1/2024. (X. 17.) HVKF utasítás

a katonai szolgálatra való egészségi és pszichikai alkalmasság részletes szabályairól

2024.10.18.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (6) bekezdése, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 17/A. § d) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az utasítás hatálya – ha jogszabály vagy HM utasítás eltérően nem rendelkezik – a katonai szolgálatra jelentkezők, valamint a honvédek egészségi és pszichikai alkalmasságának megállapításában részt vevőkre terjed ki.

(2) Az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkezők és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékosok egészségi és pszichikai alkalmasságának megállapítása tekintetében a 2–39. §-t akkor kell alkalmazni, ha azt a 40–46. § kifejezetten elrendeli.

2. Az alkalmassági kategóriába történő besorolás

2. § (1) A hivatásos és a szerződéses katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények és ellenőrzésük keretszabályairól szóló 9/2024. (VI. 28.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdésének alkalmazása során a szolgálati beosztások és álláshelyek alkalmassági kategóriába történő besorolására, illetve annak megváltoztatására az állományilletékes parancsnok tehet javaslatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat munkaköri jegyzékekben és állománytáblákban történő átvezetéséhez a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) egészségügyi főnökének (a továbbiakban: MH EÜF) jóváhagyása szükséges.

3. Minősítésre jogosultak

3. § (1) Az utasításban foglaltak szerint egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálatok alapján minősítésre jogosult

a) a Mobil Alkalmasság-vizsgáló Csoport (a továbbiakban: MACS),

b) az R. 2. § 1. pontja szerinti alapellátást végző orvos (a továbbiakban: alapellátást végző orvos),

c) az Elsőfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EAB),

d) a Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: MAB),

e) az Elsőfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EFÜV),

f) a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: MFÜV).

(2) A repülőorvosi bizottságok minősítési jogkörét az állami célú légiközlekedési személyzet repülőegészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint a repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló 20/2021. (X. 6.) HM rendelet szabályozza.

4. § (1) A minősítésre jogosult az egészségi és pszichikai alkalmasság megállapítása, illetve felülvizsgálata során az egyes betegségek, fogyatékosságok és állapotok megítélésekor az 1. melléklet szerinti táblázatokra és magyarázatokra figyelemmel határozza meg az R. 3. § (4) bekezdése szerinti minősítést.

(2) A minősítésre jogosult a minősítés megállapításakor az 1. mellékletben használt „KLGS” megjelölés esetén figyelembe veszi a vizsgált személy beosztását, álláshelyét, a szolgálatteljesítés körülményeit, panaszait, állapotát és a vizsgálati eredményeket.

(3) Az R. 19. §-a szerinti minősítőlap formai és tartalmi követelményeit a 2. melléklet határozza meg.

(4) Az R. 16. § (4) bekezdésére figyelemmel az alkalmasság-vizsgálatok megkezdéséhez szükséges egészségügyi adatlapot és nyilatkozatot a 3. melléklet határozza meg.

(5) Az érintett honvédelmi szervezeteket az alapkiképzések és az alkalmasság-vizsgálatok összehangolt végrehajtása, valamint az alkalmasság-vizsgálatok személyügyi szervek által történő igénylése során együttműködési kötelezettség terheli.

4. A MACS hatásköre és összetétele

5. § (1) A MACS az alapkiképzésre kötelezett egészségi és pszichikai alkalmasságát vizsgálja A1 alkalmassági kategóriában az MH EÜF által meghatározott helyszínen.

(2) A MACS az R. 3. § (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti minősítések megállapítására jogosult.

(3) A MACS által végzendő alkalmasság-vizsgálatot az alapkiképzést végrehajtó honvédelmi szervezet személyügyi szerve igényli meg elektronikus úton az MH EÜF-től.

6. § (1) A MACS által végzett általános orvosi vizsgálat célja az R. 1. mellékletében foglalt állapot és a katonai szolgálatra jelentkező általános egészségi pszichikai állapotának megállapítása.

(2) Ha a MACS által végzett kábítószerszűrés kapcsán kábítószerfogyasztás igazolódik be, akkor egészségi szempontból „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés állapítható meg, nem végleges megjelöléssel.

7. § (1) A MACS az R. 16. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített pszichológiai vizsgálatot végez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszerűsített pszichológiai vizsgálat célja, hogy megállapítsa a korábban nem diagnosztizált vagy eltitkolt értelmi zavarokat és függőségeket, viselkedés-, személyiség-, kognitív funkció-, affektív-, evési, továbbá az indulat- és érzelemszabályozás zavarait.

(3) Az (1) bekezdés szerinti egyszerűsített pszichológiai vizsgálat az egyes pszichés funkciócsoportok mérésére célzott teszteket, valamint motivációs vizsgálatot és pszichológus által végzett explorációt alkalmaz.

(4) Ha a MACS által végzett pszichológiai vizsgálat során olyan zavar kerül felismerésre, amely a katonai szolgálattal összefüggő terhelés hatására önmagára vagy környezetére veszélyes reakciót, állapotrosszabbodást vagy a lelki egészség kifejezett romlását idézné elő a szolgálatra jelentkezőnél, pszichikai szempontból „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés állapítható meg annak megjelölésével, hogy az állapot a katonai szolgálatra végleges vagy nem végleges kizárást von maga után, figyelembe véve a feltárt zavar tudomány állása szerinti reverzibilitását.

(5) Ha az (1) bekezdésben foglalt zavar vagy kóros működés nem állapítható meg, és a katonai szolgálatra jelentkező az elvégzett vizsgálatok alapján pszichikailag egészségesnek tekinthető, akkor pszichikai szempontból „A1 kategóriában alkalmas” minősítés adható.

(6) A MACS által végzett egyszerűsített pszichológiai vizsgálat nem eredményezhet pszichikai szempontból „A1 kategóriában korlátozással alkalmas” vagy „A1 kategóriában gondozás mellett alkalmas” minősítést.

8. § (1) A MACS személyi állományát és összetételét az alapkiképzésre kötelezettek létszáma alapján az MH EÜF jelöli ki és határozza meg.

(2) A MACS-ban pszichológus, orvos, asszisztens és adminisztrátor jelenléte kötelező.

(3) A MACS infrastrukturális feltételeit az alapkiképzést végrehajtó honvédelmi szervezet biztosítja.

(4) Az R. 16. § (6) bekezdésének alkalmazása során az általános orvosi vizsgálat során felvett kórtörténetet, a szedett gyógyszerek listáját, a gyógyszerérzékenységet és a fizikális statust, a vizsgálat során mért paramétereket, az EKG leírását, valamint nők esetén a terhességi teszt eredményét és mindezek katonai alkalmasságra vonatkozó következményeit kell a medikai rendszerben rögzíteni, és ambuláns lappá kell generálni.

9. § (1) Az egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat összesített minősítése az egészségi és a pszichikai minősítések együttes ismeretében határozható meg.

(2) Ha az egészségi és a pszichikai minősítések bármelyike „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, akkor az összesített minősítés is „Katonai szolgálatra alkalmatlan”. Ebben az esetben a minősítőlap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a kizárás végleges vagy nem végleges jellegét. Ha az R. 1. mellékletében a kizáró betegség felsorolása nem tartalmaz konkrét időintervallumot a kizárás hosszára, akkor a nem végleges kizárás esetén meg kell jelölni a kizárás várható időtartamát is.

(3) Ha az alapkiképzésre kötelezett egészségi szempontból „A1 kategóriában gondozás mellett alkalmas” és pszichikai szempontból „A1 kategóriában alkalmas”, akkor az összesített minősítése „A1 kategóriában gondozás mellett alkalmas”.

(4) Ha az alapkiképzésre kötelezett egészségi szempontból „A1 kategóriában korlátozással alkalmas” és pszichikai szempontból „A1 kategóriában alkalmas”, akkor az összesített minősítése „A1 kategóriában korlátozással alkalmas”.

(5) Ha az alapkiképzésre kötelezett egészségi és pszichikai szempontból is „A1 kategóriában alkalmas”, akkor az összesített minősítés „A1 kategóriában alkalmas”.

(6) Ha a (3)–(5) bekezdés szerinti összesített minősítés születik, azonban az alkalmasság-vizsgálat során olyan akut lefolyású, várhatóan 15 napon belül meggyógyuló betegség kerül feltárásra, amely az alapkiképzésre kötelezett számára az alapkiképzés megkezdését nem teszi lehetővé, akkor az összesített minősítés „A1 kategóriában korlátozással alkalmas”. Ebben az esetben a MACS összesítést végző tagja köteles a minősítőlapon feltüntetni, hogy az akut lefolyású, alapkiképzés megkezdését megakadályozó betegség hiányában az alapkiképzésre kötelezett milyen minősítést kapna.

10. § (1) Az alapkiképzésre kötelezett az „A1 kategóriában korlátozással alkalmas” minősítése esetén haladéktalanul köteles jelentkezni az alapkiképzést végrehajtó honvédelmi szervezet alapellátást végző orvosánál, aki javaslatot tesz az egészségügyi szolgálatmentesség engedélyezésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítés esetén az alapkiképzésre kötelezett köteles az akut betegségéből való felgyógyulását követően vagy a minősítését követő 16. napon az alapkiképzést végrehajtó honvédelmi szervezet alapellátást végző orvosánál kontrollvizsgálaton jelentkezni.

(3) Ha a kontrollvizsgálat során az alapellátást végző orvos a gyógyulás tényét megállapítja, az alapkiképzés megkezdhető.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti gyógyulás nem áll fenn, az alapkiképzésre kötelezett a soron következő alapkiképzésen vesz részt.

11. § Ha a katonai szolgálatra jelentkező nem kötelezett alapkiképzésre, egészségi és pszichikai alkalmasságát A1 alkalmassági kategóriában az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szerve igényli meg elektronikus úton a Logisztikai Utaltsági Rend (a továbbiakban: LUR) szerint illetékes alapellátást végző orvostól.

5. Az EAB hatásköre és összetétele

12. § (1) Az EAB az állományilletékes személyügyi szervének kezdeményezésére alkalmasság-vizsgálatot végez

a) A2 vagy A3 alkalmassági kategóriában, ha a katonai szolgálatra jelentkező alapkiképzésre nem kötelezett,

b) honvéd tisztjelölt esetén,

c) az R. 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben,

d) az R. 17. § (2) bekezdésében meghatározott esetben és

e) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományába tervezett, valamint az állományának tagjai részére.

(2) Az EAB az R. 3. § (4) bekezdés a), b), d)–h) pontja, továbbá az R. 17. § (1) bekezdése szerinti időszakos alkalmasság-vizsgálat esetén az R. 3. § (4) bekezdés i) pontja szerinti minősítés megállapítására jogosult.

13. § (1) Az EAB által végzett orvosi vizsgálatok célja, hogy a vizsgált személy egészségi állapotát, továbbá az általános, kiemelt vagy speciális egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztásban történő szolgálatteljesítésre való alkalmasságot megállapítsa.

(2) Az EAB belgyógyászati, sebészeti és mozgásszervi, ideggyógyászati és pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati, szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat végez.

(3) Az EAB a következő laboratóriumi vizsgálatokat végzi: klinikai laboratóriumi, HIV, hepatitis B és C vírus fertőzés vizsgálata, vércsoport meghatározása és kábítószerszűrés vizeletből.

(4) A fogászati vizsgálatokat a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell értékelni és rögzíteni.

(5) Az alkalmasság-vizsgálathoz az R. 16. § (4) bekezdése szerinti okmányokon felül a 4. melléklet szerinti parancsnoki jellemzés, az 5. melléklet szerinti csapatorvosi jellemzés és az alkalmassági kategóriáról szóló igazolás is szükséges.

(6) Az alkalmassági kategóriáról szóló igazolást a vizsgálatot kérő honvédelmi szervezet személyügyi szerve a vizsgálati időpont kérésével egyidejűleg megküldi az EAB részére.

14. § (1) Az EAB által végzett pszichológiai vizsgálat célja annak megítélése, hogy az érintett rendelkezik-e olyan zavarral, amely feltételezhetően a katonai szolgálat során a lelki egészség tartós romlását okozná, vagy önmagára vagy környezetére veszélyes reakciót váltana ki.

(2) Az EAB által végzett pszichológiai vizsgálat az egyes pszichés funkciócsoportok mérésére célzott teszteket, valamint motivációs vizsgálatot és pszichológus által végzett explorációt tartalmaz, továbbá lehetőség szerint a korábbi pszichológiai dokumentáció áttekintéséből és a vizsgálat lefolytatásához nélkülözhetetlen parancsnoki jellemzésből áll.

(3) Ha az EAB által végzett pszichológiai vizsgálat során olyan zavar kerül felismerésre, amely szakmailag feltételezhető, hogy a lelki egészség tartós romlását okozná, önmagára vagy környezetére veszélyes reakciót váltana ki, és a zavar a rendelkezésre álló terápiás lehetőségekkel várhatóan nem kezelhető hatékonyan, akkor pszichológiai szempontból „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés állapítható meg.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti pszichikai zavar a rendelkezésre álló terápiás lehetőségekkel orvosolható, de a vizsgált személy állapota szoros kontrollt és a csapatpszichológus általi gondozást igényel, akkor bármely alkalmassági kategóriában gondozás melletti alkalmasságot kell megállapítani.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti zavar vagy kóros működés nem állapítható meg, és a vizsgálati személy az elvégzett alkalmasság-vizsgálat alapján pszichológiailag egészségesnek tekinthető, akkor bármely alkalmassági kategóriában pszichológiai szempontból alkalmas minősítés adható.

15. § (1) Az EAB-ot az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK) Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló- és Gyógyító Intézet (a továbbiakban: MH EK RAVGYI) állományából az MH EK RAVGYI intézetvezetője jelöli ki, a következő összetételben:

a) 1 fő elnök, aki foglalkozás-egészségügyi, repülőorvostani szakorvos vagy alkalmasság-vizsgálatban tapasztalattal rendelkező egyéb szakorvos,

b) 1 fő sebész szakorvos,

c) 1 fő belgyógyász szakorvos,

d) 1 fő fogorvos,

e) 1 fő ideggyógyász szakorvos,

f) 1 fő fül-orr-gégész szakorvos,

g) 1 fő szemész szakorvos és

h) 1 fő pszichológus.

(2) Az állomány azon tagja, akinek alaprendeltetésű feladataiból adódóan repülőeszközből ejtőernyős ugrást hajt végre vezetett nyitási folyamatú körkupolás ejtőernyő rendszerrel, vagy helikopterrel történő kirakást, illetve kiemelést végez különböző kötéltechnikai módszerekkel – egészségi alkalmassági minősítésekor az egészségügyi vizsgálat során nyilatkozik arról is, hogy tudomásul vette az ejtőernyős jellegű feladata során fennálló kockázatokat.

