársat, ha

(3) Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és a Minisztériumot terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja, valamint azok kezeléséhez hozzájárul.

Nem részesíthető szociális juttatásban az a munkatárs, aki

(1) A közigazgatási államtitkár mellett – a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére – javaslattevő jogkörrel Szociális és Lakhatási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.

(2) A közigazgatási államtitkár a munkatársat érintő szociális és lakhatási támogatásról szóló döntést a Bizottság véleményének kikérése után hoz.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár mérlegelési jogkörében a Szabályzat alapján járó támogatást – az irányadó jogszabályok keretei között – kedvezőbb mértékben vagy feltétellel is megállapíthatja.

(4) A Bizottságot a Minisztérium létszámától és működési sajátosságaitól függően – a Bizottság elnökét is ideértve – legalább három, legfeljebb öt fővel kell létrehozni és működtetni.

(5) A Bizottság tagjai:

(6) Az (5) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kormánytisztviselő akadályoztatása esetén az érintett főosztály póttagot jelöl ki, aki a Bizottság soron következő ülésének munkájában eseti jelleggel, a tag helyetteseként, az érintett főosztály képviseletében vesz részt.

(7) A Bizottság a napirendjére vett kérelem tárgyában szükség esetén szakértelemmel rendelkező személyt is bevonhat, akinek javaslattételi joga van.

(1) A Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait – ideértve az ülések emlékeztetőjének elkészítését – a Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője által kijelölt munkatársa látja el, aki szavazati joggal nem rendelkezik.

(2) A Bizottság ügyrendjét a Minisztérium sajátosságainak megfelelően a Bizottság alakítja ki, és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(3) A Bizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább négy alkalommal tartja. A beérkező kérelmek megítélése alapján – a Bizottság elnökének indítványára – a Bizottság soron kívül összeülhet vagy levélszavazást tarthat. A Bizottság első ülését a Szabályzat hatálybalépését követő egy hónapon belül megtartja.

(4) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. A Bizottság vita esetén a kérelemről szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A Bizottság üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt legkésőbb az ülés megtartásától számított tíz munkanapon belül – a Bizottság javaslataival együtt – a Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(6) A Bizottság hatáskörében meghozott döntésekkel szemben kifogásnak nincs helye.

(1) A Minisztériumban a szociális keret terhére a következő pénzbeli támogatások nyújthatók:

(2) A szociális támogatások iránti kérelmeket a Bizottság elnökének címezve, a Humánpolitikai Főosztályhoz kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványokon. A kérelem alapjául szolgáló indokok helytállóságát igazoló adatokat a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon kell bizonyítania.

(1) A munkatárs pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással és az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulásként a Kit. vhr. 58. §-ában foglaltak szerint visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatást igényelhet.

(2) Családalapítási támogatásban részesíthető

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó összegű jövedelemmel rendelkező munkatárs csak különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén részesíthető támogatásban.

(4) Visszatérítendő családalapítási támogatást kaphat a munkatárs, ha

(5) A visszatérítendő családalapítási támogatás összege legfeljebb a minimálbér ötszöröse lehet.

(6) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő) legfeljebb három év lehet. A futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(7) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a Minisztérium és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap első napja.

(1) A kérelemben meg kell jelölni

(2) A kérelem leadásakor be kell mutatni a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka

(3) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a 77. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pályakezdőnek minősül, a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(4) A Bizottság – a kérelem összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás összegére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A támogatás nyújtására vonatkozó szerződést a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya készíti elő.

(1) A munkatársat rászorultsága esetén kérelmére a Minisztérium visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben krízistámogatásban részesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján az állományba tartozó személy csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező állományba tartozó személy csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) A krízistámogatás iránti kérelmet a közvetlen felettes vezető javaslatával ellátva, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(6) A kérelem elbírálásánál előnyben részesül

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb két év. A futamidőt a munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás összegére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.

(9) A szerződést a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya készíti elő és a Gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(10) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(11) A visszatérítendő krízistámogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

(1) A munkatárs – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében krízistámogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(2) A krízistámogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított százhúsz napon belül. A krízistámogatás iránti kérelemhez csatolni kell

(3) A krízistámogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegtől magasabb összegű krízistámogatás is adható.

