BÜ BH 2024/104

[1] A járásbíróság ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek., (4) bek. a) pont] mint társtettes. Ezért őt 1 év 6 hónap – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Rendelkezett a polgári jogi igényről és a bűnügyi költségről.

[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az 1. számú törvényszék mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terheltet érintően helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapítottan – a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[4] Indokai szerint az eljárt bíróság abszolút eljárási szabálysértést vétett, mert a határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt. Kifejtette, hogy a vele szemben indult korábbi polgári peres és büntetőeljárásokban az 1. számú törvényszék bírói elfogultságot jelentettek be, és kérték kizárásukat, amelynek az ítélőtábla minden esetben helyt is adott, és az eljárás lefolytatására másik törvényszéket jelölt ki. Az 1. számú törvényszék bírái korábbi nyilatkozataikra tekintettel az ügyben nem járhattak el, így a törvényszéken nem volt kialakítható olyan három hivatásos bíróból álló tanács, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik.

[5] A II. r. terhelt a felülvizsgálati indítványához csatolta a fellebbviteli főügyészség 2022. október 27. napján kelt iratát, amelyben az ügyészség az 1. számú törvényszék bíráinak az előttük indult más büntetőügyből – amelyben a II. r. terhelt III. r. vádlottként szerepelt – történő kizárását indítványozza arra tekintettel, hogy a II. r. terhelt vonatkozásában elfogultságot jelentettek be.

[6] Mindezek alapján az 1. számú törvényszék határozatának hatályon kívül helyezését, és a bíróságok új eljárásra utasítását indítványozta.

[7] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak.

[8] Indokai szerint a II. r. terhelt legkésőbb 2022. június 2. napján tudomást szerzett arról, hogy ügyének másodfokú elbírálását az 1. számú törvényszék fogja végezni, de sem ekkor, sem az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésének részletes indokolásában nem kezdeményezte a törvényszék bíróinak kizárását.

[9] Álláspontja szerint a felülvizsgálatnak a Be. 15. § (4) bekezdésében, illetve a 25/2013. (X. 4.) AB határozatban írt azon feltétele nem teljesül, hogy a kifogást megalapozó körülményről csak a tárgyalás (tanácsülés) megkezdése után szerzett tudomást, és a bejelentéssel nem késlekedett, ezért a II. r. terhelt hivatkozása nem alapos.

[10] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság ítéletét és az 1. számú törvényszék végzését a II. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.

[11] Az ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a II. r. terhelt kifejtette, hogy nyilvánvalóan nem tisztességes az az eljárás, melynek során elfogult bíró jár el.

[12] Álláspontja szerint a Legfőbb Ügyészség nem vitatta, hogy az ügyben elfogult bírók jártak el, és azt sem, hogy ez abszolút jogszabálysértés. Ugyanakkor az ügyészség azon álláspontjának nincs jelentősége, hogy a II. r. terhelt mikor szerzett tudomást arról, hogy elfogult bírók jártak el az ügyben, illetve, hogy tett-e ez ellen valamit, mert a bírák egyáltalán nem járhattak volna el az ügyében.

[13] Megjegyezte, hogy fel sem merült benne, hogy az elfogultságot jelentett bírók érdemben foglalkoznak az üggyel, és végzést hoznak. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság ítéletét és az 1. számú törvényszék végzését helyezze hatályon kívül.

[14] A Legfőbb Ügyészség a II. r. terhelt észrevételére tett átiratában a korábbi nyilatkozatában írtakat változatlanul fenntartotta.

[15] A II. r. terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos.

[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja.

[17] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

[18] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.

[19] Ezen eljárási szabálysértés vizsgálatakor abból kell kiindulni, hogy van-e olyan törvényi rendelkezés, amely alapján az ügyben eljáró bírót kizártnak kell tekinteni.

[20] A bíró kizárására vonatkozó szabályozás az elfogulatlanság biztosítéka, amellyel a Be. a bírói függetlenség, a bíró törvénynek alárendeltsége és a törvényes bíró általi döntés igénye, illetve a törvényes bírótól elvonás tilalma között teremt összhangot (Kúria Bkk.III.486/2021/2. számú végzés [16] bekezdés).

[21] A bíró kizárására vonatkozó okokat a Be. 14. §-a sorolja fel. Törvény szerint kizárt a bíró, ha vele szemben valamely objektív, konkrét kizárási ok áll fenn [Be. 14. § (1) bek. a)–d) pont, (3) bek. és (4) bek.], illetve, ha önmagával szemben elfogultságot jelentett be [17/2001. (VI. 1.) számú AB határozat]. Szintén kizárt az a bíró, akinek kizárását a Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerint egyéb okból indítványozták, és kizárásának elintézése igazgatási úton megtörtént, vagy kizárását külön határozat megállapította [3/2021. (V. 13.) számú BK vélemény].