16. § (1) Ha az EAB által végzett kábítószerszűrés kapcsán kábítószerfogyasztás igazolódik be, akkor egészségi szempontból „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés állapítható meg alapkiképzésre nem kötelezett, A2 vagy A3 kategóriájú beosztásba jelentkező esetén, „Nem végleges” megjelöléssel.

(2) Ha az állomány tagjánál az EAB által végzett kábítószerszűrés kapcsán kábítószerfogyasztás igazolódik be, amely az akkreditált laboratórium által is megerősítésre kerül, akkor a kábítószerfogyasztás tényéről az EAB köteles tájékoztatni a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárót.

(3) Ha az akkreditált laboratóriumi vizsgálat kábítószerfogyasztást nem igazol, akkor az alkalmasság-vizsgálat lefolytatható, az állomány tagja minősíthető.

17. § (1) Az egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat összesített minősítése az egészségi és pszichikai minősítések együttes ismeretében határozható meg.

(2) Ha az egészségi és pszichikai minősítések bármelyike „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, akkor a vizsgált személy összesített minősítése „Katonai szolgálatra alkalmatlan”.

(3) Ha a vizsgált személy egészségi szempontból bármely kategóriában „gondozás mellett alkalmas” és pszichikai szempontból „alkalmas”, akkor az összesített minősítése „gondozás mellett alkalmas”.

(4) Ha a vizsgált személy egészségi szempontból bármely kategóriában „alkalmas” és pszichikai szempontból „gondozás mellett alkalmas”, akkor az összesített minősítése „gondozás mellett alkalmas”.

(5) Ha a vizsgált személy egészségi és pszichikai szempontból is „alkalmas”, akkor az összesített minősítése „alkalmas”.

6. A MAB hatásköre és összetétele

18. § (1) A másodfokú alkalmasság-vizsgálatot és minősítést a MAB végzi.

(2) A MAB az alapellátást végző orvos vagy az EAB által megállapított minősítést a másodfokú vizsgálatok alapján helybenhagyja, vagy indokolt esetben az R. 3. § (4) bekezdés a), b), d)–i) pontja szerinti minősítés megállapítására jogosult.

19. § (1) A MAB elnökét és tagjait az MH EK RAVGYI állományából az MH EK RAVGYI intézetvezetője jelöli ki.

(2) Nem jelölhető ki a MAB elnökének vagy tagjának a vizsgált személy tekintetében elsőfokon eljáró orvos vagy pszichológus.

(3) Az időszakos alkalmasság-vizsgálat során hozott minősítéssel szemben benyújtott fellebbezés miatt végzett másodfokú alkalmasság-vizsgálat a 13. § és a 14. § (1) és (2) bekezdése szerinti vizsgálatokon alapul.

(4) A másodfokú egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat összesített minősítése a másodfokú egészségi és pszichikai minősítések együttes ismeretében határozható meg.

(5) Ha az egészségi és pszichikai minősítések bármelyike „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, akkor a vizsgált személy összesített minősítése „Katonai szolgálatra alkalmatlan”. Ha a vizsgált személy egészségi szempontból bármely kategóriában „gondozás mellett alkalmas” és pszichikai szempontból „alkalmas”, akkor az összesített minősítése „gondozás mellett alkalmas”. Ha a vizsgált személy egészségi szempontból bármely kategóriában „alkalmas” és pszichikai szempontból „gondozás mellett alkalmas”, akkor az összesített minősítése „gondozás mellett alkalmas”. Ha a vizsgált személy egészségi és pszichikai szempontból is „alkalmas”, akkor az összesített minősítése „alkalmas”.

7. Egészségügyi és pszichológiai gondozás

20. § (1) Az egészségügyi vagy pszichológiai gondozás célja, hogy az állomány tagjának életminőségét, hadrafoghatóságát, szolgálatképességét és ezzel katonai alkalmasságát hosszú távon, minél magasabb színvonalon megőrizhesse meglévő krónikus betegsége ellenére, az átlagosnál gyakoribb, szoros egészségügyi kontroll révén.

(2) Bármely alkalmassági kategóriában gondozás mellett alkalmas minősítés tényét és a gondozás szükségességét a minősítésre jogosult a minősítés során határozza meg, és a minősítőlap másolatának megküldésével közli a LUR szerint alapellátást végző orvossal. A gondozás gyakoriságát és módját a gondozást végző szakember, az alapellátást végző orvos vagy pszichológus határozza meg a minősítést követően.

21. § (1) A gondozáson való megjelenés vagy elmulasztás tényét, illetve megjelenés esetén a vizsgálat eredményét a medikai rendszerben rögzíteni kell.

(2) A gondozás elmulasztása esetén az alapellátást végző orvos vagy pszichológus – a gondozott szolgálati elöljárójának értesítése mellett – feljegyzést készít a mulasztás tényéről, és a gondozott részére 15 napon belüli újabb időpontot határoz meg. Ha a gondozott az újabb időpontot is elmulasztja, az alapellátást végző orvos vagy pszichológus az R. 13. §-a alapján kezdeményezi a fegyelmi felelősségre vonását.

(3) Ha a gondozás során olyan állapotrosszabbodás észlelhető, amely az adott alkalmassági kategóriában befolyásolja a katonai szolgálatra való alkalmasságát, az alapellátást végző orvos vagy pszichológus felülvizsgálati eljárást kezdeményez.

22. § (1) Az alapellátást végző orvos vagy pszichológus feladata kialakítani az utaltsági rendjébe tartozó gondozottak nyilvántartását és az előírt gondozásokon való részvétel nyomon követésének rendszerét, ideértve a kommunikáció módját a gondozott döntésre jogosult elöljárójával annak érdekében, hogy a gondozás a meghatározott időben megvalósuljon.

(2) Az alapellátást végző orvos vagy pszichológus negyedévente, minden naptári negyedévet követő hónap 15. napjáig köteles jelentést küldeni az MH EÜF részére az elvégzett gondozásokról az MH EÜF által jóváhagyott minta alapján.

8. Időszakos alkalmasság-vizsgálat

23. § (1) Az időszakos alkalmasság-vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy az állomány tagjának testi és lelki egészségében történt-e olyan változás, amely a számára előírt alkalmassági kategóriában katonai alkalmasságát befolyásolja, a prevenció, továbbá a pszichés stabilitás szempontjából kritikus faktorok meglétének felmérése.

(2) Az időszakos alkalmasság-vizsgálatot

a) az R. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapellátást végző orvos,

b) az R. 17. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben az EAB

végzi.

(3) Az időszakos alkalmasság-vizsgálatot az állományilletékes személyügyi szerv írásban kezdeményezi az időszakos alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi szervnél.

(4) Az alkalmasság-vizsgálathoz az R. 16. § (4) bekezdése szerinti okmányokon felül a 4. melléklet szerinti parancsnoki jellemzés, az 5. melléklet szerinti csapatorvosi jellemzés és az alkalmassági kategóriáról szóló igazolás is szükséges.

24. § (1) A pszichológiai vizsgálat A1 alkalmassági kategóriában az egyes pszichés funkciócsoportok mérésére célzott teszteket, motivációs vizsgálatot és pszichológus által végzett explorációt tartalmaz, továbbá a korábbi pszichológiai dokumentáció áttekintéséből áll.

(2) Az alapellátást végző orvos az A1 alkalmassági kategóriában végzett időszakos alkalmasság-vizsgálat során az R. 3. § (4) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti minősítést állapíthat meg.

(3) Ha az alapellátást végző orvos az A1 alkalmassági kategóriában végzett alkalmasság-vizsgálat során olyan egészségi vagy pszichikai tényezőt észlel, amely az állomány tagja katonai szolgálatra való alkalmasságát megkérdőjelezi, felülvizsgálati eljárást kezdeményez.

(4) Ha az időszakos alkalmasság-vizsgálat során végzett és laboratóriumi toxikológiai vizsgálattal is megerősített kábítószerszűrés pozitív eredményt ad, az időszakos alkalmasság-vizsgálatot „Minősítés nélkül lezárva” jelzéssel kell lezárni, és az állomány tagjának büntetőjogi felelősségre vonását kell kezdeményezni.

25. § (1) Az A2 és az A3 alkalmassági kategóriában, továbbá „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot” minősítés esetén az időszakos alkalmasság-vizsgálat laboratóriumi vizsgálatokhoz mintavételből, szakorvosi, audiológiai, pszichológiai, szükség esetén radiológiai és egyéb vizsgálatokból, valamint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (a továbbiakban: EESZT) való betekintésből áll.

(2) Az EAB időszakos alkalmasság-vizsgálatok során az R. 3. § (4) bekezdés a), b), d)–i) pontja szerinti minősítés megállapítására jogosult.

9. Külföldi szolgálatot megelőző alkalmasság-vizsgálatok

26. § (1) A 30 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatot megelőzően alkalmasság-vizsgálatot kell végezni,

a) ha az állomány tagja rendelkezik a külföldi szolgálat során betöltendő beosztáshoz tartozó érvényes alkalmassági minősítéssel, de a minősítés óta több mint 365 nap telt el, vagy

b) ha a külföldi szolgálat során az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást és a legutóbbi minősítése óta több mint 365 nap telt el.

(2) Ha az állomány tagja nem rendelkezik a külföldi szolgálat során betöltendő beosztáshoz tartozó érvényes alkalmassági minősítéssel, az állományilletékes személyügyi szerv a 12. § szerint az R. 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti soron kívüli alkalmasság-vizsgálatot kezdeményez.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapellátást végző orvos köteles az állomány külszolgálatra tervezett, kijelölt vagy jelentkező tagját megvizsgálni – ideértve a pszichológiai és fogászati vizsgálatot is – és az EESZT-ben fellelhető kórtörténetét ellenőrizni annak megítélése céljából, hogy történt-e a jelentkező egészségi és pszichikai állapotában olyan változás, amely a külföldön történő szolgálatteljesítést befolyásolja. Ha a vizsgálat és az adatgyűjtés során olyan betegségre vagy állapotra derül fény, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságot befolyásolja, akkor az alapellátást végző orvos további kivizsgálást, illetve felülvizsgálati eljárást kezdeményez. Az alapellátást végző orvos a szerzett információk és a kapott eredmények alapján igazolást állít ki az állományilletékes személyügyi szerv részére, hogy az érintett külszolgálati vezénylésének egészségi akadálya nincs.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az alkalmasság-vizsgálatot az EAB végzi. A külföldi szolgálathoz érvényes, 365 napnál nem régebbi A2 alkalmassági kategóriájú minősítés szükséges.

(5) Ha az állomány tagja bármely kategóriában gondozás mellett alkalmas minősítéssel rendelkezik, külszolgálatra abban az esetben vezényelhető, ha az esedékes gondozás a külszolgálat időtartamát nem érinti, vagy az a külszolgálat során is teljesíthető.

(6) Ha a külföldi szolgálat az MH EK Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet által járványügyi okból kiemelt országban tervezett, indokolt esetben az MH EÜF további vizsgálatokat végez.

10. Visszaszűrés

27. § (1) Az MH EK RAVGYI végzi az R. 22. §-a szerinti visszaszűrést, valamint kiállítja az R. 22. § (2) bekezdése szerinti igazolást.

(2) A visszaszűrés laboratóriumi vizsgálatokhoz mintavételből, hozott mintából a széklet mikrobiológiai vizsgálatából, kábítószerszűrésből, pszichológiai, szakorvosi, audiológiai, szükség esetén radiológiai vizsgálatokból, valamint a külszolgálat jellegére tekintettel indokolt egyéb speciális vizsgálatokból áll.

(3) Ha a visszaszűrés során derül fény olyan betegségre vagy állapotra, amely az állomány tagjának alkalmassági kategórián belüli alkalmasságát érinti, az alapellátást végző orvos felülvizsgálati eljárást kezdeményez.

11. Záróvizsgálat

28. § (1) Az R. 24. §-a szerinti záróvizsgálatot az alapellátást végző orvos végzi.

(2) Az alapellátást végző orvos az általános orvosi vizsgálat során rögzíti az érintett fizikális állapotát, valamint az állomány tagjának szolgálati ideje alatt bekövetkezett szolgálati baleseteit.

(3) A pszichikai vizsgálat explorációt és munkapszichológiai elemeket tartalmaz.

(4) A záróvizsgálati lapot a 6. melléklet határozza meg. A záróvizsgálati lap egyik példányát az állomány tagja kapja, a másik példányát az alapellátást végző orvos a honvédelmi adatkezelésről szóló törvényben meghatározott ideig megőrzi.

(5) A záróvizsgálat elvégzéséről az alapellátást végző orvos tájékoztatja az állományilletékes személyügyi szervet.

12. Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot

29. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdése szerinti a környezeti és szolgálatteljesítési feltételeket az alkalmasság-vizsgálatot végző bizottság elnöke a 7. melléklet szerinti iraton határozza meg.

(2) Az R. 8. § (2) bekezdése szerinti döntésre jogosult elöljáró az állományilletékes parancsnok.

(3) Az „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot” minősítés esetén az állomány tagja részére előírt rehabilitáció és kezelés szolgálatteljesítési időben is biztosítható.

13. Vezetői szűrés

30. § (1) Az MH EK RAVGYI az állományilletékes személyügyi szerv kezdeményezésére végzi az R. 23. §-a szerinti vezetői szűrést, valamint kiállítja az R. 23. § (2) bekezdése szerinti igazolást.

(2) A vezetői szűrővizsgálaton részt vehet

a) önálló zászlóalj vagy annál magasabb jogállású honvédségi szervezetek parancsnokai és helyetteseik,

b) más magasabb parancsnokság jogállású honvédségi szervezetek esetén főnökség vagy azzal azonos szintű szervezeti elemek vezetői és helyettesei,

c) a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM), a Honvéd Vezérkar és a KNBSZ ezredes vagy annál magasabb rendfokozatot viselő tagja, valamint ezredes vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagja.

(3) A vezetői szűrővizsgálat során laboratóriumi vizsgálatokhoz mintavételt, látásvizsgálatot, audiológiát, szakorvosi, pszichológiai és radiológiai vizsgálatokat kell végezni.