(4) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb két év. A futamidőt a munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) A krízistámogatás iránti kérelemről a Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás összegére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Gazdálkodási Főosztályt.

(6) A szerződést a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya készíti elő és a Gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(7) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

81. § (1) A Minisztériumban a Kit. vhr. 55/A. §-a alapján – költségvetési fedezet függvényében – határozott időre, az adott költségvetési év végéig lakásbérleti támogatás igényelhető.

(2) Lakásbérleti támogatásban az a munkatárs részesíthető,

(3) A kérelmet a Bizottság elnökének címezve, a Humánpolitikai Főosztályhoz kell benyújtani. A jogosultság igazolásához a Kit. vhr. 39. § (4) bekezdésében foglaltak alapján érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés csatolandó.

(4) A kérelemről a Bizottság javaslata alapján – a fedezet rendelkezésre állása esetén – a közigazgatási államtitkár dönt.

(5) A támogatás havi összege – költségvetési keret függvényében – a bérleti díj szerződés szerinti havi összegének, illetve a kormánytisztviselő által fizetendő résznek a 70%-a, de legfeljebb bruttó 300 000 forint. A lakásbérleti támogatás a kérelem beérkezését követő hónap első napjától adható. Amennyiben a bérleti szerződés hatálya ennél a napnál később kezdődik, akkor a támogatást arra a hónapra arányosan kell kifizetni.

(6) A havonta utólag – a teljes körű dokumentáció benyújtását követő hónap tizedik napjáig – történő folyósítás előfeltétele, hogy a kérelmező az alábbi dokumentumokat eljuttassa a Gazdálkodási Főosztályra egy példányban, legkésőbb az első havi folyósítás esedékességéig:

(7) A lakásbérleti támogatás folyósítása megszűnik a költségvetési év végével. A következő költségvetési évben a támogatás iránti kérelem az e §-ban foglaltak figyelembevételével ismételten benyújtható.

(8) A támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a támogatott

(9) A támogatott pénz-visszafizetési kötelezettséggel tartozik, amennyiben az igénylésben közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, valamint, ha az adataiban történt változásról szóló bejelentési kötelezettségét elmulasztja. E mulasztások esetén általa a későbbiekben új igény nem terjeszthető elő.

(10) A munkatárs a lakásbérleti támogatás feltételeiben bekövetkezett változást – különös tekintettel a bérleti jogviszony megszűnésére – a Gazdálkodási Főosztályra nyolc napon belül írásban köteles bejelenteni. A határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését vonhatja maga után.

(11) Amennyiben – az adott költségvetési éven belül – a határozott idejű lakásbérleti vagy albérleti szerződés meghosszabbításra kerül, vagy az határozatlan időtartamúra módosul, a kérelmet – a támogatás határidejének módosítására való tekintettel – újra be kell nyújtani.

(12) Amennyiben a határozott idejű lakásbérleti vagy albérleti szerződés az adott költségvetési éven belül megszűnik, a munkatárs – a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével – újabb lakásbérleti támogatás iránti kérelmet terjeszthet elő az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével.

A szakmai irányításért felelős felsővezető az irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek vonatkozásában adott év november 30. napjáig megküldi a szakmai feladatellátáshoz szükséges képzési igényeiket és azok tervezett kiadásait – a következő évre vonatkozó képzésekkel kapcsolatos költségek tervezése céljából – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére. A képzési igények megküldése nem jelenti a képzések automatikus jóváhagyását, azokat a jelen fejezetben meghatározott eljárás szerint kell kezdeményezni.

(1) A Minisztérium közszolgálati továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselője a belépését követő harminc munkanapon belül regisztrálni köteles a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi oktatás-informatikai felületén (a továbbiakban: Probono rendszer), és „Tisztviselői” jogosultságot kell igényelnie a Minisztériumhoz. Amennyiben már rendelkezik továbbképzési profillal a Probono rendszerben, úgy a kormánytisztviselőnek csak „Tisztviselői” jogosultságot kell kérnie a Minisztériumhoz való csatlakozáshoz. A csatlakozást a Humánpolitikai Főosztály hagyja jóvá a Probono rendszerben.

(2) A Minisztérium önálló szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a Humánpolitikai Főosztály – a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet] alapján – előkészíti a Minisztérium éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban együtt: képzési terv).