[22] A II. r. terhelt által hivatkozottak a Be. 14. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott objektív kizárási okok esetein kívül esnek, ekként az elfogultságra hivatkozása a Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti.

[23] A Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti okra alapított kizárás iránti bejelentés kapcsán a törvény értelmében egyfelől a bíró belátásától függ, hogy bármely indokból elfogultnak tekinti-e magát. Ha igen, akkor ezt a Be. 15. § (1) bekezdése értelmében köteles haladéktalanul bejelenteni, s ettől kezdve – a Be. 18. § (1) bekezdése alapján – az ügyben nem járhat el.

[24] Másfelől – ilyen nyilatkozat hiányában – a bíró elfogulatlanságának kell kétségessé válnia ahhoz, hogy ezen kizárási ok, illetve a kizárás iránti bejelentés alapossága megállapítható legyen. Az esetleges elfogultság kérdése pedig mindig és minden felhozott indok tekintetében csak konkrét és valóságos tények alapján, az adott ügyhöz kötötten vizsgálható.

[25] E vonatkozásban jelentősége az ügyhöz kötöttségnek van. Ez nemcsak azt jelenti, hogy mindig adott ügyből kizárt a bíró, hanem azt is, hogy a Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti (relatív) elfogultsági ok esetében nem általában az eljárás valamely résztvevője viszonyában, hanem a konkrét ügyhöz kötötten kizárt a bíró. Szemben a feltétlen kizárási okok egyes (így például hozzátartozói viszonyon alapuló) eseteivel, amikor a bíró kizártsága, illetve elfogultsága önmagában egy adott személy viszonyában objektíve – megdönthetetlen vélelem alapján – áll fenn (BH 2012.147.).

[26] A jelen ügyben rendelkezésre álló iratok alapján a Kúria rögzíti a következőket:

– A járásbíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezések folytán a 2. számú törvényszéken másodfokú eljárás indult.

– A 2. számú törvényszék bírái az ügyben a Be. 14. § (1) bekezdés e) pontjára alapított kizárás iránti kérelmet terjesztettek elő azon hivatkozás alapján, hogy az ügy II. r. terheltje a 2. számú törvényszék büntető kollégiumvezetőjének unokatestvére, ezért tőlük az ügy elfogulatlan megítélése nem várható.

– Az ítélőtábla végzésével az eljárásból a 2. számú törvényszéket kizárta, és az eljárás lefolytatására az 1. számú törvényszéket jelölte ki.

– A kijelölés alapján az 1. számú törvényszéken (mint másodfokú bíróságon) indult büntetőügyben a törvényszék bírái elfogultságot nem jelentettek be.

– Az 1. számú törvényszékértesítő végzésében a terhelteket – így a II. r. terheltet is – tájékoztatta, hogy az ügyben tanácsülést tűzött ki.

– A II. r. terhelt a törvényszék végzését – a letöltési igazolás szerint – 2022. június 2. napján töltötte le.

– A II. r. terhelt az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésének részletes indokolását elektronikus úton nyújtotta be az 1. számú törvényszékhez.

– A II. r. terhelt ezen iratban a törvényszék bíráinak kizárására irányuló indítványt nem terjesztett elő.

– Az 1. számú törvényszék a tanácsülést – egyéb okból – elhalasztotta.

– Az 1. számú törvényszék értesítő végzésében tájékoztatta a terhelteket – így a II. r. terheltet is –, hogy az ügyben új időpontra tanácsülést tűzött ki.

– A II. r. terhelt a törvényszék végzését – a letöltési igazolás szerint – 2022 júliusában letöltötte.

– Az 1. számú törvényszék a tanácsülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét – a II. r. terheltet érintően – helybenhagyta.

– A törvényszék végzését a II. r. terhelt – a letöltési igazolás szerint – 2022 novemberében letöltötte.

[27] A II. r. terhelt indítványában valójában azt kifogásolja, hogy az 1. számú törvényszék bírái a korábbi polgári és büntetőeljárásokban elfogultnak tartották magukat, amelyre tekintettel az adott ügyekből történő kizárásukra sor is került. Álláspontja szerint ezért az 1. számú törvényszék bírái – a megelőző ügyekben tett nyilatkozataikra tekintettel – jelen ügyben sem járhatnak el.