14. Egészségügyi szolgálatmentesség

31. § (1) Az egészségügyi szolgálatmentesség időtartamát, kezdő és záró dátumát, valamint az alapjául szolgáló diagnózist az alapellátást végző orvos rögzíti a medikai rendszerben, függetlenül attól, hogy az egészségügyi szolgálatmentesség elrendelése az alapellátást végző orvosnak, a háziorvosnak, a társadalombiztosítás keretében működő, területileg illetékes járó- vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosának, az EFÜV-nek vagy az MFÜV-nek a javaslatára történik.

(2) Az alapellátást végző orvos az R. 26. § (2) és (3) bekezdése szerinti javaslatának tartalmaznia kell az egészségügyi szolgálatmentesség időtartamát, kezdő időpontját és várható befejezését, valamint letöltésének helyszínét.

(3) Az alapellátást végző orvos az R. 26. § (4) bekezdése alapján az egészségügyi szolgálatmentesség segélyhelyen való letöltésének elrendelésére tehet javaslatot a döntésre jogosult elöljárónak közegészségügyi vagy járványügyi érdekből, szociális indokból, pszichológiai okból, szoros megfigyelést igénylő, de fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást nem igénylő állapotok esetén vagy kitelepüléssel járó gyakorlatok, kiképzési rendezvények alatt, ha a betegség várható gyógytartama nem haladja meg a gyakorlat időtartamának felét.

(4) Ha az alapellátást végző orvos javaslatára a döntésre jogosult elöljáró az egészségügyi szolgálatmentesség segélyhelyen történő letöltését rendeli el, akkor az MH EK parancsnoka köteles szolgálati intézkedésben foglaltak szerint egészségügyi készenléti szolgálatot vezényelni.

(5) Az R. 26. § (1) és (5) bekezdése szerinti döntésre jogosult elöljáró az állományilletékes parancsnok.

15. Egészségügyi felmentés

32. § (1) Az egészségügyi felmentések időtartamának kezdő és záró dátumát, valamint az alapjául szolgáló diagnózist az alapellátást végző orvos rögzíti a medikai rendszerben, függetlenül attól, hogy az alapellátásban vagy a felülvizsgálati eljárás során keletkezett.

(2) Az egészségügyi felmentést az állomány tagjának betegségéhez, állapotához és a feladataihoz igazodva, egyénre szabottan, a lehető legérthetőbb módon, szöveges formában kell megfogalmazni.

(3) Az alapellátást végző orvos írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot az egészségügyi felmentés tárgyáról, időtartamának kezdetéről és várható befejezéséről.

16. A terhelhetőség megítélése fizikai alkalmasságvizsgálatot és állapotfelmérést megelőzően

33. § (1) Az alapellátást végző orvos végzi az R. 33. §-a szerinti fizikai alkalmasság-vizsgálat és az R. 40. § (1) bekezdése szerinti fizikai állapotfelmérés előtt a fizikai terhelhetőség elbírálását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat kórtörténet felvételéből, általános orvosi vizsgálatból, a vitális paraméterek méréséből és EKG-vizsgálatból áll. Az állomány tagjának a 8. melléklet szerint írásban nyilatkoznia kell teljesítményfokozó szedésével kapcsolatos felelősségvállalásáról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat eredményeit a medikai rendszerben rögzíteni kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti terhelhetőségről szóló orvosi véleményről írásbeli igazolást kell kiállítani.

(5) Ha a fizikai terhelhetőség elbírálása érdekében végzett orvosi vizsgálat során olyan betegségre vagy állapotra derül fény, amely további kivizsgálást vagy kezelést tesz indokolttá, azt haladéktalanul meg kell kezdeni.

17. Felülvizsgálat

34. § (1) Az R. 18. §-a szerinti felülvizsgálati eljárást kell indítani, ha az állomány tagjának egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely a meglévő alkalmassági minősítését befolyásolja. Az R. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati adatlapot az állomány tagjának alapellátását végző orvos állítja ki, a 9. mellékletnek megfelelően.

(2) Alkalmasság-felülvizsgálatra az EFÜV, az EFÜV által hozott minősítéssel szemben benyújtott fellebbezés esetén a másodfokú minősítésre az MFÜV jogosult.

(3) Az EFÜV és az MFÜV az R. 3. § (4) bekezdés a), b), d)–i) pontja szerinti minősítésre jogosult.

(4) Az EFÜV és az MFÜV három-három tagból áll, a bizottságok elnökét az MH EÜF, a bizottságok tagjait az MH EK Egészségügyi Felülvizsgáló Intézet vezetője jelöli ki.

35. § (1) Az EFÜV és az MFÜV a minősítéssel kapcsolatos döntését írásban minősítőlapon, az egészségügyi szolgálatmentességgel, felmentéssel és könnyített mozgásformával kapcsolatos döntését a 10. melléklet szerinti Felülvizsgálati Javaslati Lapon közli az állomány tagjával, állományilletékes személyügyi szervével, valamint az alapellátást végző orvossal.

(2) Ha az állomány tagja szolgálati kötelmekkel való összefüggésének minősítésére is sor kerül, az EFÜV vagy az MFÜV megküldi a HM hatósági ügyekért felelős szervezeti egységének a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott dokumentumokat.

36. § (1) Az alapellátást végző orvos összefoglaló egészségügyi jelentésének tartalmaznia kell

a) az elmúlt naptári évben az alapellátást végző orvosnál történő megjelenések okait, Betegségek Nemzetközi Osztályozása kóddal megjelölve,

b) a felülvizsgálati eljárás okát képző betegséggel vagy állapottal összefüggésben kiadott egészségügyi szolgálatmentességek és felmentések pontos időpontjait és időtartamát,

c) a felülvizsgálati eljárás okát képző betegséggel vagy állapottal összefüggésben keletkezett egészségügyi előzmények rövid, tömör, szöveges összefoglalását,

d) az érintett aktuális állapotáról, szolgálati körülményeiről szóló összefoglalást, valamint orvosi véleményt arról, hogy az egészségi állapota alapján nem katonai munkakört elláthat-e, vagy elvárható-e tőle a mindennapos rendelkezésre állási és szolgálatteljesítési kötelezettség.

(2) A jelentéshez csatolni kell a 11. melléklet szerinti Felülvizsgálati Adatlap Kísérő Okmányt.

37. § (1) Az R. 18. § (4) bekezdése szerinti szakvélemény kiadását a felülvizsgálatot lefolytató bizottság elnöke kezdeményezi.

(2) A megkeresésben kérni kell, hogy a szakvélemény százalékos mértékben külön állapítsa meg a foglalkozási eredetű egészségkárosodás mértékét minden olyan elváltozásnál, amelyről feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való összefüggés. Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később az egészségkárosodás mértékét befolyásoló maradványtünetei lehetnek.

(3) A HM hatósági ügyekért felelős szervezeti egysége részére meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti szakvélemény eredeti példányát.

38. § (1) A felülvizsgálati eljárást a felülvizsgálati adatlap felülvizsgálati eljárást lefolytató bizottsághoz való beérkezéstől számított 60 napon belül le kell folytatni, kivéve, ha a felülvizsgálati eljárás során hozott döntés meghozatalához olyan speciális vizsgálat eredménye szükséges, amely 60 napon belül nem teljesíthető.

(2) Az állomány tagja a felülvizsgálatot végző bizottság előtt személyesen köteles megjelenni, kivéve, ha személyes megjelenése állapotának rosszabbodásával járna, vagy arra képtelen.

(3) A felülvizsgálati eljárás során eljáró bizottság elnöke az állomány tagját az állományilletékes parancsnoka útján rendeli be.

(4) Ha az állomány tagja a felülvizsgálati bizottság által elrendelt teendőknek a számára megadott időn belül megfelelő indok nélkül nem tesz eleget, vagy az eljáró bizottság előtt az ismételten megadott időpontban sem jelenik meg, a bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(5) A felülvizsgálati eljárás során az EFÜV és az MFÜV döntését a rendelkezésre álló dokumentumok, vizsgálati eredmények, szakvélemények, a bizottság által végzett vizsgálatok és az 1. mellékletben foglaltak alapján hozza meg.

(6) A felülvizsgáló bizottság szótöbbséggel dönt. A felülvizsgáló bizottság tagja, ha a döntéssel nem ért egyet, írásban külön véleményt nyújthat be, amelyet az elnök a Felülvizsgálati Adatlap irattári példányához csatol.

(7) A felülvizsgáló bizottság az általa végzett vizsgálatok eredményét és a döntés alapját képező szakmai érvelést a medikai rendszerben rögzíti.

18. Másodfokú eljárások

39. § (1) A MAB és az MFÜV a hatáskörébe tartozó másodfokú eljárást a fellebbezés beérkezését követő 60. napig folytatja le, kivéve, ha a másodfokú döntés meghozatalához olyan speciális vizsgálat eredménye szükséges, amely ez alatt nem szerezhető be.

(2) A MAB és az MFÜV elnöke az állomány tagját az állományilletékes parancsnok útján rendeli be.

(3) Ha az állomány tagja az elsőfokon hozott döntés ellen jogorvoslattal él és az ezzel összefüggésben a másodfokon eljáró bizottság által elrendelt teendőknek a számára megadott határidőn belül megfelelő indok nélkül nem tesz eleget, vagy a másodfokon eljáró bizottság előtt az ismételten megadott időpontban sem jelenik meg, az eljáró bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

19. Önkéntes tartalékos állományra vonatkozó sajátos szabályok

40. § Az egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat során megállapítható minősítések a következők:

a) „Katonai szolgálatra alkalmatlan”,

b) „A1 kategóriában alkalmas”,

c) „A1 kategóriában korlátozással alkalmas”,

d) „A1 kategóriában gondozás mellett alkalmas”,

e) „A2 kategóriában alkalmas”,

f) „A2 kategóriában gondozás mellett alkalmas”,

g) „A3 kategóriában alkalmas”,

h) „A3 kategóriában gondozás mellett alkalmas”.

41. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező esetében az alkalmasság-vizsgálatot a MACS végzi a szerződéskötés helyén, az 5–11. § alapján.

(2) A MACS a 40. § a)–d) pontja szerinti minősítés megállapítására jogosult.

(3) Az önkéntes tartalékos állományba vételhez, valamint tényleges szolgálatteljesítéshez A1 minősítés szükséges.

(4) A területvédelmi ezredek középirányító, más magasabb szintű parancsnokság jogállású honvédségi szervezetének parancsnoka írásban A2 vagy A3 alkalmassági kategória szerinti minősítést kezdeményezhet az MH EÜF-nél, ha azt a tényleges szolgálatteljesítéssel járó terhelés indokolja.

(5) Ha az MH EÜF szakmai véleménye alapján A2 vagy A3 alkalmassági kategória szerinti alkalmasságvizsgálat szükséges, akkor azt az EAB végzi a 13–17. §-nak megfelelően. Az EAB a 40. § a), b), d)–h) pontja szerinti minősítés megállapítására jogosult.

42. § (1) A külföldön történő tényleges szolgálatteljesítésre a 26. §-t, a visszaszűrésre a 27. §-t kell alkalmazni.

(2) Ha az önkéntes tartalékos bármely kategóriában gondozással alkalmas minősítéssel rendelkezik, a LUR szerinti alapellátást végző orvos felelős a tényleges szolgálatteljesítés időtartama alatti gondozásért.

(3) Az A1 alkalmassági kategória szerinti időszakos alkalmasság-vizsgálat 3 évente esedékes, amelyet a területvédelmi erők LUR szerinti alapellátását végző orvosnál kell megigényelni és lefolytatni a 23–24. § szerint.

(4) Ha a szolgálati feladatok miatt továbbra is indokolt az önkéntes tartalékos A2 vagy A3 alkalmassági minősítése, az időszakos alkalmasság-vizsgálat ezen esetekben kétévente esedékes. Az időszakos alkalmasság-vizsgálat során az EAB a 40. § a), b), d)–h) pontja szerinti minősítés megállapítására jogosult.

43. § Az önkéntes tartalékos jogállásról szóló 13/2024. (VII. 23.) HM rendelet 37. §-a szerinti egészségügyi szolgálatmentességre a 31. §-t kell alkalmazni.

44. § Ha az önkéntes tartalékos hivatásos vagy szerződéses állományba vételét kezdeményezi, és rendelkezik a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges érvényes alkalmassági minősítéssel, új alkalmasság-vizsgálatot nem kell végezni.

45. § Az önkéntes tartalékos másodfokú alkalmasságvizsgálatát a MAB végzi a 6. és 18. alcímben foglaltaknak megfelelően, azzal a kivétellel, hogy önkéntes tartalékos katona esetén „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot” minősítés nem adható.

46. § (1) Ha az önkéntes tartalékos testi vagy lelki egészségében olyan változás áll be, amely befolyásolja az érvényben lévő alkalmassági minősítését, akkor felülvizsgálati eljárást kell lefolytatni, amelyet elsőfokon az EFÜV, másodfokon az MFÜV végez, a 17. és 18. alcímben foglaltaknak megfelelően.

(2) A felülvizsgálati eljárás során az EFÜV és az MFÜV a 40. § a), b), d)–h) pontja szerinti minősítés megállapítására jogosult.

20. A KNBSZ-re vonatkozó különös szabályok

47. § A KNBSZ állományába tervezett, valamint az állományának tagjai esetében nem alkalmazható a 2. §, az 5–11. §, a 13. § (5) bekezdése, a 14. §, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (2) bekezdés b) pontja, a 31. § (3)–(4) bekezdése és a 41. §.

48. § (1) A 12. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alkalmasság-vizsgálathoz az alkalmassági kategóriáról szóló igazolás és – az állományba tervezett személy kivételével – csapatorvosi jellemzés szükséges.

(2) Az EAB minősítéshez a KNBSZ biztosítja az elbíráláshoz szükséges pszichológiai vizsgálat eredményét.