(3) A Minisztérium képzési tervében szereplő képzésekre a kormánytisztviselők az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a Humánpolitikai Főosztályon keresztül jelentkezhetnek.

(4) A kormánytisztviselőre vonatkozó egyéni képzési tervet a Humánpolitikai Főosztály rögzíti a Probono rendszerben. A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését és az általa választott képzési időpontra (kurzus) a Probono rendszerben jelentkezni.

(5) Az intézményi képzési tervre vonatkozó javaslatot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a közigazgatási államtitkár részére jóváhagyásra.

(6) A Humánpolitikai Főosztály a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők képzésekben való részvételét és annak eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri.

(7) Az adott évre felvett, de nem teljesített továbbképzési programokat a lejelentkezési határidők függvényében a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb tárgyév december 20. napjáig törli a kormánytisztviselő képzési tervéből.

(8) A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár.

(1) Az önálló szervezeti egység a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti belső továbbképzést szervezhet.

(2) Az önálló szervezeti egység az általa előkészített belső továbbképzés tervezetét köteles jóváhagyásra megküldeni – a Humánpolitikai Főosztályon keresztül – a közigazgatási államtitkárnak.

(3) Az önálló szervezeti egység a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé a nyilvántartásba vételt csak a (2) bekezdés szerinti jóváhagyás megléte esetén indíthatja meg.

(1) Amennyiben a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály képzési, továbbképzési kötelezettséget (a továbbiakban: kötelező képzés) állapít meg, a munkatárs a kötelező képzés idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(2) Amennyiben a kötelező képzés vizsgakötelezettséggel jár a munkatárs számára, a munkatárs a vizsga napján és a vizsgára való felkészüléshez kapcsolódóan vizsgánként két munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A kötelező képzés díja a Minisztériumot terheli.

(4) A munkatárs kötelező képzésen való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a Humánpolitikai Főosztálynál, aki felterjeszti azt kötelezettségvállaló általi engedélyezésre.

(5) A Minisztérium nevére, címére és adószámára kiállított számlát a Gazdálkodási Főosztály a Humánpolitikai Főosztály teljesítésigazolása alapján teljesíti.

(6) Amennyiben a képzésen történő részvétel, a részvételi díj előre történő megfizetéséhez kötött, az önálló szervezeti egység juttatja el az előre történő kifizetéshez szükséges bizonylato(ka)t a Gazdálkodási Főosztályra. A részvételi díj előre történt megfizetését követően beérkező, pénzügyi teljesítést nem igénylő számlák, bizonylatok esetében az (5) bekezdés szerinti teljesítésigazolás nem szükséges.

(7) Amennyiben az érintett munkatárs a kötelező képzésen történő részvételt önhibájából elmulasztja, köteles a Minisztérium által a képzés kapcsán kifizetett költségek megtérítésére.

(1) A kormánytisztviselő álláshelyéhez kapcsolódóan előírt vizsgakötelezettségről készült kimutatás alapján a Humánpolitikai Főosztály egyezteti az érintett kormánytisztviselővel a tervezett vizsga időpontját és a választott vizsgatárgyat.

(2) A közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezés a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet] megfelelően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik.

(3) A titkos ügykezelői képzésre és vizsgára való jelentkezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály hagy jóvá.

(4) A közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet] meghatározottak alapján történik. A közigazgatási szakvizsgára jelentkezés igényét a Humánpolitikai Főosztályon kell jelezni.

(5) Ha a kormánytisztviselő a közigazgatási alapvizsgáját, titkos ügykezelői vizsgáját vagy közigazgatási szakvizsgáját halasztani kívánja, erről írásban, önálló szervezeti egységének vezetőjével egyetértésben köteles tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

(1) A kormánytisztviselőt a 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) és (5) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, amelynek idejére illetményre jogosult.

(2) A kormánytisztviselőt a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (6) és (7) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzés alól, mely időre illetményre jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl további három munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt a titkos ügykezelői vizsgára, a közigazgatási alapvizsgára és a közigazgatási szakvizsgára felkészüléshez. A kormánytisztviselő a mentesítés idejére illetményre jogosult.

(4) A Minisztérium sikertelen vizsga esetén az ismétlővizsga díját áthárítja a kormánytisztviselőre.

(5) A Minisztérium halasztott vizsga esetén a halasztás díját áthárítja a kormánytisztviselőre, mely alól különösen méltányolható okból mentesség adható.

