PK ÍH 2024/103.

I. Végrehajtás méltányosságból való felfüggesztéséről elsőfokon eljárva a végrehajtást foganatosító járásbíróság dönthet. Ilyen okból nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének a meghatározott cselekmény végrehajtásának módjáról rendelkező végzés felülbírálata iránti másodfokú eljárásban előterjesztett kérelemre.

A másodfokon eljáró bíróság a végrehajtást csak a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése elleni jogorvoslat, és törvényben meghatározott egyéb okból függesztheti fel.

II. Végrehajtás felfüggesztésére olyan perre tekintettel, amelynek tárgya a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy annak alapjául szolgáló jogviszony, kizárólag a perben eljáró bíróságnak van hatásköre [A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 48. §, 49. § (1), (2) bekezdés; A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 129. §].

A kötelezettel szemben dr. T. A. közjegyző végrehajtási záradék kiállításával rendelt el végrehajtást a Sz. … utca ... szám alatti ingatlan kiürítése iránt. A végrehajtást dr. G. P. önálló bírósági végrehajtó foganatosítja 177.V…./2023. számon.

A kötelezett önként nem teljesített, ezért az Sz.-i Járásbíróság 0601-6.Vh…./2023/22. számú végzésével elrendelte az ingatlan kiürítése és a végrehajtást kérő részére történő birtokba adása rendőrség közreműködésével történő végrehajtását. E végzéssel szemben a kötelezett terjesztett elő fellebbezést, amelyben – egyebek mellett – arra is hivatkozott, hogy a döntés miatt visszafordíthatatlan és jelentős kár éri.

A kötelezett az Sz.-i Járásbíróság 0601-6.Vh…/2023/22. számú végzése elleni fellebbezésében kérte a végrehajtás felfüggesztését az F.-i Törvényszék előtt 27.P…./2023. számon folyamatban levő peres eljárás jogerős befejezéséig. Előadta, a pert a végrehajtással érintett kötelezettséget keletkeztető bérleti szerződés és az annak előzményét képező adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt kezdeményezte.

A törvényszék végzésével a kötelezett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolása szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 49. § (1) bekezdésének alkalmazásakor azt kell mérlegelni, hogy amennyiben a végrehajtható okirattal vagy a végrehajtó intézkedésével szembeni jogorvoslatnak egészben vagy részben helyt ad, az a végrehajtási eljárás további kimenetelére, folytatására lényeges hatással lesz-e. A felfüggesztés iránti kérelem előterjesztésének és a bíróság eljárásának az a feltétele, hogy az adós a végrehajtás elrendelése miatt jogorvoslattal éljen, amely a jelen esetben a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet, illetve az annak tárgyában hozott végzés ellen benyújtott fellebbezést jelenti. A kötelezett azonban ilyen kérelmet nem terjesztett elő, így a végrehajtás felfüggesztésének a Vht. 49. § (1) bekezdésében meghatározott feltétele nem áll fenn. Utalt arra, a végrehajtható okirat (végrehajtási záradék) nem azonos a végrehajtás alapjául szolgáló okirattal, amelynek semmisségét a kötelezett a kérelemben állítja.

Kifejtette, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 129. §-a alapján az adott perben eljáró bíróságnak van lehetősége a végrehajtás felfüggesztésére. Ezért ilyen okból a végrehajtási nemperes eljárásban a jogorvoslat tárgyában eljáró másodfokú bíróságnak arra nincs jogszabályi lehetősége. Kitért arra, a kötelezett hivatkozásai a Vht. 48. § (3) és (5) bekezdése szerinti körülményeket is magukban foglalnak, azonban ilyen kérelmet elsőfokon a végrehajtást foganatosító bíróságnak kell elbírálnia.

A végzéssel szemben a kötelezett terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatását és a végrehajtási felfüggesztését, valamint a végrehajtási záradék törlését kérte. Előadta, az F.-i Törvényszék előtt indult perben kérte a végrehajtás felfüggesztését, amely perben arról döntés a kilakoltatása foganatosításáig nem várható, így a pernyertessége esetén az eredeti állapot visszaállítása lehetetlen lenne és kártérítést sem kapna. Ezért szükségesnek tartotta a törvényszék végzésének megváltoztatásával a végrehajtás felfüggesztését. Hangsúlyozta, a perben támadott adásvételi és bérleti szerződés érvénytelen. Hivatkozott továbbá arra, nincs más ingatlana, kilakoltatása esetén nem tud máshova költözni.