[28] Emellett azonban konkrét kizárási okot nem jelölt meg, pusztán általa a felülvizsgálati indítványához csatolt iratból tűnik ki, hogy az 1. számú törvényszék bírái az előttük indult büntetőügyben – amelyben az indítványozó a III. r. vádlott – vonatkozásában korábban elfogultságot jelentettek be.

[29] A hatályos Be. – az 1998. évi XIX. törvénytől (a továbbiakban: korábbi Be.) eltérően – kizárólag konkrét névre, adott bíró személyére konkretizált kizárás iránti bejelentést ír elő [Be. 14. § (2) bek.].

[30] A kizárás iránti bejelentést indokolni és a kizárási ok fennállását valószínűsíteni kell [Be.15. § (3) bek.].

[31] A Be. 14. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott (relatív) kizárási okot a tárgyalás megkezdése után az arra jogosult csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt három napon belül bejelenti. Az előbbiek szerint nem valószínűsített, valamint a nem indokolt bejelentést érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani [Be. 15. § (4) bek., (5) bek.].

[32] Az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) számú AB határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja a korábbi Be. 21. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány is. A hatályos Be. tartalmilag azonos szabályozása alapján tehát felülvizsgálatnak ez okból továbbra is helye van.

[33] Ahogy azonban az Alkotmánybíróság említett határozata indokolásának [46] bekezdése is rámutat, az elfogultsági kifogás felülvizsgálat keretében is csak a kizárásra vonatkozó egyéb szabályok szerint érvényesíthető.

[34] A „szubjektív” elfogultsági ok – mint minden más esetben – konkrét ügyhöz, illetve konkrét tényhez, körülményhez kötött. Ilyen – konkrét körülményre vonatkozó – valószínűsítést ugyanakkor a II. r. terhelt indítványa nem tartalmaz. Nem konkretizált a bíró (bírák) személyére sem.

[35] A Kúria rámutat, hogy a bírói gyakorlat szerint nem kizárási ok, ha a bíró a terhelt ügyében korábban eljárt, vele szemben marasztaló határozatot hozott. Értelemszerűen automatikusan (önmagában) az sem a Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kizárási ok, ha előzőleg nem járt el.

[36] Nem alapos az indítványozó azon hivatkozása, miszerint, „fel sem merült benne”, hogy ügyében a törvényszék dönteni fog.

[37] Az iratokból kitűnően a II. r. terhelt az ítélőtábla kijelölő végzéséből tudomást szerzett arról, hogy ezen ügyében az 1. számú törvényszék került kijelölésre, ezért az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezésének részletes indokolását az 1. számú törvényszékhez nyújtotta be. A törvényszék eljáró bíráinak kizárását nem kezdeményezte.

[38] Az 1. számú törvényszék értesítő végzése is egyértelművé tette számára, hogy ügyében másodfokon az 1. számú törvényszék jár el tanácsülés keretében. A törvényszék eljáró bíráinak kizárását ekkor sem kezdeményezte.

[39] Az 1. számú törvényszék a II. r. terhelt által 2022. július 6. napján megismert értesítő végzésében tájékoztatta az elhalasztott tanácsülés új határnapjáról. A II. r. terhelt a törvényszék eljáró bíráinak kizárását ekkor sem kezdeményezte, az eljárt bírák elfogultságára a másodfokú bíróság döntésének kézhezvételét követően, a felülvizsgálati indítványában hivatkozott.

[40] Az Alkotmánybíróság – előbbiekben már hivatkozott – határozatában írtak alapján az elfogultsági kifogás kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be (Kúria Bfv.III.788/2020/17.).

[41] A jelen ügyben nem kétséges, hogy a II. r. terhelt az elfogultságra – szerinte – okot adó körülményről nem a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást, az elfogultságot feltételező indítványát nem az ügyben eljáró konkrét bíró/bírói tanács vonatkozásában terjesztette elő.

[42] Következésképpen a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja és a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg.

[43] A Kúria megjegyzi, hogy a törvényi ok hiányában, illetve a törvényi feltétel [Be. 14. § (2) bek.] ellenében előterjesztett kizárás iránti bejelentés a Be. 15. § (5) bekezdése alapján – értelemszerűen – nem indokoltnak tekinthető. Azaz nincs olyan tartalma, amit a törvény alapján meg lehetne fontolni, vagyis a Be. 15. § (5) bekezdése szerint nem csupán az a nem indokolt, ami nem tartalmaz indokolást, hanem az is, amely nem hozható még közvetve sem összefüggésbe valamely ide vonatkozó törvényi feltétellel (Kúria Bkk.III.486/2021/2. számú végzés [23] bekezdés).

[44] Ekként a Kúria a II. r. terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdése alapján a II. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.