(1) A munkatárs szakmai konferencián való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyását követően kezdeményezheti a kötelezettségvállalónál, a Gazdálkodási Főosztály előzetes fedezetigazolását követően.

(2) A munkatárs a szakmai konferencián való részvétel idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A szakmai konferencia részvételi díjának kifizetéséről a pénzügyileg ellenjegyzett és a kötelezettségvállaló által aláírt megrendelés dokumentuma, a Minisztérium nevére, címére és adószámára kiállított számla, valamint az érintett munkatárs önálló szervezeti egysége vezetőjének teljesítésigazolása alapján a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(4) Amennyiben az érintett munkatárs a szakmai konferencián történő részvételt önhibájából elmulasztja, köteles a Minisztérium által a konferencia kapcsán kifizetett költségek megtérítésére.

(1) A munkatárs köteles bejelenteni a Minisztérium részére, ha felsőfokú végzettség és szakképzettség, valamint az iskolarendszerű közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az önálló szervezeti egység vezetőjének tudomásul vételét követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki erről írásban tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.

(1) A kormánytisztviselő a képzés teljesítéséhez kapcsolódóan jogosult a Kit. 151. § (16) bekezdésében meghatározott munkaidő-kedvezményre, melynek időtartamát köteles ledolgozni.

(2) A kormánytisztviselő a ledolgozandó munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetén köteles ledolgozási tervet készíteni, melyet az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően meg kell küldeni a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) A kormánytisztviselő az igénybe vett munkaidő-kedvezményt észszerű határidőn belül köteles ledolgozni a Kit.-ben meghatározott heti munkaidőre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs

(2) Tanulmányi szerződés keretében tanulmányi jellegű támogatás kizárólag

(3) Tanulmányi szerződés keretében támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(4) A (2) bekezdésben nem szereplő támogatási forma biztosításáról a közigazgatási államtitkár egyedileg dönt.

(5) Tanulmányi szerződés keretében akkor nyújtható támogatás, ha a képzés – a doktori képzés kivételével – nem nappali tagozaton folyik, valamint, ha a képzés szakirányú, a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatokhoz vagy a munkaköréhez kapcsolódik, és a Minisztérium valamely feladatkörében hasznosnak minősül. Erről a szakmai irányításért felelős felsővezető írásban nyilatkozik. A Minisztérium nem támogatja a munkatárs feladataihoz, munkaköréhez szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzéséért folytatott tanulmányokat.

(6) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb ciklusra, valamint az ezt követő oktatási félévekre (egyéb ciklusokra) lehet kötni. Kivételesen a már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév vagy egyéb ciklus első hónapjának végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy a Minisztérium visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(7) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő időtartam nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

(1) Nem köthető tanulmányi szerződés

(2) Nem köthető újabb tanulmányi szerződés, ha a Minisztériummal vagy jogelődjével kötött tanulmányi szerződés alapján a tanulmányi szerződésben foglalt képzettség megszerzésére még nem került sor, illetve ha a tanulmányi szerződésben meghatározott, kötelezően jogviszonyban töltött idő még nem telt el.

A tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének, valamint a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet – a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(1) A tanulmányi szerződésben meghatározott munkaidő-kedvezmény tartamára a munkatárs illetményre jogosult, azt nem köteles ledolgozni.

(2)⁹ A tanulmányi szerződésben vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – legfeljebb kettő munkanap szabadidő biztosítható, azonban az így nyújtott munkaidő-kedvezmény tanévenként nem haladhatja meg a tizenöt munkanapot. A közigazgatási államtitkár kivételesen indokolt esetben az előzőekben meghatározottaknál magasabb mértékű munkaidő-kedvezményt is engedélyezhet. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez öt munkanap szabadidő biztosítható.

(3) A tanulmányi szerződésben meghatározott munkaidő-kedvezmény megállapítása a munkatárs konzultációs és vizsgakötelezettsége figyelembevételével történik.

(4) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény kizárólag a képzés érintett tanulmányi félévének szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe, a következő tanulmányi félév szorgalmi és vizsgaidőszakának időtartamára nem vihető át.

(1) A Minisztérium biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses továbbképzés díjához nyújtandó támogatást.

(2) A tandíj-támogatás mértéke a tandíj legfeljebb 50%-a lehet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mértéktől a közigazgatási államtitkár kivételesen indokolt esetben eltérhet.