21. Záró rendelkezések

49. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. melléklet az 1/2024. (X. 17.) HVKF utasításhoz

Táblázat és magyarázat az egészségi és pszichikai alkalmasság megállapításához az egyes betegségek, fogyatékosságok és állapotok megléte esetén

1. Magyarázat a melléklet értelmezéséhez:

1.1. A oszlop: a betegségcsoport megnevezése és egyes súlyossági kategóriái

1.2. B oszlop: A1 szerinti minősítés

1.3. C oszlop: A2 szerinti minősítés

1.4. D oszlop: A3 szerinti minősítés

1.5. E oszlop: Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot (Spec.)

1.6. F oszlop: a betegségcsoporthoz sorolandó BNO-kódok

1.7. 1. sor: magyarázó szöveg

1.8. 2. sor: egyes súlyossági kategóriák

1.9. A: alkalmas minősítés

1.10. KLGS: Különleges elbírálás szükséges a minősítéshez

1.11. E: alkalmatlan minősítés

1.12. Szöveges kiegészítés az alábbi szempontok szerint:

a) a betegségcsoportba tartozó kórképek és állapotok szöveges értelmezése

b) a minősítéshez előírható vizsgálatok

c) kiegészítés az alkalmazandó minősítési sor megválasztásához

d) katonai kötelmekkel való összefüggés az adott betegségcsoportban

2. Az egyes betegségek, fogyatékosságok és állapotok

2.1. Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tuberculosis

	A	B	C	D	E	F
1.	Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tuberculosis	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	inactiv kiskiterjedésű formák, functiokárosodás nélkül	A	A	A	A	A15–A16, A19, B90
3.	inactiv kp. kiterjedésű formák, enyhe functiozavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	inactiv kiterjedt formák, súlyos functiozavarral	KLGS	E	E	KLGS

a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis), légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aetiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 2.106. és 2.107. táblázatok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj-, vesefunkciók, ionok, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet mikroszkópos Koch, PCR, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és esetleg CT), légzésfunctio, mellkasi folyadékgyülem esetén thoracocentesis, a mellkasi folyadék mikroszkópos Koch, PCR, Koch tenyésztés vizsgálata, szükség esetén bronchologiai vizsgálat.

c) 2.1.2. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

2.1.3. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomógyulladás.

2.1.4. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitatios, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van a specificus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

d) A tuberculosis szolgálati betegség vélelmezésénél különbséget kell tenni a friss specificus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reaktiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek vélelmezhető az a fertőzés, melynél az infectio forrása jól ismert, a tüdőtuberculosisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt, és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expositio és a manifestatio közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy–hat hét kell, hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete vélelmezhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.), és a már meglévő góc activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progressióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.

2.2. Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórja

	A	B	C	D	E	F
1.	Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórja	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	gyógyult, maradványtünetek nélkül	A	A	A	A	A17, B90.0, G05.1
3.	gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel	KLGS	E	E	KLGS
4.	gyógyult, súlyos maradványtünetekkel	KLG	E	E	KLGS

a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis hatásai.

b) Ideggyógyászati szakvélemény.

c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defectussal vagy defectus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 2.1-es táblázatban leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.

2.3. A húgy-, ivarrendszer gümőkórja

	A	B	C	D	E	F
1.	A húgy-, ivarrendszer gümőkórja	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	functiokárosodás nélkül gyógyult	A	A	A	A	A18.1
3.	mérsékelt functiozavarral gyógyult	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	súlyos functiozavarral gyógyult	KLGS	E	E	KLGS

a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 2.138. táblázat szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, CT, kontrasztanyagos CT-vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.

d) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása a 2.1-es táblázatban leírtak szerint történik.

2.4. Bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórja

	A	B	C	D	E	F
1.	Bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórja	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel	KLGS	KLGS	KLGS	A	A18.0, A18.4, A18.8, A19
3.	gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	gyógyult, súlyos maradványtünetekkel	KLGS	KLGS	E	KLGS

a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 2.1-es táblázatban leírtak szerint történik.

2.5. Vírusos májgyulladás

	A	B	C	D	E	F
1.	Vírusos májgyulladás	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	funkciókárosodás nélkül gyógyult	A	A	A	A	B15–B19, B94.1
3.	posthepatitis-syndroma	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	elhúzódó vírusos hepatitis, hepatitis recidiva	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
5.	persistaló idült hepatitis, activ idült hepatitis	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 2.125-ös táblázat szerint történik. A posthepatitis bilirubinaemia (ártalmatlan enzimműködési zavar) a 2.5.2. sor szerint minősítendő.

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok. Sz.e. májbiopsia elvégzése és szövettani vizsgálat indokolt lehet.

c) Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik, és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

d) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés a következő feltételek mellett vélelmezhető:

1. a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

2. mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

3. a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2–3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15–50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell, hogy essen;

4. bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

5. nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége. Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett vélelmezhető szolgálati eredetűnek:

6. a beteg inoculatios hepatitis (hepatitis B, C) diagnosisa biztosan megállapítható;

7. a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kórismét (incubatios idő 42–180 nap);

8. az említett inkubácios időn belül igazolható parenteralis vagy sebészeti terápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;

9. utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnózist.

2.6. Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A71, A74, B94.0
3.	gyógyult, kifejezett maradványtünetekkel	KLGS	E	E	KLGS	A71, A74, B94.0

a) Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Réslámpavizsgálat.

c) –

d) Trachoma akkor vélelmezhető szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert, és a fertőzés a katonai kollektívában történt.

2.7. Vérbaj (szifilisz)

	A	B	C	D	E	F
1.	Vérbaj (szifilisz)	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Kezelés és gondozás után functiokárosodás nélkül gyógyult	A	A	A	A	A30–A33
3.	Késői syphilis mérsékelt functiozavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	Korai manifeszt syphilis	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
5.	Késői manifeszt syphilis	KLGS	E	E	KLGS
6.	Késői syphilis súlyos functiozavarral	KLGS	E	E	KLGS

a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, TPHA, esetleg FTA-ABS (fluorescent treponemal antibody) serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) –

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

2.8. Gombák okozta betegségek

	A	B	C	D	E	F
1.	Gombák okozta betegségek	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	felületes bőr, szőrzet, körömmycosisok	A	A	A	A	B35–B49
3.	mély mycosisok	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	B35–B49

a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek.

d) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor vélelmezhető, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.

2.9. Heveny fertőző betegségek

	A	B	C	D	E	F
1.	Heveny fertőző betegségek	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	hosszú lefolyású, mérsékelt functiozavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A00–A99, B00–B99
3.	hosszú lefolyású, jelentős functiozavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A00–A99, B00–B99

a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functiozavar tartós volta határozza meg.

b) We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) –

d) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett vélelmezhető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.

2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik és kellően bizonyított.

3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.

4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiaris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.

2.10. Idült fertőző betegségek

	A	B	C	D	E	F
1.	Idült fertőző betegségek	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	mérsékelt működészavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	A00–A99, B00–B99
3.	kp. súlyos működészavarral	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	súlyos működészavarral	KLGS	E	E	KLGS

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más táblázata szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b) A megfelelő diagnosztikai vizsgálat vagy alkalmassági korlátozás alkalmazása és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 2.9. táblázat magyarázatában foglaltak szerint történik.

c) Az eddigi therápiás kísérletek eredményességét, az idült folyamat időtartamát és várható prognosisát kell mérlegelni a minősítés során.

d) –

2.11. Rosszindulatú daganatok

	A	B	C	D	E	F
1.	Rosszindulatú daganatok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelést már nem igénylő jó általános állapot	A	KLGS	KLGS	A	C00–C80, C97
3.	időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapot	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	rossz általános állapot, functiokárosodással, metastasissal	KLGS	E	E	KLGS

a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő táblázat szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 2.107. táblázat, vagy gyomorműtét utáni állapot 2.119. táblázat).

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Az állományban lévők minősítése akkor lehet „KLGS-alkalmas”, ha a minősített is kívánja a szolgálat folytatását, ha az eredményes kezelés után nem mutatható ki metastasis, vagy ha ezt orvosetikai szempontok teszik szükségessé. A malignus tumor eradikációja után onkológiai „gyógyult” vélemény birtokában, tünet- és panaszmentes esetben a beteg gyógyultnak tekinthető, és „A” minősítés is adható.

d) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett vélelmezhető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

2. a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

3. a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. röntgensugár hatására bőr-carcinoma, ionizáló sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

4. meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogen (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

2.12. A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai

	A	B	C	D	E	F
1.	A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotok	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	C81–C96
3.	spontán vagy kezeléssel elért tartós remissio	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remissio	KLGS	E	E	KLGS

a)–d) Az itt minősítendő non-Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 2.11. táblázat magyarázatában foglaltak szerint történik. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó Waldenström-macroglobulinaemia minősítése a 3-as sora szerint történik.

2.13. Jóindulatú daganatok

	A	B	C	D	E	F
1.	Jóindulatú daganatok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot functiokárosodás nélkül	A	A	A	A	D10–D36
3.	solitaer és multiplex daganatok functiokárosodás nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt functiokieséssel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
5.	solitaer és multiplex daganatok mérsékelt functiokieséssel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
6.	solitaer és multiplex daganatok súlyos functiokieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését	KLGS	E	E	KLGS
7.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos functiokieséssel	KLGS	E	E	KLGS

a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon) vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és „A” minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban a minősítés a functiokiesés mértéke szerint ítélendő meg. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozza meg.

d) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között, egyedi elbírálás szükséges.

2.14. Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan természetű daganatok

	A	B	C	D	E	F
1.	Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan természetű daganatok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelés után functiokárosodás nélkül	A	A	KLGS	A	D00–D09, D37–D48
3.	kezelés után mérsékelt functiokieséssel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapot	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
5.	kezelés után súlyos functiokieséssel	KLGS	E	E	KLGS

a)–d) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 2.11. vagy 2.13. táblázatok magyarázatában foglaltak szerint történik.

2.15. A pajzsmirigy betegsége

	A	B	C	D	E	F
1.	A pajzsmirigy betegsége	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	műtét utáni normofunctios állapot	A	A	A	A	E00–E07
3.	struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis	A	A	A	A
4.	struma nyomási tünetekkel, műtét szükségessége esetén	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
5.	hyperthyreosis golyvával vagy anélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
6.	hypothyreosis (enyhe formák)	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
7.	Hypothyreosis (súlyos formák)	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functiozavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 2.11. táblázat szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, TSH-vizsgálat kötelező, kórossága esetén FT3 és FT4 kiegészítő vizsgálat javasolt, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy-UH és pajzsmirigy scintigraphia, izotóp felvételi görbe, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigybetegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat. Kompresszió esetén nyelési rtg. vizsgálat, trachea felvétel.

c) Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. A 2.15.4. sorban a műtét eredményességétől függően minősítendő, normofunkciós esetben a 2.15.2. sor szerint.

d) A pajzsmirigybetegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli psychés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.

2.16. Cukorbaj

	A	B	C	D	E	F
1.	Cukorbaj	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	csak diétával kezelhető formák, jó általános állapot	A	KLGS	KLGS	A	E10–E14
3.	szigorú diétával, antidiabetikummal kezelhető formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	szigorú diétával, közepes mennyiségű inzulinnal kezelhető, nem labilis formák, jó általános állapot	KLGS	KLGS	E	KLGS
5.	szigorú diétával, nagy mennyiségű inzulinnal kezelhető, labilis formák, érszövődményekkel	KLGS	E	E	KLGS

a) Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM és NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IGT). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica.

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, 24 órán át gyűjtött vizelet cukor koncentráció és mennyiség, vesefunctiok, szemfenék, alsóvégtagi Doppler UH-vizsgálat, az ABI meghatározására, ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

c) Renalis glycosuria minősítése „A”.

d) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus öröklődő betegség, és a geneticus dispositio sok esetben fennállhat a diabetes manifestatioja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) vélelmezhető katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

2.17. A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe esetek	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	E15–E16
3.	súlyos esetek	KLGS	E	E	KLGS	E15–E16

a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, szérum insulin koncentráció éhezés alatt, szükség esetén retrograd pancreatographia, Panceas UH-vizsgálat, esetleg CT/MR.

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhydrátban szegény étrenddel megelőzhető, és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhydrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger–Ellison syndroma is.

d) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti adatlappal igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek vélelmezhető.

2.18. A mellékpajzsmirigy betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A mellékpajzsmirigy betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	E20–E21
3.	súlyos formák	KLGS	E	E	KLGS	E20–E21

a) Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 2.36-os, pszichogén tetania a 2.40-es táblázat szerint minősül.

b) Serum Ca és P tartalmának, Parathhormon koncentráció meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata. Pajzsmirigy UH vizsgálat, esetleg CT vizsgálat. Osteodensitometria.

c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. A hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka tetaniás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése „E”.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.

2.19. Az agyalapi mirigy működési zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	Az agyalapi mirigy működési zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	E22–E23
3.	súlyos formák	KLGS	E	E	KLGS	E22–E23

a) Acromegalia, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és -ürítés meghatározása, sella turcica és csontok CT vagy MR vizsgálata, látótérvizsgálat.

c) –

d) A hypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.

2.20. A mellékvese betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A mellékvese betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	mindegyik súlyossági forma	KLGS	KLGS	E	KLGS	E25–E27

a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse–Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 2.11., 2.13., 2.14-es táblázatok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se, Na, Cl, K, hormontermelés és -ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék CT vagy MR vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

c) –

d) A mellékvese betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

2.21. Köszvény

	A	B	C	D	E	F
1.	Köszvény	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	remissio állapotában lévő köszvény, ritka rohamok esetén	A	A	KLGS	A	M10
3.	„visceralis” köszvény, gyakori rohamok esetén	KLGS	E	E	KLGS	M10

a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urat-tartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

c) Abban az esetben, ha a „visceralis” köszvény három éven át végzett kezelése mellett az eü. szolgálatmentesség a 60 napot nem haladja meg évente, a 2.21.2. sor szerint „KLGS-alkalmas” minősítés is adható.

d) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás vélelmezhető.

2.22. Az anyagcsere zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	Az anyagcsere zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe	A	KLGS	KLGS	A	E70–E90
3.	kp. súlyos	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	súlyos	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), ételallergiák, a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis).

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó zavar minősítése a 2.22.3. sor szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.

d) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem vélelmezhető katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.

2.23. Túlsúly és elhízás

	A	B	C	D	E	F
1.	Túlsúly és elhízás	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Túlsúly	A	A	A	A	E65–E68
3.	Elhízás I (közepes fokú)	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	Elhízás II–III (súlyos, extrém fokú)	KLGS	KLGS	E	KLGS

a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A „normális” BMI: 18,5–24,9 kg/m².

A túlsúly és elhízás mértéke: < 18,5: Sovány, 18,5–24,9: Normális, 25,0–29,9: Túlsúly, 30,0–34,9: Elhízás I, 35,0–39,9: Elhízás II, > 40,0: Elhízás III.

c) Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után, valamint 25,0 BMI felett a testzsír % meghatározása alapján hozható. Figyelembe kell venni a társbetegségek meglétét, a kadiovaszkuláris rizikószintet, a fizikai terhelhetőséget.

d) Az elhízás általában nem vélelmezhető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.

2.24. Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok

	A	B	C	D	E	F
1.	Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe	A	KLGS	KLGS	A	B20–B24, D80–D89, E40–E64, Z20.6, Z21
3.	kp. súlyos	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	súlyos	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejtes immunitás hiánya, kevert típusú immundeficiencia, valamint szerzett formái, pl. AIDS, sarcoidosis.