A végrehajtást kérő észrevétele a törvényszék végzésének helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a kötelezett által megjelölt okból a perben eljáró bíróság nem dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről.

A fellebbezés alaptalan.

Mindenekelőtt az ítélőtábla rámutat, a törvényszék a fellebbezéssel támadható és támadott végzésével a kötelezett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet bírálta el. Ezért a jelen másodfokú eljárásban az ítélőtábla a törvényszék végzésének felülbírálata kapcsán kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a végrehajtás felfüggesztésének van-e helye. Ezen túlmenően a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elbírálása a Vht. 211. § (2) bekezdése és 224/A. § a) pontja alapján a végrehajtást elrendelő közjegyző hatáskörébe tartozik, míg a Vht. 224/A. § b) pontja értelmében a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el. Az ítélőtábla tehát a végrehajtási záradék törlésének kérdésében nem is dönthet.

A Vht. 9. §-a folytán alkalmazandó Pp. 370. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. § (1) bekezdésében megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy azt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik.

Ennek megfelelően az ítélőtábla – a fellebbezés indokaira figyelemmel – azt vizsgálta, hogy a törvényszék előtti, a meghatározott cselekmény végrehajtásának módjáról rendelkező végzés felülbírálata iránti másodfokú eljárás során előterjesztett kérelem alapján van-e helye a végrehajtás felfüggesztésének.

A Vht. 48. §-a a végrehajtás felfüggesztésének azon eseteit szabályozza, amikor a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtást foganatosító bíróság dönt. Végrehajtást foganatosító bíróságnak a Vht. 225. § (6) bekezdése alapján az a bíróság minősül, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték. A Vht. 232. § (1) bekezdése értelmében az önálló bírósági végrehajtó kinevezése a járásbíróság mellé történik, így a végrehajtást foganatosító bíróság kizárólag járásbíróság lehet. Ezért a Vht. 48. §-ában meghatározott esetekben, így annak (3) bekezdése szerinti méltányolható körülményre tekintettel a végrehajtás felfüggesztéséről elsőfokon kizárólag járásbíróság dönthet. Ilyen okból tehát a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye a meghatározott cselekmény végrehajtásának módjáról rendelkező végzés felülbírálata iránti másodfokú eljárásban előterjesztett kérelemre.

A Vht. 49. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján pedig a bíróság a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a Pp. vagy más törvény lehetővé teszi. E jogszabályi rendelkezésekből következően a végrehajtást foganatosító bíróságon kívül más bíróság a végrehajtást a törvény által meghatározott esetben függesztheti fel. Erre vonatkozó törvényi rendelkezés hiányában így a meghatározott cselekmény végrehajtásának módjáról rendelkező végzéssel szembeni fellebbezésre tekintettel a jogorvoslati kérelmet elbíráló másodfokú bíróság a végrehajtást nem függesztheti fel. Ez nem is szükséges, mivel a meghatározott cselekmény végrehajtásának módjáról rendelkező végzés esetében – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a Vht. 9. §-a folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 358. § (5) bekezdése alapján a fellebbezésnek halasztó hatálya van, azaz a fellebbezés elbírálásáig a végrehajtás nem is folytatódhat a végzésben meghatározott módon.

A Pp. 129. §-a lehetővé teszi a végrehajtás felfüggesztését az olyan perre tekintettel, amelynek tárgya végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony. E jogszabályi rendelkezés alapján azonban – mint ahogyan azt a törvényszék helyesen megállapította – kizárólag a perben eljáró bíróság függesztheti fel a végrehajtást. Következésképpen a meghatározott cselekmény végrehajtásának módjáról rendelkező végzés felülbírálata iránti másodfokú eljárás során nem függeszthető fel a végrehajtás annak a pernek a jogerős befejezéséig, amelynek tárgyát a végrehajtandó kötelezettség alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása képezi.

A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék végzését a Vht. 9. §-a folytán alkalmazandó Pp. 389. §-ára utalással a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.