(4) A támogatás mértékének meghatározására a szakmai irányításáért felelős felsővezető, továbbá a Gazdálkodási Főosztály és a Humánpolitikai Főosztály együttes javaslata alapján a közigazgatási államtitkár jogosult.

(5) A (4) bekezdés szerinti döntésnél elsősorban a munkatárs havi illetményét kell alapul venni. A döntésnél figyelembe veendő további szempontok:

(6) A támogatás jövedelemként adózik, az utána felmerülő adó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, melyet a Minisztérium egy összegben – vagy ha az egyösszegű levonás aránytalan sérelmet okozna a munkatárs számára, részletekben – érvényesít a munkatárssal szemben a tanulmányi szerződésben foglalt nyilatkozata alapján.

(7) A tandíj Minisztérium általi megfizetése a tanulmányi szerződés megkötését követően, kizárólag a Minisztérium nevére, székhelyére és adószámára kiállított számla ellenében történik az eredeti számlának a Gazdálkodási Főosztályra történő benyújtását és a Humánpolitikai Főosztály teljesítésigazolását követően. A számlán a kedvezményezett nevének is szerepelnie kell. Kivételesen a tandíj a munkatárs nevére és címére kiállított számla ellenében is kifizethető, ez esetben is jövedelemként adózik, az utána felmerülő adó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, melyet a Minisztérium egy összegben – vagy ha az egyösszegű levonás aránytalan sérelmet okozna a munkatárs számára, részletekben – érvényesít a munkatárssal szemben.

(1) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(2) Ha a munkatárs a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi jellegű juttatás mértékét, típusát kívánja módosítani, az indokok megjelölésével, legfeljebb egy alkalommal kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(3) A szerződés egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, de a közigazgatási államtitkár kivételes méltánylást érdemlő esetben engedélyezhet ennél hosszabb időtartamot is.

(4) Szülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik.

(5) A munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Főosztályt öt munkanapon belül írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulásával, a tanulmányi szerződésével kapcsolatban felmerülő lényeges változásról, különösen a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról.

(1) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs minden tanulmányi félév kezdetén köteles igazolást küldeni a Humánpolitikai Főosztály részére a hallgatói státuszáról, az órarend szerinti konzultációs időpontokról, valamint a félévben vizsgakötelezettséggel járó tantárgyakról. A munkatárs a megjelölt dokumentumokat a Humánpolitikai Főosztálynak történő megküldést megelőzően az önálló szervezeti egység vezetőjének is köteles bemutatni.

(2) A Humánpolitikai Főosztály kiállítja a munkatárs részére az engedélyezett munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó tanulmányiszabadság-nyilvántartó lapot.

(3) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről tanulmányi időszakonként köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

(4) A munkatárs az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményről legalább két munkanappal korábban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a munkavégzés zavartalan ellátása és az esetleges helyettesítés megszervezése érdekében.

(5) A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot vagy igazolást – ha a tanulmányi szerződésben foglalt határidőig az okirat átadására nem kerül sor – a munkatárs köteles a megszerzéstől számított öt munkanapon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni.

(1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) A munkatárs a Minisztérium által biztosított tanulmányi jellegű támogatás mértékével arányos ideig – de legfeljebb öt évig – köteles fenntartani jogviszonyát a Minisztériumban. A jogviszony kötelező fenntartásának ideje a támogatott félévek idejével megegyező időtartam, kivéve, ha a Minisztérium által nyújtott tanulmányi jellegű támogatással az nem áll arányban. A jogviszony kötelező fenntartási idejének meghatározására – a kormánytisztviselőt alkalmazó önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető, továbbá a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének és a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének együttes javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár jogosult.

(1) A munkatárs szerződésszegése esetén a munkatárs köteles

(2) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

(3) Ha

(4) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetése, megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(5)¹⁰ Az a munkatárs, akinek a Minisztériummal és a Minisztérium jogelődjeivel kötött tanulmányi szerződéséből eredő, nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a foglalkoztatási jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor, valamint a Kit. 89/A. §-a szerinti munkavégzési kötelezettség megszűnésekor köteles a Minisztérium vagy a Minisztérium jogelődje által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított legkésőbb harminc napon belül a Minisztérium részére visszatéríteni, vagy az új munkáltatója, munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezettségvállalását az utolsó munkában töltött naptól számított tíz napon belül bemutatni arról, hogy a munkatárs fennálló tartozása az új munkáltató, munkáltatói jogkör gyakorlója által maradéktalanul átvállalásra kerül.