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtol, ill. carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) Az enyhe tünetekkel járó vitaminhiány minősítése lehet „A” vagy „KLGS” a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiány, partialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése „KLGS”, illetve „E”. Az AIDS minősítése minden esetben „E”.

d) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficiencia mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.25. Hiányvérszegénység

	A	B	C	D	E	F
1.	Hiányvérszegénység	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	A	KLGS	KLGS	A	D50–D53
3.	súlyos formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	D50–D53

a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek, posthaemorrhagiás anaemia és az egyéb secunder anaemiák.

b) Teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, periferiás kenet, ferritin, transzferrin szaturáció, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén, se Ferritin és se B12.

c) Az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően (pl. okkult vérzést okozó betegség, gyomor műtét utáni állapot, anaciditás stb.) történik.

d) Hiány-vérszegénység általában a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.

2.26. Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (haemolyticus) vérszegénység

	A	B	C	D	E	F
1.	Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (haemolyticus) vérszegénység	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	D55–D59
3.	súlyos formák	KLGS	KLGS	E	KLGS	D55–D59

a) Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) Teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, serum ferritin, crista biopsia és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák).

c) –

d) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.

2.27. Veleszületett és egyéb vérszegénység

	A	B	C	D	E	F
1.	Veleszületett és egyéb vérszegénység	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	D60
3.	súlyos formák	KLGS	E	E	KLGS	D60

a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, Se vas, ferritin, transzferrin szaturáció, EKG, crista biopsia.

c) Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 2.27.3. sor szerint minősíthető.

d) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.

2.28. Véralvadási hibák

	A	B	C	D	E	F
1.	Véralvadási hibák	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	D65–D68
3.	súlyos formák	KLGS	KLGS	E	KLGS	D65–D68

a) Haemophylia, trombophylia, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) Teljes vérkép és vizelet, coagulogramm, specifikus alvadási vizsgálatok.

c) Enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet „KLGS-alkalmas”.

d) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.

2.29. Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	D69–D77
3.	súlyos formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	D69–D77

a) Ide tartoznak a 2.28. pontba nem sorolható, egyéb vérzéses állapotok.

b) Teljes vérkép és vizelet, Coombs-próba, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo vizsgálata, EKG, szükség esetén crista biopsia.

c) Honvédeknél (2.29.2. esetén) secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után „A” minősítés hozható.

d) Nem vélelmezhető összefüggés a katonai kötelmek és az e táblázat szerint minősített betegségek között.

2.30. Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok

	A	B	C	D	E	F
1.	Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	átmeneti, maradványtünet nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F00–F09
3.	tartós, súlyos tünetekkel	E	E	E	E	F00–F09

a) Demenciák, organikus amnesztikus szindróma, delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentális zavarok (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, disszociativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség- és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).

b) Pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns). Alapbetegségnek megfelelő laboratóriumi és műszeres vizsgálat.

c) A dementia eredete és súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja, csak „E” döntés hozható.

d) Katonai kötelmekkel összefüggés mérlegelendő agysérülés, olyan agyvelőgyulladás maradványaként, ahol a fertőzés a katonai közösséggel valószínű.

2.31. Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarok

	A	B	C	D	E	F
1.	Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelésre tartósan tünetmentes, absztinens	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F10
3.	kezelésre nem tünetmentes	E	E	E	E	F10

a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási szindróma, amnesztikus szindróma, egyéb, alkohol okozta pszichotikus zavar (delirium, hallucinozis).

b) Pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.32. Kábítószer (pszichoaktiv szer), gyógyszer használata által okozott értelmi, érzelmi, viselkedés- és szomatikus zavarok

	A	B	C	D	E	F
1.	Kábítószer (pszichoaktiv szer), gyógyszer használata által okozott értelmi, érzelmi, viselkedés- és szomatikus zavarok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelésre reagáló	E	E	E	E	F11–F19
3.	kezelésre nem reagál, visszaeső	E	E	E	E	F11–F19

a) Itt minősítendők a 2.31. kivételével a pszichoaktiv szer rendszeres használata, túladagolás, kábítószerfogyasztás és a kábítószerfüggőség, a megvonási és az amnestikus szindróma, valamint az egyéb psychotikus és szomatikus zavar. A kábítószerszűréskor a kábítószervizsgálatra akkreditált, az akkreditált drogvizsgálati laboratóriumban végzett nagyműszeres vizsgálattal igazolt pozitivitás esetén, állományba vétel előtt a minősítés csak „E” lehet. A szolgálatteljesítés során (ideértve a külföldi szolgálat előtti és utáni szűrővizsgálatokat is) észlelt nagyműszeres vizsgálattal megerősített kábítószerpozitivitás esetén az egészségi alkalmassági minősítés „E” Pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés. Az első fokon hozott „E” minősítés elleni fellebbezés esetén a másodfokon eljáró bizottság a kábítószerszűréskor biztosított és az MH egészségügyi szervezete akkreditált drogvizsgálati laboratóriumában őrzött ún. hatósági „B” minta nagyműszeres vizsgálatát elrendelheti, és a mérési eredmény alapján dönt. Anamnézisben szereplő szerhasználat esetén intézményben végrehajtott leszoktató kezelés (elterelés) és a drogcentrum által igazolt 3 év absztinencia esetén „KLGS” minősítés adható.

b) –

c) –

d) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

2.33. Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendellenességek

	A	B	C	D	E	F
1.	Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendellenességek	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelésre jól reagál, tünetmentes, nem ismétlődik	E	E	E	E	F20–F29
3.	kezelésre maradványtünettel gyógyul, visszaeső	E	E	E	E	F20–F29

a) Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó zavarok, schizoaffektiv és egyéb, nem organikus pszihotikus rendellenességek.

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.34. Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek)

	A	B	C	D	E	F
1.	Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek)	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelésre jól reagáló, rövid lefolyású, tartósan tünetmentes	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F30–F39
3.	ismételten jelentkező kezelésre jól reagáló	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	tartós lefolyású, defect tüneteket mutató	E	E	E	KLGS

a) E táblázat szerint minősítendők a BNO-ban szereplő depressziós epizód, ismétlődő depressziós zavarok, perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 2.36. táblázat alapján minősítendő.) Bipolaris zavarok tekintetében minden esetben „E”.

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) E táblázat betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

2.35. Alvászavarok

	A	B	C	D	E	F
1.	Alvászavarok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	ritka előfordulás, kezelésre reagáló	A	KLGS	KLGS	A	G47
3.	gyakori előfordulás, szomatikus tünetekkel	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	alvási apnoe CPAP kezeléssel	A	KLGS	E	A

a) Paraszomnia, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, „nyugtalan láb szindróma”, „periódikus lábmozgás zavar”.

b) Neurológiai, pszichiátriai, alváslaboratóriumi vizsgálatok, kezelések (osztályos, ambuláns).

c) –

d) E táblázat betegségei katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

2.36. Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségek, viselkedés- és szomatikus zavarok

	A	B	C	D	E	F
1.	Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségek, viselkedés- és szomatikus zavarok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F40–42
3.	Kifejezett, kezelésre nem javuló	E	E	E	KLGS	F44–48

a) E táblázat szerint minősítendők a BNO-ban szereplő fóbiás, szorongásos rendellenességek, egyéb szorongásos rendellenességek (pánikzavar, generalizált szorongás, egyéb kevert szorongásos zavar), obsessiv-compulsiv zavarok, szomatoform rendellenességek, egyéb neurotikus rendellenességek. A disszociatív konverziós zavarok minden esetében a minősítés „E”.

b) Pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Nem vélelmezhető összefüggés a katonai kötelmek és az e táblázat szerint minősített betegségek között.

2.37. Viselkedészavar szindrómák fiziológiai zavarokkal és fizikai tényezőkkel társulva

	A	B	C	D	E	F
1.	Viselkedészavar szindrómák fiziológiai zavarokkal és fizikai tényezőkkel társulva	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F40–42
3.	Kifejezett, kezelésre nem javuló	KLGS	KLGS	E	KLGS	F44–48

a) E táblázat szerint minősítendők az evési zavarok (anorexia nervosa, bulimia nervosa, egyéb, nem meghatározott evészavarok), a nem organikus alvási rendellenességek (nem organikus insomnia, nem organikus hypersomnia, alvás-ébrenlét ciklus változása, somnabulia, pavornoctornus incubus, egyéb, nem meghatározott organikus alvászavarok).

b) Pszichiátriai és neurológiai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) Anamnesztikus serdülőkori táplálkozási zavar esetén a minősítés lehet „KLGS”.

d) Nem vélelmezhető összefüggés a katonai kötelmek és az e táblázat szerint minősített betegségek között.

2.38. Személyiség- és viselkedészavarok

	A	B	C	D	E	F
1.	Személyiség- és viselkedészavarok	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Személyiségzavar minden fajtája	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F60–65, F89

a) E táblázat szerint minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok. A borderline személyiségzavar minden kategóriában „E”.

b) Pszichiátriai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel összefüggés e táblázat szerinti minősítésnél nem vélelmezhető.

2.39. Gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionalis) rendellenességek

	A	B	C	D	E	F
1.	Gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionalis) rendellenességek	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelésre jól reagál, tünetmentes	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F90–98
3.	kezelésre nem reagál	E	E	E	E	F90–98

a) Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikus zavar, tic, nem organikus enuresis, dadogás.

b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns).

c) Kezelésre jól reagáló, tartósan tünetmentes esetben a 2.39.2. „alkalmas” minősítés lehet mindegyik oszlopban, ha a tünetmentességet a pszichológiai exploráció is megerősíti.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.40. Lelki (pszichés) fejlődés zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	Lelki (pszichés) fejlődés zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelésre jól reagál	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F80–89
3.	kezelésre nem reagál	E	E	E	E	F80–89

a) A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási, számolási dyscalculációs zavar, mely a gyermekkorban kezdődött.

b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns), szükség esetén tanulási képességet vizsgáló szakértői vélemény.

c) Kezelésre jól reagáló esetben a 2.40.2. „alkalmas” minősítés lehet mindegyik oszlopban, ha sikeres, bárminemű felmentés nélküli érettségit tett, és a kompenzáltságot a pszichológiai vizsgálat is megerősíti.

d) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

2.41. Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek

	A	B	C	D	E	F
1.	Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	rövid lefolyással, tünetmentesen gyógyul	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F43
3.	elhúzódó lefolyással, maradványtünettel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	F43

a) E szerint minősítendők az abnormis fizikai és/vagy mentális stresszre adott reakciók, a poszttraumás stressz zavar (traumás élményre fellépő késői válasz), az alkalmazkodási zavarok (új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakulnak ki).

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) A szolgálat során az átlagos frusztrációt meghaladó fizikai vagy pszichikai stresszre kialakuló alkalmazkodási reakció, posttraumás stressz zavar lehet a katonai kötelmekkel összefüggő.

2.42. Mentális színvonal insufficienciája (szellemi visszamaradottság)

	A	B	C	D	E	F
1.	Mentális színvonal insufficienciája (szellemi visszamaradottság)	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	intelligencia szint 70 alatti	E	E	E	–	F70–79

a) Itt minősítendők, akiknél az intelligencia mutató 70 alatt van, és a mentális elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti.

b) Pszichiátriai vizsgálat (osztályos, ambuláns).

c) A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploráció által feltártakat is figyelembe kell venni.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.43. A központi idegrendszer gyulladásos betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A központi idegrendszer gyulladásos betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	maradványtünet nélkül vagy minimális funkciózavarral	A	KLGS	KLGS	A	G00–09
3.	végleges maradványtünettel vagy súlyos funkciózavarral	KLGS	E	E	KLGS	G00–09

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornai phlebitis, thrombophlebitis kórképeket, amelyek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől a letalis kimenetelűig terjed.

b) Kórházi kivizsgálás (indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot).

c) –

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, pl. ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.

2.44. Az extrapyramidalis rendszer betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	Az extrapyramidalis rendszer betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	G20–26
3.	kp. súlyos, súlyos formák	KLGS	E	E	KLGS
4.	essentialis tremor, progressziót nem mutató forma	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Itt minősítendő a Parkinson-kór, a másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, a tónuszavarok, a tremor, a chorea, a ballizmus, a myoclonus, a tic egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Ha a mozgászavar katonai kötelmekkel való oki és időbeni kapcsolata bizonyított, a katonai kötelmekkel való összefüggés ismerhető.

2.45. Központi idegrendszer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	Központi idegrendszer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	mindegyik súlyossági forma	KLGS	E	E	KLGS	G10–13, G30–32, G80–83, G90–94

a) Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagra, fél- és kétoldali bénulások, ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.46. A gerincvelő betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A gerincvelő betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	G95, G99
3.	kp. súlyos, súlyos formák	KLGS	E	E	KLGS	G95, G99

a) Itt minősítjük a syringomyelia, gerincvelő éreredetű bántalmait, spondylotikus, daganatos és egyéb myelopathiákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) A katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

2.47. A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe, kezelésre jól reagáló formák	KLGS	KLGS	E	KLGS	G35–37
3.	kp. súlyos, súlyos formák	KLGS	E	E	KLGS	G35–37

a) Itt minősítjük a sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedéseket.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.48. Epilepsia

	A	B	C	D	E	F
1.	Epilepsia	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	alkalmi epilepsziás roham	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	G40–41
3.	ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolható	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	gyakori rosszullét és/vagy psychés tünet	E	E	E	KLGS

a) Ide tartozik a generalizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham. A csecsemőkori lázgörcs esetén a minősítés „KLGS”.

b) Epilepszia centrumban végzett alvásmegvonás és 24 órás monitorozás után kiadott előzetes szakvélemény szükséges.

c) –

d) Katonai kötelmekkel összefüggés a katonai szolgálattal összefüggő trauma, központi idegrendszeri gyulladás után vélelmezhető.

2.49. Migrén és egyéb fejfájás formák

	A	B	C	D	E	F
1.	Migrén és egyéb fejfájás formák	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	aura nélküli migrén, tenziós fejfájás	A	A	KLGS	A	G43–44
3.	kezelésre jól reagáló, funkciózavar nélküli migrén	A	A	KLGS	A
4.	migrén aurával, elsődleges fejfájás gyakori rohamokkal, cluster fejfájás	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Itt minősítjük az elsődleges fejfájásokat (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák).