(6) A visszatérítési kötelezettséggel terhelt munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napján részletfizetési kérelmet nyújthat be a Gazdálkodási Főosztály részére. A részletfizetés engedélyezéséről a közigazgatási államtitkár dönt.

(7) A visszatérítési kötelezettségtől a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt eseteken kívül eltekinteni nem lehet.

(1) A minisztérium állományába kerülő kormánytisztviselőnek más munkáltatóval fennálló tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségeit a Minisztérium – a kormánytisztviselő kérelmére – részben vagy egészben átvállalhatja.

(2) Az átvállalásra a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(1) A Minisztérium jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) A tanulmányi szerződés alapján kötelezően jogviszonyban töltendő idő részvizsgánként hat hónap, melyet a részvizsga letételéről kiállított okirat, illetve a jogi szakvizsga letételéről kiállított oklevél bemutatásától kell számítani.

(3) A kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet – a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(4) Ismétlővizsga esetén munkaidő-kedvezmény, valamint vizsgaköltség átvállalása nem kezdeményezhető.

(1) Szakmai gyakorlatra a Minisztérium csak magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatót fogad.

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) és a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató (a továbbiakban: szakmai gyakornok) szakmai gyakorlat keretében történő fogadását az önálló szervezeti egység vezetője – a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztályon legalább három héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(3) A kezdeményezéshez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. Ha a felsőoktatási intézmény és a Minisztérium között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.

(4) A szakmai gyakorlatot a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

(1) A szakmai gyakornok fogadására vonatkozó kezdeményezés jóváhagyását követően a szakmai gyakornok köteles személyesen a Humánpolitikai Főosztályon diákigazolványát és lakcímkártyáját bemutatni, valamint benyújtani

(2) A szakmai gyakorlatot – az Nftv. 44. § (3a) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a szakmai gyakornok hallgatói munkaszerződés megkötése és díjazás nélkül teljesíti.

(3) A szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a Humánpolitikai Főosztály készíti elő.

(4) A szakmai gyakornoknak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a szakmai gyakornok részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a szakmai gyakornokot fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(1) A szakmai gyakornok a Minisztérium minősített adatokat tartalmazó irataiba csak a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján kiadott felhasználói engedély alapján tekinthet be. A betekintésre való jogosultság körét a fogadó önálló szervezeti egység vezetője és a biztonsági vezető együttesen állapítja meg.

(2) A hat hetet meghaladó szakmai gyakorlatot teljesítő szakmai gyakornok a Minisztérium épületeibe történő belépéshez ideiglenes belépőt kap.

(3) A szakmai gyakornok a szakmai gyakorlat időtartama alatt a Minisztériummal nem létesíthet foglalkoztatási jogviszonyt, a Minisztérium képviseletében nem járhat el, kiadmányozásra nem jogosult.

(4) A felsőoktatási intézményektől szakmai gyakorlatra jelentkező szakmai gyakornok szakmai gyakorlaton való részvétele során viselt kártérítési felelősségéről az Nftv., a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek tekintetében a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(1) A Minisztérium a szakmai gyakornok szakmai gyakorlatát azonnali hatállyal megszünteti, ha

(2) A szakmai gyakorlat a határozott idő lejártával megszűnik.

(3) A szakmai gyakornok szakmai gyakorlatának megszűnéséről a szakmai gyakornokot fogadó önálló szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(4) A szakmai gyakorlat teljesítését – amennyiben azt a felsőoktatási intézmény kéri – a hallgató szakmai gyakorlatát közvetlenül felügyelő vezető értékeli és igazolja. Az igazolást a hallgató szakmai gyakorlatát közvetlenül felügyelő vezető és a felette közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezető kiadmányozza. Az igazolás másolati példányát a szakterület megküldi a Humánpolitikai Főosztály részére.

(5) A szakmai gyakornok a rendelkezésére bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámolólap csatolásával adja le. A szakmai gyakornok továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a szakmai gyakorlat utolsó napján a Biztonsági, Iratkezelési és Ügyfélszolgálati Főosztályon leadni.