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

2.50. Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességei

	A	B	C	D	E	F
1.	Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	mindegyik súlyossági forma	KLGS	E	E	KLGS	G80–83, G90–99, Q85

a) Itt minősítjük a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok eseteit.

b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

2.51. Agyidegek betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	Agyidegek betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	maradványtünet nélkül vagy enyhe funkciózavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	G50–G53
3.	maradványtünettel, súlyos funkciózavarral vagy kozmetikai maradványtünettel	KLGS	E	E	KLGS	G50–G53

a) Ide tartozik az agyidegek bénulása, sérülése, gyulladása, neuralgiája.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) Bell típusú paresis esetén, ha súlyos maradványtünet nélkül gyógyult, és kivizsgálása a tünet fennállásakor a szakmai protokoll szerint megtörtént (beleértve MR), akkor minden oszlopban „alkalmas” a minősítés.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxikus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.

2.52. Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek

	A	B	C	D	E	F
1.	Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyul	A	A	A	A	G54–55, M5110
3.	műtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül	A	KLGS	KLGS	KLGS
4.	műtétet nem igénylő rendellenesség és gerincműtét utáni állapot, maradványtünettel, funkciókárosodással	KLGS	E	E	KLGS

a) Itt minősítjük a porckorongsérvek és azok műtéte utáni állapotot, a plexusok és ideggyökök egyéb megbetegedéseit.

b) Neurológiai és/vagy idegsebészeti kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) Műtét után 2 évvel a 2.52.3. sor minősítése minden esetben „A” tünet és panaszmentesség esetén.

d) Katonai kötelmekkel összefüggés csak a szolgálati eredetű baleset után kialakult, azzal oksági összefüggésben fellépő folyamat esetén véleményezhető.

2.53. Az idegek elfajulásos károsodása (mono- és polyneuropathiák) és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei

	A	B	C	D	E	F
1.	Az idegek elfajulásos károsodása (mono- és polyneuropathiák) és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe defektussal, mérsékelt funkciózavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	G56–64
3.	végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarral	KLGS	E	E	KLGS	G56–64

a) Itt minősítjük a perifériás idegkárosodásokat – kiváltó okoktól függetlenül –, alagút szindrómákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.

2.54. Myopathiák és egyéb izombetegségek

	A	B	C	D	E	F
1.	Myopathiák és egyéb izombetegségek	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	funkciót jelentősen nem befolyásoló forma, kezelésre jól reagál	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	G70–73
3.	jelentős funkciózavarral	KLGS	E	E	KLGS	G70–73

a) Itt minősítjük myasthenia gravis és egyéb myopathiák, myotoniák, periodikus bénulás, gyulladásos myopathiák eseteit.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) –

d) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

2.55. A szemgolyó és az üvegtest betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A szemgolyó és az üvegtest betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	látásromlást nem okozó szemsérülés maradványtünetekkel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H44–H45
3.	áthatoló szemsérülés utáni állapot visszamaradt el nem távolítható idegentesttel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	gyulladásos és degeneratív állapotok	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (2.62. táblázat) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítató idegentestek pontos helyét röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

c) A 2.55.2. B, C és E oszlopban „A”-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést.

d) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.

2.56. Az ideghártya leválása és defektusai

	A	B	C	D	E	F
1.	Az ideghártya leválása és defektusai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkül	A	KLGS	KLGS	A	H33
3.	nem véglegesen kialakult műtét utáni állapot	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	eredménytelen kezelés után	KLGS	E	E	KLGS

a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, üvegtest, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék biomikroszkópos és binokuláris indirect oftalmoszkópos vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan. Műtét után az ellátó szakintézménytől szemészeti szakvélemény kell a kialakult állapot véglegességéről.

c) Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

d) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

1. áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

2. ha annak baleseti előzménye bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés stb.);

3. a fej súlyos sérüléseinél, esetleg nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

2.57. Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea), szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásai

	A	B	C	D	E	F
1.	Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea), szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe vagy kiújulásra nem hajlamos	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H30–H32, H34–H36
3.	súlyos idült elváltozások	KLGS	E	E	KLGS	H30–H32, H34–H36

a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptációs vizsgálat, szükség esetén OCT, fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) –

d) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor vélelmezhető, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.

2.58. Zöldhályog

	A	B	C	D	E	F
1.	Zöldhályog	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	látótérkiesés nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H40
3.	zavaró látótérkieséssel	KLGS	KLGS	E	KLGS	H40

a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, látóidegfő károsodás és látóidegrost veszteség meghatározás, a szemnyomás napszaki ingadozásának megállapítása, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) –

d) A másodlagos glaucomában a szemnyomás-emelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után fellépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.

2.59. Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	egyik szemen, javítható esetben	A	KLGS	KLGS	A	H25–H27
3.	mindkét szemen	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H25–H27

a) Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálásához mérlegelnie kell a javíthatóság mértékét is (lásd 2.62. táblázat), a műlencse beültetés utáni állapotnál a látásfunkciót kell értékelni. A C, D oszlopok szerinti minősítés esetén a szakmai nyomonkövethetőség és a műtéti iondikáció megítélése érdekében „gondozással alkalmas” minősítés adható.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett vélelmezhető:

1. a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget; hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

2. a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

2.60. Alkalmazkodási hibák

	A	B	C	D	E	F
1.	Alkalmazkodási hibák	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	eredményes kezelés után	A	KLGS	KLGS	A	H52
3.	eredménytelen kórházi kezelés után	KLGS	KLGS	E	KLGS	H52

a) Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, ha az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

d) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

2.61. Színlátás zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	Színlátás zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	színlátás enyhe zavara (anomal)	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H53.5
3.	színlátás kifejezett zavara (anop)	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H53.5

a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, ha a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot. Egyéni elbírálás alapján a honvéd olyan esetekben is alkalmas lehet, ha korábban az adott szakmában megfelelő tapasztalatot szerzett. A színtévesztés megítélése szempontjából az adott munkakör támasztotta követelmények a döntőek.

d) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.

2.62. A látóélesség csökkenése

	A	B	C	D	E	F
1.	A látóélesség csökkenése	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	1,0–0,9 nyers visus 1,0–0,6	A	A	A	A	H53–H54
3.	1,0–0,6 1,0–0,6	A	A	A	A
4.	1,0–0,6 0,6–0,3	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
5.	0,6–0,3 0,6–0,1	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
6.	egyik szem hiánya vagy gyakorlati vaksága fényérzéstől 0,08-ig	KLGS	E	E	KLGS
7.	szemüveggel javítva mindkét szemen kevesebb, mint 0,5	KLGS	E	E	KLGS

a) Ezen táblázat szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata, ujjolvastatás vagy a tárgylátás teljes hiányakor a retina fényérzőképességének vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben kontaktlencse viselés esetén is szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni. A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A vizsgálat során a megfelelő korrekcióval elért látásélesség a döntő. Figyelembe kell venni a tervezett beosztást, illetve, hogy a „célzó szem” esetében elérhető-e a megfelelő látásélesség.

A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. Maximum ±7,0 D sph. ±3,0 D cyl megengedett. A javíthatóság felső határa ±5,0 D a célzó szemen, amennyiben a korrigált látás nem éri el a 0,5-öt. 5 D-nál nagyobb korrekció esetén a retinaleválás valószínűsége nő. Ilyen esetben kiegészítő vizsgálatok (kiterjesztett szemfenék vizsgálat hármastükörrel, ultrahangvizsgálat stb.) szóba jönnek.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.

2.63. Refraktív sebészeti beavatkozás utáni állapot

	A	B	C	D	E	F
1.	Refraktív sebészeti beavatkozás utáni állapot	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	photorefraktív keratektomia	A	KLGS	KLGS	A	H59
3.	LASIK	A	KLGS	KLGS	A
4.	phakiás intraokuláris lencse	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Rövidlátás, távollátás, astigmia csökkentése, ill. megszüntetése céljából végzett műtéti beavatkozások a szaruhártyán, valamint nagy fokú rövidlátás miatt végzett műlencse beültetés utáni állapot a szemlencse megtartásával.

b) Az alkalmasság megállapításához szükséges a beavatkozás dokumentációja. Az alkalmasság megállapításakor a vizsgált látóképességét (2.62.) is figyelembe kell venni.

c) A beavatkozás és az alkalmasság elbírálása között minimum 1 hónap eltelte szükséges, progresszív myopia esetén műtét után is a minősítés „KLGS”.

2.64. A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulása

	A	B	C	D	E	F
1.	A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulása	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	felszínes gyulladás ritka recidivák esetén	A	A	KLGS	A	H10–H22
3.	hypertrophiaval járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív elfajulása	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

d) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae vélelmezhető a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

2.65. A szemhéjak gyulladásai

	A	B	C	D	E	F
1.	A szemhéjak gyulladásai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	fekélyes kiújulásra hajlamos szemhéjszélgyulladás eredményes kezelés után	A	KLGS	KLGS	A	H00–H01
3.	kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H00–H01

a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők, baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

c) –

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor vélelmezhető, ha a szemhéjgyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

2.66. A szemhéj egyéb betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A szemhéj egyéb betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	műtéttel javítható, látásromlást nem okozó esetek	A	A	A	A	H02–H03
3.	műtéttel javítható, látásromlást okozó esetek	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	műtéttel nem javítható esetek	KLGS	KLGS	E	KLGS

a) Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A külföldi katonai szolgálatra alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 3-as sor szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 2.62. táblázat szerint történik.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

2.67. A könnyszervek betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A könnyszervek betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	gyógyítható esetekben	A	A	A	A	H04, H06.0
3.	nem gyógyítható esetekben	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H04, H06.0

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

c) –

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.

2.68. A szemüreg betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A szemüreg betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	eredményes kezelés esetén látásromlás nélkül	A	KLGS	KLGS	A	H05, H06.1–H06.3
3.	eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás esetén	KLGS	E	E	KLGS	H05, H06.1–H06.3

a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT, MR.

c) –

d) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.

2.69. A látóideg és látópálya betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A látóideg és látópálya betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	látásromlás és látótérkárosodás nélkül	A	KLGS	KLGS	A	H46–H48
3.	látásromlással és látótérkárosodással	KLGS	KLGS	E	KLGS	H46–H48

a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátásvizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén OCT, VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság elbírálása esetén a betegségek súlyosságától függően „E” döntés is hozható.

d) Bizonyított szolgálati baleset (pl. methylalkohol fogyasztása) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

2.70. Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binocularis) szemmozgások egyéb zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binocularis) szemmozgások egyéb zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kísérő kancsalság	A	KLGS	KLGS	A	H49–H51, H55
3.	szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképek nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképekkel	KLGS	E	E	KLGS

a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.

b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. A kísérő kancsalság a 2.62. táblázat alapján bírálandó el.

d) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

2.71. A külsőfül betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A külsőfül betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H60–H62
3.	alaki torzulások, hallásromlással	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H60–H62

a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae).

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg CT-felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén vélelmezhető.

2.72. A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	jó gyógyhajlammal	A	A	A	A	H65, H68–H69
3.	elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlással	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodással	KLGS	KLGS	E	KLGS

a) Otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, középfül, orrgarati CT, tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

c) Minősítést csak abban az esetben igényel, ha tartós hallásromlást okoz.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.

2.73. Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes hallás esetén	A	A	A	A	H66, H70–H74, H95
3.	szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét utáni állapot	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	szövődményekkel járó esetek, recidiva	KLGS	KLGS	E	KLGS

a) Otitis media chronica suppurativa, mastoiditis chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, középfül CT válogatott esetekben, rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) Korlátozásokat rendszeres ellenőrzés mellett csak akkor igényel, ha a folyamat romlása várható a szolgálat ellátása miatt, illetve hallásromlása akadályozza ennek ellátásában.

d) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani vagy idegi halláscsökkenés szolgálattal összefüggőnek vélelmezhető.

2.74. Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai, hallóideg károsodás

	A	B	C	D	E	F
1.	Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai, hallóideg károsodás	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	jó gyógyhajlamú esetek, maradványtünetekkel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H81–H83, H93, H94
3.	Méniére-betegség (kezelésre resistens)	KLGS	E	E	KLGS
4.	tartós labyrinthus-működési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál	E	E	E	KLGS

a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, válogatott esetekben középfül CT. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata Frenzel-szemüveggel, ENG-vel, a labyrinthus forgatásos vagy kalorikus ingerlése vagy fej-impulsus teszt vizsgálat, szükség esetén neurológiai, szemészeti vizsgálat, válogatott esetekben koponya MR.

c) A 2. sorhoz tartozik a hajó, a repülőgép és a gk. mozgásával szembeni érzékenység (kinetosis). Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető. A 3. sorba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű – a roham alatt erősen romló – halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa komplex kivizsgálással állítható fel, ezek közé tartozhat a glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető, a cochlearis potenciál vizsgálatok, de a klinikai kép alapján is felállítható a diagnosis. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet méniére-es roham.

d) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként vélelmezhető.

2.75. A belsőfül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis)

	A	B	C	D	E	F
1.	A belsőfül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis)	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H80
3.	súlyos	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	H80

a) Otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber-, Rinne- vagy Gelle-vizsgálatok, audiometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg a dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll. Válogatott esetekben középfül CT.

c) Az alkalmasságot a halláscsökkenés mértéke határozza meg. Amíg hallásjavító műtét nem történt, csak a hallásromlás foka korlátozza az alkalmasságot. Amennyiben stapedotomia, stapedectomia történt, az alkalmasság az adott beosztás, munkakör okozta megterhelések függvényében döntendő el.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.76. Halláscsökkenés

	A	B	C	D	E	F
1.	Halláscsökkenés	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Egyoldali:					H90–H91
3.	I. fokú (20–30 dB mérsékelt nagyothallás)	A	KLGS	KLGS	A
4.	II. fokú (31–60 dB, kifejezett nagyothallás)	A	KLGS	KLGS	A
5.	III. fokú (61–90 dB, súlyos nagyothallás)	A	KLGS	KLGS	KLGS
6.	IV. fokú (90 dB felett, gyakorlatilag süket)	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
7.	Kétoldali:
8.	I–I. fokú	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
9.	I–II., II–II., I–III., II–III., I–IV. fokú	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
10.	III–III., II–IV., III–IV., IV–IV. fokú	KLGS	E	E	KLGS

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén koponya MR, otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Ha a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.

c) A halláscsökkenés fokát audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön kell értékelni a beszédzónában (500–1000–2000 Hz-en) észlelt küszöbértékek csökkenését. Amennyiben a beszéd (szám- és szóértés – beszédaudiometria) nem éri el semmilyen intenzitás mellett sem a 100%-ot, a minősítés minden esetben E.

d) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsökkenés szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként vélelmezhető. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prognosisát. Magasabb életkor esetén, a döntés meghozatalakor figyelembe kell venni az életkorral arányos halláscsökkenést.

2.77. A szív gyulladásos betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A szív gyulladásos betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	carditis utáni állapot vitium nélkül	A	A	A	A	I00–I02, I09, I30–I33
3.	heveny, félheveny carditis következményes vitiummal	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	I00–I02, I09, I30–I33

a) Febris reumatica, vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo-, myo-, pericarditis), bacterialis endocarditis.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, ASO titer LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echo-cg, szívizom biopsia, góckutatás.

c) Zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet „E”. 2.77.2. sor szerint a gyógyulásig tartós eü. szolgálatmentesség biztosítása válhat szükségessé.

d) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.78. A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO I05–I09
2.	szívelégtelenség tünetei nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
3.	mérsékelt szívelégtelenség tüneteivel	KLGS	E	E	KLGS
4.	súlyos szívelégtelenség tüneteivel	E	E	E	KLGS

a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, insufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 2.178. táblázat szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, sz. sz. EKG, terheléses EKG, Echo, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio).

c) A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. A systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

2.79. Magasvérnyomás-betegség

	A	B	C	D	E	F
1.	Magasvérnyomás-betegség	A1	A2	A3	Spec.	BNO I10–I15
2.	Praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formája	A	A	KLGS	A
3.	Hypertonia essentiális átmeneti vérnyomás-emelkedéssel, kezelésre jól reagáló	A	KLGS	KLGS	A
4.	Hypertonia essentiális tartós vérnyomás-emelkedés	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
5.	Tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei mérsékelt és súlyos functiozavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertoniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. A vérnyomást meg kell mérni mind a két karon, sőt a lábon is fekvő, valamint álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se, Na, K, Ca, P, húgysav, vizelet bacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin- vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia, echo-cg, ABPM, Holter vizsgálat.

c) Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja, és csak lassan normalizálódik. A praehypertensios jeleket komolyabban értékeljük, és a 2.79.3. pont szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal.

Minősítéskor 2.79.3-as sorban szereplő enyhe esszenciális hypertonia jól kezelhető, kis gyógyszerigényű, ritka ellenőrzésre szoruló állapota esetén a minősítés lehet „A”.

d) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. meghűlés következtében kialakult idült uroinfekció talaján kialakult vesebetegség).

2.80. Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség

	A	B	C	D	E	F
1.	Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség	A1	A2	A3	Spec.	BNO I20–I25
2.	Koszorúserek elmeszesedése okozta ritka angina pectoris EKG-eltéréssel	KLGS	E	E	KLGS
3.	Szívizominfarctus utáni állapot stenocardia és decompensatio nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	Koszorúserek elmeszesedése okozta gyakori angina pectoris	E	E	E	KLGS
5.	Szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és decompensatioval vagy szívaneurysma	E	E	E	KLGS

a) Infarctus myocardii, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, coronarographia, Troponin I, CK szívizotóp vizsgálat.

c) 2.80.4. E oszlop szerint, ha a kétdimenziós Echo-vizsgálat (non invasiv) vagy a ventriculographia (invasiv) jó, vagy viszonylag jó bal kamra functiot mutat, a minősítés lehet „alkalmas” fél vagy egyéves controll mellett. 2.80.5. sor szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szolgálatmentesség, sikeres műtét után „alkalmas”, sikertelen műtét után a minősítés „E”.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy psychés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható, és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt). Állandó konfliktushelyzetek vagy tartós psychés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.

2.81. A tüdő-keringés betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A tüdő-keringés betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO I26–I28
2.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni véglegesen gyógyult állapot functiokárosodás nélkül	A	KLGS	KLGS	A
3.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja nélkül	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot súlyos functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja esetén	E	E	E	KLGS

a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal, echo-cg vizsgálat.

c) Provokált embólia enyhébb megítélés alá eshet.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneumathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.

2.82. Szívizombántalom

	A	B	C	D	E	F
1.	Szívizombántalom	A1	A2	A3	Spec.	BNO I42
2.	mérsékelt functiozavarral	KLGS	KLGS	E	KLGS
3.	súlyos functiozavarral	E	E	E	KLGS

a) Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg.

c) Dilatativ cardiomyopathia (DCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HCM, HOCM).

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.83. A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO I44–I49
2.	enyhe formák	A	A	A	A
3.	kp. súlyos formák	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	súlyos formák	KLGS	E	E	KLGS

a) Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros elektrofiziológiai vizsgálat).

c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.

2.83.2. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal anterior hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető „magányos” csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.

2.83.3. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemi-block, bal Tawara-szár blokk, elsőfokú a-v block, krónikus pitvarfibrillation cardialis decompensation tünetei nélkül rendszeres gyakori controll mellett.

2.83.4. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, másodfokú és pacemakerrel jól corrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és cardiálisan compenzált chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block. Chronikus pitvari fibrillatio cardialis decompensatio tüneteivel és a pacemakerrel rosszul corrigálható rhytmuszavarok esetén „E” minősítés hozható.

d) Mivel a szív ingerképzés és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tünetei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.

2.84. Szívelégtelenség

	A	B	C	D	E	F
1.	Szívelégtelenség	A1	A2	A3	Spec.	BNO I50
2.	rejtett elégtelenség esetén	KLGS	KLGS	E	KLGS
3.	mérsékelt elégtelenség tüneteivel	KLGS	E	E	KLGS
4.	súlyos elégtelenség tüneteivel	E	E	E	E

a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, echo-cg, coronarographia, mellkas rtg., testsúly.

c) 2.84.2. szerint kell minősíteni csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén. 2.84.3. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

2.84.4. szerint minősítendők a fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.

2.85. Szívműtét utáni állapotok, valamint egyéb meghatározott szívbetegségek és szövődmények

	A	B	C	D	E	F
1.	Szívműtét utáni állapotok, valamint egyéb meghatározott szívbetegségek és szövődmények	A1	A2	A3	Spec.	BNO I51, I97
2.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
3.	kp. súlyos formák	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	súlyos formák	KLGS	E	E	KLGS

a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratio myocarditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző táblázat előírt vizsgálatait.

c) A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A nyitott műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott, „A” minősítés adható. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már az NYHA szerinti II–III. stádiumban történnek.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

2.86. A központi idegrendszer keringési zavarai

	A	B	C	D	E	F
1.	A központi idegrendszer keringési zavarai	A1	A2	A3	Spec.	BNO I60–I69
2.	múló működési zavarok, nem organicus (reflexes) eredettel	A	KLGS	KLGS	A
3.	ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarok	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	mérsékelt defectussal	KLGS	E	E	KLGS
5.	tartós defectussal	KLGS	E	E	KLGS

a) Itt minősítjük a TIA-t, a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, ill. az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, carotis Doppler, továbbá transcraniális Doppler, kezelés, sz. sz. angiographia, CT, koponya MRI, laboratóriumi vizsgálatok a differential diagnosishoz szükséges mértékben.

c) 2.86.2., ill. 2.86.3. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.

2.87. Érelmeszesedés

	A	B	C	D	E	F
1.	Érelmeszesedés	A1	A2	A3	Spec.	BNO I70
2.	keringési zavar nélkül	A	A	A	A
3.	az érintett szerv mérsékelt keringészavarával	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes localisatio esetén	KLGS	E	E	KLGS

a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, vércukor se kreatinin, UN, se összfehérje, elfo, szükség esetén autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG, mellkasröntgen, oscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat, angiográfia.

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.88. Verőér helyi tágulata (aneurysma)

	A	B	C	D	E	F
1.	Verőér helyi tágulata (aneurysma)	A1	A2	A3	Spec.	BNO I71–I72
2.	tüneteket és panaszt nem okozó aneurysma	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
3.	aneurysma műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysma	KLGS	E	E	KLGS
5.	aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel	E	E	E	E

a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 2.86. táblázat, a szív aneurysma 2.80. táblázat szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia, coagulogramm, összlipoid stb.), EKG, UH, CT, MRI, mellkas, arteriographia/DSA/, neurológiai, szemészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozhatnak krónikus tüneteket dislocatio, kompresszio, usuratio által, okozhatnak akut tüneteket ruptura, perforatio, embolisatio stb. révén.

Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula), gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség (n. recurrens paresis thoracalis aneurisma növekedése miatt), uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. Aneurysma okozta kompresszio). Az állományban lévőket a fentiek figyelembevételével kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben „E”.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.89. Egyéb perifériás érbetegség

	A	B	C	D	E	F
1.	Egyéb perifériás érbetegség	A1	A2	A3	Spec.	BNO I73
2.	Angiopathiák
3.	enyhe formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	súlyos formák	KLGS	KLGS	E	KLGS
5.	Thromboangitis obliterans (Bürger-féle betegség)
6.	hosszabb tünetmentes stationaer állapot esetén	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
7.	műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel	KLGS	KLGS	E	KLGS
8.	műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel, valamint visceralis keringési zavar esetén	E	E	E	KLGS

a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása a beteg által elmondottak vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, sz. sz. angiographia, bőr- vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése 2.89.3. szerint lehet „KLGS”. Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. 2.89.6. sor szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

2.89.7. sorba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

2.89.8. sor szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

2.90. Verőeres vérrögösödés és embolia

	A	B	C	D	E	F
1.	Verőeres vérrögösödés és embolia	A1	A2	A3	Spec.	BNO I74
2.	az érintett szerv mérsékelt functiozavara esetén	KLGS	KLGS	E	KLGS
3.	az érintett szerv súlyos functiozavara esetén	KLGS	E	E	KLGS

a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) –

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

2.91. A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotok

	A	B	C	D	E	F
1.	A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotok	A1	A2	A3	Spec.	BNO I77
2.	tartós remissio esetén	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
3.	súlyos szervi laesio esetén	KLGS	E	E	KLGS

a) Periarteritis nodosa, Wegener-féle granulomatózis, Takayasau-féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulítiszek.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A rossz prognózis miatt állományban lévők esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető (2.91.2. sor B és C oszlopa esetén „A” minősítés is szóba jöhet).

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.92. Visszér és visszérrögösödéses gyulladás, thrombosis

	A	B	C	D	E	F
1.	Visszér és visszérrögösödéses gyulladás, thrombosis	A1	A2	A3	Spec.	BNO I80–I82
2.	végtagok felületes venagyulladása vagy thrombosisa	A	KLGS	KLGS	A
3.	végtagok nem ismétlődő mély venathrombosisa jó collateralis keringéssel	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	végtagok mély venathrombosisa mérsékelt helyi keringési zavarral	KLGS	E	E	KLGS
5.	végtagok ismétlődő mély venathrombosisa súlyos helyi keringési zavarral, valamint az egyéb visszeres embólia és thrombosis	KLGS	E	E	KLGS

a) Thrombophlebitis, phlebitis suppurativa, vena portae thrombosis, thrombophlebitis migrans, Budd-Chiari-syndroma.

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) 2.92.2. sor szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

2.92.3. sorba tartoznak az előző c) pontban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul. A 2.92.3. sor C, D oszlopai szerint csak „E” döntés adható.

Az előzmények nélküli mélyvénás thrombosis esetén genetikai és szerzett thrombophilia vizsgálatot kell végezni. Ha nincs kóros eltérés sem a veleszületett, sem a szerzett eltérések vizsgálata során, „alkalmas” minősítés adható.

2.92.4. sorba tartoznak a b), c) pontokban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem vélelmezhető. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset vagy tartós megterhelés okozta, és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.

2.93. Az alsó végtag visszértágulatai

	A	B	C	D	E	F
1.	Az alsó végtag visszértágulatai	A1	A2	A3	Spec.	BNO I83
2.	eredményes műtét utáni állapot	A	A	A	A
3.	kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophiás zavar nélkül	A	A	A	A
4.	kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás vagy trophiás zavar esetén, valamint nagy kiterjedésű visszértágulat említett elváltozások nélkül	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
5.	műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarral	KLGS	KLGS	E	KLGS
6.	műtét utáni állapot súlyos keringési zavarral	KLGS	E	E	KLGS

a) Varicositas, ulcus varicosum (alsó végtagon vagy egyéb lokalizációjú).

b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra phlebographia.

c) 2.93.2. sorba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

2.92.3. sorba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

2.93.4. sor szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

2.93.5. sorba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszár-oedemával.

2.93.6. sorba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszár-oedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

2.94. Aranyér

	A	B	C	D	E	F
1.	Aranyér	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés esetén	A	A	A	A	I84
3.	szövődménnyel, sikeres műtét utáni állapot esetén	A	KLGS	KLGS	KLGS
4.	szövődménnyel, gyakori recidiva és ismételt műtét szükségessége esetén	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

b) Digitalis és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső „aranyeres” csomók), esetleges szövődményeit.

c) –

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

2.95. Alacsony vérnyomás

	A	B	C	D	E	F
1.	Alacsony vérnyomás	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe formák	A	KLGS	KLGS	KLGS	I95
3.	kifejezett formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	I95

a) Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica, collapsus (elhúzódó is), syncope.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, EKG fekvő és álló helyzetben, echo-cg, Holter vizsgálat a hypotonia aetiológiai tisztázása szükséges.

c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam), ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek (csapatorvosi jellemzés!), korlátozással alkalmas.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.96. Az orrnyálkahártya daganata (orrpolyp)

	A	B	C	D	E	F
1.	Az orrnyálkahártya daganata (orrpolyp)	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Egyik vagy mindkét orrfél érintettsége esetén műtét után tünet és panaszmentes recidíva nélkül	A	A	A	A	J33
3.	Mindkét orrfél nehezített légzése vagy teljes elzártsága esetén	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	Gyakran recidiváló, sokszor operált esetek	KLGS	E	E	KLGS

a) Rhinosinusitis chronica polyposa.

b) Rhinoscopia anterior posterior, arckoponya CT, orr- és melléküregek endoscopos vizsgálata.

c) Ha kísérő betegségként allergiás rhinitis is fennáll, a minősítés 2.97.3. pontja szerint történik.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.97. Az orrnyálkahártya idült betegség

	A	B	C	D	E	F
1.	Az orrnyálkahártya idült betegség	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Enyhe formák	A	A	A	A	J30–J31
3.	Kp. súlyos formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	Súlyos formák	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Rhinosinusitis chronica polyppal, rhinitis allergica, ozaena.

b) Rhinoscopia anterior, posterior vagy szükség esetén allergológiai vizsgálat, orr endoscopia, esetleg arckoponya CT vagy CBCT.

c) Az egészségi alkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő! Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van.

Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz IgE alacsony vagy negatív.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon) vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz IgE értéke 50–120 IU/ml között van, spec IgE kimutatható, de alacsony titerű.

Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a prick-teszttel, s ez összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz IgE 100 IU/ml, a spec IgE magas. A felsőlégutak állapotát külön kell választani a mélylégutak megítélésétől, előbbiről fül-orr-gégész és/vagy allergológus, utóbbiról pulmonológus döntsön.

Enyhe megbetegedési fokozat esetén, ha a szükséges gyógyszeres kezeléssel a beteg tünetmentes, kezelés mellett alkalmas.

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.98. Idült melléküreggyulladás

	A	B	C	D	E	F
1.	Idült melléküreggyulladás	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	recidiváló sinusitisek	A	A	KLGS	A	J32
3.	torzító, műtét utáni állapot	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	J32

a) Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-CT, sz. sz. orr endoscopia, sinoscopia.

c) 2.98.2. és 2.98.3. sor szerinti minősítésnél műtét esetén, ha az állapotváltozás kedvező, „A” minősítés lehetséges. Sikertelen műtét esetén „E”.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.99. A gége, légcső idült betegségei

	A	B	C	D	E	F
1.	A gége, légcső idült betegségei	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe	A	A	KLGS	A	J37
3.	kp. súlyos	A	KLGS	KLGS	KLGS
4.	súlyos	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia, fiberoscopia.

c) Minősítést a hangképzési és légzési zavar súlyossága határozza meg.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető. Kivételt képezhet a peripheriás eredetű hangszalag- és recurrensbénulás, ha az ideg szolgálati baleset következtében sérült.

2.100. A hangszalagok és a gége bénulása

	A	B	C	D	E	F
1.	A hangszalagok és a gége bénulása	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	egyoldali recurrens bénulás hangképzési zavarral, jó légzésfunctioval	A	A	A	A	J38
3.	kétoldali recurrens paresis súlyos hangképzési és légzési zavarral	KLGS	E	E	E	J38

a) Laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia, fiberoscopia.

c) Minősítést a hangképzési és légzési zavar súlyossága határozza meg.

2.101. Idült hörghurut és hörgőtágulat

	A	B	C	D	E	F
1.	Idült hörghurut és hörgőtágulat	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	kis kiterjedésű, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélkül	A	A	KLGS	KLGS	J40–J42, J44
3.	nagyobb kiterjedésű, sok köpettel, mérsékelt cardiorespiratoricus zavarral	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	nagy kiterjedésű, sok köpettel, súlyos cardiorespiratoricus zavarral	E	E	E	E

a) Bronchitis chronica (simplex, obstructiva), bronchiectasia (congenitalis, szerzett, localisalt, diffúz).

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz-analysis, köpet bacteriológiai, eo-sejtszám és cytológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel (bronchiectasia esetén mellkas CT), légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmacodinamiás próba.

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. A bronchiectasia fennállása esetén az etiológia tisztázása különös jelentőséggel bír. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők – por, gáz, füst – kiszűrése). Szolgálatot teljesítőknél ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés, szükség szerint szanatóriumi beutalás. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni.

A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek a totálkapacitás (TC) és a vitálkapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell érték százalékában: enyhe fokú: 76–60%, kp. fokú: 60–50%, nagy fokú: 50% alatt.

2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (FVC, FEV1, PEF, MMEF, MEF 25, MEF 50, MEF 75, FEV1/FVC, Tiffenau, IGV) határozzák meg. Pl. a FEV1 a kell-érték százalékában: enyhe fokú: 60–80%, kp. fokú: 40–59%, súlyos: 40% alatt.

A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kis fokú emelkedése (3,5–5 vízcm/1/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés is jelentkezhet. 5 vízcm/1/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel. 10 vízcm/1/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz-analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés bronchiectasia esetén nem igazolható. Az idült bronchitisnél, ha bizonyítható a katonai szolgálat teljesítése során az exogen tényező tartós, egyértelmű hatása, az összefüggés megállapítható.

2.102. Tüdőtágulat

	A	B	C	D	E	F
1.	Tüdőtágulat	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	J43
3.	kp. súlyos	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	súlyos	KLGS	E	E	KLGS

a) Emphysema pulmonum, bulla (e) pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma.

b) We, teljes vérkép és vizelet, EKG, alfa 1 antitripszin meghatározás, mellkas-rtg. (Kétirányú esetleg CT) átvilágítás, felvételek, légzésfunctio meghatározás (statikus, dinamikus paraméterek, testplethysmográfia, CO diffúziós kapacitás mérés) esetleg tüdőscintigráfia, ajánlott vizsgálat, továbbá a vérgáz-analysis.

c) A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki. A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, ill. a FEV 1 mennyivel csökkent.

d) Fenti betegségek katonai kötelmekkel nem függnek össze.

2.103. Hörgi nehézlégzés

	A	B	C	D	E	F
1.	Hörgi nehézlégzés	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	rövid időtartam és ritka asthma rohamok jó cardiorespiratoricus functioval	A	KLGS	KLGS	A	J45
3.	hosszan tartó, de ritka asthma bronchiale rohamok mérsékelt cardioprespiratoricus zavarral	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	hosszan tartó és gyakori asthma bronchiale rohamok súlyos cardio-respiratoricus zavarral	E	E	E	E

a) Extrinsic, intrinsic, vegyes, terheléses típusú asthma bronchiale.

b) Mellkas rtg., labor (vérkép quantitatív, qualitatív, alfa 1 antitripszin meghatározás), légzésfunkció (statikus és dinamikus paraméterek, provokációs tesztek, aspecifikus, esetleg specifikus, hideg levegő, fizikai terhelés, farmakodinámiás vizsgálatok), Prick szerint bőrpróba. Negatív Prick teszt esetén a nutritív típusú allergénre való túlérzékenység vagy rhinitis allergicara jellemző panaszok esetén össz. IgE és specIgE vizsgálat elvégzése javasolt. OMÜ. felvétel gégészeti szakvizsgálat. A minősítéshez a vizsgálatot megelőző 6 hónapban kelt tüdőgyógyászati szakvélemény kell.

c) –

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

2.104. Mellhártyagyulladás

	A	B	C	D	E	F
1.	Mellhártyagyulladás	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	izzadmány vagy activ gümőkór említése nélkül	A	A	A	A	J85–J92
3.	izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bacteriális ok említésével	A	A	A	A
4.	bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, mérsékelt functiokárosodás esetén	KLGS	KLGS	E	KLGS
5.	bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, súlyos functiokárosodás esetén	KLGS	E	E	KLGS

a) Itt minősítjük a nem gümőkóros mellhártyagyulladásokat (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax). Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

b) We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: köpetcytológia, mellkaspunctio, (laborvizsgálatok), hasi UH, szükség esetén pleura tűbiopszia, thoracoscopia, (inactív formákban), vérgáz-analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg testpletysmographia).

c) –

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a pleuritis szolgálati eredetű baleset (mellkas trauma) vagy baleset jellegű esemény (nagymérvű átnedvesedés vagy átfázás) következménye. A tünetek fellépésének időpontja az eseményt követően ne legyen több egy napnál.

2.105. Spontán légmell

	A	B	C	D	E	F
1.	Spontán légmell	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldott	A	A	A	A	J93
3.	egy alkalommal keletkezett, műtéttel megoldott	A	KLGS	KLGS	KLGS
4.	ismételten keletkezett	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Pneumothorax (acutus, chronicus, spontaneus, secund., partiale, totale, tensivus, congenitalis, traumaticus) tünet és panaszmentesség esetén.

b) Törekedni kell az etiológia tisztázására. A kétirányú mellkas rtg. felvételeken túl szükségessé válhat a beteg részletes kivizsgálása, mellkas CT, tüdőizotóp vizsgálatok elvégzése, adott esetben VATS, thoracotomia.

c) –

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a katonai szolgálat teljesítésekor, mellkassérülés következtében fellépett pneumothorax esetén.

2.106. Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot

	A	B	C	D	E	F
1.	Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	légzésfunctios zavar nélkül	A	KLGS	KLGS	A	J95
3.	mérsékelt légzésfunctios zavarral	KLGS	KLGS	E	KLGS
4.	súlyos légzésfunctios zavarral	E	E	E	E

a) Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta). Az 1. sorban az etiológiától függően akár „A” minősítés is adható.

b) EKG, mellkas átvilágítás, kétirányú summatios mellkas rtg. felvétel, szükség esetén mellkas CT, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, célzott rtg. rétegfelvétel, nyeléspróba.

c) A minősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunctió eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni.

d) Fenti betegségek a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

2.107. Tüdőműtét utáni állapot

	A	B	C	D	E	F
1.	Tüdőműtét utáni állapot	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	segmentectomia utáni állapot	A	KLGS	KLGS	KLGS	J98
3.	lobectomia utáni állapot	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	pulmonectomia utáni állapot	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS

a) Itt minősítendő a segmentectomia, a lobectomia vagy a pulmonectomia utáni állapot. Lobectomia végzése után, az alapbetegség és ettől függően a beteg általános állapota figyelembevételével, a minősítés egyéni elbírálást igényel.

b) Vérgáz-analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, mellkas CT, légzésfunctios vizsgálat, testpletysmographia.

c) A minősítésnél a 2.106. táblázatban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (2.101. táblázat) leírtakon kívül lehetőleg egyénileg bíráljuk a ténylegesen kialakult állapotot, különös tekintettel a műtétet kiváltó többféle alapbetegségre.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a műtétet kiváltó körülmény, ill. betegség vizsgálata alapján történik.

2.108. Foghiány

	A	B	C	D	E	F
1.	Foghiány	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	mérsékelt	A	A	A	A	K00
3.	súlyos	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	K00

a) Anodontia, hypodontia és oligodontia.

b) Anamnesis és status pontos leírása.

c) A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni az élelmezési sajátosságokat a rágóképesség csökkenése miatt. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A rágóképesség >50%-os helyreállítása esetén (rögzített, megfelelően funkcióképes kivehető fogpótlással, illetve implantátumon alkalmazott szuprastruktúrával) a minősítés lehet „A”.

d) Szolgálati baleset következtében kialakult foghiány szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

2.109. Paradontosis

	A	B	C	D	E	F
1.	Paradontosis	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	második szakban	A	A	A	A	K05
3.	harmadik szakban	A	KLGS	KLGS	KLGS	K05

a) Fogágykárosodás.

b) Teljes fogászati rtg. status vagy az ugyanezt biztosító alsó-felső „panoráma” rtg., esetleg orthopanthomográf rtg. felvétel.

c) –

d) Katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

2.110. Fogszuvasodás

	A	B	C	D	E	F
1.	Fogszuvasodás	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	Zománc káriesz	A	A	A	A	K02
3.	Dentin, illetve cement káriesz	A	A	KLGS	A	K02

a) A fogszuvasodás minősítésére szolgáló táblázat.

b) A STANAG 2466 szerint DFC=2-nél a minősítés lehet „A”.

c) DFC=3-nál a szanáció idejére a minősítés „KLGS” szerint.

d) –

2.111. Fog-, arcanomáliák

	A	B	C	D	E	F
1.	Fog-, arcanomáliák	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	enyhe elváltozás mérsékelt functiozavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	K06–K07
3.	a rágó- vagy beszédfunctio súlyos zavarával	KLGS	E	E	KLGS	K06–K07

a) Itt minősítendő az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elváltozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók.

b) A fogazat és az állcsontok elváltozásai esetén arckoponya rtg. és fogászati rtg. status.

c) A 2.111.2. szerint minősítendők azok az elváltozások, melyek enyhébbek, de functiozavart okoznak, és ide soroljuk a műtétek utáni hegesedést, ha működészavart okoz, vagy torzítja az arcot.

2.111.3. szerint minősülnek azok a súlyos torzulások vagy elváltozások, amelyekkel kapcsolatosan a beszéd- és rágófunctio jelentősen zavart vagy korlátozott, esetleg akadályozott.

d) Katonai kötelmekkel összefüggőnek csak a szolgálati baleset következtében elszenvedett torzulás vagy elváltozás vélelmezhető.

2.112. Az állcsontokon és a szájüregszerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot

	A	B	C	D	E	F
1.	Az állcsontokon és a szájüregszerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	mérsékelt torzulás vagy functiozavar	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	K09–K14
3.	súlyos torzulás vagy functiozavar	KLGS	E	E	KLGS	K09–K14

a) Itt minősítjük az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményeit, valamint az e szerveken végzett műtétek utáni állapotokat.

b) Állcsontok rtg. vizsgálata.

c) A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után a katonák részére a szolgálatképességük teljes helyreállításáig egészségügyi szolgálatmentességet kell biztosítani. Alkalmatlannak kell minősíteni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után fennálló torzulás és functiozavar súlyos. Állományba vételnél a 2.112.3. szerint a minősítés „E”.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés sérüléses esetekben lehetséges, megállapítása az állományilletékes parancsnok feladata.

2.113. A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota

	A	B	C	D	E	F
1.	A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota	A1	A2	A3	Spec.	BNO
2.	mérsékelt nyelési zavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	K20–K24
3.	kp. súlyos nyelési zavarral	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
4.	súlyos nyelési zavarral	KLGS	E	E	KLGS

a) A nyelőcső betegségek közül e táblázat alapján minősítendők: achalasia cardiae, cardiospasmus, oesophagitis, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül kontrasztanyag-nyeletéssel végzett nyelőcső rtg. vizsgálat, nyelőcső tükrözés.

c) A nyelőcső gyulladások stádiumait nyelőcső tükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni. Heveny nyelőcsőgyulladás után eü. szolgálatmentesség, idült nyelőcsőgyulladás után minősítési javaslat szükséges, szűkülettel járó hegesedés esetén „E” minősítést kell alkalmazni. A „reflux”-nyelőcső gyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, nyelőcső-tükrözéssel igazoljuk, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint minősítjük.

Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár, e szerint kell minősíteni. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. A ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő, tágítás szükségessége vagy eredménytelen műtét esetében a minősítés itt is „E”. A nyelőcső fekélyeinek prognosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt.

A nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat) elsősorban röntgenvizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulumok esetén a ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő. Itt említendő a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat bizonyíthat. Véletlenül felfedezett, tünetmentes rekeszsérv minősítést nem igényel.

d) A katonai kötelmekkel való összefüggés szóba jöhet a nyelőcső baleseti eredetű károsodása esetén. Az összefüggés megállapítása az állományilletékes parancsnok feladata.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek